Tiszavidék, 1957. január (11. évfolyam, 13-26. szám)
1957-01-24 / 20. szám
VjIÁG PROIETÁRJAI, EGYESÜUEíEK! ÁRA: 50 FILLER II, evf. 20, szám, 1937. Január 24. csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 12 kilométer hosszá mesterséges tó Szlnvákiában Munkásokat keresnek Szolnokon 11 passanj magyar menekültek éhségsztrájkba léptek Hogyan tippeljünk ? A magyar szocialista jövő nevében kérnek szót mindazok, akik a termelőszövetkezetek érdekében hallatják hangjukat. Igaz, manapság kevésbé népszerű dolog erről beszélni és állást foglalni, de meg kell tennünk, ha hűek akarunk maradni a magyar parasztság s főként a szegényparasztság igazához. Mert nem vitás, a termelőszövetkezeti mozgalom elsősorban a szegényparasztság létkérdésévé lett napjainkban. Azoké a mezőgazdasági munkásoké, akiknek egyáltalán, vagy csak nagyon kevés — a megélhetőségüket sem biztosító — földterületük van. Ezek az emberek most nem tudnak hová lenni. Arra nincs lehetőségük, hogy az iparban elhelyezkedjenek, hiszen az energiahiány miatt igy is nagyszámú ipari munkaerő szabadul fel, amivel nem tud mit kezdeni most az ország. Gazdasági helyzetünkből adódik, hogy a munkanélküli segély nem oldhatja meg a létfenntartás kérdését. A munkanélküli ipari munkások valószínűleg minden alkalmi munkát kénytelenek lesznek elvégezni családjuk fenntartása érdekében. Mi marad hát: a foglalkozásnélküli agrárproletárok számára? A krajcárom napszám, a kétszer főzött kolbász-leves. a megalázott cselédsors. Szó sem lehet róla, hogy visszatérjen a keserves múlt. Világos tehát, hogy a szegényparaszti réteg számára a termelőszövetkezeti mozgalom a létfenntartást jelenti. Nincs-e hát jogunk szót emelni érdekükben és szólniok maguknak az érdekelteknek, amikor ilyen veszély fenyegeti Magyarország egyik jelentős, a szocializmus ügyéhez mindig hű dolgozó rétegét? Egyes mérsékelt állásfoglalásé, emberek azzal érvelnek: az állam megvédi az egyénieket és a lálépni szándékozókat a szövetkezetesítést zaklatástól. Azt mondják, mindenkinek szabad akarata van termelési fői májának megválasztására, nem szabad senkit befolyásolni. Arról természetesen nem beszélnek, hogy vannak másmilyen zaklatások is. Olyan „mérsékelt'* kényszerítések, fenyegetőzésele, amiről Nagypál Béla is ir a jászapáti Alkotmány Tsz-ből, meg amit Kunhegyesen is terjesztenek. Kunhegyesen azt hirésztelték, hogy Amerika (!?) most lehetőséget adott a szövetkezetből való kilépésre, de aki most bentmaradt, az soha többé nem válhat ki, s mivel az óvodások sem ültek fel ennek a dedós butaságnak, erélyesebb eszközökhöz nyúltak a „parasztság nyugalmának apostolai“, agyonveréssel fenyegették a szövetkezetieket. Milyen demokráciát akarnak hát azok, akik helytelenítik a szövetkezett eszmék propagálását? — Csak az ellenség agitáljon meg nem válogatott eszközeivel, s mi tétlenül nézzük, hogyan züllesziik széjjel közös gazdaságainkat, hogyan herdálják el a milliós vagyonokat? S mindezt a szabad akarat érvényesülése védelmében. Igenis meggyőzéssel, okos szóval meg kell nyernünk a tévútra vezetett embereket. Természetesen nem arról van szó, hogy a hivatalnoki apparátus dolgozóit kirendeljük ismét agitációs munkára, hogy q tanítók, mérnökök, állami tisztviselők vasárnapjait elvegyük s egy nav folyamán három-négy botcsinálta népnevelő csoportot küldjünk egy-egy szövetkezni nem altató paraszt nyugtalanítására. Munkás-paraszt kormányunk többízben leszögezte már, az önkéntesség elvét szigorúan betartja s nem tűri a törvénysértő önkényeskedéseket. De ugyanakkor azt is félreérthetetlenül kinyilvánította a kormány: Magyarországon szocializmus épül, tehát a szocialista típusú mezőgazdaságé a jövő. Idők folyamán a társas és az egyéni gazdaságok között folyó verseny úgyis a szövetkezetek javára dönti el a gazdaságosság kérdését s végül az egyéni termelők a saját belátásuk alapján lépnek erre az útra. Mert mi a helyzet például a földdel rendelkező kilépőknél? Valamivel több reményük lehet a jövőt illetőleg, mint a földnélkülieknek. ■— Valamivel több, de ők is nehéz évek elé néznelz. Hiszen a föld még nem minden. Ahhoz kellenek gazdasági felszerelések, mezőgazdasági kisgépeti, tenyészállatok, vetőmagkészlet és még nagyon sok minden. Honnan tudják ezt a kilépők előteremteni? A nagytöbbség sehonnan, vagyon sokan tehát primitív gazdálkodást folytatnak majd és lehetetlenül sok munkával kevesebb jövedelemhez jutnali, mint a szövetkezetben. A kilépők egyrésze azért határozta él magát egyéni termelésre, mert nem találta meg a számítását a szövetkezetben. Paraszti lelkiismeretét bántotta az ott folyó tékozlás és a közvagyonnak csákiszalmájaként való kezelése. Másik — és a jelentősebb — részük csupán azért lép ki, mert van egy ilyen irányzat. Valószínű, hogy évek múltán viszszatérnek az elhagyott szövetkezetbe. De szükségük van-e ilyen tűzpróbákra? Nincs-e jogunk figyelmeztetni a kilépőket: rájuk nézve is károsodással járhat meg nem fontolt elhatározásuk. Nagyon sokan azért is váltak ki a termelőszövetkezetből. mert az októberi események után nem látták tisztán a magyar mezőgazdaság jövőjét. — Most már világos: proletárállamunk megvédi és fejleszteni kívánja a szocialista mezőgazdaságot. — Nincs ok a reménytelenségre s ezt el is kell mondanunk-El kell mondanunk mindazt, ami a szövetkezetek mellett szól. Mert ezt követeli tőlünk a sok próbát kiállt tsz. paraszt 5 az egész népgazdaság érdeke. Icon's érveljenek nyugodt szívvel a szövetkezés hívei. A kommunisták, szövetkezeti gazdálkodás fölényéről meggyőződött pártonkivüU-ek, hiszen szavuk a magyar szocialista jövő hangja, A Kunmadarani Téglaqryár felkészül a tavasai kezdésre A Kunmadaras Téglagyár üzemében— a komoly hidegek ellenére is zavartalanul dolgoznak. A téglaégetésnél sem volt fennakadás, mert a telepvezető előrelátóan gondoskodott a folyamatos üzemről. 13 ember foglalkozik ezzel a munkával s igyekeznek is, mert tudják, hogy sok téglára van és lesz szükség. A műhelyben a gépek javításával foglalkoznak a munkások, hogy amint az időjárás megengedj azonnal kezdhessenek. Eddig már 2000 köbméter földet élő is készítették a gyártáshoz. Lényegesen javult a munkafegyelem is az utóbbi időben s ennek alapján remény van arra, hogy ebben az évben is sok téglával hozzájárul az üzem az ország építéséhez. Magyar Sándor Kunmadaras Február elején elkészül az új mintaalapszabály a kunszentmártoni Zalka Máté Isz-ben Néhány héttel ezelőtt arról számoltunk be, hogy szilárdan áll a kunszentmártoni éaika Máté Termelőszövetkezet. A napokban, amikor náluk jártam, ismét erről győződtem meg. A székház olyan volt, mint egy méhkas. Az egyik szobában a termelőszövetkezet uj mintaalapszabályán és a normákon vitatkoztak vagy hetvenen. Zs. Varga István brigádvezetőt kértem meg, hogy tájékoztasson néhány szóban a vita eddigi eredményeiről. Elmondotta, hogy alapul a régi alapszabályt vették. Ezen módosítottak most. Többek között az a tervük, hogy a termelőszövetkezet csak 18 évtől 55 évig vesz fel tagokat. Ezidáig sok volt a függetlenített tsz tag. Eddig ugyanis a termelőszövetkezetnél mintegy 25-en voltak függetlenítve. Most az adminisztrációt végző dolgozókkal együtt legfeljebb 12-en lehetnek. Az Igazgatóságot egy szélesebb körű, mintegy 70 tagból ál’ó választmány váltja fel Ezzel azt akarják elérni, hogy a termelőszövetkezet vezetése demokratikusabb legyen, mint eddig. Sok vita volt és még van jelenleg is a háztáji föld nagyságán és jogosultságon. Valószínű, hogy a háztáji földeket nem a régi formában valósítják meg. hanem tagonként határozzák meg, kinek mennyi háztáji föld jár. A jövedelem elosztás módjában elvileg már megegyeztek. ügy döntöttek, hogy százalékos arányosat osztják fel a jövedelmet. Mint probléma merült fék hogy vajon mi lesz a búzaföld adóval. Természetben kell-e ezt majd teljesíteni, mint ahogy eddig, vagy másként. Ez ugyanis bizonyos mértékig befolyásolja a kiosztásra kerülő termények százalékos arányát. A termelőszövetkezetnél továbbra is munkaegység arányában kívánnak dolgozni, de a munkaegységet, illetve a normákat lényegesen egyszerűbbé akarják tenni. Az itt elmondottak még csak tervek. A végleges és elfogadott működési szabályt előreláthatólag február elejére tudják elkészíteni. Érdeklődésemre még elmondották, hogy a 800 tagból, mely régi taglétszáma volt a szövetkezetnek, mindössze 100—110-en akarnak kilépni. Egyre több azonban az uj belépők száma is. Decemberben 8 uj tagot vettek fel, most pedig 12-en kérik felvételüket; Az uj belépők között vannak többen olyan fiatalok« mint L. Tóth Isván, aki most töltötte le katonai idejét. A szövetkezetnek is az a célja, hogy minél több fiatalt vegyenek fel tagnak. — VÁGÁSI = Üti wfiág. AZ ORSZÁG MEGYÉIBEN í Szahőműhelyt és házimosodát létesítettek Takaréko*liodna>i a C^ongrád megvei Építőipari Vállalatnál A Csongrád megyei Építőipari Vállalat az elmúlt években sokezer forintot fizetett ki a munkásszállások ágyhuzatainak mosásáért a Patyolatnak. A vállalat dolgozói nem voltak megelégedve a Patyolat munkájával, s gyakran előfordult, hogy nem mosták ki az ágyneműt határidőre. Ezért is és a takarékosságért is úgy határoztak: vállalaton ''belül tisztítják, mossák ki a ruhákat. A kőművesek már dolgoznak is a mosokonyha elkészítésén. A jövő héten korszerű mosókonyhában tisztul az ágynemű és a tágas szárítóban szárad meg a ruha. A vállalat pénzügyi szákemberei kiszámították, hogy így 20 százalékos megtakarítást érnek el. És még egy jó dolog származik ebből: két munkaerőt — mosónőt — foglalkoztatnak. A mosásnál jóval nagyobb kiadásit jelentett a munkaruhák, a vattakabátok javítása. Ettől a kiadástól a jövőben úgy akarnak megszabadulni, hogy egy szabót alkalmaznak. Ez javítja meg a ruhákat. Ezzel nagy összeget takarítanak meg. A jövő héten már dolgozik is a szabó, Óira me&nyilt a félegyházi Kiskun Múzeum Kiskunfélegyházán a napokban újra megnyitotta kapuit a nagyközönség számára a Kiskun Múzeum. Az újra megnyílt múzeumban több érdekes kiállítás várja a látogatókat. Nagy érdeklődésre tarthat számot a XV1I1—XIX. századból összegyűjtött kínzó- és lávégző eszközök kiállítása, a Kiskunság népi vadászata kiállítás, az őrlés fejlődését, benne a félegyházi szélmalom-molnár súgót bemutató gyűjtemény, valamint Kiskunfélegyháza nagynevű szülöttének, Móra Ferencnek életéből fennmaradt és összegyűjtött emlékek. Ez a Jeäeitfektelenheik látszó munka igen fontos jövedelmi forrása az erdőgazdaságnak. A fenyömag ugyanis keresett cikk a világpiacon, Az észak-kiskunsági erdőgazdaság minden évben nagymenynyiséget ad el belőle külföldöm Az idén mintegy 300 mázsa termésre számítanak. Ennek jelentős részét ismét export útján értékesítik. . GYŐZELEM! * A l engyel Állami Választási Bizottság közleménye A Lengyel Állami Választási Bizottság január 22-én a követ kenő közleményt bocsátotta ki az 1857. január 20-i választások eredményeiről: Fenyőtoboz-szüret az észak-kiskunsági erdőgazdaságokban Az észak-kiskunsági erdőgazdaságokban megkezdődött a tobozszüret. Jelenleg 60 munkás dolgozik a fenyőtobozok összegyűjtéséi. Pár nap múlva a toboz szállításához és pergetéséhez is hozzálátnál:. A szavazásra jogosult személyek száma 17 944 031 volt. — Leadtak 16 892 213 szavazatot, tehát a választásra jogosultak 94,14 százaléka leszavazott. Az érvényes szavazatok száma 16 833 316, az érv énytelen szavazatok száma 58 897, A Nemzeti Egységfront jelöltjeire adtak le 16 563 314 szavazatot, vagyis az érvényes szavazatok száma 98,4 százalékát. Svéd Sándor a Bécsi Operah4zhoz akar szerződni hapjclentések szerint Svéd Sán-i dór, az ismert magyar operaénekes Jugoszláviából Becsbe érkezeit. —• Svéd Sándor tárgyalásokat kezdett« II r’oert von Kar (liánná!, <i bécsi Operához főzenelgczgatójávaí, A magyar énekes fel akarja újítania Bécsi Állami Operaházzal hat év* vei ezelőtt leütött szerződését, amelynek akiskor nem tett eleget. A Bild-Telegraf című bécsi lop úgy értesült, hogy Svéd és Karéjon tárgyalásai megegyezéssel kecsegtet* nők, (MTI.) Ide aztán kell erő és ügyesség! A szolnoki fűrésztelepen Drapp Ján os és brigádja szorgalmasan végzi a farönkök kirakodását. Nyolc óra ala tt jó ha 3—4 vagonnal végeznek. Pedig a háromszorosát is könnyen e Ivégeznék ha végre kapnának egy kis gépi segítséget. Ma is úgy megy ez a munka, mint 20 esztendővel ezelőtt... Pedig azóta már fejlődött valamit a technika. A (<k 'é nevé&m
