A Nép Lapja, Tiszavidék, 1956. november

1956-11-18 / Tiszavidék

TISZAVIDEK 19S6. november 18, vasárnap. POLITIKAI NAPILAP ÁRA: 90 FILLER A legnagyobb erő I H HIRER AZ ÜZEMEKBŐL „Ti rátok figyel, hozzátok igazo­dik az egész megye” — mondta a napokban egyik községünk küldötte a szolnoki Járműjavító Vállalat dol­gozóinak. A megye legnagyobb üze­mének dolgozói, mint követendő példakép, nem új dolog ez már. A százéves Járműjavító mindig a forradalmi, haladó mozgalmak mag­va volt a környéken, 1918-ban vagy a harmincas években éppúgy, mint 1945-ben. Hogy mit jelent a munkásosztály szervezett ereje, különösen ilyen­kor, a nehéz napok, nagy átalaku­lások idején érzi igazán az ember. De talán a falvak mélyén, az eldu­gott kis tanyákon élők közül sokan még ma sem sejtik, miért küzdött és mit ért él a munkásság — az egész nép élén — ezekben a hetek­ben, napokban. Nem tudják még sokán, hogy ki hozta a legnagyobb áldozatot azoknak a vívmányoknak eléréséért, amelyeket ma már öröm­mel üdvözölhet a dolgozó paraszt­ság is. Nem titok, hanem közismert tény. milyen óriási visszahúzó erő műkö­dött közre a háttérben, párt és ál- Iamvezetésben egyaránt országunk­ban. Még egy hét« sincs, hogy az Andics—Bereá-kiiikk innét Szolnok­ról próbálta megtorpedózni a kihar­colt eredményeket, pedig ekkor már nem sok reményük lehetett a Rá­kosi időszak — az ő idejük — visz­­szahozatalára. Képzelhetjük, meny­nyire késleltették ezek a fejlődést, a lábon tokozást, a munkásság és parasztság tényleges jogainak ér­vényesülését, amíg valódi hatalom is volt a birtokukban. Nyíltan kimondhatjuk vélemé­nyünket: ha az elmúlt időszakban a munkásosztály szervezett ereje nem nyújtott volna biztosítékot az olyan politikához, amely képes fel­venni a harcot a restauráció és más visszahúzó törekvésekkel szemben, ma nem beszélhetnénk sem a begyűjtés eltörléséről, sem a tsz-ek megmaradásáról, de a munkástanácsok létezéséről sem. — Természetesen az ifjúság, az ér­telmiség vagy a dolgozó paraszt­ság helytállásának, áldozatainak értékét egy csöppet sem akarjuk kisebbíteni az említettekkel. — A baloldali szektások és túlzók ellen éppúgy, mint a gyárak, földek visszaadását kívánókkal szemben ott állott az ország közvéleményét is befolyásolva a munkásosztály nagy egészében mindig egységes tömbje, a jog és az igazság védel­mében. De még egységesebb, még tisztánlátóbb és h arcképesebb is lett volna minden értelemben, ha olyan párt áll az élén, amely a döntő percekben érvényesíteni is tudta volna befolyását a dolgozók nagy tömegeire. (De ez egy másik kérdés, most ezt nem fejtegetjük itt bővebben); Szinte ösztönös volt tehát az a szerveződés, ami a munkásosztály­ban ezékben a napokban végbe­ment. A tiszta célokért ragadtak sokan közülük fegyvert Budapes­­len és más városokban. A tiszta <‘s becsületes szándék bírta rá őket arra is, hogy sztrájkot kezd­­lenek és ezzel is befolyásolják az események alakulását. A munkás­­osztály egységes kiállásának nagy •esze volt abban, hogy a Kádár­­vormány olyan plattformmal lé­nett és léphetett az ország közvé­­eménye elé, amely lényegében negőrízte mindazokat a vívmá­nyokat, amelyeket a haladó erők. a Rákosi-klikk befolyása ellen küzdők mindvégig követelek. — Volt mire alapozni ez)t a plattfar­mot mindenféle visszahúzó törek­véssel szemben. A munkások ki­vívták azt is, hogy a korábbi ha­tározattál eltérően a munkástaná­csok nagyobb joggal és hatáskör­rel szólhassanak bele az üzemek életébe. A kormány • vezetőjével folytatott tanácskozásuk során majd minden kérdésben közös ne­vezőre jutottak s a kormány a még nem tisztázódott vagy pilla­natnyilag még nem megoldható kérdésekben is nyitva hagyta az utat a további megoldások felé Nagy haladás, nagy fejlődés mo­mentumai ezek. A munkásosztály talán még soha nem volt ebben az országban annyim a hatalom bir­tokosa, mint éppen ezekben a na­pokban. És hogy ezt a hatalmat meg is akarja őrizni, azt mutatja sok más tényező is, A Kossuth rádióban két nap óta egymásután hangzanak el a felhí­vások a munka felvételére. A fő­városi központi munkástanács, mint a szervezett erő kifejezője is kinyilvánította szándékát: csak az ország pusztulását segítené a to­vábbi sztrájk és éppen ezért szük­ség van a munka haladéktalan fel­vételére. Az esetleges aggodalmas­kodókkal szemben világosan és érthetően kimondta ez a felhívás azt is, hogy a még vitatott kérdé­sekben továbbra sem tesznek en­gedményt Biztosak benne, hogy minden jogos követelésük telje­sülni fog, mert nincs az a hata­lom, amély ki tudná ütni kezük­ből legnagyobb fegyverüket, a sztrájk jogát, és ezzel élnek is, ha az elhangzott Ígéreteket csorbulni látnák. Van-e ma valaki ebben az országban, aki kételkedne abban, hogy a munkások valóban megte­szik ezt, ha szükség lesz rá? Nem, ebben nem lehet kételkedni. És azt sem lehet elvitatni, hogy amikor a munkásosztály a saját jogaiért szállt síkra s vállalta a sztrájk minden kockázatát, egyúttal az egész nép, az egész ország szabad­ságát és függetlenségét is védel­mezte. Hajtsuk meg tehát egy pilla­natra tiszteletünk lobogóját az erős és harcokban edzett munkás­osztály előtt, amely ismét megmu­tatta, hogy nélküle és ellene nem lehet semmit sem tenni ebben az országban. „Rátok figyel az egész megye” — mondták a Járműjavító dolgo­zóinak a megye más területéiről érkezők. Igen, az üzemi munká­sok, vasutasok ezekben a napok­ban ismét a harcok első vonalá­ban álltak; És nem lehet vitás az sem, hogy ha mindannyian a munka felvé­tele mellett határoznak, az ország újjáépítésében, a romok eltakarí­tásában, a múlt minden salakjá­nak eltüntetésében is az élvonal­ban fognak küzdeni. De erre nem Oktathatja M őket senki sem. Mi csak igazodhatunk őhozzájuk. Nem kértek leckét a harcok időszakában sem, tudták, mit kell cselekedniük. Nincs lec­kére szükségük most sem. Mi tehát csak szerényen az? mondhatjuk, amit az a megyei küldött: Rátok figyel a megye. Hozzátok igazodnak; Érezze át minden munkás ennek az óriási felelősségét. S hogy mit kell cselekednlök? Biztosan, egész biztosan — mint idáig is minden alkalommal — most is tudni fogják. Hiszen az életük célját, értelmét a munka adja meg. Tiszakürtről jelentik Csendes, nyugodt kis község Ti­­szakürt. Az elmúlt hetek napjainak forróságában is megőrizte teljes nyugalmát. Az okos. megfontolt pa­rasztok fő gondja a vetés, betaka­rítás volt hogy a jövő évi kenye­rükben ne essen hiány ás kár. Külö­nös lelkesedéssel dolgoznak azóta mióta a beszolgáltatás eltörlésé­nek hírét meghallották. A Forra­dalmi Munkás- Paraszt kormánv eddigi rendelkezéseit mind helyes­léssel. megelégedéssel fogadták. Az áruellátás ió a községben. —­egyedül élesztőből /an hiány, de a földművesszövetkezet ennek pótlá­sáról a lehetőség szerint gondosko­dik. A szenvedő pestiekre is gondol­nak a községbeliek. Eddig három teherautó élelmet küldtek a fővá­rosba. Zsírt, szalonnát, lisztet, — krumplit, almát és egyéb élelmet adtak, s ezt Legnagyobbrészt 5—10 kilónként hordták össze. Ha nem is tudtok sokat, adni, de az emberek többsége vitt abból, amiből éppen tudott; Szolnok megyei Építőipari Vállalat Az Építő Vállalat szolnoki köz­pontjába beérkezett jelentések sze­rint a megye öt építésvezetőségén megkezdődik a munka A Vállalat azt tartja most legfontosabbnak, hogy a félbemaradt lakásépítkezé­sek munkálatai folytatódjanak tel­jes erővel. Biztosítja a dolgozók ré­szére a közlekedési eszközöket és munkájuk feltételeit, az anyagot A lakásépítkezések mellett az iskolák építését is fontosnak tartja a válla­lat, ezért erre is nagy gondot for­dít. Szolnoki Papírgyár Részlegesen már itt is megindult a termelés. Elkészültek az egyik pa­pírgép karbantartásával is. A ter­melés további felfutása attól függ. hogy kap-e megfelelő mennyiségű villamosenergiát az üzem; UTÁSZ A Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat dolgozói szorgalmasan és becsülettel ellátják az üzemfenn­tartást, s ha a vonalakon valahol hi­ba adódik, azonnal elhárítják a ke­letkező hibát. A TITASZ vezetői arról értesül­tek, hogy az erőművek már kevés szénnel rendelkeznek. Éppen ezért ez arra inti a magánfogyasztókat, hogy csak a legszükségesebb időben és célra használjanak villamosener­giát. A takarékosságra azért van szükség, hogy a termelőüzemek le­hetőleg zavartalanul dolgozhas­sanak. Vágóhíd A dolgozóknak mintegy 60—70 százaléka végez termelőmunkát. A vágóhídon naponta 30 mázsa húst. nagymennyiségű fehérárut és 10 mázsa tölteléket termelnek. Emel­lett készítenek nagymennyiségű szalonnát s ezt különböző formá­ban. A vágóhíd vezetői elmondták, hogy zsír van elegendő. Átmeneti hiány csak azért tapasztalható. — mert állítólag az üzletekben keve­sen foglalkoznak a zsírkiméréssel. A vágóhíd vezetőinek az a vélemé­nye, hogy a cukorka és egyéb mel­lékes áru eladóit át kellene csopor­tosítani. A vágóhíd vezetői közöl­ték, hogy az üzemben van elegendő zsír; Vendéglátóipari Vállalat Jelenleg négy étterem, a Béke, a Fenyő, a Nemzeti és a vasútnál a 8-as étterem tart nyitva. Az étter­mekben ételeket és ebédkor sört is szolgálnak fel. A sör azonban már kifogyóban van. Nyitva tartanak a cukrászdák is. A vállalat igazgatójának vélemé­nye szerint —. de mások szerint is —, helyes lenne a szesztilalom fel­oldása, mivel számos példa igazol­ja, hogy jelenleg több a becsipett ember, mint egyéb körülmények kö­zött. A tilalom erősen megnövelte a zúgkereskedelmet is, s vannak pél­dák arra, hogy egyesek 20—26 fo­­fintért mérnek egy liter bort. A ti­lalom megszüntetése véget vethet­ne ennek a helyzetnek, ugyanakkor — ahogy mondták a Vendéglátó­ipari Vállalatnál — az emberek nyugalma is növekednék, mert eb­ben is a normális élet visszaállítá­sát látnák; MAHART A hajózási részvénytársaság je­lenleg szénhiánnyal küzd, a vállalat azonban így is biztosítja a teher­szállítást. így remény van arra. hogy a Tisza mellékén termelt cu­korrépát még időben el lehet juttat­ni a Cukorgyárba. A vállalat igyek­szik gondoskodni a szénellátás meg­javításáról, hogy a jövő héten már beindulhasson a személyforgalom FURFA Itt is folyik a termelés; A dolgo­zóknak mintegy 65 százaléka jár munkába. A munkástanács, mely­nek Boda József az elnöke, elősegí­ti a zavartalan termelést Jelenleg főként karbantartással, belső mun­kálatokkal vannak elfoglalva a dol­gozók. Mint megtudtuk a vállalat­tól szükség esetén biztosítani tud­ják a fontos intézmények (kórház, bölcsődék, stb.) faellátását; Pénteken már több mint ezer munkás dolgozott a Tisza Cipőgyárban A hét folyamán a Tisza Cipő­gyár munkásait is az a gondolat fog­lalkoztatta, hogy felvegyék-e a munkát, vagy sem. Nem volt könnyű a kérdés eldön­tése. Azzal valamennyien tisztában voltak, hogy a termeléskiesésből ere­dő kárt az ország sínyli meg. Azt is tudták, bármilyen jelentős a kü­lönböző országok segítsége, nem pó­tolhatja teljes egészében a káro­kat. A józan megfontolás tehát a munka mellett döntött Igen ám, — vetették fel egyesek —■, ha csak ilyen szemszögből néz­zük a dolgokat, akkor tényleg dol­goznunk kell. De gondolnunk kell arra is, hogy az ország többi üze­mének munkásai az egész nép jo­gos követelését felkarolva több célt tűztek maguk elé, s amíg kérésük teljesítésének nincs meg minden biztosítéka, addig legerősebb fegy­verükkel, a munka beszüntetésével harcolnak. Nekünk támogatni kell őket Ez a kettős irányzat azután érez­tette hatását a termelésben. Csak azokban a műhelyekben indították meg a munkát, melyek téli cikke­ket állítanak elő. Főleg gazdaesiz­­mákat, bakancsokat, száras gyer­mekcipőket, női posztó-száras cipő­ket gyártanak. Pénteken mintegy 1000—1050 munkás állt műszakba. A munka teljes intenzitással va­ló folytatását a pesti üzemektől tet­ték függővé. S ha csak erre várnak, nem kell sokáig várakozniok. Nincs és n<_.n lehet olyan erő, mély a nép jogos követelésével eredményesen szembe tudna szállni. S ez nincs is szándékában senkinek. Bízunk ben­ne, hogy rövid időn belül visszatér az élet a rendes kerékvágásba (de nem a régi vágásba) — s a munká­val is hazánk javát szolgáljuk. Igazságos bérrendszert, önállóságot az állami gazdaságokban Olvasóink köziül bizonyára töb­ben emlékeznek még azokra az írá­sokra, amelyek a Héfld, valamint az Alcsiszigefci Állami Gazdaság egyes vezetődnek munfcásellenes tényke­déseivel kapcsolatban a Szolnok megyei Néplapban korábban meg­jelentek. Ezekben a cikkekben ak­kor nem igen történhetett említés a nevető harmadikról a Rizstermelő Állami Gazdaságok Igazgatóságáról. Ha késve is, de most feltétlenül szólni kell errőL A mumkásnyuzó intézkedésekhez ugyanis hűségesen statisztált a főhatóság, a Lovászi Zoltán vezetése alatt álló Rizster­­meló Állami Gazdaságok Igazgató­sága. A gazdaságokban megtartott munkásgyűléseken az igazgatóság képviseletéiben résztvevő személy a munkásokkal szemben körömsza­kadtáig védett olyan letűnt kiski­rályokat, akiket a legelső adandó alkalommal teljesein jogosan elker­gettek. Az igazgatóság emberei előtt csak a tervteljesítés, a normahajhá­­szás volt a fontos és Lovászi Zoltán kegyeit azok az emberek élvezték, akik az egyes gazdaságokban a leg­jobb hajcsárokká lettek. Ismeretes az is, hogy a Szolnok megyei Állami Gazdaságok egyné­hány kivételtől eltekintve ráfizetés­sel gazdálkodtak. Feltehető a kér­dés; vajon az a sok állami gazdasági szak­ember, vezető és dolgozó hibás­­e az clprédált milliókért. Kétségtelen, hogy az első esztendő­ben a gyakorlat hiánya is előidézte a ráfizetéses gazdálkodást, de ké­sőbb ez már nem lehetett ok. Me­gyénk állami gazdaságaiban Is a helytelen gazdaságpolitika, a be­­skatulyázott, a helytől és Idő' ől fi­gyelembe nem vett tervezési mód­szerek akadályozták a fejlődést. Ezeknek a módszereknek legfőbb 1 képviselői az Állami Gazdaságok Minisztériuma, és az Illetékes ter­melési igazgatóságok voltak. Telje­sen indokolt a Szenttamása Állami Gazdaság munkástanácsának az a követelése, hogy legyenek önállóak az állami gazdaságok. A miniszté­rium csak az elvi irányítást adja meg. A gazdaságok vezetői, szak­emberei, munkásai tudják a legjob­ban, hogy az adott körülmények mellett milyen módon lehet a legjö­vedelmezőbben gazdálkodni; A gazdaságok szakembereinek aS idejét elvette a termelő munka irá­nyításától az örökös jelentésgyár­tást Az áfflami gazdaságok — mond­ják a szenttamásiak — képesek ar­ra, hogy jól gazdálkodjanak és le­hetőségeikhez képest a legjobban ellássák a lakosságot élelmiszerrel. Lehetővé kell tenni azt is, hogy az állami gazdaságok maguk exportál­hassák termeüvényeiket. Űj, egyszerűbb és igazságosabb bérezésre is szükség van. Nem hisz­­szük, hogy azok az emberek, akik nem sokkal ezelőtt még a munkás­nyúzó normákat kénysaerítették rá az állami gazdaságok dolgozóira, máról holnapra szószólói legyenek a normák eltörlésének, az igazsá­gos bérrendszer megvalósításának. A.z állami gazdaságok munkástaná­csainak kell ezt megoldaniok Ah­hoz azonban, hogy munkájukat ö 'szehangolják, szükség van arra, hogy meg­válasszák helyi érdekképviseleti szarveiket, A Martfű! Állami Gazdaság gum­feástaná'osának kezdeményezésére november 20-árj a Kunszentmár­toni, a Héki, a Palótásí. az Alcsiszi­getí Állami Gazdaság munkástaná­csának küldöttei éppen ezeknek az egységes átfogó intézkedéseknek ér­dekében tartanak megbeszélést a Martfűi Állaim Gazdaságban. Egy­séges módszereiket akarnak kidol­gozni a mezőgazdasági dolgozók nyugdíjával, az illetményföldekkel & a kenyérgabonajuttatással kap­csolatban, Helyesnek tartják, hogy Illetményföld és kenyérgabona já­randósága legyen minden állami gazdasági dolgozónak, állandó és idénymunkásnak, nőtlennek és ha­­jadómnak is. Jogtalan és a paraszt­ságra sértő volt a Rákosi-féle kor­mánynak az intézkedése, amikor a mezőgazdasági dolgozók jelentős ré­szét megfosztották a természetbeli járandóságtól és 550, 650 forin­tos havi keresetre kárhoztattak tisz­tes családapákat, családanyákat. Jo­gos az átlaimi gazdaságok dolgozói­nak az a követelése is, hogy helyez­zék azonos színvonalra az ipart és a mezőgazdasági munkások társa­dalmi biztosítási szolgáltatásait. Mivel ezekben a kérdésekben a Rizstermelő Állami Gazdaságok Igazgatósága éveken át nem orvo­solta az állami gazdaságok dolgo­zóinak jogos sérelmeit, megfeledkezett az emberekről, megérett arra, hogy végérvé­nyesen felszámolják, A Szolnok megyei Állami Gazda­ságok dolgozód pedig válasszanak maguknak olyan érdekképviseleti szervet, amelyik közős nevezőre hozz® munkájukat, de asm szól be­le önálló működésükbe Kérjük sp áBamj gazdaságok dplgojéít, írják meg k szerkesztőséinek ezzel kap­csolatos véleményeiket. Szívesen helytadunk észrevételeiknek, javas­lataiknak, — ki-

Next

/
Thumbnails
Contents