A Nép Lapja, Tiszavidék, 1956. november
1956-11-15 / Tiszavidék
TISZAVIDEK W ’<&:• rr»f»r> *#*• ' 0? 1956. november 15. csütörtök. POLITIKAI NAPILA P ARA: 50 FILLER Akik alól kihúzták a bársonyszéket Élelme! Budapestnek! A Hazafias Népfront Tiszafüredi Járási Titkársága az elmúlt héten felhívást intézett a .laras dolgozóihoz, hogy ki mivel tud, járuljon hozzá Budapest lakosságának élelemmel való ellátásához. A felhívás aktiv megértésre talált. Eddig már 17 tehergépkocsi élelmet, több teherautó tejet szállítottak a főváros lakosságának. Jelen pillanatban is folyik a gyűjtés és ha 3 —4 gépkocsira való összejön, azonnal útnak indítják. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek mellett az egyéniek is segítik élelemmel a fővárosi/lakosságot. A tisztviselők pénzt adtak, s ezen ugyancsak élelmiszert vásároltak. Egy kiló sóért egy kiló di^zDohíist Egy jászkiséri vegyeskereskedővel találkoztam a tegnapi nap folyamán. Elmesélte, hogy az elmúlt napokban községünkbe is tetőfokára lépett a vásárlási láz. Az üzleteket úgyszólván kiürítették. — Voltak olyanok, akik félmázsaszámra vásárolták a sót. rizskását és más napi fogyasztási cikkeket. Mint ahogyan ez várható volt. már meg is jelentek a feketéző spekulánsok a piacokon. Jászkiséren például ha valaki disznót akar vágni és nincs sója, az üzletből nem vehet, mert kifogyott egy kiló •— disznóhús — ellenszolgáltatásért azonban kaphat az árufelhalmozóktól. A lakosság tegye lehetetlenné az ilyen, más kárán élősködő spekulánsok garázdálkodását. Az ilyen egyének korlátlan működése súlyos károkhoz, inflációhoz is vezethet. Megfékezésük tehát mindenkinek érdeke. Fiatalok . . . Este 7 órakor már alig látni embert a szolnoki utcán. Hát még akkor ha nyolc felé kapaszkodik a mutató. Hiába, hét óra után kiménési tilalom van. % • Kihalt az utca..» azaz mégsem. A Beloiannisz út egyik kapujában egy fiú és egy leány beszélget. Húsz év körüliek. Fogják egymás kezét, s az arra vetődő idegen mindjárt gondolhatja, hogy nem kívánják a társalgást. Nem törődnek az idő múlásával, pedig előttük van a nagy utcai villanylámva. Ügy látszik, mégis igaz, hogy a szerelem vakká teszi az embert. Csak állnak és beszélgetnek csendesen.. > Nem hiszem, hogy lenne olyan járőr, mely megzavarná álmodozásukat. S ne is legyen. Ellenkezőleg. Legyenek minél hamarább szabadok az esték, zavartalan az élet. Ugye egyetértünk, fiatalok? Ne csak a bőrkabátról A közelmúlt zűrzavaros napjai egyikén fegyveres egyének jelentek meg a Nagykunsági Állami Gazdaságban, s ki akarták fosztani Lévai Zsigmond párttitkár lakását. A gazdaság dolgozói azonban pillanatok alatt összetömörültek. s elzavarták a fosztogatókat. Látszólag nem sokat mondó a hír, Ha azonban arra gondolunk, hogy megyénkben is több funkcionárius eltávolítását maguk a dolgozók követelték, figyelemre méltó a Lévai elvtárs melletti szolidaritás. Miért védték meg? —- vetődik fel a kérdés. Csupán a rend, a békesség szeretete vezényelte a dolgozókat? Nem csak ez. Becsülték párttitkáruk emberségét, józan kiegyensúlyozott lényét, közvetlenségét, s azt, hogy mindég őszintén, a dolgozók problémáiról, a dolgozók nyelvén beszélt. Legyen ez tanulság a most születő Magyar Szocialista Munkáspárt helyi vezetőinek. Éljenek, dolgozzanak úgy, hogy ne csak a bőrkabátról, hanem segitőkészségéről, barátságos magatartásáról ismerjék a funkcionáriusok mindegyikét A munkások gyakran hangoztatott, jogos követelése volt hogy távolítsák el, a bürokratikus utak megkerülésével építsék le a dolgozóktól elszakadt, embertelen vezetőket. Szinte elemi erővel tört fel ez a kívánság — s a munkástanácsok a dolgozók akaratának megvalósítóivá váltak. Egymásután állították vissza a termelőmunkába — vagy súlyosabb esetben eltávolították a vállalattól — azokat az embereket, akiknek hivatalt adott az isten, de képességet nem — s ezt frázispufogtatással, a bírálatok és vélemények elfojtásával, gőggel próbálták palástolni Jellemző, nyilvánosságra érdemes példák adódtak erre a Tisza Cipőgyárban. Régóta zavarosan folytak itt a vizek. Néhány klikk tartotta kezébe a vezetés főbb posztjait, olyan felső összeköttetésekkel, pártfogolássa! rendelkeztek, ami ellen az igazgató sem tudott sokat tenni. Ennek az lett a következménye, hogy az igaz szó, a vélemény kimondása egyre inkább veszélyese vált Már 1951 óta egymásutám űzték ed, marták ei a gyár legrégibb, legjobb műszaki és gazdasági szakembereit, sokszor olyan értékes személyeket, akiken a neheztelő kádervélemény ellenére is kapvakaptak a budapesti cipőgyárak, 6Őt a felsőbb ipar-vezetési szervek is. A többek között leváltották posztjáról Stanga Istvánt, aiki rnunkássorbó! küzdötte fel magát műszaki vezetővé. 1945-ben, a második világháború után az ő vezetésével, szervezésével, tüntették el rekordidő alatt a romokat, indították meg újra a gyártást Még a vasúti közlekedés megindulása előtt megszervezték az anyagellátásit, a készáru értékesítését s olyan életkörülményeket teremtettek a nehéz inflációs időkben is a gyár dolgozóinak, amilyenre a'ig-alig volt példa. Sosem volt megalkuvó, vagy elnéző a hibákkal szemben, de nem volt embetelen sem. Éppen ezért nem véletlen, hogy a munkások örömmel állították vissza újra a főmérnöki posztra Szaktudás, gazdag sokéves tapasztalatai is jogossá tették erre, sokkal inkább, mint Bodóczy Sándort, akit az „Igazgatóság" ültetett helyette a munkások nyakára. Bodóczy főmérnök nagy szálka volt a munkások szemében, teljhatalmú császár. Messziről jött ember volt — sok rosszat beszéltek róla — előbb sokan azt hitték alaptalanul. Kiderült azonban, hogy nem légbőlkapottak a hírek. Egyre inkább hajcsárrá, mint főmérnökké vált. Divatba jött a munkást* letegezése, szidalmazása uralma alatt. Megszervezték a „büntetőtábort” az engedetlenek, szókimondók számára, alkalmasint a sarokműhelyet, ahol sokat kellett dolgozni, keveset lehetett keresni Később ez sem volt már elég eszköz az elnyomásra, minden ok vagy fegyelmi határozat nélkül udvari munkára, söprögetőnek, takarítónak tették át, akinek nem tetszett a képe. A do’gőzök határozata ügy szólt, hogy Bodóczy főmérnök távozzon békével, a gyárba nem teheti be többet a lábát Rajta kívül volt más műszaki vezető, mester is, aki átvette modorát, hangoskodott, de sosem süllyedt a munkásizzasztók színvonalára. Jellemző a munkásság lojalitására, higgadtságára, hogy ezeket csak figyelmeztették, s az is előfordult, hogy a leváltást határozatot megmásították és viszszahívták eredeti beosztására. Szigorúan őrködtek azon, hogy ne általános üldözéssé legyen, afféle tisztogatássá fajuljon a nagyon is szükséges csere. A legtöbb bizalmatvesztett embernek tisztességes munkahelyet ajánlottak fel a gyárban. Felszínre került a karrierts rák, sósorok-komák üze me is Legjellemzőbb erre Kiss Jánosnak és családjának tevékenysége. Kiss János, mint futballszertáros-gondnok kezdte pályafutását. A gyár államosítása előtt és után, mint ÜB elnök, párttitkár és káderfőnök változtatta foglalkozását aszerint hogy az adott helyzetben melyiknek volt nagyobb haía’ma az igazgató, illetve a gyár dolgozói felett. Természetesen minden funkciójában bámulatosan kifinomult módszerekkel igyekezett maga alá gyűrni karrierista társait s módot talált arra, hogy tekintélyét fenntartás nélkül biztosítsa. Mint szemé'yzeti vezető, ő sem volt sem jobb, sem lojálisabb a többinél. Egészen különös szerepet vállalt a helybeli termelőszövetkezetek szervezésénél is. A környékbeli dolgozó parasztok fiait, leányit — akik a gyárban dolgoztak — behívatta s ápertén megmondta nekik, megkapják a munkakönyvét, ha az apjuk nem lép be a csoportba s mehetnek. Jóllehet, ezt nem saját jószántából tette, mégsem erényeit dicséri az ilyen dolog. Ki tudja, meddig el lett volna még kádorfónöki funkciójában, amit az utóbbi években már másodszorra gyakorolt, ha nem kel- 1ett volna megfelelő jó állást szerezni a bővülő család egy újabb tagjának, leánya jövendőbelijének majd férjének; A vő azonban megjelent s a jó após átadta bársonyszékét — Komáromi lett a személyzeti vezető. Az igaz hogy a húsz év körüli fiatalember ideális, a dolgozókat nem sokat molesztáló tisztviselő lett — azonban a lóláb mégis nagyon kilátszott. A munkások nem szerették, hogy ilyen tapasztalatlan fiatalembert, — aki azelőtt még talán hirből sem ismerte a gyárat — nevelőiükké. közel háromezer ember főnökévé, a mindenható káderlapok gyártójává tették. Persze az após, Kiss János is megelégelte a strapát s nyugdíjba ment, természetesen megint csak sajátos módon. Szervezet masának egy új osztályt — afféle névleges — ellátási vagy elszállásolási hivatalt sok dolgozóval s ennek a vezetőjévé tette magát, gondolván, hogy ez nyugalmas öregséget biztosít majd. Hogy mégsem így lett — erről nem ő tehet. A munkások megszüntették a családi hegemóniát, a vejet és apóst a termelőmunkába küldték. Elvesztette a dolgozók bizalmá* Kocsis Mária ÜB elnök is, aki kimondottan szakszervezeti tisztviselő, jelentésgyártó és versenyszervező volt, de semmi esetre sem a munkások érdekvédelmi szervének képviselője. A fizikai munka, a termelés nekik is használ majd. — Közelebb viszi dolgozótársaihoz s talán megtalálja újra az elveszett hveles fonalat. Kávási párttitkár lassan erőszakos emberek könnyen befolyásolható eszköze lett. A dolgozóktól bizony jórégen elszakadt, anélkül, hogy maga Is észrevette volna. Jóindulatát alaposan kihasználták. Később, mikor maga is észrevette, hogy hibázott, makacsul próbálta kivédeni a bírálatot, szégyelte, hogy üzemében megtörténhetik a klikek uralma, a dolgozók kidobása, szidalmazása. Egy kis gumigyári bércsaló csoport gyengeségét, férevezethetőségét kihasználva védőpajzsul használta üzelmeihez. Több kisebb, nagyobb hiba, eltévelyedés bizonyítja, hogy Kávási elvtárs gyenge volt feladatai ellátására — s semmiképpen sem alkalmas tovább erre a posztra. A Tisza Cipőgyár munkásai kömynyebben lélegzőnek-, felszabadultak, hogy levetették a nehéz koloncokat, melyek már-már úgy látszott kivédhetetlenül bomlasztják, sorvasztják a kollektívát. Éberen őrködnek azon, hogy soha többé ne élhessenek meg soraik közé bújva a karrieristáit, vezető posztokon a laikusok ne adhassanak tápot a „furkálásnak’1, a megfélemlítésnek. A fiegyöitési Imtaíok megszűnése év. 4 millió 200 ezer íor nt megtakarítás' e.ent Szolnok megyében Régi jogos kívánsága teljesült a Szolnok megyei dolgozó parasztságnak is az elmúlt napokban. Eltörölték a begyűjtést. Szükség volt erre az intézkedésre, mert a begyűjtés eddigi rendszere nem ösztönözte a parasztságot a többtermelésre, legfeljebb arra, hogy földjét kiszipolyozza. Hiába volt a szigorú beszolgáltatás, tízegynéhány évvel a háború befejezése után még mindig hiány volt bizonyos élelmicikkekben. A lakosság ellátása nem veit megoldva. A begyűjtési rendszer megszüntetésével feleslegessé vált a felduzzasztott begyűjtési apparátus. November 20-ával megyeszerte megszűnnek a begyűjtési hivatalok. Ezzel az intézkedéssel csupán Szolnok megyében havonta 350-400 ezer forintos igazgatási köíségmegtakarítást lehet elérni. Egész évi viszonylatban ez a megtakarítás 4 millió 200 ezer forintot jelent. Ezt az öszszeget sokkal hasznosabb célra tehet most már felhasználni. A beszolgáltatást kötelezettségtől mentesült termelők minden bizonynyal jobban ellátják majd élelmiszerre] az ország lakosságát, hiszen nem a kényszerű rendeletek kötelezik a termelésre. Érdeke lesz minden gazdálkodónak, hogy földjét gondosan művelje és többet termeljen, mert annak S látta hasznát és termelvényein keresztül az égés* orzság lakossága. Ox’Résl hoina* a Nőrhá?afmsk a Szolnoki Gépállomás dolgozói A vasúti szállítások hiánya miatt nehéz helyzet előtt állottak a szolnoki kórházak, amelyeknek a gyógykezelésekhez oxigénre van szükségük. Szolnok megyében nincsen oxigénfejlesztő üzem. az ország más részeiből kell ezt a fontos anyagot beszerezni. A Szolnoki Gépállomás munkástanácsa úgy döntött, hogy segítséget nyújt- ebben. Tegnap reggel a gépállomás egyik járműve elindult Budapestre, hogy 30 palack oxigén gázt hozzon Szolnokra. Iz MSZMP iavaslstai a lakáskérdés ügyében Fontos határozatokat hozott & Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Elnöksége Szolnok város lakáshiányának felszámolása ügyében. A volt Magyar Dolgozók Pártja megyei bizottságának épületét kiürítették és azt lakások céljára átadták. A helyiségek átalakítása folyik. Az MSZMP megyei elnöksége állást foglalt a szolnoki járási tanácsnak a megyei, vagy a városi tanácshoz való költöztetése mellett, s a Kossuth téren ezáltal felszabaduló járási tanács székházának ugyancsak lakásokká alakításáróL Az MSZMP megyei elnöksége javasolja a Szolnoki Vasútállomás építkezéseinek leállítását és az erre előirányzott összegnek lakóházak építésére való fordítását. Az állomás építésre szánt összegből közel ezerkettőszáz lakás építhető, Új rendelkezés as üsemi munkástanácsok műkő■ dózerei kapesolatbaa Amint a rádió hirül is adta, új rendelkezés jelenít meg az üzemi munkástanácsok megválasztásával és működésével kapcsolatban. A rendelet szerint a munkástanácsok megfelelő hatáskörrel rendelkeznek pl. a bének, fizetések megállapításánál és az özem életét érintő más fontos kérdésben is. Ott ahol már Ideiglenesen megválasztották a munkástanácsot, amint a dolgozók többsége munkába áll, újra, most már véglegesen meg kell azt választani az összes dolgozók részvételével) Psrvsif nvö Alföldi támogatásra s?ám!t!iat az ország Bár ne lenne rá szükség, sóhajtunk fel hallatára, mégis valami jóleső melegséget érzünk, amikor tudomást szerzünk róla. És most már egymásután érkezik a hír: üveget, porcelánt, pénzsegélyt, feketeszenet, gyógyszereket küld Csehszlovákia. Lengyelországból vérszállítmány érkezett a kórházainknak, de küldtek élelmet is repülőgépen és többmillió zlotyit gyűjtött a lakosság. Fát kapunk Romániától, élelmiszereket Dániától, Hollandiától. Svájcban is többmillió frankot gyűjtöttek a magyar nép támogatására. A Szovjet segítségről már korábban hírt adtunk, most arról érkezett hír Budapestről, hogy Eisenhower az Amerikai Egyesült Államok elnöke fenntartja korábbi ígéretét és hajlandó 20 millió dollár segélyt nyutani hazánknak. Köszönettel, hálás szívvel fogadjuk azokat a baráti megnyilvánulásokat, amelyre most valóban nagy szükség van, főleg Budapest népének. örvendetes az a hír is, hogy a korábbi intézkedéstől eltérően — most már minden határállomáson át érkeznek küldemények hazánkba. Ez is azt mutatja, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt valóban hatékony szervezet és sikerült leküzdenie a küldemények eljuttatásának útjában álló akadályokat Köszönet, köszönet köszönet! A turkevei Bagó kaszinóban #T urkevén furcsa „kisgazda" •* emberek vitték a hangot az elmúlt hetek egyikén, amikor a Független Kisgazda Párt megalakulására összejöttek. Először is mintegy 16 kulák állt szemben mindössze négy-öt dolgozó paraszttal tsz taggal, egyénivel. Alig mondta el a megnyitó beszédet az elnök, a letdákok rákezdiék a magas C-n. —- Hát akkor térjünk a legfon továbbra. Hol kezdjük el a földek viszaosztásdt? «a Hol kezdenénk? vágott be* le Tiba Mihály kulák, akit a múltban is arról ismertek a városban, hogy dologkerülő, fizetni nem szerető gazda. — Hát ott ahol a bitangok negyvenötben elkezdték. Először 100, majd 200 holdig adjuk vissza a főidet a régi birtokosoknak. — Ugyvant — Zz az igazit Helyeseltek a nagy hangra kapott földbirtokosok, mint az „arany fogú“ Fodor vagy a 300 holdas Mihály Gyula. A termelőszövetkezeti tagok. egyéni parasztok jórészt földhözjuí tátották. Kezdte őket melegíteni kárörvendő, gúnyos kórus. — És a földhöz juttatóitokkal n lesz? -*- kérdezte egyikük. —* Mi lenne? Ne gondolj ától hogy ott nem lesz szükség cselédn — felelt gőgösen Tiba Mihály 8 többi kulák még gúnyosabban gőec gött, mint addig. — Abba aztán mi nem megyün bele — állt fel a néhány dolgoz oaraszt és elhagyta az alakuló gyil lést. Keltre ehhez kommentár?
