Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-16 / 40. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ara: 50 fillér II, ért. 40. szám. 1957. február 16. szombat. MAt AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Tizenheten újból kezdték Az októberi események ide­jén — csakúgy, mint más ter­melőszövetkezeteknél — ná­lunk is kimutatta fogafehér­­jét az ellenség. A forradalmi tanácsiba a tsz-ból is olyan tagot vettek be, aki már ele­ve híve volt a közös gazdaság feloszlatásának. Ezt látva a vezetőséggel együtt elhatároz­tak, hogy a szövetkezetben is megalakítjuk a forradalmi bizottságot olyan tagokból, akik ldállnak a tsz megvédé­séért. A választás során a volt elnök, a párttitkár, könyvelő, brigádvezető ás több párttag bekerült a bizottságba. A kö­zös tulajdon védelmére meg­szerveztük az őrséget is. A községi forradalmi bizott­ság ezt nem nézte tétlenül s három nap múlva feloszlatta a termelőszövetkezet forra­dalmi bizottságát. Még az elv­társ megszólítást is betiltot­ták azzal az indokkal, hogy az MDP már megszűnt. Fe­nyegették a párttagokat, s hozzákezdtek a termény, szálastakarmány és az állat­állomány szétosztásához. Tizenheten amellett döntőt tünk, hogy továbbra is a ter­melőszövetkezetben mara­dunk; A bizottsággal egyez­kedni kezdtünk, hogy a bent­­maradóknak az alapszabály­ban előírt állatokat, s azok részére szükséges takarmányt Vállalatokat alapít Budapesten a munkanélküli fiataloknak az Ifjúmunkás Szövetség A racionalizálás nagymér­tékben érinti az if júságot is. Bár néhány hónappal ezelőtt megjelent egy rendelet a 14— 16 évesek félnapos munkale­hetőségeiről, az üzemek a mostani nehéz gazdasági hely­zetben elsősorban ezt a kor­osztályt bocsátják el: A Magyar Forradalmi Ifjú­munkás Szövetség éppen ezért határozta el, hogy a 14—18 éves ifjak számára munkale­hetőségeket biztosítanak Már­cius 1-től egy boy-vállalatot helyeznek üzembe a szállo­dák. áruházak csomagforgal­mának lebonyolítására. Ha sikeres lesz a vállalkozás. — később kiterjesztik a város valamennyi szállodájára, áru­házára: Tervezik egy háziipari vál­lalat létesítését a tanács ke­retein belül, ahol a lányok varró, kötő, hímző munkát végezhetnek. Tárgyalásokat folytattak a Fővárosi Kerté­szeti Intézettel, ahol lehető­ség nyilik néhány száz fiatal elhelyezésére primőr áruk és virágok termesztésére, ápo­lására. A nyáron ifjúsági la­kásépítő szövetkezetei szán­dékoznak létrehozni; a téglá­kat Is a fiatalok készíte­nék: A Magyar Forradalmi Ifjú­munkás Szövetség tervei — csökkentenék a munkanélkü­liséget — és a fiatalok köré­ben nagy népszerűségnek ör­vendenek majd. hagyják meg. Ebbe bele is egyeztek, de másnapra már nem akartak erről tudni. Mindazok, akik a nehéz na­pokban is bátran vallották magukat párttagnak továbbra is elvtársnak szólították egy­mást. S amikor megalakult a községben az MSZMP, a húsz párttag közül tíz tsz tag volt, A párttagok kiállása a terme­lőszövetkezet mellett, a pár­­tonkívüliekre is jó hatást gya­korolt. Látták, hogy az elv­társak az ő ügyüket képvise lile, nem úgy mint a hang­adók, akik csak az „enyimiz­­rnust” tartották fő célnak vagyis azt, hogy megszedjék magukat és aztán továbbáll­­janak. Az örmény esi Uj Élet Tsz megmaradt. Húsz tagja van a legutóbbi közgyűlésen is heten kérték visszavételüket. A tagság jól megnézi, kit fo­gadjon be soraiba, s a kilé­­pőfc*között lesz olyan, aki hiába kéri majd felvételét a közös gazdaságba. Viszont azokat, akik becsületesen dolgoztak, s csak a hangadók megtévesztése folytán léptek ki. február 20-ig visszaveszi a szövetkezet tagsága. A 450 holddal, 5 pár lófo­gattal, szarvasmarha és ser­tésállománnyal rendelkező termelőszövetkezet tagjai úgy határoztak, hogy a jövőben több szerződéses növényt ter­melnek, rostkendert, cukor­répát. S több kukoricát, me­lyet hizlaláson keresztül kí­vánnak majd értékesíteni. Zetor vásárlását is tervezik. E tervek megvalósítására minden feltétel megvan ter­melőszövetkezetünkben. Korpás István örményes, Uj Élet Tsz Állást kell foglalni minden kérdésben — írja egy kínai lap Pelting (MTI). A Pejcsánzsi­­pao című kínai lap hosszabb eüvi cikkben foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy mi határoz­za meg egyes emberek állás­pontját különböző, sok eset­ben nemzetközi kérdésekben. A kínai lap utal a Zsenmin­­zsipao „Mégegyszer a prole­tariátus diktatúrájának tör­ténelmi tapasztalatairól” cí­mű cikkének arra a kitéte­lére, hogy minden kérdés megértésének és megoldásá­nak kiinduló pontja az ál­­lásfoglallás. A lap azért veti fel ezt, mert a Zsenminzsi­­pao cikkét vitatva, egyesek hangoztatták Kínában, hogy az egész „állásfoglalás­­komplexum” valamiféle kom­munista tótalálás, s szerin­tük nincs feltétlenül szükség arra, hogy valaki mindenek­előtt állást foglaljon egyes kérdésekkel kapcsolatban; A Pejcsinzsipao szerint mind­azok, akiié így vetik fel a kérdést, hamis úton járnak, mivel nem látják, hogy va­lójában a „nem állásfogla­lás" is állásfoglalás, mivel e2 is érdeke nem is egyszerűen valakinek, hanem valamelyik osztálynak. Ezt különösen azoknak a figyelmébe 'ajánlja a lap, akik úgynevezett ob­jektív álláspontról fecseg­nek; Igenis — hangsúlyozza a lap — állást kell foglalni, s kommunisták számára nem mellékes, hogy a tömegek milyen álláspontot foglalnak el, a proletariátus álláspont­ját-e, vagy sem. E problémával kapcsolat­ban idézi fel a kínai újsága magyarországi eseményeket, s az azokkal kapcsolatos ál­lásfoglalás kérdését. Akad­nak kommunisták — írja a lap —, akik azt mondják, hogy ölt a proletariátus né­zőpontjából vizsgálják a ma­gyar eseményeket, mégis nem minden érthető számukra. Többek között felvetik, va­jon a magyarországi szovjet beavatkozás összhangban állt-e a nemzetközi joggal? | A lap szerint azok, akik így vetik fel a kérdést, akarva akaratlanul eltávolodtak a proletariátus nézőpontjától, s nem veszik figyelembe, hogy a jognak is osztályjeliege van. A Pejcsinzsipao végül határozottan leszögezi, hogy kommunisták csak egyféle­képpen tekinthetik a ma­gyarországi szovjet beavat­kozást, s e kérdésben a pro­letariátus álláspontja nem más, mint az, hogy a be­avatkozás igazságos és he­lyes volt, mint a kínai népi önkéntesek koreai beavatko­zása, amely nemcsak hogy nem állt ellentétben a nem­zetközi joggal, de teljes mér­tékben összhangban volt a proletariátus érdekeivel is. — (MTI.) Nagyaktiva ülésen vitatták meg a további feladatokat a Szolnok megyei kommunisták A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei In­tézőbizottsága f. hó 15-én megyei nagyaktíva ülést tartott Szolnokon, a Szigligeti Színházban. Az aktíva ülésen a megye minden területéről résztvettok a kommunisták. Több mint tízezer párttagot képviseltek a jelenlévők. Az Intézőbizottság nevében Kálmán István elvtárs mondott beszámolót, melyet forróhangulatú, lelkes vita követett. A kommunisták állásfoglaltak az előttük álló legfontosabb kérdésekben és határozatot fogadtak el a további munkára nézve. Az ülésen megjelent és felszólalt Németi József elv­társ, a Központi Vezetőség kiküldöttje. Az aktivaülés ismertetésére visszatérünk.---­AKI A HELYÉN MARADT A FORRONGÓ AUTÓBUSZ NÉHÁNY SZÓ A PEDAGÓGUSOK VÉDELMÉBEN I MEGKEZDTÉK AZ ÖNÁLLÓSITÁSI í KÖLCSÖNÖK folyósítását I 1 t HOGYAN KERÜLNEK | BE CSAPATOK í AZ NB. III-BA? _________: rfP Látogatás a Martfűi és Tiszaföldvári Téglagyárban Aluminium dísztárgyak, elektromos hűtő­szekrények a Jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyár gyártási tervében A Jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyár 1957-es és 58-as gyártási tervében sok újfajta közszükségleti cikk szerepel. Érdemes ezekből néhányat megemlíteni; Az idén ismét gyártják a nagy közkedveltségnek örvendő jászberényi kannákat. Az el­múlt évben kereken 100 ezer darab alumínium kannát ké­szítettek az üzemben és eb­ben az évben is elég nagy a kereslet e fontos közszükség­leti cikk iránt. Már tavaly is nagyobb mennyiségben készültek paradicsom és to­jás szállításra alkalmas lá­dák a Fémnyomóban: Március végén vagy április elején az üzletekbe kerülnek a Jászberényben készült alu­mínium dísztárgyak} Bikőrös és vizeskés zl etekhez többek között 17 különféle típusú, díszes alumínium-tálcát gyárt az üzem. Egy-két újdonság­gal is kedveskednek a fém­­nyomó-beldek a vásárlóknak. Még 1957-ben megindul az elektromos hűtőszekrények gyártása. Hazánkban eddig ilyen berendezés nem ké­szült, hanem a Szovjetunió­ból és Csehszlovákiából vá­sároltuk. Aruk meglehetősen magas, 7—8000 forint volt. Jövőre már a jászberényi üzemből is kerülnek az üz­letekbe elektromos hűtőszek­rények, melyeknek az ára előzetes számítások szerint 4—5000 forint lesz. A 90 lite­res hűtőszekrény ráadásul még jégkockákat is gyárt. ■ Fiüöltönyökef gyárt­a Kunszentmártoni Ruházati KTSZ Jövőre lesz tíz esztendeje, hogy a Kunszentmártoni Ru­házati Ktsz megalakult. A szövetkezet gerince a konfek­­c.ós részleg, amely a keres­kedelem számára fiúöltönyö­ket gyárt. Nem tudnak any­­nyit készíteni, amennyit a nagykereskedelmi vállalat át ne venne. A ktsz nemrég kötött szer­ződést újabb 400 fiúöltöny gyártására és szállítására. A szükséges anyag megvan és az üzletekben hamarosan is­mét megjelenik ez á kedvelt ruházati cikk: Téglagyáraink a kényszer! téli pihenőt a szükséges év nagyjavításra használták fel hogy a fagyos idők elmúltává ismét zavartalanul megindul hasson a nyers-gyártás. / kemencékben azonban téléi át sem aludt ki a tűz. A napokban a Szolnok mc gyei Téglagyári Egyesülés ké telepére, Martfűre és Tisza, földvárra látogattunk el, hogj megtudjuk, mikorra várhat! a rendes üzemmenet. Martfű A Martfűi Téglagyárban — számítás szerint — március 20—25. körül kezdődik t nyersgyártás. Ez természete­sen attól is függ, lesz-e fa­gyos *Sdő március végén Martfűn cserepet is gyárta­nak. Ezért tizennyolc sze­mély télen is dolgozott a bá­nyában. Munkájukat decem­ber óta jóformán csak a teg­napelőtti eső szakította félbe. A földkitermelés, vagy ahogy szaknyelvein mondják, regá- I-'zás, halaszthatatlan munka. A présházban a szerelők azon szorgoskodnak, hogy március 10-re, de legkésőbb 15-re a tégla- és cserépgyártáshoz szükséges gépek átessenek a téli nagyjavításon. Munkáju­kat akadályozza, hog’' egyes alkatrészek hiányoznak. Kü­lönösen a golyós és gördülő csapágyhiány okoz nehézsé­get. Emiatt nem tudiák kija­vítani a martfűi üzemben már annyira megkedvelt mo­toros kulit sem. Ismét elő kellett venni a lassú, de pil­lanatnyilag egyetlen megol­dásnak látszó lóvontatást. Baj van a szárító színekkel. Használhatóak, csak kevés van belőlük. A nyersárunak csupán 30—40 százaléka szá­rítható fedett helyen. Esős időben ezért sok tégla és cse­rép tönkre megy. A múlt év­ben beruházásként 200 méte­res fedett szárító szín építése szerepelt az üzem tervében, de ennek csak fele készült el. • - másik felét bajosan fogják Martfűn felépíteni. A beru­házási keretek csökkentése miatt az egyesülés másik te­lepén lesz szükség erre az anyagra. A téglaégetés különben egész télen át zavartalan volt, naponta 25 ezer új tégla ke­rült ki a kemencéből. Ennek gyrészét elszállították, másik részét tárolják. S éppen a tá­rolás a legnehezebb. Kevés a hely; Az üzem munkásai nem tudják hova rakni a kész tég­lákat. Intézkedést várnak az egyesüléstől. Tiszaföldvár Az egyesülés tiszaföldvári telepén még nem csillapodtak le a kedélyek. Az ellenforra dalom napjaiban ugyanis elég zavaros állapotok uralkodtak ebben az üzemben. Eltávolí­­t -tták Horváth Imrénét, a gyár régi vezetőjét, aki már esztendeje telepvezetője a téglagyárnak. A munkásta­nács egyes tagjai pedig nem rend, a munkafegyelem megszilárdítására törekedtek. Még decemberben is röpcédu­lákat terjesztettek, s igyekez­tek maguknak megkaparinta­ni azokat a munkahelyeket, ahol a legjobban lehetett ke­­----------------------------------­rcsni. Ezért távolították el munkahelyéről Székács Jó« zsefet is, aki már 12 éve dol­gozik a telepen. Csatári Mária — aki a munkástanács titká­ra, s egyik szószólója volt Horváth Imréné eltávolításá­nak — még attól sem riadt vissza, hogy a karhatalmat befeketítse. Azt terjesztette, hogy a karhatalmisták több munkást megvertek az üzem» bén, holott ez egyáltalán nem történt meg. Az általa jelzett időpontban még csak nem iS voltak karhatalmisták a tele­pen. Cselekedetéért természe­tesen vállalnia kell a felelős­séget. Horváth Imrén ének az­óta igazságot szolgáltattak* Ma már Ismét ő a telep veze­tője. Ilyen körülmények között a tavaszi előkészületek sem zökkenőmentesen: a Tiszaföld­vári Télagyárban; Az égetés ugyan folyik, s naponta 22—■ 24 ezer tégla készül el. A gépjavítás azonban elég von­tatottan halad. 1 A készáruval kapcsolatban itt is hasonló a helyzet, mint a martfűi telepen. 1 300 000 tégla van raktáron s már el sem tudják helyezni a' kiége­tett téglákat. A felesleges szállítás és rakodás meg dup­la költséggel jár. Félő, hogy az üzem — amely korábban egyike vrit a legkisebb ön­költséggel dolgozó téglagyá­raknak — a megnőtt szállítá­si költségek miatt, elveszti ezt jó hírét. A t iszaföld váriak is nagyon várják, hogy az egyesü’és vezetői intézkedje­nek a készáru iránt. elszállítása — ka — VIGYÁZAT9 más van a dologban l A tiszaföldvári tanácselnö­köt két községi lakos kereste fel az egyik ebédszünetben. — Jöttünk a szár áráért — mondták. — Müyem szár áráért, — emuit el a tanácselnök. — Hát amit megvettek és majd itt kifizetnek. Érthetetlen beszéd volt ez az elnök elvtárs számára és kikérdezgette vendégeit, mi­ről is lenne szó. — Azok el­mondták, egy ismeretlen em­ber járt náluk a délelőtt fo­lyamán, s 5 forintért kévén­ként megvásárolta a kukori­caszárakat azzal a kikötéssel, hogy azt a tanácselnök laká­sán fizetik ki. Kiderült, hogy lóvátették őket, s hármasban mulattak jót a pórul járt meg­tréfált embereken. A tanácselnök sem csinált nagy ügyet ebből, hanem amikor még ugyanaz nap nyolc asszony loereste fel a megígért szár áráért, gondol­kodni kezdett. Nem is csal­tak az érzései. Azonnal érte­sítette a karhatalmat, hogy gyanús valaki próbálja za­varni Tiszaföldvár békés éle­tét. A karhatalmisták meg­állapították. bizonyos Bara­­nyi Sándorról van szó, aki nem először járt már Tisza­­földváron. Az ellenforrada­lom idején élelmiszert vásá­rolt fel ílymódon a budapes­tiek számára. Aztán eltűnt. A mostani jelentkezésének nyilván nem volt más célja, mint tömeget szervezni a ta­nácselnök lakására, hátha valaki megtámadja majd Bó­­di elvtársat a szár ki nem fizetéséért. Baranyi Sándor a Pankotai Állami Gazdaság küldöttjé­nek adta ki magát. A nyo­mozás azonban kiderítette, semmi köze az állami gazda­sághoz. A rászedett tisziaföldváriak szeretnék, ha ismét lenne sze­rencséjük a találkozásra. =4 Mint mondják, majd ők meg­mutatnák neki merről, s ho­gyan lehet legrövidebb időn belül kijutni Tiszaföldvárról} Dehát erre aligha kerül sor, s ezért felhívjuk Szolnok me­gye lakosainak figyelmét, ne­hogy más helyeken is hason­lókép áldozatul essenek. Ha valahol rátalálnának Bara­nyi Sándorra, jelentsék be a legközelebbi rendőrhatóság­nak. fiz év másodih felében lesznek az államkölcsön-sorsolások Mint ismeretes, az állam­kölcsön jegyzések megszünte­tésével egyidejűleg a Minisz­tertanács a múlt évben ha­tározatot hozott a már kibo­csátott államkölcsönök visz­­szafizetési feltételeinek módo­sítására is. Az új törlesztési terv szerint a sorsolások az év második felében folyta­tódnak. Két alkalommal: szep­tember 21—22-én és de­cember 28—29-én, Buda­pesten rendezik meg az 1957. évre esedékes sor­solásokat. Mindkét alka­lommal három — három kölcsön sorsolását tart­ják. Szeptemberben az Első, Ötö­dik és Hatodik Békekölcsön, decemberben pedig a Máso­dik, Harmadik és Negyedik Békekölcsön — kötvényeinek! húzására kerül sor. Az Or­szágos Takarékpénztár fiók­jai márciusban megkezdik az Első és Második Békekölcsön kamatozó kötvényeinek át­cserélését a „Magyar Nép­köztársaság 4 százalékkal ka­matozó törlesztéses kölcsö­ne" elnevezésű kamatozó köt­vényekre, illetve a bemutató kívánságára Hatodik Béke­kölcsön nyereménykötvényt is kiszolgáltatnak; Az új kamatozó kötvény 36 szelvénnyel van ellát­va, az első szelvény már április 1-cn beváltható. A kamatozó kötvények első sorsolása szeptemberben loszj

Next

/
Thumbnails
Contents