Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-28 / 50. szám

tóm megemlíteni, hogy az őszi kalászosok és az évelő ta­karmánynövények az áttele­­lést illetően nem szenvedtek különösebb kárt. áz őszi búza, az őszi árpa vetések a hótakaró alatt szépen kikeltek, sőt az elmúlt hetekben erő­teljes fejlődésnek indult a növényzet. Különösebb baj az évelő pillangósoknál sem ta­pasztalható. Egy-két dologra mégis fel kell hívni a figyelmet. A gyö­­kérzet és maga az egész nö­vény még nem fejlett annyi­ra, hogy egy túlságosan erős és sokáig tartó hőingadozást, felfagyás nélkül kibírjon. A felfagyás veszélye tehát fenn­áll. A vetéseket állandóan fi­gyeljük, s amint a talaj álla­pota engedi, hengere zzünk. Ijcsz elegendő nitrogén-mű­trágyánk ahhoz, hogy a leg­gyengébben telelő vetéseket fej trágyával segítem tudjuk. A szükséges nitrogén-műtrá­gyát máris be lehet szerezni. Ezzel a raktározási probléma megoldását is segítjük és a felvásárolt mennyiség helyére újabb szállítmányokat tudunk tójut tatai. Másik fontos feladat a bel­vizek levezetése. Helyes, ha ennél a munkánál az egyéni gazdák összefognak és segítik egymást; Nagyon sok gazdálkodó az­iránt érdeklődött, hogyan alakulnak az uj mezőgazdasági árak és ennek megfelelően, mi­lyen növények termesztésé­vel érdemes legjobban fog­lalkozni. Elvitathatatlan, hogy ha a talajerőt javítani akarjuk, amely alapfeltétele a termésátlagok emelkedésé­nek, akkor elsősorban a ta­karmánynövények, ezen be­lül pedig az évelő pillangós­virágúak területét kell nö­velni; Az elmúlt években is azok a termelők jártak jól, akik bátran telepítettek lu­cernát és Vetettek vörös­herét. Érdemes megjegyezni, hogy az aprómagvak árát nem szállították és nem szállítják lejjebb. A lucerna és a vörös­­heremagot államunk tovább­ra is jói megfizeti. Lucerna és vörösheremag telepítésénél azt tanácsoljuk, hogy a termelők csak óQomzá­­rolt vetőmagot vessenek; Az aranka terjedését ilymódon nagymértékben gátolhatjuk. Akinek tisztítatlan lucerna és vöröshere vetőmagja van, az cserélje be ólomzárolt vető­magért, a községi terményfar­­galmi telepnél. Javaslom, hogy ki terjedtebben foglal­kozzanak a termelők a vörös­­here öntözéses termesztésé­vel. így két-háromszoros szé­namennyiséget lehet hozni, emellett még magfogásra is lehetőség van. A vöröshere termesztésé­nek kiterjesztése bizonyos ve­széllyel jár. Éspedig azzal, hogy keveredhet a lucerna és a vöröshere mag. Ez pedig veszélyezteti az eddig szinte egyedülálló alföldi lucerna­­mag minőségét éa exportál ás i lehetőségét. Éppen ezért a magfogást, a betakarítást tel­jesen elkülönítve kell vé­gezni Továbbra is érdemes lesz ábraktalcarmámyinövények, így a kukorica termesztésével is foglalkozni. De a jövőben Helytelen, hogy a cukorrépa vagy a kender árét a jelen­legi 450 íorinitos kukorica vagy árpa árával hasonlítják össze. Figyelembe kell venni, az a gazda, aki cukorrépát, kendert, dohányt, vagy más szerződéses növényt termel. Ezeknek ugyanis stabil áruk van. Különösen azoknak ajánlatos a szerződéses mag­vak — elsősorban a kerti­magvak — termesztése, akik­nél az egyíőró eső szántóte­rület kevés. Ez a tsz-ekre és egyéni gazdákra egyaránt vo­natkozik. hogy a munkaerőt megfelelően hasznosíthassák. A mezőgazdasági szakem­berek körében szinte évről évre felvetődik ezekben a he­tekben a tavaszi istállótrá­gyázás kérdése. Az tény, hogy az őszi istállótrágyázás és a mélyszántás sokkal jobb, mint a tavaszi. De ha már olyan helyzetbe kerültünk, hogy a szántást ősszel nem tudtuk elvégezni, s a tárgya is kihor­­datlan maradt, akkor ezt a munkát végezzük el tavasz­­szaL Arra vigyázzunk, hogy az istállótrágyát olyan növé­nyek alá adjuk, amely jól bírja a friss istállótrágyát; pl. a kukorica. Emellett a szántást időben végezzük el és azonnal zárjuk azt. A szán­tások zárása az őszi mély­szántásokra is vonatkozik. Ál­talában nincs baj azoknak az őszi szántásoknak a tavaszi elmunkálásáv’l, ahová korai tavaszi növények kerülnek; borsó, mák, cukorrépa stb. Az elmúlt években szinte rohamosan terjedt a szocia­lista nagyüzemekben a vegy­szeres gyomirtók használata. A vegyszeres gyomirtás kifi­zető, jó. Az idén is alkalmaz hatjuk A növényvédő gépál­lomás a tsz-ekkel már köti a megállapodásokat, van ele­gendő vegyszer. Nagyüzemi gépeket azonban csak a tsz-ek számára biztosíthatunk. Eb­ben az évben azonban szaba­don vásárolhatnak az egyéni termelők is vegyszeres gyom­irtószert, s háti permetezőgé­pekkel elvégezhetik a gyom­irtást. Itt azonban fokozott elővigyázatosságra van szük­ség a vegyszerek keverésénél, adagolásánál és különösen a permetezőgépek tisztításánál Azt javasoljuk, hogy az egyé­ni gazdák számára a növény, védő állomás permetezőmes­tereinek segítségével a köz­ségi gazdasági felügyelők irá­nyításával tartsanak bemuta­tó permetezéseket. A felemelt dohány­­beváltási árak, minő­ségi és mennyiségi prémiumok, továbbá az ingyenes dohány­­gyártmányban való részesedés továbbra is érvényben van. Hozzászólás Császtvai István tanár ügyéhez TV ekem-, mint szülőnek, engedjék meg, hogy hoz­' zászőljak ahhoz a két íráshoz, amely február 19-én és február 22-én jelent meg a Tiszavidékben. Véleményem szerint valóban sokkal fokozottabb meg­becsülésben kell részesíteni azokat a pedagógusokat, akik szilárdak voltak, október 23. után is helytálltak és elveiket nem adták fel. Császtvai István tanár azok közé az emberek közé tartozik, akik az akkori nehéz napokban sem tagad­ták meg nevelői hivatásukat. Nem uszítással foglaU koztak, hanem bátran és becsületesen kiálltak a nép mellett. Sokan kérdezhetik, milyen jogon szólok hozzá Császtvai István ügyéhez? Azon a jogon, hogy család­anya vagyok és tudom, milyen nagy szükség van a becsületes, néphez hű pedagógusokra. Kislányom, a Jászberényi Tanítóképző III. éves tanulója. Az ő -érén ismerem Császtvai tanárt, aki kislányom osztályfőnöke volt. Tőle tudom, hogy Császtvai István szigorú, de igazságos és elvhű ember. Tudom róla. hogy kommunista, de azt is tidom, nem azért volt párttag, hogy a piros könyvet érvényesülésre, vagy valami jobb beosztás elérésére használja fel. Nem. ö tanítani akart. Nem érdekből, hanem meg­győződésből tette magáévá a párt tanítását. Tudom róla, hogy a párttagság nála azt is jelen­tette, sokat adni tanítványainak, hazaszeretetre, em­berségre, becsületre nevelni őket. Császtvai tanár ál­landóan tanult, hogy még jobban taníthasson, s e téren szigorúbb volt önmagához, mint tanítványaihoz. Mi, szülök néhányan már tárgyaltunk az ő igaz­ságtalan eltávolításáról. Helytelennek tartjuk, hogy ügyét még eddig nem orvosolták. Igazat adok a feb­ruár 19-i számban megjelent cikk írójának, mert olyan nincs sehol a világon, hogy néhány félrevezetett diák eltávolíthat az iskolából egy becsületes embert. Az a kérésem, hogy a lehető legsürgősebben szolgáltassanak igazságot Császtvai Istvánnak. Túri S ándor né Kunhegyes VISSZAÉLÉS Egy fiatal lányról szól a történet, aki nagymamája halála után egyedül marad. Iskoláit szeretné elvégezni, azonban anyagi körülményei ezt nem teszik lehetővé. Megoldást keres és talál is, amely ugyan nem egészen törvényes, de jószándékú. Játssza a jászapáti filmszínház. Februári napsütés Mint gyermek-lányok mosolygása, parányi fénnyel süt a nap, s a hosszú téli dermedtségből fölenged egy-egy fagydarab. Április elsejétől kezdve gépállomásaink önelszámolás alapján gazdálkodnak A gépállomások önálló el­számolású vállalati rendszer­re való áttéréséről tájékoz-! tatta Szőke Mátyás földmű­velésügyi miniszterhelyettes a sajtó képviselőit tegnapelőtt délelőtt. A gépállomások alap­vető feladata továbbra is a termelőszövetkezetek, -a termelői társulások, az egyéni gazdák és a közü­­letek részére mezőgazda­­sági munkák és szállítá­sok elvégzése. C8éplést — az állami gazda­ságok kivételével — ezután is csak a gépállomás végez­het. Mindezeken túl mellék­üzemági tevékenységet is folytathat a gépállomás, de ez nem mehet a fő tennivalók rovására. A rövidesen megjelenő ren­delet szerint a gépállomások április 1-én térnek az önel­számoláson alapuló gazdálko­dásra. Az. 1957 január 1. utáni bevételeket és kiadá­sokat azonban már ennek megfelelően könyvelik el; Március 1-i hatállyal meg­szűnik a kihelyezett mező­gazdászi munkakör; Ez mint­egy háromezer szakembert érint, akik részben a terme­lőszövetkezeteknél, községi tanácsoknál helyezkedhetnek el, részben a gépállomási traktoros-brigádok élére ke­rülnek. Megszűnik a gépállo­mási tanács is. A gépállomások kiadásaikat ezután saját bevételeikből egyenlítik ki; A nyereséges gazdálko­dást elősegíti, hogy egy­szerűsítik az ügyvitelt, a tervezést. Megjavul a fi­zika! és adminisztratív dolgozók közötti; arány. Eddig az 50—60-féle gépi munka díjtételét egytől-egyig a minisztérium szabta meg. Ezután csak a szántás, csép­­lés és a szállítás díját álla­pítja meg a minisztérium. A gabonacséplés díjtétele változatlan marad. A szán­tásért normálholdanként az egyéniek 140 forintot, a ter­melőszövetkezetek 95 forintot fizetnek; Az űj díjtételek a rendelet kibocsátásának nap­ján lépnek életbe. A szolgál­tatások díját a munkák el­végzésével egy időben kell fizetni. A traktorosok ezután tel­jes egészében a gépállomás­tól kapják fizetésüket. A normák továbbra is ér­vényben maradnak, de a bérezés formáit a gépál­lomáson döntik el. Lehet norma, darabbér, a be­szedett gépi munkadíj bizo­nyos százaléka, vagy időbér. Megszűnik a munkaegység­­részesedés, a természetbeni juttatás. Háztáji földeket a gépállomás niem ad, de a dol­gozók kérhetik, hogy a meg­levő háztájit bérletként meg­tarthassák. Mód van arra is, hogy a cséplési váruk eresei 15 százalékát állami áron el­adják a gépállomási dolgo­zóknak. Megszűnik a jelen­legi prémiumrendszer. de nyereségük egyrészét a gép­állomások jutalmazásra for­díthatják. A fokozott önállóság na­gyobb feladatok elé állít­ja a gépállomások mun­kástanácsait, igazgatóit, de nagyobb lehetőséget is nyújt az eredményesebb, jövedel­mezőbb gazdálkodáshoz. Elkészült megyénk legszebb Sport h QátékáztL ÁioLtja A megnyitás napjától kezdve (1967. március 5-én 9 órakor Szolnok, Beloiannisz u. 10. szám alatt.) hatal­mas áruraktárával várja megyénk összes vásárlóit, SZOLNOKI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT A dohánytermelési körzeti felügyelő a helyszínen rész­letes felvilágosítást nyújt ÉRTESÍTÉS Értesítjük ügyfeleinket; hogy? a „Mezőgazdasági Víziépitő Va;-< lalat I. sz. Gépcsoportja Szol-fc nők“, cégnevét „Vízügyi Építőt Vállalat 1. sz. Gépcsoportja“ név-£ re változtatta. .I»»»»**»»»*«»»«»*»»«««»»»»«»» A lelket lassú langyulással virágba bontja a meleg, de csalárd éji fagymarástól megbámult szirma lepereg; és mire igaz, forró hévvel elérkezik a szép Tavasz, a buján lengő zöldülésben meddőn látjuk az ágaleat. . Balogh László, Tiszaföldvár József Attila gyermekéveiből Nyolcezer lelket számláló község Öcsöd. Vasútja nincsen, Kun. szentmártonból autó­busszal lehet megkö­zelíteni. Eldugottnak gondolják falujukat az örsödiek, s talán iga­zuk van. Évtizedek óta ígérik nekik a vo­natot és már a vasút­építés terv is megvolt, sőt a vasútvonal he­lyét is kijelölték a földbe vert karókkal, de végül is a vasút nem épült fel. A köz­ség fejlődése nem ha­ladt, továbbra is egy­­fogatú lovaskocsi szál­lította a postát, egé­szen a felszabadulás utáni időkig. Napja­inkban apostaszállitás mar autóbusszal tör ■ tinik, de ami még a legfontosabb volna, a községnek a forgalom­ba igen gyengén való bekapcsolódása mi öli látogatottsága nincsen. Pedig nevezetessége is van Öcsödnek. Egyik fő nevezetessége, hogy a dolgozó munkás nép nagy költője, József Attila itt töltötte gyer­mekéveit. Itt nevelke­dett az árva fiúcska egy becsületes, sár­gái más parasztcsalád­nál. Nevelőszülei szeret­ték a szófogadó, enge­delmes gyermeket. Játszópajtásai keres­ték a társaságát, mert mindig tartogatott a számukra újabbnál újabb falusi mód sze­rinti társasjátékot. Is­kolába kerülve, ki­tűnt figyelmes szor­galmával és igen ha­mar elsajátította a be­tűvetést. Itt tanulta meg az öcsödi elemi Iskolában, hogyan kell a betűket egymás mel­lé sorakoztatni és iné nét Indult arra a nagy útra, amelyiken ké­sőbbi serdülő korában lángot vetettek lelké­ben a már zsenge fiúcska korában látot­tak: a nincstelen pa­raszti muvk0s küzdel­me a mindennapi ke­nyérért. Öcsöd község taná­csa emléktáblával je­lölte meg a faluszéli nádtetejű kis házat, amelyikben József At­tila nevelkedett. Ha munkásember elmegy az Arany János utca 5. számú ház előtt, a táblára áhítattal te­kint fel, s ha véletle­nül idegen mber megy arra, odahaza bizonyára elmondja, hogy látta azt a kis házat; amelyikben a mi Petőfink után kő­vetkező nagy költőnk, József Attila nevel­kedett. Öcsödön 16 volt is­kolatársa él, Pantó Antal műszeres:, Deczky János cipész, Jónás Imre postás és « többiek is meleg sze­­vetettel emlékeznek arra az időre, amikor a nagy költővel együtt tanultak, vagy játsza­doztak. 1908-tól 1912* ig Gombai Ferenc éj felesége — földművé» lő napszámos emberei — a legnagyobb gond­dal és szeretettel ne­velték a kis Attilát- Csak előbbi nevelő­szülei. Mészáros Fe­­rencék nem úgy bán­tak vele, mint ahogy az emberség megkí­vánta volna. Gom­baiaktól Budapestre került, és ahogyan az unoka Gombai Antal elmondja, még évelt múlva is hosszú leve­leket írt Gombánk­nak. Ottava János Öcsöd a vártnál nagyobb jövedelmet a szerződéses \ növénvek biztosítják 1 hogy a kukorica, vagy az ár­pa ára a következő évben csökkenni fog, míg a szerző­déses növényeké megmarad. Mindenképpen jól jár tehát Tanuljunk egymástól ! Nagy az érdelődés 3 \ egyéb növényvédőnélek3 t iránt is 3 [ Hiány csak rézgálicból,3 [ mészből és káliszappanból je-3 ílentkezik. Az FM segítségéve^ [ezt az országos jellegű prob-3 > lémát igyekszünk felszámol-3 íni még a nagymunkák bein-3 dulása előtt. Nagyon fontos,3 hogy a kereskedelmi szervek3 [a legjobb minőségű meszcrt3 > már most tartalékolják a nö-3 vényvédelem céijára. A ME-3 SZÖV pedig gondoskodjék a2 1 hiányzó anyagok pótlásáról. í Sokan érdeklődnek, hogy 5 mát akarunk tenni az egyesi növényi és állati kártevők* terjedésének megakadályozó-^ sára. Betarttatjuk az idevo-J na tkozó rendelkezéseket, sok-3 kai következetesebben, mint3 más években. 3 Van aki arról érdeklődött,3 hogy megyénk területén mi-2 lyenfajta kukorica vált be 3 legjobban, hogyan viselked-3 tek az egyes hibridanyagok,3 stb. Más szakkérdésekben is3 kértek tanácsot. A jövőben 3 azt tesszük, hogy a sajtó út-3 jan a kérdés időszerűségének 3 megfelelően adunk tájékozta-5 tást. A tájékoztatókban mind 2 a megyei, mind az országos 2 tapasztalatokat felhasználjuk.2 figyelembe vesszük me-2 gyénk mezőgazdasági szak-2 embereinek, dolgozóinak vé-2 leményét és tapasztalatait ls.2 Persze előfordulhat és élői is fordul, hogy a most kezdő-2 dó vitában lesznek vélemény-2 különbségek. Ez nem baj* Meg vagyok róla győződve, hogy a jószá' dékú, őszinte­hangú vita mindannyiunk hasznára válik, s éppen ezért szólaljanak meg a szakembe­rek, a mezőgazdasági dolgo­zók. Tényleg tanuljunk egy­mástól. Nyíri Béla AAAAAAAi AAAAAAAAA AAA1AAAAAA Manapság sok szó esik a belterjes gazdálkodásról Arról is, hogy egy adott földterületről a lehető legkevesebb költséggel, minél nagyobb tömegű terményt, takarmányt termeljünk. Elsősorban olyat, amelyet legelőnyösebben, jó pénzen értékesíthetünk. Most az a kérdés, hogyan, milyen módon. Mind a tsz-ekben, mind az állami gazdaságokban, mind pedig az egyéni gazdák körében nagyon sok a terv, az elgondolás. Úgy véljük, hasznos ezeknek az elgondolá­soknak, terveknek széleskörű nyilvánosságot biztosítani, hogy tanuljunk egymástól. Ezzel a szándékkal vitát indí­tunk. Várjuk a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek és dolgozók véleményét, javaslatát. Vitaindító írásként Nyíri Béla, megyei főagronómus cikkét közöljük, amelyből álta­lános tájékoztatást nyerünk a jelenlegi helyzetről és a leg­fontosabb feladatokról. Az elmúlt napokban na-; gyón sok szövetkezeti gazda] és egyénileg doigozó paraszt] kereste fel a mezőgazdasági] igazgatóság növénytermelési! osztályát. Igazgatási, szerve-! zési és termelés-technikai] kérdésben kértek felvilágosí-j tást. Sokfajta elképzeléssel és! tervvel hozakodtak elő. En-j nek alapján érlelődött meg] az az elhatározás, hogy kéz-­­demónyezzünk széleskörű vi-j tát a megyei lapban. Ez min_! Ilonképpen hasznos lesz és; bizonyára a mezőgazdaság dolgozód is örömmel fogadják az ilyenfajta tapasztalatcse­rét. Hogy vitatkozhassunk, is­mernünk kell a jelenlegi hely­set. legfontosabbnak tar-

Next

/
Thumbnails
Contents