A Nép Lapja, Tiszavidék, 1956. november

1956-11-30 / Tiszavidék

R kormány határozatot hozott az 1956 november havi bérek rendezésért! A forradalmi imuikás-paraszt kormány az 1956 november hó­napra folyósítandó munkabéreket az alábbiakban szabályozza: "I A forradalmi eseményekre-*-• való tekintettel a kormány engedélyezi, hogy mindazon dolgo­zók részére, akik 1956 november 20-ig bezárólag a munkát felvet­ték, vagy munkakészségüket iga­zolták, a november 1-től 20-ig ter­jedő időre az alábbiak szerinti bér kerüljön kifizetésre. A kormány egyidejűleg elrendeli, hogy azok­nak, akik november 20. után a munkát akár egyénileg, akár közös határozat alapján beszüntették, v®gy esetleg a jövőben beszün­tetik, a sztrájk időtartamára mun­kabér nem fizethető. O a) Az élelmiszeripar Osűtő­­ipart kivéve) a villany-, gáz- és vízszolgáltató, fßetve ter­melő vállalatok, a posta, a hírköz­lés és rádió, valamint a neve­lőintézetek és a Nyugdíjintézet dolgozói részére, akik Budapesten november 4. és 10. között a har­cok idején munkát végeztele, a vállalati munkástanácsok, illetve az intézmények vezetői a munka alapján törvényes rendelkezések szerint fizetendő béren a pótléko­kon felül a kérdéses napokra eső túlóramentes keresetnek megfelelő jutalmat folyósítanak. A jutalom költségként számolandó el. b) A munkástanácsok jogosultak az „a” pont szerinti jutalmat fo­lyósítani azoknak a dolgozóknak is, akik a harcok alatt nem az „a’1 pont alá tartozó ipari üzemek­ben munkád végeztek (például ka­zánfűtők stb.); c) A sütőipari, budapesti keres­kedelmi és egészségügyi dolgozók jutalmazásáról a kormány koráb­ban intézkedett. 3 a) November 1-t® 20-ig be­­zárólag a tényleg munkát végző dolgozóknak kifizetendő, a törvényes rendelkezések szerint számfej thtő munkabér — ameny­­nylben az biztosítja a „b" pont szerinti keresetek b) Mindazoknak, akik a munkát november 20-ig bezárólag felvették, vagy munkakészségüket igazolták, de munkát nem végezték, novem­ber 1-t® 20-ig terjedő időre kifi­zethető az előző átlagkereset (lásd az 5. pontot) szerinti egy napra eső résznek és a november 1-t® 20. közötti munkanapok szorzata. Amennyiben az „a." pont szerinti bérek számfejtése akadályokba üt­közik, a munkát végző dolgozók bére is elszámolható a jelien „b” pont szerint. A a) November 21-t® 30-ig be-* zárólag, tekintettel arra, hogy a dolgozók egy része önhibá­ján kívül nem dolgozhatja le a munkarend szerinti munkaidőt, a kormány hozzájárul ahhoz, hogy a bérek a következőképpen kerülje­nek kifizetésre: A ledolgozott órákra a tényleges teljesítmény szerinti bér, vagy az 5. pont szerinti átlagórabér fize­tendő. A ledolgozott órák és az eddigi munkarend szerinti napi órák közötti különbözetre elszámolható az 5. pont szerinti átlagórabér 80 százaléka. Azoknak, akiknél a 80 százalék alkalmazása a havi össz­­keresetet 800 forint alá csökkente­né, a 800 forint havi összkeresetet kell a végelszámolásnál biztosítani Azoknak, akiknek keresete az 5. pont szerinti átlagbér alapján 800 forint alatt van, az átlagbér csök­kentés nélkül fizetendő ki. b) Az „a" pont szerinti rendel­kezés alkalmazandó azokra is, akik közlekedési akadályok, anyag-, energiahiány stb. miatt a munkás­­tanács döntése alapján nem dol­gozhatnak. A 3. és a 4. pont adkalmazá­­° sánál előző átlagkeresetnek az 1956. szeptember havi, az 1956. harmadik negyedévi kereset. — vagy idényjellegű vállalatok­nál a novemberihez hasonló ter­mészetű időszak keresete alapján kiszámított túlóra, illetve prémium­mentes napi, illetve órakereset te­kintendő. A szakminisztérium ha­tározza meg, hogy az említett le­hetőségek közül melyiket melyik vállalatnál kell alkalmazni. b) A havi 350 óra munkára kö­telezett gépjárművezetőim® és a vasúti útazóforgalmi személyzetnél az „a“ pont szerinti átlagkereset kiszámításánál a túlóradíj és ki­lométerpénz is figyelembe veendő. c) Az alkalmazottak átlag napi keresetének kiszámításánál a havi keresetet a munkanapok számával kell elosztani. Mindazok a vállalatok, ame-V ' lyéknél október 24. és no­vember 20. között folyamatos ter­melés volt, azonban a havi, illetve a negyedévi prémiumfeltételeket mégsem teljesítik, jogosultak a száz százalékos tervteljtesítésre be­tervezett prémáumkeretet igénybe­venni, és ebb® a rendszeresen prémiumban részesíthető dolgozók részére prémiumot fizetni. ‘7 A fenti 1-6. pontban foglal­* * talk értelemszerűen vonat­koznak a vállalatok, hivatalok, In­­témények alkalmazottaira, és a ha­vidíjas munkásokra is. O A 3—7. pont szerint ftiszámí­­tott november havi össz­­keresetb® levonandó a pénzügy­miniszter korábbi rendeletéi sze­rint november hónapra kifizetett előleg és végre kell hajtani az egyébként szokásos levonásokat is. (Adó stb.) Q A novemberi végelszámolás alapján fentiek szerint folyó­sítandó összeg csak az előírt bér­fizetési napokon kerülhet kifize­tésire. I (| A kormány felhatalmazza * a vállalati munkástanácso­kat, intézményeiket, hivatalok ve­zetőit, hogy a forradalmi, illetve a harci események idején őr­szolgálatot teljesítő dolgozók já­randóságát a helyi körülmén3rek figyelembe vételével méltányos alapon rendezzék; II A kormány utasítja a mi- 1 x * misztériumok vezetőit, gon­doskodjanak sürgősen a jelen ren­delet végrehajtásár® és utasítja a pénzügyminisztert, hogy a rendelet betartását a Magyar Nemzeti Bank útján ellenőriztesse. A rendelet helyi végrehajtásáró1 a vállalati munkástanácsok, Illetve hivatalok, intézmények vezetői gondoskodjanak. Száz martfűi ppítűmunkás segédkezik Budapest helyreállításánál A mélyépítő vállalat dolgozói mindenhol megkezdték a munkát. A legnagyobb építkezésen a Tisza Cipőgyári munkahelyen — is el­­dult az élet. A beruházások közül azokon az épületeken dolgoznak, melyek közvetlen befejezés előtt állnak. A gyári lakóházépítkezés teljes ütemben folyik. , A martfűi építkezés dolgozói el­határozták, hogy résztvesznele Bu­dapest helyreállításában. Egy száz főből álló csoport Farkas Ödön építészmérnök vezetésével vesz részt abban az ötszáztagú munkás­­brigádban, amelyik a Mélyépítő Vállalat nevében segít Budapest ín­séges lakásállapotán. A Szolnoki Fermentáló építkezéstől Stieber Lő­rinc technikus csatlakozott a cso­porthoz. Reméljük, hogy a megye többi épitőmunkásai is követik a mély­építő dolgozóinak kezdeményezését és hozzájárulnak ahhoz, hogy még a nagy hidegek beállta előtt több ezer romos lakás váljék lakható­vá, A Magyar Ssabadssahsservesetek Oreságos Szövetségének Javaslatai Hozzuk létre a Termelők Tanácsát! Egyszerűsítsük az államapparátust A hazánkban végbement esemé­nyek legfőbb eredménye: félresö­pört minden akadályt a szocialista építés helyesebb, demokratikusabb és mindenekelőtt magyar útjának kialakítása elől. Igazi magyar és szocialista demokráciát kell terem­teni a rákosista korszak romiain. Olyan szocialista demokráciát. — amelyről a dolgozók legöntudato­­sabbjai, és az írók és újságírók so­kat vitatkoztak, sokat írtak a Pető­fi Körtől kezdve a szakszervezeti taggyűlésekig mindenütt, ahol csak szólni lehetett népünk követelései­ről. A szocialista demokrácia gyakor­lati megvalósulásának legfőbb biz­tosítéka o munkások s valamennyi dolgozó tényleges bevonása a köz­ügyek intézésébe. Ennek megvaló­sítása útján nagy jelentőségű lépés a szakszervezetek által elsőként ja­vasolt munkástanácsok létrejötte és a működésükről szóló törvényerejű rendelet. A dolgozók által válasz­tott munkástanácsok a nép tulajdo­nát képező gyárak, bányák, üze­mek tényleges gazdái, a termelés igazi gazdasági irányítói. Létrejöt­tük a legfőbb kifejezője az üzemi demokrácia gyakorlati megvalósu­lásának. A szocialista demokrácia egészsé­ges kibontakozásáról természetesen csak akkor lehet majd szó. ha az ellenforradalom minden erejét megsemmisítettük és függetlensé­günket a jelenleg csak átmenetinek tekinthető állapotok után — helyre­állítottuk, kapcsolatainkat a Szov­jetunióval, valamint a többi orszá­gokkal az egyenjogúság és a nem­zeti szuverenitás alapján újjáren­dezzük. Addig is azonban számos, gyors intézkedést kell tenni annak érdekében, hogy a szocialista de­mokrácia erőteljesen fejlődjék, a le. hetőségből valósággá váljék. — Már most foglalkozni kell azzal, hogy eddigi államhatalmi struktúránk az új helyzetnek és új követelmények­nek megfelelően megváltozzék. Biz­tosítani kell, hogy a munkásosztály vezető szerepe az államhatalomban ténylegesen és sokoldalúan érvé­nyesüljön. Mert a munkásosztály az a vezető és szervező erő. amelv elsősorban képes mindkét irány­ban megvédeni, megőrizni és to­vább fejleszteni eddigi szocialista vívmányainkat. Arra van szükség, hogy társadalmunk minden, de kü­lönösen gazdasági kérdéseiben va­lójában a munkásosztályé és az anyagi javak, a nemzeti jövedelem létrehozásában részt vevő minden dolgozóé legyen a döntés joga; A munkástanácsok létrejötte üzemi viszonylatban ezt biztosítja. Bizto­sítani kell azonban azt is, hogy anyagi javaink hovafordításáról, gazdasági fejlődésünk módjáról és üteméről a jövőben az ország felső vezetésében is közvetlen® a terme­lők döntsenek; Kétkamarás parlamentet A szakszervezetek ezért azt java­solják: eddigi államhatalmi szerve­zetünket olyan értelemben változ­tassuk meg, hogy a munkásosztály és más termelő rétegek (állami gaz­dasági, termelőszövetkezeti dolgo­zók, kisiparosok) közvetlenül mint termelők is részt kapjanak az ál­lamhatalom tényleges gyakorlásá­ból. Az egyénileg dolgozó parasz­tok természetesen képviselve lesz­nek a képviselőházban. Ebből a cél­ból javasoljuk a kormánynak, hogy vizsgálja meg a Termelők Tanácsa létrehozásának a kérdését. A Ter­melők Tanácsa a parlament egyik házaként államhatalmunk, új szer­ve lenne. Eddigi egykamarás állam­­hatalmi szervünket, az országgyű­lés tehát kétkamarás rendszerre kellene kiépíteni: a lakóterületi elv szerint titkosan választott Képvise­lők Házára — ez a parlament veze­tő testületé maradna — és a külön­böző termelői közösségek soraiból ugyancsak titkosan megválasztott küldöttekből álló Termelők Taná­csára. Alkotmányunk elég világo­san rögzíti a Képviselők Háza mű­ködésének elveit. A Rákosi-klikk uralma idején azonban ezek gya­korlatilag nem érvényesülhettek. Az Alkotmány módosításával a Terme­lők Tanácsának alapvető funkcióját abban kellene megjelölni, hogy fel­adata a termelés és az elosztás irá­nyítására, a gazdasági életre, a szo­ciális és jóléti ügyekre vonatkozó határozatok, törvények hozatala le­gyen. Eszerint tehát a termelésben közvetlenül részt vevők határoznák meg, hogy az állam hogyan és mi­lyen módon, mire fordítsa pénzesz­közeit, értékeit. A Termelők Tanácsában a nem­zeti jövedelem létrehozásában va­ló részvétel aránya szabná meg az egyes termelő rétegek, szektorok képviselőinek a számát. Mivel a Termelők Tanácsa —,mint a par­lament egyik háza, — nem az egész lakosság képviseleti szerve, kizáró­lagos joggal csak a gazdasági, mun­kaügyi és jóléti kérdésekben dönt­hetnek. Politikai kérdésekben pe­dig széles javaslattevő jogot kelle­ne biztosítani számára a parlament másik háza, a Képviselők Háza fe­lé. Sőt bizonyos nem gazdasági jel­legű törvényeket a Termelők Taná­csa jóváhagyása nélkül nem is fo­gadhatna el a Képviselők Háza. A parlament két háza külön-külön is tanácskozhatna és törvényeket hoz­hatna — az Alkotmány által meg­jelölt területeken. A gyakorlat ál­tal megkívánt esetekben pedig csak a parlament két házának együttes ülése, vagy külön-külön adott hoz­zájárulása dönthetne bizonyos tör­vényjavaslatok, határozatok tör­vényerőre emelésében. A szakszervezetek előbb említett javaslatával kapcsolatban fel kell vetnünk, hogy a termelő munka megindításával számos olyan prob­léma jelentkezik, amelyet a mun­kástanácsok — bármilyen jogkörük legyen is — önmaguk nem képesek helyileg megoldani. Ilyen problé­mák elsősorban az energiaelosztás, az anyagellátás, a készáru-készle­tek ésszerű értékesítése, stb. A terveket as üzemek doSgo&sák ki Sok olyan vállalatunk is van. — amelynek folyamatos üzemeltetése több más üzemtől, — sokszor 10—15 vállalat tevékenységétől —. illetve a velük való együttműködéstől függ. Éppen ezért szükséges, hogy a minisztériumok haladéktalanul és a tőlük telhető legteljesebb mér­tékben nyújtsanak segítséget a vál­lalatoknak. illetve munkástanácsa­iknak, igazgatóiknak. Hiszen a mi­nisztériumok tevékenységére to­vábbra is szükség lesz, mert a gaz­dasági élet egészének irányítása, összehangolása az üzemek, vállala­tok munkástanacsainak erejét, ha­táskörét meghaladó feladat. — Ez azonban nem jelentheti a régi túl­méretezett, bürokratikus államap­parátusra való visszatérést. A magyar szabad szakszerveze­tek véleménye, hogy a munkásta­nácsok létrehozásával kialakult uj helyzetnek megfelelően — az üzemi önállóság teljes biztosítása érdeké­ben — csökkenteni kell a miniszté­riumok és egyéb állami szervek ap­parátusát. Minisztériumokat kell összevonni és feladatukat úgy meg­határozni, hogy az üzemek önálló­ságát a legkisebb mértékben se csökkentsék. Ezért többi közt meg kell szüntetni a tervezés eddigi bü­rokratikus, túlzottan központosított módszereit. Biztosi ni kell, hogy a terveket az üzemek saját maguk dolgozzák ki. csak a népgazdaság érdekekben legfontosabb arányokat és irányszámok®' vatározza meg s központi felső állami szerv. Mindennek megoldása, vagyis az államigazgatási szervezet gyökeres reformja sorrendileg tulajdorikep­pen még előbbre való feladat,* mint az első részben felvetett javaslat államhatalmi szervezetünk megvál­toztatására. Ás iparágak munkás­tanácsai tartsanak kosos meg bcszéléseket Az egy iparágon belül előforduló problémák megoldása érdekében javasoljuk, hogy ugyanazon iparág munkástanácsai tartsanak egymás­sal szaros kapcs®atot, időnként kö­zös tanácskozást, termelési tapasz­talataik kicserélése és a felvetődő közös problémák meg®dása érde­kében. Az említett problémáik megoldá­sát szolgáló időnkénti tanácskozá­sokra, értekezletekre a munkás­­tanácsok a legmegfelelőbb szakem­bereket delegálnák, hogy íly mó­dom hozzáértő, szakszerű testület döntsön az iparág közös problé­máiban. Szükséges, a kormány megfelelő intézkedéseket tegyen erre vonat­kozólag és ezzel is elősegítse a munkástanácsok tényleges önálló­ságát. Egyidejűleg a kormányban tisztázni kell a miniszteriális szer­vek és a munkástestületek egymás­hoz való viszonyát. A »saksserveset a dolgosók hivatott érdekvédelmi szerve A Magyar Szabad Szakszerveze­tek Országos Szövetségének egyér­telmű álláspontja az, hogy a dolgo­zók érdekvédelmi szerve változat­lanul a szakszervezet. Éppen ezért a szakszervezeteknek a jövőben e dolgozók érdekeit — eltérően az elmúlt időktől — hathatósan, meg­­alkuvás nélkül kell képviselniük mind a kormány, mind a termelést irányító munkásstanácsok és egyéb szervek előtt; A szakszervezetek ugyanakkor nyújtsanak sokoldalú segítséget a munkástanácsoknak, hogy azok si­kerrel oldhassák meg felelősségtel­jes feladatukat. A munkástaná­csokat a szakszervezetek egész dol­gozó népünk fontos demokratikus vívmányának tekintik és ha keü, meg is védik. Előfordult, hogy nem odavaló elemek is fórumot kaptak a munkástanácsokban. Meggyőző­désünk, hogy ez csupán a rendkí­vüli helyzet következménye és amikor minden területen visszaáll a normális helyzet, a munkások csak az arra érdemeseket, a leg­becsületesebbeket, a legjobb szak­embereket tüntetik ki bizalmukkal, így a munkástanácsok minden bi­zonnyal sikerrel töltik be hivatá­sukat. A munkástanácsoknak viszont — ha sikeresen akarnak működni — elsősorban a szakszervezetekre kell támaszkodniuk. Forduljanak biza­lommal a túlnyomó többségében becsületes, áldozatkész, eddig is fáradhatatlanul a dolgozók érde­keiért küzdő szakszervezeti akti­vistákhoz, akik maguk is kárval­lottjai voltak a Rákosi-rezsirrvnek. Hasznosítsák a szakszervezeti ve­zetők és aktivisták gazdag tapasz­talatait. A munkástanácsok teljes bizalommal forduljanak a szak­­szervezeti szervekhez, mint ahogy azok is teljes erejükkel támogat­ják ás támogatni akarják a jövő­ben is a munkástanácsokat. Kgftrii közveíií az Eaveslilf Üllamok és Kína \m\\ Calcutta íDra). Csou En-la j Indiába való érkezéssel kapcso­latban Uj-J>elhi diplomáciai körei úgy nyilatkoztak, hogy Nehru a küszöbönálló megbeszéléseken, va­lamint későbbi washingtoni látoga­tásaikor Eisenhowerrei. megkísérli az Egyesült Államok és Kína kö­zötti viszony magjavítását. Nehru washingtoni látogatása után ismét találkozni fog Csou En-laj mi­niszterelnökkel, így tehát mag van adva minden lehetőség, hogy Nehru hatásosain közvetítsen Peking és Washington között. (MTI.)

Next

/
Thumbnails
Contents