Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-20 / 43. szám

yiLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ara : 50 fillér II. évf. 4S. szám, 1957. február 20. szerda. AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MA: ADJÄK VISSZA GYERMEKEINKET! EGYENJOGÚSÁG — MINDENBEN * AZ ÖTÄGU CSILLAG FÉNYÉBEN SZÓLALJ MEG HÁT, KICSI MACKÓM JÓZANUL, LELKIISMERETESEN A munkásőrség tagjai fel­adatukat társadalmi munka­ként, fegyveresen végzik. A munkásőrség tagjának a feladata ellátása miatt ki­eső munkabérért térítés jár. A munkásőrség tagjait fel­adatuk ellátása során ható­sági közegnek kell tekinteni. A munkásőrség egységei felett a rendelkezés joga a munkásőrség országos pa­rancsnoka által kijelölt sze­mélyeket illeti meg. A jelen törvényerejű ren­delet kihirdetése napján lép hatályba, végrehajtásáról a magyar forradalmi munk-'s­­naraszt kormány gondosko­dik. A munkásőrség felállításá­val az egyes gyárakban (üze­mekben, vállalatoknál, intéz­ményeknél, állami gazdasá­gokban és termelőszövetke­zetekben) az üzemek védel­mére korábban szervezett fegyveres őrségek megszűn­nek. Ez a rendelkezés ram vo­natkozik az egyes üzemek­ben a rendőrség által szer­vezett, — illetőleg irányított fegyveres őrségekre. Miért nehés a munkások elhelyezése?\ LASSAN túljutunk azokor a nehéz napokon, amikor — mindnyájan féltüník. Az ipái átmeneti leépítése, átcsoporto­sítása zömében befejeződött, csakúgy mint az adminisztra­tív apparátusok egyszerűsíté­se. Úgyhogy a munkanélkül maradtak száma az elkövet­kezendő hetekben és hóna­pokban nem növekszik, ha­nem fokozatosan csökken majd. olyan mértékben, — ahogy gyáraink úrrá tudnak lenni a nehézségeken és újra elérik a régi termelési szin­tet, ahogy megindul az élet a földeken, a gépállomásokon és mezőgazdaságban; Egyelőre azonban súlyos gond az elhelyezések lebo­nyolítása — s csakis ennek szervezettségéin maliik, mi­korra süketül enyhíteni a munkanélküliséget. Nemcsak azokról kell gondoskodni, akik a megyében lévő vál­lalatoktól, az apparátusoktól váltak meg, hanem nagy számban érkeznek vissza ere­deti lakóhelyükre azok is, akik eddig a Dunántúl, vagy Észak-Magyarország külön­böző bányáiban, nagy ipari bázisainál dolgoztak. — Ez szükségszerű következménye a népgazdasági átcsoportosí­tásoknak, melyek többé-ke­­vésbbé véglegesek már; Mindent egybevetve Szol­nokon hozzávetőlegesen 2000, a megyében összesen min tegy 7000 ember várja azt, hogy újra megtalálja helyét a ter­melő munkában. Egyelőre még nehéz, nagyon nehéz ügy. Az eddigi tapasztalatok szerint a jelentkezőknek csak mintegy 16 százalékát köz­vetítették ki eredményesen a városokban és községekben működő munkaközvetítő iro­dák. Az arány ezért is elég­telen, mert a racionalizáltak jelentős része még nem is jelentkezett, minthogy kb. e hónap végéig van kitartása. Mi lesz, ha a jövő hónap végén megindul a nagyabb áradat a közvetítő hélyek felé? FELTÉTLENÜL fontos, hogy a vállalatok törvényesen, a rendelkezések szerint járja­nak él, ne csak szűk hiva­tali érdekeiket nézzék a ve­zetők, mikor ilyen országos problémát kell megoldani. Gyakori panasz, hogy az üze­mek, intézmények — holott ez lenne a kötelességük —, nem jelentik be munkaerő­­igényüket az illetékes közve­títőirodáknál, hanem protek­cióval, kaputól veszik fel a dolgozókat. Ha nincs nyilván­tartott munkahely — a köz­vetítő sem tud mit csinálni, elküldi az álláskeresőket; A Szolnoki Vasipari Válla­lattól visszaküldték a közve­tített hegesztőt, mondván, hogy nincs szakképzettsége, holott előzőleg több évig dol­gozott szakmájában. Az önkényes válogatás oda vezet, hogy nem a legjobban rászorulókat, a legrégebben állásra várakozókat helyezik el vállalataink. Tudjuk, min­den családban kell a pénz, a kereset, de feltehető, hogy mégis csak a kisebbik rossz,' ha egy. családban az asz­­szony vagy a kereső gyer­mek marad állás nélkül, mint a családfő. Az önző szemlé­let gyakran ilyesfajta visz­­szásságokra vezet, amit se­­hogysem engedhetünk meg. A személyszerinti kikérés­re vonatkozó rendelkezést is — melyet a törvény csak speciális képességű munka­vállalókra nézve tesz lehe­tővé — gyakran önkényes kiválogatásra használják feL ¥ j A Szolnoki Járműjavító, Sü-] tőipari Vállalat vagy a Szig-; ligeti Színház pL segédmun-i kasokat kért ki névszerint,: mint „speciális foglalkozású-j akat”. Az ilyen kérelmeket] jogosan tagadhatják meg a< tanácsok. A JELENLEGI munkaerő-j helyzetnek jellegzetessége —] s ez szintén hátráltatja az: elhelyezés lehetőségét —, hogyj abban a szakmában, amiben; nagy a kereslet; (kőműves, la-] katos, hegesztő, gépkocsive- ] zető, stb. nincs ajánlkozó. A: Legtöbb jelentkező könnyű] munkát kereső, képzettség] nélküli asszony és leány. A] férfiak közül, akiknek nincs] képzettsége, kubikosnak és: más nehéz munkára tudnak] elhelyezni; Nőknek való munkai ehe-j tőségeket kell és fognak is] teremteni hamarosan és ez ä enyhíteni fogja a helyzetet.; A munkában nem válogatós] férfiak zömét néhány héten] belül felveszi a mezőgazdaság. < Marad tehát a legnehezebb,: az adminisztratív dolgozók; elhelyezése. Közülük elvétve* * akad olyan, aki fizikai mun-J kát vállalna. | Pl. rendkívül sok, — olda-i lakat kitevő ■— könyvelő,! statisztikus, bérelszámoló! van előjegyzésben, munkára* várva, mint szakmunkaerő. ♦ Nagyrészük egyéves gyafcor-! lattal vagy néhány hónapos! tanfolyammal lett azzá. El-| helyezésükre semmi remény J — ha továbbra is ki akarnak | tartani az íróasztal mellett.* Az esetleg megüresedő ad-! miniszbraitív munkahelyekre t csak a tényleg „képzett" —! közgadasági technikumot! végzett emberek számíthat-! nak. Eszerint nem sok értel-l me van annak sem, hogy! „képesített’* s egyéb tanfo-X Iyamnkon az ügyviteli állás-! keresők számát szaporítsák. | A SÚLYOS helyzet ellené-1 re sincs ok aggodalomra. MaJ már kétségtelen az ország! újra talpraáll, a jó jelek! után ítélve hamarabb, mint | ahogy azt reális számítások! után a szakemberek elkép-l zelték. Ezzel lényegében egy-j két hónapon belül megoldó-1 dik a „veszélyes’“ munkanél-| küliség kérdése, tehát állás-» hoz keresethez jutnak azok,! akik bérből, fizetésből éjitek* október 23-a előtt. Toválbbraj is megmaradnak azonban a* régi gondok, amivel az utób-:: bi években nem tudtunk megbirkózni eredményesen:: a dolgozni szándékozó assz»-:: nyok és a tanintézetekből;; kikerült fiatalok elhelyezése,]] az adminisztratív állami ap-:i parátúsban feleslegessé vál-: tak beállítása a termelő ] munkába. ^ Ezt csak akkor oldhatjuk]] meg lényegesen, ha kihever- ] te államunk az utóbbi hóna- :; pok veszteségeit s megváló-::: sí fásra kerülhetnek olyan be-] ]l ruházások. mint a tervbe-]]! vett munkaigényes szolnoki: i papírzsákgyár, a foszfáitmű-í i trágyagyár, a Vegyiművek- :i hez kapcsolódó pörkfeldolgo- ] i zó s a többi létesítmény, :< mety a második ötéves terv : I 'irányelvei szerint hivatott ]; lett volna arra. hogy növelje] ] I a keresők számát, befogadja í az új munkás és értelmiségi : i generációt. ] ] i Hogy ez mikorra valósul :< meg, az attól függ. mikorra éri el iparunk a régi terme-|t lékenységi és önköltségi I szintet, mikorra lendül újra: < kerékvágásba szocialista ipa-] 1 runk melynek nem a munka-* < nélküliség, hanem a munka-t e erőhiány a jellemzője !i (P-s) t Ezekben a napokban a köz­ségekben nagy munka folyik. \ tsz tábláinak kijelölése, megerősítése és egyéb problé­mák rendezése. Hogyan és mi­iyen módon lehet rendet te­remteni? Ez a kérdés nagyon sok földművelőt foglalkoztat Is őszintén szólva roppant ne­héz helyzet elé állítja mind a szövetkezeti, mind a tanácsi vezetőket. Az utóbbiak részé­ül bármilyen nagy a jóindu, at, még sem tudnák minden gazdálkodót a legteljesebb nértékben kielégíteni. Nem .s kívánhatja senki, hogy 3gyik törvénysértés a másikat tó vesse. Azt azonban joggal elvárják a dolgozó parasztok, rogy a lehetőséghez képest négis csak teremtsünk rendet és a sok vajúdó földkérdés­iek tegyünk pontot a végére. Rengeteg a követelés. A zsirosparasztok is jelentkeznek és egyáltalán nem szégyenlő­lek. 80—100 holdakat, vagy nég ennél is többet követel­lek vissza. Sőt már egyes he­­yeken előre isznak a medve lőrére. Suba alatt kötik a fe­­esbérleti szerződéseket. Jelentkeznek azok is, akik íz elmúlt években a néhány lold földecskéjüket felajánl­ották. mert nem bírták a sú­­yos beszolgáltatást családi, 'agy egyéb körülményeik olytán. Akik október 23 előtt, 'agy után léptek ki a tsz-ből, zintén követelik járandósá­­íukat. Nehezíti a helyzetet, logy a korábban felajánlott öldek nagyrésze tagosílva, gy táblában van, s a táblák endszerint közös tulajdont képeznek, nem lehet őket íjból felszeletelni. Hogyan tegyünk, vagy ho­­yan tehetünk igazságot az [yen bonyolult helyzetben? vz a legfontosabb, hogy jü­anul, döntsenek a helyi ve­­etők. V ilágosan és félreérthe­ti épül meg kell mondani, agy 80—100 holdak viszaadá­­áról szó sem lehet. Termé­­zetesen más hangon és más leggondolások alapján tár­­yaljanak a dolgozó parasz­­>kkal, azokkal az emberek­ei, akik megváltak a közös azdálkodástól. E téren a ?gnagyobb körültekintés sükséges. A községi vezeték­ek ismerniök kell a 10-es zámú rendeletet. Ez legyen z iránytű. Lényegében itt Szolnok legyében az elmúlt héten ezdődött a földügyek nagy­­léretű rendezése. Ezt a mun. át megelőzte egy tanácsko­­ás, amelyen a járási, városi 5 községi elnökök vettek észt. (Erről a Tiszavidéz: írt ). Az értekezleten sok kér­désre választ kaptak. Ez h segíthet a vitás és túlságosai szövevényes problémák meg. oldásában. Ismeretes a sorrend is. Elsősorban azt kellett és kell mindenütt felmérni, mek­­kora a tsz jelenlegi területe Számbavenni a kilépő tago­kat, mert csak ennek birtoká­ban lehet az első lépéseke megtenni. Az a helyzet ugya. nis, hogy mind a kunszent­mártoni járásban, mind í szövetkezeti városok és i megye más részében is számos közös gazdaság feloszlott, d< nem sokkal később újjá ala­kult. A számbavétel után a ki­lépett tsz tagrií földjeit kel rendezni, természetesen csal akkor, ha a termelőszövetke­zet területe rendben van. Jó: folyik ez a munka Kisújszál­láson és Karcagon, ahol mái a számbavétel megtörtént Igyekezni kell mindenütt, hi. 6zen február 28-ig a munkál be kell fejezni. A kilépő földterületét egye­lőre ideiglenesen jelölik meg A végleges kijelölésre már­cius 1 után folyamatosan ke­rül sor. Erre a megoldásra azért van szükség, hogy a lei­­lépett tsz tagok a tavaszi me. zőgaadasági munkákat minél előbb megkezdhessék; Karcagon, a kunszentmár­toni járás és á un hegy esi já­rás területén nagy gonddal fogtak hozzá a földügyek rendezéséhez. Ezeken a helye­ken már a kilépett tsz tagok földjeinek a kijelölésével fog­lalkoznak. Nagyon hasznos és ajánlható módszert alkalmaz­nak a kunszentmártoni Rá­kóczi Tsz-ben. Ebben a közös gazdaságban a kilépett szövet­kezeti tagok maguk közül bi­zottságot választottak és ez a b'zottsóg tárgyal a [öldügyekben Megbeszéli az illetékesekkel, hogy a kilépőknek milyen sor­rendben adják ki a területet, ügyel arra a bizottság, hogy figyelembe vegyék, ki milyen földet vitt annak idején be. S legalább megközelítőleg olyan minőségűt kapjon visz­­sza. Ezzel a módszerrel nagy­ban megkönnyítik a vitás kér­dések megoldását. Mezőtúron és Karcagon is hasonlókép­pen végzik a munkát, a kilé­pők által választott bizottsá­gok; Sok dolgozó paraszt tagosí­­tási sérelemmel fordult a köz­ségi tanácsokhoz. Ezeknek az orvoslására is csak március 1 után kerül sor. A eg kel! mon­dani őszintén, nem biztos! hogy minden panasz eiintó-Igy könyörgött Éviké, a ve­­zsenyi napközi otthon kis la­kója a mackónak, s amig ked­vesen kérte, lapunk ügyes fotóriportere megörökítette — olvasóink számára. s zést nyerhet. Akik korábban í felajánlották földjüket, azok . is csak a 25 holdnál kisebb táblákban lévő tarta’ékterü­­letre számíthatnak. Ha n ncs tartalékterület, 5 akkor a tanács nem tud föl­- det adni. Persze figyelembe • kell venni, hogy a vissza­- igénylő milyen anyagi hely­- zetben van, s mennyire rá­­t szorult; 1 Miért csak „batos" zárat?... Nagy forgalmat bonyolít le Szolnokon a Beloiannisz úti mezőgazdasági szaküzlet; A tavasz előtt sokan vásárolnak ásót, kapát, gereblyét és egyéb, leggyakrabban haszná­latos mezőgazdasági szerszá­mokat. Szerencsére a neve­zett árucikkek bőven állnak a vásárlók rendelkezésére; Ugyanitt sokan keresnek zá­rakat is, amelyből a legna­gyobb sajnálatra csak „ba­lost” tudnak adni. Hasonló­képpen nagy a kereslet a te­lepes rádióhoz használatos anód és fűtőtelepek iránt. Eb­ből havonta mindössze 5—10 darabot kap az üzem. A me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek is hiába keresnek rob­banómotort, vagy a közked­velt MIA motort, ez egyálta­lán nincs. Ha az illetékes fel­sőbb szervek figyelembe ven­nék az üzlet vezetőinek kéré­sét, arányosabb áruelosztás­sal fokozódna az üzlet forgal­ma. l\ Úgy látszik ez is politika s í Az egyik osztrák labdarúgó csapatot nem engedik az ot­­eltani hatóságok Budapestre — olvastuk a hírt nemrégiben. A '! vasárnapi lapok pedig arról adtak hírt, hogy a kiváló Nagy ! testvérpárnak az amerikaiak nem adták meg a vízumot. így -! azután nem állhatnak rajthoz a korcsolyázó világbajnokság 1! gon. Tegnap reggel a Kossuth-rádió mondta be, hogy a Fran~ < ♦ ciaországban vendégszereplő ifjúsági művészegyüttesünk -! mennyire ki volt téve a hatóságok szekatúrájának. 1 j Elgondolkozik az ember: vajon kinek akarnak szolgála-Itot tenni mindazok, akik a sport, a művészet, a nemzetek kö­zötti érintkezés hagyományos formái közé igyekeznek beerő* szakolni a „politikát’'? Akaratlanul is az jut eszünkbe, mi* lyen szeretettel várjuk mi Yvés Montad francia énekes bu* dapesti felléptét és bárkit is, aki a sport, vagy a müvészvit* t tágból hozzánk érkezik.-f Vajon kinek ártanának kiváló korcsolyázóink piruett* ♦ jel, táncos lépései s vajon miféle kár származna abból ka a - • bécsi labdarúgók ismét rúgnák a bőrlabdát a Népstadion zöld -1 gyepszőnyegen? És kinek használ, hogy mindettől el akar* äJjiák tiltani őket? , .-| A béke és a barátság nyelvén beszel a sport, a művé* -Iszet és akarva, akaratlan kifejezi egy nép élniakarasáit, hl* 'I tét, bizodamát. _ • Ettől fének talán? ”• T‘ . ♦ ------------ »» ■" 1 Munkásőrsége! szerveznek-Iá Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvnyerejű z | rendelőid ► A népi demokratikus al- 1 lamrend fokozottabb megvé­­idése, a dolgozó nép nyugal­­; mának és a termelés zavar­talanságának biztosítása, to­vábbá az ellenforradalmi elemek rcstaurációs kísérle­teinek hatékonyabb elhárítá­sa érdekében — a dolgozók kívánságára a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa az aláb­biakat rendeli: A Magyar Népköztársaság és a népi demokratikus ál­lamrend fokozottabb védel­me érdekében munkásőrsé­get kell szervezni. A munkásőrség feladata a szocializmus vívmányainak megvédése, a dolgozó nép nyugalmának és a termelés zavartalanságának biztosítá­sa. továbbá az ellenforradal­mi elemek restaurációs kí­sérleteinek megakadályozá­sa, illetőleg ennek érdeké- i ben a fegyveres erők támo- i gatása. A munkásőrséget — ön­kéntes jelentkezés alapján— i a szocializmushoz hű. 18 éven | felüli dolgozókból kell szer- i vezni, ■ 1 Tehát mindenképpen az a fontos, hogy a helyi vezetők lelkiismeretesen végezzék a 1 fé ld rendezését. Sok múlik ter­­: mészetesem a panaszosokon 1 is. Ne kívánjanak lehetetlent, • olyant, amiről maguk is tud­ják, hogy megvalósíthatatlan; Meg kell érteniök, végre nyugvópontra kell helyezni a • földkérdést éppen a termelési : biztonság megszilárdítása ér­­. dekében. A gazdálkodók te­­. hát ne akadályozzák, hanem . megértő módon segítsék a földügyek gy«rs rendezését.

Next

/
Thumbnails
Contents