A Nép Lapja, Tiszavidék, 1956. november

1956-11-18 / Tiszavidék

TISZAVIDEK

19S6. november 18, vasárnap.

POLITIKAI NAPILAP

ÁRA: 90 FILLER

A legnagyobb erő I

H

HIRER AZ ÜZEMEKBŐL

„Ti rátok figyel, hozzátok igazodik az egész megye” — mondta a napokban egyik községünk küldötte a szolnoki Járműjavító Vállalat dolgozóinak. A megye legnagyobb üzemének dolgozói, mint követendő példakép, nem új dolog ez már. A százéves Járműjavító mindig a forradalmi, haladó mozgalmak magva volt a környéken, 1918-ban vagy a harmincas években éppúgy, mint 1945-ben.

Hogy mit jelent a munkásosztály szervezett ereje, különösen ilyenkor, a nehéz napok, nagy átalakulások idején érzi igazán az ember. De talán a falvak mélyén, az eldugott kis tanyákon élők közül sokan még ma sem sejtik, miért küzdött és mit ért él a munkásság — az egész nép élén — ezekben a hetekben, napokban. Nem tudják még sokán, hogy ki hozta a legnagyobb áldozatot azoknak a vívmányoknak eléréséért, amelyeket ma már örömmel üdvözölhet a dolgozó parasztság is.

Nem titok, hanem közismert tény. milyen óriási visszahúzó erő működött közre a háttérben, párt és ál- Iamvezetésben egyaránt országunkban. Még egy hét« sincs, hogy az Andics—Bereá-kiiikk innét Szolnokról próbálta megtorpedózni a kiharcolt eredményeket, pedig ekkor már nem sok reményük lehetett a Rákosi időszak — az ő idejük — viszszahozatalára. Képzelhetjük, menynyire késleltették ezek a fejlődést, a lábon tokozást, a munkásság és parasztság tényleges jogainak érvényesülését, amíg valódi hatalom is volt a birtokukban.

Nyíltan kimondhatjuk véleményünket: ha az elmúlt időszakban a munkásosztály szervezett ereje nem nyújtott volna biztosítékot az olyan politikához, amely képes felvenni a harcot a restauráció és más visszahúzó törekvésekkel szemben, ma nem beszélhetnénk sem a begyűjtés eltörléséről, sem a tsz-ek megmaradásáról, de a munkástanácsok létezéséről sem. — Természetesen az ifjúság, az értelmiség vagy a dolgozó parasztság helytállásának, áldozatainak értékét egy csöppet sem akarjuk kisebbíteni az említettekkel. — A baloldali szektások és túlzók ellen éppúgy, mint a gyárak, földek visszaadását kívánókkal szemben ott állott az ország közvéleményét is befolyásolva a munkásosztály nagy egészében mindig egységes tömbje, a jog és az igazság védelmében. De még egységesebb, még tisztánlátóbb és h arcképesebb is lett volna minden értelemben, ha olyan párt áll az élén, amely a döntő percekben érvényesíteni is tudta volna befolyását a dolgozók nagy tömegeire. (De ez egy másik kérdés, most ezt nem fejtegetjük itt bővebben);

Szinte ösztönös volt tehát az a

szerveződés, ami a munkásosztályban ezékben a napokban végbement. A tiszta célokért ragadtak sokan közülük fegyvert Budapeslen és más városokban. A tiszta <‘s becsületes szándék bírta rá őket arra is, hogy sztrájkot kezdlenek és ezzel is befolyásolják az események alakulását. A munkásosztály egységes kiállásának nagy •esze volt abban, hogy a Kádárvormány olyan plattformmal lénett és léphetett az ország közvéeménye elé, amely lényegében negőrízte mindazokat a vívmányokat, amelyeket a haladó erők. a Rákosi-klikk befolyása ellen küzdők mindvégig követelek. — Volt mire alapozni ez)t a plattfarmot mindenféle visszahúzó törekvéssel szemben. A munkások kivívták azt is, hogy a korábbi határozattál eltérően a munkástanácsok nagyobb joggal és hatáskörrel szólhassanak bele az üzemek életébe. A kormány • vezetőjével folytatott tanácskozásuk során majd minden kérdésben közös nevezőre jutottak s a kormány a még nem tisztázódott vagy pillanatnyilag még nem megoldható kérdésekben is nyitva hagyta az utat a további megoldások felé Nagy haladás, nagy fejlődés momentumai ezek. A munkásosztály talán még soha nem volt ebben az országban annyim a hatalom birtokosa, mint éppen ezekben a napokban. És hogy ezt a hatalmat meg is akarja őrizni, azt mutatja sok más tényező is,

A Kossuth rádióban két nap óta egymásután hangzanak el a felhívások a munka felvételére. A fővárosi központi munkástanács, mint a szervezett erő kifejezője is kinyilvánította szándékát: csak az ország pusztulását segítené a további sztrájk és éppen ezért szükség van a munka haladéktalan felvételére. Az esetleges aggodalmaskodókkal szemben világosan és érthetően kimondta ez a felhívás azt is, hogy a még vitatott kérdésekben továbbra sem tesznek engedményt Biztosak benne, hogy minden jogos követelésük teljesülni fog, mert nincs az a hatalom, amély ki tudná ütni kezükből legnagyobb fegyverüket, a sztrájk jogát, és ezzel élnek is, ha az elhangzott Ígéreteket csorbulni látnák. Van-e ma valaki ebben az országban, aki kételkedne abban, hogy a munkások valóban megteszik ezt, ha szükség lesz rá? Nem, ebben nem lehet kételkedni. És azt sem lehet elvitatni, hogy amikor a munkásosztály a saját jogaiért szállt síkra s vállalta a sztrájk minden kockázatát, egyúttal az egész nép, az egész ország szabadságát és függetlenségét is védelmezte.

Hajtsuk meg tehát egy pillanatra tiszteletünk lobogóját az erős és harcokban edzett munkásosztály előtt, amely ismét megmutatta, hogy nélküle és ellene nem lehet semmit sem tenni ebben az országban.

„Rátok figyel az egész megye” — mondták a Járműjavító dolgozóinak a megye más területéiről érkezők. Igen, az üzemi munkások, vasutasok ezekben a napokban ismét a harcok első vonalában álltak;

És nem lehet vitás az sem, hogy ha mindannyian a munka felvétele mellett határoznak, az ország újjáépítésében, a romok eltakarításában, a múlt minden salakjának eltüntetésében is az élvonalban fognak küzdeni.

De erre nem Oktathatja M őket senki sem. Mi csak igazodhatunk őhozzájuk. Nem kértek leckét a harcok időszakában sem, tudták, mit kell cselekedniük. Nincs leckére szükségük most sem.

Mi tehát csak szerényen az? mondhatjuk, amit az a megyei küldött: Rátok figyel a megye. Hozzátok igazodnak; Érezze át minden munkás ennek az óriási felelősségét.

S hogy mit kell cselekednlök? Biztosan, egész biztosan — mint idáig is minden alkalommal — most is tudni fogják. Hiszen az életük célját, értelmét a munka adja meg.

Tiszakürtről jelentik

Csendes, nyugodt kis község Tiszakürt. Az elmúlt hetek napjainak forróságában is megőrizte teljes nyugalmát. Az okos. megfontolt parasztok fő gondja a vetés, betakarítás volt hogy a jövő évi kenyerükben ne essen hiány ás kár. Különös lelkesedéssel dolgoznak azóta mióta a beszolgáltatás eltörlésének hírét meghallották. A Forradalmi Munkás- Paraszt kormánv eddigi rendelkezéseit mind helyesléssel. megelégedéssel fogadták.

Az áruellátás ió a községben. —egyedül élesztőből /an hiány, de a

földművesszövetkezet ennek pótlásáról a lehetőség szerint gondoskodik.

A szenvedő pestiekre is gondolnak a községbeliek. Eddig három teherautó élelmet küldtek a fővárosba. Zsírt, szalonnát, lisztet, — krumplit, almát és egyéb élelmet adtak, s ezt Legnagyobbrészt 5—10 kilónként hordták össze. Ha nem is tudtok sokat, adni, de az emberek többsége vitt abból, amiből éppen tudott;

Szolnok megyei Építőipari Vállalat

Az Építő Vállalat szolnoki központjába beérkezett jelentések szerint a megye öt építésvezetőségén megkezdődik a munka A Vállalat azt tartja most legfontosabbnak, hogy a félbemaradt lakásépítkezések munkálatai folytatódjanak teljes erővel. Biztosítja a dolgozók részére a közlekedési eszközöket és munkájuk feltételeit, az anyagot A lakásépítkezések mellett az iskolák építését is fontosnak tartja a vállalat, ezért erre is nagy gondot fordít.

Szolnoki Papírgyár

Részlegesen már itt is megindult a termelés. Elkészültek az egyik papírgép karbantartásával is. A termelés további felfutása attól függ. hogy kap-e megfelelő mennyiségű villamosenergiát az üzem;

UTÁSZ

A Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat dolgozói szorgalmasan és becsülettel ellátják az üzemfenntartást, s ha a vonalakon valahol hiba adódik, azonnal elhárítják a keletkező hibát.

A TITASZ vezetői arról értesültek, hogy az erőművek már kevés szénnel rendelkeznek. Éppen ezért ez arra inti a magánfogyasztókat, hogy csak a legszükségesebb időben és célra használjanak villamosenergiát. A takarékosságra azért van szükség, hogy a termelőüzemek lehetőleg zavartalanul dolgozhassanak.

Vágóhíd

A dolgozóknak mintegy 60—70 százaléka végez termelőmunkát. A vágóhídon naponta 30 mázsa húst. nagymennyiségű fehérárut és 10 mázsa tölteléket termelnek. Emellett készítenek nagymennyiségű szalonnát s ezt különböző formában.

A vágóhíd vezetői elmondták, hogy zsír van elegendő. Átmeneti hiány csak azért tapasztalható. — mert állítólag az üzletekben kevesen foglalkoznak a zsírkiméréssel.

A vágóhíd vezetőinek az a véleménye, hogy a cukorka és egyéb mellékes áru eladóit át kellene csoportosítani. A vágóhíd vezetői közölték, hogy az üzemben van elegendő zsír;

Vendéglátóipari Vállalat

Jelenleg négy étterem, a Béke, a Fenyő, a Nemzeti és a vasútnál a 8-as étterem tart nyitva. Az éttermekben ételeket és ebédkor sört is szolgálnak fel. A sör azonban már kifogyóban van. Nyitva tartanak a cukrászdák is.

A vállalat igazgatójának véleménye szerint —. de mások szerint is —, helyes lenne a szesztilalom feloldása, mivel számos példa igazolja, hogy jelenleg több a becsipett ember, mint egyéb körülmények között. A tilalom erősen megnövelte a zúgkereskedelmet is, s vannak példák arra, hogy egyesek 20—26 fofintért mérnek egy liter bort. A tilalom megszüntetése véget vethetne ennek a helyzetnek, ugyanakkor — ahogy mondták a Vendéglátóipari Vállalatnál — az emberek

nyugalma is növekednék, mert ebben is a normális élet visszaállítását látnák;

MAHART

A hajózási részvénytársaság jelenleg szénhiánnyal küzd, a vállalat azonban így is biztosítja a teherszállítást. így remény van arra. hogy a Tisza mellékén termelt cukorrépát még időben el lehet juttatni a Cukorgyárba. A vállalat igyekszik gondoskodni a szénellátás megjavításáról, hogy a jövő héten már beindulhasson a személyforgalom

FURFA

Itt is folyik a termelés; A dolgozóknak mintegy 65 százaléka jár munkába. A munkástanács, melynek Boda József az elnöke, elősegíti a zavartalan termelést Jelenleg főként karbantartással, belső munkálatokkal vannak elfoglalva a dolgozók. Mint megtudtuk a vállalattól szükség esetén biztosítani tudják a fontos intézmények (kórház, bölcsődék, stb.) faellátását;

Pénteken már több mint ezer munkás dolgozott a Tisza Cipőgyárban

A hét folyamán a Tisza Cipőgyár munkásait is az a gondolat foglalkoztatta, hogy felvegyék-e a munkát, vagy sem.

Nem volt könnyű a kérdés eldöntése. Azzal valamennyien tisztában voltak, hogy a termeléskiesésből eredő kárt az ország sínyli meg. Azt is tudták, bármilyen jelentős a különböző országok segítsége, nem pótolhatja teljes egészében a károkat. A józan megfontolás tehát a munka mellett döntött

Igen ám, — vetették fel egyesek —■, ha csak ilyen szemszögből nézzük a dolgokat, akkor tényleg dolgoznunk kell. De gondolnunk kell arra is, hogy az ország többi üzemének munkásai az egész nép jogos követelését felkarolva több célt tűztek maguk elé, s amíg kérésük teljesítésének nincs meg minden biztosítéka, addig legerősebb fegyverükkel, a munka beszüntetésével

harcolnak. Nekünk támogatni kell

őket

Ez a kettős irányzat azután éreztette hatását a termelésben. Csak azokban a műhelyekben indították meg a munkát, melyek téli cikkeket állítanak elő. Főleg gazdaesizmákat, bakancsokat, száras gyermekcipőket, női posztó-száras cipőket gyártanak. Pénteken mintegy 1000—1050 munkás állt műszakba.

A munka teljes intenzitással való folytatását a pesti üzemektől tették függővé. S ha csak erre várnak, nem kell sokáig várakozniok. Nincs és n<_.n lehet olyan erő, mély a nép jogos követelésével eredményesen szembe tudna szállni. S ez nincs is szándékában senkinek. Bízunk benne, hogy rövid időn belül visszatér az élet a rendes kerékvágásba (de nem a régi vágásba) — s a munkával is hazánk javát szolgáljuk.

Igazságos bérrendszert, önállóságot az állami gazdaságokban

Olvasóink köziül bizonyára többen emlékeznek még azokra az írásokra, amelyek a Héfld, valamint az Alcsiszigefci Állami Gazdaság egyes vezetődnek munfcásellenes ténykedéseivel kapcsolatban a Szolnok megyei Néplapban korábban megjelentek. Ezekben a cikkekben akkor nem igen történhetett említés a nevető harmadikról a Rizstermelő Állami Gazdaságok Igazgatóságáról. Ha késve is, de most feltétlenül szólni kell errőL A mumkásnyuzó intézkedésekhez ugyanis hűségesen statisztált a főhatóság, a Lovászi Zoltán vezetése alatt álló Rizstermeló Állami Gazdaságok Igazgatósága. A gazdaságokban megtartott munkásgyűléseken az igazgatóság képviseletéiben résztvevő személy a munkásokkal szemben körömszakadtáig védett olyan letűnt kiskirályokat, akiket a legelső adandó alkalommal teljesein jogosan elkergettek. Az igazgatóság emberei előtt csak a tervteljesítés, a normahajhászás volt a fontos és Lovászi Zoltán kegyeit azok az emberek élvezték, akik az egyes gazdaságokban a legjobb hajcsárokká lettek.

Ismeretes az is, hogy a Szolnok megyei Állami Gazdaságok egynéhány kivételtől eltekintve ráfizetéssel gazdálkodtak. Feltehető a kérdés; vajon

az a sok állami gazdasági szakember, vezető és dolgozó hibáse az clprédált milliókért.

Kétségtelen, hogy az első esztendőben a gyakorlat hiánya is előidézte a ráfizetéses gazdálkodást, de később ez már nem lehetett ok. Megyénk állami gazdaságaiban Is a helytelen gazdaságpolitika, a beskatulyázott, a helytől és Idő' ől figyelembe nem vett tervezési módszerek akadályozták a fejlődést. Ezeknek a módszereknek legfőbb 1 képviselői az Állami Gazdaságok

Minisztériuma, és az Illetékes termelési igazgatóságok voltak. Teljesen indokolt a Szenttamása Állami Gazdaság munkástanácsának az a követelése, hogy legyenek önállóak az állami gazdaságok. A minisztérium csak az elvi irányítást adja meg. A gazdaságok vezetői, szakemberei, munkásai tudják a legjobban, hogy az adott körülmények mellett milyen módon lehet a legjövedelmezőbben gazdálkodni;

A gazdaságok szakembereinek aS idejét elvette a termelő munka irányításától az örökös jelentésgyártást

Az áfflami gazdaságok — mondják a szenttamásiak — képesek arra, hogy jól gazdálkodjanak és lehetőségeikhez képest a legjobban ellássák a lakosságot élelmiszerrel. Lehetővé kell tenni azt is, hogy az állami gazdaságok maguk exportálhassák termeüvényeiket.

Űj, egyszerűbb és igazságosabb bérezésre is szükség van. Nem hiszszük, hogy azok az emberek, akik nem sokkal ezelőtt még a munkásnyúzó normákat kénysaerítették rá az állami gazdaságok dolgozóira, máról holnapra szószólói legyenek a normák eltörlésének, az igazságos bérrendszer megvalósításának. A.z állami gazdaságok munkástanácsainak kell ezt megoldaniok Ahhoz azonban, hogy munkájukat ö 'szehangolják,

szükség van arra, hogy megválasszák helyi érdekképviseleti szarveiket,

A Martfű! Állami Gazdaság gumfeástaná'osának kezdeményezésére november 20-árj a Kunszentmártoni, a Héki, a Palótásí. az Alcsiszigetí Állami Gazdaság munkástanácsának küldöttei éppen ezeknek az egységes átfogó intézkedéseknek érdekében tartanak megbeszélést a

Martfűi Állaim Gazdaságban. Egységes módszereiket akarnak kidolgozni a mezőgazdasági dolgozók nyugdíjával, az illetményföldekkel & a kenyérgabonajuttatással kapcsolatban, Helyesnek tartják, hogy Illetményföld és kenyérgabona járandósága legyen minden állami gazdasági dolgozónak, állandó és idénymunkásnak, nőtlennek és hajadómnak is. Jogtalan és a parasztságra sértő volt a Rákosi-féle kormánynak az intézkedése, amikor a mezőgazdasági dolgozók jelentős részét megfosztották a természetbeli járandóságtól és 550, 650 forintos havi keresetre kárhoztattak tisztes családapákat, családanyákat. Jogos az átlaimi gazdaságok dolgozóinak az a követelése is, hogy helyezzék azonos színvonalra az ipart és a mezőgazdasági munkások társadalmi biztosítási szolgáltatásait.

Mivel ezekben a kérdésekben a Rizstermelő Állami Gazdaságok Igazgatósága éveken át nem orvosolta az állami gazdaságok dolgozóinak jogos sérelmeit,

megfeledkezett az emberekről,

megérett arra, hogy végérvényesen felszámolják,

A Szolnok megyei Állami Gazdaságok dolgozód pedig válasszanak maguknak olyan érdekképviseleti szervet, amelyik közős nevezőre hozz® munkájukat, de asm szól bele önálló működésükbe Kérjük sp áBamj gazdaságok dplgojéít, írják meg k szerkesztőséinek ezzel kapcsolatos véleményeiket. Szívesen helytadunk észrevételeiknek, javaslataiknak,

— ki-