Tiszavidék, 1957. január (11. évfolyam, 13-26. szám)

1957-01-24 / 20. szám

2 TISZA VIDÉK 1967. január 84, f r Á SZOCIALIZMUST ÉPÍTŐ ORSZÁGOK ELITÉBŐL ; a Magyar Szociailsla Mankás^ár! Ideiplenes Intéző Bizolíságinsk közleménye át. HDR <s világ legnagyobb barnaszéntermelője 200 millió tonna egy ev alatt A Német Demokratikus Köztársaság barnaszéntermelése 1956- ban érte el először az évi 200 millió tonnát. Ez a nagyszerű ered­mény még jobban megszilárdította az NDK első helyét a világ bar­­naszóntermelő országai közt. A Német Demokratikus Köztársaság barnaszén bányászai ' jelenleg a világ bamaszónhozamának körülbe­lül 45 százalékát termelik ki. Németország demokratikus részében sokat" fejlődött 1945 óta a barnaszén-ipar. Már 1946-ban körülbelül 103 millió tonna barna­szenet hoztak felszínre, ez hétmillió tonnával több, mint amennyit ezen a területen 1936-ban termeltek. Az NDK második ötéves terv­szakaszában ismét tovább fejlesztik a népgazdaság e legfontosabb ' nyersanyagbázisát. A célkitűzés: évi 260 millió tonna nyersbarna­szén. A Német Demokratikus Köztársaság területén oly gazdag bar­naszén télepek vannak, hogy a fokozott kiaknázás ellenére még 80—100 esztendeig sem merülnek ki. A jelenlegi technikával a bar­naszén körülbelül 90 százalékát külszíni fejtéssel hozzák felszínre. t2 kilométer hosszú, 5 millió 700 ezer négyzetméter kiterjedésű mesterséges tó Szlovákiában Több mint 7 évvel ezelőtt, 1949 végén a szlovákiai Milochovo és Nosice községek mellett egyszerre megjelentek a, fiatalemberek szá­zai, fiúk és leányok egyaránt. Az időjárás nem kedvezett a fiatalok­nak: a késő őszt esők, a viharos erejű szelek rendkívül nagy erő­feszítéseket követeltek tőlük. Az új vízierőmű építői azonban nem hát­ráltak meg a nehézségek előtt. Nagy lendülettel láttak hozzá eljö­vendő lakóhelyük alapjainak levá­ltásához. Elsősorban lakásokat és fontos szociális berendezéseket épí­tettek. Közben állandóan újabb és újabb fiatalok, építészek érkeztek a helyszínre és így napról-napra növekedett a vízierőmű építőinek száma. Alig egy év eltelte után szinte a felismerhetetlenségig megváltozott a közelmúltban még ismeretlen vi­dék. Az újonnan lefektetett vasút­vonal teljes mértékben biztosította a vízierömű építéséhez szükséges különböző anyagok, gépek szállítá­sát. Lassan-lassan megváltozott ä Vág-folyó medre. Ma már hatal­mas vasbetonépület emelkedik itt a magasba, s a legkorszerűbb gé­pek villamos-árammá alakítják át a Vág-főlyö vizének energiáját. A 100 kilowatt kapacitású elosztó is készen áll, hogy rövidesen műkö­désbe lépjen. A duzzasztómű ha­talmas falai már felfogják a Vág­­jölyó vizét, azt az áradatot, amely még a közelmúltban is annyiszor hatalmas károlyit okozott ezen a vidéken. 1955 márciusában úgy látszott, hogy a vízierömű építői képtelenek határidőre teljesíteni vállalásukat. A hír gyorsan elterjedt az egész országban és néhány napon belül Bmból, Pilzenből és más csehszlo­vák városokból friss erők, kiváló szakemberek érkezdek a helyszínre. Az építők napról-napra felülkere­kedtek az idővel vívott karcban. Csakhamar kitűnt, hogy a vállalá­sok teljesíthetők. A 3. sz. gépegy­ség a vállalásnak megfelelően 1955 december elején megkezdte kísér­leti üzemeltetését. 13100 kilométer hosszú vonat Ilyen hosszú lenne az a vonat, amelyre félfémé mindaz az anyag, amelyet felhasználtak Nosicében a vízierőmű építkezésére. Csupán be­tonból 56.650 vagont dolgoztak be. A megmozgatott földmennyiség se­gítségévéi 5.5 kilométer hosszú, 100 méter széles és 10 méter mély ár­kot lehetne betemetni. Az itt létrejött mesterséges tó, amelyet 1957 szeptember első nap­jaiban „adnak át rendeltetésének“, több mint 12 kilométer hosszú lesz. Terjedelme eléri az 5 millió 700 ezer négyzetmétert, s több mint 26 millió köbméter vizet képes be­fogadni. A tó mélysége is egészen „félelmetes": lesznek helyek, ahol eléri a 18 métert. Igen komoly lesz a vízierömű gépháza is. Három gépegység ala­kítja majd át a hatalmas áradatot viHamas energiává, összkapacitá­­suk eléri a 67 megawattot. Ezek a gépek annyi vülamosenergiát ter­melnek majd, amennyit ezideig a ladeci, az ilavai, a dubnicei és a kostolnói erőművek együttesen ter­meltek. Ez a vízierőmű egyébkén!) arról is nevezetes, hogy itt kezdik meg működésüket az ország legkor­szerűbb gépei, Magyar könyvűjdonsőg Romániában A Román Népköztársaság Ál­lami Irodalmi- és Művészeti Ki­adója „Huszonöt év” címmel két­kötetes válogatásban kiadta Nagy István romániai magyar író leg­jobb novelláit, riportjait, cikkeit, cs önéletrajzi írásait. A két kötet a december 21—30. közt megtar­tott „Könyvdekéd’'' alkalmából je-; lent meg. Nagy István írásaiban figyelemmel kíséri a romániai munkásosztály történetét, kezdve az 1930-as nagy sztrájkoktól, a ro-, mán munkásosztály öntudatraébreé dósétól egészen napjainkig. Ember-, > ábrázolása konkrét, írásait az azo-,; nos téma kimeríthetetlen gazdag- 1 sága, hol drámai, hol humoros részletek teszik változatossá. Ez a gyűjtemény nemcsak az ország munkásosztályának nehéz, de dia dalmas útját tükrözi, hanem ugyan­akkor híven megmutatja magának Nagy Istvánnak a fejlődését is kezdve a lázadozó táronétól át­érett, öntudatos harcosig, a spon­tánul író kezdőtől az öntudatos szocialista-realista íróig. írásaiban valóságos himnuszt költött, a mun­kásosztály himnuszát A Vir rádiója A moszkvaiak jól ismerik a Pus~ kin-téren azt a háromemeletes ódon épületet, amelyet most ké­szítenek elő a VI. Világifjúsági Ta­lálkozóra. Itt lesz a VIT rádióköz­pontja. A rádió épületét a láthatatlan hullámok összekapcsolják majd a Szovjetunió valamennyi köztársa­ságával, határterületi és területi központjával, a világ valamennyi országával. A tudósítók egyidejű­leg 25 helyről közvetíthetik sza­lagra vett adásaikat, ezenkívül to­vábbi rádiókábel áll majd rendel­kezésükre. Az épületet úgy rendezik be. hogy a vendégek zavartalanul dol­gozhassanak, a megfeszített mun­ka után pedig minden kényelmet megtaláljanak. Ví* folyt a fsusirán Az újév előestéjén Turlunénia leg­nagyobb öntözöművének építésénél, a Karakum-csatornánál jelentős esemény történt. Az építők, a pusztaság meg­hódítói megkötötték a futóhomokot és befejezték az „Úttörő“ árok ásását. Az árok hossza 200 kilométer. Az Ama- Darja vize ma már több mint 187 ki­lométer hosszúságban kanyarog a ho­mokbuckák között. Az új víziűt kibő­vítését nagyteljesítményű földkotrók és lépegető exkavátorok segítik. Az építők minden erejükkel arra tö­rekednek, hogy »57. első felében a 400 kilométeres karakumi csatorna teljes hosszában megindítsák a vízfolyást, s ezzel biztosítsák a gyapottermelő kol­hozok számára a vizet. A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Megyei Elnök­sége a Tiszavidék november 23-i számában közleményt tett közzé, amelyben számos megyei, járási, városi párt- és tanácsvezetőt visz­­szatanácsolt eredeti foglalkozásuk folytatásához. A fenti határozatot az MSZMP Megyei Ideiglenes Intéző Bi­zottsága felülvizsgálta és azt hatálytalanította, mivel megállapítást nyert, hogy az elvtársak eilen felhozott vádak többségükben alapta­lanok, leváltásuk a jól ismert „sztálinista“’, „rákosista'’ cllenforradal­­• mi jelszó jegyében történt. A szóbanforgó közleményben elvtársak megbélyegzése helytelen igazságtalan. Az Intéző Bizottság úgy dö ntött, hogy a közleményben sze­replő elvtársak képességeiknek megfelelően párt-, állami, gazdasági tisztséget tölthetnek be. AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGA Köszönetnyilvánítás Mindazon Jó barátainknak, ismerő­seinknek, akik áldott emlékű férjem hosszú betegsége alatt és elhunyta al­kalmából jó ir.dulatú támogatásukkal együttérző őszinte részvétükkel fájdal­munkat enyhítették, ezúton mondok hálás köszönetét. Dr. Balta Zoltánná Tiszaföldvár A Passanbau fogvatartóit magyar menekültek éhségsztrájkba kezdtek A nyugatnémet rendőrség fegyve­res erővel megakadályozta a ma­gyar menekültek egy csoportját ab­ban, hogy visszatérhessen Nyugat- Németországból Magyarországra. A magyar menekülteket egy passaui iskolában tartják fogva. A magyar menekülteknek innen is sikerült kitömtök. Ezek az osztrák-nyugat­német határ felé vették útjukat, de ismét elfogták őket. A csoportot állítólag „tiltott határátlépés kí­sérlete" címén bíróság elé is állít­ják. Minthogy a nyugatnémet hatósá­gok különböző kibúvóiddal továbbra is megakadályozzák hazatérésüket, a magyar menekültek közölték, hogy éhségsztrájkba lépnek. A Süddeutsche Zeitung felteszi a kérdést: miért is kívánnak haza­térni a menekültek? A lap egy magyar bányász szavait idézi. A bányász elmondotta, hogy „a nyu­gatnémet munkásoknak több bért fizetnek és ezenkívül nehézséget okoz a német nyelv is." Egy másak lap Dávid Ferenc szavait idézd. Dávid bányában dol­gozott, kijelentette: „hamis ígére­tekkel bányába leényszerítettek bennünket. Alaposan kizsákmá­nyoltak mindannyiunhat. Ott nagy üzemben dolgoztam és jól laeres­­tem." Egy másik fiatal menekült) hangoztatja: „itt minden csupa csalás. Minden áron haza akarok menni." Stefán László ezeket moaidta: „a nyugatnémet fiatalokat kizsákmányolják és keveset fizet­nek nekik. Alig várom, hogy újra a postán dolgozhassan és az esti gimnáziumba járhassak Budapest ten." A menekültek a nyugatnémet hatóságok minden ellenintézkedése dacára haza akarnak térni. Újabb íeszere’ési javaslat az ENSZ előtt Mint az AFP jelenti, Lester Pearson kanadai külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés politikai bizott­ságának hétfő esti ülésén bejelen­tette: hamarosan újabb határozati javaslatot terjesztenek elő, amely­ben kérik, hogy az ENSZ Leszere­lési Albizottsága folytassa a tár­gyalásokat, és vegye figyelembe aa egy év óta beterjesztett javasla­tokat. E határozati javaslatot, amely­nek végleges szövegében még nem állapodtak meg, többek között a2 Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Ausztrália, Ka­nada, India, Japán, Jugoszlávia ás San Savadon- terjeszti majd elő. (MTI.) Legfrissebb KÜLFÖLDI HÍREÍMKBÓL Mint a belgrádi rádió jelenti, a Jugoszláv Statisztikai Hivatal ada­tai szerint a jugoszláv ipar meg­valósította 1956. évi termelési ter­vét. I * A DPA lcözli: a milánói Scala zene és énekkara sztrájkba alcar lépni, hogy tiltakozzék az Opera­házitól: nyújtott állami segítség tervbevett csökkentése ellen. A TÓIII ISI VAN: SZÖKEVÉNY (34.) LT asztalain futott volna Jenő a -- lány mellől. Lenyűgözte az a sötét élettapasztalat, amelyet Olga a maga megrendítő valóságában kiborított. Nem szépítette a szava­kat, olyan kúnéleUieaiül csomagolta beléjük küzdelmeit, ahogyan az át­élt szenvedések kiérdemelték. Ahol legfájóbban égték a sebek, ott a szavak meztelen átkokat fejeztek ld, ahol a gonoszságot festették meg, martak, mint a vád mérgek. Most érezte először teljes ember­nek szeretőjét. Nem a szeretkezé­sek sóhajait, apró, boldog nyikka­­násait juttatta eszébe a lány, ha­nem a flaszterrá ejtett piciny han­gyát. Éppen úgy lökte ki a sons a világba. Szedte vékony lábait, ira­modott valamerre, de valami vá­ratlan, kiszámíthatatlan óriástalp mindig lezúdult mellette. Elsötétült felette a nap, majdnem széttapos­ták, de ő fürgén irányt változta­tott. A flaszter azonban határtalan kiterjedésű, sosem ért a végére. Az örökös menekülésben el is fe­lejtette, hogy van puha, hívogató illatú föld, friss fűszál, melynek hegyére a napsugár is kiül sütké­rezni. A kis rovar bel été bolyod ott, aztán egyszerűen bedeszokott, hogy az élet csupa hajszából álL Olga megállíthatatlan panaszko­dása csak szánalmat ébresztett benne, saját életéért való aggo­dalma ennél erősebb volt s inkább azt várta megadással, hogyan sza­kad vége ennek az életvád-áradat­­nak. Ö is szűkölt, harapófogóban kapálózott. A lány túihevült kitá­rulkozása valami érzelmi társítás folytán a maga helyzetére emlékez­tette. Szeretője igazán szerelmes belé s leplezetlenül akarja meg­mutatni magát; Hátha megnyílik még a szive iránta* Neki vajon nem ugyanez volt a célja, mikor a bál után Inci lábát is megmosta? Még erre is képes érte, csak mégagyszer szeresse. De különbség is van a kétféle meg­nyilatkozás között. Az övé kézzel­­foghatósága ellenére üresebb volt, csak külsőség. Ez a lány lelke leg­rejtettebb zugait is feltárja. — Milyen hiszékeny is voltam szerelmed erejéről — hatolt fülébe tompán, mintha víz alatti burán át jönne, a lány hangja. — Mennyi fejtöréssel készültem a fogadásod­ra, ha jöttödet vártam ... Míg ke­vesebbet kerestem, két hónapig lekváros meg vajas kenyeret reg­geliztem, vacsoráztam, csakhogy tudjak venni egy új blúzt, vagy koonbinét. j i Tetszeni akartam ne­ked . ;; Szirmai tetőtől-talpig elgyengült, annyira megrohanta a szánalom­mal vegyes szégyen. Ö, a jól kereső férfi — még vé­letlenül sem gondolt rá egyszer sem, hogy Olga részéről áldozattal is jár a viszony fenntartása. Ö csali beállított hozzá vágytól lobogón, fürdött az élvezetben, kényeztetés­ben, de a kettőjük titkát őrző, ba­rátságos öreg díványom túl nem terjedt a tekintete. Egészen elfelej­tette, hogy az életnek varrnak egé­szen szűkös fokozatai. I átta a széles, vén szekrényt, melynek ajtaja mögött elő­ször csiklandozta szemét az öltöz­ködő Olga harisnyába bújó lába, combja. Az ajtó mögött egy-egy mutatós ruhadarabbal gyarapodott a lány vagyonkája, de annak fejé­ben fukarul adagolt kenyérdarao száradt a konyhaszekrény polcán és unalmas lekváros üveg hintette bele lomha szagát a deszkarepede­­sekbe. Ö a testi-lelki kielégülés után kényelmesen felöltözött, nagy­lelkű puszival eltávozott s hogy vajon mit csinál ezután a lány, már más gondok verték ki a fejé­ből. Vádlón kísért most képzeletében a homályos ablak-karikás konyha­ajtó nyekergése, a lassan véko­nyodó nyílás, míg Olga őt kísérve szerelmes pillantásával — behajtja, s a kilincs fémes zörrenése, mikor leveszi róla a kezét. A nedves fol­tokká 1 térképezett szomorú kony­hában sietve majszol néhány fa­latka lekváros kenyeret a ’lány és számitgatja, hány napig kell még spórolnia egy csinos öto. Lehetetlenül érezte magát. Sze­retett volna valami vigasztalót mondani Olgának, de menekülés­vágya erősebben szorította. Ugyan­akkor sajátmagától is viszolygott, mert látta viselkedése mélyén az elvakult önzést. Beleborzadt, amikor megvillant benne a felismerés: a szökésnek ez a semmire nem tekintő szenvedé­lyes kívánása már majdnem olyan agyat elborító érzés nála, mint a foggal-körömmel való ragaszkodás Incihez. Mit is mondott ez a lány? Azért nem mutatkozott vele nap­pal, mert szégyelte volna, ha a „hi­vatalosaknak" szemet szúr. Igaza van, restéit volna a káderlapján valami ostoba megjegyzést. Kerül­gette a válóper körüli bonyodal­maktól való félelem őszinte okát. Hogyan állna oda az elvtársak elé, akik számtalanszor céloztak zavar­mentes. mintaszerű házaséietükre, — azzal az óhaiial. hogy támogas­sák válása ügyében? De ha csalt ez a legfájóbb az egészben s ez kényelmetlenségénél fogva feledtetni tudja, hát tizenöt évi közös gondoknak, egyhangúsá­gukban is sok kellemeset hordozó kapcsolatuknak vet véget néhány bírósági tárgyalás és a gyerek lel­kén talán soha nem gyógyítható sebet ejt, — ha mindezeknél fonto­sabb a beosztását fenyegető vé­szelj', akkor marad-e benne egy gombostűnyi hely, ahol őszinte ér­zések maradtait? löszre sem vette, hogy Olgáék kapualjában állna!: már. A mocskos boltív csúcsán egyszál negj'venes villanyörte hunyorgott. A lim-lqjnmal, szeméttel telcszórt pincelejárat felől patkányvinnyogás pattogott a hűvösebbé váló levegő­től enyhén bűriő omladékos fa­lakra. Szirmait nagyon leverő .hangu­latba ejtette a szeretőjével töltött negyedóra. Lehet ettől, lehet, hogy a rossz levegőtől kóvályogni kez­dett a feje. Úgy érezte, valami si­kamlós vizű tóban süllyed, kering egyre lejjebb, felette mind nagyobb a fojtogató nyomás, sűrűsödik a hínár körülötte s már agyonszorí­­tással fenyegeti. Megijedt magától, cáyan kegyet­len gondolata támadt, mikor megint a lány erős, most málló-sárga színű nyakára tévedt a tekintete. Mélyet lélegzett — görcsös erőlködéssel a belső zsebébe nyúlt s félelmetesen forgó szemmel kérdezte szárazon: — Mennyi pénzzel tudlak kise­gíteni? Olga megborzadt, elfehéredett. fejéhez kapott s a falhoz tántoro­­dott. Alig hallhatóan rebegte: — Még valami nagyon fonto­sat... életbevágóan fontosat akar­tam veled közölni..; De most- Riár... takarodj! (Folytatása következik.) sztrájk kezdetének időpontját még nem határoznák «J* Aj izraeli csapatok — az AFP je­lentése szerint — kedden folytatták a Sinai félsziget kiürítését. A fél­szigeten már csak egy kis parti öve­zet van izraeli kézben. Az akbaí öböl partján a kedden kiürített te­rületeket dán, svéd és columbiai erők szálljak meg. A londoni rádió közlése szerint az osztrák kormány felkérte az európai Bevándoriásügvj Hivatal Kormányköri Bizottságát, intézze el, hogy a tagállamok gondoskod­janak bizonyos meghatározott lét­számú ausztriai magyar menekült ellátásáról. Az osztrák kormány bejelentette, hogy Ausztria nem képes továbbra is viselni a mene­kültekkel járó gazdasági terheket; A londoni rádió megjegyzéseket fűz a lengyel választások végeredményéhez. Az angol rádió varsói külön.udósltója szerint Gomulkánalc ,,jó oka van arra, hogy meg legyen elégedve a választás eredményével. Sokkal többen szavaztak le, mint ahogy azt maguk a kommunis­ták várták. Gomulka munkatársait nagy szótöbbséggel megválasztották. A nagy­szabású győzelem jó jel a Gomulka ve­zette és általa képviselt hazafias ts nemzeti kommunizmus jövője szent­­pontjából“. Az Egyesült Nemzetek illetékes szer­vei Kairóban jelentést tettek közzé a Szitezi-csatorna roncskiemelési munká­latairól — jelenti a BBC. Eszerint a csa­tornát eltorlaszoló hajóroncsok több mint egy IiarmadUt kiemelték. Minden valószínűség szerint március elejéi-e annyira megtisztítják a csatornát, hogv kis merülésű hajúk már közlekedhet­nek majd rajta, május közepére pedie ® íl fél méter merülésű hajók Is áthaladhatnak. Megváltozott a kijárásié Utasom időpontja Szohíaíi város területér* a kijárást tilalom 1957. január hó ‘25-től kezd­ve S3 órától hajnali 4 órá.% tart. Az eddig kiadott magyar és orosz engedélyek hatályukat vesztik. Az újabb engedélyeket a városi rendőrkapitányság fogja kiadni. Az összes kiadott engedélyek 1957. január 26-án érvénytelenné válnak. Akiknek a szolgálata fö t-tlen meg­kívánja. ez időpontig azt üzemeik által szerezzék be. Szolnok, 1957. január 23-án. A rendőrkapitányság vezetője \

Next

/
Thumbnails
Contents