Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-27 / 49. szám

A munkástanácsok, mint az ipari vállalatok munkásigazgatásának szervei Az elmúlt év „lején megin­dult demokratizálódási folya­mat már felvetette az ipari termelőüzemek vezetésénél is a dolgozók fokozottabb be­kapcsolásának szükségessé­gét. Az erről folyó vitákat, előkészületeket az októberi ellenforradalmi események megszakították. Ennek elle­nére a jugoszláviai gyakor­lat hatására, valamint lázas napok eseményei következté­ben megalakultak a munkás­tanácsok, ha nem is éppen a feladataiknak megfelelően és nem a legmegfelelőbb egyé­nek megválasztásával. E szerv szükségességét a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány azonnal elismerte és mindjárt hozzálátott a törvé­­nyesltéséhez, ami már no­vember hónapban meg is tör­tént a 25/1956. számú tör­vényerejű rendelet megjele­nésével. A törvényerej ű rendelet megjelenése, illetve a mun­kástanácsok megválasztása, óta sok idő még nem telt el. Ennék ellenére a munkásta­nácsaik össze tétedében és mű­ködésében végbemenő válto­zások és események mégis elég sok tapasztalatot adnak ahhoz, hogy az eddigi tevé­kenységről és a további ten­nivalókról és feladatokról elemzést tudjunk adni. Melyek is ezek a tapaszta­latok? — Vegyük először a munkás­­tanácsok összetételének kér­­d -sót. Különösen az első, de nagyon sok helyen még a tör­vényerejű rendelet megjele­nése után végrehajtott titkos választás alkalmával is sok ellenséges elem, nem a mun­kásosztályhoz tartozó egyén is bekerült a munkástaná­csokba. Számos vállalat azon­ban már a rég.i kipróbált munkástörzsgárdójából, a munkásosztály régi, harcok­ban edzett tagjaiból válasz­totta meg tanácsának tagia-t, akik politikát szempontok mellett az üzem gazdasági, műszaki tevékenységének is­meretében megfelelő igazga­tási tényezői tudtak lenni rö­vid időn belül vállalataiknak, dolgozó társaiknak. És ma már elmondhatjuk, hogy az MSZMP üzemi szervezetei­nek megalakulásával, a dol­gozók bátrabb véleménynyil­vánításával mind több helyen következik ez be, mint pl. a Tisza Cipőgyárnál, a Szolnoki Vasipari Vállalatnál, vagy a Szolnoki Vágóhídnál. A munkástanácsok szerve­zeti felépítését vizsgálva, jó eredményre juthatunk. Meg kell azonban mondani, hogy a munkástanácsok tevékenységét, működését több helyen csak az elnökség végzi még, ha egyes fontos kérdé­sekben az elnökség a mun­kástanáccsal tárgyal is, illet­ve a munkástanács hozza meg a legfontosabb határozatokat, de hiányzik egyrészt a dolgo­zóik előzetes véleményének kikérése, másrészt a határo­­zatoik meghozataláról, illetve a tevékenységről a beszámo­lás. Legtöbb munkástanács újjáválasztása óta még nem számolt be az üzem dolgozói­njaik, mint a szolnoki Építő­ipari és Javító Vállalat, de sorolhatnánk a többit is. A munkástanácsok eddigi működésének, határozatuk, intézkedéseik és egyéb tevé­kenységük vizsgálatánál a tör­vényesség, illetve a 25/1956. tvr.-ből kéll kiindulni. Még akkor is, ha ez bürokratiku­sán hangzik. Mert ha meg­idézzük az eddigi nézeteltéré­seket, véleményei téréseket, ami a munkástanács és az igazgató, a munkástanács és a felsőbb irányító szervek kö­zöt volt, az mindig a törvény nem ismeréséből, vagy azzal ellentétesen történő intézke­déseidből fakad. Mint pl. fel­­vétel, elibocsájtás, pénzügyi í1 -fizetések, a vállalat termé­keinek értékesítése, stb. A munkástanács, illetve el­nöksége jogkörének elemzé­sénél abból a tényből kell ki­indulni, hogy a munkástaná­csok létrejötte megelőzte a vállalatok önállóságát, holott ennek normális körülmények között fordítva kellett volna megtörténTM, vagyis először vállalati önállóság és azután munkásönkormányzat. Mégis azt a következtetést kell levonnunk, hogy mun­kástanácsaink jogaik gyakor­lásában nem mentek el a le­h„tő6égek teljes kihasználá­sáig. Elsősorban azért, mert különösen a novemberi, de még a decemberi hónapban is csak politikai jellegű kérdé­sekkel foglalkoztak, vagy át­vették a szakszervezet sze­repkörét és különböző mun­­k iSjóléti feladatokat saját maguk hajtottak végre. Jo­gaik gyakorlását gátolja az is, hogy a műszaki, közgazda­­sági és pénzgazdálkodási elemzést nem ismerik eléggé. Az helyes, hogy eddigi tevé­kenységüknek legnagyobb ré­szét a munkabérek kialakítá­sának formája (órabér, nor­ma) vagy annak mérve tette ki, azonban ezt csak úgy le­het biztosítani, állandósítani, ha a vállalat gazdálkodása megfelelő. Nem véletlen az, hogy a forradalmi munkás­paraszt kormány 1026/1957. (II. 10.) szám alatt határoza­tot hozott a vállalati gazdál­kodás megszilárdítása érde­kében, hisz előfordul me­gyéikben is olyan eset, mint a szolnoki Vágóhídnál, ahol az elmúlt évben közel 4 millió forint vállalati nyereség volt és ezt a negyedévet mégis veszteségesen akarták tervez­ni, holott a Vágóhídnak ép­pen az I. negyedév szokott gazdaságos lenni. De hasonló­képpen előfordul ez más vál­lalatnál is. Pedig a fend kor­mányhatározat szellemében kell eljárnunk. Kötelező min­den vállalatra, hogy minimá­lisan a miulit év szeptemberé­nek öntköltségén gazdálkod­jon; Ha ezt nem tesszük, il­letve a termelést, a termelé­kenységet nem eredjük, ak­kor a további bérek emelésé­nek, illetve az árak csökken­tésének vetünk gátat. Több vállalatnál már pozitiv eredményről is beszámolhatunk: műszaki és pénzügyi vezetése között felmerült súrlódáso­kat teljes egészében kiküszö­böli. A vezetés, amit teljes jogkörrel a vállalat igazgató­ja lát el, azt jelenti, hogy egyedüli jogos személy a vál­lalaton belül operatív intéz­kedések kiadásában. A válla­lat igazgatása pedig jelenti a működéssel, a termeléssel kapcsolatos feladatok végre­hajtását. Tehát a munkásta­nács határozatot hozhat mű­szaki fejlesztésre, hitel felvé­telére, gyártási profil meg­változtatására, stb., de ennek a gyakorlati végrehajtását, kivitelezését az igazgatónak kell elvégezni. Ebből mind. járt tisztázhatók az aláírás körül felmerülő problémák is. vagyis a munkástanács hatá­rozatot hozhat hitel felvételé­re, vagy még arra is. hogy ki jogosult pénzfelvételnél alá­írásra a bank felé. de a pénz felvételét már az igazgató, il­letve a megbízottak végzik el, írják alá. MII ielent a vállasainál a kellős irányítás? Azt, hogy a vállalat igazga­tója egyrészt kap irányítást a felsőbb irányító szervétől (Iparigazgatóságoktól, tröszt­től, vagy helyi tanácsok ipari osztályától), másrészt az üzem munkástanácsától. Ennek megfelelően kétfelé tartozik beszámolási kötelezettséggel is. Mégsem jelenthet ez a két­féle irányítás valami kettős­séget, mert egyrészt a mun­kást anácsok saiát érdekeik­ben is a vállalat gazdaságos működésével kapcsolatban hoznak határozatokat, más­részt a felsőbb irányító szer­veknek is az a céljuk a szo­cialista gazdálkodást tekint­ve, hogy az olcsóbb, a több és jobb termelést biztosítsák, amit az anyagi feltétele.! ren­delkezésre boesájtásán kívül a műszaki és közgazdaság: irányításukon keresztül kell. hogy elérjenek. Mindezekből felvetődik az igazgató önállóságának, jog­körének a csorbulása. Meg kJl mondani, hogy van ilyen, mert az igazgatónak több kér­désben csak a munkástanács határozata, állásfoglalása alapján lehet intézkedni. Mint pl. a bérezés formája, jóléti alap felhasználása, többletnyereség elosztása stb. Ez a kérdés úgy jelentkezik a gyakorlatban, hogy egyes igazgatók nem akarják figye­lembe venni a munkástanács határozatát. Mások viszont, mint a Vágóhíd igazgatója is nem mer állást foglalni sem­milyen kérdésben. Minden kérdést a munkástanács véle­ménye alapján intéz, ami nem volna ba olyan kérdés­nél, ami fontos, de jelenték­telen, gyors intézkedést köve­telő, operatív intézkedésnél a igazgatónak önállónak kell lenni. Miben lehetne megszabni a munkástanácsok jobb mű­ködésével kapcsolatos fel­adatokat? Azt hiszem, azon már nem kell vitatkozni egy üzemben sem, hogy mind *az üzemi pártszervezet, mind az üzemi szakszervezeti bizottság is a munkások jobblétét akarja biztosítani az üzemen belül, s a kívül élőknek egyaránt. És ha_ez így van, akkor ebből aiődik az első és legfonto­sabb, hogy mindegyük szerv a saját területén, de azért ösz­­szefogva, munkájukat össze­hangolva a legtöbbet nyújtsa tevékenységével. Hasonlóképpen fontos, hogy' a vállalatokat irányító szer­vek, igazgatóságok, tanácsok szakosztályai tartsanak szo­ros kapcsolatot a vállalati munkástanácsaikkal, ismer­tessék a munkástanácsokkal a vállalat ellenőrzése, illetve a feladatok megszabása terén felmerülő problémákat. Kér­jék ki az irányító szervek a munkástanácsok véleményé; és annak szellemében hozzák meg döntéseiket., Tanítsák meg a munkástanácsokat a ' ozgazdasági, pénzügyi ellen­őrzés, illetve elemzés legfőbb feladataira. A vállalati tervek kialakításánál az üzem adott­ságát, termelési feltételeit ve­gyél! figyelembe, hogy a vál­lalat dolgozói reális lehető­ségek mellett a közösség ér­dekeit figyelem bevéve termel­hessenek. A munkásöndgazgatás gaz­dasági tartalommal való meg­erősítéséhez fokozni kell a vállalatok önállóságát, a mű­ködésükhöz szükséges feltéte­li k biztosítását. Másrészt a munkástanácsoknak oda kell hatni, hogy az új gazdasági helyzetben minél alkalmasab-’ bá váljanak igazgatási funk­ciójuk ellátására. Tanulják meg a vállalat vezetéséhez igazgatásához legelemibben szükséges tudnivalókat; a tervezést, pénzűg.vi gazdálko­dást, önköltségi mutatók elemzését, a gyártási techno­lógiákat. az értékesítéssel já­ró szerződési elveket. Kísér­jék figyelemmel a vállalat minden irányú működését, számoltassák be az igazgatót, főkönyvelőt, műszaki vezetőt, hogy élni tudjanak a törvény­erejű rendeletben biztosított jogaikkal. Munkástanácsainknak jo­gaik gyakorlása mellett az igazgatási feladatok ellátásá­val együtt komoly gondot kell fordítaniok a vállalatnál lévő állami össznépi tulajdon meg­védésére, illetve gyarapítá­sára (beruházási, felújítási hi­telek felhasználása, anyagok gazdaságos tárolása, gépek és épületek karbantartása). Ahhoz, hogy terme’ ányeik versenyképesek, illetve elfo­gadhatók legyenek, szüksé­ges. hegy a munkástanácsok termel vényeik legnagyobb fo­gyasztóival kapcsolatot tart­sanak (Papírgyár a nyomdá­val, Cipőgy'ár a kereskede­lemmel, helyi ipari javító vál­lalatok a lakossággal), hívják meg esetenként azokat, kér­jék ki véleményüket, ismer­jék meg igényüket, mert csal! így tudják figyelemmel kísér­ni, hogy termékeik megfele­­löek-e. Annál is inkább kell azt csinálni, mert a termelés nem öncél, hanem a fogyasz­tók, vagyis legvégül a lakos­ság szüloségletének kielégí­tése. Nem mindfagy az, hogy milyen minőségű, milyen áru­­c.lékeket biztosítunk a la­kosságnak, mert ez vógsőso­­ran visszahat minden üzem saját dolgozójára is. FODOR MIHÁLY Berlin (MTI.) A TASZSZ jelenti: Berlinben hétfőn a Német Egység Bizottsága sajtóértekezletet tartott a né­met és külföldi újságírók számára. Kroger professzoré« Kául ügyvéd, a Német Kom­munista Párt jogi képviselői az újságírók előtt ismertették a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának a strassburgi Emberi Jogok Európai Bizottságához inté­zett beadványát. Az NKP Központi Bizottsága arra kéri az Emberi Jogok Bizottságét, vizsgálja meg a Karlsruhe! Szövetségi Alkotmánybíróság A IVémel Kommunista Párt a karlsrultel ítélet felülvizsgálásét kéri tavaly hozott ítéletét az NKP betiltásáról. A beadvány hangsúlyozza, hogy a Szövet­ségi Bíróság törvényellenes cselekedetei ellentétben álla­nak az 1950 november 4-én kelt, ,.Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok vé­delméről szóló európai kon­vencióval”, amelyhez 1952-ben az NSzK is csatlakozott. A sajtóértekezletet eredeti­leg Bonnban akarták meg­tartani. A bonni rendőrfőnök azonban azzal az ürüggyel tiltotta meg ezt, hogy a saj­tóértekezlet „fenyegetné a nyugalmat és a biztonságot.“ Kocsa Poaovics íugosztátr külügyi államtitkár nyilatkozata a Wamawv c. lengyel lapnak az európai biztonságról Belgrad (MTI.) Mint a belgrádi rádió jelenti, a Warszawy című lengyel lap ankótot indított az európai biztonságról s néhány kül­földi politikushoz fordult az­zal a kéréssel, mondják el véleményüket, mi a szerepe Lengyelországnak a kollektív biztonsági rendszer megvaló­sításában. Az említett varsói lap most közölte Kocsa Popovics jugo­szláv külügyi államtitkár vá­laszát, amely többek között így hangzik: A jugoszláv kormány, az aktív és békés egymás mellett élés elvéből s az általános európai gazdasági és politikai együttműködés pozitív téte­léből kiindulva, mindenkor arra az álláspontra helyezke­dett, hogy az Egyesült Nem­zetek Szervezete alapokmá­nya elveinek alapján és ezek­­kiál az elvekkel összhangban megvalósított Európai Kol­lektív Biztonság rendkívül jelentős hozzájárulás lehetne a béke megszilárdításához. Nyilvánvaló — folytatta Kocsa Popovics —, hogy az Európai Kollektív Biztonsági rendszer megvalósítása nem­csak abból áll, hogy az álla­mok megfelelő szerződéseket kötnek, hanem olyan hosz­­szantartó folyamat ez, ame­lyet kitartó politikai akció­val kell megvalósítani; illet­ve a nyitott európai problé­mákat az egeynjogúéág elvé­nek és az összes érdekelt ál­lamok szuverenitásának tisz-0 Siovieiuntá egymillió rúpia értékű árul rendelt Kasmírban Dzsammu (MTI.) Mint a Reuter jelenti, Dzsammuban hétfőn szerzett értesülések szerint a Szovjetunió egymil­lió rúpia értékű megrende­lést tett a kasimiri kormány­nál kézműipari árukra, a többi között pokrócokra, sá­lakra és bőrvánkosolcra. Felhívás Felhívjuk a szolnoki VI. és a IX. kerületben lakó MSZMP tagok figyelmét, hogy f. hó 27-én délután 4 órakor a IV. körzetben taggyűlést tartunk. A gyűlés a József Attila út 66. szám alatt lévő párthelyi­ségben lesz. A vezetőség kéri a kommunistákat, hogy je­lenjenek meg. MSZMP IV. körzet ideiglenes vezetősége leletben tartása alapján kell megoldani. Jugoszlávia ezért úgy véli, hogy az így értelmezett álta­lános európai biztonság prob­lémája szoros kapcsolatban áll a leszereléssel, vagyis a fegyverkezés csökkentésével és korlátozásával, az atom­fegyverek betiltásával, továb­bá a német kérdés megoldá­sával, ami azonban semmi­képpen sem jelenti, hogy a problémák valamelyikének megoldása feltételezi a többi probléma megoldását Is. A nemzetközi légkör álta­lános megj avulásában mu­tatkozó minden előrehaladás* amelynek szükségét nagyon is érezzük, megkönnyítené és meggyorsítaná az általános európai biztonság megoldását Véleményünk szerint ehhez minden európai ország hoz­zájárulhat, ha a népek kö­zötti őszinte együttműködés elvszerű politikáját folytatja a teljes szuverénitás, egyen­jogúság és függetlenség elvé­nek alapján. Lengyelország. tekintettel politikai és földrajzi helyze­tére, Európában betöltött ha­ladó és építő szerepére, va­lamint mai vezetőségének széleskörű nézeteire, arra hivatott, hogy különösen je­lentős szerepet játsszék az európai biztonsági rendszer megvalósításában — fejezte be nyilatkozatát Kocsa Po­­povios jugoszláv külügyi ál­lamtitkár. Izraeli diüloma’ák leíarlóz'atása Belő unban Brüsszel (MTI.) Az AP je­leníti, hogy a belga rendőrség szombaton letartóztattta Iz­rael párizsi nagy követségének öt tisztviselőjét, mert felje­lentés érkezett, hogy meg akarják gyilkolTM a brüsszeli egyiptomi katonai attasét. A feljelentés egy nőtől szárma­zott, aki az egyiptomi nagy­­követségen dolgozik. A belga rendőrség az öt letartóztatottat szabadon en­gedte, amikor kiderült, hogy Izrael párizsi nagykövetségé­nek tagjai és hivatalos kikül­detésben érkeztek Belgiumba! “értesítés“ Értesítjük ügyfeleinket, hogy a „Mezőgazdasági Víziépítő Vál-* lalat I. sz. Gépcsoportja Szol­nok“, cégnevét „Vízügyi Építő Vállalat 1. sz. Gépcsoportja“ név­re változtatta. A, jászberényi Sütőipari Vállalatnál, az anyagfelhasz­nálás romlásáról vizsgálatot kért a munkástanács az igaz­gatótól és a műszaki vezető­től. A vizsgálat eredménye után határozatban követelték a vállalat vezetésétől, hogy az anyagnormák maximális be­­tertását követeljék meg min­den teleptől, minden dolgo­zótól, az ehhez szükséges fel­tételeket pedig teremtsék meg Hasonlóképpen dolgo­zik a karcagi Sütőipari Vál­lalat munkástanácsa is. Fel­osztották maguk között a vál­lalat egyes részeit, illetve szerveit, hogy műszaki, köz­­gazdasági és pénzügyi téren megfelelő ellenőrzést gyako­rolhassanak. A szolnoki Ta­taroz» Vállalat munkástaná­­tsának a figyelme még a kü­lönféle köH-cáevk- felhasmálá séra, a kiküldetési költségek 2 1957, február 2ff, fel-í MÉHES GYÖRGY eyemnnífl ceL Kalandos regény (3.) jogos, illetve jogtalan használására is kiterjed. 4 Az igazgató és a munkásta-? nács kapcsolatából, illetve! együttműködéséből adódik 1 ma még a legtöbb probléma. < Az igaz, hogy a törvényerejű­­rendelet értelmében az igaz-­­gató köteles a munkástaná-­csok határozatait végrehajtat Apám kezébe vette a finom levélmintákkal díszített ni, ha az nem ütközik a fenn-; cigarettatárcát, forgatta az uj jai között, tapogatta s meg­álló rendelkezésekbe; MégisI látott a közepén, egy virágdísz kelvhében két egymásba azt kell határozottan leszö-1 fonódott betűt. gezni, hogy a munkástaná-í Milyen nevet is mondott a tanár? Kolozsvári csők létrejöttével az igazgatói Gábor..: egyszemélyi felelőssége, ve-3 De miért ajándékoznak T K betűkkel díszített tárcát zctése továbbra is megmarad, j annak, akinek K G. a monogramja? A munkástanács operatív ve-< Hamis nevet mondott volna az idegen? Ha igen, zetéssel nem foglalkozhat,jakkor elég ügyetlenül elárulta magát. Vajon k:i lehet? csupán igazgatási feladatokat Jvaiéban tanár? így külsőre rokonszenvesnek látszik, lát él. Ezzel viszont az igazga-j Mindegy, apa nem mutatta, hogy mi fölött töpreng, tó kettős irányító' alá kerül.j Még én sem sejtettem semmit, pedig én igazán ismerem őt. .... ... . ... . 1 Egészen barátságosan kezdett beszélgetni. Mit jelent az Igazgatós! es>^ — Tanár úr Itt tanít a gimnáziumban? vezetési feladatok különválj — Nem, dehogy. Pihenni jöttem ide, levegőválto­­asztasa, illetve egysegesse - zásra, az Idegeim miatt..; Dehát kinek az idegeit nem tetele? -teszi tönkre ez a háború? Ennek megértése, illetve- Apa rá bólintott, tisztánlátása mind az igaz-- —* Ez már így van. Sok bajt-ja}t hozott a háború, gató és a munkástanács, mind3 Aztán, mint aki hirtelen meggondolta magát, másról a munkástanács és a vállalati kezdett beszélni* ikkkkkkkkkkkkAkkkkkkkkkkikkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkk Például a levegőről. — Nálunk tényleg jő a levegő. Mit tanít a tanár úr? — Számtant. Matematika-tanár vagyok. Valami regényes Kalandot reméltem, mikor meglát­tam ezt a vérrel borított arcú idegent s kiderül, hogy orra bukott egy számtan taná", összetört a szemüvege, kész, ennyi az egész. Sírni tudtam volna mérgemben. — Hát sosem történik semmi érdekes ezen a vilá­gon? Valami izgalmas, valami hátborzongató? így lázadoztam a sors éllen, pedig ha a jövőbe pil­lanthattam volna, ha tudom, mi várakozik reám a közeli napokban, altkor egyáltalán nem panaszkodom, sőt talán beismerem, hogy néha a jóból, azaz az izgalmas kalandok­ból is megárt a sok. De nem láttam a jövőbe, csak a megmosdott, le­ragasztott halántékú férfit láttam, aki ott ült apámmal és cigarettázott. Egyetlen pillanat alatt egészen elszürkült, unalmassá vált. Ugyan kit érdekel egy számtantanár? Van nekünk is belőle az iskolában, kettő is, bár ne volna. AZ IDEGEN VALLOMÁSA Apaék végigszivták a cigarettát,, majd a számtanta­­uar felállt, de valahogy olyanformán, mint aki nem szíve­sen hagyja ott a karosszéket. Tett néhány lépést, de megtántorodott és meg kel­lett kapaszkodnia az asztalban. Egyszerre ugrottunk oda hozzá. — Tva^n sajnálom .: — mormolta. — Valószínűleg a vérveszteség;: 3 — Lefekszik és kipiheni magát, n rendelkezett apám; (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents