A Nép Lapja, Tiszavidék, 1956. november

1956-11-15 / Tiszavidék

2 TISZAVIDER 1958. november 18. A kőtelki Ezüst Kalász Tsz gazdái elkészítették alapszabályuk tervezetét A kőtelki Ezüst Kalász Tsz gaz­­.dái összeállították a számukra leg­jobban megfelelő alapszabály-ter­vezetet. E téren úttörőik voltak, mert a megyében talán ők alkot­ták meg elsőnek szövetkezetük új, minden szolgai szempontototál men­tes törvényeit. Ismertetjük az alap­szabály-tervezet néhány érdeke­sebb pontját A 3. pont kimondja: „A szövet­kezetnek joga van az egész ország­ban és külföldön is értéloesítem terményeit.” Méghozzá olyan for­mában, ahogyan az a közös gazda­ság anyagi érdekének legjobban megfelel Igen újszerű és érdekes az Is, hogy az Ezüst Kalász Tsz tagjai a mtmkanormákat saját belá­tások szerint akarják megálla­pítani és nem pedig a kisebb-nagyobb el­téréssel, de országosan egyformán alkalmazott munkaegységekkel. Kimondják az alapszabály-terve­zetben, hogy a szövetkezetnek joga van földterületet haszonbérbe ven­ni, földterületet vásárolni. A meg­vásárolt föld föl nem osztható s a szövetkezed alaphoz csatolandó jegyzőkönyvileg. A tsz-be belépni csak az év elején lehet. A tsz-be vitt földingatlan örökölhető és el­adható, de vásárlására a szövetke­zet fenntartja az elővásárlási jogot. A tsz-tag belépésekor köteles szövetkezeti részjegyet váltani, ez saját tulajdonát képezi, örökölhető, de el nem adható. Minden tsz tag az év elején a szövetkezettel köteles szer­ződést kötni az elvégzendő munkákra. A szövetkezeti gazda az általa vá­lasztott vezetőség utasításait min­den esetben végrehajtani tartozik. A tsz-bőil csak az év végén lehet kilépni. Az Ezüst Kalász tsz alapszabály­­tervezete részletesen meghatározza a szövetkezet vezetőségének mun­káját, az elnök, a könyvelő, az ag­ranómus, a pénztáros, az állatte­nyésztő, a brigádvezető feladatát. A jövedelem-elosztás módját is rögzíti. A szövetkezeti gazdák az alap­szabály-tervezet mellé csatolták ja­vaslatukat. Javasolják, hogy a tsz-ek hoz­zanak létre egy érdekvédelmi szervet, amely mind az állammal, mind más hivatalokkal, intézményekkel szemben képviseli a tsz-eket. En­nek az esetleg termelőszövetkezeti szövetség nevet viselő szervnek, minden terhét a tsz-ek viselnék, és alkalmazottai csakis a szövetke­zetek által választott személyek le­hetnének. — Természetesen csak szakemberek, akik megfelelő jogi, kereskedelmi, mezőgazdasági kép­zettséggel rendelkeznek. Az újon­nan választott parlamentben a szö­vetkezeti tagok számarányának megfelelően kémek képviselőket jelölni az Ezüst Kalász Tsz tagjai. Amiből nem kérünk többet Feljegyxések a kenderen tanács életéből Legutóbb, hogy Kenderesen jár­tam, úgy hozta sora, hogy a ta nácsra is bevetödtem. Nem történt itt semmi különös az utóbbi idők­ben, de a halogatás idején történt bizony sok olyan dolog, amiről ed­dig a tanács vezetői csak maguk közt beszélgethettek. Mélyen bántó, de egyben igen tanulságos dolgok ezek, melyeket most közreadunk. Kirakat politika JETÉRT EBBŐL VOLT BŐVEN és sajnos, még egy ilyen faluban is belebotlott az ember. 1950-ben történt. Az állami vezetés két fon­tos emberének az érkezését jelez-' tóik. A megye akkori vezetői igye­keztek a vezetőket Sióén fogadni. S hogy ez sikerült nekik, az a következőkben beigazolódik A kenderesi üzletek talán hírét­­hamvát se látták már hosszú idő óta a citromnak, narancsnak, de bezzeg a vendégeik étkezése napján a boltok tömve voltak ilyen déli nyalánkságokkal, minden polcot vajcsomagocskák díszítettek, palac­kozott italok, s ami csak szem­szájnak ingere, mindent meg lehe­tett kapni akkor a bálitokban. A vezetők nem is mulasztották el azt, hogy a kormány-embereket beinvitálják az üzletekbe. Sugárzó arccal, elismerő megjegyzések kö­zepette távozlak, mart hogy is te­hettek volna másként ennyi jó és szép láttán. Az igazsághoz még hozzátartozik az, hogy amikor a nagy állami kocsik képviselőikkel eltűntek a községből, nyomban el­tűntek az áruk is: n EGY MÁSIK ESET már a közel­múltból való. Hírüladták a község­nek, hogy csehszlovák vendégek ér­keznek. Ezzel szinte egyidöben jött aztán az úkáz a járástól; illően fo­gadná a. vendégeket, az esküvői szobát szépen berendezni, festeni, meszelni. Kaparta is a fejét a ta­nácselnök, meg a helyettese. Es­küvői szoba! Hm. De a járdák, meg a középületek, meg az iskolá­ban is elkelne a tatarozás! — nyi­­lalat a vezetőkbe. Mondták is ők ezt, váltig ismételgették a járás­nak. biz azok hajthatatlanok ma­radtak mindaddig, amíg egy újabb hír nem érkezett: a csehszlovák küldöttség látogatása elmarad; A sokat emlegetett önállóság ÉRDEMES egy-két példát erre vonatkozóan is megemlítem. Meny­nyit szavalt a Rákosd-féle vezető­ség: a hatalom helyi szervei a ta­nácsok. S hogy milyen hatalom volt a kenderes! tanács, de a többi községi tanács kezében is, az mind­járt kitűnik. Ha példáid a parasztember ki akart vágni egy kiszáradt szilva­­fát, ahhoz nem volt elég a tanács hozzájárulása (nem volt elég). Ezt külön be kellett jelenteni az erdé­szeti hivatalnak, majd aztán, ha az hozzájárult, kiszállt a megbízott, saccolt és felmért, megállapított és kiutalt, azután hozzá lehetett fogni a fűrészeléshez. Hogy aztán az élet mennyire távol esett ettől, azt hí­ven tanúsítja egy jópár tucat olyan kivágott fa a község határában, amit jogtalan kezek fűrészeltek ki. Ha va1akinek munkakönyvre volt szüksége, azt először papíron kel­lett kérvényezni a helyi tanácstól, igazolni benne: hol született, miért született, vagyoni helyzetét és még sokmindent. Persze, hiába ismerte a tanács az illető kérvényezőt tö­­vfeőJ-hegyire, a munkakönyvét mégsem adhatták ki, mert ez már a járás hatáskörébe tartozott. — Ahogy megtudtam a tanácselnök helyettestől, az elmúlt évele során egyetlen egy kérelmet se utasított! vissza a járási tanács. MEGESETT történetesen, hogy egy gazdának a tehene besétált az egyik parikba. Valamikor a községi bíró megállapította a kárt és meg­bírságolta a vétkes jószág tulajdo­nosát. Valahol aztán kitaláltak va­lamit, hogy „egyszerűbb” legyein a dolog. Ha a tanács ilyen esettel állt szembe, az illetőt felírta, ter­mészetesen ehhez is hozzátartozott az, hogy kifagassa a bírság alá esőt vagyoni, családi s minden elkép­zelhető helyzetről. A feljelentés után felkerült a járásra. Innen ki­szállt egy ember, megállapította a kárt, utána a vétkes fizethette az 50—100 forintot. Aztán sokat lehetre mesélni még arról is, hogy mikor jött egy-egy tsz szervezési kampány, vagy tago­sítás, vagy éppen a beadás, akkor megint csak hogy is állt a tanács az önállósággal? A legáltalánosabb megjegyzések: „megalkuvók vagy­tok, az ellenség uszályába szegőd­tetek, hagyjátok magatokat be­csapni” és így tovább. Csoda-e, ha a község vezetői állandóan tűkön álltak. Nem attól féltek, hogy le­váltják, hanem attól, hogy börtön­be juttatják őket. CSAK MOST LÉLEGEZTEK fel hosszú idő óta először a tanács ve­zetői, most reménykednek abban először, hogy mindaz, ami eddig történt, nem ismétlődik meg. Mind­nyájunkon múlik: ne engedjük; Kfsúfszálláson megalafiiíotfák az MSZP elnökségét és Intézőbizottságát E hét első napján aktivaülést tartottak Kisújszálláson a Magyar Szocialista Munkáspárt székházé­ban, amelyen résztvettek az üzemi, hivatali, területi pártszervezetek képviselői, hogy megválasszák a városi elnökséget és intézőbizottsá­got. Az elnökségbe 19 tagot választot­tak be, az intézőbizottságba pedig 7 tagot. Zagyi János a párt városi tit­kára így jellemezte előttünk az uj vezetőség összetételét: — Uj arcok, uj nevek, a régi végrehajtóbizott­ságból mindössze kettőt fogadtak el. Semmiféle régi értelemben vett „előkészítést*’ nem tettünk a válasz­tásra, tényleg spontán azt jelölték, választották, akiket akartak, mégis elmondhatjuk, bármilyen elő­készítéssel nem lehetett volna job­ban kiválasztani mint így a párt uj vezetőségét. Az aktívaülésen mindjárt megvi­tatták az időszerű, legfontosabb kérdéseket, többek között a tsz-ek he’yzetét is. Megállapították, hogy a kisújszállási tsz-ekben nincsen bomlási folyamat. Néhány kilépő álcád, de a tagok többsége továbbra is a közös gazdálkodás híve A tsz­­ekben általában az a hangulat — és az aktíva álláspontja is ez volt, — hogy a kilépni szándékozókat nem agitálják a bentmaradásra. Min­­denikinok jogában áll eldönteni, ho­gyan szándékozik gazdálkodni to­vább. Aíki marad, az viszont valóban legyen harcos és lelkes tagja a szö­vetkezetnek; Mintegy tizenhatan szólaltak fel a gyűlésen s többek között elmond­ták azt is. miért nem választottak be öt régi vezetőségi tagot az intézőbizottságba; — Elbújtak, nem álltak ki a ne­héz időkben, nem állták ki a pró­bát — mondották róluk a felszó­lalók — s ezért nem bízzák rájuk az Újjáalakult pár* vezetését. — Nem formális funkció ez — han­goztatták. ~ hanem munkával, fe­lelősséggel is jár. Az intézőbizottság megkezdte az alapszervezetekben is az újjászer­vezés munkáját. A budapesti lakának rendbehoxásáért A harcok következtében sokszáz budapesti lakás vált lakhatatlan­ná, sokezer ablak tátong kitöröt­ten. A megrongálódott lakások kö­zött sok van olyan, melyek kisebb javításokkal ismét lakhatóvá tehe­tők. A legfontosabb tehát ezek ki­javítása. A munka elvégzéséhez sokezer szakipari munkáskézre van szükség. A sürgősséget fokoz­za az egyre hidegebbé váló idő­járás. A Hazafias Népfront Szolnok megyei Titkársága úgy határozott, hogy felvesz! a kapcsolatot a vidé­ki szervezetekkel, s felkéri őket, szervezzenek önkéntes brigádokat, akik résztvesznek Budapest helyre­­állításában. Különösen nagy szük­ség van az üvegesek, asztalosok, villany, vízvezeték szeretők, kőmű­vesek stb. munkájára. Természete­sen olyan emberekre is szükség van, akiknek nics szakmájuk. Ezek a romeltakarításhoz nyújthatnak nagy segítséget. A Népfront vezetősége már elő­re megszervezi ezeket a brigádo­kat, hogy alkalomadtán nyomban segítséget nyújthasson a főváros helyreállításához. Nincs többé önkényes kilépő Amint a Kossuth rádióból is ér­tesülhetett országunk lakossága, a Forradalmi Munkás Paraszt Kor­mány legújabb rendeletével meg­szüntette a dolgozókat megbélyeg­ző „önkényes kilépés” megjegyzést és az azzal iáró elhelyezkedési megkötéseket. Az átkos Rákosi korszak szé­gyenfoltja volt ez a rendelkezés. — Korlátozta a dolgozók szabad moz­gási lehetőségét, hogy saját elhatá­rozásából ott és abban a szakmá­ban és munkahelyen dolgozzon. — ahol éppen jónak látja. A kormány ezen legújabb rendel­kezése egycsapásra megszüntette ezt a megszégyenítést. Ennek ér­telmében akinek a munkakönyvé­be korábban az „önkényes kilépő1' megjegyzést jegyezték be. minden korlátozás és közvetítés nélkül bár­mely munkahelyre, állami vállalat­hoz elhelyezkedhet. Kisipari szö­vetkezeti tagnak is felvehető; B közös gazdaságok ne várjanak felsőd utasításra Készítsék el as új alapszabályt Több tsz-ben azt tartják a szövetkezett gazdák, hogy ezótán már valóban érdemes lesz közösen művelni a földet. Megszűnik a minden oldalról való ellenőrzés, irányítás, amely csak arra volt jó, hogy a tagok kedvét elvegye a közös munkától, az egyénileg gazdál­kodók előtt pedig lejárassa a szövetkezést. Most az a fontos, hogy ahol a földművelők továbbra is közö­sen akarnak gazdálkodni, ott ne várjanak semmiféle felsőbb utasí­tásra, hanem lássanak munkához. Készítsék el az új alapszabályt, olyat, amely legjobban megfelel érdekeiknek, önállóságuk megtar­tásának. Beszéljék meg azt is, hogy adottságaiknak milyen növé­nyek termelése, vagy állatok tenyésztése felel meg legjobban. Ahol nagy területek alkalmasak lucerna termesztésre, ott ezt érdemes fi­gyelembe venni. Ahol pedig sok a legelő, ott nyilván az állatte­nyésztéssel kell majd foglalkozni. De ezt természetesen mindenütt a szövetkezeti gazdák döntsék el úgy, ahogy legjobbnak látják. A tsx-ekbol kilépő gazdálkodókról SZOLNOK MEGYE termelőszö­vetkezeteinek többségében a tagok ezután is közösen akarnak gazdál­kodni. Szinte mindenütt akadnak azonban olyan gazdálkodók, akik korábban tsz tagok voltak, most ki akarnak lépni a szövetkezetből és egyénileg szeretnének gazdálkodni. Van olyan tsz is, amelynek tagjai lemondták a feloszlást. Felkeres­tük a Megyei Tanács mezőgazda­­sági igazgatóságát és tájékoztatást kértünk amanózve, hogy mi a hely­zet a tsz-ekből kilépni szándékozó gazdálkodókkal. Azt a válasz kaptuk, hogy min­denképpen a rendelkezésekhez al­kalmazkodjanak, mind a helyi, mind a tsz vezetők. A kormánynak az a határozott álláspontja, hogy a rend helyreálltával párhuzamo­san a szövetkezeti gazdálkodással szemben korábban elkövetett min­den törvénysértést felszámol. Aid tehát ezután nem akar szö­vetkezeti tag maradni, azt vissza­tartani nem szabad. Hozzá kell já­rulná a kilépéséhez. Nem lehet vele szemben semmiféle kényszert, vagy erőszakot alkalmazni. Feltétlenül fontos azonban, éppen a kilépni szándékozó tagok érdekében is, le­bonyolítani a zárszámadásit, hogy az elmúlt gazdasági évben végzett közös munka igazságosan legyen el­számolva. Ne érezze hát magát be­csapva sem az, aki kilép a szövet­kezetiből, sem az, aki bennmarad. A zárszámadás előkészítéséhez és megtartásához szükséges tennivaló­kat a tsz-ekben mindenütt ismerik. VAN OLYAN TSZ, amely telje­sen feloszlik. Az Ilyen közös gazda­ságban is előbb zárszámadást kell tartani, hogy a meglévő értékek ne folyjanak szét s ne történjék meg, hogy egy-két élelmes ember az elő­állott helyzetet kihasználva, jogta­lanul tulajdonítson el többi társa kárára bizonyos értékeket. A tsz-ekből kilépni szándékozó gazdálkodóknak a földet természe­tesen ki kell adni (Az ezzel kapcso­latos részletkérdésekről még ezután hoznak döntést az Illetékes szervek)» Itt az az irányelv, hogy a földek visszaadását a tábla szélén kezdjék; Munkában a Vöröskereszt I ha azt | fceiiene megállapítani, hol nagyobb a forgalom, a keres­kedelmi vállalatoknál, vagy a Vö­röskereszt központokban, termé­szetszerűleg az előbbi javára sza­vaznánk. De egy lényeges erkölcsi különbség fenntartásával. Míg az üzletekben mindenki gyarapítja személyi ingóságait és éléstárát, egyesek önzőén felhalmoznak és harácsolnak, addig a Vöröskereszt­nél melegszívű hazafiak adnak ab­ból a kevésből, amelyért ők dolgoz­tak. Megdobbant a magyar szív a fő­város sorsáért, s minden igyekezet azt mutatja, Szolnok megye részt kér az ország talpraállításából. A hazafias felelősségérzet hatja át Tiszaroff község lakosait, akik két teherkocsi rakományt indítottak útnak Budapestre. A szandaszőlősi Vörös Mező Tsz 10 db. borjut, 10 db. birkát és más húsárut adomá­nyozott. Tiszaörsről tojással, bur­gonyával, babbal, borral, vágottba­­romfival siettek a rászorulók segít­ségére. Kunhegyes 16 vágott ser­tése útban van. Turkeve a „Hóvi­rág Gyermekotthonnal<? küldött kenyeret, lisztet, zsírt, húst. A Szolnoki Vöröskereszt 8 liter anyatejet juttatott a főváros 2. sz. Gyermekklinikának. Szép ered­­ménnyel folyik a gyűjtés Karca­gon, Mesterszálláson, Bánhalmán és más helyeken is, IA szolnoki megyei Vöröskereszt Központ ezúton felhívja minden vi­déki szervezetét, minden egyes ak­tíváját, ahol még nem láttak vol­na munkához, azonnal kezdjék meg a társadalmi gyűjtést. Ameny­­nyiben szállítási eszközök is ren­delkezésükre állanak, vegyék azt igénybe és a megyei központon keresztül mielőbb indítsák útnak a gyűjteményt. S kéri a TEFU vál­lalatokat, a tehergépkocsival ren­delkező intézményeket segítsenek a lakosság által felajánlott élelmi­szerek rendeltetési helyére juttatá­sában. Ugyanakkor köszönetét fe­jezi ki a Szolnoki Húsfeldolgozó Üzem áldozatkész munkásainak, akik társadalmi munkával végzik az élőállatok feldolgozását. Munkában a Vöröskereszt, mun­kában a megye az ország megmen­téséért Olímpi&oniaink megérkezte* Me!feournc-be értesülésünk szerint több ország, mint például Svédország, Hollandia, Spanyolország nem vesz részt a mel. bournei olimpián; —Indokolás: az or­szág sportolói nem hajlandók rajthoz állni olyan országok versenyzőivel, melyek harcbaállnak. A Holland Olim­piai Bizottság olimpiai csapatára szánt összeget felajánlotta a magyarországi szabadságharcban kárt szenvedett la­kosságnak. A svájci olimpiai bizottság bejelentette, hogy mégis részt vesz az olimpiai Játékokon, * Győzött a Honvéd labdarúgó­csapata a spanyol Bit bau elten A Budapesti Honvéd labdarúgó csa­pata Spanyolországban az ottani Bil­­bau ellen játszotta első Európa-Kupa mérkőzését. Nem hivatalos értesülés szerint a budapesti bajnokcsapat győ­zelmet aratott. Egyes hírek szerint 4:1; más közlemények alapján S:1 arány­ban győztek. Két masyar labdarugó­győzelem Belgiumban Értesülésünk szerint a Honvéd és az MTK labdarúgó együttese legutóbb Belgiumban játszott. Az ellenfelek ne­ve Ismeretlen. A Honvéd 3:0, az MTK pedig 6:2 arányban győzött, A PROHIRDETÉSEK ELŐ, zöld és műkoszorúk, virágcsokrok és kosarak olcsó áron, nagy választék­ban kaphatók, a Karcagi Községgazdál­kodási Vállalat virágüzleteiben. Tele­fon: 206. 4 Budapesti K ÉHSB VSÍBR Bp. IX. Kén út 5. férfi segédmunkásokai jelvesz nehéz fizikai munkára. '(ereseli lehetőség 900- 1300 Fl-íg \ dolgozókai munkaruhával ellátják Vidéken lakók a vállalati szállási igénvöf vehetik. — TISZAVIDÉK A Magyar Szocialista Murkáspárt Szolnok megyei Elnöksége és a Megyei Tanács lapja. Felelős kiadó: Kálmán István Szolnoki Nyomda Vállalat, Szolnok Felelős vejető: Mészáros saudor NAGY gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírót keresünk azonnali beléoésre Vidéki Nagyvállalat Központjához. Cí­met kérjük a kiadóba leadni. AZONNALI belépésre keresünk eszter­gályosokat. I. számú Vízgépészeti Vál­lalat, Kunhegyes, Kossuth út 2. sz. A KECSKEMÉTI Útfenntartó Vállalat vontatóvezetőt keres azonnali belépés­re. Jelentkezni lehet: Kunszentmárton, Kossuth út 24. sz. alatti Irodában, FÜTOVIZSGÁVAL rendelkező kazánfű­tőt keresünk azonnali belépésre. Jelent­kezni lehet: Tejipari vállalat Szolnok; Mártírok útja 13. MEZŐGAZDASÁGI termékeket (rizs. cukor, káposzta és zöldségfélék) legma­gasabb napi áron felvásárolja a Kun­hegyes! Földművesszövetkezet, MINDEN hétfőn gyapjűátvételi nap van Szolnokon az Irodaházban. Gyapjúbe­gyűjtő Vállalati

Next

/
Thumbnails
Contents