A Nép Lapja, Tiszavidék, 1956. november
1956-11-30 / Tiszavidék
R kormány határozatot hozott az 1956 november havi bérek rendezésért! A forradalmi imuikás-paraszt kormány az 1956 november hónapra folyósítandó munkabéreket az alábbiakban szabályozza: "I A forradalmi eseményekre-*-• való tekintettel a kormány engedélyezi, hogy mindazon dolgozók részére, akik 1956 november 20-ig bezárólag a munkát felvették, vagy munkakészségüket igazolták, a november 1-től 20-ig terjedő időre az alábbiak szerinti bér kerüljön kifizetésre. A kormány egyidejűleg elrendeli, hogy azoknak, akik november 20. után a munkát akár egyénileg, akár közös határozat alapján beszüntették, v®gy esetleg a jövőben beszüntetik, a sztrájk időtartamára munkabér nem fizethető. O a) Az élelmiszeripar Osűtőipart kivéve) a villany-, gáz- és vízszolgáltató, fßetve termelő vállalatok, a posta, a hírközlés és rádió, valamint a nevelőintézetek és a Nyugdíjintézet dolgozói részére, akik Budapesten november 4. és 10. között a harcok idején munkát végeztele, a vállalati munkástanácsok, illetve az intézmények vezetői a munka alapján törvényes rendelkezések szerint fizetendő béren a pótlékokon felül a kérdéses napokra eső túlóramentes keresetnek megfelelő jutalmat folyósítanak. A jutalom költségként számolandó el. b) A munkástanácsok jogosultak az „a” pont szerinti jutalmat folyósítani azoknak a dolgozóknak is, akik a harcok alatt nem az „a’1 pont alá tartozó ipari üzemekben munkád végeztek (például kazánfűtők stb.); c) A sütőipari, budapesti kereskedelmi és egészségügyi dolgozók jutalmazásáról a kormány korábban intézkedett. 3 a) November 1-t® 20-ig bezárólag a tényleg munkát végző dolgozóknak kifizetendő, a törvényes rendelkezések szerint számfej thtő munkabér — amenynylben az biztosítja a „b" pont szerinti keresetek b) Mindazoknak, akik a munkát november 20-ig bezárólag felvették, vagy munkakészségüket igazolták, de munkát nem végezték, november 1-t® 20-ig terjedő időre kifizethető az előző átlagkereset (lásd az 5. pontot) szerinti egy napra eső résznek és a november 1-t® 20. közötti munkanapok szorzata. Amennyiben az „a." pont szerinti bérek számfejtése akadályokba ütközik, a munkát végző dolgozók bére is elszámolható a jelien „b” pont szerint. A a) November 21-t® 30-ig be-* zárólag, tekintettel arra, hogy a dolgozók egy része önhibáján kívül nem dolgozhatja le a munkarend szerinti munkaidőt, a kormány hozzájárul ahhoz, hogy a bérek a következőképpen kerüljenek kifizetésre: A ledolgozott órákra a tényleges teljesítmény szerinti bér, vagy az 5. pont szerinti átlagórabér fizetendő. A ledolgozott órák és az eddigi munkarend szerinti napi órák közötti különbözetre elszámolható az 5. pont szerinti átlagórabér 80 százaléka. Azoknak, akiknél a 80 százalék alkalmazása a havi összkeresetet 800 forint alá csökkentené, a 800 forint havi összkeresetet kell a végelszámolásnál biztosítani Azoknak, akiknek keresete az 5. pont szerinti átlagbér alapján 800 forint alatt van, az átlagbér csökkentés nélkül fizetendő ki. b) Az „a" pont szerinti rendelkezés alkalmazandó azokra is, akik közlekedési akadályok, anyag-, energiahiány stb. miatt a munkástanács döntése alapján nem dolgozhatnak. A 3. és a 4. pont adkalmazá° sánál előző átlagkeresetnek az 1956. szeptember havi, az 1956. harmadik negyedévi kereset. — vagy idényjellegű vállalatoknál a novemberihez hasonló természetű időszak keresete alapján kiszámított túlóra, illetve prémiummentes napi, illetve órakereset tekintendő. A szakminisztérium határozza meg, hogy az említett lehetőségek közül melyiket melyik vállalatnál kell alkalmazni. b) A havi 350 óra munkára kötelezett gépjárművezetőim® és a vasúti útazóforgalmi személyzetnél az „a“ pont szerinti átlagkereset kiszámításánál a túlóradíj és kilométerpénz is figyelembe veendő. c) Az alkalmazottak átlag napi keresetének kiszámításánál a havi keresetet a munkanapok számával kell elosztani. Mindazok a vállalatok, ame-V ' lyéknél október 24. és november 20. között folyamatos termelés volt, azonban a havi, illetve a negyedévi prémiumfeltételeket mégsem teljesítik, jogosultak a száz százalékos tervteljtesítésre betervezett prémáumkeretet igénybevenni, és ebb® a rendszeresen prémiumban részesíthető dolgozók részére prémiumot fizetni. ‘7 A fenti 1-6. pontban foglal* * talk értelemszerűen vonatkoznak a vállalatok, hivatalok, Intémények alkalmazottaira, és a havidíjas munkásokra is. O A 3—7. pont szerint ftiszámított november havi összkeresetb® levonandó a pénzügyminiszter korábbi rendeletéi szerint november hónapra kifizetett előleg és végre kell hajtani az egyébként szokásos levonásokat is. (Adó stb.) Q A novemberi végelszámolás alapján fentiek szerint folyósítandó összeg csak az előírt bérfizetési napokon kerülhet kifizetésire. I (| A kormány felhatalmazza * a vállalati munkástanácsokat, intézményeiket, hivatalok vezetőit, hogy a forradalmi, illetve a harci események idején őrszolgálatot teljesítő dolgozók járandóságát a helyi körülmén3rek figyelembe vételével méltányos alapon rendezzék; II A kormány utasítja a mi- 1 x * misztériumok vezetőit, gondoskodjanak sürgősen a jelen rendelet végrehajtásár® és utasítja a pénzügyminisztert, hogy a rendelet betartását a Magyar Nemzeti Bank útján ellenőriztesse. A rendelet helyi végrehajtásáró1 a vállalati munkástanácsok, Illetve hivatalok, intézmények vezetői gondoskodjanak. Száz martfűi ppítűmunkás segédkezik Budapest helyreállításánál A mélyépítő vállalat dolgozói mindenhol megkezdték a munkát. A legnagyobb építkezésen a Tisza Cipőgyári munkahelyen — is eldult az élet. A beruházások közül azokon az épületeken dolgoznak, melyek közvetlen befejezés előtt állnak. A gyári lakóházépítkezés teljes ütemben folyik. , A martfűi építkezés dolgozói elhatározták, hogy résztvesznele Budapest helyreállításában. Egy száz főből álló csoport Farkas Ödön építészmérnök vezetésével vesz részt abban az ötszáztagú munkásbrigádban, amelyik a Mélyépítő Vállalat nevében segít Budapest ínséges lakásállapotán. A Szolnoki Fermentáló építkezéstől Stieber Lőrinc technikus csatlakozott a csoporthoz. Reméljük, hogy a megye többi épitőmunkásai is követik a mélyépítő dolgozóinak kezdeményezését és hozzájárulnak ahhoz, hogy még a nagy hidegek beállta előtt több ezer romos lakás váljék lakhatóvá, A Magyar Ssabadssahsservesetek Oreságos Szövetségének Javaslatai Hozzuk létre a Termelők Tanácsát! Egyszerűsítsük az államapparátust A hazánkban végbement események legfőbb eredménye: félresöpört minden akadályt a szocialista építés helyesebb, demokratikusabb és mindenekelőtt magyar útjának kialakítása elől. Igazi magyar és szocialista demokráciát kell teremteni a rákosista korszak romiain. Olyan szocialista demokráciát. — amelyről a dolgozók legöntudatosabbjai, és az írók és újságírók sokat vitatkoztak, sokat írtak a Petőfi Körtől kezdve a szakszervezeti taggyűlésekig mindenütt, ahol csak szólni lehetett népünk követeléseiről. A szocialista demokrácia gyakorlati megvalósulásának legfőbb biztosítéka o munkások s valamennyi dolgozó tényleges bevonása a közügyek intézésébe. Ennek megvalósítása útján nagy jelentőségű lépés a szakszervezetek által elsőként javasolt munkástanácsok létrejötte és a működésükről szóló törvényerejű rendelet. A dolgozók által választott munkástanácsok a nép tulajdonát képező gyárak, bányák, üzemek tényleges gazdái, a termelés igazi gazdasági irányítói. Létrejöttük a legfőbb kifejezője az üzemi demokrácia gyakorlati megvalósulásának. A szocialista demokrácia egészséges kibontakozásáról természetesen csak akkor lehet majd szó. ha az ellenforradalom minden erejét megsemmisítettük és függetlenségünket a jelenleg csak átmenetinek tekinthető állapotok után — helyreállítottuk, kapcsolatainkat a Szovjetunióval, valamint a többi országokkal az egyenjogúság és a nemzeti szuverenitás alapján újjárendezzük. Addig is azonban számos, gyors intézkedést kell tenni annak érdekében, hogy a szocialista demokrácia erőteljesen fejlődjék, a le. hetőségből valósággá váljék. — Már most foglalkozni kell azzal, hogy eddigi államhatalmi struktúránk az új helyzetnek és új követelményeknek megfelelően megváltozzék. Biztosítani kell, hogy a munkásosztály vezető szerepe az államhatalomban ténylegesen és sokoldalúan érvényesüljön. Mert a munkásosztály az a vezető és szervező erő. amelv elsősorban képes mindkét irányban megvédeni, megőrizni és tovább fejleszteni eddigi szocialista vívmányainkat. Arra van szükség, hogy társadalmunk minden, de különösen gazdasági kérdéseiben valójában a munkásosztályé és az anyagi javak, a nemzeti jövedelem létrehozásában részt vevő minden dolgozóé legyen a döntés joga; A munkástanácsok létrejötte üzemi viszonylatban ezt biztosítja. Biztosítani kell azonban azt is, hogy anyagi javaink hovafordításáról, gazdasági fejlődésünk módjáról és üteméről a jövőben az ország felső vezetésében is közvetlen® a termelők döntsenek; Kétkamarás parlamentet A szakszervezetek ezért azt javasolják: eddigi államhatalmi szervezetünket olyan értelemben változtassuk meg, hogy a munkásosztály és más termelő rétegek (állami gazdasági, termelőszövetkezeti dolgozók, kisiparosok) közvetlenül mint termelők is részt kapjanak az államhatalom tényleges gyakorlásából. Az egyénileg dolgozó parasztok természetesen képviselve lesznek a képviselőházban. Ebből a célból javasoljuk a kormánynak, hogy vizsgálja meg a Termelők Tanácsa létrehozásának a kérdését. A Termelők Tanácsa a parlament egyik házaként államhatalmunk, új szerve lenne. Eddigi egykamarás államhatalmi szervünket, az országgyűlés tehát kétkamarás rendszerre kellene kiépíteni: a lakóterületi elv szerint titkosan választott Képviselők Házára — ez a parlament vezető testületé maradna — és a különböző termelői közösségek soraiból ugyancsak titkosan megválasztott küldöttekből álló Termelők Tanácsára. Alkotmányunk elég világosan rögzíti a Képviselők Háza működésének elveit. A Rákosi-klikk uralma idején azonban ezek gyakorlatilag nem érvényesülhettek. Az Alkotmány módosításával a Termelők Tanácsának alapvető funkcióját abban kellene megjelölni, hogy feladata a termelés és az elosztás irányítására, a gazdasági életre, a szociális és jóléti ügyekre vonatkozó határozatok, törvények hozatala legyen. Eszerint tehát a termelésben közvetlenül részt vevők határoznák meg, hogy az állam hogyan és milyen módon, mire fordítsa pénzeszközeit, értékeit. A Termelők Tanácsában a nemzeti jövedelem létrehozásában való részvétel aránya szabná meg az egyes termelő rétegek, szektorok képviselőinek a számát. Mivel a Termelők Tanácsa —,mint a parlament egyik háza, — nem az egész lakosság képviseleti szerve, kizárólagos joggal csak a gazdasági, munkaügyi és jóléti kérdésekben dönthetnek. Politikai kérdésekben pedig széles javaslattevő jogot kellene biztosítani számára a parlament másik háza, a Képviselők Háza felé. Sőt bizonyos nem gazdasági jellegű törvényeket a Termelők Tanácsa jóváhagyása nélkül nem is fogadhatna el a Képviselők Háza. A parlament két háza külön-külön is tanácskozhatna és törvényeket hozhatna — az Alkotmány által megjelölt területeken. A gyakorlat által megkívánt esetekben pedig csak a parlament két házának együttes ülése, vagy külön-külön adott hozzájárulása dönthetne bizonyos törvényjavaslatok, határozatok törvényerőre emelésében. A szakszervezetek előbb említett javaslatával kapcsolatban fel kell vetnünk, hogy a termelő munka megindításával számos olyan probléma jelentkezik, amelyet a munkástanácsok — bármilyen jogkörük legyen is — önmaguk nem képesek helyileg megoldani. Ilyen problémák elsősorban az energiaelosztás, az anyagellátás, a készáru-készletek ésszerű értékesítése, stb. A terveket as üzemek doSgo&sák ki Sok olyan vállalatunk is van. — amelynek folyamatos üzemeltetése több más üzemtől, — sokszor 10—15 vállalat tevékenységétől —. illetve a velük való együttműködéstől függ. Éppen ezért szükséges, hogy a minisztériumok haladéktalanul és a tőlük telhető legteljesebb mértékben nyújtsanak segítséget a vállalatoknak. illetve munkástanácsaiknak, igazgatóiknak. Hiszen a minisztériumok tevékenységére továbbra is szükség lesz, mert a gazdasági élet egészének irányítása, összehangolása az üzemek, vállalatok munkástanacsainak erejét, hatáskörét meghaladó feladat. — Ez azonban nem jelentheti a régi túlméretezett, bürokratikus államapparátusra való visszatérést. A magyar szabad szakszervezetek véleménye, hogy a munkástanácsok létrehozásával kialakult uj helyzetnek megfelelően — az üzemi önállóság teljes biztosítása érdekében — csökkenteni kell a minisztériumok és egyéb állami szervek apparátusát. Minisztériumokat kell összevonni és feladatukat úgy meghatározni, hogy az üzemek önállóságát a legkisebb mértékben se csökkentsék. Ezért többi közt meg kell szüntetni a tervezés eddigi bürokratikus, túlzottan központosított módszereit. Biztosi ni kell, hogy a terveket az üzemek saját maguk dolgozzák ki. csak a népgazdaság érdekekben legfontosabb arányokat és irányszámok®' vatározza meg s központi felső állami szerv. Mindennek megoldása, vagyis az államigazgatási szervezet gyökeres reformja sorrendileg tulajdorikeppen még előbbre való feladat,* mint az első részben felvetett javaslat államhatalmi szervezetünk megváltoztatására. Ás iparágak munkástanácsai tartsanak kosos meg bcszéléseket Az egy iparágon belül előforduló problémák megoldása érdekében javasoljuk, hogy ugyanazon iparág munkástanácsai tartsanak egymással szaros kapcs®atot, időnként közös tanácskozást, termelési tapasztalataik kicserélése és a felvetődő közös problémák meg®dása érdekében. Az említett problémáik megoldását szolgáló időnkénti tanácskozásokra, értekezletekre a munkástanácsok a legmegfelelőbb szakembereket delegálnák, hogy íly módom hozzáértő, szakszerű testület döntsön az iparág közös problémáiban. Szükséges, a kormány megfelelő intézkedéseket tegyen erre vonatkozólag és ezzel is elősegítse a munkástanácsok tényleges önállóságát. Egyidejűleg a kormányban tisztázni kell a miniszteriális szervek és a munkástestületek egymáshoz való viszonyát. A »saksserveset a dolgosók hivatott érdekvédelmi szerve A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének egyértelmű álláspontja az, hogy a dolgozók érdekvédelmi szerve változatlanul a szakszervezet. Éppen ezért a szakszervezeteknek a jövőben e dolgozók érdekeit — eltérően az elmúlt időktől — hathatósan, megalkuvás nélkül kell képviselniük mind a kormány, mind a termelést irányító munkásstanácsok és egyéb szervek előtt; A szakszervezetek ugyanakkor nyújtsanak sokoldalú segítséget a munkástanácsoknak, hogy azok sikerrel oldhassák meg felelősségteljes feladatukat. A munkástanácsokat a szakszervezetek egész dolgozó népünk fontos demokratikus vívmányának tekintik és ha keü, meg is védik. Előfordult, hogy nem odavaló elemek is fórumot kaptak a munkástanácsokban. Meggyőződésünk, hogy ez csupán a rendkívüli helyzet következménye és amikor minden területen visszaáll a normális helyzet, a munkások csak az arra érdemeseket, a legbecsületesebbeket, a legjobb szakembereket tüntetik ki bizalmukkal, így a munkástanácsok minden bizonnyal sikerrel töltik be hivatásukat. A munkástanácsoknak viszont — ha sikeresen akarnak működni — elsősorban a szakszervezetekre kell támaszkodniuk. Forduljanak bizalommal a túlnyomó többségében becsületes, áldozatkész, eddig is fáradhatatlanul a dolgozók érdekeiért küzdő szakszervezeti aktivistákhoz, akik maguk is kárvallottjai voltak a Rákosi-rezsirrvnek. Hasznosítsák a szakszervezeti vezetők és aktivisták gazdag tapasztalatait. A munkástanácsok teljes bizalommal forduljanak a szakszervezeti szervekhez, mint ahogy azok is teljes erejükkel támogatják ás támogatni akarják a jövőben is a munkástanácsokat. Kgftrii közveíií az Eaveslilf Üllamok és Kína \m\\ Calcutta íDra). Csou En-la j Indiába való érkezéssel kapcsolatban Uj-J>elhi diplomáciai körei úgy nyilatkoztak, hogy Nehru a küszöbönálló megbeszéléseken, valamint későbbi washingtoni látogatásaikor Eisenhowerrei. megkísérli az Egyesült Államok és Kína közötti viszony magjavítását. Nehru washingtoni látogatása után ismét találkozni fog Csou En-laj miniszterelnökkel, így tehát mag van adva minden lehetőség, hogy Nehru hatásosain közvetítsen Peking és Washington között. (MTI.)
