Tiszavidék, 1957. január (11. évfolyam, 13-26. szám)
1957-01-27 / 23. szám
4 TISZAVtDtK 1957. jaundr 27. Az „Ivan Milutinovics" vállalatnál Irta: Georgij Kublicicij, a Lity. Gaz. külön'udócitója lil Kisebb -nagyobb mértékben siíkerülit néhány jugoszláv üzemmel megismerkednem, s így természetesen a munkástanácsok t gyakorlati tevékenysógének bizonyos oldalait is megismertem. Jártam a belgrádi „Ivan Milutinovics” vállalatnál és az ország különböző területein lévő munkahelyeim. Távolról sem teljes és nem általánosító jellegű személyes élményeimmel és megjegyzéseimmel szeretném Itt megismertetni az olvasót Itasson, megereszthessen egy tréfát. Ezután Filippovics mérnök, a Duna—Tisza—Duna csatorna építkezésének vezetője emelkedett szólásra Panaszkodat, hogy a nehéz talajon a földgyaluk egy részenem működik rendesen, s óránként csak 20 köbmétert teljesít 120 köbméter helyett. Azt javasolta, hogy ne vállaljanak addig új munkát, amíg a vállalat nem vásárol jó gépeket és a meglévők kezdését nem sajátítja el megfelelően, — Tessék barátaim, szóljunk hozzá! — biztatta az etaök a munkástanács tagjait. — A mérleg komoly dolog! Sztorbec tanácstag rövid felszólalásában azt kérte, hogy a Vrbaszfolyónál épülő gát munkásainak mielőbb küldjenek gumicsizmákat. Legutolsónak Meries tanácstag szólalt fd, aki. azt javasolta, hogy a terv teljesítésének eredményeiről számoljanak be az egész kollektívának. A mérleg megvitatása ezzel véget ért. Sokkal élénkekben folyt a vita az irányító-bizottság határozatainak jóváhagyásánál. Felvetették, küldjenek-© mérnököket a Szovjetunióba, Olaszországba és Csehszlovákiába, hogy megismerkedjenek a hidrotechnikai munkálatok ottani új módszereivel. Elvben senki sem ellenezte a kiküldetést, de néhányan attól tartottak, hogy ez túlságosan sóiéba kerül. Az igazgató megnyugtatta a vitázókat: lehetséges, hogy az utazást kölcsönös csere alapján bonyolítják le s akkor a vállalat jövedelme nem érzi meg a kiküldetést. A vita után a munkástanács néhány kitüntetést és jutalmat ítélt oda a mérnököknek, a legidősebb munkásnak és a munkástanács elnökének, Amikor az értekedet véget ért s a tudósítókat lefényképezték a munkástanács tagjaival és az igazgatóval, megkérdeztem Györgye Kaszicsot, hogy elégedett-e a mai értekezlettel, — Természetesem még nehéz eligazodnunk a mérleg, vagy a beruházás problémáiban, de már szerveztünk közgazdasági tanfolyamokat — válaszolt. — Gyakorlati munkánkban természetesen még vannak nehézségek, hiányosságok... — Talán fanmaliitások is? — kérdeztem. Gyogyre Kaszics azonban ezzel nem értett egyet. A Karadzsorzseva utca Belgrad foiyómenü részén húzódik. Az utca bejáratánál hosszú épület, rajta a cégtábla: „Ivan Milutinovics” Víziút-építö vállalat. Nem minden izgalom nélkül rontottam be az ajtón, Résztveszek a vállalat munkástanácsának értekezlgrtén.1 Az értekezlet még nem kezdődött meg: néihány külföldi tudósítóra vártak. Az igazgató kicsiny dolgozószobájában, ahol nincs sem szőnyeg, sem bőnkarosszék, sem értelmetlenül monumentális írókészlet, — a várakozás alatt megismerkedtem a munkástanácsok történetével. Borivoe “Tárnics, a helyettes Igazgató elmondta, hogy a munkástanácsok 1950-ben alakultak meg Jugoszláviában, amikor rendkívüli enédlyd indult meg a harc a bürokrácia és a centralizálás dien. Minden vállalat nagy önállóságot nyert. Sok minisztériumot megszüntettek. Amikor a decentralizálás megtörtént, sok gyár falára márványtáblát helyeztek d, amelyre aranyos betűkkd írták fd, hogy az üzem igazgatását átadták a kollektívának. Az igazgatás szerve a munkástanács. A munkástanácsot, amely az üz^m életének legfontosabb kérdéseit vitatja meg, az egész kollektíva választja. A törvény értelmében a munkástanácsnak másfél hónaponként legalább egyszer kell üléseznie. A kevésbé fontos kérdésekkel, mint például a havi operatív terveik, szabadságolások, stta. a munkástanács által választott végrehajtószerv, a vezetőség, vagy mint itt nevezik, az irányító-bizottság foglalkozik. Ennek a bizottságnak automatikusan tagja az igazgató is. Beszélgetés közben megérkeztek a svéd és román újságírók. Bevezettek bennünket egy tágas szobába, ahol a munkástanács kora reggel óta ülésezett és már megvitatta a beruházási terv módosításait és más kérdéseket. Most tértek át a harmadik napirendi pontra: a vállalat héthónapos mérlegének felülvizsgálására. A zöld térítővel letakart hosszú asztal mögött. 23 ember ült A szoba berendezése igen egyszerű volt. A sarokban egy Ids emelvényen állt Joszáp Broz Tito mellszobra, a falon ugyancsak Tito arcképe. A falakat még jugoszláv festők képeinek színes reprodukciói díszítették. Györgye Kaszics fémmunkás, a munkástanács elnöke, a Kommunistáik Szövetsége ohecsina-bizotttiágának tagja, folytatta az értekezletet, Először felolvasták a mérleget. Egyetlen hallásra természetesen lehetetlen a sok számot megjegyezni és jelentőségüket megérteni. A felolvasás befejeztévd a hozzászólások következtek. Az elnök bejdentette: Az Igazgatóé a szőj Dmitrie Fopovics igazgató beszámolt a muinikástanácsnak a jövő évre kötött szerződésekről. Komoly I sarcot kellett vívnia verseny társukkal, a zágrábi „Hidrotechniká”val, hogy megszerezze a Dráva balpartján induló munkát. De a versenytárgyaláson, ahol véglegesen eldőlt a kérdés, az „Ivan Milutinovics” vállalta, hogy egymillió dinárnál olcsóbban végzi d a munkát, mint a „Hidrotechnika”, s így kiütötte a nyeregből versenytársát. Amikor az igazgató észrevette a munkástanács tagjainak tiltakozó mozdulatait, sietve hozzátette, hogy az üzlet még így is igen előnyös. Azután meg ott van a prahovi kikötő — ezt a munkát versenytárgyalás nélkül a vállalatra bízták, mivel néhány évvel ezelőtt ugyancsak az „Ivan Milutinovics” kezdte d. Viszont a belgrádi kikötő-részleg ügyét már nem sikerült nyélbeütni: a megrendelő túlságosan keveset kínál a munkáért, s a vállalatnak e2 nem kifizetődő. Befejezésül az igazgató elmondotta, hogy véleménye szerint a vállalat november 29-re, a Köztársaság Napjára teljesítheti évi tervét Az igazgató rendkívül színesen, elevenen beszélt. Látszott, hogy az egész ember csupa energia. And kor befejezte felszólalását, a szék szélére ült, hogy bármelyik pillanatban felugorhasson, közbevág-Amikor Jugoszláviából hazatértem, ©gy ismerősöm megkérdezte: — Igaz-e, hogy Jugoszláviában a munkások maguk választják az igazgatót, s ha nem tetszik, elküldik és másikat választanak? Megmutattam ndd a legújabb jugoszláv közlönyöket, amelyek ismertetik az érvényben lévő törvényeiket és a kialakult gyakorlatot. Az egyik közlöny ezt írja: „A vállalat igazgatóját az obsesina népi bizottsága nevezd ki.” „A vállalat munkástanácsának nincs joga leváltani az Igazgatót.” Igaz, az obsesina népi bizottságában, amdy a jelentkezők közül verseny alapján választja ki az igazgatót, a szavazatok egyharmada a vállalat munkástanácsának képviselőit illeti, s így megvédhetik véleményüket. Dmitrie Popovics már évek óta dolgozik az „Ivan Milutinovics” vállalatnál. Azelőtt a jugoszláv folyami flotta és a folyami utak miniszterhdyeltese volt. Amikor a miniaztériumot megszüntették igazgató lett, 6 most úgy érzi, hogy megtalálta a neki való munkahelyet. Az igazgató és a munkástanács viszonyáról is beszélgettünk. Popovics felugrott az asztal mellől: — Ha tudni akarja, megmondhatom: d sem tudom képzelni, hogyan dolgozhatnék a munkástanács nélkül! Popovics elmondta, hogy a munkástanács, de különösen az irányítóbizottság az üzemben többet jelent mint az igazgató, s bár nem avatkoznak be az operatív vezetésbe, mégis magukra vállalják a felelősség oroszlánrészét az ügyek menetéért. Az igazgató csali hálás lehet az irányító-bizottságnak azért, hogy például olyan kellemetlen üggyel is foglalkozik, mint a különféle panaszok felülvizsgálása, amelyek ürügyül szolgálhatnának a kollektíván bdül mindenféle nézeteltérésekre. ■— És mi történik akkor, ha a munkástanács elégedtlen a munkájával? Az igazgatóinak ez eddig még nyilvánvalóan nem jutott eszébe. Ám ha a munkástanács kémé is az igazgató leváltását, de a népi bizottság nem találna erre elegendő indokot, az igazgatót a helyén hagynák. Viszont a népi bizottság feloszlathatja a munkástanácsot és új választást tűzhet ki. Ha az új műin, kástanács ugyanolyan álláspontra helyezkedik, akkor végül leváltják az igazgatót. Nem túlságosan korlátozott az igazgató jogköre a vállalatnál? Popovics igazgató véleménye szerint nem. ö irányítja a vállalat egész térendő- és üzleti tevékenységét, felveszi és elbocsátja a dolgozókat, s ő féld a fegyelemért a vállalatnál. A törvény pedig határozottan kimondja: „A munkások és alkalmazottak a vállalatnál végzett munkájukért az igazgató dőtt íe- Idősek.” — De magától értetődően a legfontosabb a kollektíva és önigazgatási szervei — mondta befejezésül az igazgató. — Nálunk a kollektíva irányítja a vállalat életét SOK MINDENRŐL RÖVIDEN — NYLON FONAL gyártását kezdik meg a nagyatádi Fonalgyárban. A gyárban, — amióta több energiát kapnak. — rátértek a három műszakra. Tavaszra újdonságaik között szerepel majd a nylon fonál is a háziasszonyok nagy örömére! — A MEZŐGAZDASÁGI gépklsérleti intézet sokfajta mezőgazdasági kisgép tervezésén, alkotásán dolgozik. A különböző takarmányfeldolgozó növényápolási, állattenyésztési gépek mellett kimunkálás alatt áll egy úgynevezett egytengelyű traktor, amely a kisgazdaságok nagyszerű munkagépének Ígérkezik. Ezt a gépet szántásra, — növényápolásra, viz-szívásra és még mintegy 20 féle munkára lehet alkalmazni; — FA TOLVAJOK garázdálkodnak a Szeged környéki erdőkben. Csorna környékén az utóbbi időkben több mint 100 köbméter fát pusztítottak ki. A hatóságok erélyesen felléptek a tolvajokkal szemben. — MAGYARORSZÁG Is résztvesz Varsóban » növényfajta kísérleti értekezleten. Magyarországot Bagola István, az Országos Növényfajtanemesítő Tanács titkára és Berkó János, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője képviseli! i— AZ ÖZDI városi és nagyüzemi nőtanács figyelemreméltó javas lattal fordult az Ózdi Kohászati üzemek munkástanácsához. Az aszszonyok kérik, hogy az üzemi munkósruhákat ezentúl ne Budapesten csináltassák, hanem Ozdon ők készíthessék el. így számos elbocsátott nő olyan munkához jutna, amelyet odahaza, családja körében elvégezhetne. ' A BORSODI Szénbányászati Tröszt szénkészletekben leggazdagabb az egész országban. Geológiai feltételezés szerint az összes szénkészlet körübelül 150 évig lesz elegendő. — HAZATÉRNEK a hegyeshalmi magyar határőrség diszidált tagjai. November 4-én tisztjeik parancsára lépték át illegálisan a határt, most mind a tizennégyen visszatérnek Magyarországra. Valóság lesz a sok filmszereoből — Gina Lollobrigida gyermeket vár Glna Lollobrigida. a világszerte ismert és közkedvelt olasz filmszínésznő új szerepre készül: hamarosan nem a mozivásznon, hanem az életben „játssza“ az anya szerepét. Júliusra gyermeket vár. Gina Lollobrigida 1949 január 15-én ment férjhez és azóta a sajtó már több Ízben írt arról, hogy a kiváló filmcsillag gyermeket vár. A minden alapot nélkülöző hírek nyomán egész kelengyeáradat lepte el Lollobrigida lakását: rajongói „gondoskodni’’ kívántak az újszülöttről. így aztán Lollobrigida most nem „küzd” kelengyegondokkah Az újsáírók kérdésére azt válaszolta, hogy egyaránt örül akár leányai akár fia születik, de a legjobban mégis „ikreket szeretne.11 80 fokos víz — 2385 méter mélyből Az északkaukázusi „Naljcsik“ üdülő közelében forró ásványvízforrásra találtak. A hatalmas forrás egyik furatán 2.385 méter mélyről tör fel a viz. máshol 900 méter mélyen található. A 2.385 méter mélyről feltörő viz hőfoka 80 fok. A forrásból naponta több mint — 80.000 liter viz jön a felszínre; Az idén az uj ásványi forrás közelében iszapgyőgyintézetet és két 300 ágyas szanatóriumot építenek; Az eddigi kutatások azt bizonyítják. hogy egy forróvizü földalatti medencére találtak, ahol a viz hőfoka még 110 foknál is magasabb. A tervek szerint több fúrótornyot állítanak fel. s ezeken keresztül látják el forró vízzel a várost és az üdülő központifűtéses házait A szem hatalma Ambourghot. a híres oroszlánszelidítőt egyik nap megkérdezte valaki egy étteremben, mitől van olyan nagy hatalma az állatok felett. „Megmutatom nekik, hogy egyáltalán nem félek tőlük és nem veszem le róluk a tekintetemet“ — mondta Ambourgh. aztán így folytatta: „No várjon, majd mindjárt bebizonyítom tekintetem hatalmát.’’ Ezzel merően ránézett egy idegenre a szomszéd asztalnál Ez egy idő múlva felállt és úgy ment Ambourgh felé. mintha meg lenne bábonázva. Hozzáérve egy csattanó pofont kent le az oroszlánszelidítőnek és így szólt: „Ha még tovább is rám bámul, a másodikat is megkaphatja, ;; .’* Ambourgh azóta állítólag nem próbálja ki embereken szemének hatalmát. Európa legnagyobb sóbányájában Húsz másodperc alatt hatvan méter mélységbe ereszkedett a lift Krakkó közelében, Wieliczkában, Európa legnagyobb sóbányájába. Ezek a sóbányák a IX. században keletkeztek, 1105-ből származó történelmi okmányok már megemlékeznek a sóadóról, amelyet a wieliczkai bányák fizettek. A falak sóból vannak, a levegőnek sós íze van, sólépcsőkön haladunk lefelé, sókerítésre támaszkodunk. Sok százezer turista járta már végig ezeket a hosszú zegzugos folyosókat, amelyek nem a munkahelyre vezetnek, hanem a bánya turisztikai érdekességei és szépségei felé. A lengyelek, akik féltékeny gonddal őriznek minden nemzeti kincset, a régi idők minden szép hagyományát, nagy súlyt helyeznek arra, hogy ez a bánya is megmaradjon a maga szépségében. A villanyvilágításos, 55 méter hosszú, 17 méter széles és 12 méter magas helyiséget, a Szent Kunigunda kápolnát, 27 éven át építették a bányászok. Gyertvatartók, szobrok, domborművek, faragványok díszítik. Mindezt kristálysóból faragták. A sóbavájt barlangok és termek nincsenek pillérekkel megerősítve, sem pedig alátámasztva! Másfél méter vastag sóréteg óvja páncélszerűen a barlangokat a beom lást ól, A tizenegy méter mélységű, sósvizű tavon vasárnaponként csónak viszi a turistákat a földalatti kirándulásra. A bánya- ma 135 méter mély. A W.eliczkában bányászott ső élelmezési célokat szolgál. Kristálysót is bányásznak, ezt főleg tanulmányi célokra, optikai vizsgálatokra használják. A só kitermelése évszázadokkal ezelőtt kézzel történt j kaparták. Később csákányokkal; Most már gépekkel, elektromos árammal, sűrített levegővel folyik a só bányászása. A wieliczkal bányákban évente kb. 100 000 tonna timsót és 50 000 tonna konyhasót termelnek. Tudósok becslése szerint a bánya földalatti sókészlete kb. 200 millió torma. Hipnózis a dohányzás ellen Henry Blythe, angol hipnotizőr hanglemezeket terjeszt, amelyekkel állítólag le tudja szoktatni „pácienseit1’ a dohányzásról. A hanglemezekhez mellékeli saját fényképét, amelynek hipnotikus tekintete „könnyű hipnózisba’’ helyezi a nézőt. Amint ez az állapot beállt, a hanglemezről Henry Blythe hangja azt szuggerálja a hallgatónak; hogy nem is kívánja a dohányzást; s arra inti. nehogy a dohány teljes elhagyása után lógó orral járja a világot. A hanglemez ezekkel a szavakkal ér véget: „Most már felébredhet“. Blythe azt állítja. —« hogy a hanglemezzel közvetített kezelés ugyanolyan hatékony, mint a személyes. Szép asztal - Jtí Él VÁGY Nincs kellemesebb, mint a napi munka után leülni egy szépen, ízlésesen megterített asztal mellé és elfogyasztani a jóízű vacsorát. A szép terítés csakúgy fontos, mint az ízletes vacsora. Néhány egyszerű tanáccsal próbálunk útmutatást adni a szép terítéshez, tetszetős tálaláshoz. Ha felvágottat veszünk vacsorára, tálon szervírozzuk, mert a lapos tányér nem olyan csinos, mint a tál. Vegyünk három-négy kisebb tálat, erre tegyük rá a felvágottat, vajat, sajtot. A felvágottnak szedjük le előre a héját és a szeleteket helyezzük szépen egymás mellé. Télen savanyúuborkával, tavasszal néhány félbevágott retekkel, nyáron gerezdekre szeletelt zöldpaprikával rakjuk körül a felvágottat. A kenyeret kosárban tegyük az asztalra, a kenyérkosárba terítsünk kézimunkát, vagy tiszta szalvétát, de megteszi papírszalvéta is. Mindig terítsük meg az egész asztalt. Ha teát is készítünk, a csészéket csészealjra rakjuk. ízlésesebb is így. meg aztán a forró teáscsésze tönkreteszi a fényezett asztalt. ha pedig kilötvög. elmaszatolja az abroszt. Általában nagyon célszerű a lemosható viaszosvászon, vagy a méterszámra kapható mintás plasztik. De hiába terítettünk meg akármilyen csinosan, ha a gőzölgő levest fazékban, az illatozó főzeléket lábasban visszük be. Ne tegyük — még akkor se. ha nagyon nem szeretünk mosogatni! A lábas-fazék problémát a legegyszerűbben a tűzálló edények oldják meg. Főzhetünk, tálalhatunk is bennük. Csak arra kell vigyázni, hogy nyílt láng ne érje az edényt. Ne csak a leveshez adjunk merőkanalat és villát, mert nem ízléses, nem is egészséges, ha mindenki a saját evőeszközével nyúl bele a közös tálba. A salátához ne felejtsünk el kistányért is adni, szárnyashoz, halhoz pedig csonttányért; Mielőtt kimondjuk, hogy „kész az ebéd”, még egyszer nézzük meg az asztalt, helyén van-e a ső. kenyér, viz, fogpiszkáló, kés, villa, kanál, pohár. Ha kicsi az asztalunk, állítsunk melléje egy másikat tálaláshoz. Terítsük le abrosszal, vagy szalvétával és a „kellékeket’1 tálalókanalat, villát, poharat, sőt kenyeret, vizet erre tegyük. Jó étvágyat a szépen terített an» tálnál! 4 I
