Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-20 / 43. szám
Adják vissza gyermekeinket !l A Hazafias Népfront és a Magyar Nők Országos Tanácsának 3 FELHÍVÁSA 3 Kétségbeesett szülők kiáltanak segítségért, mert vissza akarják kapni szeretett gyermekeiket. Apák és anyák ezrei élnek az országban, akik nem tudnak semmit, vagy csak néhány soros levélből értesültek fiaik és lányaik sorsáróL Sokezer 12—17 éves magyar fiú és leány szakadt el az országtól, a szülői háztól, szó- i (kiolt szerteszét a világon. E fiatalok legtöbbje még arra sem érett meg, hogy saját hazájában önálló életet kezdjen. Mit kezdenek idegen országokban szülőktől, barátoktól és ismerősöktől távol? Nyugaton azt mondják, hogy ezek a gyerekek „politikai menekültek!’’ A magyar társadalom hangos „nem”-et kiált erre a valótlanságra. Nem politikai menekültek, hanem kalandvágyó, megtévesztett gyerekek szöktek cl a szülői háztól és kerültek távoli földrészekre, vagy tömegestől tanyáznak a közvetlen közelünkben — Ausztriában és Jugoszláviában, Még nem késő! Még sokat tehetünk minden gyermekért, különösen azokért, akiket a közeli országokból nem vittek el meszszire, Amerikába, Kanadába, Ausztráliába! A gyermekük elvesztését fájlaló szülők azt akarják, hogy saját gyermekeiket maguk neveljék fel, az ő szárnyaik védelme alatt, — családjuk körében készüljenek az életre. A Hazafias Népfront és a Magyar Nők Országos Tanácsa a közvélemény osztatlan támogatásától kísérve elhatározta, hogy társadalmi bizottságot alakít a gyermekek hazahozatalára. — Egyben felkérte dr. Hajdú Gyula és dr. Réczei László neves nemzetközi jogászokat, hogy a bizottságban működjenek közre. A bizottság felhív mindenkit, hogy politikai és világnézeti véleményüktől függetlenül tevékenyen vegyen részt a távolba szakadt magyar gyermekek hazahozataláért folytatott harcban. A magyar társadalom és a gyermekeiket elvesztett szülők egész erkölcsi súlyának latbavetésével mindent elkövet, hogy mielőbb hazatérjenek a szülői házhoz a külföldre szökött gyermekek, A bizottság a magyar társadalmi szervezetek külföldi kapcsolatai segítségévei aktív segítségnyújtásra szólítja fel a nemzetközi szervezeteket, mint a Nemzetközi Nőszövetségei, a Béke Világtanácsot a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségét, a Nemzetközi Vöröskeresztet és mindazokat a szervezeteket, melyek hajlandók ezt a nemes célt elősegíteni. beosztásban volt, közölte a többiekkel, hogy ne adjanak, mert lehet, hogy szükség lesz rám. A mentőautóban levő asszisztensnő kérte ezt az orvosnőt, hogy valami csillapítót adjon, mert 240-et vert a pulzusom. Ennek ellenére az orvosnő figyelembe se vette a kérést.. , majd a későbbiek folyamán, amikor a felkelők eljöttek értem a kórházba, minden további nélkül kiadott. Sőt hallottam, hogy valakinek az ellenvetésére, hogy ez nem helyes, azt felelte: minek ment oda, ki küldte, nem csinálunk a kórházból harcteret, menjen ki és feleljen azért, amit tett. A kórházból két fiatal (akikre emlékszem) elvezetett a Práter utca iskolába, ahol valami ,nagy főnököt” kerestek. Mivel az nem volt ott. elvezettek a Corvin-közbe, ahol ketten hallgattak ki (mindkettő arcára tiszt án emlékszem). A Corvin-közben fenyegetésekkel akarták megtudni tőlem, hogy hány ávós volt a házban, milyen pincék vannak ott. Semmire sem adtam választ nekik azzal, hogy egy véletlen folytán kerültem a pártházba és ha tudtam volna, hogy ott pince is van, nyilván oda mentem volna. Este elengedtek, illetve leértem őket, hogy kísérjenek haza, mert a kórházból kaptam egy szoknyát, harisnya nélkül voltam, a nagy kabátom bent maradt a székházban, tehát nem voltam rendesen felöltözve, a pullóverem is cafatokban logott rólam. Elkísértek a Divatcsarnokig, majd onnan hazamentem. Megjegyzem még a következőket : a nálam levő hivatali belépőmet, a személyazonossági igazolványomat elvették tőlem. A pártiház előtti bántalmazásom során láttam, hogy fényképeznek. Mást elmondani nem kívánok, a fentiek a valóságnak megfelelően vannak felvéve. Elolvasás után helyben hagyom, aláírom; káAA Az ehmffit években sóikat beszéltünk a nők egyenjogúságáról és sokat is tettünk azért, hogy ne csak papíron maradjon. Sokszáz nőt helyeztünk vezető funkcióiba, nagyobb helyet kaptak a tarmeflőmiunkábain, törvényt hoztunk az anya- és gyermjekvédelemrőlL. De messze járunk még attól, hogy a nő valóban egyenjogú legyein a férfivel. Mert nézzük csak meg, ahol mind a.ketten, a férj és a feleség is dolgozik és mondjuk van két vagy három gyermekük. Vegyük úgy, hogy a férj valahol tisztviselő, az asszony gyárban dolgozik: A fizetést egyelőre hagyjuk figyelmen kívül: A férj 8-tól fél 5-ig, a feleség 7-től 8-ig dolgozik Tegyük fed, hogy a két nagyobb gyerek már iskolába jár, a legkisebb pedig óvodás: Mi minden problémák adódnak egy ilyen családban? Hát először is el kél! látni a családot, főzni, mosni, vasalni kell, takarítani a lakást, beszerezni a szükséges élelmiszereket, ruházati cikkeket, stb. Mondhatná valaki« ha. van elegendő pénz, akkor ez nem probléma: A valóságban ez nem is olyan egyszerű. A feleség 7-re megy dolgozni, legkésőbb fél 6-kor már fel kell kelnie, el keli mennie az üzletbe tejet hozni, meg miegyebet, feltéve, ha 6-kor már van nyitva üzlet. Csakhogy az üzletek nagyrésze a városban 7-kor nyit. El kell mennie, tehát oda, ahol 6-kor nyitnak, ha akar valamit venni: Sokszor kilométereket is gyalogolni kell; Ha a legkisebb gyermek üzemi óvodába jár, akkor legalább 6 órakor azt is fel kell költeni — nyűgösködik, nem akar enni, az idő pedig szalad, legalább fél 7-kor indulás. (■Szerencsés eset). Tolakodni a buszon, gyorsan betenni a gyereket az óvodába, futás 2 ' luiOAAtLé&-> 1997; február 20j blokkolni, átöltözni és jöhet a munka: Mire a munkára kerül a sor, már fáradt, ideges. De otthon maradt még a két gyéreik, meg a férj: Jó — a gyerekeiket már nem kell öltöztetni, megreggeliznek és mennék az iskolába. De kiágyai fel, M takarít lei? A férj? Ritka eset az ilyen; Az anyára vár ez is. És ezt minden nap meg kell csinálni; De hetenként legalább egyszer mosni is kell. Három óra után siet haza és este 10-ig a teknő mellett görnyed. Egy másik délutánját lefoglalja a vasalás. Vigye a Patyolatba? Ott kimossák, ki is vasalják. Mikor úgy-e? Délután? Mire odaérne, már zárva van. Egyszer egy héten nagytakarítást is csinálni keil, rendszerint szombat délután. És a többi estéik — mind le vannak kötve — egyszer a gyerek-fürdetés, máskor foltozás, mindig alkod valami halaszthatatlan munka. Esténként főzni is kell; Mikor veszi meg az életeiászereket? Még a fűszeráru csak megjárja, délután is vannak nyitva fűszer-csemege üzletéit. De a zöldség-gyümölcs! — abbéi csak a legsilányabbat kaphatja, mert az állami üzletekben csak ilyent árulnak; Ki kellene menni a piacra — de mikor? —- Vasárnap délelőtt? Egész hétre nem lehet mindent megvenni. Különben is az ember feje nem kalendárium. Azután meg most nem is lehet mindent kapni. Szappanért, mosóporért sorba kell állni, pedig de sok kell egy ilyen öttagú családnak abból is. A ruházati cikkekből is hiány van. Csak akikor juthat hozzá szép áruhoz, ha meglesd, hogy mikor hozzák az üzletbe. Dehát ki ér erre rá? És mikor foglalkozik a gyerekekkel ? Néha utána kellene nézni, hogyan tanulnak és ők is kívánják, hogy a szüleik egy kicsit foglalkozzanak velük, főként az anyjuk. Arról aztán nem is beszélünk, hogy az ilyen asszony mikor szórakozhat. Ha a férj segít — ami ma már nem ritka dolog — ez javít valamit a nő helyzetén, de akkor az ő szabadidejét is leköti a család. Hol itt a megoldás? A legegyszerűbb megoldás az lenne, hogy a nő a háztartásban maradna. Ilyen javaslatot az utóbbi időben többen is tettek. Ez azonban lehetetlen. Nemcsak az anyagiak miatt. A nőt már a kapitalizmus munkára kényszerítette — modem társadalom nem lehet meg a nő munkája nélkül. Ha most rendeletet hoznának, hogy i-ével minden nőd munkaerőnek felmondanak, az országban megállna az élet, vagy legalábbis nagy katasztrófa lenne belőle, — hiszen a nők kezében van a hírközlés, a gépírók majdnem kizárólagosan csak nők, a kórházakban is nélkülözhetetlenek, a pedagógusoknak legalább a fele szintén nő, a textil- és cipőgyárak, az étetaiszerüzemek, a kereskedelem majdnem kizárólag nőket foglalkoztat — és még sorolhatnánk tovább ezt. Nem, ez nem megoldás. A megoldás a háztartási munkák gépesítése, — mosógép, padlókefélő-gép, porszívó, gáz- és villanyiőző, hűtőszekrény stb. Ha a dolgozó háziasszonyok mindazokhoz a gépekhez könnyűszerrel hozzájuthatnának, amelyek a házimunkát kívánják megkönnyíteni, akkor a jelenleginek legalább egyharmadára csökkenne a háztartásban végzett idejük. Sajnos, ennék érdekében tűrhetetlenül keveset tettünk. Nincs elég háztartási gép, ami van, az is méregdrága. Azért gondolom, hogy az elkövetkezendő időkben az egyik legfontosabb feladat az olcsó és egyszerűen kezelhető háztartási gépek tömeges gyártása. És még egyet — a társadalom részéről nagyobb segítséget, gondosabb intézkedéseket a nők munkájának megkönnyítésére. Ügy szabályozzák az üzletek nyitvatartási idejét, hogy a dolgozó nők is hozzájuthassanak mindahhoz, amire szükségük van. Gazdagabb választékot az üzletekbe, hogy ne kelljen mondjuk egy pár gyermekcipőért az összes boltokat összejárni. A dolgozó emberekhez igazodjanak az intézmények és kereskedelmi vállalatok — ne a henyélőkhöz. És a munkahelyen is legyenek türelmesek a dolgozó nőkkel szemben, gondoljanak mindig arra, hogy egy olyan családanyának, aiki dolgozik, két munkahelye van — az üzem, vagy hivatal és a háztartás. Máskülönben a nők egyenjogúsága csak tartalomnélküilá üres szólam marad; Érdekes HÍREK f Állatok a rakétában Moszkva (MTI). A TASZSZ közli: A Trud tudósítója ismerteti azokat a kísérleteket, amelyeket szovjet tudósok rakétákban, szállított állatokkal végeztek. A kísérletekhez jóként kutyákat használtak. A kutatásokat kétféle módon bonyolították le. Eleinte kutyákat és a szükséges berendezést a rakéta fejrészének légmentesen lezárt rekeszében helyezték el. A repülés alatt a légmentesen elzárt kabinban állandóan felfrissített levegőt kapott az állat. A rakétában elhelyezett műszerek mérték az állatok bőrének hőmérsékletét, valamint légzésének és szívverésének szaporodását. Repülés alatt filmfelvveőgép örökítette meg az állatok viselkedését. A rakéta száz kilóméteres magaságot ért el. Az állatok mintegy három órát töltöttek a rakéta kabinjában. Ejtőernyők segítségével biztonságba értek földet a rakéta légmentes rekeszében. A vizsgálatok második szakaszában a kutyálcat ismét a rakéta fejrészében, de most már nem légmentesen elzárt kabinban helyezték el. Az áltatokat magasrepülő-ruhában öltöztették. Az oxig-n-ellátás három kétliteres tartályból történt. Ezt a kísérletet 12 kutyával végezték el. Az áHato- Icat előzőleg edzették a repülőruha viseléséhez. A rakétákat ^Italában napkelte előtt három—öí perccel bocsátották fel. Repülési magasságuk elérte a száztíz kilómétert. A kísérletek során -gyetlen állat sem pusztult el. A szovjet tudósok — írja befejezésül a tudósító — munkásságukkal egyre közelebb hozzák azt az időt, amikor az űrhajózás a meséből valósággá válik, * s amikor az emberek kozmikus űrhajókkal kapcsolatot teremthetnek távoli, ma még ismeretlen világokkal. Negyvenötezer mérföldé« szakadék az óceánok mélyén A® amerikai Columbia egyetem tndíulnab felvétele New-York (MTI). Mint a New-York Times írja, az Amerikai Columbia-Egyetem tudósainak egy csoport ja több évi kutatómunka után arra a következtetésre jutottak, hogy az óceánok mélyén negyvenötezer mérföldre hosszú, átlag húsz mérföld széles és két mérföld mély szakadék vonul végig. E tengeralatti árok az Atlanti-óceán északi részén kezdődik, végig vonul az Atlanti-óceánon, majd a jóreménység fokot megkerülve az Indiai-óceánon folytatódik, ahol kettéágazik: északi ága behatol a Vörös-tengerbe, a déli ága megkerüli Ausztráliát, Űj Zékmdot és a Csendesóceánon a húsvét-szigetek közelében ismét két ágra szakad. Az egyik az amerikai partok mentén húzódik, behatol a kaliforniai-öbölbe, a másik pedig délnek fordulva egészen a Magellám-szorasig húzódik. A tudósok szerint annakidején a földkéreg megrepedése következtében keletkezett ez a szakadék. Figyelemreméltó, hogy a feljegyzések szerint az Atlanti-óceán északi és déli része az elmúlt negyven év során tapasztalt földrengések fészke rendszerint e szakadék vonalán volt található. A szakadék két oldalán mindenütt hatalmas hegység húzódik a tenger alatt. A tudósok szerint a tengeralatti szakadék felfedezése meggyengül azt a geológiai elmélet, amely szerint Eszak- Amerika, Dél-Ameríka, Európa és Afrika valamikor egyetlen kontinenst alkotott, (MTI), Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben Kelemen Ágnes tisztviselőnő megkinzása Minden hozzáfűző* nélkül, úgy ahogy a jegyzőkönyv megörőlcítelte, közöljük az alábbiakban Kelemen Ágnes megkínzásának történetét Követeli a bizottság az érdekelt államok« kormányaitól, tegyék lehetővé, hogy a ma-« gyár szülők hangja eljusson az országukba * került gyermekekhez! Követelik, hogy akadá- ; lyozzák meg a hazánk közelében lévő gyér-j mekek továbbszállítását! ; Felhívja a bizottság elsősorban Ausztria,; Svájc, Franciaország, Nyugat-Németország; és Anglia lakosságát, hogy a társadalom! erejével támogassák a magyar gyermekek! hazatérését hazájukba, a szülői házhoz! 1 A bizottság értesíti az érdekelteket, hogy; a Hazafias Népfront Országos Irodáján (V.; BelgTád rkp 24) állandó központot és tájé-) koztató szolgálatot létesített, mely kapcso-! latot tart a Magyarok Világszövetségével. —! Felkéri mindazokat, akik ezt a munkát se-! gíteni kívánják, külföldre került gyermekek sorsáról hírt tudnak adni, jelentkezzenek a bizottságnál. Szívesen ad bármilyen támo-; gatást mindazoknak, akiknek tanácsra, se-; gitségre, tájékoztatásra van szükségük. ; Tudjuk és reméljük, hogy a nemes cél' érdekében a végzett munkánk nem maradj eredménytelen! Kérjük az ország lakossá-j gát, minden becsületes embert, segítse, tá-J mogassa munkánkat! J «fl * # *» ■* 4 Az érdekelt szülőiknek nem szükséges; az Országos Hazatelepítési Bizottságnál je-; tentkezni. Kérelmüket a Hazafias Népfront", Megyei Bizottságánál személyesen és írás-j ban is jelenthetik. (Szolnok, Ságvári E. u. 20.1 A hazatelepítési kérelemhez a következő; adatok szükségesek: neve — születési helyei —, idő — apja neve — anyja neve — lakásai — életkora — foglalkozása. Hová ég mikor« távozott, — legutóbbi értesítést honnan es« mikor küldött — jelenlegi pontos címe •—; közölte-e hazatérési szándékát? — Továbbá; egy meghatalmazás a következő szöveggel: ; MEGHATALMAZÁS 1 Pelkérem a külföldön tartózkodó gyer-1 mekek hazahozatalával foglalkozó bizotfsá-1 got, hogy l«flSlft39li;« nevű gyermekem mielőbbi visszatérését se-; gítse elő 1 131« ■ 3 I 9 l ; 1057 évi : ; | lj I « I » í » 1 »; szülő 1 A Hazafias Népfront és a Magyar Nők; Országos Tanácsa azokon a szülőkön is se-< gíteni kíván, akiknek anyagi helyzete nem! teszi lehetővé, hogy gyermeküket saját költ-1 ségükön hazahozassák. Ezeknek a gyerme-! Íreknek a hazahozaitási költségét az állam _ vállalja« 1 AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÍ Kelemen Ágnes (Győr- M szentiván, 1930. III. 12. m a.: Király Gizella) VII., ■ Baross tér 17. sz. alatti S j lakos. Miniszterta- > r.ács Titkárságának ad- C'i [rrünisztrativ munkatár- m jsa. $ I Elmondani kívánom az * (alábbiakat: I 1956. október 28-án s1 mentem a pártházba. A tó I bátyám dolgozott ott D írrúnt a K. V. instrukto- 11 |ra. Régebben 1949— gl í 1952-ben én is ott dől- H goztam, előbb a Káder- H I osztályon, majd Mező ■ elvtárs mellett, mint tit- B I kárnő. Úgy véltem, ha a H |pártházba megyek, talán |§ segítségére tudok lenni ff: az elvtársaknak, ha eset- |rj leg valami adminisztra- m tív munka van. A párt- f" ház ellen indított tárna- >ts dás ideje alatt a II. eme- j lett egyik szobájában |jj|| tartózkodtam Kállai Éva és Chajesz Ida elvtársnőkkel, valamint a PB j|y egyik munkatársával, akit névszerint nem ismerel jA pártház elfoglalása utál [amikor a felkelők az épük [minden emeletén bent vol [tak, kimentünk a folyosórí [ahol engem kiválaszt-tt eg ellenforradalmár azzal, hog [ezt az ávós k:.;.-t én vég zem illetve nyírom ki. Kivittek az utcára, ahol ki ti- különféleképpen megesőn kított ember előtt elvezetté I azzal, hogy én is így járói Majd a tömegből az emberé [nagyrésze, aki mellettem el [ment, belémrúgott, majd fel [Fktek, rámtapostak, fodrán [cigáltak és egy rendőrköpeny ;adtak rám azzal, hogy állja a fal mellé és abban lőne! agyon. A rendőrköpenyt ner fogadtam el és ekkor egy n javaslatára leráncigálták re lam a szoknyámat, majd ! nadrágomat szakították 1< hogy így jár minden büdö ávós k..:; Nem tudtam ve ‘dJkezni, még szóhoz sem jut ni, mert a tómeg állandóa: • ordított, s köbben a párthá: ’ épülete felé tartott, ahonnar- állandóan hozták, illetve dob• ták a tömeg közé az elvtár> saikat. , Miután már az eszmélete, met félig elvesztettem, valak élkiabálta magát, hogy néz zük meg az Igazolványát. El• vették a kézitáskámat, majc • a benne lévő erszényemet 4(X " forinttal, majd az igazolvá; nyakat nézték meg. Aki a; ‘ igazolványomat elvette, közben egy mentőautó felé tolt ahonnan két emlber leugrot' " és felsegített. így kerültem £ [ Költői Anna kórházba. Ki- sebb sérülés, könyök- és térd. i zúzódás, a szájam be volt re; pedve, meg a fülem is és £ . lábam, a karom tele volt kél l foltokkal;:. , A kórházban kértem egy i szoknyát, mondván, hogy ■ a közelben lakom, hazamé. gyek. Ott egy orvos, vagy i ápolónő, nem tudom, milyer
