A Nép Lapja, Tiszavidék, 1956. november

1956-11-18 / Tiszavidék

2

T1SZAVIDÉK

1956. november 18.

Híg elvtárs iioszéiSc

a tamisták Szövetsége aktívái előtt az időszerű nemzetközi eseményekről és preblémákrői

(A tegnap közölt beszéd folytatása)

Engedjétek meg, hogy néhány szóval visszapillantsak arra az agreszszióra. ami Egyiptomot érte. Olvastátok az Egyesült Nemzeteik Szervezetében ismertetett állásíoglalásuintkat és a nyilatkozató“-, amelyet ezzel az agresszióval kapcsolatban adtam. Olvassátok sajtónkat is. Én azonban egy kicsit vissza szeretnék pillantani. Amikor első ízben találkoztam Nasezerrel Indiából visszatérve, pontosan ismertette velem (Egyiptom valamennyi nehézségét. Egyiptom fejletlen ország, gyáripara nincs, életszínvonala nagyon alacsony, nincs semmiféle szilárdabb belső szervezete, valamint pártja, amire támaszkodni tudna Nasszer azt mondta nekem, Egyiptom vezetői katonák, akik azért vették át a hatalmat, hogy népüket szolgálják, szabadságot teremtsenek és megvédjék függetlenségüket. Amikor ismertette velünk mindezeket a nehézségeket, valóban, szinte leküzdhetetlmnek tekintettük őket. Később másodízben, amikor Egyiptomban és Kairóban voltunk, ismét beszélgettünk és láttuk, hogy ezek a nehézségek óriásiak, de észrevettük, hogy

í ebben az országban a nép kezd ébredezni, kezdi megszeretni a nemzeti öntudatot, amelyet ezelőtt elfojtottak, levertek, és eloltottak a hosszantartó megszállással, az angol-francia % gyarmati akcióval.

Látszik, hogy Nasszer és munkatársai súlyos feladatuk teljesítésében támaszíkodhatoak a népre, feltéve, ha meg van adva a béke.

hogy idegenek uralkodj amak területén. Természetes, hogy az egyiptomiaknak teljes joguk van az államosításra.Az Egyesült Nemzetek Szervesedében határozatot hoztak, hogy tárgyalásokat folytatnak és békés irton oldják meg ezt a problémát. Erűnek ellenére váratlan agreszszi óra került sor. Egyiptomot előszűr Izrael támadta meg. Azutáni pedig Anglia és Franciaország. Ezit az egész agressziót valószínűleg együtt készítették elő és a támadás pillanatát akkor választották meg, amikor Magyarországon a már jól ismert sajnálatos eset megtörtént*

Számukra a magyarországi zűrzavar csak jót tett, mert már felkészültek. Anglia és Franciat ország felhasználta Izraelt, hogy indok legyen azt mondani biztosítaniok kell a Szuezi csatornát.

Ez a legtipikusabb agresszió, ami semmiben sem különbözük az egykori gyarmattartó hatalmak egykori klasszikus agresszióitól. Tökéletesen ugyanaz. Azok az emberek, akik eddig az agresszióig vitték a dolgot, véleményein szerint, meet bánkódnak, mert nem volt sikerük. Azt hitték, hogy először. Egyiptomot néhány nap alatt elintézik, Nasszert pedig megdöntik, hogy a világban olyan a hangulat, hogy az emberek nem akarnak beavatkozni, az Egyesült Nemzetek Szervezete pedig nem ítéld él őket, mert a világszervezetben többséget kapnak. De elszámították magukat: fordítva történt Egyiptom nem mondott csődöt, noha nagy veszteségeket szenvedett, hadserege jó harcolt és a beavatkozóknak nem sikerült elfoglaltalak az egész csatornát és még továbbra is lövöldöznek. Az egyiptomi nép nem döntötte meg Naszszert, ahogy azt Eden látta. Magában Angliában a labouristák nagyon élesen felléptek az agreszszió és a kormány politikája ellen. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének óriási többsége elítélte ezt a támadást és most Egyiptom számára nemzetközi rendőrséget létesítenek, ahová mi is felajánlottuk a ránk eső részt. Az egyiptomiak kérték ezt és mi is elküldjük a mi katonai egységeinket. Izrael azóta megmutatta, hogy a nagyhatalmak eszköze volt és hogy mint ilyen, veszélyezteti a bőkét. Igaz, hogy az arabok körében borzalmas felháborodás uralkodik Izraellel szemben, már azért is. mert a világ e részéből majdnem másfél millió arabot kergettek ki. akik most hihetetlenül súlyos körülmények között élnek. Egyiptom és a többi arab ország nem akar békét kötni, sem pedig szavatosságot adni, hogy tiszteletben tartják Izraelt mint államot, vagyis Izraelt nem ismerték el, még ma

Nasszemek őszintén megmondtam félék és nehezen hiszem azt, hogy az imperialisták békém hagyják őt. Tehát legyen gondja arra, hogy az imperialistáknak a legkisebb mértékben sem adjon lehetőséget, hogy beavatkozzanak a keleti ügyekbe. Érthető, nem mondhattam meg neki részletesen, mit teli tennie, hanem csak rámutattam a veszedelmekre, amelynek körvonalai már látszottak. Azt mondottam, tudnia kell, hogy az Imperialisták gátlás nélküli emberek, nem mondtak még le arról a törekvésről, hogy Egyiptomot, amely a világ e részének legerősebb állama, megtépázzák, n}ert a legveszedelmesebbnek tartják az afrikai és az ázsiai imperialista és gyarmatosítókra nézve. Egyiptom erőteljes fejlődése és lendülete kísértésbe hozhatja az imperialistákat és a gyarmattartó erőket, hogy megakadályozzák ezt az országot a fejlődésben. Az volt a véleményünk — és ezt Nasszemek ki is fejtettem, — hogy az egyiptomiak először belülről erősödjenek meg. Teremtsenek valami belső politikai szervezetet., teremtsenek erős, szilárd hadsereget, fejlődjenek gazdaságilag, igyekezzenek hitelt kapni, ahol csak lehet, és adjanak valamit a népnek, hogy az rögtön lásson valami hasznot az új hatalomból, hogy hizonyoe javulást erezzen. Ezek voltak a mi tanácsaink és indítványaink, amelyeket ők nagyon szívesen elfogadtak. Nasz«ter már az első találkozás alkalmával megmondotta, hogy egy napon államosítania kell a Szuezi csatornát, mert

sem ismerik el, de ez nem jogosítja fel Izraelt az agresszióra, de ez semmi esetre sem ad neki olyan jogot, amilyet az angolok és mások akarnak ráerőszakolni.

Hogy az arabok elismerik-e Izraelt, az nagymértékben a békés megbeszélésektől és a meggyőződéstől, a fegyverszünet utáni folytonosan a levegőben lógó megoldatlan problémák megoldásától függ. Véleményem szerint itt az a legtragikusabb, hogy a francia szocialisták szégyent hoztak magukra, ismét megmutatták, hogy a leghűségesebb szolgái azoknak a köröknek, amelyek minden áron igyekeznek fenntartani a gyarmati uralom régi, klasszikus formáit.

Itt az Egyiptom ellen irányuló agresszióval nemcsak az algiriai kérdést akarták megoldani, hanem be akartak hatolni a Közép-Kelet más országaiba is. Azt hitték, hogy ez az összetűzés átterjed más arab országokra is és üymódom megerősítik gyarmati pozícióikat Az angolok azt gondolták, hogy a Szuezi-csatoma elfoglalása után smláTdabban állnak majd keletem és Egyiptomot megdöntve biztosíthatják középkeleti érdekeiket

Tragikus, hogy ezt az agressziót a francia országgyűlés képviselői-* nak többsége támogatta, csak a kommunisták és a szocialisták egy kisebb hányada volt ellene. Ez nagyon tragikus. Ez pedig elvtánsak arra kényszerít bennünket, hogy legyünk elővigyázatosak, mert tudjuk, hogy az. ú n. nyugati demokrácia hordozói, Franciaország és Anglia csak szóban vannak az igazság hordozói mellett, ténylegesen pedig olyan gyújtópontok, ame-» lyefc a végső reakcióhoz és az agresszív beavatkozáshoz fordulnak, ha erre alkalom kínálkozik. Meggyőződésem, hogy a szerencsétlen' francia népnek egy napon éppen az ilyen politika miatt kell majd szenvednie, amilyet a francia szocialisták folytatnak Guy Mailét vezetésével. Mi segíteni akartunk a franciáknak az algíriai kérdésben. Azt mondottuk Nasszemek, hogy véleményünk szerint a franciáknak nehéz kivonulndok Algériából és jó volna, ha valami megoldást találnának, pl. valami uniót Franciaország és Algéria

V/'W/’vf'f Arrvi lz/W tiVmin oio á nlkn n

Ismeretes, hogy pár nappal ezelőtt küldöttség ipdult Szolnok menyéből a Román Népköztársaságba hogy ott kereskedelmi tárgyalásokat folytasson bizonyos árucikkek beszerzésével kapcsolatosan. Nagy hiány van nálunk gázolajban, kenőanyagokban, azonkívül pótlásra szorul a petróleum és a sókészlet is. A küldöttség tárgyalásai során

jártunk, megmondottuk ott a francia vezetőknek is, ahelyett hogy minden napon egy milliárd frankot költenek el a hadseregre, amelyet Algíriában tartanak, adják ennek az összegnek a felét az ottani emberek életszínvonalának emeléséire és utak, más objektumok létesítésére. Az algíriai népnek majd nem lesz kifogása önök ellen, nem ellenzik, hogy unióban éljenek Franciaországgal, Ahelyett, hogy naponta egy milliárd frankot költenek — az pedig 30 milliárd havonta. Jobb lenne, ha ezen az úton indulnának meg — mondottuk. Egyes francia vezetők elismerték, hogy ez így van, mások viszont azt mondották, hogy akkor Franciaország tekintélye kérdésessé válna Hát ime. Itt van most a tekintély,

szégyenbe kerültek az egész világ előtt, az egész világ elítéli a francia kormány cselekedetét, az agressziót,

Elvtársak! Ezeket a kérdéseket még nem tisztázták, még nem világos, hogy mit szándékoznak tenni és mennyire mennek. Én kételkedem abban, hogy a nemzetközi rendőrséggel való egész ügy simán fog menni.

Az angolok valószínűleg azt akarják majd, hogy hadseregük egy része mint rendőrség maradjon Egyiptomban. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének statútuma szerint — lehetetlen ez. De azért Is lehetetlen, mert az angolok agresszorok, Se nem maradhatnak Egyiptomiban. Abba Egyiptom soha nem egyezhetne bele és egyetlen becsületes ember sem egyezhetne bele. ök még mindig találnak majd valami ürügyet, hogy folytassák agresszív vállalkozásukat. Kissé zavarba hozta őket és gondolkodásra késztette hogy a szovjet kormány erősebben szállott síkra e kérdésben. Jobban, mint eddig valaha is, minden erőnket a béke megőrzésének irányába keli felhasználni. Jugoszlávia nagyon tevékeny és pozitív hatást fejt ki az Egyesült Nemzetek Szervezetébe»!.

A magunk részéről mi mindent megteszünk a béke megőrzéséért. A népek óriási többsége nem akar háborút. A világon bárki is becsüli a békét, azt hiszem, hogy ezek a mi népeink.

És azért kívánják, mert békésen akarnak építeni tovább.

Mi eleget szenvedtünk és eleget véreztünk a legutóbbi és a többi háborúban azért, hogy okunk legyen minden erőnkkel a világbéke megőrzéséért küzdeni. Ez a dolog azonban most túl lépett a ml határainkon. Hazánk egységes, szilárd, sziklaszilárd, csak minél jobban javítsuk meg embereink életét. Nekünk fontos a mi egységünk, a szdMaszilárdság és hidegvér. A világ legsúlyosabb eseményeit minden idegesség nélkül nézzük és higgadtan gondolkodjunk. Nem szabad, hogy különféle alakok és különféle elemek mindenfélét összefecsegjenek. A tömegeknek kell ezeket elhallgattaniok és megakadályozni abban, hogy széthúzást keltsenek. Ha valamit nem értetek, mindig á rendelkezésetekre állunk, mindig megmagyarázhatjuk, hogy miről van szó. Érthető, hogy vannak olyan dolgok, amiket nem lehet megmondani. Ne gondoljátok, hogy én ma mindent megmondottam, ezt nem tehettem, de egyet kijelenthetek: amit nem mondottam, annak is óriási a fontossága és az nagymértékben pozitív. Jugoszlávia ma szerepet játszik a világban és számolnak vele. Hogy továbbra is ezt a pozitív szerepet játszhassa, azt hiszem, folytatni kell azt a következetes politikát, amit eddig folytattunk és meg kel] őrizni erőnket olyannak, amilyen. Én elvtársak, ezt akartaim mondani Én csak röviden, a legalapvetőbb vona1 altban ismertettem a legfontosabb dolgokat, amelyekről úgy véltem, hogy hasznát vehetitek a területi munkában, amikor a népnek megmagyarázzátok — fejezte dbe beszédét Tito elvtáms.

megegyezésre jutott a Temesvári Rajoni Tanáccsal, hogy nagyobb mennyiségű gázolajat, petróleumot, kenőolajat és sót küldenek Szolnok megyének, mi pedig hántolt rizsut adunk érte cserébe. A szállítmány Temesvárról, illetve Szolnok megyéből hétfőn, vagy kedden indul. A szolnoki vasutasok vállalták a szerelvények továbbítását

Egyiptom mint független órává g, nem tűrheti,

Pelréleosnaf, gázolajat, és sát HapirS; ttatóiáliá!

Közlemény a csehszlovák kormán? küldöttségének a magvar kormánnyal folytatott tárgyalásáról

Budapesten a csehszlovák és magyar kormányküldöttségek között tárgyalások folytak. A tárgyalásokról november 16-án közös közleményt tettek közzé.

A megbeszélésen résztvettek magyar részről: Kádár János, a Magyar Népköztársaság Forradalmi- Munkás- Paraszt Kormányának elnöke, Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal, Marosán György. Rónai Sándor miniszterek. Sebess István külügyminiszterhelyettes.

Csehszlovák részről: William Siroky miniszterelnök, dr. Ing. Imanuel Schlecte ""-'uiszter. az állami építési bizottság elnöke, a Csehszlovák Szocialista Párt elnöke, dr. h. c. Josef Plojhar egészségügyi miniszter, a Csehszlovák Néppárt elnöke, dr. Josef Kysely helyi gazdálkodási miniszter, a Szlovák Megújhodás Pártjának elnöke. Ing. Jahn Pusnak kereskedelemügyi meghatalmazott, Stefán Major, a Csehszlovák Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, dr. Wladislav Simovic külügyminiszterhelyettes. — .prof. Ivan Malek akadémikus, Karel Koséi, a Csehszlovák Kolden- Danek gyár üzemi bizottságának elnöke, Josef Bures, a turskói termelőszövetkezet elnöke;

A Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége tájékoztatta a csehszlovák kormányküldöttséget az utóbbi hetek eseményeiről és az előállott súlyos helyzetről.

A magyar kormányküldöttség köszönetét fejezte ki a csehszlovák kormány és a csehszlovák nép által a magyar népnek az ellenforradalmi veszély elhárításához. Illetve

a gazdasági nehézségek leküzdésének mar eddig nyújtott segítségért.

A csehszlovák kormányküldöttség örömét és megelégedettségét fejezte ki afölött, hogy a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány erőfeszítése számottevő eredményre vezetett az ellenforradalom veszélyének elhárítása és a népi demokratikus rendszer és vívmányainak megvédése és a törvényes rend helyreállítása terén.

A közlemény ezután rámutat* hogy Magyarország további fejlődésének kérdései kizárólag a Magyar Népköztársaság illetékes szerveinek hatáskörébe tartoznak, s így az ENSZ egyes a magyarországi fejleményekké. kapcsolatos határozatait nem lehet érvényesnek tekinteni*

A közlemény a továbbiakban megállapítja, hogy véget kell vetni áz Egyiptom elleni agressziónak, — amelynek célja Ázsia és Afrika népeinek a nemzetközi függetlenségre és a gyarmati rendszer teljes felszámolására irányuló nagy világtörténelmi jelentőségű győzelmének feltartóztatása*

Végül a közlemény a következőket szögezi le:

A két kormány szilárdan meg van győződve arról, hogy a Magyar Népköztársaság Foradalmi Munkás Paraszt Kormánya, a magyar nép milliói által eddig elért vívmányokra, a magyar nép tehetségére és munkaszeretetére támaszkodva, testvéri egységben és együttműködésben az összes szociálista országokkal, úrrá lett a jelenlegi nehézségeken és biztosítja a magyar nép útját a boldoguláshoz — a szocializmus felépítéséhez — fejeződik be a közös közlemény*

HÍREK A NÁCI VILÁGBÓL

■— NEHRU, indiai miniszterelnök határozottan ellenezte az ENSZ határozatának Magyarországra vonakozó azon pontjait, mely szerint az elkövetkezendő magyarországi választások az ENSZ megfigyelők jelenlétében menjenek végbe. Szerinte az ENSZ határozata nem segíti elő a magyar probléma megoldását*

•

— AZ ARAB LIGA 9 állama figyelmeztetést intézett az angol, francia, és izraeli kormányhoz, — mely szerint ha sürgősen nem hagynak fel az Egyiptom elleni agreszszióval, az arab államok megtorló gazdasági szankciókat hoznak és fegyveres közbelépésre is sor kerülhet.

*

— A SZUEZI CSATORNÁNÁL

elsüllyedt hajók kiemelésére angolfrancia bizottság alakul. A forgalom megindulása 2—3 hét múlva várható. A londoni rádió értesülése szerint a Szuezi csatornában elsüllyedt hajók száma 49.

*

— EGÉSZ NYUGAT-EURÖPÄBAN súlyos problémát jelent az olaj és a petróleum hiány. Hollandiában karácsony után bevezetik a jegyrendszert a benzinben. A dán kormány is hasonló tervvel foglalkozik. Svédországban és Franciaországban máris tényleges korlátozásokat kellett a benzin használatára foganatosítani. Franciaországban a pénteki nap folyamán mintegy 45 százalékkal csökkent az autó-forgalom.

•

— KOCSA POPOVICS, jugoszláv külügyminiszter az ENSZ közgyűlésén Kína ENSZ tagságának napirendre tűzése mellett szólalt fel.

*

— HAMM ARKS J ÖLD, az ENSZ főtitkára Kairóban tárgyalást folytatott Nasisaeír elnökkel és HadzsS külügyminiszterrel az ENSZ Egyiptomra vonatkozó határozatának végrehajtásáról és a nemzetközi csapatok működésének feltételeiről. Az egyiptomi összekötő tisztek parancsnoka jelentette, hogy a nemzetközi csapatokat nem a csatorna körzetében helyezik el, hanem a csatorna és Izrael határa között*

•

— SIGEMICU japán külügyminiszter élesen támadta Angliát és Franciaországot Egyiptomban folytatott politikájuk miatt *— jelentette a belgrádi rádió*

•

— BULGANYIN levelet intézett Eden angol és Guy Mollet francia miniszterelnökhöz, amelyben megcáfolja azt a hírt, mely szerint a Szovjetuniónak a nyugati hatalmak ellen irányuló céljai lennének Közép-Keleten. Angol körökben úgy vélik, hogy Bulganyin levele enyhébb jellegű, mint a korábbi szovjet állásfoglalások.

“ AZ ENSZ közgyűlése nagy szótöbbséggel elfogadta azt az amerikai javaslatot, amely szerint a közgyűlés nem tűzi napirendre a népi Kína felvételének kérdését*

— AZ ANGOL külügyminisztérium szóvivője közölte: Anglia nem vonja ki csapatait Egyiptom területéről mindaddig, amíg megfelelő ENSZ csapatok nem tudják a rendet biztosítani

•

— A MAG YARORSZ ÁGNAK nyújtott segélymozgalom egyre nagyobb méreteket ölt Angliában. —• Segély érkezett az angol királynő ég az anyakirálynő részéről is. Az Angol Vöröskereszt segély-alapja ma már a 27,000 fontot is meghaladja.

A parasztság becsülete sem engedi...

A háziasszony szokásához híven korán reggel fogta kosarát, s elindult a piacon. Útközben hangosan sorolta el, hogy répát, gyökeret, almát akar venni. A nagy sokaságban két nagybatyus asszonyság mellé sodródott, s akarva, akaratlan, hallotta a következőket:

— Mennyiért adjuk hát a zöldséget?

— Majd meglátjuk, hogy mi van, ki van a piacon.

— Legutóbb, amikor hoztunk, ötér adtuk, most már azt hiszem, adhatjuk hétér mert azóta minden drágább — válaszolt az idősebbik, miközben batyuját előbbrerántotta a hátán.

A piacon, a korai órákban, mivel most a nap csak 6 órakor kezdődik, még kevesen voltak. A két bátyus asszony nem nagyon tudott kitől, mitől példát venni, tájékozódni. De úgy látszik, „helyén volt az eszük1', mert nem Ötre, de nem is hétre, hanem tízre tartották a zöldséget. Ez aztán a merész

dolog, amit valóban csak a rideg gondolkozás diktál, s ahol az emberségnek semmi beleszólása nincs az „üzletbe‘'i

S mit tapasztalt háziasszonyunk az alma fronton. A választék szintén kevés. Az igazi szép árú a korai órákban alig volt. Így az eladók itt is maguk diktálták az árakat. S nem is fukarkodtak az ár felveréssel. Hét, nyolc forintra —* mondták az almát, amit a 60-as csemege boltban öt, és öt forint ötven fillérért árulnak.

Ezek az eladók valószínű elfelejtik azt, hogy gyümölcsből, így almából is jó termés volt az idén és csak a felhozatal ütközik jelenleg nehézségekbe. Itt sem lehet azonban mást mondani, mint azt, hogy még a piacon sem kellene elfelejteni, hogy mi az emberség és az arcátlanság közötti különbség. Reméljük megfontolják rövidesen* Segítsen ebben a város becsületes munkássága, és a környékbeli szövetkezetek,