A Nép Lapja, Tiszavidék, 1956. november
1956-11-24 / Tiszavidék
2 TISXAVIDÉK 180& UUfDBtW M Az ENSZ a kubai és közgyűlése elfogadta a három ázsiai állam javaslatát Ast ENSZ-kfegyfllés november ifi-én este, magyar idő szerint 22 órakor szavazott a magyarországi deportálások ügyében tett kubai javaslat felett. A kubai javaslat mellett 55-en, ellene 10-en szavaztak, 14 volt a tartózkodók száma. A javaslat ellen szavazott a Szovjetunió, a népi demokratikus országok és Jugoszlávia. Tartózkodott többek között Afganisztán, Egyiptom, Finnország, India, Indonézia. Jordánia, Libanon, Líbia, Szaud- Aráhia. A közgyűlés azonnali határozatot követel a deportálások megszüntetésére. A köagrílljés 57 szavazattal elfogadta India, Indonézia és Ceylon közös javaslatát arról, hogy az ENSZ küldjön megfigyelőké Magyarországra. A javaslat ellen nyolcain szavaztak, 14 állam küldöttsége tartózkodót* a szavazástól. A londoni rádió New York-i kü- Jöntudósátója jelenti: Az ENSZ közgyűlése szerdai ülésén elsőnek Krisna Menőn indiai küldött beszélt. Kijelentette, hogy India minden ellentétes beállítással szemben, nem nézi részvétlenül vagy tétlenül mindazt, ami Magyarországon folyik. India ellene van és mindig is ellene volt mindenféle erőszaknak. India minden fenntartás nélkül a népek önrendelkezési joga mellett áll és minden nép számára követeli a jogot, hogy maga dolgozhassa ki kormányrendszerét mindenféle idegen beavatkozás nélkül. Menőn ezután kifejtette, hogy véleménye szerint az első teendő: pártatlan megfigyelőket küldeni Magyarországra. Ezek a megfigyelők nem egyik, vagy másik hatalmi csoport, hanem az ENSZ főtitkárának képviseletében utaznának Magyarországra és ez ellen a magyarországi hatóságoknak nem lehet kifogásuk. Ez nem sértené semmiféle formában Magyarország szuverénitásáfc Meg kell nézni —* mondotta — és meg kell győződni arról, mik a tények Magyarországon, mi a valódi helyzet, meg kell ezt állapítani minden érzelem vagy elfogultság nélkül. A mi javaslatunk nem akar a kubai javaslat helyébe lépni. A fóti tkér még mostsem zárta be az ajtót, most is tárgyalásban áll a magyar küldöttekkel és reméli, hogy valamilyen konkrét eredményt sikerül majd elérni. De az első feltétel az, hogy megfigyelők mehessenek Magyarországra. Ne Rámában tárgyaljanak, hanem Magyarországra menjenek a megfigyelők. Ezután Hammarskjöld főtitkár ismertette a közte és Sebes István között lefolyt távú-átváltás lényegét. Elmondotta, hogy a magyarországi hatóságok a megfigyelők beengedése helyett azt javasolták, hogy Rómába küldik majd ki képviselőiket. Hammarskjöld így folytatta: az az ajánlat, hogy hajlandó vagyok Budapestre utazni, a mai napig is fennáll. Kocsa Popovics jugoszláv külügyi államtitkár kérte, hogy a közgyűlés egyhangúlag fogadja él az indiai határozati javaslatot, mert csak az összes tagállamok közös akciója segítheti elő a magyarországi helyzet normalizálását és a nemzetkört feszültség enyhülését. A többpártrendszer jelentősége Kínában Peking, november 21. (Uj Kína) Sen Csin-juam, a Kínai Demokratikus Liga központi bázottságának tagja a Zsenminzsipaóban megjelent cikkében üdvözli a többpártrendszer szerepét Kína sajátos viszonyai között. Rámutat arra, hogy a többpártrendszer lehetővé tette, hogy a szocialista demokrácia Kínában alaposabban és átfogóbb módon fejlődjék, mint ahogyan az egypártrendstzer keretében történhetett volna. A kommunista pórt és a demokratikus pártok közötti rövid ideig való egymás mellett élés és kölcsönös felügyelet elve, valamint a tudományos életben a különböző világnézet elve arra irányul, hogy teljes mértékben kifejlődhessék a népi demokratikus szabadság Kínáiban és ez mindenekelőtt a szocialista építés munkájára tömöri tsen. A cikk még hangsúlyozza, hogy ezt az alapvető elvet a Kínai Kommunista Párt következetesen figyelembe vette. Az elv alapja az volt — mint Mao Ce-tumg kifejtette —, hogy amíg a kommunista párt létezüc, a párttagok mindig kisebbséget fognak képezni, s a nép többségét a pértonkívüliek alkotják, így tehát a párttagoknak együtt kell működrdök a pártonkívüliekkel. Kínában a demokratikus pártosának kevesebb tagjuk van, mint a Kínai Kommunista Pártnak. E pártok tagjai közü sokan a nép különböző rétegeit képviselik. Sok emberre befogással vannak és egyes vezetőik sok emberre gyakorolnak befolyást. így tehát a dein ■! ratikus pártok, útján a legkülönbözőbb rétegek gyakorolnak felügyeletet a kommunista párt és a népi kormány »lett A demokratikus pártok tagjai ezeket a különböző rétegeket képviselik és fenntartják az érintkezést velük. A hosszú időn át való egymás mellett élés és kölcsönös felügyelct elve azt jelenti, hogy Kínában nem csupán az átmeneti időszak alatt lesz többpártrendszer, hanem a szocializmus egész történelmi időszaka ala*t Ax elmúlt két év tapasztalata megmutatta, hogy a különböző demokratikus pártokkal és a pártomkxvülleikfkel folytatott tanácskozások és viták segítséget jelentettek a munka legkülönbözőb' területein és segédkezet nyújtottak a népi demokratikus rendszer megszilárdulásához. Sen Csin-juan ezután rámutat, hogy ha több demokratikus pártra támaszkodnak, akkor a kapitalista osztályból és más, nem proletár osztályokból származó emberekkel érintkezést teremtenek, vagyis egyesítik és nevelik őket — ez nyilván sokkal Előnyösebb, mintha csak egyetlen pártra támaszkodnának. A cikkíró ezután a demokratikus pártok politikai szaba faágának. szervezeti függetlenségének kérdőiével foglalkozik. Kínában minden demokratikus párt önálló politikai testület, független szervezettel A Kínai Kommunista Párt vezető szerepe a demokratikus pártokkal kapcsolatban elsősorban politikai ás ideológiai jellegű. Az, hogy vajon ezt a vezető szerepet teljes mértékben elfogadják-e vagy sem, attól függ, hogy va./m ez a vezetés helyes-e vagy sem. I Borba válasza Tito beszédének szevjjet kommentárjára Belgrád, november 21; A Borba szerdai számában a következő címmel közli Jozse Szmogénak, külpolitikai szerkesztőjének kommentárját: „Tito eivtárs beszéde a TASZSZ tolmácsolásában". A kommentár a többi között ezeket mondja: A moszkvai Pravda hétfői számában jelentést közölt Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkárának Púiéban elmondott beszédéről. Nincs kifogásunit az ellen, hogy a TASZSZ szükségesnek tartotta magát a hírt egy polemizáló kommentárral összekötni, hogy ilyen módon előre figyelmeztesae a szovjet közvéleményt: a szovjet vezetőség nem ért egyet a Tito elvtárs beszédében kifejtett több állásponttal. Mi mindenkor hangoztattuk a nyüt, szabad eszmecsere szükségességét, különösen a kommunisták között. Mi tehát csak örülhetünk, hogy a TASZSZ egyenes, nyílt formában, nem pedig burkolt módon kifejtette art, amit a szovjet vezetőség gondol Tito elvtárs beszédéről és általában a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének politikájáról. Mindamellett úgy hisszük, hogy az a mód, ahogyan a TASZSZ Tito elvtárs beszédével polemizál, nem áll összhangban a kommunisták közötti szabad, becsületes, nyílt és egyenrangú vita normáival. — A TASZSZ igen súlyos vádakat hozott fel a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és személyesen TitoeiV- társ ellen, de nem támasztotta alá semmiféle ténnyel. A TASZSZ komentálő-polemizáló jelentésiben az áll. hogy Tito elvtárs beszéde egész sor o,yan álláspontot tartalmaz, amelyek éles ellentétben állanak mindazzal, amit a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének vezetősége az utóbbi időben a nemzetközi helyzet alapvető kérdéseiről, a szocialista országok és kommunista pártok kölcsönös viszonyáról kijelentett. Ezzel szemben a TASZSZ jelentése sehol sem idézi világosan, hogy melyek ezek az álláspontok. A szovjet olvasó a TASZSZ jelentéséből csak art tudja meg, hogy Tito beszédében „sok téves álláspont van", de nem mondják meg neki, hogy melyeit ezek az álláspontok. Vajon nem lett volna helyesebb, ha „az egész sor álláspont" üres megfogalmazása helyett idézték volna Tito elvtárs beszédének ama részeit, amelyek illusztrálhatnák „azokat az álláspontokat, amelyek éles ellentétben állanak mindazzal, amit a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége az utóbbi időben kijelentett’? A bírálatnak, hogy meggyőző legyen, mindenekelőtt tényeket kell tartalmaznia. A legsúlyosabb vád kétségtelenül az, hogy mi beavatkozunk másai! belügyeibe. „Tito beszédéből — írja a TASZSZ kommentátora — világosan kiütközik az az irányzat, hogy be akar avatkozni más kommunista pártok ügyeibe*’. Az ember természetesen art várná, hogy egy ilyen súlyos vádat Tito elvtárs beszédének kivonatai és idézetei kísérik. A TASZSZ cikkében azonban nyoma sincs ennek. Vajon miért nem folyamodott a TASZSZ idézetekhez? Véletlen lenne ez? Nem véletlen az, hogy a TASZSZ amidőn súlyos vádakat hozott fel Tito elvtárs és Jugoszlávia eilen, csak olyan megfogalmazásokra szorítkozott, mint például „egész sor állá sport’*, „a beavatkozás irányzata’*, „egyes kijelentések’*, de ezeket nem illusztrálta Tito elvtárs beszédének idézeteivel. A TASZSZ bizonyára alátámasztotta volna bíráló megjegyzéseit és vádjait a Tito elvtárs beszédéből vett idézetekkel, ha abban valóban lettek volna olyan helyek, amelyek igazolhatták volna ezeket a vádakat. De épen azért, mert Tito beszédében ilyen helyek nincsenek, s mart a TASZSZ kommentárjának. írói hiába törekedtek arra, hogy ilyen idézeteket találjanak, a TASZSZ vádjai nem hangozhatnak meggyőzően. A TASZSZ cikkében felelőtlenül igen súlyos vádakat hoznak fel Jugoszlávia politikai vezetősége ellen, amelyek semmivel sincsenek bizonyítva. A TASZSZ jelentésének abban a részében, amely a bírálatot és a vádakat tartalmazza. Tito elvtárs beszédének csak egy idézete található. De még ez az idézet sem teljes. Sőt mi több. nem idézték még az egész mondatot sem, hanem csak a felét. Egy világos gondolatmenetből kiragadtak néhány szót és art önkényesen magyarázták; Tito elvtárs a régi sztálini elemek és a szocializmus továbbfejlesztésére törekvő új erők közötti összetűzésről szólva rámutatott a szocializmus érdekeinek megfelelő új viszonyok fejlesztésének folyamatára, s a többi között a következőket mondotta: Elvtársik! Ez a harc nehéz és hosszantartó lesz, mert most valóban arról van szó, vajon az új irányvonal győzedelmeskedik-e a kommunista pártokban, amely irányvonal tulajdonképpen Jugoszláviában fogamzott és amelynek elég sok elemét tartalmazza az SZKP XX. kongresszusának határozata is. Arról van tehát szó. vajon győzelemre jut-e ez az új irányvonal, vagy ismét a sztálini irányvonal győz. Jugoszláviának nem szabad begufaóznéa, minden irányban tevékenykedni kell, de nem más országok belső alá ásásával, hogy azokban negatív exceszszusokra kerüljön sor, hanem eszmei téren, érintkezésekkel és tárgyalásokkal, hogy az űj szellem győzedelmeékedhesséflc. íme, hogyan vette át a TASZSZ a beszédnek ezt a részét: Tito art állította, hogy a jövő attól függ, vajon győz-e a kommunista pártokban az új szellem, amely Jugoszláviában kezdődött. Nem lehet meg nem látni, hogy az ilyen irányzatok határozott kapcsolatban állnak a jugoszláv sajtó ama cikkeivel, amelyekből egyre gyakrabban kidomborodik az a gondolat, hogy úgymond Jugoszlávia útja a szocializmusba az egyedül hiteles, sőt az egyedül lehetséges útja a szocialista fejlődésnek csaknem minden országban. A TASZSZ-nak ebből a tálalásból elsősorban az tűnik ki, hogy Tito gondolatát teljesen önkényesen magyarázták, sőt mi több, annak teljesen más értelmet tulajdonítottak. Ami pedig azt az állítást illeti, hogy a jugoszláv sajtóban olyan cikkek jelentek meg, amelyekből kiütközik az a gondolat, hogy a szocianzmusba vezető jugoszláv út a szocialista fejlődésnek egyedül lehetséges útja, ugyanúgy kívánatos lenne, ha a TASZSZ konkrétan idézte volna ezeket a cikkeket. Mi ugyanis ilyen cikkeket nem vettünk észre. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének politikája pedig a szocializmus útjainak és formáinak tekintetében igen világos. Amíg a TASZSZ cikikének kommentáló-polemizáló cikke azt állítja, hogy Tito elvtárs és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége úgy véli, hogy a szocializmushoz vezető jugoszláv ót a szocialista fejlődés egyedül lehetséges útja, addig a TASZSZ jelentésének első informatív részében a következőképen idézd Titónak a magyarorozági eseményekkel kapcsolatos értékelését: „Ezek a reakciós erők — mondotta Tito — igen hamar, két-három nap alatt megmutatták igazi arcukat. Miközben a népet elkeserítette mindaz, ami a múltban történt, az akkori vezetőség nem volt hajlandó eltávolítani azokat az elemeket, amelyek a magyar nép elkeseredését kiváltották. Nem mutatott hajlandóságot arra, hogy valóban a szocializmus fejlődésének magyar útján induljon el.’’ A hivatalos szovjet hírszolgálati iroda jelentésében pontatlanul vették át azt is, amit Tito elvtárs a nemzetközi munkásmozgalomban ievő sztálinista és haladó erőkről mondott« A TASZSZ úgy tüntette fel a dolgot, mintha Tito a világ kommunista pártjait sztálinistáikra és nem sztálinistákra akarná osztani és ennek alapján art a következtetést vonja te, hogy a kommunista pártok sztálinista és nem sztálinista pártokra való felosztásának kísérlete objektív módon csak árthat a kommunista mozgalomnak, mert az élet ma sokkal inkább, mint azelőtt, megköveteli a kommunista pártok és az egész nemzetközi kommunista mozgalom belső tömörülését; A jugoszláv kommunisták mindenkor óriási jelentőséget tulajdonítottak a munkásmozgalom egységének. általában, valamint a kommunista pártok egységének is és kölcsönös együttműködésüknek; Emellett azonban — és az élet bebizonyította álláspontjuk helyességét — arra törekedtek, hogy a munkásmozgalom egységének egészséges alapokon kell nyugodnia, nem pedig a hegemonizmus és a diktátum alapjain, ahogy Sztálin értelmezte az egységet. A nemzetközi munkásmozgalom egysége feltételezi a becsületes, nyüt és bátor vitát is, nem pedig a vita elfojtását és a szemet hunyást a tények előtt. Milyen szerencse lat volna, ha a múltban több kommunista vita hangzik el és bátran szembenéznek a valósággal Ha ez megtörtént volna, valószínűleg nem kerül« volna sor olyan mágikus eseményekre, mint a magyar események; A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének és a Szovjetunió Kommunista Pártjának viszonyáról szóló, 1956 Júniusában aláirt nyilatkozat a következőket hangoztatja: ,.A két fél, azt az álláspontot vallva, hogy a szocialista fejlődés útjai különböző országokban és körülménvek között különbözőek, hogy a szocializmus fejlődési formáinak gazdagsága elősegíti erősöd dósét és kiindulva abból a tényből, hogy mind egyik, mind a másik /éltől idegen minden olyan tendencia, hogy rákényszerítse másokra saját véleményét a szocialista fejlődés út* javnak és formáinak meghatározdsában — megegyezett abban, hogy az említett együttműködésnek a teljes önkéntességen és egyenjogúsígon, a baráti bírálaton, pártjaik rútás kérdésekben folytatott elvtársi jellegű eszmecseréjén kell alapulnia." Tito elvtárs beszéde csak konstruktív alkalmazása ezeknek az elveknek. Vajon a TASZSZ kommentárja kétségbe akarja vonni a jugoszláv kommunistáknak ezt a iogát? — fejezi be hírmagyarázatát Jozse Szmole, a Borba külpolitikai szerkesztője Legfontosabb feladataink közé tartozik a lakásépítkezések befejezést A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1956. november 20-án ülést tartott Foglalkoztak itt többek között a helyiipar helyzetével, a befejezetlen építkezésekkel kapcsolatos feladatokkal, a közművek állapotával és a lakásügyekkel. A végrehajtó bizottság megállapította. hogy a megye területén a legfontosabb mindenek előtt a lakásépítkezések befejezése. Ezért felhívta a Város- és Községgazdálkodási a terv, valamint a többi szakosztályok vezetőit arra, hogy anyagi eszközeiket és az építőipari kapacitást erre a területre összpontosítsák. Felhatalmazást adtak arra is, hogy a más rendeltetésű tanácsi beruházási kereteket szükség szerint ennek a feladatnak fedezésére csoportosítsák át. A Végrehajtóbizottság a kislakásépítkezések befejezésének elősegítése érdekében közületi keretekből elvonható épületanyagokat a TÜZÉP telepek útján magan építtetők részére juttatja. A kormány felé javasolják, hogy megfelelő határidővel tegye lehetővé a ház államosítási ügyekben hozott döntések felülvizsgálatát. Ezt azért tartják szükségesnek, mert a megyében sok jogtalan ház államosítás történt, s az elmúlt időszak hibás politikai szemléletéből kiindulva az eddig végrehajtott felülvizsgálat alig hozott javulást. Határozatot hoztak arra is a végrehajtóbizottsági ülésen, hogy minden eszközzel elősegítik a helyi tanácsoknál az irodáknak lakás céljára való visszaadását minél nagyobb számban. Helyesnek és követendőnek tartják a Szolnoki Városi Tanács VB. azon kezdeményezését, hogy az üzemekből beküldött képviselők részvételével szervez lakáselosztó bizottságot. A jusoszláv nagykövetsés megerősíti a hírt (Folytatás az 1-eő oldalról.) nem volt otthon. Édesanyja közölte, hogy utoljára reggel beszélt telefonon leányával Beszélgetésükben akkor még az ország és az édesanya szempontjából egyaránt örvendetes hírről szó sem volt. Ezután felhívtuk a J ugoszláv Szövetségi Népköztársaság nagykövetségét. A nagykövetség éjszakai ügyeletes munkatársa közölte velünk, hogy a hir teljesen megfelel a valóságnak: Nagy Imre és a többi ott tartózkodott ismert magyar po’itiikus csakugyan elhagyta a követség épületét. Délután fél 7 órakor együtt távoztak autóbusszal A Minisztertanács elnökségének titkárságán az éjszakai ügyeletes tisztviselő érdeklődésünkre semmi további felvilágosítást nem tudott adna arról, hogy Nagy Imre és az említettek hol tartózkodnak. Ellenben közölte, hogy a kormány éjfél után fél 2-kor ülésezik. Hogy milyen ügyben, arról nem kaptunk információt. Nyilván fontos tárgyalásokról lehet szó. (Megjelent a Népakarat nov. 23-i számában.) FiGYFLíM! FIGYEL?« i A Rákóczifalvi Földművesszövetkezet megnyitotta Kisvendégőjét. Állandó meleg ételek, szolid árak. Előfizetéses üzemétkeztetés 5,90 Ft-ért. liiiuiiiiiUiiuiiuiuiuyiiiiuiyiiiiiMiiiiyiiiiiíiiiiiiiiiiiiíiiiiiiiim
