Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-17 / 41. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt Ara; 50 fillér II. évf. «. szám, \un. február n, vasárnap.

AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA t

TTTVTrTTVTTTTTTTTVmTTTTVT*

4

4 4

Af/f :

Szolnoktól Londonié; és vissza Halló! itt Petőfi Rádió Budapest 5

<

4

Olvasó ifiúsáeot! Visszahozta a föld

Rádióműsor 4

◄

Együtt a néppel

A magyar népldemokrá.

eáa politikai életiében az elmúlt hónapokban nagy viharok dnltak. A nemzet válaszút elé került. Ma még sokan nem látják — de a vér azért folyt, hogy visszaállítsák az Eszterházyak, a Csákyak, a grófok és püspökök uralmát. Imperialista plutokraták kezére játszott ipar, viszaállított feudális nagybirtok — és a fasiszta fajgyűlölet szelleme, a népidemokrácia megdöntése után, ilyen Jövőt szántak a magyar népnek.

Szerencsére a nemzet felelősségérzettől áthatott egészséges része idejében felismerte a közeledő katasztrófát és a Szovjetunió segítségével véget vetett a gyilkos testvérharcnak. Az aléltságból ébredezni kezdünk, az országban helyreállt a rend, a nyugalom, a fegyverek zaját felváltotta a békés építőmunka. Lassan, de biztosan elindultunk a kibontakozás útján. Ezt a kibontakozást még fékezi a bizonytalanság, a kölcsönös bizalom hiánya, a zavartkeltő elemek mesterkedése.

Az októberi események különösen mély hatást gyakoroltak az értelmiségre. Ezért szólunk most hozzájuk. Nem

— nem azokhoz, akik a múlttal ezer szállal vannak összekötve, akik még mindig „urSkászmó perspektíváiból nézik a világpolitikát, amely Magyarországot már kétszer is a tönk szélére juttatta, akik Mindszenthy (ez a hitetleneket üldöző középkori prelátus) katolikus monarchiájában látják jövőjüket, akik még mindig arról álmodoznak, hogy az ENSZ a magyar ellenfoiradalmárok kedvéért fegyverhez nyúl és véres háborút kezd.

Nem sok szavunk van

azokhoz sem, akik ma elefántcsont toronyból szemlélik az ország gondját-baját — kaszthoz ragadt lélekkel az értelmiséget elkülönült „úri középosztály”-nak szeretnék látni.

De szólunk azokhoz — és

valljuk meg, sokan vannak ilyenek — akik még bizalmatlanok, akik félnek a régi hibák visszatérésétől;

A kérdés így van feltéve

— együtt akar-e az értelmiség a nemzettel a felemelkedés útján haladni, vagy pedig a passzív ellenállás útját választja? Ha a magyar értelmiség a dolgozó osztályok előtt meg akat-ja őrizni tekintélyét, akkor szívvel- lélekkel azok mellé kell állnia, akik a békés alkotómunka

ják vezetni a nemzetet abból a kátyúból, amelybe október 23-ával jutott. A magyar értelmiségnek csak egy útja lehet, a reformkorbeU értelmiség hagyományaihoz méltóan, a népet választani, a néppel együt haladni;

Ha ezt teszi, akkor a hangsúly most a munkán, van, azon a teljesítményen, amit végez az egész nemzeti munka keretében, azon a társadalmi funkción, amit gyakorol az ország életében.

lg as, a magyar értelmiség zömének nyílt kiállását a rendszer mellett bizonyos körülmények nehezítik; Valljuk be őszintén, az elmúlt években a kvalifikált értelmiségi munkát sem anyagi, sem morális vonatkozásában nem becsültük eléggé. A régi értelmiséget nyugtalanította, hogy 12 esztendei becsületes munkája után még mindig akadtak olyanok, akik azt mondták: ezzel a régi értelmiséggel semmit sem lehet kezdeni. A forradalmi újítás lázában sokszor megfeledkeztünk nemzeti múltunk tiszteletéről, arról, hogy a jelen a múltból nőtt ki. A magyar jövő fundamentumának lerakásánál sokszor eszünkbe sem jutott, hogy arra is kellene építeni, ami a magyar múltban haladó és becsületes.

Igen, ezt őszintén b© kell vallani, hogy így volt De a magyar forradalmi munkásparaszt kormány ezeket a félrecsúszásrkat határozottan helyre kívánja igazítani;

A párt és a kormány eltökélt szándéka, hogy fokozza az értelmiség anyagi és morális társadalmi megbecsülését, más mérték szerint mint ahogy a Horthy-rendszerben ér az elmúlt években volt

Mi nem a szánkban, hanem a szívünkben akarjuk hordani a hazát. Felelősséget érzünk az egész nemzet somsa és jövője iránt Valljuk és hisszük, hogy közös munkával a magyar népi demokrácia valamennyi társadalmi rétegének részvételével, békésen, egymást támogatva, szebb, boldogabb szocialista hazát tudunk teremteni.

Ezért nemcsak az értelmiség anyagi érdekeire apellálunk; Apellálunk nemzeti öntudatára és szociális felelősségérzetére is. Ha az értelmiség átérzi történelmi felelősségét, akkor csatlakozik ahhoz a táborhoz, amely a magyar népet révbe akarja vinni, annyi szenvedés, nyugtalanság és zűrzavar után. Hiszen a magyar értelmiségnek ugyanaz az érdeke, mint a népnek: Megteremteni a gazdasági és politikai konszolidációt, a békés alkotómunka, a nemzet felemelkedésé-Kemény, sziklaszilárd karhatalmat és széleskörű politikai felvilágosító munkát!

Megyei pártákéivá értekezlet Szolnokon

A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Intéző Bizottsága e hó 15-én nagyaktíva értekezletet tartott Szolnokon, a Szigligeti Színházban. A beszámolót Kálmán István elvtárs, a megyei intézőbizottság elnöke tartotta.

A beszámoló foglalkozott az ellenforradalom Szolnok megyei tevékenységével. „Az ellenforradalom fegyveres erőit a szovjet csapatok közreműködésével sikerült szétverni, de ezzel az ellenség tevékenysége nem szűnt meg, sőt helyenként rendezte sorait és politikai tevékenysége fokozódott. Tevékenysége ma áthelyeződött az iskolába és a falura. Falun a termelőszövetkezetek szétrombolásán dolgozik, igyekszik félrevezetni a dolgozó parasztokat, az ősi föld visszaadása jelszavával. Városban uszít a karhatalom ellen, szítja a na_

c* nalizmust, az antiszemitlz. must, a legkülönfélébb rágalmakkal Igyekszik lejáratni a párt, tanács és egyéb funkcionáriusokat. Egyes ellenforradalmi elemek nyíltan, vagy burkoltan igyekeznek olyan hangulatot teremteni, ami növeli a bizonytalanságot és félelem-ben tartja az embereket. Azt hangoztatják, hogy márciusban újra kezdjük. Meg kell mondani, elvtársak, hogy erre ml is készülünk. Ha az el' enforradalom még egyszer elő meri dugni piszkos képét barlangjából, méltó feleletet kap tőlünk” — mondotta Kálmán István elvtárs.

Foglalkozott a különböző bűnüldöző szervek munkájával, majd áttért a párt helyzetének elemzésére. „Megyénkben egészségesen folytatódik a párt újjászervezése, különösen az elmúlt 2—3 hétben.

K taglétszám jelenleg meghaladja a tízezret

mellett vannak, akik ld akar- nek feltételeit;

Ma már elmondhatjuk, hogy a megye valamennyi nagyüzemében, községében, a termelőszövetkezetek egy részében, gépállomásokon és állami szervekben vannak pár tszervezetek. Ha azonban az összetételt vizsgáljuk, nem lehetünk megelégedve a jelenlegi helyzettel. Kevés a termelésben közve 1enül résztvevő üzemi munkások száma, üzemi pártszervezeteink kislétszámúak.

Pártunk mindenekelőtt a munkásosztály pártja. Ereje attól függ, hogy vezetheti-e a munkásosztály többségét. Ennek kifejezésre kell jutni abban is, hogy pártunk gerincét a munkásosztály legjobb, legszilárdabb elemei kell, hogy képezzék.

Sajnos, a helyzet az, hogy jónéhány üzemünkben: a Cukorgyárban, a Papírgyárban, a jászberényi vasipari üzemekben és másutt is lassan halad a párt szervezése. Nem keresik fel a becsületes volt MDP-tagokat, nem beszélgetnek el velük. Nem arról van szó, hogy mindenáron növelni kell a párttagság létszámát, mert inkább legyünk létszámban kevesebben, de akik a párt tagjai, azok legyenek sziklaszilárdak, tisztakezű, tiszta lelkiismeretű emberek, akik meggyőződésből lépnek a pár soraiba. Itt a párt erősítéséről van szó. Arról, hogy olyan emberek, .kik a legnehezebb időkben sem fordultak el a párttól, akik szíwellélekkel hajlandók a párt célkitűzéséért harcolni, azok bekerüljenek a pártba”;

A másik fontos terület, ahol ugyancsak előbbre kell men. ni a pártszervezés munkában, a dolgozó parasztság, különösen a termelőszövetkezetek, állapította meg a beszámoló.

A pártfegyelem helyzetéről szólva megállapította, hogy megengedhetetlen az a helyzet, ami kezdi felütni a fejét több helyen, hogy a párt alapvető kérdéseit, állásfoglalásait hatféleképpen magyarázzák. Gyakori a fecsegés is. Hiszen október előtt is az volt a bajunk, hogy a párt belső ügyeit nem taggyűlésen, vezetőségi ülésen tárgyalták hanem az írószövetségben, TTIT-ben és más helyeken.

A párt előtt álló feladatok közül a beszámoló kiemelte a politikai tömegmunka jelentőségét.

a

fl kommunisták legtöbb feladata: kimenni tömegek közé,

bátran megmondani véleményüket. A dolgozók érezzék, hogy a párt együtt érez, öszsaefarr velük. Ne engedjük át a terepet az ellenforradalmároknak. Ki kell ragadni minden becsületes dolgozót a nyugati propaganda befolyása alól Bátrabban és szélesebb körben kell foglalkozni ideológiai kérdésekkel is.

A gazdasági helyzetről adott értékelésben a beszámoló megállapította, hogy az ellenforradalmi események során meglazult a munkafegyelem, sok a pazarlás, számos helyen béralaptúllépés van. A megye szocialista ipara 1956. IV. negyedévi termeléséből több mint 90 millió forint esett ki emiatt Súlyosan visszaesett a

munka termelékenysége is. A termelés és a termelékenység visszaesését a kifizetett bérek tarthatatlan és aránytalan növekedése kísérte. Jelenleg is fékezője a termelésnek az anyag- és energiahiány, a pazarlás, a laza munkafegyelem, Ezért a kommunistáknak példát kell mutatni a fegyelmezett termelésben. Lépjenek fel határozottan a rendellenességekkel szemben, magyarázzák meg az üzemek dolgozóinak, hogy

a termelés növelése nélkül, az önköltség csökkentése nélkül csak illúzió és demagógia az életszínvonal emeléséről beszélni.

A mezőgazdaság helyzetéről szólva a beszámoló kiemelte, hogy a mezőgazdaság dolgozói az ősz folyamán az ellenforradalmi események el lenére, az alapvető mezőgazdasági munkákat elvégezték. Termelőszövetkezeteink közül jónóhányat széjjelvertek. Ezek közül sok most újjáalakul. A termelőszövetkezeti mozgalom terén a legfontosabb a meglévő termelőszövetkeze, teje megszilárdítása. Emellett azonban a dolgozó parasztok termelési társulásait sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ért a mozgalmat is minden kommunistának támogatni kell.

A hozzászólók egyetértettek az Intéző Bizottság beszászámolójával. Példákkal támasztották alá, hogy Szolnok megyében Is volt ellenforradalom;

Keményen bírálták az igaz ságügyi szervek munkáját, amelyek a .szocialista törvényességre” hivatkozva nem hoznak ítéletet még az olyan ellenforradalmárokkal szemben sem. akik nemcsak a néphatalom megdöntésén dolgoztak, hanem közönséges bűncselekményeket is elkövettek. Kérték, erősítsék meg i karhatalmat, szilárd, a népi demokráciához hű munkásokkal és parasztokkal, hogy méltó választ tudjanak adni, ha az ellenfoiradalmárok még egyszer megkísérelnék fegyverrel megdöntenl a népi hatalmat;

Több hozzászóló is élesen bírálta a minisztériumok és középirányító szervek munkáját. özse János elvtárs, a kenderes! községi pártszervezet elnöke példákat hozott fel arra, hogyan mentegetik ezek a szervek azokat az embereket, akik eljátszották a falu népének bizalmát, ezért beosztásukból leváltották. Náluk elbocsátották a földművesszövetkezet ügyvezetőjét, az üzemág vezetőt, mert az októberi napokban a textilárukról leszaggatták az árjegyzéket és a megengedettnél drágábban árusították. A faluban minden becsületes ember egyetért abban, hogy ezeknek távozniok kell. De a szakszervezetnek, úgy látszik, más a véleménye, mert mindent elkövetnek, hogy visszahelyezzék őket. Kérte, ne vizsgálják hónapokig az ilyen emberek ügyét — nem érdemlik meg. Ok jobban tudják, mit csináltak, bízzák csak rájuk.

Vannak olyan jelenségek is, hogy ellenforradalmárakát azzal a jelszóval akarnak megvédeni, hogy nélkülözhetetlen szakemberek. Nélkülözhetetlen szakember nincs.

Nagy helyet kapott a vitában az ifjúság magatartása az ellenforradalom időszakában. „összeszámít a szívem* mikor láttam, hogy azok a fiatalöle, akikért mi mindent megtettünk, taníttattuk, ősztöndíjat adtunk nekik, bármilyen pályára mehettek -*• és a szovjet hősök emlékművét ők döntötték le Mezőtúron, arakét, akik életüket áldozták a mi boldogabb jövőnkért — mondotta Magda Árpád elvtáns. Ki a felelős ezért? — tette fel a Irdést, Nem ők — azok, akik bújtagatták őket

A résztvevők lelkes tapsa fogadta Baráth Bálint elvtársnak, a szolnoki járás MSZMP Intéző Bizottság elnökének javaslatát, hogy

a vörös csillagot rakják vissza mindenüvé, ahonnan az cllenforradalmárok leverték és a piros, fehér, zöld zászló mellé tűzzék ki a vörös zászlót is április 4- re a megyében mindenütt, de elsősorban Szolnokon eredeti helyére állítsák vissza a szovjet hősök emlékművét.

Az aktíva a saronlévő feladatokra is ráirányította a figyelmet. Andrási Béla elvtárs, a Szolnoki Járműjavító dolgozója a párt erősítéséről és a terv teljesítéséről beszélt; „A Járműjavító öreg munkásai a nehéz napokban is a párt mellett állottak, ugyan így a fiatalság többség is. Elsősorban «zekből az elvtársakból erősítjük a pártot” — mondotta. Megjavult az üzemben a munkafegyelem is. Ennek tudható be, hogy most már (Folytatása a 2. oldalon.)

KÉSZ TRAKTOROK sorakoznak az udvaron. Kezdődhet a szántás-vetés.

TAVASZVARAS A CIBAKHAZI GÉPÁLLOMÁSON. Legelőször az univerzális traktorokat Javították ki, s Így egész télen át szállíthattak és pénzt kereshettek velük- Bús János munkagép mechanikus, Busi József és Lukács Gyula műhelymunkások és Tóth Mihály műszaki vezető részesei ennek.

TRAKTOR A FÉKPADON. Ezt nem kell szőszerint érteni, mert annak itt a képen híre-hamva sincs, ilymódon próbálják ki, sikerült-e a javítás vagy sem,