Tiszavidék, 1957. január (11. évfolyam, 13-26. szám)

1957-01-22 / 18. szám

II, évi. 18. szám, 1957, január 23. Uciltl, Ari A: 50 FILLL TISZAVIDÉK A MAGYAR SZOCIALISTA MŰNK ÁSP ÍRT SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Emlékezzünk lljicsre... Késő este beszélgetnek A lengyel választásokról (Összefoglaló) a Sz'glineli Sz'nház Kamaraszínhíza: Gyerlyaiány;,eringj Melbourne élménybeszámoló Egyhetes szünet után ú'ból dolgozik a Szolnoki Cukorgyár Huny a závzli Turkeoe utcáin járva, egyszerre megálltunk barátommal a pártbizottság épülete előtt. Több mint egyhetes szünet után újbó megindult az élet a Szolnoki Cukorgyárban. Hétfő reggel óta szü­net nélkül áramlik a répa az üzem belseje felé. Szüntelen hosszú va­gonsorok újabb rakományát ürítik a cementúsztatókba. Sűrű füst, gőz gomolyog a főcsarnok körül — siető emberek láthatók mindenfelé. Már a gyár külseje is elárulja, hogy újabb nagy munka vette itt kezde­tét. Ilyen hosszan, a téli hónapokban sosem nyúlt még a kampány, mint most. A cukorgyáriak és a cukor­­gvári dolgozók elhatározták, nem hagyják veszni a megtermelt répát — rádolgoznak még a hivatalos üzemidőre, hogy. pótolják az elmúlt hónapok harci eseményei miatt ki­eső időt. Persze ez nem egészen tőlük függ. Az igyekezet mit sem ér. Ha nincs elegendő fűtőanyag, a repáoöl sosem lesz cu .or. Márpedig az utolsó két hónapban egy tonna szenet is nehéz volt be­szerezni, nem naponként 40 vagon­nal. Ennyi kell az üzem működte­téséhez — napi 311—40 vagon szén, egy egész vonatrakomány. Január elejére kimerült a kész­let, nem volt elég biztos tartalék a további munkához. Ezért kénysze­rűségből január 9-én beszüntették a répa feldolgozását, január 14-én pedig kifutott az utolsó cukor is. A gyár munkástanácsának és igazga­tóságának nem volt szándéka vég­leg beszüntetni a munkát — egy­részt azért, hogy az országban m'g feldolgozatlan 28 000 vagont kitevő cukorrépát értékesítsék, másrészt pedig mert pontosan 840 munkást násíél-kót hónappal tovább foglal­koztathatnak így. Ez rendkívül fon­tos körülmény az ország jelenlegi helyzetében, mikor sok embert nem tudnak munkához juttatni. Főleg kampánymunkásokról, me­zőgazdasági munkásokról van szó, akik a gyártási idény befejezésétől a mezőgazdasági munkák megkez­déséig hátralévő néhány hetet így könnyebben átvészelik majd. A gyár tehát újra dolgozik, köze] másfélezer ember termel. Az üzem­szünetet felhasználták széntarfalé kok gyűjtésére, újabb szállítások lekötésére. — Jelenleg 10 napi tartalék szén­készletünk van — tájékoztat Kar László igazgató És ki van utalva még, amennyi a hónap vécéig elég. Kb. 3500 vagon répát kell ledol­goznunk. 10 nap alatt — ebből a már meglevő szé" készletünkkel — 2000 vagonnal lehetünk kész. Re­méljük, hogy a többi tüzelőszállít­mányok is folyamatosan érkeznek. Salgótarján 536 vagonnal ad. — Ami a répát illeti — folytatja —• ebből 1200 vagonnal már a mező­hegyes] gyár körzetéből veszünk át. A mi üzemünk a leállásig közel annyi cukrot termelt, mint az el­múlt évi kampány alatt. Számítá­sunk szerint ezenkívül még 350 in­gón cukrot gyártunk a mrst meg­indult hosszabbított üzemmel. rddi0 már 3 009 va^on cuKrof rti unü az országnál». Tehát nincs mitől tartani. A cu­korgyári munkások ez évben is megtettek minden tőlük telhetőt.­­hogy a lakosság ne lassen hiányt ebből a fontos élelmezési cikkből. Tudomásunk szerint egy kivételé­vel az ország valamennyi cukor­gyára dolgozik még. Természetesen, az országos sztrájk és a harci események miatt késett termelést nem lehet teljes egészé­ben pótolni.i Csak ennél az egy iparnál is igéd nagy a veszteség. A szolnoki üzerii kényszerű leállása hozzávetőleg negyedmilliós kárt je­lent, amit el lehetett volna kerülni, ha nincs szénhiány. De még súlyosabb ennél a cukor­veszteség. Ismeretes, hogy a föld­ből felszedett répa bizonyos idő után veszít cukortartalmából Most pedig igen nagy mennyiségű — majd 30 000 vagon maradt időn túl feldolgozatlanul, kupacokba hal­mozva. vagy az átvevőhelyeken tá­rolva. Az idei répa átlagos cukortar­talma 18—20 százalék körül járt. Ezzel szemben a szolnoki üzemben most feldolgozásra kerülő répák átlag 14 százalékban tartalmaznak -.ukrot. Számolni lehet tehát 4—5 •-záza’ékos veszteséggel, ami szín ‘én milliókra rúg. Előreláthatólag február közepéig "olyik tovább a gyártás s ez idő '; — Nézd, vöröszászló leng felettünk — mutatja Frici meg­­illetődötten. Állunk, s valami új érzés tör fel bennünk. Vörösszászlók a város épületein, a Vörös Csilag Tsz szék­­házán, a tanácsházán, s más helyeken! Megértük hát, Turkeve bátor kommunistái újra kitűzték a munkásosztály harci lobogóját. Ma még csak egy helység a megyében, sőt talán országo­san sem sok a követője. De történelmi pillanatok most ezek, a magyar munkásmozgalom megújhodásának percei. S nagyon-nagyon megnyugtató érzés azoknak, akik aggód­tunk a munkáshatalom jövőjéért. Aggódtunk, s féltünk, amikor október 24-én szemtanúi voltunk az ötágú csillagok összehúzásá­nál;, a vörös-zászlók sárba tiprásának. Miskolcon éltem át azokat a napokat, csak esténként, ami­kor senki sem látott és hallott bennünket, kérdeztük egymást suttogva barátok. — Vajon lesz-e még idő, amikor ismét szabadon leng a vörös zászló? Nem sejtettem akkor, hogy én is tanúja lehetek még az első zászlóbontásnak. S éppen ezért, kétszeres diadalérzés ez nekem. De nemcsak nekem, hanem valamenyi munkáshatalmat akarónak megdobogtatja szivét a látomás. Megdobogtatja és megerősíti. Megerősíti, mert azt mondták a turkevei elvtársak: — Kitűztük a zászlókat, melyekért ismét munkások vére folyt. Kitűztük, s azt onnan le nem veheti senki többé. — borzák — alatt a dolgozók és a gyár vezúő­­’ége igyekszik minden termést ér­tékesíteni. Utána pedig kezdőiét •eszi a nagyjavítás, mely több mint tOO dolgozónak juttat állandó meg­élhetést — a műszaik és adminiszt­ratív apparátussal együtt (P-s) Már több autóbusz közlekedik Budapesten, mint október 23. előtt Október 23-a előtt 590 autóbusz közlekedett Budapesten, ma 597 közlekedik. Annak köszönhető ez, hogy sok autóbuszt kijavítottak én 16 uj kocsit adott át az IKARUSZ- gyár a budapesti közönségnek; 32 OOO iterébpár9 6 000 motorkerékpár érkezik a baráti orttsugokból 30 ezer kerékpár, 3 ezer Az NDK-ból nagyobb kismotor és ugyancsak 3 mennyiségű tásikavarró­­czer 250 köbcentis ürtar- gépet várunk. Ugyancsak talmú motoiikerékpár ér- innen kapunk nyolcezer kezik a Szovjetunióból a rádiókészüléket, közeli hetekben. Csehszlo- A háziasszonyok örö­­vákiából is kapunk 2 mére. még ebben a ne­­ezer kerékpárt, 1360 da- gyedévbem ötezer padló­­raib Minerva-gyáritmányú kefélő, ötezer porszívó és varrógépet és ezer darab 30 ezer mosógép érkezik SaupTaphon - gyártmányú a népi demokratikus or­­lemezjátszó készüléket szagokból. Újfajta műszálak készítésével kísérleteznek az NDK-ban. Nemrégiben, fejeződtek be a kísérletek a Wolcrylon nevű, poliak­­rilnitril alaou szálféleség ipari előállítására. A gyapjúhoz hasonlóan az újfajta műszál is ellenáll a savak és a mosáshoz használt egyéb szereli Íra­tásának. Jóformán nem. gyúródik, gyorsan szárad és ami nem utolsósorban fontos: a molyok nem tesznek kárt benne. T I K - T A R Rcndbeliozzák Szolnokon a villanyórákat. Elsősorban — az utazóközönség kedvéért— a vasútállomásiakat javítják. Készülnek már a ballon­­kabátok A tavaszi divatban nincs lényeges változás A ruházati ipar idánynapiára mindig egy negyed­­évvel előbbi időpontot jelez. A legnagyobb télben ők éppen a tavaszi ruhákat gyártják, hogy azok idejé­ben az üzletekbe kerülhessenek. Januárban több üzemünk, köztük a debreceni, a soproni és a bajai ruhagyár megkezdte a tavaszi holmik készítését. Mivel tavaly nem volt elegendő ballonkabát, a Május 1. Ruhagyárban az idén már több szalagnál varrják ezeket. A tavaszi divatban nincs lényeges változás. A legcélszerűbb viselet a szoknya-blúz és a kiskosz­tüm. Elegánsak lesznek a tavasszal a jersey-ruháli és kosztümök is. A ruhagyárak két műszakban dolgoznak és 70— S0 százalékát adják a régi mennyiségnek. Anyag­­ellátásuk is biztosítottnak látszik, kapacitás hiányá­ban azonban a várható keresletet nem tudják majd hiánytalanul kielégíteni. Ezt súlyosbítja még, hogy a ruházati kereskedelemnél komoly készletek semmi­sültek meg, több üzlet és két nagy raktár is leégett. A vásárlóközönség mégis kevésbé fogja tapasztalni ezt a hiányt, mert egy részét külföldi cikkek beszer­zésével pótolják. Foglalkoznak azzal a régebben fel­vetett gondolattal is, hogy úgynevezett bedolgozók­kal bővítsék a ruházati ipar termelőképességét. A Szolnok megyei mezőgazdasági kutatók „műhelyéből6i A határban hó borít mindent. A tél még nem dühöngte ki magát, s ha a meteorológusok jóslata bevá­lik, a neheze hátra van. A szántóföl­deken csak itt-ott látni egy-két em­bert. Ez a nyugalom azonban csak látszólagos. Az előrelátó termelőszö­vetkezeti tagok, egyéni gazdák már készülnek a tavaszra. A jövő hónap végén már sor kerül a korai növé­nyek vetésére, s jó, ha idejében elő­készítik a Vetőmagot és a szerszá­mokat. Egyébként a mezőgazdaságban most értékelik a múlt évi tapaszta­latokat, hogy azok figyelembevéte­lével határozzák meg az 1957-es esz­tendő tennivalóit. Ilyen tevékenység folyik Szolnok megye két mező­­gazdasági tudományos intézetében Karcagon és Kisújszálláson is. Karcaaon a Nagykunsági Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézetben Vczekényi Ernő arról tájékoztat, hogy éppen össze­gezik az 1956-os esztendő eredmé­nyeit. S hogy ez az értékelés teljes legyen, egy hosszú jelentést is ké­szítenek róla. Előreláthatóan meg­üti majd a mértéket, hiszen lesz vagy 160—200 oldalas. De félre a tréfát. Az intézet való­ban Komoly tudományos munkát végzett tavaly és az elmúlt évek so­rán is* Csupán a mintegy 70 lucer­nafajta vizsgálata "ok időt, fárad­ságot igényelt, A Karcagon előállí­tott búzafajták közül pedig már az elmúlt évben is két fajta jelölt sze­repelt az országos kísérletekben. S ez már nagy szó. A. K 21-es búzát, gmely különösen az alföldi szikesek kedvelt búzája lesz, már 1241 kát, holdon termelték 1956-ban, elit, I., Il.és III. fokú szaporításként. A ter­mésátlag kielégítő. A K 21-es sziki búza a múlt évi aszályos időjárás ellenére 11,69 mázsás átlagtermést adott. És most néhány szót a problé­mákról. — A Földművelésügyi Miniszté­­rium nemrég 30 százalékkal csök­kentette az amúgy is alacsony kí­sérletezési költségeket — válaszol Vezekényi elvtárs. Az ihtézet jövő­beni működése, célja is ismeretlen. A minisztérium eddig semmi ilyen­irányú tájékoztatást nem adott. Az is sérelmes, hogy a mezőgazdasági program elkészítéséhez a vidéki szakemberek, tudományos hutátok véleményét, javaslatait nem igen kérték. Kisújszálláson az Öntözési és Talajjavító Kutató Intézet kísérleti telepén szintén az elmúlt esztendő munkáját összege­zik. Mihályfalvy István tudományos kutató tájékoztatása szerint különö­sen u rizstermelés is a szántóföldi növények öntözése tekintetében gyűjtöttek gazdag tapasztalatokat. Ezeket ma már az országban több­felé gyümölcsözted k. A nehézségek egyébként ugyan­azok, mint Karcagon. Tájékozta­tást, útbaigazítás vajmi kevés. A fő­hatóságok a vidéki gyakorlati szak­emberek cs tudományos’ kutatók javaslataira úgy látszik nem kíván­csiak. Vajon miért e nagy bizalmat­lanság? A Szolnok megyei tudományos kutatók szívesen bocsátanak a köz rendelkezésére gazdag tapasztala­taikat. A karcagi és a kisújszállási kísérleti intézetek munkájának eredménye eddig sem voll függet­len a mezőgazda,só < szocialista szek­torainak siikerai'ől. A karcagi és kisújszállási szakemberek a kor­mány mezőgazdasági programjának kidolgozásában i; szívesen részt« vennének, néhány nasznos javas­lattal. termelési tap;rzl; 'ntíú. An­nál is inkább, mivel a program végrehajtására r.em a Fűid művelés­ién; Minisztérium íróasztalain, ha­nem a karca°!; kisújszállási, vagy ti jászsági szán tófű kleken, a fal vak­ban, városokban kerül majd sny Lehet még változtatni ezen a visszás hely zeten, és keil is. Ezt ki­vonja az ország érdeke, —kam

Next

/
Thumbnails
Contents