Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-12 / 36. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl Ara; 50 fillér n. érf. 30. szám, 1057. február 12. kedd. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/UAAJUáii» 4 t MAt i Panaszok és válaszok .,)li ismertük Speicleli,, Tízévi börtönt kapott a gyilkos Krausz Bessi 215 millió forint kölcsön 12.000 falusi lakóház építésére A falusi lakóházépítés! kölcsönakció keretében 1050—56, között közel 12 000 falusi dolgozó: fasz-tagok, állami gazdasági, gépállomási dolgozók és egyéni gazdálkodást folytató parasztok kaptak hosszúlejáratú házépítési kölcsönt az államtól; A kölcsön összege meghaladja a215 millió forintot. Az építte. tőknek. 10—20 év alatt kell letörleszteniök a kölcsönt, évi 3 százalékos Icamatával együtt. Az állam abban az esetben, ha valaki 5 év alatt visszafizeti a kölcsön háromnegyed részét, lemond a fennmaradó összegről. Ezt a kedvezményt az elmúlt években már hatezázan vették igénybe, s ezáltal mintegy két és félmillió forintot takarítottak meg. A kölcsönigénylők, látván a gyors törlesztés előnyeit, lehetőségeikhez képest igyekeztek meggyorsítani a visszafizetést. Ezzel magyarázható, hogy 1956-ban már 1 400 000 forintra rúgott a kölcsön *5 százaléka fejében elengedett összeg. A parasztság visszafizetési készségét bizonyítja az is, hogy ezév első hónapjában 105 falusi építtető fizette vissza — öt év leforgása előtt — a kölcsönkapott összeg 75 százalékát. Ennek fejében 421517 forint kedvezményben részesültek, megközelítőleg anyagiban, mint az elmúlt év utolsó három hónapjában összesen. Ha számbavesszük, hogy az elengedett összegen kívül a hátralévő időre jelentős kamatmegtakarítás’ is növeli azoknak az előnyeit, akik öt év alatt törlesztik le kölcsönük 75 százalékát, kitűnik: a megtakarítás jóval meghaladja a 25 százalékot. A határidő előtti visszafizetés az egyéni előnyökön kívül módot nyújt arra is, hogy a visszatérített összeget az állam újabb falusi lakóházak építéséhez adja kölcsön, ezért nemcsak egyes építtetőknek, hanem másoknak is előnye származik belőle. JCét kis sz&kmímp A napokban a Kiskunfélegyháza felé haladó varia* Um utaztam. Töb-> ben voltunk, együtt ismerősök és kártyáztunk. Az izgalmas snapszer-partit két apró le* gényloe megjelenése zavarta meg. Mivel nekem is hasonló korú gyermekeim ’>annak, szóba eredtem velük. Megkérdeztem, hova utaznak? Azt felelték, Kiskunfélegyházára. Ott kihez? Onnan tovább Halasra — szólt a bizonytalan válasz. Arra, hogy „ott melyik utcában laktok?” a kisebb már egészen zavarba jött. Erre a fülke utasai is abbahagyták a kártyázást és beszélgetésünket figyelték. Nem is kellett hozzá különösebb vállat&si képesség, hamarosan megtudtuk: az idősebb fiú Kelemen József 15 éves, útitársa Keczelí Sándor 14 éves, Debrecenbe valók, gimnáziumi tanulók s az iskolából szöktek, Jugoszláviába igyekeznek. Iskolai könyvekkel a táskájukban, falatnyi ennivaló nélkül indultak nclú az útnak. Most mán arra voltam kíváncsi, milyen érzésekkel, milyen gondolatokkal szakadtak cl ezek a gyerekek a szülői háztól. Onnan, ahol azóta kétségbeesve keresik őket. Azt mondták, mostoha szüleik vannak s nagyon rosszul bánnak velük. De ez az állításuk is olyan átlátszó volt, hisz tiszta, gondozott ruhájukon csak az eddigi utazás nyoma látszott. Nem tudtam, mit tegyek s csak enynyit mondtam nekik: —Hej, Jóska! Hát ezért járatnak titeket a szüléitek iskolába, azért vesznek nektek meleg téli ruhát, minden ősszel új iskolai könyveket, hogy most szótlanul otthagyjátok őket? Jobb lesz meleg otthon nélkül esténként üresen maradó ágyatolcrd gondolni? : Utitársaimnak is: volt néhány szavuk: a kis szökevények-• hez, s azok hatna-'rosan megérezték,', hogy mit jelent a: hontalanság. Könynyes szemekkel nézegettek ki a sötét, ismeretlen, de még hazai tájra, s meg-', ígérték, hogy a legközelebbi vonattál visszaindulnak szü-: leikhez. ■ Hogy ígéretüket valóm is váltsák, arról a kiskunfél-, egyházi állomás l<atonai parancs.: noksága fog gon i doskodni. Csömör János', Szolnok : Több községben sürgős megoldásra vár a műtrágya tárolása Többször írtunk már arról, hogy a műtrágya használata a terméshozamban fizetődik vissza, mert egy-egy hold terméshozama így sokkal magasabb. A községeikben a földművesszövetkezetek hivatottak arra, hogy biztosítsák a termelők részére a műtrágyát. Ezt azonban még nem mindenütt értették meg, ennek bizonyítására példát mondunk el. A múlt év decemberében történt, hogy a Műtrágya és Növényvédőszer Értékesítő Szövetkezeti Vállalat szolnoki kirendeltsége a mesterszállási Földműves Szövetkezet részére 150 mázsa pétisó diszpozícióját leküldte. A mes+erszállásiak arra hivatkozva, hogy náluk van elég istállótrágya, nem vették át a pétisót, hanem kérték a vállalatot, hogy azt más szövetkezethez irányítsa. A vállalat intézkedett is erről s közölte a mesterszállási Földművesszövetkezettel, hogy az árut a kunszentmártoni Mezőgazdasági Szaküzlet veszi át. De mivel a vagont csak a címzett válthatja ki, ezt intézzék el. Sajnos, ennek a kérésnek is csak két nem múlva tett eleget a földművesszövetkezet, s a késlekedés miatt kocsiálláspénzt és fekbért kellett fizetni. De még ennél is nagyobb baj az, hogy Mesterszálláson hiába keresik majd a dolgozó parasztok a tavaszi fejtrágyázához szükséges pétisót, a Földművesszövetkezet hibájából nem jutnak műtrágyához. Megyénk több mint 10 községében szintén probléma vau a raktárhelyiségekkel, a műtrágya tárolásával. A MÜNÖSZER Vállalat leszállítaná a műtrágyát, ha megkapná a pontos címet, hogy melyik boltban, vagy helyiségben tudják azt elhelyezni. A községi tanácsok segítséget tudnak adni e probléma megoldásához azzal, hogy minden egyes községben biztosítanak 10—20 mázsás raktárteret műtrágyáik. így a dolgozó parasztoknak nem kell más községekbe, városokba elmenni vásárolni. A továbbiakban aztán a földművesszövetkezet feladata, hogy a raktárak készletéről állandóan gondoskodjon és ezzel is segítse a mezőgazdasági terméshozamok növelését, 'felftúüd t A z öreg természet nagy♦ Iclkűsködött, szinte mint|ha tudta volna, hogy az cm*. berek vasárnapot, pihenőt tartanak a hosszú, fárasztó, nehéz napok után. Olyan ragyogó napsütést, olyan simogató, langyos meleget rendezett, hogy a tipegőktől a görbebotos öregekig szinte mindenkit kicsalt a Tisza partjára. A folyó tükrét itt, ott még megtörték kisebb-nagyobb jégtáblák, némelyiken még nyomokat is lehetett látni, amit talán a víz túlsó oldalára udvarló Taktakenéz környéki fiúk csizmája vert. A szelidkék hullámokra viszont már odaképzeltem a kajakosokat, a ringó csónakokat. Pedig még csak február van. De a szokatlanul szép idő kicsalta az embereket. — Sokan már öltözködésükben is a tavasz merészebb színeit válogatták össze. A sétány legfrisebb virágai, az eladósorú lányok ragyogó szeme, tarka sapkája, kendője, egymással versenyezve hirdették: Szépek vagyunk. A park újra benépesült, s a szenvedélyes fényképész papák az ébredező bokrok ölelésében örökítették meg gyermekeik arcképet. Szép volt ez a kép. reményeket, bizakodást hozott a sok ködös, sivár cs gondterhelt hét után. A bizakodó érzésekbe felhőként tolakodott egy gondolat: A Népszabadság is írt róla, s füllel-heggyel több felől hallani, azt a bizonyos MUK-ot, vagyis, hogy márciusban újra kezdjük —mármint azt, ami októberben abbamaradt-Hát nem! Nem igaz, hogy akik az első napsütésre jöttek, hogy akik a békés, üdítő sétához, a kedves öreg Tiszához, a napfényt, a virágillatot ígérő parkhoz, a felfrissítő vasárnapokhoz ragaszkodnak, azok újra októbert, újra színtelen, kilátástalan napokat akarjanak. Nem igaz hogy Szolnok népét, amelynek olyan jó érzéke van a széphez, még egyszer meg lehessen téveszteni s üde tavasz helyett a zord ősz felé lehessen sodorni. S ha vannak is. akiknek nem kedves a rügyfakasztó tavasz, akinek mosoly helyett a sírás tetszenék, most már kevesen vannak. A békés, kedves tavaszt sokan szeretik, nemcsak Szolnokon, hanem az egész országban. —Bo— ’VVVYYYVVYYVVVWYYTVYyTVVVVYYVYYYVYVVVVYVVYVVYVYVVVVVVVYTV l/ckcfe is- {ebül Stendhal világhírű regénye nyomán készült ez a francia filmtragédia, amely hűen adja vissza a nagy francia író elképzeléseit. Játssza a tiszafüredi filmszínház. Megjelent a tenneiöszöveíKezetek uj munkaegységkönyve A napokban megjelent a tew melőszövetkezetek uj munkás egységkönyve, amely az eddi-i ginéi sokkal több munkanem-» re ad irányszámot és ellentét-* ben a korábbi ilyen könyvek-* kel, országos érvényű határ-* számokban adja meg a mun-» kateljesítmény javaslatokat» A határszámökon belül a tér-* melőszövetkezetek maguk ké-* szíthetik el a helyi adottságok időjárási viszonyok és egyéb körülmények figyelembevételével a helyi munkaegység tel-» jesítményszámokat. ezáltal —* sokkal igazságosabb lesz a jövedelem elosztás, s megszü-» nik az üzemágak közötti feszültség is. A könyv tízezer példányban a Nyomtatványellátó Vállalatnál jelent meg. s vidéki kirendeltségeinél tizenegy forint hetven filléres áron lehet beszerezni. (MTI). Hogyan racionalizáltak az Aprítógépgyárban ? — Válasz egy levélre — „Figyelők” aláírással levél érkezett szerkesztőségünkhöz, melynek írói nem tartják igazságosnak a jászberényi Aprítógépgyárban lefolyt racionalizálást. „Az Aprító is elküld egyelőre talán 250 főt, de fontos lenne az igazság és ésszerűség, ami azonban az eddigi intézkedésekben nem nyilvánul meg. Elküldenek olyan országos hírű szakértőt, elküldenek olyan műszaki vezetőt, akinek évekig díszítette asztalát a legjobb műszaki dolgozó zászlaja, csak azért, mert az új főmérnöknek nem tetszettek. De legnagyobb igazságtalanság abban van, akiket nem küldtek él. A feleségekre gondolunk elsősorban. Legalább 27 olyan feleség van, akinek férje igen jól keres, de a feleség mégis a gyárban van. Ez protekció és ez mérgezd a levegőt, szégyeníti a pártot.” így szól a levél és néhány példát sorol fel. Nem sajnáltuk a fáradságot, hogy végére járjunk az ügynek, mert ilyen jelenség mellett valóban nem mehetünk el szó nélkül. Mindjárt elöljáróban el kell mondanunk, hogy a levélírók aggodalma nem teljesen megalapozott. Ez következik az adatok eltúlozásából is. Pl. nem 250. hanem 180 ember elbocsájtásáról volt szó és nem is egyelőre ennyiről, haaeim minden valószínűség szerint véglegesen, mert újabb leépítésre nem keiül sor. Nem 27, hanem pontos kimutatás szerint 11 olyan asszony maradt a gyárban, akinek a férje is dolgozik s ezek közül esetleg egy van olyan, akinek férjét egy kis túlzással „igén jól kereső” kategóriába lehet sorolni. Mondjuk meg névszerimt is, Gömöri Sándornéról van szó, 1350 forintos havi keresettel. Rá azért nem kerülhetett sor a racionalizálásnál, mert munkakörében szakember, olyan fontos, hoszszúidőre visszanyúló gazdasági ügyek ismerője, akit csak igen nagy veszteséggel lehetne nélkülözni. A példaként felhozott Les tár Ferencné férje, már nincs a gyárban. Ráczné férje, mint itat boltvezető, semmiesetre sem keres 3000 forintot, esetleg csak egyharmad részét. De nőm is erről van szó, nem célszerű a számokon lovagolni. Az a kérdés — elfogadhatjuk-e általános törvényként, fenntartás nélkül, hogy a dolgozó asszonyokat teljesen kizárjuk a gyárból, ha racionalizálásra kerül a sor? Semmiesetre sem lehet ilyen paragrafusszerűen végrehajtani ezt a fontos munkát. Az egyéni elbírálásnak kell előtérbe kerülni — s ez úgy tudjuk, az Aprítógépgyárban megvolt, a munkástanács, igazgatóság, szakszervezet közös megegyezésével állították össze a listát. Az el nem küldött tizenegy asszony férje nem túlságosan nagykeresetű munkásember: pl. Sziliczei Sándor köszörűs, a felesége néhány száz forintot kereső trafódra leolvasó, stbj Eféle munkakörökbe kár volna férfi munkaerőt beállítani* különösen Jászberényben, ahol a tavaszon a mezőgazdaságban nagy szükség lesz férfiakra. Nem tudjuk, ki legyen az elbocsátott (név nélkül említett) műszaki vezető, illetve műszaki vezetők. Jdképességű műszaki ember valóban van az elbocsátottak listáján, ha erre gondolnak a levélírók, azt mondhatjuk, semmi értelme annak, hogy védelmükbe vegyék. Olyan emberekre, akik nacionalista elképzeléseik számára akarnak híveket toborozni a munkahelyen cs szerte a városban, jobb, ha a kapun kívül vannak, mint belül, bármilyen jó szakemberek; Kétségtelen, nehéz mindenki megelégedésére elvégezni a leépítést s azt sem állítjuk, hogy a Gépgyár vezetői csalhatatlanok az igazság dolgában. A rend mielőbbi helyreállítása érdekében feltétlenül szükséges, hogy ne gátoljuk, hanem segítsük a munkástanács és az igazgató közös rendelkezéseinek végrehajtását — a törvényesség határain belül. (P—s) VJT Megszüntették a túlzóit hözponlosifás! a mezőgazdasági szakigazgatásban A Földművelésügyi Mmisz-, tériumiban is megtörtént az átszervezés. Erről illetékes helyen tájékoztatták a Magyar Távirati Irodát. A jövőben lényegesen növekszik a helyi mezőgazdasági szervek, állami intézmények hatásköre, önállósága, de úgy, hogy továbbra is fenntartják a mezőgazdasági termelés tervszerűségét. A jövőben igyekeznek megteremteni az összhangot az állam céljai és a termelők érdekei között, elsősorban a termelők anyagi érdekeltségének megteremtésével. Gondoskodni kívánnak arról, hogy a kitűzött célok megvalósításához a. szükséges eszközök, gépek, felszerelések, növényvédelmi, állatgyógyászati szerek st'b. rendelkezésre áEjanak* Egyik legfontosabb célja volt az átszervezésnek, hogy az eddiginél lényegesen olcsóbbá tegyék a mezőgazdaági igazgatást és a termelés irányítását. Ezt jelentős mértékben elérték azzal, hogy mind a Földművelésügyi Minisztérium, mind a megyei, a járási mezőgazdasági apparátus dolgozóinak létszámát több mint ötven százalékkal csökll-entették. (MTI) 11 lengyel miniszterelnök márciusban Ind ába utazik Az APF jelenti: szombaton este Uj-Delhiben hivatalosan bejelentették, hoey Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök, az indiai kormány meghívására márciusban ellátogat Indiába; (MTIh Amerikai kémeket lepleztek le Csehszlovákiában Prága (MTI) A CTK jelenti: a Csehszlovák Belügyminisztérium dolgozói nemrégiben lelepleztek egy csoportot, amelynek a tagjai amerikai hírszerző ügynökökként kémtevékenységet folytattak Csehszlovákia területén. A letartóztatottak között van: dr» Jiri Sladacek, a prágai amerikai nagykövetség volt tisztviselője, Mirslav Rezac, a nehézgépipari minisztérium tisztviselője, Valdiszlav Lebeda, a volt rendőrségi hadtest tagja, Augustin Smejc és mások. Az előzetes vizsgálat során megállapították, hogy az említett csoport kémtevékenységét Whitmann őrnagy, a prágai amerikai nagykövetség volt helyettes légügyi attaséja irányította;
