A Nép Lapja, Tiszavidék, 1956. november

1956-11-29 / Tiszavidék

1956. november 29. csütörtök. POLITIKAI NAPILAP ARA: 50 FILLER KÉT JÁSZBERÉNYI ÜZEMBEN | TOVÁBB ÉL A „BÚZAKALÁSZ“ Apritógépgyár Minden nagyobb zökkenő nélkül zajlottak le az utóbbi hetek esemé­nyei. Az aprító dolgozói most is be­csülettel helytállnak, szorgalmuk is azt bizonyítja: szeretnék, ha mi­nél előbb teljes ütemben megindul­na az élet. A megalakult munkástanács, s a vállalat vezetés úgy döntött, hogy főként a téglagyári gépek gyártá­sát kezdik meg. Jelenleg is ezen munkálkodnak az üzem vasasai. Er­re az a tény indította az üzem dol­gozóit, vezetőit, hogy a forradalom során megsérült házakhoz minél előbb építőanyagot lehessen gyár­tani az uj gépekkel; Az üzem már felvette a kapcso­latot az ország többi olyan gyárá­val, mellyel termelési kooperáció­ban áll. Most már az lenne kívána­tos, hogy a Kohó és Gépipari Mi-Fémnyomó és nisztérium képviselői is segítsék, támogassák az üzemet. Mert segítségre, támogatásra igen nagy szükség van. Erősen fogyóban van az anyag, úgyszólván minden­féle vas fajtából hiány van. Sajnos az energia terén is nehézségek van­nak, mivel igen gyenge a feszült­ség. Megalakult a munkástanács is, melynek elnökévé Czigány István köszörűst választották. Nagy szerep vár a tanácsra, különösképpen azért is, mert a gyár számos külföldi or­szágnak exportál gépeket, kőtörő­­ket. Jelenleg a munkástanácsnak az a legfőbb törekvése, hogy minden lehetőséget megragadjon az üzem — a termelés zavartalan biztosítá­sa érdekében. Gondoskodnak a munkások ellátásáról is és biztosít­ják azt, hogy az üzemben lévő áru­dából minden hiány cikket be le­hessen szerezni. Lemesá rwgyár A dolgozók 95 százaléka már itt is munkában áll. Még pedig a bu­dapesti dolgozók is rendszeresen megjelennek a munkahelyen. Je­lenleg három heti anyagtartalék­kal rendelkezik az üzem és ha az ország valamennyi üzemében ha­sonló erőfeszítéseket tesznek — bá­nyákban, erőművekben, —• akkor utánpótlásig az anyag elegendő lesz és zavartalanul folyik a mun­ka; A megválasztott munkástanács, melynek Gedei Béla technikus az elnöke, orvosolja a régi hibákat. A normákkal kapcsolatban úgy dön­töttek. hogy megállapítottak egv át­lagos fizetést, s aki az előírt telje­sítményt túlszárnyalja, az a terme­lés mennyiségének megfelelően ma­gasabb fizetést kap. Az átlagot azonbam mindég megkapják. Csak úgy, mint a másik üzemben, itt is kevés az energia. Ha az energia el­látás megjavul, tovább lehet nö­velni a termelést. • Mindkét gyárnak van egy közös gondja, s ezen a dolgozók vélemé­nye szerint hamarosan segíteni kel­lene. A kijárási tilalom nem teszi lehetővé, hogy a két üzemben há­rom műszakot szervezzenek. Ha ez a probléma megoldódik Jászbe­rényben is az élet egyre inkább a normális kerékvágásban halad. 1 KERESKEDELEM HÍREI Sóvonatokat indítanak azokba a megyékbe, ahol a sertésvágások megindulásával a legégetőbb a só­­ellátás megjavítása. Hétfőn Lőkös­­házáról és Záhonyból több vonat indult el Borsod, Fejér és Győr me­gyébe. A kereskedelem nagy erőfeszí­téseket tesz, hogy a közeledő miku­lásra. majd karácsonyra a legkere­settebb cikkeket biztosítsa. Az el­múlt évben kétszázkilencvennégy vagon szaloncukor került forga­lomba. az idén a kereskedelem az ipartól háromszáz vagonnal kért. A vendéglátóipar a rendbehozott éttermekben az elmúlt hetekben egy tál ételt szolgált ki. Most több buda­pesti étterem, vendéglő megkezdte az étlap szerinti kiszolgálást. (MTI). NÉVTELENÜL Névtelen levelek fekszenek az íróasztalon. Majdnem egyidó­­ben íródtak, érkeztek. Néhány közülük panaszos lenéi, hibáloat tár fel. A többi a lapról mondja el véleményét és bíztat, bátorít ben­nünket az igazság kimondására, az őszinteségre. Régen te a névtelen levelekről általában az volt a vélemény, hogy említésre sem méltók, aki mm meri aláírni a nevét, annak biztosan valami félteni, takargatni valója vám,. Akadt ilyen is, az bizonyos, de mindég voltak emberek, akiket keserves tanulság intett nevük elhallgatására. A névtelen levelek mindenesetre szórványosak voltak. Most azonban más a helyzet. Egyelőre kevés levél érkezik a szerkesztőségbe, de azok alatt rendszerint nincs ott a teljes bizalmat is kifejező aláírás. És ezen érdemes elgondolkozni. Teljesen hibás álláspont lenne most azt vallani, hogy e levelek írói valamiféle megbízhatatlan emberek, sőt talán rossz szándékújuk is. Mert nézzük csak pl. ezeket a kitépett füzetlapra írt, nehezen ohmshMó sorokat. A Járműjavító Vállalat egyik dolgozója írta, a kátrányozó részleg­ből. Elmondja, hogy nem csak a VII/b. osztályon, hanem a IX. aszályon is akadtak kiskirályok. Olyanok, akik könnyen osztogatták a büntetést, a levonást egy kis hibáért. Bizony nem ártana nekik, ha ők is kátrányos munkát végeznének egy ideig, írja a levélíró, mert akkor megtudnák, mi a magyarok istene. Egyes vezetők ugyanis szívesen küldték büntetésből a dolgozókat a kátrányosok­­hoz annakidején. A jutalmazásnál, a besorolásnál viszont szívesen al­kalmazták a kivételezést. Fájó pont volt ez a munkásságnál:, ha nem is nagyon mertek beszélni róla. De úgylátszik, még mindig tarta­nák a régi rossz szellem érvényesülésétől, a levél alól ugyanis elma­radt az aláírás. Tegyünk ezért szemrehányást az illetőnek? Világért sem- De igenis bíztatnunk, bátorítanunk kell. írhatnánk ugyan a régi sablon szerint, hogy érvényesítsék jogaikat, hiszen most már ott van a munkástanács, ez az összes dolgozók érdekeit képviseli, beleszólásuk van a gyár irányításába stb. De tudjuk jól, hogy a régi terhektől nem olyan könnyű a megszabadulás. Azok még sokszor visszahúznák, egyesek gáncsoskodnak, akadékoskodnak. De meg keFl küzdeni a nehézségekkel. Más út nincsen. És nem tudunk mást ta­nácsolni a levél írójának sem, csak azt: lássanak hozzá, hogy a mun­kástanács mielőbb gazdája legyen a gyárnak. És köszönjük levelét, amit ha nem is írt alá, mégis csak a bizalom kifejezője lapunk, szer­kesztőségünk iránt. ' Ez a véleményünk a többi névtelen tevéiről is. És el is hatá­roztuk: igyekszünk majd a lapon keresztül válaszolni rájuk. Szeretnénk azonban biztosítani a hozzánk fordulókat, hogy bármiről is írnák, ha a dolgozó nép érdekében emelnek szót, nem kell tartaniok valamiféle megrovástól, levelük rossz értelmezésétől. Bízzanak bennünk, ne csak abban az értelemben, hogy elmondják gondolataikat, de úgy is, hogy aláírják nevüket s módot adnak rá, hogy esetleg levélben még részletesebben válaszolhassunk, esetleg vi­tatkozhassunk. Egyszóval: örülünk a bizalomnak, még ha abban fenntartás is lappang, de igazán akkor leszünk boldogok, ha a teljes bizalmat érezzük ki a levelekből. Rajta leszünk, hogy ez a bizalom mielőbb kibontakozhassék. If ppen egy hónapja történt, | ^ hogy Varga Jánost, a puszta­monostori December 21. Tsz elnö­két a forradalmi tanácshoz hivat­ták. S ott — meglepetésére — va­lami földrendező bizottság elé ci­tálták. Mondani sem kell, hogy a forradalmi tanács tagjaiból alakí­tották meg ezt a bizottságot, s hogy mi volt a céljuk, az rövidesen ki­derült. A tsz elnökének jóelőre figyel­mébe ajánlották, hogy el van ké­szítve az ásó-kapa, tehát úgy be­széljen, ahogy nekik tetszik. Mit is akart ez a földrendező bizottság? Semmisnek nyilvánította az 1955-ös tagosítást, vissza követette a főidet, s a tsz elnököt arra kény­szerítette: egyezzen bele, hogy a tsz táblájából is kihasítsák volt földjeiket a bizottság egyes tagjai. S az egyik napon le is verték a karókat a December 21. Tsz búza­tábláján, A termelőszövetkezeti tagok több­ségének — akik igaz hívei a közös gazdálkodásnak — sajgott a szíve a cselekedet láttán, de hallgatták a józan ész szavára és elhatároz­ták, hogy nem állnak ellent. Hadd verjék le a karókat a föld végén, attól még a . búza szépen fejlődik. Az a búza, amit a tsz tagok azért vetettek keresztsorosan, hogy ezzel is növeljék a terméshozamot. Min­dig bíztak abban, hogy Ok fogják learatni az áltáluk termelt mag termését, mert komoly elhatározá­suk, hogy továbbra is a közös úton haladnák. Ezekben a napok­ban is szorgalmasan dolgoztak, szedték a cukorrépát, végezték a mélyszántást. A közelmúltban aztán megbe­­** szélésre gyűllek össze a ter­melőszövetkezetben maradó tagok. Ott volt Vízkeleti István bácsi, Szundi István, Csesznik János, Ka­lina István, Sebők Istvánná, a Biibók lányok, László Teréz és Varga Juliánná, s így sorolhatnánk azt a harminc, vagy ennél több ne­vet, akik igaz hívei a termelőszö­vetkezeti gazdálkodásnak. Azt ter­vezték, hogy megváltoztatják kö­zös gazdaságuk nevét „Búzakalász­ra“, ezzel is kifejezve, hogy az „életért”, a jobb létért dolgoznak. Igaz, most sem panaszkodnak azok, akik egész évben szorgoskodtak. Majdnem 6 kg. búzát osztották munkaegységenként, ezenkívül ár­pát, kukoricát, szálas takarmányt, stb. Fehér László, az egyik szorgal­mas tag csupán búzából 22 mázsát, árpából pedig 8 mázsát vitt haza. Ha a megkapott terményeik érté­két, a juttatásokat felszámoljuk, nem egy tagnak 24—25 ezer forin­tot tesz ki az évi jövedelme. ft eszélgetés közben sző esett a beadás eltörléséről is, aminek nagyon örülnek a tsz-tagok. El­sorolták, hogy ez évben mit adtak be: például búzából 302 mázsát kötelező beadásra, 191 mázsát ér­tékesítési szerződésre, 230 mázsa kukoricát, s ezenkívül baromfit, szarvasmarhát, burgonyát, napra­forgót. Hízóból 22 mázsa volt a ki­vetésük, 10 mázsát ebből is beszáí­­lítobtak. Jövőre már ilyen gondjai nem lesznek a közös úton hadadé gazdáknak, s még több mindent oszthatnak a munkaegységekre. Az is növeli a tsz tagok bizalmát, munhakedvét, hogy most már va­lóban a maguk gazdái lehetnek, ők határozzák meg, mit termelje­nek, hogyan gazdálkodjanak. Bíz­nak abban, hogy gyorsabban ha­ladhatnak a fejlődés útján s ebben segíti őket a Magyar Szocialista Munkáspárt, melyet termelőszövet­kezetükben is életre hívtak. K, K, fiz állami gazfeági tfsfgozo! lerázáséi! egyes kérdéseiről AZ ÁLLAMI gazdaságok dolgo­zóinak bérezését, valamint termé­szetbeni juttatását szabályozó és jelenleg hatályban lévő utasításo­kat — a Mezőgazdasági és Erdé­szeti Dolgozók Szabad Szakszerve­zetével egyetértésben — az aláb­biakkal egészítem ki, illetve módo­sítom. Az állami gazdaságok fizikai dol­gozóinak bérrendszerét — a Forra­dalmi Munkás- Paraszt Kormány 1956. november 13-1 rendelete alap­ján — a rendelkezésre álló béralap felhasználásával a gazdaság mun­kástanácsa határozza meg. Az állami gazdaságok miniszté­riuma az őszi munkák szakmány­­bérben való végeztetését ajánlja. — Ahol a helyi követelmények megkö­vetelik, az őszi termények betakarí­tására helyben kialakult természet­beni részért is végeztethető; A munkástanácsok az igazgató­val egyetértésben a gazdaság dol­gozóinak keresetét (havi 26 munka­nap ledolgozása esetében) havi 800 forintra kiegészíthetik abban az esetben, ha a dolgozó önhibáján kí­vül ennél az összegnél kevesebb ke­resetet ért el. Az állami gazdaságok területén is alkalmazni ke1’ a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormánynak azt a határozatát, hogy akik saját hi­bájukból nem dolgoznak, nem kap­hatnak fizetést. A műszaki és adminisztratív dol­gozók részére — további intézkedé­sig — az eddig érvényes bértételek szerinti fizetést kell adni, de a dol­gozók fizetése tekintetében is érvé­nyesíteni kell a 2. pontban foglalt havi 800 forint minimum bért. Az állami gazdaságokban a ter­hes és szoptatós anyák részére (a terhesség hatodik hónapjától kezd­ve a gyermek egy éves koráig (to­vábbra is ki kell adni a kedvezmé­nyes áru tejet), napi fél liter á 1.50 Ft. áron. Az eddigi 6 év korhatár helyett 12 éves korig engedélyezem. A KEDVEZMÉNYES anya- és gyermektejen felül a gazdaság dol­gozói és családtagjaik részére fe­jenként és naponként fél liter tejet szabad kiadni literenként 3 forintos térítési áron. Családonként azonban napi 2.5 liter tej adható ki. A dolgozók részére járó kenyér­­gabona juttatást változatlanul az eddig irányadó rendelkezéseknek megfelelően és a 78/1955/ÁG. és 27/ ÁGM. számú utasításban meghatá­rozott ütemezés szerint kell kiadni azzal az eltéréssel, hogy a dolgozók felesége részére a kenyérgabonát az eddigi megkötöttségek nélkül ki kell adni. Amennyiben a dolgozók illet­ményföld! ük&t elemi kár. vagy egyéb körülmény miatt a burgonya, valamint a zöldség és gyümölcs szükségletüket biztosítani nem tud­ták, a gazdaság igazgatója a gaz­daság munkástanácsa és üzemi bi­zottsága javaslatának figyelembe­vételével, a dolgozók részére fo­gyasztói áron, háztartási szükséglet teiket meg nem haladó mértékig saját terményeiből eladást engedé­lyezhet. AZ ÁLLAMI gazdaság dolgozói hús. zsírszükségletének biztosításá­ra vágóállatokból származó hús. zsír (szalonna) kiadását engedélye­zem. Egy-egy család részére heten­ként legfeljebb 2 kg. hús, zsír adha-E&ryszázSfven kislakás építé­sénél Sseieiezéséfssz biztosba az £ÜD£$3f a szükséges faanyagot A megye területén négyszázötven OTP kölcsönnel épített kislakás fa­anyag hiányban befejezetlenül ma­radt. Az ÉRDÉRT munkástanácsa úgy határozott, hogy a négyszázöt­ven kislakás befejezéséhez szüséges faanyagot biztosítja. A mai napon a TÜZÉP-nek le is szállítják. London, 1956. november 27. (MTI) Mint a BBC jelenti New York­ból, Selwyn Lloyd angol külügymi­niszter felszólalt az Alfred Gruent­­her tábornoknok, az atlanti szerve­zet európai haderői most visszalé­pett főparancsnokának tiszteleté­re az Angol Nyelvű Országok Szö­vetségének klubjában adott estebé­den öt pontból álló programot ter­jesztett elő az angol—amerikai kö­zépkeleti politikai összhangjának helyreállítására. A következőket fejtegette: A közép-keleti kérdés kezelése terén éles nézeteltérések támadtak Nagy-Britannia és az Egyesült Ál­lamok között. Ö a maga részéről nem kívánja lekicsinyelni ezeket a nézeteltéréseket, azonban továbbra is meg van győződve arról, hogy Nagy-Britannia és Franciaország helyesen cselekedett, akkor, amidőn végülis katonai lépésre szánta el magát Egyiptom ellen. Hozzáfűzte: Nagy-Br:tanniának és az Egyesült Államoknak feltétlenül közös poli­tikát kell kialakítaniok a Közép- Keleten és felsorolta a következő öt célkitűzést, amelyeket a két ország­nak tekintélyük teljes súlyával tá­­mogatniok kellene: 1. Meg kell akadályozni a továb­bi ellenségeskedésedet az arab or­szágok és Izrael között és teljes támogatásban kell részesíteni az ENSZ rendőri karhatalmát: 2. iámét állandó rendszert kell lé­tesíteni a Szuezi-csatoma igazgatá­sára, biztosítva az 1888. évi egyez­ményben foglalt jogokat. Ennek a tó ki fogyasztói áron. Húsellátás­ban azokat a dolgozókat és család­jaikat kell részesíteni, akik a rend­szeres üzemi konyhai ellátást nem veszik igénybe. A természetben kiadott termé­nyek és termékek árát készpénzben és az áruk átvételekor azonnal kell fizetni; Varga János miniszterhelyettesi 9 közelii konnte utasítása A szesztilalmat november har­mincadikétól az egész ország terü­letén megszüntetem. Az italboltok és vendéglátóipari üzemek novem­ber harmincadikén reggel nyolc órakor kötelesek az árusítást meg­kezdeni. A boripari, szeszipari és söripari vállalatok haladéktalanul gondoskodjanak az italboltok és más vendéglátóipari üzemék folya­matos áruellátásáról. Nyers Rezső kormánybiztos. rendszernek meg kell egyeznie az­zal a hat elvvel, amelyet a Bizton­sági Tanács ez év októberében ma­gáévá tett; 3. tartós rendezést kell létesíteni Izrael és az arab országok között és igazságosan meg kell oldani a Pa­lesztinái arab menekültek problé­máját; 4. meg kell erősíteni a bagdadi egyezményt azzal, hogy az Egye­sült Államok lehetőleg lépjen be teljes jogú tagként: 5. minél célszerűbben neki kell látni a közép-keleti gazdasági prob­lémák megoldásának; Eltűnt autóbusz Az N. P. 9609 számú Skoda Ma­­rawska gyártmányú csehszlovák autóbusz, amelyet a pozsonyi Autó­­közlekedési Igazgatóság használ és CSAD jelzést visel, Komárom kör­nyékén eltűnt. Aki tud róla. értesít­se a KPM Autóközlekedési Főigaz­gatóságát. Szabolcs utca 17. 20—40 —80 telefonon. (MTI). Ezorötszáz ENSZ katona állomásozik Esyiotomhan Kairó (TASZSZ). Burns tábor­nok az ENSZ rendkívüli fegyveres erőinek parancsnoka kijelentett«; hogy az Egyiptomba érkezett rend­kívüli fegyveres erők személyi ál­lománya jelenleg mintegy ezeröt­száz főt számlál. (MTI). Angol! program a közép-keleti helyzet rendezésére

Next

/
Thumbnails
Contents