Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-05 / 54. szám

Oanitolstok, váernénveh az föSZMP riözponll Bizottságának határozatából V7TTITTTTTTTTrTTTTTTTmTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTVTVTTTTTTTTTTTTTVVTVTTTTVVTTTTTTTVTTTTVTTfI Hódi József elvtársi a tisztiföldvári Lenin T** elnöke: Helyeslem, hogy a Köz­ponti Bizottság a legion to sabb kérdésekben közölte ál­láspontját. A haftrozat sok kérdéssel foglalkozik. Ben­nünket, termelőszövetkezeti dolgozókat természetesen a mezőgazdasággal foglalkozó rész érdekel elsősorban. A határozat megerősíti a pa­rasztság termelési kedvét) Azzal, hogy állást foglal a mezőgazdaság szocialista fej­lesztése mellett, erőt és biz­tonságot ad a tarmelöszövets kezeteknek, amelyek bizony az elmúlt időkben nagy ál­dozatokat hoztak a szocialista mezőgazdaság jövőjéért. A határozat említi a mezőgaz­dasági programot is. Égetően szükséges lenne ennek mi­előbbi kidolgozása és nyilvá­nosságra hozatala. A mező­gazdaság nem olyan, mint más népgazdasági ágazat. Az iparban bármikor lehet ‘vál­toztatásokat. csinálni, nem így a mezőgazdaságban. Ha itt valami megkésik, egy évet elvesztettünk. A paraszt­nak előre Ismerni kell a me­zőgazdaság fejlesztésének irá­nyát, mert csak így tud ter­vezni. Helyes lenne a pro­gram kidolgozásánál az érde­kelteket, a parasztokat is meghallgatni. Sürgősen szükséges lenne ezenkívül még más kérdése­ket is rendezni, mert a me­zőgazdaságban nincs minden rendben. Mire gondol? — Hát például a szerződé­ses termelésre. Az új ármeg­állapítással csökkent a pa­rasztság jövedelme. A mi ter­melőszövetkezetünk tavaly például 15 hold szerződéses lenmagért mázsánként 300 forintjával 71.000 forintot kapott, most 420 forintot ad­nak mázsájáért, mégis ugyan­ennyi lenmagért csak 39.000 forintot kapnánk. Miért, mi az oka ennek? — Megszüntették a pré­miumrendszert. Persze, van olyan termelvény is, mint pl. a cukorrépa, ha szerződést köt a termelő, jobban jár, mint tavaly. Sürgősen, a tavaszi mun­kák megkezdése előtt ren­dezni kellene a mezőgazda­­sági árakat is. A kormány ebben az évben nem ír elő kötelező terveket, a mező­gazdasági termelés tervszerű befolyásolását éppen az ára­kon keresztül tudná biztosí­tani. Ezért égető kérdés az rendezése. Még a ta­­munkák előtt megtud­árak vaszi hatná a paraszt, mit érdemes vetni, milyen termény hoz nagyobb jövedelmet. Remél jük, a kormány sürgősen in­tézkedik. Tudomásom szerint a kor­mány csak az alapvető me­zőgazdasági termékek árát állapítja meg, és ez már meg is történt Igen, de helyes lenne leg­alább a búza és a kukorica árát is megállapítani, mert ettől függ jövő évi kenye­rünk — fejezte be nyilatko­zatát Bódi elvtárs. A TANÁCSELNÖK hozzászól... Mostanában igen 6ökat írunk és bezzélünk arról, hogy fiatalságunk nevelése társadalmi üggyé vált, illetve azzá kell ezt tennünk. Sajnos, a gyakorlatban ál­talában ez valahogy még min­dig úgy van, hogy minden „öregebb’* egyetért ezzel, igazat ad, — és kész. Most azonban nem erről lesz szó, inkább arról, hogy mór egyre többen kívánják hallatni a maguk véleményét — sőt segítökészségét is —, fiatalságunk problémáinak megoldására. Az alábbi levelet Is azzal a reménnyel bocsátjuk a nyilvánosság elé, hogy nem ez lesz az első és utolsó ilyen fecske. Mert tudvalévő, hogy „egy fecske nem csinál nyarat...“ „A felnő tek is felelősséggel tartoznak..." Jászalsószentgyörgy epo­­szosai részére biztosítottunk helyiséget. — Egy helyiség azonban még nem minden. A helyi, majd a járási és me­gyei vezetők részéről a jö­vőben sokkal több segítségre van szükség ahhoz, hogy az EPOSZ-ok jó munkát végez­hessenek. A mi fiataljaink nem voltak eUenforradalmá­­rok és megérdemlik, hogy sokkal jobban törődj ünk ve­lük. S ez bizony vontatottan halad. Fiaink nagy feladatok elvégzésére képesek, de a szervezeti élethez anyagiakra is szükség van. A régi veze­tőket az kedvetleníti el a munkától, hogy a villany­számla, a sajtó, a rádió elő­fizetési díjainak megterem­tését, illetve ennek feltételeit sem tudják kellőképpen biz­tosítani. A bálák pedig a kultúrház fenntartását és más tömegszervezetek segít­ségét is kell, hogy szolgál­ják. Ilyen és még több szerve­zési gondokkal látogatják meg egymást fiataljaink. S beszélgetéseik témáit jórészt ezek a problémák teszik ki. De én úgy érzem, hogy a j ászalsós zentgyörgyi fiatalok megbirkóznak ezekkel az akadályokkal. Ennek ellenére azt Is meg kell mondanom, hogy a szervezeti élet meg­teremtéséért, a feltételek biz­tosításáért a felnőttek is fe­lelősséggel tartoznak. Tóth G. József, a j ászai sószen tgyörgyi közs. tanács vb. elnöke. öz égés? világon elíeríedielf a Rösler-zonqorák A ceská-lipai Rosier zongo­ragyár gyártmányai nemcsak Csehszlovákiában, hanem külföldön is nagy keresletnek örvendenek. A zongorák 85 százaléka külföldi megrende­lésre készül. A nagyarányú exportot a dolgozók gondos Hét mánlébkal növekedett tavaly az NDK ipari termelése munkája teszi lehetővé. áAAAáAA)tAéAAáááAáAAááAááááAA4ááááJAááAAáAálAáAAAAááAAAA4AAAáÁáAáááAAáááááááAáá4AáéáááAááAáAA4áAáAáAiááAáAááAááAáAAJLáAlu A Német Demokratikus Köztársaság statisztikai hiva­tala nyilvánosságra hozta az 1956. évi népgazdasági terv teljesítéséről szóló jelentést. A jelentésből kitűnik, hogy 1956- ban további eredményeket ér­tek el a népgazdaság és a kultúra minden területén. Habár a tervteljesítésben ne­hézségek merültek fel, lénye­ges intézkedéseket hozhattak a lakosság életszínvonalának emelésére. így például egy je­lentős árleszállítást és az öreg­ségi járadékok felemelését. Az üzemek egy részében áttértek a 45 órás munkahétre. 209.5 millió tonna barnaszén Az ipar bruttótermelése 7 százalékkal haladta meg az 1955. évit. A szocialista szek­tor hozzájárulása a bruttóter­meléshez 88.8 százalék volt. Az ipar csak 98 százalékra teljesítette az évi tervet, sok fontos gyártmányból, mint például nyersvasból, diesel­üzemanyagból. perionból, köt­­szövöttárukból, papírból stb. azonban túlteljesítették az elő­irányzatot. A szén- és energia­­ipari tervet 100 százalékra tel­jesítették, ami 1955-höz vi­szonyítva 7 százalékos növe­kedést jelent, a bánya- és ko­hóipar tervét pedig 102 száza­lékra. Ezzel szemben a nehéz­gépgyártást csak 95. az általá­nos gépipari tervet 98 és a könnyűipari tervet 99 száza­lékra teljesítették; Energiából az 1955. évi 28,7 milliárd kilowattóra helyett 1956-ban 31,2 milliárd kilo­wattórát termeltek. Barna­szénből 205,9 tonnát, ami közel hatmillió tonnával haladja meg az 1955. évi termelést. A munkatermelékenység az előző évhez viszonyítva 8 szá­zalékkal emelkedett, ugyan­akkor az átlagos munkabér 3 százalékkal. Az önköltséget a központilag irányított, népi tulajdonban lévő ipari üze­mekben 1955-höz viszonyítva 3.4 százalékkal csökkentelek, egyrészt a technológia korsze­rűsítésével. másrészt a terme­lés ésszerűbb megrendezésé­vel. MÉHES GYÖRGY esamaníRCBL Csak abban nem vagyok bizonyos, vajon apa és Ta­tár mérnök hajlandók lesznek-e megtanulni egy ilyen titkos nyelvet? Apának elő se merem hozni, mert bizto­san azt válaszolná, hogy inkább tanuljam a németet. Faggatózás helyett tehát inkább én tettem jelentést: — A hídnál kőt rendőr posztói, a Vízimalom utca kereszteződésénél rendőr áll. Aztán kimentem az ország­úti®, ahogy mondtad. A vámnál is rendőrök posztóinak és mindenkit igazoltatnak, akt kifelé megy. A befelé jövőket engedik. Aztán átszaladtam a Kálváriáihoz: Ott is csen­dőröket találtam. Apa elgondolkozva hajlítgatfa a horgászboltot, mint­ha azt próbálgatná, mennyit bír el. — Tehát őrzik az összes kijáratokat — mondta az­tán lassan. — Hát benn a városban? — A városiban nem láttam semmit. Ekkor jött elő a kertből Ilus mama. — A városba? — kapcsolódott bele azonnal a be­szélgetésbe. Megint a városba mész? Nagyszerű! Éppen meg akartalak kérni Lacikám, eredj, hozd el a kenyeret. Tulajdonképpen azt akartam válaszolni, hogy ne­kem, aki ma estétől a család egyetlen férfitagja s így a család feje leszek, nem való az olyan alantas munka, mint a kenvérki vált ást. De aztán meggondoltam magam. Ilus mama túlságosan közel volt, a keze meg nem is hinné az ember, hülyén gyors. Fogtam a cekkert s elmentem Madaras fűtszereshez és beálltam a sorba. Miit beszélnek a fűszeresnél az emberek? Az egyik a nyilasokról mondott valamit, hogy megint disznólkodnak Budapesten, volt aki a kormányt szidta a drágaságért Beszéltek az emberek, hogy könnyítsenek a szívükön. Fűszeres... nem is tudom, miért nevezik fűszeres­nek az ilyen boltokat, amikor semmit sem lehet találni bennük, csak súrlóport, havasi teát meg pótkávét. Egyszerre, mintha bekötötték volna a zsák száját mindenki elhallgatott. Nézem, mi az? Hát bejött Kassai az a felfújt arcú detektív, az, aid olyan magasan hordja az orrát, mintha a mellényét összekentók volna valami­vel Körül'honjozta azt a nagy orrát s nézte az embereket, minit a pióca. De az emberele is úgy pislogtak rá. mint a vérszípóra, mert bár csak két éve van nálunk, mindenki úgy ismeri, minit a rossz pénzt. Amint beljebb sétált az üzletbe s nézte a kenyérre várakozókat, egyszerre valaki elsóhajtotta magát. De úgy jó alaposan, hogy kijöjjön belőle minden keserűség Kassai rögtön még magasabbra kapta a fejét, mint a vadászkutya. Odament az illetőhöz, megerre’te a kalap­ját és udvariasan megkérdezte: — Méitóztatott szólni valamit? Ismeretlen ember volt a sóhajtó. Eddig soee láttam. Éppen olyan szelíden válaszolt: — Csak sóhajtani móltóztattam. — Áhá... és miért? — A meleg miatt. Jaj, látni kellett volna Kassait, úgy villogott a sze­me, mint a bákmacskának. — A.:. úgy;;. a meleg miatt.. : — Bizony. Meri tetszik udni, itt mifelénk nagyon nagy meleg van. (Folytatjuk.) Kalandos regény (8.) Eddig nagyon szilárdan beszéltem, most egyszerre elvesztettem azt a nagy biztonságot. — Apa, nagyon nagyon szépen kérem, én is a-karok segíteni Becsületszavamra egész évben jelesem lesz szám­tanból, csak most az egyszer, egyetlenegyszer tessék meg­engedni, hogy én is menjek. Olyan szépen kunycráltam, hogy attól még a kőszik­lának is meg kelllett indulnia. Apa azonban sziklánál is kősziklább, ha olyan a kedve. Most pedig úgy láttam, nagyon harapós a hangulata. Kidob, de elébb kapok egy pofont — szaladt végig rajtam az ijedtség. Azonban fölöslegesen ijedeztem. Apa Intett. — Gyere ide. Váltamra tette a kezét és a szemembe nézett. Nagy, világosszürke szeme van apának, még akkor is csupa jóság és okosság, mikor haragosnak akar mutat­kozni. A félsz máris elszállt belőlem. Láttam, mint enyhül­nek meg fokozatosan a vonásai. Aztán lassan bólintott: —-Jól van. László... — Most először nevezett ilyen komolyan Lászlónak'. — Derék dolog, hogy segíteni akarsz. Lassan már téged is felnőtt-számba lehet vermi. Segíteni fogsz nekünk. Furcsa érzés fogott el. Majdnem könnyeztem s ugyanakkor azt is éreztem, hogy egy pillanat alatt meg­növök; — Mehetek én is?! — törj ki belőlem az uj jón gás. Apa megrázta a fejét. — Azt nem. Nem vihettek bele a veszedelembe. Különben is: éppen elegen vagyunk mi ketten Tatár mér­nök úrral. Te itthon maradsz férfinak a háznál. Gondolj Erzsikére és Ilus mamára. Amilyen nagy voltam az előbb, olyan kicsire zsugo­rodtam most. Legszívesebben elsírtam volna magam. S itt már kunyerálni sem tehet. Ha egyszer apa nemet mon­dott, az annak is marad. A SZÖKTETÉS Beletelt jó három órába, míg hazakerültem. Apát a konyhában találtam, éppen a horgászfelszerelését szedte mintha semmi sem történt volna ma délután. Tatár mérnököt nem láttam sehol. Már éppen mee akartam kérdezni, de még idejében visszaharaptam a szót. Csak nem (kérdezősködöm fölöslegesen: Szép Ms összeesküvő az, aki rögtön fecsegni kezd. Tulajdonképpen ideje is volna titkos nyelvet kidolgozni, amelyet csak md hárman ismerünk: apa, Tatár mérnök, meg én. Bemek volna, ha beszélgetnénk és senki ezen az egész világon nem értené meg a szavunkat Most például akár a gyémántacélról is tárgyalhatnánk és senki nem tudnál, miiről van szó. 6281. termelő­szövetkezet A mező- és erdőgazdaság brut tó termel tau az enuig) szá­mítások szerint 1955-höz ké­­képest 1,2 százalékkal növe­kedett. A szocialista szektora mezőgazdaságban tovább erő­södött. A termelőszövetkeze­tek száma 1956-ban 6047-ről 6281-re emelkedett. A közös gazdaságok ma az NDK me­zőgazdasági hasznosterületé­nek 23,2 százalékát művelik meg. A hektáronkénti termésho­zam egyes terményekből, mint mint példul gabonából, olajos­magvakból. és burgonyából tovább emelkedett, más ter­ményekből. mint például cu­korrépából csökkent. A ga­bona hektáronkénti termésát­laga 25.2 mázsa volt. habár nem egy helyen 40 mázsás ter­mést is elértek; Kereskedelem A külkereskedelmi és össz­­német árucsereforgalom 1956- ban az előző évhez viszonyít­va 1,2 milliárd rubellel 112 százalékra emelkedett. A be­hozatal 1950-hez viszonyítva majdnem megháromszorozó­dott, a kivitel pedig három és félszeresére növekedett. Szí­riába például 191 százalékkal. Indiába 105 százalékkal. Egyiptomba 61 százalékkal és Görögországba 52 százalékkal több árut szállítottak, mint 1955-ben. Az életszínvonal emetkedese Az árcsökkentés, béremelés és nú iniezKeooS-.^ aoveuo-z­­tében tovább növekedett a la­kosság életszínvonala, vá­sárlóképessége. A kiskereske­delem 1 milliárd D-márkával (kb. 5 milliárd forint) több árut adott el. mint az előző évben. A lakosság 1956 októ­ber 1-je óta sok fontos cikket vásárolhat részletre is, ez to­vább fokozta a vásárlási ked­vet. 1956-ban a népművelés területén is további eredmé­nyeket értek el. Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma 80.526-ra emelkedett. 1956-ban 10.389 fiatal fejezte be tanul­mányait az egyetemeken és főiskolákon. A bölcsődei és napközi férő­helyek száma 5256-al emelke­dett. A lakosság egészségügyi ellátása is tovább javult, így a többi között 16 új ambula­­tóriummal 315-re növelték a vidéki ambulatóriumok szá­mát. Az 1957. évi célkitűzés, hogy az ipar szocialista szektorában és a közlekedés területen be­vezetett 45 órás munkahét el­lenére tovább növeljék a mun­katermelékenységet és az el­ért eredményeket.--------------­(Belföldi HÍREK A mátészalkai földműves­szövetkezeti cigányegyüttes régóta foglalkozik külföldi szei-eplés gondolataival. Most egy francia impresszáriótól árajánlatot kapott nyári sze­replésre. A terv szerint az együttes a francia tengerparti nyaralóhelyen lépne fel. * A Szövetkezetek Országos Szövetségéhez érkezett jelen­tések szerint ma a földműves­­szövetkezeteknek 1 millió 526 ezer 912 tagja van. Az elmúlt évben 120 ezer 981 új tag lé­pett a földművesszövetkeze­tekbe és a befizetett részje­gyek értéke meghaladja a 8 és félmillió forintot. * A gyárak ebben a hónapban 1,2 milliárd cigarettát készí­tenek, 100 millióval többet a tervezettnél. Ennek a mennyi­ségnek 60 százaléka Kossuth. 20 százaléka ötéves tei*v lesz. Természetesen a többi fajtá­ból is elegendő mennyiség ké­szül. •-------------------­A kormány az ország mos­tani nehéz helyzetében is biz­tosítja a népgazdaság számá­­r. nagyfontosságú erdőtelepí­tések, fásítások költségfede­zetét. s ingyenesen bocsátja a fásítást végző gazdák és gaz­daságok rendelkezésére a szükséges facsemetéket. Az előzetes tervek szerint az idei tavaszon országszerte mint­egy 10 600 hektárnyi terüle­ten végeznek új telepítést és oótolják a régebbi telepíté­sekben mutatkozó hiányokat. Lesz-e elegendő növényvé­dőszer tavaszra? A vegyipar kedvező választ ad erre a kérdésre, mert mint illetékes szervek mondották, DDT és HCH védőanyagokból ugyan­annyit termelünk, mint a múlt év októbere előtt. Rak­táron is van elég növényvé­dőszer, úgyhogy a mezőgaz­daság teljes szükségletét ki tudják elégíteni RADAR a révkalaozok szo'gáía'ában Nemiég adták át rendelte­tésének a világ eddig legna­gyobbnak tartott radarháló­zatát a rotterdami új csatorna rendszerben. A megnyitón hordozható adó-vevő készü­lékkel létesítettek kapcsolatot az első radarállomáson ke­resztül a csatornában tartóz­kodó egyik hajóval. A hálózat több mint négy és félmillió hollandi forintba került és 7 állomást foglal magában a víziút mentén. Csak, ha a látási viszonyok 4 km-re csökkennek, akkor fogják a radarhálózatot mű­ködtetni, hogy a révkalauzok hordozható adó-vevő készü­lékükkel segítő irányítást nyújtsanak a hajózásiban. Ez a rendszer azonban még nem alkalmas arra, hogy azokban a ritka esetekben, amikor rendkívül sűrű a köd, a hajó biztonságos mozgását elősegítsék. Az új víziút teljes hossza 19 mérföld, ahol egyes szaka­szok és kanyarok váltakoz­nak. A radarhálózat kiépíté­sére már igen nagy szükség volt. mert a múltban a rossz látási viszonyok számos sú­lyos hajószerencsétlenséget okoztak. a SZOLNOK MEGYEI : {iihuibUt&Ák&k btüdMa \ Abádszalók, március 4—6-ig: Az élet háza. Cibakháza, máricus 4—6-ig: Zala­­meai híró. Fegyvernek, március 4—6-ig: Véres út. Jánoshida, március 4—6-ig: Kőszív. Jászalsószentgyörgy, március 4— 6-ig: Es megfordul a szél. Jászapáti, március 4—6-ig: Ber­lini románc. Jászárokszállás, február 28—már­cius 6-ig: Hyppolit a lakáj. Jászberény, február 28—március 6-ig: Mese a 12 találatról. .Jászdózsa, március 4—6-ig: Pár­tnál kolostor I.-TI. rész. Jászfényszaru, március 4 — 6-ig: Cár és ács. Jásziákóhalma, március 4—6-ig: Körhinta. Jászkisér, március á-jC-ip: Római lányok. Jászladány, március 4—6-ig. Visszaélés. Karcag, február 28—március Wg: Emberek a havason. Kisújszállás, február 28—március 6-ig: vörös és Fekete I. II. r, Kunhegyes, március 4—6-ig: Ok ketten. Kunmadaras, március 4—G-ig: Egymilliófontos bankjegy. Kunszentmárton, március 4-6- ig: Páris és tavasz. Mezőtúr „Dózsa“ mozi, március 4—6-ig: Hintőnjáró szerelem. Öcsöd, március 4—6-ig: Traviata; Rákóczifalva, március 4—6-ig: Riadó a hegyekben. Szolnok „Nemzeti“ mozi. már­cius 4-6-ig: Rágalom tiizében. Szolnok „Tisza“ mozi. március 4-6-ig: Három Jóbarát. Szolnok „Miliéne.um“ mozi, már­cius 4-6-ig: Fiam a tanár úr. Tiszaföldvár, március 4-6-ig: Három aszony. Tiszafüred, március 4-6-lg: ' Ganga. Tiszakürt, március 4-6-ig: 9-es kórterem. Törökszer.tmlklrts. március 4—»» lg: Gábor diák. Turkeve, március 4-6-ig: Gyöt­­relmes éjszaka. UJszász, március 4-6-ig: Ünnepi vacsora.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents