Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-27 / 49. szám
ySUQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl ARA: M FILLER. II, évf. 49. szám, 1951, február 21. szerda. AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGÉ ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kél tanítónő, egy if i11 mérnök es a lisxuburai fiatalok Gyémántacél Virágzik a paradicsom, s már árulják a cecei paprikát A karcagi Béke Termel őszöv et kezet melegházaiban pen díszlenek a növények. Az egyik helyiségben mintegy tízezer paradicsomtő virágzik már. A mellette levő melegházban december óta árusítják a „cecei’* csipősségmentes paprikát. Mintegy ezer tő terem azóta. A szövetkezet tagjai szép jövedelemre tesznek szert. A képen Kelemen József kertész és M. Tóth Zsuzsika látható a paprika, illetve a paradicsom ágyak mellett. A» egyetemi menza helyén munkaterem és mintabolt épül KELEMEN JÓZSEF M. TÓTH ZSUZSIKA **aacMW*cíc»CScWK»<3<»CSctc#CSct<«CSfcí<E<BCKtCSCK»CS<3<8CS^^ ítélet a kabinfosztogató ügyében Lapunk január 15-1 számában, „Rongyosan érkezett a fürdőbe — jól felöltözve távozott” címmel foglalkoztunk Bucskó Aranka, büntetett előéletű egyén bűntettével. Bucskó Arankát már többször elítélték lopásért, okirathamfeitásért, csalásért, sikkasztásért, közveszélyes munkakerülésért. 1956 november 16-án szabadult a rabkórházból, Szolnokra utazott, de itt nem vállal*, állandó munkát. 1957 január 9-én elment a gőzfürdőbe, kileste,, hogy a kabinja melletti fülkében olyan nő vetkőzött le, akinek értékes ruhadarabjai vannak. Ezután a kabinossal kinyittatta szomszédja fülkéjét, felöltözött annak ruháiba és eltávozott. Ezzel a tettével 4400 forint kárt akozott — Bucskó Arankát a bűntett elkövetése utón pár nappal, az értéktárgyak és ruhák értékesítése alkalmával fogták el. A büntetett előéletű Bucskó Arankát lopás bűntettéért a szolnoki járásbíróság 1 évi és 6 hónapi börtönre ítélte. Az ítélet jogerős. a az 2 Néhány évvel ezelőtt még Vegyesipari Javító Vállalat néven emlegették ezt a szolnoki közösséget. Azóta újjáalakult és működési köre is kibővült Ma már egyaránt vállal lakóházépítést, vízvezetékszerelést épület karbantartást bádogos-, asztalos és festőmunkát is. Városszerte ismert kőművesek, ácsok, festők. asztalosok, lakatosok dolgoznak itt. akik az elmúlt időkben is — a körülményekhez képest — elég jól kerestek. A vállalatnál ugyanis elég alacsony a nemtermelő dolgozók száma, s racionalizálásra nem Is igen került sor. Kialakult az a törzsgárda, — amelyik jóban-rosszban mindig együtt tart; Most is szívesen kivennék a részüket a nagy építkezésekből, hiszen az időjárás most már csak jóval kecsegtet, ha nem volna olyan szűkös a tégla, a cement és a mész-ellátás. öt nagy építő vállalat és több kisipari termelőszövetkezet működik Szolnokon, illetve a mp-ve területén. Számukra nem könnyű az egyébként is szűkös építőanyagok igazságos szétosztása; Pedig ezzel valóban érdemes volna behatóbban foglalkozniok illetékes szerveknek, mert 3 a téglagyárak többségé- 3 ben már annyira felhal- 3 mosódott a készáru, hogy - nem Is tudják hová tár ■* rolni, ■* A szállítási diszpozíciók pe- 3 dig csak töredékét teszik ki 3 a termelésnek. A lakosság ré- 3 széné téglát, cserepet kiadni ■* nem lehet, a nagyobb állami ■* építkezések pedig a beruházá- J si keretek csökkentése miatt 2 korlátozottak. Intézkedni kél- 2 lene tehát minél előbb, hogy 2 az építő vállalatok és a la- 2 kosság a helyi építkezésekhez 2 kapjon anyagot; 31 Aztán időszerű lenne most 2 már,, ha nyilvánosságra ke- 2 r ülnének az építkezési beruházások, hogy az építő vállalatok — közöttük a Szolnoki Építőipari Javító Vállalat is. — az esetlegesen kiutalt anyagot, téglát, cserepet, stb. a tégla gyáraktól közvetlen az építkezés színhelyére szállíthassák; Jelenleg ugyanis az a helyzet, ha az építő vállalatok kapnak is anyagot, azt saját anyagtároló helyeikre kell szállítaniok és majd csak a munkák megindulásakor az építkezés színhelyére. Ez kétszeres költséget jelent. 3 Elkerülhető lenne, ha az 'i illeték -s minisztériumok, fő- 5 hatóságok a beruházási terve- 3 két már közölnék a szóban- 3 forgó vállalatokkal; 3 A Szolnoki Építőipari Javf- ** tó Vállalat 1957. első negyedére 60.000 téglát kapott. Ebből 10.000- et a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága utján, 50.000- et pedig az Építésügyi Minisztérium engedélye alapján sikerült megszerezniük. Nagy szükségük lenne még — másik 50—60. sőt 100 ezer téglára. hogy a megrendelőknek mindenben eleget tehessenek, így főként olyan munkát tudnak vállalni, amelyben bontási anyagokat is felhasználhatnak. Ez történik például a Tiszamenti Vegyiművek munkásszál’ásának építésénél. A vállalat a részére kiutalt építőanyagok birtokában csupán a FÜSZÉRT és a Ruházati Vállalat megrendeléseit tudja idejében kielégíteni; A FÜSZÉRT alkalmazottai számára családi házat építenek Szolnokon, a Ponty utcában. A Ruházati Vállalat pedig remélhetőleg hamarosan kiköltözik a Pólya Tibor utcai romépületből, mert a volt egyetemi menza helyén, számára munkaterem és mintabolt létesül, amelyet szintén az Építőipari Javító Vállalat munkásai készítenek. A fentemlített munkák azonban csak töredékét képezik a vállalat kapacitásának, s ha megszűnnének az anyagellátási zavarok, sokat tudnának enyhíteni Szolnok nehéz lakáshelyzetén. — ka. — ÜLÉST TARTOTT az MSZT Megyei Elnöksége A napokban a Tiszavidékben felhívás jelent meg arról, hogy miért nem dolgozik megyénkben a Magyar-Szovjet Társaság. A cikk nyomán az MSZT Elnöksége megvitatta a szervezet előtt álló feladatokat. Értékelték az októberi események óta eltelt idők munkáját s megállapították, hogy bár a szervezeti munka megszűnt, de a Magyar-Szovjet Társaság él. Több javaslat hangzott el a programról. Értekezletet tartottak Szolnok megye bírói Ebben az évben, sőt az októberi események óta első alkalommal jöttek össze tegnap a megye bírói, hogy megbeszélj ók, miképpen járuljanak hozzá a munikás-paraszt állam törvényes rendjének mielőbbi helyreállításához. A bírói értekezleten resztvettek Szolnok megye valamennyi járásbíróságának vezetői és beosztott bírói. Megjelent az értekezleten Halász Sándor, az Igazságügyi Minisztérium kiküldöttje is. A beszámolót Burka Ferenc, a megyei bíróság elnöke tartotta. Kitért arra, a bírók csak úgy lehetnek a proletárdiktatúra védelmezői, igazságos törvényhozók, ha poliük'ilag tisztán látnak. A bírói hivatás ugyanis politikai munkát jelent. S az ítéletek helyessége attól függ, hogy a bírák politikailag mennydra tájékozottak, menynyire tisztánlátók. Emlékeztette a megjelenteket az ellenforradalom idején a bíróságokon lejátszódott terrorcselekményekre. Az ellenforradálmárok minden áron le akartak számolni a szocialista bíróságokkal Listákat készítettek, kiket fognak elbocsátani a járási és megyei bíróságok személyi állományából. Ilyen névöszszeáliítósokra került sor a jászberényi, törökszentmiklósi járásbíróságokon, de más helyeken is. A bírói apparátusban megbúvó ellenforradalmi elemek is hozzájárultak ehhez. Ügy gondolták, cselekedeteikkel átmentik magukat az új osztálytársadalom számára. Póruljártak, mert most sor került ügyük fegyelmi tárgyalására. A hozzászólók, Csetényi Sándor, a törökszentmiklósi Novák Mihály a szolnoki és Tóth László a jászberényi járásbíróság elnöke is azt sérelmezte, hogy a közvélemény próbálja befolyásolni a bírói ítéletek kimenetelét. Halász elvtárs azt kérte: a bírák lelkiismeretükre hallgassanak és csak bírói meggyőződés alapján ítélkezzenek még akkor is, ha a közvélemény elégedetlen az ítélettel szemben. Valamennyi felszólaló helyesnek találta ezt és azt mondották, az ellenforradalmi bűncselekményekkel szemben erélyesen lépnek fel, de a megtévedt emberekkel szemben nevelőcélzatú büntető eljárásokat alkalmaznak. Ezt a bíráskodási módot az Alkotmány biztosítja a bíróságok számára. Ezt nevezzük független bíráskodásnak. Ezzel kapcsolatban elvetették azt a felfogást, hogy a bírói függetlenség annyit jelentene, hogy a bíráknak párt önki vülieknek, politikamenteseknek kell lenniök. A független bíráskodás a valóságban az, hogy az ítélethozatalban a tények birtokában és nem valamilyen irányú nyomásnak engedve cselekszenek a bírók. Szó esett arról, hogy a közeljövőben kidolgozzák a népi demokrácia jogrendszabályát. Már a tavaszi hónapokba« kinyomtatják és vitára bocsátják a polgári törvénykönyvet és ugyancsak dolgoznak a büntetőtörvénykönyv elkészítésén is. Hamarosan új lakásrendelet jelenik meg és várható a sajtótörvény törvénybe iktatása; A bíróságoknak nagy segítséget kell adniok a termelőszövetkezetek megvédéséhez- Nem adhatnak helyt a kulákköveteléseknek, a termelőszövetkezetekből elhurcolt vagyontárgyak megtérítését a törvényesség betartásával szorgalmazni kell. (Lapzártakor az értekezlet még folytatja munkáját); OTT ÜLTÜNK a keskeny falócán, a tiszagyendai Vörös Csillag Tsz kissé kopott, barátságtalan irodájában, Beszélgettünk. Az elnök közben szalonnázott, komótosan szelt egy falásnyi ltenyeret, utána hozzávaló szalonnát. Jólesett nézni. Vele szemben az egyik brigádvezető ült, erőlltödve pötyögtette az írógépet. Mi tagadás, elég körülményesen haladt, mert időbe tellett, míg megtalálta egyik-másik betűt. Mivel éppen az új alapszabályt irta, hóit erre fordult a szó. Ott volt előttük a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz alapszabálya, r— Azt mondja az elnök: —■ Mi inkább ehhez igazodunk, és nem a tiszaroffiakéhoz. Ebből sem veszünk át betűről-betűre mindent, inkább tanulunk belőle. Amúgy jónak tartjuk. Hogy mi minden van a Vörös Csillag Tsz alapszabályában, azt yiost körülményes lenne felsorolni. Inkább néhány érdekességet belőle. Az alapszabály határozottan rögzíti, hogy dísz-tagra a tsznelt nincs szüksége. Csak olyan ember jöhet a közös gazdaságba, aki a szövetkezeti mozgalom egészének jó hírét becsületes munkájával öregbíti, a közös gazdaság előrehaladását ilyen módon segíti, Dí-A» önkéntességről9 a haragról és egy termelőszövetkezetről9 amely még gazdagabb lesz cséréire méltó ez a határozottság. S ahogy az elnök mondja, ebből nem, is engednek. Magyarán, jól megnézik, kit vesznek maguk közé. Nemkülönben érdekes, hogy a premizálást megszüntették. Ügymond, a premizálási rendszer nem volt a többtermelés elérésének egyik ösztönzője. Mi lesz hát ezután? Minden tag megkapja a munkából a maga részét. Azt a területei, amelyet egész éven által művelni tartozik. Ennek a területnek a terméséből 20 százalékot kap. A többit a munkaegységek arányában osztják majd széjjel. Mert fi munkaegységet, mint munkaerőt megtartják. így azután valamennyi szövetkezeti gazdának érdeke lesz minél többet kihozni a földből, hogy a 20 százalék mennyisége sok legyen. És ha az sok, akkor a munkaegység értéke is sok lehet. EZEKRŐL a dolgokról beszélgettünk és tulajdonképpen már ki is fogytunk a szóból, amikor bejött az irodába három ember, Leültek és érdeklődtek. Mi újság Szolnokon, mit tudunk a jászsági szövetkezeteiből? — kérdezték. —< Amit tudtunk, elmondtuk. Később mi hallgattunk a ők meséltek. Derűs kedvvel újságolták, hogy náluk október 23. után érvényesült a legteljesebb önkéntesség. Nem teketóriázták sokat, hanem amikor egyesek már nagyon zúgolódtak, hogy így, meg amúgy, osztani kell, ami van, mert háború lesz, közgyűlést hívtak össze. Ennek a közgyűlésnek mindössze egyetlen egy napirendi pontja vált: Megállapítani, ki megy, ki marad. Egy asztalra listát helyeztek. Ezen a papíron két mondat állóit. Egyik felében az volt írva „maradok’‘, másik oldalán pedig „nem maradok.’1 Már most egyenként felsora- Icoztak és mindenki oda írta alá a nevét, ahová akarta. A közgyűlés csak annyit mondott ki, hogy se igy, se úgy, erőltetni nem szabad senkit. 80 név került a „•maradók" és közel 40 a „nem maradók?1 felírás alá. Horváth István fogatos, Magda András fogatos, Koós József növénytermelő szintén azok között van, akik maradtak, (ök hárman jöttek az imént <tz irodába). HORVATH István, a többiek helyeslése közepette elmondta, hogy miért is maradt tulajdonképpen, A régi, 12 esztendővel ezelőtti embertelen világot idézte fel. Azt, amelyet 25 évtől felfelé mindannyian jól ismerünk. Amikor Tiszagyendán is úgy élt a szegény ember, hogy egy pír csizmát vásárolt és télen ebben az egy pár csizmában járt az egész család, persze felváltva. —- Tudjuk, nem felejtettük el, hogy milyen világ volt itt régen, — emlékeznek vissza összeráncolt homlokkal a 12 évvel ezelőtti időre a Vörös Csillag Tsz gazdái. És peregnek a szavak, józanul, hatáskeltés nélkül. Mert az az igazság, hogy azért nekik sem volt könnyű a választás. És mikor a „maradokf szó alá írták a nevüket, sokminden megfordult Q fejükben. Ahogy mondani szokás, mindent mérlegre tettek és a mérleg végülis a szövetkezés javára billent. KÖZBESZÓLT az elnök elvtárs. — Volt itt olyan ember, aki gúnyolódott. Azt mondta, oda írom a nevem, hogy „nem maradók”, mert én magyar vagyok. Két hét múlva már jött volna vissza, de nem fogadtuk közénk. — Nem is fogadjuk y-* — hagyták rá a többiek. Érződött hangjukon, hogy sók keserűséget kellett akkor lenyelniök és most nem felejtenek egykönynyen. Igaz, ők határozzák meg, hogy kit vegyenek vissza, vagy kit ne. De azért mégis furcsa volt hallani ezt a merev viszszautasitást. Dolgozó munkatársaikkal szemben ne legyenek haragtartóak. Csak a konkolyt szórják ki, a tiszta búzát hagyják meg. Még sokáig beszélgettünk. Nehéz lenne hűen, pontosan visszaadni minden szót, minden mondatot. Annyit azonban a beszélgetés végső összefoglalójaként bátran le lehet írni: ezek az emberek gazdaggá, erőssé teszik és mindenkitől megvédik szövetkezetüket, a Vörös Csillag Tsz-t. Szehulity Pétett
