Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-17 / 41. szám

I&c/Íyfaítíts az efiső öttfiűETfóI.) teljesítik a tervet az olyan üzemrészek is, amelyek október 23 előtt sem leliesilették gorú takarékosság, mert csak így tudjuk helyzetünket meg-Helyeselték a hozzászólók, hogy az egyéni parasztok jo­gos sérelmeit a kormány or­vosolja, de ezt ne a termelő­szövetkezetek rovására te­gyék. Ha szocializmust aka­rtunk építeni, akkor elsősor­ban a termelőszövetkezeteket kell támogatni; Németi János elvtárs, a Központi Vezetőség osztály­­vezetője is a soronlévő fel­adatokkal foglalkozott. „A karhatalom erősítése mellett a legfontosabb mo6t s politi­kai tömegmunka” — mondot­ta. A párt bázisa az üzemi munkásság, ezért elsősorban az ipari üzemekben kell a pártot erősíteni. Foglalkozott még az ország gazdasági hely. zetével. A fő feladat gazdasá­gi téren — bár már ezek a szavak eléggé elkoptak — a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése, a szi­szilárdítani — állapította meg. Az aktíva ülés végül fontos határozatokat hozott. Min­denüvé helyezzék vissza az ellenforradalom által eltá­volított vörös csillagot és zászlót. Április 4-ig állítsák helyre a megyében a le­döntött szovjet hősi emlék­műveket. A pártot elsősorban a ter­melő üzemekben, a gyárak­ban, állami gazdaságokban, gépállomásokon és termelő­­szövetkezetekben kell erősí­teni. A tömegek körében a pártszervezeteknek széleskö­rű politikai felvilágosító munkát kell végezni. Az igazságügyi és bűnül­döző szervek sokkal határo­zottabban lépjenek fel az el­lenforradalmárokkal szem­ben. KÜLFÖLDI HÍREINK New Orleans (MTI). Nége­rek ezrei tömegesen zarán­doklatot terveznek Wash­ingtoniba, ha Eisenhower el­nök nem intéz beszédet a faji elkülönítés kérdésében az ország déli résziének lakossá­gához. Mint a Reuter jelenti, Mar­tin Luther King lelkész, az Egyesült Államok réli részé­ben élő négerek ve2ietője, azt mondta, az a véleménye, hogy fehérek ezred is fognak csatlakozni a négerekhez az ország északi és déli részében. * Nápoly (MTI). Mint az AFP jelenti, most először használ tak távirányított szuperszoni­kus lövedékeket a nagy Föld­közi-tengeri hadgyakorlato­kon. * Bécs (MTI). Az österrel­­-hische Volksstimme című bécsi lap újabb leleplezést közöl az amerikai pénzen el­tartott Szabad Európa rádió közvetlen részvételéről a ma­gyarországi ellenforradalmi cselekményekben. Eszerint a Szabad Európa rádió bécsi szerkesztőségének W. 404800 rendszámú gépkocsija a ma-UAAl ÁáAAiAAiiiiAA BELFÖLDI HÍREK Csak az eső akadályozta meg 'lUzaMefe-, 1957, február 17* A február 14-i egésznapos esőzés tette lehetetlenné, hogy a rákócziújfalui Űj Élet Termelőszövetkezetben meg­kezdjék a tavaszi vetemé­­nyezést. Két hold mákot sze­rettek volna földbe tenni még e héten. Ugyancsak ké­szen a vöröshagyma és sárga­répa magágy is« Ebben az évben egy hold paprika és egy hold paradicsom szánitó­­földi kertészkedéssel is nö­vekszik a szövetkezet jöve­delme. Terenyei Kálmán, i szövetkezet kertésze már el­készítette az öt darab 10 mé­teres palántanevelő meleg­ágyat. Ä Német Demokratikus Köztársaságból ötletes ház­tartási kisgépek érkeztek, illetve érkeznek. Már a rak­tárakban van a 240 forintos elektromos kuglófsütő és az elektromos kávéőrlő, amely­nek ára 350 forint lesz. Rö­­desan megérkezik a háztar­tási gyorsforráló is. Elektro­mos árammal működik. A fonralótestet a vízzel telt edénybe kell helyezni, s per­cek alatt felforralja a vizet. Ugyancsak az újdonságok közé tartozik a szovjet gyárt­mányú Szever II. típusú 45 literes abszorbeiós rendszerű hűtőszekrény, melynek ára 3600 forint. Csehszlovákiából is jön hűtőszekrény, elektro­­szvit, amely hatvan literes és ötezer forint lesz az ára. • A Földművelésügyi Minisz­térium jeligés pályázatot írt ki zöldséghaj tatásra szolgáló növényházak tervezésére. A pályázatokat április 30-ig kell beküldeni a Földműve­lésügyi Minisztériumnak (Bu dapest, V., Kossuth Lajos­­tér 11.), a pályadíj 15.000, 9000, illetve 5000 forint, to­vábbi öt pályázatot pedig 2000—2000 forinttal jutal­maznak. A részletes pályá­zati feltételek írásban is be­­kérhetők a minisztériumtól • Az Akadémiai Kiadó még februárban közreadja az an­gol—magyar, a magyar—né­met és a német—magyar kis­szótár új kiadását. * Az ellenforradalmi esemé­nyek során megrongált duna­­pentelei szovjet hősi emlék­művet még múlt év végén helyreállították s most az idő enyhülésével ismét bevakol­ták. A városi tanács a hősi emlékmű körüli kertet amelyben Ivan Geraszimo­­vics Galigyisev kapitány és negyven szovjet hős pihen, parkírozza. textíliák (kendők, stólák, té­rítők, falvédők, díszpárnák stb.), továbbá kerámiatár­gyak és kerámiafigurák (egy vagy több figura, illetve kompozíció, humoros, állat­­falfigurák, könyvtámasz, figurális falikép és lámpa­test, plasztikusan díszített edények, stb.) készítésére. Mindkét pályázat nyilvá­nos és jeligés. A textíliákat március 11—13-ig, a kerámia­­munkát március 18—20-ig, naponta 10—14 óráig kell beküldeni a Képzőművészeti Alap Iparművészeti Vállalat­hoz (Budapest, V., Kossuth Lajos-utca 12., félemelet. • A Kartográfiai Vállalat még az év első negyedében új kiadásiban hozza forga­lomba Budapest belső terü­letének térképét. A térkép jelkulcsa a magyaron kívül angol, francia, német és orosz nyelven készült. — Ki­adják Magyarország nyolc­­színnyomású közigazgatási térképét is. amely feltünteti a közlekedési hálózatot és a legfontosabb természetföld­rajzi adatokat. A Képzőművészeti Alap Iparművészeti Vállalata pá- Wteát ot hirdet; kéri festésű Az októberi események után alakult Gondolat könyv­kiadó már az első évnegyed­ben több, széles érdeklődésre számottartó művet jelentet meg. Első könyve: Shaw; „Fekete leányzó keresi az Istent’1 című műve már kap­ható. A soron következő ki­advány Thomas Mann: „Európa vigyázz” című kö­tete. A gyűjtemény azokat a cikkeket és beszédeket fog­lalja magában, amelyekben a nagy író 1932 és 1938 között a német fasizmus politikai és kulturális arculatát mu­tatta meg a világnak. A következőkbe , kiadják Kosztolányi: „Ábécé” című kötetét, amelyben az író munkájáról vall Napvilágot Iát a Gondolatnál Tóth Béla: „Magyar anekdóta­kteart című gyüjteméíisie* gyarországi ellenforradalom napjaiban állandóan magyar területen futott.- A gépkocsit, amelyben Russel Hill ame­rikai állampolgár, a Szabad Európa rádió bécsi fiókszer­­ktísztőségének főnöke foglalt helyet, Josef Dorich, az Ame­rikai Egyesült Államok salz­burgi kómszervezetének ügy­nöke vezette. A Szabad Euró­pa rádió gépkocsija összekötő szolgálatot végzett egyes el­lenforradalmi csoportok kö­zött» * ’*» Hamburg (MTI); A Dunáról készítendő nemzetközi doku­mentum-film nyugatnémet részének felvételei befeje­ződtek és az elkészített fil­met elküldték Budapestre; Mintegy egy esztendővel ez­előtt magyar, szovjet, román, bolgár, csehszlovák, osztrák és nyugatnémet filmszakem­berek találkoztak a magyar fővárosban* hogy megbeszél­jék a film forgatókönyvét; A film végleges összeállításában minden ország 3—400 méter hosszú filmtekerccsel vesz részt. Az egész estét betöltő filmet egyidőben mutatják majd be minden érdekelt or­szágban. Flensburg (MTI): Á DPÄ jelentése szerint tűz ütött ki azon a katonai repülőgépen, amelyen Franz-Josef Strauss bonni hadügyminiszter csü­törtökön Kölnből Hamburgba utazott. A gép legénysége csak félúton fedezte fel a tü­zet. Az oltási munkák hiába­valónknak bizonyultak s köz­ben megszakadt a rádló-táv­­íróösszeköttetés is a földdel; A pilóta csak igen nagy ne­hézségek közepette tudta visz­­raavezetni gépét a kőin—­­wahni repülőtérre. « London (MTI). Mint- a lon­doni rádió jelenti, a nyugat­­európai kormányok és Nor- 6tad tábornok, NATO-főpa­­rancsnok most tanulmányoz­zák Angliának azt a javasla­tát, hogy 80 ezerről 50 ezerre csökkentse Németországban állomásozó csapatainak lét­számát. A németországi an­gol haderőt ugyanakkor át­szervezik, hogy alkalmassá tegyék egy esetleges atomhá­borúban való részvételre. A csapatok rövidesen úgyneve­zett taktikai atomfegyvert kapnak. * Bonn (MTI). Adenauer kan­cellár pénteken a külföldi sajtóklub díszebédjén. az AFP szerint kijelentette, hogy a német szövetségi kormány a jövő hét elején válaszol Bulganyin marsall üzenetére. Berlin (MTI.) A nyugatné­met diákság elhatározta, hogy ha helyzete rövid időn belül Identősen nem javul meg, sztrájkba lép és tüntetéseket szervez. A diákság vezetői leszögezték, hogy a nyugat­német állam, amely hatalmas összegeket fordít fegyverke­zésre, nem törődik az aka­démiai utánpótlás nevelésé­vel, nem bocsát megfelelő összegeket rendelkezésre tu­dományos kutatásokra és a diákok helyzete olyan súlyos, hogy tanulmányaik mellett kénytelenek nehéz munkát is vállalni. Sok az olyan diák, aki éjszakai portás­ként, vagy vülamoskalauz­­ként, hordáiként dolgozik at nap legnagyobb részében.^ hogy fenn tudja magát tar-w tani) FRANKO JANOS Regényt lehetne írni annak a két szolnoki fiatalembernek , az élményeiből, amelyet nyu- ] gáton, a „korlátlan lehetősé- , gek hazájában” szereztek. A , két fiatalember: Frankó Já- ( nos és Berghoff er Imre. Jan- , csival együtt katonáskodtunk , és így jól ismerjük egymást. ; Beszélgetésünk nem volt hl- , vatalos. hanem a régi isme- . retségre való tekintettel, kö- ; tetten és őszinte. ■ Frankó János és Berghof­­fer Imre 1956 november 14-én este 7 órakor érkezett Ausz­triába. A fogadtatás egyálta­lán nem volt olyan, mint amilyenre számítottak. A két szolnoki fiatalembert nagyon idegen világ fogadta; Akkor még azt gondolták, hogy majd megszokják a környe­zetet, de nem szokták meg, sőt mindinkább megundorod­tak a nyugati élet Szabad Európa hangja által annyira magasztalt szépségeitől; Az első kijózanító meglepetés Nem sokáig, mindössze né­hány hétig maradtak Ausz­triában. Onnét Angliába ke­rültek. Természetesen azt ígérték nekik, hogy a sziget­­országban ragyogó módon fognak majd élni, minden meglesz, amit szemük, szá­juk kíván; — Elindultunk hát. Amikor Angliába értünk, legelőször is enni adtak. Erről csak annyit I akarok mondani, hogy itthon e a kutyám nem valami váló- r gatós, de talán még az sem s ette volna meg az angol kosz- r tot. Pedig azt mondták, hogy s amit mi kaptunk, azt magya­rosan készítették el — mond- I ja Berghoffer Imre. — Szó- e val az angol ételek egyáltalán < nem ízlettek a két szolnoki j fiatalembernek. És éppen a ] koszt juttatta eszükbe legelő- j szőr, hogy milyen fájó dolog j idegenbe szakadni, megválni i az otthontól. 1 Hogyan élnek Angliában a magyar menekültek? Erről mesélnek legtöbbet mind a ketten. Elmondták, hogy sok magyar orvos egész nap a csikkeket szedi London utcáin. Az sem igaz, hogy a d.sszidált egyetemisták azon­­ntű folytathatják tanulmá­nyaikat Először nyelvtanfo­lyamot kell végezniök. Ez vi­szont pénzbe kerül és a me­nekülteknek bizony nagyon kevés pénzük vám Még a leg­szükségesebbeket is csak alig tudják beszerezni; Igaz, akad néhány úgyne­vezett vezető, aki ragyogóan él. Ok osztják széjjel a segé­lyeket és ők azok, akik ki­fogyhatatlanok a népi demok­rácia mocskolásából. Minden­re képesek. A leggyalázato­sabb, a legelvetemültebb cse­lekedetektől sem riadnak vissza; A menekült magyar nők . helyzete a legszánalmasabb; Esténként a lágerokat megle­pik az angol urak és úgy vá­logatnak a magyar nők kö­zött, mint a marhakupecok. . Sajnos, az az igazság, hogy ■ igen sok ott élő menekült ■ anyagi helyzetére való tekin­­t tettel kénytelen elfogadni az ■ angol urak ajánlatát és a ve- i le járó néhány shillinget. Molnár atya és a kerítőnő 5 Frankó János és Berghoffer Imre különösen sokat mesél e egy magyar papról. Ennek a k nevét gyűlölettel ejti ki a r száján legtöbb Angliában élő g menekült. Molnár atya áru- n sít ja a magyar diáklányokat, e Karácsony előtt való napon Molnár atya gyóntatni akart t egy csoportot. Két tizenhat f éves budapesti diáklány ak- p kor, mindenki előtt leköp- s ködte a szentéletű férfiút. A I két lány elmesélte a többiek- r nek, hogy őket Molnár atya r néhány nappal azelőtt 100 1 fontért eladta egy kerítő nő- , nek. Csak nagynehezen tud­tak kiszabadulni a kerítő nő ‘ karmai közül. Nekik sikerült, ' de nagyon soknak nem sike­rül j Frankó János mesélte, hogy ] egy gróf Almás! nevezetű, egykori földbirtokos, tolmács 1 tisztséget tölt be. Ez a „ma­gyar” 50 év körüli, csúnya, ■ vastagszájú ember. Allan- ( dóan csorog a nyála; 15—16 éves lányokkal erőszakosko­dik; A megtévesztett, félreveze­tett menekültek gyűlölik eze­ket a főkolomposokat; Egyál­talán nem képesek beleillesz­kedni a nyugati életformába; Unos untalan szembe találják magukat a megalázó társa­dalmi válaszfalakkal. — Itthon nálunk természe­tes, hogy ha van az ember­nek pénze, bemegy a Tiszá­­■ ba, vagy Pesten a legszebb szórakozóhelyre, rendel és minden további nélkül ki­szolgálják. Nyugaton, s Lon­donban is bizony más a hely­zet Vannak olyan szórakozó­helyek, ahová az egyszerű \ munkásember be sem teheti , a lábát. Ha mégis bemegy, “ egyszerűen nem szolgálják ki, í hanem elkergetik — mesélte . Frankó János. Sok a koldűs és a rongyos gyerek Akinek pénze van, az jól él. f Csak az a baj, hogy kevés nbemek van pénze. London ilvárosaiban rengeteg a mgyos ruhájú, vézna kis­derek. Ilyen rongyos, szán­­való gyerekeket Szolnokon iyáltalán nem látni. Nagyon sok a koldus, nem íródik velük senki. Berghof­­•r Imre néhány hétig egy őrségben dolgozó magyar­­lármazású embernél lakott, nnefc az embernek soha incs vasárnapja. Minden éten, szombaton délben fel­erekedik és vasárnap estig üdékre jár dolgozni; Hétfőn zután újból kezdi a pékség­en. Nálunk itthon 17—18 éves atalemberek, ha jól dolgoz­­ak, ugyanannyit megkeres­etnek, rmnt az idősebb műn­­:ások. Angliában ez nem így ■an. 21 éves korig a munká­­ok kiskorúak. Ha egyforma Ttékű munkát is végeznek i felnőttekkel, a nagykorúak ízetésének csak 60 százalékát papjáto Haza, haza... A két szolnoki fiatalember orfcig volt a nyugati élet­­nóddal. Sokezer menekülttel :gyütt nekik is csak az volt íz egyetlen vágyuk, hogy mi­iéi előbb hazakerüljenek. Ezt nindenáron igyekeznek meg­akadályozni az angol hatósá­gok és a volt horthysta csen_ iőrök, katonatisztek, s Mol­­lár atyához hasonló semmi­­idevaló emberek; A két szolnoki fiatalember­nek sikerült. Néhány nappal ezelőtt értek haza. Nagyon sokat mesélnek élményeikről Sokan nem akarják elhinni amit mondanak, ök a hitet­­ienkedőknek csak azt vála­szolják, érdemes lenne körül, néznlök nyugaton, majd meg­tudnák, milyen az ottani „pa­­radicsom”; Szekuliiy Pétéi AZ ÉN KICSI FALUM jaűzivain x nem nagy i köaség és nem is régi. Pár sor I pirostetős házból áll csupán, i de nekem többet jelent a vi- i lág minden felhőkarcolós i nagyvárosánál. Talán azért is, ] mert együtt gyerekeskedtünk, együtt növekedtünk és egy- , szerre léptünk a nyilvánosság elé; Amikor még mint mezít­lábas parasztgyerek libákat { őriztem határában, még nem létezett ez a falu. Négy tanya udvarán égnek meredő kétágas messzire el­láthatott a pusztán, nem gá­tolta semmi a látóterét. Ahol most a falu felépült, azon a helyen egy évtizede még ök­rök ballagtak a barázdában és ősapák csontjait hasította fel az eke; A hajdani török pusztítás nyomai, hányszor el­­álmélkodásra késztettek, ami­kor tapostam azt a földet, amelyen Ivánka vára állott 1552-ig. 1552-ben földig rombolták a törökök az ősi jász-telepü­lést, egy szálig kiirtották la­kosait, akik be nem mene­kültek Jászapátiba. Aztán mégis feltámadt ha­lottaiból; Jász-parasztok verítéke árán egyre fogyott az elha­gyott ugar és mind nagyobb területen ringatta az alföldi szél a sárguló búzakalászo­kat; Ahogy az idő haladt, úgy váltották fel a jobbágyokat cselédek és szabadparasztok. A középparasztság nem élt rosszul a felszabadulás előtt sem, de a papi birtokon föld­be vájt kunyhókban éltek a proletárok. És egy postai le­vél feladása miatt a 11 km-re lévő Jászapátiba kellett be­gyalogolni a jásziványiaknak. ÍGY ÉRTE a tanyák népét a felszabadulás. Érthetetlenül és néma bizalmatlansággal várták az iványlak az új vi­lágot; A római katolikus is­­: kólában csak elrettentő dol­gokat hallottak az ..orosz kommun izmusról”. Akkor kezdett gondolkodni falum népe, amikor felosztották az CJtasi-Farkas Miklós tekmte. tes úr földjét, szétmérték a papi birtokot. Egy nap 1947-ben szjrelŐ- ruhás embere:; jelentek meg ' oszlopokat állítottak, huza­lokat bontogattak, s hamaro­san felcsendült Jászivány el­ső telefonhívása. Akkorra már mérnökök járták a szán­tóföldet, építőmunkások húz­ták fel az új tanácsháza fa­lait, s fúrták a falu első ár­­tézikútját. Serdülő fiatal voltam még, de éreztem, valami nagyszerű, új megy itt végbe, olyan, amilyennek apám nem lehe­tett tanúja. Olyan változás, amiről én sem írhatnék ma, ha nem következik be az új világ. S ahogy korosodtam, úgy épült a falu. Az egészség, télén cselódviskók lakói tet­szetős kis házakba költöztek be. Én pedig elkerültem ott­honról. A marh ászbotot, a kaszanyelet tollal váltottam fel. De soha nem felejtem, azoknak a küldötte vagyok, akikkel együtt nyeltem a port a cséplőgép szalmarázójánál, akikkel együtt sütött a nap aratáskor a szántóföldön. VALAHÁNYSZOR pihe­nésre vágyom, hazamegyek az enyéim közé. Ök szeretettel fogadnak mindig. Anyám megsüti a mákoshajtottat, amit úgy szeretek; esténként átjönnek a szomszédok be­szélgetésre. S csak győzzem feltette! ilyenkor, mi van a városban, mit lehet kapni, hogyan élnek a munkások. Sokszor megindító jelene­tekre is sor kerül. Tudják az én szomszédbátyáiim, nem le­het Kossuthot kapni most városon. Hát hoznak nekem abból, amiért ők dolgoztak meg, amit dohánytermelői jutalékul kaptak. Vagy nem megható-e az az eset, amikor pár percre sza­ladtam haza csupán szüléim­hez. Mikor visszafelé jöttem, az úton már várt rám András bácsi. — Mondd már meg. Lajos, hogy intézzem én el ezt a föld sérelmet? — kér meg. Nagyon, nagyon szívesen megmagyarázom, hiszen olyan jó azt tudni, érezni, bíznak bennem azok. akik közül kikerültem. Mert itt váltam emberré ■ ebben a kicsi községben. ; Soha nem felejtem azt a lám­pafénynél megtartott párttac­• gyűlést, amikor ezek a szük- i szavú harcosok felvettek so. t raikba. Kezet fogtak velem, s , IUkemre kötötték, ne feled­­, jem ifjú korom, soha el ne : áruljam ügyüket; ■ AZÓTA IS érzem a kérges > paraszt tenyerek szorításé1. E> az erő a karomban, amely . arra bír, hogy leírjam igaztu ! kát. S érzem, bármilyen meg- 1 próbáltatásokban lenne is ré­­í szem, szorít, bátorít falum , kézfogása. t Soha-soha nem tudnék hűt­­- len lenni hozzád, kicsi falum i r r.

Next

/
Thumbnails
Contents