Szolnok Megyei Néplap, 1956. október (8. évfolyam, 230-251. szám), A Nép Lapja
1956-10-03 / 231. szám
VILÁG PROLET AW AI EGYESÜLI ETEM VIII. évfolyam, 231. szám. 1956. október 3, szerda. a megyei pártbizottsAg és a megyei tanács lapja MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL Bátrabban, előre 12. old.) Még a zárszámadások előtt hosszúlejáratúvá alakítják át a termelőszövetkezeti hiteleket (3 old.) .__________________________________é pgM« " " T« ' I Ébredjetek, alkotó gondolatok SAJÁT FEJÜNKKEL... Élt, és még máig is él, nálunk, otthon, egy ember, akiről hosszú ideig furcsa hírek keringtek. Azt tartották róla. nincs ki mind a négy* kereke. Ez az ember nem sokat adott a falu véleményére, beszélhettek felöle, amit akartak. Több mint húsz esztendővel ezelőtt olcsó pénzen összevásárolt, néhány hold elhanyagolt szőlőt. Utána rokonaival és néhány barátjával ezt a területet jó mélyen megfordította és gyümölcsössel telepítette be. Almafákat ültetett. Nos, amikor a telepítést befejezte, már nemcsak a hátamögött nevették ki, hanem a szemében is. Mondták neki, mire jó az alma? Hiszen amúgy is anynyi terem, hogy ősszel nem győzik feletetni a disznókkal. Még ez a disznókkal való feletetés a legkifizetőbb, mert piacra vinni nem érdemes. Nincs ára az almának és sokszor még a fuvarköltséget sem érné meg. A mi emberünk nem törődött senki véleményével és néhány év múlva vagonszámra szállította külföldre az aknát. Persze, nem ősszel, hanem tavasszal. A tárolóhelyet is barátai és rokonai segítségével építette meg. Mondani sem kell, hogy ebbéli tevékenységét egyáltalán nem támogatta senki. Az • állam különösképpen nem. Ez az ember nehezen, magára hagyatva, egy-két társa segítségével mégis megvalósította tervét és amikor a falu népe látta, mire fejlődött a dolog, előre köszönt az élelmes gazdálkodónak. Milyen sók éhhez hasonló lehetőség van ma is! Mennyi tervet, mennyi elgondolást meg lehetne és meg kellene valósítani. A körülmények is megváltoztak. Ma az ilyen elgondolásokat az állam a legmesszebbmenőkig támogatja. Nemrég minisztertanácsi határozat jelent meg. Ez a határozat — sok egyéb mellett — kimondja: ,,A tsz-efk az új gyümölcsös telepítéseinek gépi fongatásssal történő talajelőkészítését 1956 szeptember 1-től kezdődően vissza nem térítendő állami támogatásból kell biztosítani.’' Vagyis az állam teljesen ingyen végzi el ezt a munkát. Ebben a határozatban szó van a segéd- és feldolgozó üzemek létesítéséről. A tsz-ek jóminőségű, sajáttermelésű boraikat és gyümölcspálinka termékeiket palackozhatják és saját márkáikkal ellátva hozhatják forgalomba. Az egyénileg dolgozó parasztok egyszerű termelői társulásokat alapíthatnak, ilymódon termelhetik meg vagy értékesíthetik még jobb áron termelvényeiket. Rengeteg tehát a lehetőség. Hány, meg hány dolgozó parasztember légi vágya, terve, elgondolása valósulhat meg. A karcagi búzából készült rétesliszt világhírű. Messzi országokban ismerik. A lehetőség kézenfekvő. Az adottság megvan, csak élni kell vele. Milyen nagyszerű lenne, s milyen sok pénzbevételt jelentene, ha a karcagi termelőszövetkezetek felesleges búzakészleteiktől réteslisztet őröltetnének és márkáikkal ellátva szállítanák akár belföldre, akár külföldre. Egyik-másik községben valamikor a pulykahízlalás jelentett nagy jövedelmet. Az angolok nagyon szeretik a hízott pulykát és minden pénzt megadnak érte. Élni kell a lehetőséggel Saolnott megyében kevés a szőlőtermő terület. De ahol megterem a szőlő, ott sem használnak ki minden lehetőséget. Néhány nappal ezelőtt egy cserkeszöilői gazdálkodó elmesélte, hogy a felszabadulás előtt az ottani uraság palackozta a bortermést. Miért ne lehetneugyanezt ma is megcsinálni? Miért nem ébresztik fe] a helyi vezetők az alkotó gondolatokat? Egy szőlősgazda ereje kevés. De ha nyolcan-tízen, vagy akár húszán összefognak, szőlőfeldolgozó és értékesítő társulást alakítanak, ugyanazt megtehetik, amit régen az uraság. Annyi a különbség, hogy a bevéted most nem az uraságé, hanem az övéké lesz, Az állam segít, élni kell ezzel a segítséggel. — Szp— Kétszázötven művész ötezer a’kotását mutatják be az okiáber 6-án megnyíló iparművészeti kiállításon és vásáron A Képzőművészeti Alap Iparművészeti Vállalata dktóber 6. és 20. között nagyszabású kiállítást és vásárt rendez a. Csók István galériában (V., Váci-utca 25.) kétszázötven iparművész mintegy ötezer legszebb alkotását mutatják be. A kiállításon ruhatervező művészeink több új modellje is szerepel; A kiállítás és vásár, — amelyre a népi demokratikus és nyugati országok kereskedelmi szerveinek számos képviselőjét hírták meg, — október 6-án, szombaton 12 órakor nyílik. (MTI.) Október végére elkészülnek az erűmüvek tűberendezéseínek nagyjavítási munkálatai Minden esztendőben késő ősszel és télen. — természetszerűleg rendkívüli módon megnő az energiafogyasztás. Éppen ezért az erőművöknek az a törekvése, hogy a tél beállta előtt elkészüljenek a nagyjavításokkal és komolyabb üzemzavar ne akadályozza az energiatermelést. A nagy erőművek közül az ajkai, a borsodi, a bánhidai, a mátravidéki, a salgótarjáni erőművekben a javítási munkálatok mintegy kilencvenöt százalékával végeztek. A többi erőműnél is jól dolgoznak, úgy hogy határidőre, október végére elkészülnek. (MTI.) Ötödször nyerte el Turkeve az országos begyűjtési versenyben az első helyezést Bensőséges ünnepségre gyűltek össze szombat délután Turkeve termelőszövetkezeti város dolgozói. Az Alkotmány ünnepe tiszteletére indított országos begyűjtési versenyben ötödször nyerték el az első helyezést a nagyhatárú városok között; Az ünnepségen megjelent Rékai Gábor, a Begyűjtési Minisztérium Főosztályvezetője, Csáki István elvtárs, a Megyei Pártbizottság másodtitkára, Szabó Irma, a megyei Begyűjtési Hivatal képviselője ,a turkevei tanács vb. elnöke, a pártbizottság titkára, a begyűjtési apparátus tagjai, a termelőszövetkezetek dolgozói és az egyénileg gazdálkodó parasztok egyrésze. Turkeve város begyűjtési tervét egészében 131,3 százalékra cikkenként, sertésből 128,6, vágómarhából 110, tej 109,2, tojás 106, baromfi 109,7, kenyér és takarmánygabonából 100 százalékra teljesítette. A nagy termelőszövetkezetei? közül Turkevén a Táncsics Termelőszövetkezet lett az első . 129,2 százalékos eredménnyel, amiért a városi tanács vándorzászlaját kapta. Második a Vörös Csillag Termelőszövetkezet; A begyűjtési vándorzászlót a miniszter nevében Rékai Gábor elvtárs adta át a velejáró 35.000 forinttal, amelyet a tanácsülés javaslata alapján a községfejlesztési célra, — kulturális, szociális és sportcélra has,-, iáinak fél; Az ünnepségen megjelent turkeveiek valamennyien fogadták, hogy a vándorzászlót továbbra is megtartják; I'égy szemüveges fiatalember gü, J nyosan mosolyog. A mellette ülő asszony valamit súg neki. Itt is, ott is csípős megjegyzéseket hallani. Olyan 19 év körüli siheder szemtelenül vigyorog és félhangosan mondja: — Besült az öreg. Nem tud olvasni, csak hápog Mindez vasárnap délelőtt Szelvényen történt. A mozihelyiségben, ahol szövetkezeti napot tartottak. Horváth Imre, megyei tanácstag volt az előadó. Sárospataki János bácsi, a Hazafias Népfront elnöke elnökölt. Amikor elfoglalta helyét, hozzám fordult egy elvtárs és azt mondta: — Sárospataki élvtárs tekintélyes gazda, a községben nagyon szeretik. — S néhány perc múlva ez az ember a falu egyik köztiszteletben álló gazdálkodója, köznevetség, tárgya lett. Akadozva olvasta valami gyűrött céduláról a köszöntő szavakat: Izzadt, látszott rajta, hogy kényelmetlenül érzi magát, a jelenlévők pedig suttogtak. Volt. aki restelkedve lehajtotta fejét s forrt benne a düh, Miért van érré még mindig szükség? Miért kgll nevetségessé tenni egy köztiszteletben álló paraszt embert olyan szöveg felolvastatásával, amelyet 6 nem ért. Nem bíznak talán benne? Vagy nem hiszik el róla, hogy azt a néhány üdvözlő szót minden segítség nélkül is el tudná mondani, még hozzá úgy, ahogy ő gondolkozik. Mondjuk így valahogy: „Kedves barátaim! Eljött Horváth Imre elvtárs, megyei tanácstagunk. Üdvözöljük körünkben és mindannyiunk nevében megkérem, beszélgessen el velünk a szövetkezeti gazdálkodásról." z lett volna János bácsinak is és a jelenlévőknek, is a szájize szerint való beszéd. Nem lett volna szükség semmiféle előre megcirkalmazott, ■ nyakatokért mondatokkal, a régi unalomtól ásítozó gyűlések emlékeit felidézni. Az embernek azok a tanácskozások jutottak önkéntelenül eszébe, ahol a János bácsi, vagy a Mari néni a mások által előre leírt hozzászólásokat olvasta fel akadozva, mások gondolatait tolmácsolva. Később kiderült, hogy Sárospataki bácsinak is a tanácselnök állította össze és fogalmazta meg az „összekötő szöveget1’, hogy vonalasabb legyen .a tanácskozás. A tanácselnök elvtárs nem akart ezzel rosszat. Csak' ragaszkodott a régi szokásokhoz. De erről most már le kell szokni. Sem így, sem máshogy nem szabad erőszakot elkövetni mások gondolatain. Horváth elvtárs Sárospataki elvtárs bevezetője után igen sokoldalúan beszélt a szövetkezeti gazdálkodásról. A jelenlévő dolgozó parasztoknak tetszett ez a beszéd. S amikor Horváth elvtárs leült, újból felállt Sárospataki bácsi. Jaj, csak nehogy elővegye ismét a tanácselnök által írt papírlapot. Elővette. Bizonyára szigorúan meghagyták neki, hogy a szöveghez tartsa magát. S persze, újból ismétlődött a kínos, restelnivaló döcögés. A hozzászólásokra került volna a sor, a gazdálkodók közül azonban — egy kivételével — nem szólalt meg senki. Az volt az érzésem, hogy a hallgatást ebben az esetben a mások által előre megfogalmazott, kínos szöveg idézte elő. A gyűlés után a falu vezetői és Horváth elvtárs még hosszú ideig beszélgettek, Jó dolog volt a beszélgető emberek között látni a község igazgató-tanítóját. Ügy látszik — ha sok más nem is, — az értelmiségiekről szóló párthatározat már eljutott Szele vény re. zóba került persze az is, hogy ■miért hallgatnak még mindig a szelevényi dolgozók. Horváth elvtársnak az volt a véleménye, hogy a rendezvényeket érdekesebbé kell tenni. A tanácsülések is legyenek tartalmasak. Ne csak mindig a begyűjtésről vagy a mezőgazdasági munkákról beszéljenek. Ezt a község dolgozói vagyon sokszor hallják és nem csoda, hogy nincs semmi hozzáfűzni valójuk. De mi lenne, ha egyszer megkérnék a körzeti állatorvost, hogy számoljon be az állategészségügyről. Az igazgatótanítót pedig arra kérnék meg, mondja el az általános iskolai oktatás tapasztalatait, stb., stb. — Nincs a községben mezőgazdasági szakember — mondta valaki, — A községi mezőgazdász nem megfelelő. — Nem hinném, hogy nincs itt maguknál, nagy gyakorlattal rendelkező és megfelelő szakképzettségű ember, — válaszolta Horváth elvtárs. S kiderült, hogy van is ilyen ember, dehát eddig hutáknak számított. A helyi vezetők azonban még mindig bizalmatlanok vele szemben. Felesleges és oktalan ez a bizalmatlanság. A begyűjtési versenyhiradón ez a szöveg olvasható: „özv. Vincze Istvánná. Nagyon kevés akarat kellett volna ahhoz, hogy beadását tudta volna teljesíteni. De ő teljesen ellent mondott. Tehát az akaratán változtatva, legyen ő is minél előbb a jól teljesítők között.” Mire jó és kinek használ ez a bárgyú szöveg? Vajon nincs-e összefüggésben az emberek hallgatásával? Ezekre az aprónak tűnő jelenségekre is figyeljenek fel a község vezetői, így találják meg az összefüggéseket és így tudják ismét szólásra, bátor beszédre bírni a szelevényi dolgozókat. Ezt is altatják, és nagyon örülnek.. ha ezt a törekvésüket segítik a felsőbb szervek. SZEKULITY PÉTER Ezt még kifogásoljuk ... Több mint két éve, hogy a Szolnoki Patyolat elköltözött életveszélyes és egészségre ártalmas régi műhelyeiből. Kétmilió forint költséggel új üzemépületeket létesítettek számára. Nagy volt az öröm a dolgozók között, -mert tágas, kényelmes munkahelyre találtak az új gyárban. Meg is mutatták, hogy itt már lehet jól dolgozni. Elhatározták, hogy teljesítik az élüzem feltételeket. Valóban, a II. negyedévben meg is kapták ezt a nagy kitüntetést és a velejáró pénzjutalmat. Utána a minőség javítását tűzték célul s remélhetőleg igyekezetüket siker koronázza és övék lesz a III; negyedévben is az élüzem jelvény. Már eddig három dolgozó kapott „kiváló” kitüntetést, öreg, fiatal egyformán jól dolgozik. Az 51 éves Kálmán Andrásné vegytiszitító szakmunkás negyedévi átlagteljesítménye 150 százalék. A fehérnemű vasalórészlegen Majzik Károlyné több hónapja magas teljesítménye mellett minőségi munkájával tűnik ki. Mátyus és Debreceni festők nagy szaktudásukért érdemelnek dicséretet. A tisztított és festett ruhák minőségéért Pocsai Jánosné átvevő harcol s nagy gondja van arra hogy a háziasszonyok megelégedettek legyenek a vállalat munkájával. A jó eredményeket azonban komolyan veszélyezteti, hogy roszszak és elavultak a gépi berendezések Mert csak az épület új és megfelelő. Még mindig úgy vasalnak itt, mint a háziasszony otthon. Nincs megfelelő gépi vasaló. A gépek karbantartása nem kielégítő. A hibák nagy részén minden komolyabb anyagi áldozatok nélkül segíthetnének. A gépeket pl, ugyanennyi erővel jobban is karbantarthatnák. A kitisztított, gondosan vasalt ruhákat nyitott kocsiban szállítják el a telepről a város különböző pontjain lévő üzletekbe. Az úton nyáron porosak lesznek — ősszel és télen megázhatnak. Pedig nem kerülne sokba, ha a kocsit befedetnék. A Patyolat telepe — ránéztében — bizony élesen eUentmont a tisztaság e frappáns jelzőjének. Az udvaron dudva virít, szeméthatam tornyosodik. Ha ezek helyére gyepet telepítenének, vagy virágot ültetnének, ami szintén nem megoldhatatlan anyagilag — sokkal jobban visszatükrözné a .nevét. Hasonlóan meg lehetne oldani azt. hogy a zuhanyokból ne csak sütős, gőzölgő víz folyjon, hanem hideggel lehessen vegyítem, A második ötéves tervben a Kecskeméti Útfenntartó Vállalatnak ÍOO kilométer hosszúságban kell korszerűsítési munkát végezni. Ebből megyénk területére is jelentős szakasz esik; Jelenleg ivét helyen is végeznek útkorszerűsítést. A 40. számú úton Cserkeszöllőtől Békésszentandrásig 21.244 méter hosszúságban, a 44. számú utat pedig a cibakházi kanyartól Cserkeszöllőig, mintegy 9968 méteres szakaszon korszerű burkolattal látják el. Ezeken a szakaszokon a forgalom az utóbbi években annyira megnövekedett, hogy a fokozott fenntartási munkák ellenére is rövid idő alatt kikátyúsodtak. Időszerűvé vált kiszélesítésük is. Cibakháza és Cserkeszöllő között egy 34 fős útépítő-brigád végzi a meg lehetne tisztítani az ablakokat stb. Végezetül még hadd emeljünk kifogást az ellen, hogy a vállalat üzeteáben, átvevőhelyein lévő alkalmazottak túlságosan udvariatlanok vásárlóikkal szemben és ezzel lerontják a ' Patyolat hírnevét is. Ki kell oktatni az itt dolgozókat a kereskedelem alapvető szabályaira. BIRÖ MIHÁLY, a Helyi Ipari Szakszervezet elnöke. korszerűsítést; Augusztus 13-án kezdték munkához és azóta szépen haladnak. Két gözhenger végzi az útburkolat tömörítését. Igyekeznek a munkával, hogy még az őszi esős idők beállta előtt befejezzék. Bérelszámolási tanfolyam indul Szolnokon A Szolnok városi tanács népművelési osztálya a bérelszámolási teendők alapjainak elsajátítására tanfolyamot indít. A számolási tanfolyam 40 órás. Heti két alkalommal, az esti órákban (6—8) látogathatják a résztvevők. Minden dolgozó jelentkezhet személyesen, vagy írásban Szolnokon, az Abonyi úti iskolában. Jelentkezési határidő: október 10; KORSZERŰSÍTIK AZ Képünk Cserkeszöllő közelében dolgozó úthengereket ábrázolja munka közben. Vezetőjük: Szabó Pál és Zagyva Emil gépész.
