Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-28 / 74. szám

I politikai helyzet és a párt elfitt állt feladatok Jelenleg 11951 párttagunk van a megyében. Pártszervezeteink — bár a létszámuk egyharmada a régi MDP tagságának — erőben, szervezettségben máris na­gyobb erőt képviselnek annál. Most elsősorban azok léptek be, akik 1919-ben harcoltak a prcletárhatalomért, a két vi­lágháború között Illegálisan tevékenykedtek, a felszaba­dulás után tevékenyen reszt­vettek a földosztásban, a népi demokrácia megterem­tés' folyó küzdelemben. De jött • ói, friss erők is, akik az elmúlt években derekasan dolgoztak és ma is vállalják a legnehezebb munkát. Pártszervezeteinkben ma sokkal eredményesebb szer­vezeti élet folyik, mint az ok­tóberi események előtt. Rend­szeresen Összejönnek elvtár­sink taggyűlésre, pártnapra, sőt egyre gyakoribb, hogy a napi muaka után összegyüle­­kezr.ek a párt helyiségében és megbeszélik a légégetőbb kérdéseket. Igen magasfokú az éberség, mely a párt féltéséből, a munkásihatalom iránt érzett felelősségből fakad. Pártszer­vezeteink legfőbb jellemzője most a harcos forradalmi hangulat. Ez annak következ­ménye, hogy a Központi Bi­zottság igyekezett elhatárolni a pártot úgy a jobboldali áru­ló Nagy Imre-csoport, mint a régi szektás vezetés politiká­jától. Pártunk Központi Bizottsá­ga és tagsága is szembeszállt azokkal a hamis és ellenséges jelszavakkal, amelyek a ..sztálinisták”, „rákosisták” címén harcos elvtársainkat akarták a vezetésből kiszorí­tani. Pártunk szervezeti és ideológiai egységét tehát harcban vívtuk ki. Ennek a szervezettségnek és egység­nek következtében a párt fekinté ye és befo'yása az elkelt 4 és fél hónap alatt örvendetesen megnőtt. Ez azonban nem jelenti, hogy a pártvezetés, pártépítés te­rületén minden tekintetben rendben vannak a dolgok. Pártunk olyan időben vette vállára az ország vezetésének gondjait, amikor az ellenfor­radalom súlyos csapást mért Népköztársaságunkra, amikor az ideológiai zűrzavar és az ellenséges csoportok fegyve­res támadása egyaránt reális veszélyt jelentett. E veszélyek jórésze még ma is megvan, s velük számolni kell. A beszámoló öt pontban foglalta össze a pártépítés és a pártpolitikai munka felada­tait. 1. Bár a pártszervezetek a megye MDP tagságának e§>'­­harmadát egyesítik maguk­ban. mégis fontos feladat, hogy azokkal a volt MDP ta­gokkal, akik az ellenforrada­lom ideje alatt nem hasonlot­­tak meg, akik világosan lát­ják hazánk nemzetközi hely­zetét, a Szovjetunió szerepét i szocialista építés feladatait, tovább növeljük pártunk tag­jai számát. Nem udvarlásról, nem öncélú létszámnövelésről .van itt, szó, hanem arról, hegy harcoljunk azokért az elvtánsakért. akik kommunis­ta nézeteket vallanak, hogy pártunkba jöjjenek. Ezzel egyidőben harcolni kell a kétszínűek. a karrieristákkal szemben is. Most hogy a mun­káshatalom megszilárdult, megnőtt annak a veszélye, hogy az érdekli aj hászók igye­keznek a pártba lépni. Megyénk pártszervezetei­nek jelenlegi összetétele meg­követeli tőlünk, hogy pártun­kat elsősorban a munkásosztály soraiból erősítjük Rendkívül alacsony még az értelmiségiek aránya is. Ezért arra van szükség, hogy a munkások és az értelmiségiek között céltudatos pártépítési munkát végezzünk. • 2. Égetően szükségessé vált, hogy a pártszervezetek a kommunisták figyelmét a szocialista építés feladataira irányítsák. Az ellenség bűnös támadása azért vallott ku­darcot, mert a kommunisták harcos, kemény kiállást, tanú­sítottak. Ezt nemcsak meg­tartani, hanem fokozni is kell. Ezzel egyidőben azonban most már határozottabban kell folytatni a felvilágosító munkát a dolgozó tömegek között. Pártunk tagjai a való igazságot mondják meg a dol­gozóknak. Ne hallgassuk el a nehézségeket, ne ígérjünk máról holnapra ugrásszerű é.etszínvonalemelést, de ma­gyarázzuk meg, hogy dolgozó népünk támogatásával gyors fellendülést, érhetünk el. 3. A Magyar Szocialista Munkáspárt, bár örököse és folytatója a magyar kommu­nista mozgalomnak, s a sorai­ban rég} harcos elvtórsaV vannak, mégis új párt Ellenforradalmi zűrzavarban szerveződött újjá és ez a ve-1957. március 28. (Folytatás az első oldalról) zetésben, a kádermunkábar. még erősen érezteti hatását. Az alapszervezetek élére a legtöbb helyen új vezetőségek kerültek, s így vezetési jár­tasság, tapasztalat hiányában r ahezen birkóznak meg a munkával. Most annak az idejét éljük, amikor a hely­színi segítségre, a vezető pártszervek konkrét támoga­tására rendkívül nagy szük­ség van. A tapasztalat azon­ban azt mutatja, hogy az alapszervezetek nem kapják meg a segítséget a szükséges mélyekben, sem a megyei, sem a járási, városi vezetés­től. Még mindig sok a belső munka, az ülésezés, ezen fel­tétlenül változtatni kell. 4. Pártunkban örvendete­sem bontakozik ki az egész­séges demokratikus légkör. Ezt csalv bátorítani és erő­síteni lehet. Soha többé nem térhet vissza az a helyzet, amikor a párttagság nem hallathatta szavát a kérdé­sek eldöntésében, amikor a pártfegyelam ' jelszavával visszautasítottuk a segítő bí­rálatot és tanácsot. De a pártdemokrácia 1 kiszélesítése akkor erősíti igazán a pár­tot, ha azzal együtt erősö­dik az egység, a fegyelem, a centralizmus. E téren azon­ban vannak figyelmeztető jelek. Bizonyos ké'kedés van a felsőbb pártszervek hatá­rozata. döntései iránt. Ezt nem szabad engednünk el­­harapódzni. Pártunk a de­mokratikus central izmus el­vén épül. s a pari demokrácia kiszélesítése, a központi ve­zetés erősítése együtt jelenti a párt szervezeti egységének erősítését. 5. Ahhoz, hogy pártunk tekintélye és befolyása az élet minden területén tovább növekedjék, sürgősen rendet keli teremteni a káder­munkában. Nem véletlen, hogy az el­lenség évek óta a káder­­munka edlen ágál. Tudja, hogy ezzel a vezetést ássa alá. A kádermunka rendbeté­tele alatt mi nem a régi bü­rokratikus módszerek újra­­honosítását értjük. Világos ma már, a régi kádermunka túlnyomórészt adminisztrálás volt, nem pedig az emberek tényleges megismerésére, ne­velése. A kádermunka alatt azt kell értenünk, hogy a leg­jobb képességű elvtársaink kerüljenek a vezető posztok­ra, ismerjük meg azok jó és rossz tulajdonságait, segítsük a rossz tulajdonságok leküz­dését és erősítsük a jókat. A beszámoló azután a tö­­megszervezetekben dolgozó kommunisták feladataival foglalkozott. Megemlítette, hogy a múlt hibás politikája következtében ma is nehe­zen akarják megérteni a pártbizottságok, a pártszer­vezetek a szakszervezetben a nők között és az ifjúsági szervezetben végz.ett munka fontosságát. Pedig ezekben a szervezetekben megvan a le­hetőség arra, hogy a párt politikáját hirdessék és an­nak érvényt szerezzenek. A Központi Bizottság tisz­tázta a tömegsaarvezetek és a párt viszonyát, mely sze­rint ezek szervezetileg önál­lóak és a párt nem közvet­lenül, hanem az ott dolgozó kommunistákon keresztül eszmei és politikai beío.y:savai vezeti őket E szerint a Kommunista Ifjúsági Szövetség kivételé­vel a párt kötelező határo­zatot nem hoz a tömegszer­vezetek egészének munká­jára. A beszámoló felhívta a kommunisták figyelmét arra, hogy a jelenlegi helyzetben a tömegszervezeti munkában egyik legfontosabb feladat a KISZ létrehozása és szerve­zeti megerősítése. Javasolta: a megyei pártbizottság hoz­zon olyan határozatot, hogy az intéző bizottságok vitas­sák meg a KISZ létrehozá­sáról szóló Központi Bizott­sági határozatot. A pártszer­vezetek hívják össze az öreg munkásokat, szülőket, peda­gógusokat, azokat, akik a felszabadulás előtt résztvet­­tek a KIMSZ munkájában és kérjék ltí tanácsaikat a KISZ szervezetek létrehozá­sában. A pártszervezetek rendszeresen foglalkozzanak az ifjúsági szervezetben dol­gozó aktivistákkal, hogy ezen keresztül is állandóan erősítsük azt a magot ezek­ben a szervezetekben, amely­re biztosan támaszkodhatunk. De az erkölcsi és politikai segítségen kívül a párt és állami szervek a KISZ ré­szére pénzügyi anyagi ala­pot is teremtsenek. Biztosí­tanunk kell, hogy a KISZ minél előbb rendelkezzen sa­ját klubbal, kultúrházzal, kulturális és sporteszközök­kel. Az ipari termelés helyze­téről szólva a beszámoló megállapította, hogy az el­lenforradalom során kiala­kult helyzet következtében a megyékben is nagy károk keletkeztek. Mintegy 500 millió forintos kár keletke­zett a sztrájkok, a munka­fegyelem lazasága és az anyag- és energiahiány miatt. Javulás csak akkor állott be, amikor a kommu­nisták is kezdtek foglalkozni a termelés kérdésével. Ja­nuárban, februárban már eredménj'ékről is számot ad­hatunk, ennek ellenére azon­ban továbbra is kedvezőtlen az üzemek gazdasági és pénzügyi helyzete, a terme­lékenység és kifizetett bé­rek alakulási. A miniszté­riumi ipar pl. februárban a magyében 29.8 százalékkal termelt többet, mirt egv év­vel ezelőtt, ugyanakkor azon­ban a béralap 41 százalék­kal volt magasabb. Éppen ezért a kommunistáknak, az üzemi pártszervezetéknek minden erejüket a következő feladatok megoldására kell fordítandók: 1. Kötetlen segítséggel to­vább kell iav’tan« az üzeme’« gazdasági munkáiét Törekedni kiáll area, hogy az ipari üzemek termelési szint­je elérje, vagy túlhaladja az 1956-os év első 9 hónapjá­nak termelési átlagát. 2. A termelékeny séget any­­nyira kell emelni,- hogy, arány ban Iegven a bérekkel. Ennek érdekében be kell tartani a technológiai fegyel­met, nagyobb gondot kell fordítani a műszaki fejlesz­tésére, az élenjáró termelési módszereik elterjesztésére. Tpvább kell csökkenteni az improduktív munkát végző dolgozók számát. Az üzemi pártszervezetek kommunis­tái a szakszervezetekben és a munkástanácsokban har­coljanak a munkafegyelem megszi1 árd í t ásá ért. kezdetné - nyezzék a munkaverseny szervezését. 3. Csökkenteni kell a ter­melés önköltségét a máso­dik negyedév során legalább az 1956. harmadik negyedév szintjére. Nvíltan és őszin­tén tárjuk fel a munkások­nak, hogy az eddig végrehaj­tott bérügyi intézkedések biztos életszínvonal emelést TÖRÖKSZEM MIKLÓSI HÍRADÓ Fontos határozatokat hozott a tanácsülés { A Törökszentmilósi Városi {Tanács március 24-én az ok­­itúberi események óta először {tartott ülést. A tanácstagok {többsége megjelent. Csik Jó­­{zsef elvtárs. a megbízott VB. relnök beszámolt az októberi {eseményekről, s az azóta el­ítélt időben végzett munká­iról. Elemezte a város teriile- Itén lezajlott ellenforradalmi {eseményeket, majd megszab­nia a további feladatokat. ♦ A tanácsülés igen aktív {volt. Az első napirendi pont­ihoz 15-en szóltak hozzá. A je­­ilenlévők egyhangúan állást | foglaltak amellett, hogy a {szovjet hősi emlékművek le- 1 rombolóit bírói utón vonják ♦ felelősségre, s az okozott kár ♦ megtérítésére is kötelezzék ♦ őket. A tanács valamennyi ♦ tagja egyetértett abban, hogy ♦ az októberi esemény ellenfor­♦ radalom volt. A felszólalásokban bírálat hangzott el a VB. tagjai fe­lé. mert keveset tartózkodnak kint a tömegek között. Vita fejlődött ki a termelőszövet­kezeteknek nyújtandó segít­ségről. míg végül — helye­sen — az álláspont alakult ki. hogy a termelőszövetkezete­­ke': támogatni kell. de nem — úgy, mint régebben, hogy az önállóságukat elvegek. Elfo­gadta a tanácsülés az 1957. év­re szóló községfeilesztési — tervjavaslat költségvetési, számadatait és bizottságot: alakított a részletes terv ki­dolgozására. Szabály-rendele­­tet alkotott a piaci renddel és helypénzzel kapcsolatban. — Majd a VB munkatervét tár­gyalta meg és fogadta cl. va­lamint újjáválasztotta az ái­­'andó bizottságokat és kiegé­szítette a végrehajtó bizottsá­got. «Néhány sor az EPOSZ szervezetek éfe’éböü A várost körülvevő tanva­te: ..Talán haragban vannak a lányokkal?’1 Maid iönnek ők is, — válaszolták bizakod­va a fiuk. S igazuk lett. Alig egy-két hét telt el — de köz­ben az EPOSZ kulturelőadás­­sal egybekötött bált rendezett — s újabb névsort hoztak be Bartáról. amelyen meg csak lányok kérték felvételüket. — lev most már 37 taeia von az EPOSZ szervezetnek. Iava*fs a földeken csak abban as esetbe« fee leintenek, ha az önköltséget 3 csökkenteni és a termedé-3 kenységet növelni tudjuk. < 4. Az ipari üzemekben aj műszaki színvonal emelését! gazdasági Madatok legfon-j tosabb részének kell tekin-j tend. A kommunisták harcol-! janak azért, hogy a műszaki! fejlesztés, a gyártása és tér-3 melési folyamatok, a gyárt-! mányok korszerűsítése, új! gyártmányok bevezetése üze-j mednkbein előrehaladjon, —< mozgalom legyen belőle, mert! ezzel közvetlenül lehet be-3 folyásodra a termelékenység < és az önköltség alakulását, ; 5. Állandóan javítani kei'j üzemeinkben a gazdasági! vezetés-irányítás színvonalát.! az igazgatók határozottságé- j nak fokozásával, az utasítá-j sok helyes módszereinek ki- J alakításával. Az igazgatók.! műszaki és művezetők bát-1 ran lépjenek fel a lazasá-« gokival szemben, és számol-« ják fel rövid időn belül az« edlenfoirradalom törvény te-« lenségeinek maradványait« Fordítsanak figyelmet a munkások javas- j tataira és a vezetés színvonalának ; emelése érdekében alkalmaz-; zák a termelési értekezlete-; két. A kommunista gazda-; sági vezetőknek, a pártszer-; vezetőknek szüntelenül javí- j tárnok kell a dolgozók műn-; kakörülményeit, gondot for-] dítva a munkavédelemre, az; üzemegészségügyre, a kultu-J rális és szociális kérdésekre,; mert csak így tudják elérni,; hogy a munkások lámogas-i sák őket munkájukban. ! G. Továb kell harcolni an-; nak érdekébzn, hogy az ide-; gén és ellenséges politikai; befolyás maradványait meg-; szüntessük a munkástaná-; csókban. A nőm kívánatos; elemeiket, az elleníorradal-; mórokat, szájhősöket távolít-’ sák el a munkástanáesokbó’; és a szakszervezetek vezető-; ségeiből. Ugyanakkor az; egyes kommunista elvtársik-! nál a munkástanácsok lrá-J nyában tapasztalható szik-! tás elzárkózást felvilágosító! munkával meg kell szün-! fcetni. ; Áttérve a mezőgazdaság; helyzetére a beszámoló meg-; állapította, hogy megyénkben; a parasztság termelési ked-; ve jelentősen megnőtt. A ta-‘ va-szi mezőgazdasági mun­kákra való felkészülés az ál­lami és vállalati apparátus részéről idejében megkezdő­dött. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyé­nileg dolgozó parasztok meg' e«d?ék az dő­­szerü mezőgazdasá­gi munkákat. A kezdet bíztató, mindezek ellenére korántsem megnyug­tató a mezőgazdaság hely­zete. Nagyon le vagyunk maradva a termelési szerző­dések kötésével Az öntö­zésire való felkészülés stm kielégítő. Súlyos megrázkód­tatások érték a termelőszö­vetkezeteinket az elmúlt esz­tendőkben. A megyében 124 termelőszövetkezet osz'ott fel. A szövetkezeteik tagjai­nak többsége azonban meg­védte szövetkezetét az ellen­séggel szemben. A párt szer­vezésével és a szaki gazsatás megszilárdításával egyidőben megindult a termelőszövet­kezetek megmaradásáért fo­lyó harc. A szövetkezeteik­ben dolgozó kommunisták sarkukra álltak és a szövet­kezés eszméjéhez hű tagok­kal együtt hozzáfogtak gaz­daságuk megszilárdításához. Ennek eredménye az, hogy március 15-ig megyénkben a 124 felbomlott termelőszö­vetkezetből 113 újjáalakult. Igen komoly a veszteség azonban földterületben — és a tagok számát illetően. Azok a szövetkezetek, amelyek je­lenleg működnek, szerveze­tileg szilárdak, s a munká­ból a tagság kiveszi a ré­szét. Nem lehet azonban egészséges jelenségnek te­kinteni, hogy termelőszövet­kezeteink egyrésze teljesein elzárkózik a tagfelvétel elől. Szektáiig magatartást tanú­sítanak a közéona’''’szt??gga1 szemben. Tudjuk azt, hogy számos termelőszövetkezeti tag, főként középparaszt, ezekben a súlyos időkben nem látott tisztán, esetleg hangoskodott i.s. de mégsem zárhatjuk be előttük a ter­melőszövetkezet kapuját. A középpiraszt nem ellensége a Munkás- Paraszt Kormánynak, a proletárdiktatúra államá­nak. Velük meg kell egyez­nünk, mert ellenkező eset­ben a termelőszövetkezeti mozgalom nem fog, egészsé­gesen fejlődni. A beszámoló vázolta azo­kat a feladatokat is, ame­lyeket a kommunistáknak a meglévő termelőszövetkeze­tek politikai és gazdasági megszilárdítása érdekében tennünk kell, 1. Azokban a termelőszö­vetkezetekben, ahol párt­­szervezet még nincs, a párt­­szervezetet meg kell alakí­tani, ha erre nincs lehetőség, akkor meg kell szervezni a Kommunista Ifjúsági Szö­vetséget, amelyre a pártha­tározatok is érvényesek, s ilymódon harcolni tudunk a termelőszövetkezet megszi­lárdításáért. 2. A termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdítása és a belterjes gazdálkodásra való áttérés érdekében ápri­lis hónap folyamán vala­mennyi mezőgazdasági ter­melőszövetkezetet szakembe­rekből és pártmunkásokból álló bizottságokkal felül kell vizsgálni, tanulmányozni he­lyi adottságaikat, s ennek alapján javaslatokat kell ké­szíteni. amelyeket a közgyű­lés elé kell terjeszteni. Ezien munkával komoly segítséget lehet adni a termelőszövet­kezeteknek. 3. A járási, városi oárbi­­zottságok a napi piíitikai munka során, de a termelő­szövetkezetek párttaggyűlé­sein, pártnapokon magya­rázzák meg a középparasz­­tokkal szemben tanúsítóit szektás, káros magatartás következményeit. 4. A mezőgazdasági propa­gandamunka során állandóan foglalkozzanak a pártszerve­zeteink, gyűléseken, tanács­vei oldották meg a termelők. Az Alkotmány Tsz. például 5 mázsa tavaszi árpát cserélt el egyéni, gazdákkal zab vető­magért. A legelők ápolása is meg­kezdődött. A városi legelteté­si bizottság kezén 600 hold te­rület van. Ebből 120 szántó. 90 erdő. a többi legelő. A jo­­szágtartó gazdák önkéntes munkával szerves és műtrá­gyát szórtak ki a legelőkre. Folyamatban van a fedett ka­rámok kijavítása is. TV. K. kozásokon — a termelőszö­vetkezetek megszilárdításá­val, azok népszerűsítésével, eredményeik ismertetésével, a termelőszövetkezeti tagok életével, a termelési tapacz­­talatok elterjesztésével, ame­lyek elősegítik a termelőszö­vetkezeteik megszilárdítását, a szövetkezeti mozgalom to­vábbi növekedését. A szövetkezeti mozgalmat elsősorban e. mezőgazdasági lermesztés fejlesztésének esz­közeként és módszereként kell tekinteni. Ezért olyan szövetkezeti mozgalmat kell teremteni, amely bitzcsí'ja a termelés állandó fejelszté­­sát. Továbbra sem szabad szem elől téveszteni, hogy a termelőszövetkezetek fejlesz­téséhez a munkásosztály anyagi támogatása szükséges. Ezért a termelőszövetkeze­tek gazdálkodásához tovább­ra is hathatós anyagi támo­gatást kell nyújtani. De en­nek elsősorban a termelést segítő és a jövedelmet nö­velő támogatásnak kell lenn1, nem pedig elvtelen a.nyaei segítségnek, arai gvakran a munkaegység-részesedés ki­egészítésében nyilvánult, meg. El kell ítélni az olyan törek­vést, amely a szövetkezetek önállóságát semmifcevéve. bele akar szólni a terme’ ő­­szövetkezetek gazdálkodásá­ba. De fel kell számolni a-t a helytelen gyakorlatot is. ami mostanában nem egy­szer megtalálható, hogy at államigazgatási- &zeyyelv egy­szerűen nerti törődnek a ter­melőszövetkezetekkel, holott a célszerű segítségre és tá­mogatásra nagyabb szükség van. mint bármikor. Az intéző bizottság beszá­molóját vita követte. A fel­számoló elvtársak egye tétet­tek az intézőbizottság be­számolójával és azt hozzá­szólásaikkal kiegészítették. A pártbizottság a beszámolót egyhangúlag elfogadta. A tavasz beköszöntésével megelevenedett a határ. A tö­­röksr--- **v>i klósi — viiz-. ban is serényen dolgoznak a földművelők. Az őssz-l szán­­tatlanul maradt termeteken ■°ke hasiba a barázdát, más­hol készítik a talait. vasrv ve­­•őgéppel szériák a magot. Az iszi ugarok simttőzása mint­egy 90 százalékban megtör­tént s a termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztok több­sége befelezte a tavaszi ár­pa. zab és cukorrépa vetését. A vétőmé "vaknál mutatkozz hiányt egvrnás közötti cseré­; A varost Koruivevo tamya- I világban lakó narasztfia*alok Ikét EPOSZ szervezetet alakí­tottak. Az, egyiket Baltán, másikat Surjánban. Érdekes, tiorv Pártán a szervezet meg­alakításánál ióformán csak Ifjúkból tevődött össze a tag­­‘,sás. Antal Margit elvtársnő, laz EPOSZ járási, városi elnö­­;ke. amikor átfutotta a név- Isort. ti-éfésa« meg is iegyez-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents