Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-12 / 36. szám

2 1957. február 12. ■ BARÁTAINK ÉLETÉBŐL 'Uf tn-tzppőLl 4bíhmí á4&ehaUatty<i a Kolozsvári Állami Magyar Színházban A kolozsvári Állami Ma­gyar Színház nagy sikerrel mutatta be Balta Károly ro­mániai magyar író új drámá­ját,amelynek címe: „Vádolom magam.“’ Bállá Károly új drámája erdekes mai problémát visz színpadra: a fejlődő társada­lom nevelő erejét. A dráma főhőse Vándor András mér­nök, aki a népi hatalom évei­ben kőművestamúóból lett mérnökké az állam és a vál­lalat segítségével. Tanulmá­nyai befejeztével visszatért az építkezési vállalathoz, ahol tanonckodott, a munkások szeretik és jó munkájáért ki­tüntetésit kap. Éppen azon a napon azonban, amikor meg­kapja a kitüntetést, felmond­ja állását. Senki sem érti, miért. A drámai feszültséggel telt cselekmény során megtudjuk, hogy Vándor András serdülő korában tolvajok közé ke­rült, akik a bombázások alatt megsérült lakásokat foszto­gatták. — Ahogy emelkedik egyre feljebb és feljebb, úgy növekszik benne a lélkiisme­­retfurdalás ifjúkori bűne miatt. Egyre élesebben vető­dik fel benne a kérdés: va­jon csakugyan tagja lehet-e az új társadalomnak, mikor eltitkolja régi bűnét? Fele­ségét még serdülő korában ismerte meg és az asszony Ismeri bűnös múltját, de fér­je emelkedésével szemben az Esszony egyre mélyebbre süllyed, nem érti meg férje lelkiismeretfurdalásait, nem is A közeljövőben Moszkva külvárosában megkezdődik a moszkvai televíziós központ 500 méteres adótornyának építése. Ez a világ legmaga­sabb tornya lesz, hiszen a párizsi Eifel-torony is csak 300 méter magas. A tervek szerint a torony alapátmérője 118 méter lesz. Az adótoronynál több adó­állomást létesítenek. K/ettőt a fekete-fehér műsorok közve­títésére. egyet a színes adá­sok számára és hármat a frekvencia-modulációs ultra­­rövidhullámú rádióadások céljaira. Az új adóállomáso­kat a legkorszerűbb légfűté­sei rádiólámpákkal látják el. Ez biztosítja az állomások ha­­tásfokának nö-ekedését és fo­kozza az üzembiztonságot. A torony alatt emeletes há­zat építenek, melyben a rá­törődük azokkal, őt csak az anyagi jólét érdekli. A cselekmény tovább bo­nyolódik, amikor feltűnik Só­lyom, az egykori fosztogatók bandavezére és a válhat be­szerzői állására pályázik. — Vándor szeretné azt hinni, hogy Sólyom is jó útra tért, de képtelen megbízni benne. Előérzete nem csal, mert a volt banda vezér bejuttatja a vállalathoz Karvalyt ts, a banda egy másik tagját és most már ketten folytatják régi „mesterségüket", sőt a mérnököt is be akarják von­ni a fosztogatásokba. Vándor Andrásban kikristályosodik az elhatározás, hogy le leéli lepleznie önmagát, meg kell szabadulnia a múlt nyomasz­tó terhétől. Feljelentést tesz önmaga ellen. A kihallgatá­son, a drámai feszültségű párbeszéd során kidomboro­dik az új Vándor András, a szocializmus öntudatos építő­jének számos ragyogó voná­sa és az önvallomás megsza­badítja a fiatal mérnököt a múlt terhétől. Bállá új drámáját a szo­cialista humaizmus fűti, amely minden becsületes szándékú dolgozóban kifej­leszti azt az erkölcsi erőt és bátorságot, hogy önmaga őszintén számot vethessen egykori hibáival. Kalla Ká­roly új drámája néhány fo­gyatékossága ellenére is je­lentős határkő a romániai magyar drámairodalom útján. Ezt bizonyítja az az osztatlan tetszés is, amelyet a kolozs­vári együttes színvonalas, sikerült előadása aratott. diótechnikai, villanyóramszol­­gáltatási, hűtősL és más kise­gítő be rendezések kapnak he­lyet. A berendezések működ­tetését és ellene rzését külön részleg végzi. 270 méter magasságban is találhatók helyiségek. Ide sze­relik fel a színes televíziós adások készülékeinek egy ré­szét. A torony csúcsán egy­más felett három televíziós antenna lesz, amelyek az adá­sok erősítését szolgálják. A magas tornyot azonban nemcsak a televíziós adások szolgálatába állítják. Itt is le­iévé teszik, csak úgy mint a párizsi Elfel-toronynál, hogy a látogatók, nagy ma­gasságból gyönyörködhesse­nek a szó'-jet fő-áros látké­pében. Új román mezőgazdasági gépek A Román Népköztársaság­ban a Mezőgazdasági Gépe­sítési Kutató Intézet munka­társai 1956-ban 88 új román és külfödi mezőgazdasági géptípussal folytattak kísér­leteket. Kipróbáltak 32 talaj­megmunkáló, 24 betakarító, 20 zootechnikai és 12 ener­getikai gépet. A kísérletek eredményei alapján már ez idén 20 új géptípus hazai so­rozatgyártását kezdik meg, köztük kukoricavetőgép, trá­gyaszórógép, kukoricakom­bájn és más gépek sorozat­­gyártását. 700 előregyártóit épületelem-32 lakás A bukaresti Giurgju űt mentén februárban különle­ges lakóház-tömbbe költöznek be a lakók. Ez az első épü­lettömb a Román Népköztár­saságban, amelyet kizárólag előregyártott épületelemekből „szerelnek össze”. Nem min­dennapi maga az építkezés sem. A hatalmas toronydaru egyszerre egész falat emel be s ezen a fa-on már nem akad munka sem az épületasztalo­sok, sem az üvegesek számá­ra, mert a fal ablaktokokkál és ablaküvegekkel együtt ér­kezett a „Haladás” gyárból. A háromemeletes épület­tömbben más újdonság is akad: a villamosvezetékeket már az új román műanyaggal szigetelik, amely nemcsak ol­csóbb, hanem jobb és tartő­­sabb is az eddigi szigetelő anyagoknál. Az egyik lakás­ban kísérletképpen vinilin­­padlót (PVC) próbálnak ki, az épület sarokszobáiban pedig — amelyek általában a leg­hidegebbek szoktak lenni — a falakba hősugárzó beren­dezéseket építettek be. 700 előregyártott elemből 32 la­kást építettek. Csokoládésévá rat helyeztek üzembe Albániában Januárban üzembe helyezték Tiranában az Albán Népköztár­saság első csokoládégyárát. A gyár termékei már az első na­pokban nagy sikert arattak nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek körében is. Az utóbbi években általában jelentősen emelkedett Albániában a forga­lomba hozott nyalánkságok mennyisége, ami elsősorban an­nak köszönhető, hogy az utóbbi öt évben (1951—1955) 11,5-szere­­sére emelkedett az ország cu­korgyárainak termelése. HELYESBÍTÉS. Lapunk szombati számárak első oldalán egyik képaláírás téves. Lévai Istvánná helyett Fodor Istvánná látható a ké­pen. Moszkvában épül Jel a világ legmagasabb tornya. „Mi ismerjük SPEIDELT!" cA oőcóntje^iL /iont aolt katonáinak él tisztjeinek lene le Mint ismeretes, Hans Speidel vöt imperialista tá­bornokot kinevezték az Európa középső övezetében állomásozó szárazföldi NA­­TO-csapalok parancsnoká­vá. Ez a tény haragos til­takozást vátott ki Francia­­országban, Angliában és más országokban. „A napokban múlt 14 esz­tendeje, hogy a szovjet csa­patok felszabadították Voro­nyezsi. S lám, ezekben a na­pokban tudtuk meg, hogy Hans Speidel hitlerista tá­bornokot, akit nálunk „voro­nyezsi hóhérnakhívtak, pa­rancsnokká nevezték ki a NATO-bam. Mi aztán való­ban jól ismerjük őt! Speidel járt a voronyezsi területen, s elég rossz emlékeket hagyott rfiaga után. A fasiszta csapatok egy va­sárnapi napon támadtak vá­rosunkra. A parkokban szólt a zene, a színházakat zsúfo­lásig megtöltötték a nézőké Az első bombák abban a parkban hullottak le, ahol a kis úttörőkit tartották össze­jövetelüket. A hitleristák bombákat szórtak a bölcső­dékre, a kiürített gyárakra, a mezőgazdasági főiskolára, a lakóházakra. A lakosság hosszú hóna­pokig harcolt a város utcáin és terein. Lakótömbről-lakó­­tömbre, utcáról-utcára, ház­­ról-házra folyt a harc. Soha­sem feledjük el azokat a na­pokat, amikor Voronyezs le­rombolt épületein hol a vö­rös, hol pedig a horogkeresz­­tes lobogó jelent meg. 1943 januárjának utolsó napjaiban aztán a Szovjet Hadsereg szétzúzta a német alakulato­kat és teljesen felszabadí­totta Voronyezsi. Mi, voronyezsiek jól tud­juk, ki az a Hans Speidel! Irah Plohih koms2omoLkát, az egyik posztógyár munkás­nőjét azért akasztották föl, mert nem volt hajlandó tér­det hajtani a hóhérok előtt. Azokban a napokban sok akasztott embert lehetett lát­ni Voronyezs és a környező falvak utcáin. Speidel katonái a szovjet csapatok elü hát­rálva hullákat és romhalma­zokat hagytak maguk mögött. A Speidel parancsnoksága alatt harcoló fasiszta horda mindent és mindenkit el­pusztított, ami és aki a vá­rosban és a voronyezsi terü­leten eléje került. Felrobban­totta az egyetem gyönyörű épületét, a táj rajzi múzeum, a képzőművészeti múzeum kiállítási tárgyait. Nem lel­hető fel vajon néhány értékű közülük Hans Speidelnek, a NATO jelenlegi parancsno­kának házában? Gustav Schtebe fasiszta haditudósító (tábori posta 30952) 1942-ben ezt írta: „A Voronyezs elleni támadás és Vomyezs védelmecímű bro­súrájában: „A város most már semmi értélcet nem kép­visel. Évtizedekre lesz szűk-* ség, hogy újból felépítsék és meginduljon benne az élet." A hitlerista látnokok azon­ban nagyon ^számították magukat! Voronyezs teljesen újjáépült. Még gazdagabb, még szebb lett, mint azelőtt, Virágoznak a kertele, játsza­nak a gyerekek, akárcsak ré­gen. Felháborít bennünket Spei­del kinevezése, aki gyerme­keket, asszonyokat, öregeket gyilkolt a mi voronyezsi föl­dünkön. A háború után a puska he­lyett kalapácsot fogtunk és lelkesen hozzáláttunk a bé­kés építéshez. Mi, Voronyezs egykori védői most a szer­számgép mellett vagy a ka­tedrán állunk. Felhívással fordulunk a ve­teránokhoz, azokhoz, akik fegyverrel védelmezték Fran­ciaországot, azokhoz az ame­rikai katonákhoz, akikkel az Elbán találkoztunk. Felhívunk mindenkit, akinek kedves a béke, aki harcok a fasizmus ellen: ne engedjétek meg, hogy hit­lerista tábornok parancsoljon nektek, olyan hóhér, aki Hit­lertől kapta kitüntetéseit. befejezésül szeretnénk el­mondani: a NATO-beüi urald ne függesszenek maguk elé fügefaleveleket. Ügy látszik, nem messze estele Ham Spei­­deltől, ha bevették őt társa­ságukba. Az alma se esik messze a fájától. Sohasem hisszük el, hogy ezek az urald „védekezni“ akarnak. Nem hiszünk ebben a mesében! S ezt sohase feledje Hans Speidel és azok, akik kine­vezték őt s ezzel is leleplez­ték vérengző terveiket, Anton Basta, a Vörös Csillag lovagja, volt vadász­­zászlóalj parancsnok, Nyi­­kolaj Lionginov villanysze­relő, a vadászzászlóalj egy­kori harcosa; Iván Szerju­­kov pedagógus, a tűzsze­részalosztály volt parancs­noka; Marija Oszadesik, pártfunikcianárius, egykori harcos; Pjotr Bjelamitcev, nyugalmazott ezredes, volt ezredparancsnok és Voro­nyezs sok más védője. hV 1 I ÜL Dl HÍREK Képtelenek vagyunk nyugod­tan kiejteni ezt a nevet! Le­het, hogy a NATO-beli urak­nak gyenge az emlékező­tehetségük? Segítünk nekik abban, hogy egyre-másra visszaemlékezzenek. 1942 nya­rán a szovjet katonák elke­seredett harcot vívtak a hit­leristák ellen. A fasiszta csa­patok óriási erőket összpon­tosítva Harkov és Kurszk kö­telében áttörték a szovjet frontot. Voronyezs irányában körülbelül 35 fasiszta had­osztály tört előre. A lángo'ó város vörös fénye hosszú kiion tél erekre látható volt. Speidel paracsát buzgón teljesítették. Kairó (MTI). Az ü.i Kí­na hírügynökség az Assáb cí­mű egyiptomi lap értesülésére hivatkozva közli, hogy az — egyiptomi kormány legutóbbi minisztertanácsán megvitatta a Szuezi csatornán folyó roncskiemelő munkálatok fel­függesztését. Ezek szerint a roncskiemelő munkálatokat mindaddip felfüggesztenék, — amíg Izrael teljesen ki El­vonta haderőit Egyiptom te­rületéről. Kairó (MTI) Az AP jelen­ti, hogy megalakították az egyiptomi állami olajvállala­tot, amely Eastern Oil Com­pany (Keleti Olajtársaság) né­ven lesz ismeretes. A vállalat alaptőkéié százezer egyiptomi font (kétszáznyolcvanezer dol­lár). Az alaptőkét fokozatosan egymillió fontra, majd még a folyó évben kétmillió fontra akarják emelni. A vállalat a finomításon és értékesítésen kívül kutatással és kitermelés­sel is fog foglalkozni Báláim és Vádi Firan sivatagos vidé­kein. (MTI). Az Olasz Szocialista Párt nagy szótcbbséggel meg’ szavazta Menni politikáját A Reuter jelenti, az Olasz Szocialista Párt vasárnap este nagy többséggel amellett sza­AA4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA4AAAAAAAAAAAAA4A4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA AAA4 Í.AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA4AAAAAAAAAAAAAAA, vazott, hogy elutasít minden gd dtótM féámlin ül a drótos, egy zománcát vesztett lábas fenekét próbálja fényes pléh­­darabbal helyre igazítani Ha­jában az ezüst szálaik úgy fénylenek, mint a. foltnak való. 40 esztendei kóbor életének legérdekesebb élmé­nyét meséli: Olyan Jövőévi legénylce vol­tom még akkor, aki épphogy megtanulta a mestferségct. A zajló Dunán is átkeltem, ha a túlsó oldaton üzletet szima­toltam. A két csikó — s itt a térdére üt — bizony még másképp trappolt. Sokat lát egy drótos az emberiség életéből s hamaro­san kitapasztalja, hogy óva­tosnak kell lenni. Nem lehel tudni, kiben mi lakik. Ott hál az ember, ahol rája este­ledik, de azért meg kell néz­ni a házigazdát. Égy alkalommal a déli ha­társzélen portyázva egy gaz­dag községben kötöttem ki. Késő délután olyan ’házhoz találtak behívni, ahol kél szem re való fehércseléd is volt — a gazda lányai. — Az egyik özvegy menyecske, a másik még hajadon. Nem na­gyon siettem hát el, a folto­zást úgy igazítottam, hogy rám köszöntsön az este. Jó fogásra számítottam, mert a gazda szíves szóval kikérde­zett, hol jártam, merre jár­tam, Én eldicsekedtem, hogy már másfél hónap óta úton tekténete vagyok s kétszázpengő nyom­ja a zsebemet. A lányoknak akartam ezzel tetszeni. Ahogy belemelegedtünk a beszélge­tésbe, az ember bort hozatott a pincéből, nyájasan bízta­tott, hogy igyák. Amikor kiment etetni, a lányok, akik különben sem idegenkedtek tőlem, valóság­gal dédelgetni kezdtek. Talán ezért tűnt fel, hogy a me­nyecske egyszerre kisurrant az öreg után. Nem tudom, volt-e már maga úgy, hogy valami gyanakodás férkőzött az agyába, pedig nem volt rá semmi oka. Engem talán a szokatlanul szíves vendéglá­tás tett óvatossá, de elég az hozzá, hogy felkeltem s mint aki dolgát akarja végezni, kimentem. Odalopakodtam az istállóajtó mellé. Szerencsém volt. mert a vartyogásukból kivettem annyit, hogy leitat­nak s ha elalszok, elvágják o torkomat. Elszedik a kere­setemet és belöknek a trá­gyába. fagyon inamba szállt erre a bátorság és az első percben legszívesebben a ka­punak rontottam volna, ott­hagyva a drót őst elszerelést. Am az öreg olyan utasítást adott özvegy menyecskének, ami gondolkodóba ejtett. Lesz még időm szökni későb­ben is. Visszamentem tehát a konyhába s kezdtem udvarol­galni a kisebbik lánynak. Ár­tatlan jószág volt s gondolom szőke ha.jával s kék szemével az anyjára hasonlíthatott, mert az apjának komoly, fe­kete tekintete volt. Kacará­­szott a lányka, de nem en­gedett magához közelíteni. Nemsokára bejött az öreg, meg a menyecsker és akár hiszi, akár nem, egy kis hor­dó bort hoztak be. A csobolyó melle az asztalra az, oldal­­szalonna és dombos fehér­kenyér került. Meg is raktam alaposan a bendömet, de a bort nagyon csínján fogyasz­tottam. Földes volt a palló és amikor csak tehettem, odalocsantottam a poharamat. Közben az özveggyel szót ér­tettünk, hogyha lefekszik a háznépe, ő majd kijön, mert két pokróccal és egy öreg su­bával oda vetettek nekem ágyat a búboskemencére. sitottam, mutattam erő­sen, hogy nehéz a fe­jem, belé szaladt a bor. Ha­marosan aludni mentek hát a háziak. Nem mertem rende­sen lefeküdni. A furkómat magam mellé vettem,. Félkö­nyökre támaszkodik vártam, hogy jön-e a menyecske. Ami azt illeti, jól megvára'ott, alighanem, arra számítolt, hogy közben elalszom. Sep­­pegve szólt már az a j tót öl, de de én a kőzetembe engedtem, csak akkor válaszoltam, ami­kor már nem szökhetett. Sa­ját ügyességemen felbátorod­va új dolgot főztem ki. Ré­szegnek tettem magam és a csobolyából bort engedve a poharamba, rákiáltottam ke­ményen, hogy most már küldje ki a húgát is. Nagyon felháborodott erre a menyecs­ke és láttam, hogy csakugyan mérges. Én azonban szemte­lenül túlkiabáltam. — Ha nem jön az a lány, máris pakolok. Kell és kell. Megértette? Mindjárt öltözni is kezdtem s idébb-odább tettem a pak­komat. A menyecske, hogy ne menjen kárba az etetés­­itatás, meg miegyéb, meg­ígérte, hogy jön a húga. Én tovább cihelődtem, hogy lás­sa, máskép nem kerülök lépre. Már indulásra leészen áll­tam, amikor bejött a szőke lány. O is fel volt öltözve. Közelebb lépek hozzá, hát a holdvilágnál meglátom, hogy csakúgy csurognak a köny­­nyei. — Mi baj kislány, üljön le szépen. Egy útjai sem nyúlok magához, ha ilyen nagyim a szívére veszi. — Csakugyan nem bánt? — Nem én. Az életemre esküszöm. Nehéz sóhajtás szaladt ki erre a lányka melléből. — Meneküljön innen jó­ember, ha leedves az élete. Még kötekedni is volt ked­­vem. — Ugyan már, talán magá­tól fussak meg. ö azonban rám sem hall­gatott, csak mondta, mondta a magáét. — Futva menjen ki az ud­varról, mert ki van készítve még a vasvüla is. WJ rre már csakugyan meg­■*-' szeppentem s nagyha­­már a kijáratot kerestem. Amikor az udimri kaput be­csaptam, akkor kiáltott utá­nam a gazda: — Hej legény, hová? — Megyek még élni egy keveset. Ez csak úgy kiszaladt a számon, de mindjárt tudtam, hogy nem kellett volna mon­dani. Alig teltem vagy ölven lépést, vissza is lopakodtam, visszavitt a rossz lelkiismeret. Ügy volt, mint számítottam. A menyecske sikoltozva tán­gálta a testvérhúgát, az apja meg segített neki. Éjszaka volt, nem mertem bemenni. Végig bandukoltam hát a falun, ki a határba. Leültem egy holdfényben fürdő szénaboglya árnyékos oldalára és nekiláttam sírni, mintha engem vertek volna. Akkor jutott eszembe, hogy el keltáit volna hozni a lány!, hiszen az öreg heródes clöbb­­utóbb gyilkost nevel belőle, zóta is sokszor gondolok arra az éjszakára. De­kát az élet nem fazék, hogy megfódjuik, ha valahol kilyu­kad. Sárgás kulimászt vesz az ujjára az öreg drótos és kö­­rülkeni a fényes foltot. Ké­sőbb hátára veszi a pakkot és indul új embereket, új lyu­kas fazekakat keresni. Solymár József egyetemleges politikai szövet­séget a kommunista párttal. A Párt Országos Tanácsa jó­váhagyta azt a határozati ja­vaslatot. amely támogatja Pi­etro Nenni öt nappal ezelőtt körvonalazott politikájának főbb pontjait. A határozati javaslat han­goztatja az ideológiai és a po­litikai különbségeknek, nem szabad megakadályozni a dol­gozókat abban, hogy egysége­sek legyenek érdekeik védel­mében a szakszervezetekben, a szövetkezeti mozgalomban, a helyi kormányzati szervek­ben és a tömegszervezetek­ben. (MTI). Újabb ifjúsági s%erte%et ulakult A szolnoki Vendéglátóipari Vállalatnál február 3-án megalakult a Magyar Forra­dalmi Ifjúmunkás Szövet­ség helyi szervezete, 10 tag­gal. A tagok nemsokára ismer­kedési estet rendeznek. Kul­­túrcsoport létrehozását is ter­vezik, amelynek működésé­hez minden feltétel adva van. Csupán helyiségproblémá­val küszködnek a fiatalok és azt szeretnék, ha az üzemi szakszervezet ennek megol­dásában is támogatná őket. akárcsak az előzetes szerve­zési munkában.

Next

/
Thumbnails
Contents