Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-28 / 74. szám

mlAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Barátságos arcot bérek AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IT. évfolyam, 74. szám. ÄRA: 50 FILLÉR. 1957. március 28., csütörtök A magyar kormány- és pártküldöttség j Iorök^^klón találkozása az uráli munkásokkal A magyar kormány- és pártküldöttség öt és félórás szakadatlan repülőút után vasárnap érkezett Lenin­grad ból Európa és Ázsia ha­tárállomására, az Ural-hegy­­ség lábánál fekvő Szverd­­lovszkba. Ez az imponáló méretű szovjet ipari központ az egykori kicsiny, elhanya­golt kereskedővárosból, a 86 ezer lakosú .1 ekátérinburgból nőtt ki. SzverdlovEzk lakos­sága ma 800.000 lélek. Itt van a szovjet nehézgépgyár­­tás egyik legnagyobb köz­pontja. A fogadtatás még azok után is, amit Moszkvában és Leningrádban tapasztaltunk, egészen rendkívüli volt A szovjet sajtó hat napja vezető helyen foglalkozik a magyar kormány- és pártküldöttség látogatásá­val, a szimpátia hullámai országos országos méretben napról-napra növekednek. Szverdtovsrféban a tömeg minduntalan megállította a küldöttségnek a repülőtérről a városba tartó gépkocsiosz­lopát és forrón éltette a ma­gyar vendégekét. A Köz­ponti Szálloda előtt még ér­kezésünk után egy árával is hatalmas tömeg tüntetett a szovjet—magyar barátság mellett, éltették Kádár elv­­társat és a küldöttség többi tagját. Déli egy órakor az „Ural“ nehézgépgyárhoz étkezett a magyar küldöttség. A gyár dolgozói meleg fogadtatásban részesítették Kádár ósSzusz­­lov elvtársakat, valamint a magyar küldöttség tagjait. Végigjártuk a legfontosabb műhelyeket (ahhoz, hogy mindegyik műhelybe bemen­jünk, több napra lenne szük­ség). Azután az egyik hatal­mas gépcsarnokban, 12.000 dolgozó részvételével mun­kásgyűlést tartottak. A magyar kormány- és pártküldöttség eddigi útja során ez volt a legnagyobb munkásgyűlés. Szinte érthetetlen, honnan szerezhettek néhány nap alatt, Magyarországtól 4000 kilométernyire ilyen elké­pesztő mennyiségű piros-f'e­­hér-zöid zászlót Az üzem dolgozói, a párt és a Komszomol képviselői­nek üdvözlő szavai után Ká­dár János elvtárs, a magyar forradalmi munkás-paraszt kromány elnöke lépett a mkrofomhoz. líádár János: A magyar—szovjet barátság kiállta a legsúlyosabb próbát „Azért jöttünk a Szoviet­­imióba, hogy a szovjet kor­mánnyal. a Szovjetunió Kom­munista Pártiának Központi Bizottságával időszerű állami és pártkérdésekben tárgyal­junk és hogy e tárgyalások eredményeként elmélyítsük és tartóssá tegyük népeink, államaink és pártjaink ba­rátságát i A magyar nép e tárgyalá­soktól barátságunk és szö­vetséges! kapcsolataink megerősödését várja. — Ugyanezt kívánja világ­szerte a Magyar Népköztár­saság minden igaz barátja. Küldöttségünk hivatalos útja során már volt alkal­munk közvetlenül az üzemek­ben találkozni Moszkva és Leningrad dolgozóival, a — szovjet munkásokkal és ér­telmiségiekkel. — Mindenütt megfigyeltük, hogy az egysze­rű szovjet dolgozók tömegei igazi barátai a magyar névnek és őszinte hívei a magyar — szovjet barátságnak. A magyar — szovjet barát­ság kiállta a legsúlyosabb — próbát és a jövőben még szi­lárdabb lesz. mint eddig volt. mert ezt a barátságot min­­egvik oldalról kívániák. mind a vezetők, mind pedig a né­pek. Barátságunk ezért nemcsak kormányaink kívánságán, hanem népeink kívánságán is alapszik.'’ Kádár János ezután hang­súlyozta. hogy milyen nagy Jelentősége van a személyes találkozásoknak és annak. — hogy kapcsolatokat teremtse­nek a szoviet emberekkel. így erősödik a népek barátsága. A magyar kormányfő tüzete­sen foglalkozott az októberi eseményekkel. Megállapítot­ta. hogy a magvar kommunis­ták leküzdötték soraikban a zavart, amelyet a revizionis­ták okoztak, egyesítették erői­eket és a Szovietunió segítsé­gével győzelmet arattak az ellenforradalmon. A szónok ezután elemezte Magyarország belső helyze­tét. Nagy figyelmet fordított a párt belső ügyeire és külö­nösen ha’- -súlyozta az úgyne­vezett ..nemzeti kommuniz­mus" ellenforradalmi lénye­gét. Az imperialista sajtó buz­gón propagália ezt a gondo­latot, reáerőszakolja a ma­gyar kommunistákra. Kádár János a magyar kommunis­ták nevében kijelentette. — hogy „nemzeti kommuniz­­mus‘‘ nincs, csak internacio­nalista. nemzetközi kommu­nizmus van. „A nemzeti kommunizmus’’ jelszava a nemzetközi mun­kásmozgalom elleni kiroha­nást jelenti. Ez a jelszó a hitleri nemzeti szocializmus késve született ikertestvére, a kommunistáknak tehát harcolniok kell ellene. Kommunistáknak mondjuk magunkat — folytatta a to­vábbiakban Kádár János — és az internacionalizmus ál­láspontján vagyunk. Harco­lunk a burzsoá nacionalizmus ellen, erősítjük nemzetközi kapcsolatainkat a szocialista tábor minden országával, az egész világ testvén kommu­nista és munkáspártjaival, — mert a pártok a marxizmus­­leninizmus legyőzhetetlen zászlaja alatt harcolnak. Mi azt valljuk — folytatta Kádár János —. hogy a szoci­alista építés során minden or­szág munkásosztályának át kell vennie a szocializmust építő összes országok tavasz­­talatait, de. óvakodnia kell a tapasztalatok mechanikus — másolásától: a felmerülő ősz­­szes kérdéseknél figyelembe kell venni országunk sajátos­ságait is. Ugyanakkor nekünk úgy tűnik, hogy a szocializmusnak valami­féle külön útjáról szóló el­méletek feltétlenül zsák­utcába vezetnek. A magyar kormányfő vége­zetül kijelentette: „Elhoztuk nektek, az ipari Ural szoviet embereinek, akik mindig szolidaristák vagytok velünk, a szocialista Magyar­­ország testvéri üdvözletét. A szocialista Magyarország esz­meileg egy a Szovjetunióval és annak harcostársa.’4 Kádár János beszédét több ízben szakította meg taps. Ezután M. A. Szusziov. az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, az SZKP Központi Bizottságának tit­kára lépett a mikrofonhoz. — Lelkes ünneplés fogadta. M. A. Sznsztov: Barátságunkat semmiféle erő nem bonthatja meg: KIÍR, a nyomozó kaira betörőket fosat! Rizstermelőket érdekel... De szép kis malacok! Kicsit féltek a fényképezőgép­től, de ez nem csoda, hiszen még mindössze néhány hete­sek és nem szokták meg a nyilvános szereplést. „Barát­ságos arcot kérek” — kérte őket a főt őriport er. Dehát hiába, ijedten összebújtak és nem vették tekintetbe a de­rék fotós buzgalmát, aki nagyon eredeti felvétellel akarta meglepni a Tisza vidék olvasóit. A karcagi Lenin Termelő­­szövetkezet gazdaságában készült ez a felvétel és az a négy is. amely az ötödik oldalon található. Tavaszi könyvvásár | Mint minden évben, most is megrendezik a földműves­­szövetkezetek a tavaszi könyvvásárt. Ez évben már­cius 28-tól, április 28-ig mint­egy 2 millió forint értékű ver­ses, szépirodalmi, klasszikus és szakkönyvet hoznak forga­lomba. 30 újítási javaslat a Tisza Cipőgyárban A Martfűi Tisza Cipőgyárban újítási hetet tartottak, amelyen 30 javaslat érkezett be a dolgozóktól. Az uj elgondolások alapján gépesíteni lehet a csizmaszár ösz­­szevarrását és a levágását, valamint a nyári szandálok készítésénél is sok kéziinun kát tudnak megtakarítani. Martsekényi Imre mérnök fűtőanyag megtakarítási ja­vaslatot nyújtott be arra vonatkozóan, hogyan használ­ják fel a gőzt a jövőben építendő uj gyárépületnél. Ha javaslata beválik év! 80—100.000 forintos fűtőanyag mcg-< takarítást jelent. A rövid id ő alatt kivitelezhető ujítá­­sok egyébként az előzetes számítások szerint öt—tízezer forintos hasznot hoznajc az üzemnek.---------------------------------­A J issa menti Vegyiművek teljesítette első negyedévi tervét örömmel jelentjthk, hogy a Tisza­­menti Vegyiművek első negyedévi terme­lési tervét március 26-ám délre teljesí­tette. A múlt év november óta, amikor üze­münk leállt, sokszor merült fel, az aggo­dalmas kérdés a munkástanácsüléseken, értekezleteken, és a minisztériummal tör­tén tárgyalások során: van-e kiút a meg­rendült gazdasági helyzetből. Mikor tu­dunk és mikor lesz lehetőségünk újra ter­melni? E marcangoló kérdésekre, mely a gyár egész kollektíváját foglalkoztatta, az infláció veszélye, a racionalizálás, az energia-hiány vetettek még sötétebb ár­nyékot. Nehéz és bizonytalan volt az út 1957 január 10-ig, amikor egyelőre 50 százalé­kos kapacitással, maid február hóban, teljes kapacitással üzemünk megindulhatott. A munkástanács is megtalálta a he­lyes tevékenység útját: a vállalatvezető­­séggél és a megújhódott pártszervezettel való együttműködés megteremtését, ren­dezve a személyi kérdéseket, munkálkodva a rend, a nyugalom és a munkafegyelem helyreállításán, megszilárdításán. Az el­mondottak is ott tükröződnek az 1957 első negyedévi tervteljesítésben. Meg kell említenünk azt is, hogy má­sodik negyedévi tervünkkel a kormányha­tározatnak megfelelően beálltunk a múlt év októbere előtti termelés szintjére. En­nek teljesítésére a munkástanács és a vállalatvezetőség az előfeltételeket bizto­sítja; Szükséges, hogy néhány szóban be­számoljunk arról a valamennyiünket lel­kesítő kormányintézkedésről, melyről az elmúlt napokban szereztünk tudomást, Szolnok város ipara — ezen belül a Tisza­­menti Vegyiművek — új szuperfoszfát« gyárral bővül az 1958—60-as években, ezenkívül jelentős mértélőben növekszik a kénsavtermelés is. Ez az intézkedés Szol­nok megye, s az egész Alföld mezőgazda-: ságának is jelentős fejlesztését eredmé­nyezi. A szuperfoszfát gyár létesítésére több mint 100 millió forintot áldoz kor­mányunk. Ezek az intézkedések minden szónál meggyőzőbben mutatják népi demokrá­ciánk erejét, szilárdságát és ösztönzi vál­lalatunk dolgozóit a további termelési si­kerek elérésére. Czeczei Márton, a Tiszámén ti Vegyiművek munkástanácsának elnök® —--------------------­II politikai helyzet és a párt előtt álló feladatok A megyei pártbizottság ülése moly erőket felsorakoztatni az éllenforradalmárokkal szemben. Egyhetes hare után a párt szétesett; Ebben az időben megyénkben 906 szer­vezetben 35 849 párttag volt. Szervezeteink összetételüknél fogva és a vezetés ingatagsá­ga következtében erőtlenek voltak; Az MDP feloszlatása után azonnal hozzákezdtünk a párt újjászervezéséhez. Miután ak­kor, az októbervégi napokban központi vezetésről alig eshe­tett szó, saját belátásunk sze­rint cselekedtünk: megalakí­tottuk a kommunista pártot, utána pedig a központi javas­lat szerint az MSZMP szerve­zetét. November első napjai­ban többhelyen megalakult az MSZMP helyi szervezete. Ezek a szervezetek azonban még gyengék, erőtlenek vei­tek, s a tobzódó ellenforra­dalom támadásainak voltak k-'téve. Amikor a szovjet hadsereg megkezdte az ellenforradalom fegyveres erőinek szétverését, pártról, pártvezetésről még alig beszélhettünk. A párt szervezése, az ezlrányú ko­molyabb munka csak novem­ber második felében indult meg, bár legszilárdabb, leg­harcosabb elvtársaink azon­nal megkezdték a munkát. Novemberben, decemberben a pártszervező munka során szembe kellett némi nemcsak a nagyfokú közönnyel, hanem az ellenség tudatos és célirá­nyos ellenakcióival is. Isme­retes az elvtársak előtt, hegy az üzemi munkástanácsokba bekerült ellenforradalmárok mindenáron ki akarták zárni az üzemekből a pártot, a pártszervezetet. Az. is ismere­tes, hogy a fenyegetés, terro­rizálás minden eszközét fel­használták városon és falun egyaránt az elvtársak megfé­lemlítésére. Ennek ellenére november 27-re már 3408, de­cember 1-én 4697, december végére 6257, január végéra Q996 elvtársunk lépett be aa (Folytatása a 2-ik oldalon) j M. A. Szuszlov tolmácsolta az Uralmaszavod kollektívá­jának és Szverdlovszk egész lakosságának, a párt köz­ponti bizottsága és a szovjet kormány szívélyes üdvözle­tét. Rámutatott, hogy a ma­gyar küldöttség lelkes és baráti fogadtatása tófejezi a szovjet népnek a testvéri magyar nép iránti mély és őszinte szeretetek Ezeket az örömet keltő ér­zelmeket, a barátság őszinte érzelmeit talán ön, Kádár elvtárs, Moszkvában és Le­­ningrádban, és itt Szverd­­lovszikban is — folytatta M. A. Szuszlov. — És kétségte­lenül ugyanezt találná bár­melyik szovjet városban, bármelyik lakótelepen. Tolmácsolja kérem az egész magyar népnek, hogy a szovjet nép személyében a legószintébb, legmegbízha­tóbb és legönzetlenebb ba­rátja vám Tolmácsolja az egész ma­gyar népnek, hogy barátsá­gunkat semmiféle erő sem bonthatja meg, ingathatja meg. A szovjet népei a kommu­nista párt és a halhatatlan Lenin nevelte a proletár in­ternacionalizmus, a minden ország dolgozóival való test­véri szolidaritás szellemében és különösen és elsősorban az összes szocialista orszá­gok népeivel való szolidari­tás szellemében. A szocialista országokkal egységes tábor­ban harcolunk a békéért, a szocializmus és a kommuniz­mus építéséért, A magyarországi október­­novemberi eseményekről szólva M. A. Szuszlov rá­mutatott, hogy a szovjet nép a magyar kormány kérésére segített elnyomni az ellen­forradalmat. A szovjet emberek ezzel következetesen lenini mód­ra teljesítették internacio­nalista kötelességüket, úgy, ahogy a proletár szolidari­tás és proletárinternaciona­lizmus értendő. A szovjet embereknek a proletár international izmus­ról mondott szavai — jelen­tette ki M. A. Szuszlov — sohasem tértek el tetteiktől. Tudják meg ezt — nem fog­juk titkolni — ellenségeink iß; Elvtársak! Ml volt Ma­gyarország legnagyobb sze­rencsétlensége az ellenfor­radalmi lázadás pillanatá­ban T Az, hogy a Magyar Dolgo­zók Pártja korábbi vezető­ségének nagy hibái, Rákosi hibái eredményeképpen és különösen a Nagy Imre-féle csoport áruló tevékenysége következtében — amelyet a határon kívülről támogat­tak az úgynevezett nemzeti kommunisták, valóságban az imperializmus cinkosai, mindezeknek következtében a párt szétszakadt szer­vezeti és eszmei vonatko­zásban fegyvertelen és te­hetetlen volt az ellenforra­dalommal szemben. M. A. Szuszlov art kí­vánta az Uralmaszavod dol­gozóinak, hogy a munkában és egész életükben aratott új dicső sikerekkel köszöntsék a nagy októberi forradalom 40; évfordulóját. IAz MSZMP Szolnok Me­gyei Bizottsága f. hó 25-én ülést tartott. Meghalgatta az intézőbizottság beszámolóját a politikai helyzetről és a Ipart előtt álló feladatokról A I beszámolót Kálmán István elvtárs, a megyei intézőbizott­ság elnöke tartotta. Kálmán elvtárs bevezetőül röviden foglalkozott az el­múlt hónapok megyei párt­vezetésével majd áttért a ! pártépítési kérdésekre. A párt szervezéséről, a pártszerveze­tek helyzetéről a következő­iket mondotta: A múlt év ok­­ftóberi ellenforradalmi táma. tdás közvetlenül irányult a JMagyar Dolgozók Pártja szét- I verésére, a kommunista párt ♦megsemmisítésére. Megyénk - |ben is számos akciót folytat­­|tak le ellenforradalmi éle­lmek, pártvezetők és pártszer­­jvezetek ellen. A párt közpon­ti vezetésének gyengesége, a Í ‘vezetésben lévő ellentétek, in­gadozások és árulás követ­kezében a párt valósággal ímegbénult és nem tudott ko-

Next

/
Thumbnails
Contents