A Nép Lapja, Tiszavidék, 1956. november
1956-11-01 / A Nép Lapja
4 A NtP LAPJA 1956. november 1. BIZONYOSSÁG KIÁBRÁNDÍTÓ dolgokról nem szívesen beszél az ember. Mindég fáj leszámolni az illúziókkal. Mégis kell a leszámolás, a kiábrándulás, ha a jó zártságnak, a tisztánlátásnak ez az elindítója. Beszéljünk hát még egyszer — most már nyíltan — azokról a dolgokról, amelyekről hetekig csak suttogni mertünk. Apróságoknak látszanak, mégis olyannyira jellemzőek, adalékok az elmúlt időszak történelméhez. Csak az újságírók tudlak róla és szégyenkeztek is miatta mások helyett: a haza mártírjainak, liajk László és társainak az MDP központ egyes vezető személyei nem akarták engedélyezni a -filmhíradó részvételét. Teljes egy napig folyt a harc Ács Lajos és más vezetőkkel szemben, mire ezt a szégyenletes intézkedést sikerült megváltoztatniok a haladó erőknek. Vajon mitől félhettek ezek a Rákosi-papirfigurák, a dokumentum erejétől? A néptől féltek, most már bizonyos előttünk. ök adták ki azt az intézkedést, is, hogy Nagy Imre levelét, amit a Központi Vezetőséghez intézett a pártba való visszavétele ügyében ne kommentálja a sajtó. A sajtóosztály vezetője saját felelősségére ezt az utasítást nem továbbította a lapokhoz s néhány lap örömteli megjegyzést fűzött Nagy Imre megszólalásához. A felelősségrevonás nem is maradt él a bátor és messzebblátó fiatal funkcionáriussal szemben. AZ ELMÜLT HÉT történetét — többé-kevésbé már mindenki ismeri, de egy-két jellemző „apróság'’ elmondása ehhez sem árt. Ismét a sajtó berkeiből. „Jobb a keserű igazság, mint a kegyes hazugság. Rázzuk le a kölöncöket” — harsogta a Néplap 23-i vezércikkének a címe, mintha csak előhírnöke lenne a bekövetkező eseményeknek. S az újságíró, aki elszántan irta le ezeket a követelő sorokat, már 23-án a budapesti fiatalok hatalmas felvonulását vethette papírra, hogy másnap erről olvashassanak megyeszerte. Annál nagyobb volt a meglepetésünk és az elkeseredésünk, amikor jött a hír, hogy valaki (sajnos ma sem tudjuk a nevét) telefonon szólt le Budapestről, a Politikai Bizottság nevében a megyéhez és fasiszta, soviniszta, ellenforradalmi jelszavaknak bélyegezte a budapesti ifjúság pontokba foglalt követeléseit s utasítást adott a szöveg cenzúrázására. Akkor azt mondtuk: akárki volt is, de csibész az, aki fasisztának meri nevezni ezeket a követeléseket. Nyomdába küldtük a teljes szöveget. A Gerő beszédet viszont nem adtuk le. Azután jött a keserű csalódás. Az utolsó pillanatban — a postahivataloknál, sőt árusoknál — elkobozták az újságot s csak a szűkszavú hivatalos közlemények jelenhettek meg egy röplapon. Örültünk annak, hogy ha csak Szolnokon is, de mégis kijutott végül az utcára az elkobzott újság a felvonuló hatalmas emberáradat követelésére. AZÓTA PEDIG A Nép Lapja címen az újjászületett megyei újság jut el — most már rendes terjedelemben — az olvasóhoz. A szerkesztőségben is bekövetkezett változások garantálják, hogy nem kell már az újságíróknak a „lapon belül is“ megvívni harcukat egy-egy bátrabb cikk megjelentetéséért. A teljes igazmondást tűzte zászlajára a Nép Lapja és ettől nem is hagyja eltántorítani magát. A belső titkos utasítások és a dolgozó nép érdekeit semmibevevő szempontok korszaka végérvényesen lezárult. V. T. P. Végre igazán szabadon a szabad magyar sport alapjainak lerakásáról Még jóformán el sem csitult a forradalmi ifjúság szabadságharca, még csendesek a sporttelepek, még jelen pillanatban vannak sürgősebben és égetőbben megoldásra váró feladatok, de azért máris beszélnünk kell az igazi szabad magyar sport alapjainak lerakásáról. Ennek a kérdésnek napirendre tűzése nem mai keletű. Már régebben t irtunk erről. Sürgettük ennek minél előbbi megvalósítását. Akkor azonban sportrendszerünk felépítése nem adott erre módot, a mérlegen a visszahúzó erők javára billent a mutató. Ma már — mint az élet minőén területén — ehhez a kérdéshez is bátran kell hozzányúlni. Nem akarunk beszélni sportszervezetünk „kettős útjáról“ az OTSB és a SZOT vezetés tekervényes útjain küzdő magyar sportról. Ezt mindenki megismerte az elmúlt évek során. Ennek volt köszönhető az a feltomyositott „bürokratikus sportvezérkar“, kiknek ténykedése elsősorban a reprezentálás és a külföldi utazgatások szervezésében csúcsosodott ki. Mindenki a maga útján akart haladni és mindenki a saját igazát vallotta. A hivatali sportszervek szinte önkényesen vezették, elletve, elvezették *z ügyeket olyanynyira, hogy abból csak a környezetükhöz tartozó csekély, kis létszámúaknak volt hasznuk. Ezzel szemben az alsóbb sportszervek csak igen csekély támogatást kaptak. Ugyanezt lehet mondani a társadalmi szövetségekre és a lelkes, fáradságot nem Ismerő munkásaira. Így aztán nem csoda ,hogy a kevés támogatást élvező, munkakedvét elvesz, tő társadalmi aktívák vagy abbahagyták munkájukat, vagy pedig magukra hagyatva — harcolva a TSB szerveikkel — dolgoztak tovább. Már előzőleg is hangsúlyoztuk a társadalmi munkások fontos szerepét, kiknek illetékes szövetségeiken belül minél nagyobb teret kellett volna biztosítani. Ezek a társadalmi erők annakidején 1945 után *— amikor a demokratikus pártokból alakult Nemzeti Bizottságok támogatták az akkor újjáalakuló sportot — már bebizonyították vezetésre való rátermettségüket. Itt az ideje, hogy kezükbe vegyék sportéletünk vezetését és irányítását, az állami szervek összefogó és végrehajtó tevékenysége mellett. Ne szégyeljük a régi jó! bevált szövetségi rendszert viszszahozni és az állami irányítással egyesíteni. Itt külön ki kell hangsúlyozni, hogy csalt a jól bevált és nem pedig a nem megfelelő lehetőségekre gondoltunk. Kormányzatunk határozza el magát és véglegesen döntsön a két út közül. Legfelső vezető szervek óriássá mesterségesen felduzzasztott apparátusát csökkentsék le a lehető legszükségesebb létszámra. Ezzel szemben lényegesen nagyobb összeget fordítsanak az élő sportra. Nem lehet szó nélkül hagyni az OTSB-nek azon bűnös tevékenységét sem, hogy a sportolókat önkényesen — szinte parancsszóra — irányította egyik SK-ból a másikba. Gondoljunk itt még a nemzetközi találkozóknak előre, mesterségesen kialakított eredményeire, amely az igazi szabad magyar sport legszégyenteljesebb megcsúfolása volt. Előttünk áll a régi példa. Tanuljunk belőle. Most, amikor a szabadság, az új élet alapjait rakjuk le, sportszervezetünk Is éledjen újjá. Hassa át az Igazi magyar hazafiúi szeretet, amely megnyilvánult az elmúlt héten minden igazi magyar honpolgárban. Sportvezetők, gondoskodjatok az Igazi magyar sportnak minden ágában teljesen megfelelő szervezetről. Ennek megvalósítását minél előbb végre Ítéli hajtani. Ezen az úton kell megindulni most, az új feladatok végrehajtására. Olimpikonjaink kedden délelőtt indultak el a hosszú útra, hogy megvívják azt a nagy harcot, melyre köteleztük őket a kiküldetésük előtt. Kormányzatunk tőle telhetőleg megtett mindent, hogy képviseljük a magyar színeket Melbourneben. Mi bízunk, hogy ők eleget tesznek a beléjük helyezett bizalomnak. Ahhoz pedig, hogy a mi sportunk meginduljon az új úton, szükség van a rendre, fegyelemre. Sportolóink és vezetőink azonosítják magukat az ifjúság, a nemzeti kormányunk pontjaival és határozottan követelik, hogy a szovjet csapatok minél előbb hagyják el az ország területén. Most Igazán szükség van arra a fegyelemre, amelyet mi sportolók szoktunk hangoztatni. Ezzel válhatunk most nagymértékben nemzeti ügyünk hasznára. Az út nagyobbik felét megtettük, töretlen, acélos erővel és hitel haladjunk tovább a megkezdett úton fogjon össze mindéit magyar hazafi, sportoló, vezető, meri: csakis így tudjuk végső győzelemre vinni szent ügyünket, a magyar szabadság, nemzeti függetlenség, a béke igazi ügyét. A magyar nemzet minden egyes dolgozójának boldogulását: V. i. Elutazlak Budapestről a meibournei olimpián résztvevő maivar sportolók Kedden délben elutaztak Budapestről az olimpián résztvevő magyar sportolók, A százötven főből álló küldöttség tagjai a budaörsi vasútállomáson gyülekeztek és innen Prágáig vasúton tették volna meg az útat. Nem sokkal az indulás előtt azonban a vasutasok bejelentették, hogy sztrájkjuk miatt az olimpikonok szállítását nem vállalják. Végül úgy döntöttek, hogy társasgépkocsin indul el a csapat Budapestről Prága felé, ahol előreláthatólag vasárnapig tartózkodnak. Innen mennek aztán tovább Ausztráliába, Melboumeba, a tervezett két hatalmas külön repülőgépen. A magyar küldöttséggel nem utazott el Iharos Sándor kiváló atléta, iharos távolmaradásának oka, hogy makacs lábsérülése miatt lemondta az olimpiai résztvételt. Elutazott viszont a csapattal Szívós István vízilabdázó, aki az előre tervezett együttesben nem szélű: A megnyitás kezdetére a hatezer személyt befogadó hatalmas lakótelep teljesen elkészült és több mint 800 ház berendezve várja a sportolókat. liiiiiiitiüiiiiiiimiiiirtüuí.:, .... !:i;i;i’iiii iMZM ÉS CEMEHT9RU6VŐ R sírkőrészlege értesíti igen fisz telt vevőit, hogy a halottajk ünnepére raktárát feltöltette. Nemes márvány és műkő sírkővel modern kivitelben rendelkezésre állnak. Ugyanakkor jászberényi telepeit is kiegészítette. Kérjük keresse fel bizalommal a szolnoki (Beloiannisz út 66 rvpelt, * Hétfőn délelőtt a Melbourne melletti Heidelbergebe megnyílt az olimpiai fasz.) és a jászberényi Nagykőhíd melletti telepeit, uiuiiiiiiuiiimiiiiiuiiiumimmiiimimmiwiimuuui BUDAPEST FELErr 1956. október 80-án Délután 2 órakor a budaörsi repülőtérről indultunk el, hogy míg a küldöttség többi tagja a miniszterekkel tanácskozik és a városi közelről nézi meg, addig mi felülről tekintsük át a fővárosban pillanatnyilag uralkodó helyzetet. Először Buda felett köröztünk, s láttuk a füstölgő kéményű Kelenföldi Erőművet, Budapest áramellátásának központját, ott tehát dolgoznak, távolabb az Osztapenkó emlékmű körül rengeteg szovjet gépesített erőt figyeltünk meg, amelyek a pilóta szerint tegnap még Budapest felső területén állomásoztak. A karcok első nyomai a Móricz Zsigmond-körtéren voltak láthatók: barrikádok és összedőlt villamoskocsik. A környéken azonban megindult az élet. Sok gyalogost láttunk az utcán. Átrepültünk a Duna felett. A Margit híd pesti oldalán a Belügyminisztérium és a Parlament körül sok szovjet páncélos. Nagy tömeg gyülekezik a Nyugati előtt, nemzetiszínű zászlókat és táblákat visznek. Alulról az újra induló élet képe bontakozik ki. Sok tehergépkocsi jár az utcákon. Jobbról alattunk nagy fiistfelhő gomolyog. A pilóta arra fordítja a gépet. Hatalmas tűz lobog az Astória-szálló előtt az utcán. A nép a Horizont könyvesboltot pakolja ki. A Váciutcában is papírokat égetnek. A kis körút vonalán repülünk. Szomorú a kép. Feldöntött villamosok, a megrongált Nemzeti Múzeum és Rádió épület. Kétszáz méter magasan járunk. Most éles fordulat. Mi ez? Újabb füst és tűz. A Köztársaság-tér felett repülünk. Ez a fegyverszünet? A téren páncélosok állnak, torkolattüzék lobbannak fel, a budapesti pártbizottság épületét ostromolják. Néhány kört írunk le, míg teljesen kibontakozik a kép. A környező utcákban gyülekeznek, a páncélosok állandóan Tőnek. A tér csupa por és füst. A szabadságharcosok állandóan rohamra készülnek. A gép egyszeresük erősen meginog, A pilóta előbb vette észre, mint én. Alulról géppuskával lőnek ránk. Újabb éles fordulat és már a kiégett Szabad. Nép Székháza van a láttunk, majd az elmúlt napok legsúlyosabb harcainak középpontja, a volt Mária Valéria laktanya fölé érünk. A környék szörnyű pusztulás képét mutatja. A Körúton és az Üllöi-úton szétroncsolt villamosok és gépkocsik mellett húsznál több kiégett páncélost is megszámoltunk. Az épület környékén még a délelőtt folyamán is harcok folytak és az utcák a többihez viszonyítva most is meglehetősen népidének. Innen a külvárosok fölé repültünk. Közben láttuk a teljesen néptelen Ferencvárosi, Józsefvárosi és Rákosrendező pályaudvarokat. Budapest keleti határában csapatmozgásokat nem észleltünk, viszszafelé jövet azonban a Népligetben és környékén többszáz páncélost és gépesített járművet figyeltünk meg, amelyek láthatólag teljes harckészültségben, várakozó állapotban vannak. A pilóta újra a Köztársaság-tér felé irányította a gépet, ahol időközben — legalább is felülről úgy vettük ki, — a harc már megszűnt és a felkelők elfoglalták az ostromlott épületet. A téren több halottat és sebesültet figyeltünk meg, utóbbiakat az odaérkező nagyszámú egészségügyi osztagok vették kezelésbe. A pártbizottság épületének ablakaiból papirdcat dobáltak ki, melyeket az élandóan növelcvő tömeg elégetett. Mintegy tízperces körözés után a gép irányt vett Budaörs felé, ahová néhány perc múlva — másfél óra repülés utóm — szerencsésen megérkeztünk. KISS IVÁN, Közi. Egyetemi tanársegéd. ESKÜVŐBE eljegyzésre csokrok rendelhetők a legszebb kivitelben. Cserepes és vágott virágok állandóan kaphatók. Halottak napjára krtzantln és egyéb virág, élő és mű-koszorú, nagy választékban — Előjegyzést elfogadunk. — Törökszentmiklósi Községgazdálkodási Vállalat kertészeti részlege AZONNALI belépésre keresünk esztergályosokat. I. számú Vízgépészeti Vállalat Kunhegyes, Kossuth út 2. sz. — KÖZÖLJ UK OLVASÓINKKAL. HOGY A MAGYAR RÁDIÖ SZOLNOKI STÚDIÓJA NAPONTA 18 ÓRÁTÓL ÁLLANDÓ MŰSORT AD A 223 MÉTERES (1340 kh.) KÖZÉPHULLÁMON; ANÉP LAPJA Felelős kiadó: a Szolnok megyed Forradalmi Munkástanács Szerkesztőség: Szolnok. Irodaház. 1. em. Tel.: 20—93 20—69. 23—20. Készült: a Szolnoki Nyomda. Vállalatnál, Fj v.: Mészáros Sándor Ha majd a duda megszólal ... A munkás szolidaritásnak uj jelképe született most a szolnoki üzemekben. A Járműjavító dolgozóival egyetértésben a szolnoki üzemi munkások elhatározták: csak akkor kezdenek ismét munkába, amikor biztosak lesznek abban, hogy a nép által hivatlan vendégek, a szovjet csapatok megkezdik a kivonulást az országból. A szolnoki gőzfűrésznél is ez az elhatározás. Már megválasztották a munkástanácsot becsületes munkaszerető emberek kerültek bele A gőzfűrész most mozdulatlan csendes, a már messziről ismert gátér fűrészek hangja elmarad. Alig tartózkodik néhány ember az üzemben. Csak a munkástanács tagjai beszélgetnek tervezik, alakítják az igazi munkás jövőt és most már nemcsak tervezik, hanem cselekednek is. Ez érződik Orszánczky Gyula, az ideiglenes munkástanács elnökének szavából is: — Béke és szeretet kell már végre és nem gyűlölet. ;: A tanács többi tagjai is helyeselnek, mindenki ezt várja és ezt akarja. Ha arról lenne szó azonnal felvennék a munkát. De most er "tt ver mindenkinek a szíve, s a gondolatok, érzések egy mondatba sűrűsödnek: oroszok menjetek haza, mi magunknak akarjuk építeni a magyar jövőt, az új életet. S ahogy beszélgetünk mély fájdalmak szakadnak fel Zsadony Sándor párttitkár fejezi ki leghívebben azt, amit mások is gondolnak. — Akár mennyit is papoltunk ebben a néhány gyötrelmes esztendőben végül csak be kellett fogni a szánkat, mert demagógnak, meg a jó Isten tudja minek bélyegeztek minket. Mikor megakartuk mondani az igazgatónak, Domer Imrének, hogy mi fáj az itteni munkásoknak, jóformán meg sem hallgatott, munkásokkal meg egyáltalán nem állt szóba. így aztán ide többet ne jöjjön, mert..; Befolyt a tető. nem volt munkásöltöző, meg ezer dolog bántotta a gőzfűrész dolgozóit Akkor mindezt elmondták az „elnökasszonynak1’, Juhász Imrénének, sercegett a papír, a ceruza csak éppen történni nem történt semmi. Ezt most mind számon tartják az üzemben, s ez arra figyelmeztet, aki most szóba áll a fűrérztelepiekkel, meg akárkivel, az jól gondolja meg a szavait. Ilyen kitérő válaszokba már nem nyugodnak bele: „Ez gazdasági dolog nem rám tartozik.” — Gyakran pártfunkcionáriusok — mondtak ilyesmit s bizony ebből elég. Az a véleményük, hogy fölösleges a sok pártfunkcionárius, a szaladgáló Pcpjedák. A pártok ne az irodákban éljenek, hanem az emberek közt s akiknek továbbra is az íróasztal kedves azok köszönjenek le. Az izzó gondolatok, szavak, tüze ott ég a szemekben s ebből azt lehet kiolvasni örökre vége a rákosi időknek, de a 45 előtti múltnak is. Az újságíró egy kérdést kockáztat meg: — És ha most tüzelőt kéme a közkórház a betegek részére, mit tennének? — Fát adnánk! hangzik az egyöntetű válasz innen is onnan is. —* Aztán hozzáteszik még: drága most minden csepp magyar vér, vigyázni kell rá. Aztán azzal búcsúzunk el, hogy ha ismét szól a gyári duda a Járműjavítónál, újból felsírnak a gátér fűrészek, feszülnek az Izmok, de mostmár igazán csak maguknak dolgoznak a fűrésztelepiek. Természetesen amikor azt mondják ma-* guknak úgyis értik az országnak; — G. E, Rend és nyugalom Jiszasülyön, rövidesen befejeződik a kenyérgabona vetése Rend és nyugalom, alkotó tevékenység az egész községben. Így lehet jellemezni a tiszasülyi nelyzetet. A megye többi helységéhez hasonlóan itt is megalakult a harmincöttagú forradalmi tanács.. Elnöknek István Ferencet választották. A tanács első intézkedése az volt, hogy gondoskodott az őszi mezőgazdasági munkák, a szántás, vetés zavartalan továbbfolytatásáról. A mezőgazdasági munka különben jól halad a községben, a kenyérgabona vetés jelenleg 8$—90 százaléknál tart. Ha az időjárás nem zavarja, ezen a héten befejeződik. A tanács különben minden intézkedésével igyekszik a nyugalmat és rendet megőrizni. Az elmúlt napokban számosán keresték fel a tanácsot ügyes-bajos dolgaikkal, különösen házügyekben és lakáskérdésekben. A forradalmi tanács a panaszok többségét nyomban orvosolta, más panaszok orvoslására pe. dig intézkedést tett. APRÓHIRDETÉSEK 2. TÜ. ágyas Buksi vagy sikkötögéppel rendelkezőket felvesz a Szolnoki Háziipari Termelőszövetkezet. — Szolnok irodaház. BÁRMILYEN istállótrágyát (szálas, sertés, stb.) megvesz a löídművesszövetkezet. Szolnok, Beloiannisz út 42. NAGYMÉRETŰ cserépkályhákat vásárolunk készpénz ellenében. — Keletmagyarországi Üzemélelmezési Vállalat. Szolnok, Magyar út 7, sz, H Budapesti K ENSAVGYflR Bp. IX. Kén út 5. érfi segédmunkásokat {elvesz nehéz fizikai munkára. kereseti lehetőség 900- 1300 Ft-ig A dolgozókat moukaruhávaí ellátják Vidéken lakók a vállalati szállást igénybe vehetik. — MINDEN hétfőn gyapjúátvételi nap van Szolnokon az irodaházban, Gyapjubcgyűjtö Vállalat. ŐSZI bevásárlásainál tekintse meg a Kunhegyes! Földművesszovetkezet áruházait, cipőboltját és kötött divatáru üzletét, amelyben a legújabb őszi téli divatújdonságokat megtalálja, Előzékeny és figyelmes kiszolgálás; MEZŐGAZDASÁGI termékeket (rizs, cukor, káposzta és zöldségfélék) legmagasabb napi áron felvásárolja a Kunhegyest Földművesszovetkezet szabad felvásárlása. NAGY gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírót keresünk azonnali belépésre. Vidéki Nagyvállalat Központjához, Címet kérjük a kiadóba leadni. mmmituiumnriiuininniinHiiiummwin—■» FÉRFI MUNMERttr (segédmunkást) BUDAPEST területére Í8 éven télül, villámé® vágányépítési mánkéra {elveszünk. Dolgozóinknak mnnkarahál-KECSKEMÉT1 Űtfenntartó Vállalat ontatővezetőt keres azonnali belépés:. Jelentkezni lehet: Kunszentmárton. ossuth út 24. sz. alatti irodában. FUTÓVIZSGÁVAL rendelkező kazánfűtőt keresünk azonnali belépésre. Jelentkezni lehet: Tejipari Vállalat Szolnok, Mártírok útja is, ÉLŐ, zöld és műkoszorúk, virágcsokrok és kosarak, olcsó áron, nagy választékban kaphatók, a karcagi Községgazdálkodási Vállalat virágüzleteiben. Telefon: 206. üzemi étkezést, ingyenes vi mos utazási igazolványt, a vi kleknek munkásszállást, a < iádieno tartóknak napi 6 kfiiőnélési pótlékot biztositól •Jelentkező s; • ÍOVAK VASÚTÉPÍTŐ VÁLLALATI pontjában: Budapest, VU. A! fs u. IS. IV emelet 409. %it oiliiimimniitiiniiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniimiiuii, MINDEN! EGY HELYEN! Mé'eráru cipó, konfekció, # U \ porcelán ám. divatáru, háztartási r ^CJLIT. % edények, illatszerek NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATOK. RÉSZLETRE: tűzhely, rádió, porszívó, padlókeiélö a SZOLNOKI ÁLLAMI ÁRUHÁZBAN SZOL NŐK, Sőavóri uf 2
