Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-17 / 41. szám
HALLO litt Petőfi Rádió Budapest! I Kedves hallgatóink__j S HA MÁR ez a cím. engedjék meg. hogy én is így kezdjem: Itt Tisza vidék Szolnok! Kedves Olvasóink! Gondolom. — örömmel értesültek február 11-én arról, hogy a Petőfi Rádió hosszú szünet után ismét műsort sugároz. Ennek mi is nagyon megörültünk és elhatároztuk. mai számunkban foglalkozunk ezzel az örvendetes eseménnyel, riport, interjú formájában, tájékoztató jelleggel. Ezt már csak azért is megtesszük, mert megyénk egyik nevezetessége, amelyre igen büszkék vagyunk, a 126 méter magasságot elérő sugárzó torony az, amelyik a Petőfi stúdió változatos és jó műsorát eljuttatja a rádióelőfizetőkhöz; No, de már elég volt a bevezetőből, igaz? Hát akkor kezdődjék a riport; Hogyan jutottam ki az adóállomásra, annak leírásával nem untatom önöket Érthetően szigorú ellenőrzés után, kísérettel, lassan „kocogtam^’ az épület felé. Módfelett izgultam, hiszen eddig még nem volt alkalmam betekinteni e csodálatos technikai vívmány munkájába, még soha sem láttam adóállomást belülről; Elfogódottan léptem az előcsarnokba. Tisztaság, feltűnő rend és csend fogadott. Felmentem az emeletre és letekintettem balra. A látvány lenyűgöző volt! Hatalmas, magas terem, a teremben mindössze egy ember és rengeteg — számomra ismeretlen műszer. készülék kapcsolótábla. Ez igen! Alig tudtam betelni a látvánnyal, valósággal V,bódultnak’’ éreztem magam. AZONBAN lassan ez is elmúlt. kezdtem megszokni a környezetet. Nem sokkal később már az igazgatói irodában ültem, egy kényelmes fotelben, velem szemben Kovács Árpád mérnök. És most következik az interjú; ■— Mikor kezdett el dolgozni az adóállomás? <— hangzott el első kérdésem; =» 1949-ben kezdte meg a munkát a szolnoki adó a Petőfi Rádió műsorsugárzásával. Később már idegennyelvű adást fs sugárzott, igy reléként működött. Az októberi események következtében a Petőfi Rádió megszűntette <— adását és a február 11-ig terjedő időszakban csak az idegennyelvü adásokat sugároztuk. Most azonban ismét a Petőfi Rádió műsorát közvetítjük és ez főképpen az alföldi rádióhallgatók érdekében jelentős. Eddig az volt a helyzet, hogy a Petőfi Rádió műsorát kizárólag a balatonszabadi adó sugározta. Ez csak a Dunántúlra volt elég, — ugyanakkor már nem volt megfelelő a térerősség biztosítása az alföldön. A szolnoki adó üzembeállításával, együttesen a balatonszabádi adóállomással, most már teljes mértékben biztosított a tökéletes vétel. A rádióhallgatók részéről igen sok panasz hangzik el, hogy a megyében lévé adó bizonyos fokig zavarja a külföldi állomásokat. — Miért van ez? — Szolnok város közvetlen területén, tekintettel az adó által biztosított nagy térerősségre, a kisebb térerősséggé’ rendelkező külföldi adóállomások vétele valamelyest gyengül. A Petőfi Rádió üzemi hullámhossza közel esik a baráti államok rádióinak hullámhosszához, így valóban előfordul az, hogy azoknak vétele nem eléggé tiszta — különösen, ha légköri kisülések által okozott zavarok is fennállnak. Ez azonban csak a szolnoki nagyadó közvetlen közelében, mintegy 2—3 kilóméteres sugárban észelelhető, de még Szolnok városában is. elkerülhető olyan készülékekkel, amelyek kitűnő minőségűek. Azért, hogy azok is élvezhessék a külföldi adásokat, akik gyengébb teljesítményű vevőkészülékekkel rendelkeznek, adhatok egy jó tanácsot: A vevőkészülékben alkalmazott hullámcsapda, illetve szívókor beépítésével a fenti zavar nagymértékben kiküszöbölhető. — Milyen nagy a szolnoki adó hatósugara? Az adó által létesített térerősség kiváló vételt biztosit nagy távolságban, még a legegyszerűbb detektoros vevőkészülékkel rendelkező rádiótulajdonosok számára is. —■ JELENLEG az adó a Petőfi műsorán kívül még mást is sugároz? —- Nem, öntStlő adóállomás vagyunk, amely kizárólag csak magyar nyelvű adást közvetít. «“* Mennyiben különbözik a szolnoki adóállomás a lakihegyitől? • — Teljesítmény szempontjából ugyanakkora a mi adónk is, mint a lakihegyi adó, különbség mindössze a hullámhossz és a műsor» — Még egy utolsó kérdés: Arról tudunk, hogy a szolnoki adó közvetíti a Damjanich Rádió műsorát is. Azonban már több helyről érkezett panasz, hogy igen gyengén lehet hallani. Mi az Oka ennek? — Igen, a Damjanich Rádió műsorsugárzása innen történik, azonban egyelőre csak minimális teljesítményű adóval. Egyébként a zavaros vételhez hozzájárul még az is, hogy az országban lévő összes kisegítő állomások egy hullámhosszon dolgoznak és amikor azonos időpontban történik a műsorsugárzás, — nem éppen megfelelő a vétel. Reméljük, hogy rövidesen intézkedés történik a Damjanich Rádió adóállomása teljesítményének növelésére, így nagyobb lesz a térerősség, tehát a megye területén sokkal jobb vételi lehetőséget biztosíthatunk. Befejezésül Kovács Árpád mérnök még elmondotta: az adó összes munkatársainak igyekezete arra irányul, hogy az adások minősége műszaki vonatkozásban tökéletes legyen és ne forduljanak elő műsorkisugárzás közbeni üzemzavarok. Elvégeztetett az interjú, remélem, hogy egy-két vitás kérdést a Kovács elvtárs által adott válaszok tisztáztak. Abban egy pillanatig sem kételkedünk, hogy munkájukat a tőlük telhető legjobban végzik el. hiszen erre már volt példa: emlékszünk még arra az időszakra. -— amikor a szolnoki adó. karöltve a Magyar Rádió szolnoki stúdiójával, egy héten keresztül helyettesítette a lakihegyi adó és a Kossuth rádió műsorsugárzását. ITT TISZA VIDÉK, Szolnok! Kedves Olvasóink! Riportom végéhez értem, s befejezésül még csak azt szeretném közölni azok számára. akik nem tudják, hogy minden nap 14 órától a 252- es középhullámhosszon ismét hallhatják a Petőfi adó jelzését és utána a bemondó hangját: — Halló! Itt Petőfi Rádió Budapest! Kedves Hallgatóink..^ És közben gondoljanak a szolnoki sugárzó-állomás — szorgalmas. lelkiismeretes dolgozóira; Himer Zoltán A SiJtkjtitt Képünkön az adóterem egyik része látható. Baloldalt Koslk József föcsoportvczetö a vevőkészüléknél, jobboldalt Zsarnay Ml• hály adókezelő a kezelőasztalnál. Mindenféle Hogy legyen másnak is Aki az anyagi javakat nem becsüli, arra modem világunk fölöttébb furcsán tekint. S ha valaki az anyagi javakon felül hisz másban is, az könnyen belesodor tátik valamiféle könnyed legyintéssel vagy éppenséggel lényegesen kellemetlenebb legyintéssel az idealista címszó álá. És mégis: van valami a materia felett, ami egyfajta embertípust lényegesen jobban bol. dogít, mint a „kincs, hír, gyönyör”, van valami a művészember számán, ami több mint a havi gázsi plusz külön fellépések. A siker. Iffy van: a színész élete, művészi pályafutása kiszámíthatatlanul változó, imbolygó, útkereső. A beteljesüléshez furcsa és fárasztó utak, mellékutak vezetnek — melyeknek igen röpke stációi a pénztár ablakánál eltöltött ilíetményf elvételek. Beteljesedés? Kissé meg is rémít a szó, mégis ezt kell használnom. Ha valahol, hát ezen a „pályám,” meg kell tanulnia az embernek, hogy az a nagy - nagy cél és vágy, az „amiért érdemes élni" nap mint nap eljöhet — csak éppen észre. kell vennünk. Ha csak készülünk rá, hogy majd jövőre vagy majd ha több rutinom lesz, akkor teljesedik be igazán az én művészi életem — soha, soha . e-; jön el az az idő. Minden egyes feladatnak meg lehet a maximális csúcsa, ahová el kell jutnunk, s ha eljutunk — im, elérkezett az előbb használatos szóval illetett állapot, a beteljesedés. Nyilván egy harminc éves színész másképp oldja meg mondjuk a Tiborcot, mint a hatvan éves. De neki, harminc éves korában meg lehet és meg is kell lennie a vágyának, hogy a körülményeinek, élettapasztalatának megfelelően a legjobbat alkossa meg. Azért is kellett elidőzni ennyi ideig ennél a fogalomnál és annál, amit takar, mert annak a bizonyos beteljesedésnek van egy fontos tartozéka, a siker. Hogyan is lehetne ezt megértetni, milyen érzés az, amikor a színész a függöny elé megy és lenn a nézőtéren tapsolnak. Tapsolnak? De hogyan? Csalhatatlanul kiélesedik az ember füle és meghallja, hogy milyen ez a taps. Manapság irgalmatlan sok baj van a földdel. A községek vezetőinek ugyancsak lő a fejük az irányban, hogy milyen módon lehetne minden panaszosnak igazságot szoL gáltatni. Nehéz, nagyon nehéz, hiszen 1951 óta annyiféle földrendezés volt. hogy ember legyen a talpán, aki kiismeri magát ebben a nagy rendezgetésben. Annyi szent igaz, hogy ezeket a földügyeket végre le kell zárni, de az is biztos, hogy nem lesz mindenki egyformán kielégítve. A józangondolkodású földművelők el is ismerik, hogy egyszerűen lehetetlen mindent visszacsinálni, mert ez újabb törvénytelenségekkel járna. Hiszen ahhoz, hogy valakinek adjanak, másvalakitől el kell venni a földet. Szóval a legtöbb helyen tapasztalni, hogy a dolgozó parasztok nagyon is reálisan mérlegelik a lehetőségeket; Annál hangosabbak a zsirosparasztak. 50—60. sőt 100—150 holdakat követelnek vissza. Világos, hogy erről szó sem lehet, hiszen aki 150 holdon akar gazdálkodni, az ilyesmire cselédek nélkül bajosan képes, márpedig Magyarországon nem lesznek többé cselédek: Igaz, a gazduraméfc flgyelembevéve a körülményeket váltig hangoztatják, hogy béreseket, cselédeket nem akarnak felfogadni. Az egyik község tanácselnökét valamelyik nap felkereste egy Ilyen zsiros-paraszt. Azzal hozakodott elő. hogy ő jószívű ember volt világ életében: Az ősi jussot most is csak azért kéri. hogy megnyugtassa lelkiismeretét. Potom 100 holdról van szó. «— Nem. dehogyis akarja ő az* egyedül művelni. A száz holdból tizet megtart, kilencvenet pedig kiád feles művelésre. Módfelett meglepődött. •— hogy nem respektálták nagylelkűségét. hanem eltanácsolták, mondván; a község dolgozó parasztjai eldolgozgatnak úgy is a földön, ha a termést nem kell megfelezni senkivel. A zsíros-parasztnak hát tudomásul kellett venni, hogy a jószívűségének is van határa, méghozzá mások részéről is. Es aztán pech Egyik ismerősöm mesélte a minap ezt a történetet. Megvallom, egy szót sem hittem el belőle; Annyira érdekes azonban, hogy mégis papírra kívánkozik. Ha azt vesszük, talán tényleg megtörtént. Az is lehet, hogy itt Szolnok megyében, vagy talán másutt, ki tudja? Az élet mindeneset, re néha olyan valószínűtlen dolgokat produkál, hogy még a legmerészebb fantázia sem alkot hozzá foghatót. Az egyik kunsági község piacán nagyban folyt az alkudozás. A kofaasszonyok mézes szavakkal csalogatták a vevőket, ezen közben árgus-szemekkel figyelték a sátruk körül lézengőket. mivel hogy soha nem tudja az ember a vevő álcázott iónép között kinek ragadós a keze. Hej. a kriele. ejszomát! Az egyik kofa hangosan sikított és utánavetette magát egy fiatalembernek. A néni csak úgy szórta az átkokat. Pillanatok alatt az egész piac megtudta, hogy a szóbanforgó fiatalember meglopta őt, elemeit egy gombolyag fehércémát: Barátunkat két markos rendőr galléron ragadta és bevitte az őrszobára. A fiatalember mindent tagadott. Nahát majd meglátjuk mi az igaz ság. *— Rakodjon ki csak a zsebekből — mondta az egyik rendőr. S a gombolyag fehércérna pillanatok alatt előkerült. De előkerült más is. — Nem kevesebb, mint 50.000 forint. A cérnatolvaj ezt a pénzt néhány órával ezelőtt lopta. Mikor minden kiderült, valaki megkérdezte tőle. hogy miért kellett ennyi pénz birtO' kában még egy gombolyag célúét lopni? ■— Nem akartam százast váltani — válaszolta búsan a tolvaj; — szp. Szívbillentyű nylonnal borított órarugóból Az Egyesült Államok sebészeti kollégiumának ülésén dr. James Wible mesterséges szívbillentyűket mutatott be. A szívbillentyűk nylonnal borított órarugókból készültek. Ezeket már sikerrel próbálták ki több kutyában és azt remélik tőle, hogy a megbetegedett, vagy szüléstől kezdve beteg szívbillentyűket kiválóan helyettesítik, így megmenthetik az embert. A mesterséges szívbillentyűt behelyezése után hamarosan elborítja a természetes emberi szövet és anyaga olyan, hogy sokkal tovább is ép maradna, mint az emberi szívbillentyű. Egyes kísérleti állatok már két és féléve élnek ilyen mesterséges szívbillentyűvel, anélkül, hogy bármi hiba vagy káros hatás lett volna észlelhető. 4 világ legöregebb „eifíiz bácsi fa Csangcsjako kínai város gyermekeinek kedvence, az öreg 119 éves Csang Csüng dicsekedhetik ezzel a címmel. A parkőr 1837-ben született Tao Kvang császár uralkodása idején, még az ópiumháború kitörése előtt, végre Csangv.sjakóban letelepedett és öté vigyáz a játszadozó gyermekekre. Udvarias, hideg, gépies, vagy rajongó, lelkesedő, őszinte? Mert van valamiféle hamis siker is — tapsolnak, igen, de a szív, a lélek hiányzik ebből a tapsból. A színész ezt megérzi: meghallja. Éppenúgy meghallja, mintahogy zavarja, ha legszebb mondatába valaki belefújja az crrrát. Vagy köhög. Gégeorvos segíts, mert az egész jelenetem romokban! — gondolhatja magában odafönn a színpadon. Ám azt is gondolhatja, hogy valami borzasztóan unalmas, amit csinál, fészkelődnek, orrotfújnak, papírzacskót morzsolnak, egyszóval: igyekeznek elfoglalni magukat valamivel, viert az, ami a színpadon történik, sajnos, nem köti le őket. Ennek az ellenkezője: a döbbenetes mély csend, az egyszerre felcsattanó taps. És később, amikor összemegy a függöny, a színházi ember fülének hihetetlenül gyönyörű muzsika, a taps folytatása, míg ki nem jön a színész meghajolni. (Érdekes, többízben megfigyeltem, hogy itt Szolnokon nem azért tapsolnak, hogy kihívják a színeszt a függöny elé, hanem, h a kijön, akkor tapsolnak. Pedig a színész nem azért lép a függöny elé, hogy őt megtapsolják, hanem azért, mart tapsolnak..; Nagy különbség!) Pontosan erre van a színésznek szüksége, a tapsra, arra a lelkiállapotra, ami a tapsot a nézőből kiváltja. Úgy, ahogy a Néma levente premierjén. Azért hivatkozom a Néma leventére, mert ez a legfrissebb példa. Zúg, zúg a taps, a színészek egyen* ként kijönnek, majd az utolsó, színházi nyelven húz és ott áll a felvonás minden szereplője és a fényfüggönyön, a rivaldán túltekint, szemé* vei, idegeivel, minden poréi* kájávdl kutatva: tetszett vagy nem tetszett? S ha úgy top* sóinak, mint most pénteken, Heltai Jenő csodás tcls verse« játékának a légén, akkor abba a másik világba, ahol a színész él, beköltözik a bol* dogság, a jól végzett munka öröme, elérkezett abba a oi* Tágba, az, , Amiért érdeme* 9 élni" s ez: a bete jrsü* lés, Mert siker volt. Híves üdertó Teátok vezetékes továbbítása Európában még kevésbé ismert az a készülék, amelynek segítségével vezetéken kerteszrtül lehet továbbítani bármilyen levelet, nyomtatott, vagy kézziel írott üzenetet, rajzot, képet úgy, hogy a felfogó állomáson megkapjuk az eredeti másolatát, mint egy jó fotókópiát. A készülék működése igen egyszerű. Az eredeti levelet, nyomtatványt vagy képet, egyszerűen összecsavarva, átlátszó hengerbe helyezik olymódon, hogy a henger forgatásakor a teljes szövek vagy kép a külső oldalra kerül. Ezután a hengert az oldalkészüléklbie teszik, amelyben fénysugárral pontrólpontra letapogatják a továbbítandó anyagot; A visszavert fénysugár világos-sötét impulzusait egy fotocella villamos impulzusokká alakítja át, amelyeket a vevőállomáshoz vezetéken továbbítanak. A vevőállomáson azután különleges papíron pontról-pontra, illetve sorról-sorra előtűnik az eredeti anyag. Igen sikerült megoldás _a fenti alapelven készített kisebb méretű készülék, amelynél a fedél felnyitása után kb. 33 cm. hosszú papírlapot ldhet teleírni, majd be kell csukni a fedelet és alig 18 másodperc múlva a vevőállomáson megkapják az üzenetet; Műanyagból készült motorkerékpároldalkocsi A műanyagból készült Ve* lorex oldalkocsi a csehszlovák motorkerékpár ipar újdonsága. Az oldaVcocsi súlya az álvázzal együtt 45 kg. —» Biztonságát fokozza a kerékre helyezett kér ékagy fék. Az oldalkocsi tartóssági próbája alkalmával a motor vezetője 60 kilométeres sebességgel nekiment egy sarokkőnek. A kő felborult és az oldalkocsi csak néhány, könnten helyrehozható karcolást szenvedett* Későbbi időpontban mutatják be „A CSODA CSATÁR4,-t Hivatalos értesülések szerint a „Csodacsatár” című magyar filmjáték technikai okok miatt későbbi időpontba kerül bemutatásra. Azok a megyei filmszínházak, amelyek a fenti filmet tűzték műsorra, helyette mást vetítenek. így a szolnoki „Nemzeti“ filmszínházban 21-től 25-ig a „Forró mezők” című magyar filmet játsszák, amelyet most újítanak fel. Szereplői: Karién Katalin, Szabó Sándor, Szákáts Miklós, Kelemen Éva, Darvas Iván (!), Pongrácz Imre (!) Benkő Sándor. A film érdekessége, hogy a ma már „befutott?’ művészeket láthatjuk —mint kezdőket." A szolnoki „Tisza?’ filmszínház a „Gonosz favágók?’* kai helyettesit 21-től 24-ig, míg a mezőtúri „Dózsa" 28* tói 3-ig „A félelem béré”-vel, a mezőtúri „Szabadság“ pedig a „Forró mezők”-kel és a „Hin lón járó szerelem”-mel, ' iiiiOAHdeE-, 3 1957. február 17» i L I
