Szolnok Megyei Néplap, 1956. október (8. évfolyam, 230-251. szám), A Nép Lapja

1956-10-21 / 247. szám

nUO^PROLBTÁmi EGYESŐUBTEKi m ^ m «-ij, i »<« | Tudjátok, mi volt a mai feladat?

SZÓ L^jOK MEGYEI

z\ MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁC

S LAPJA

Gondolatok

a begyűjtési politikáról

Levélféle Szobek András elvtárshoz

Kedves Miniszter elvtárs!

BIZTOSAN nem. ismer engem, egy miniszternek sokezer emberrel van dolga, de én még emlékszem a Miniszter elvtársra. Pár évvel ez* előtt egyik kollegám helyett én vettem át a „Begyűjtés kiváló dolgozója,, jelvényt és koccintottam nevében is Szobek elvtárssal a kis rögtönzött banketten. Akkor megállapítottam, hogy ön igen közvetlen és jókedélyű ember. Együtt nevettünk azon, hogy a Szabad Nép munkatársai közül éppen Pincési elvtárs, — aki egyébként történelem tanár — lett, „kiváló begyűjtési dolgozó.” Csak úgy mellesleg mondva az újságírók közt van már kiváló begyűjtő, kereskedő, mezőgazdász, csak „lei váló újságíró“ nincs ezideig.; Akkor tudtam meg azt is, hogy milyen küzdelmes élete volt a múltban Szobek elvtársnak, elbeszélte nekünk. Megvallom jóleső érzés volt hallani, mennyire együtt érez ma is a volt kubikusokkal, a mostani tsz. és egyénileg dolgozó parasztokkal;

Ez a kis személyes élmény is bátorít arra, hogy őszintén, minden szépítés és mellébeszélés nélkül elmondjam önnek gondolataimat a begyűjtés jelenlegi rendszeréről. A nyílt levélformát szándékosan, mindenféle Szempontot és várható- el lenérvet és titkos ijedelmeket is fontolóra véve választottam. Éppen azért, hogy azt a túlzott félénkséget, ami körülveszi még jelenleg is a begyűjtés fogalmát — segítsek egy kissé eloszlatni. Véleményem szerint elérkezett az ideje, hogy bátran és minden belénknevelt — vagy tán desszirozott — formai aggályokat félretéve beszéljünk arról, ami fáj, azokról a kérdésekről „amelyek elégedetlenséget okoztak a dolgozó parasztok között’’ ahogy ön ezt a legutóbbi sajtótájékoztatóján kifejezte.Epizódokat, észrevételeket mondok el okoskodás helyett.

Az utóbbi hetek nemzeti gyászait, döbbenetes felismeréseit nem számítva, mostanában az volt rám a legnagyobb hatással, amikor az egyik kiváló mintagazda számvetéséből a letargiát, a paraszti munkába vetett hit és bizalom megingását olvashattam ki.

A FALUJÁBAN Ujszászon nagy tekintélynek örvendő tizenkétholdas Bálint Kálmánt, az elismert és kitüntetett növénytermesztőt, országos és megyei dijak tulajdonosát kerestem fel oklevelekkel kitapétázott otthonában. Azt hittem jólétre, nyugodt életkörülményekre bukkanok. A külső valóban szép volt, tiszta, rendezett udvar, a kulturáltságra törekvés számtalan jelével. Csak éppen ennek a kis gazdaságnak a tartalma, belső élete és körülménye volt elszomorító. És nem azért mert a gazda nem tesz meg mindent, amit megtehet a gazdag termelés érdekében, hanem a lehetőségeivel és erejével nincsenek arányban, vagyis még pontosabban: a gazdaság teherbíró képességéhez mérten túlzottak, az állami terhek, íme néhány számadat: Az elmúlt esztendőben 58 mázsa búzája termett (termésátlaga meghaladta a tsz-ekét is), mégis bolti kenyeret kellett nekik v e n n i ö k ezévben,

— mert a fejadagból 3 mázsa hiányzott, miután minden állami kötelezettségének eleget tett. Az idén az aszály miatt még rosszabb volt a helyzet, és amint mondja. —< még sohasem maradt adós az államnak, de ezévben tartozni fog. Az adója az ui adórendelet után nyolcezerről tízezer forintra emelkedett, ez egymagában is újabb nagy teher, de a terménybeadás

— beleértve az úgynevezett „szabad“ felvásárlást is, amit valójában szintén kivetnek — ez ami úgy érzi elviselhetetlen teher számára.

Tavaly kiszámolta: kb. 240 kg. vesztesége volt búzából a száradás folytán. A gépnél vizesen mérik a termést és a többi a gazdák kára. így aztán a 110 kg. vetőmagból jó ha 95 marad a száradás, tisztítás után.

Évente be kell adnia 20 kg. te*

jást, 600 liter tejet (egy tehene van) 135 kg. hizót, 60 kg. marhahúst.

13—14 mázsa búzát. Plusz a kötelező biztosítás, ami szintén tehertétel. Naponta 2 tojásnál nem tud többet elvenni a saját szükségletére. A tehén most elapasztott, 4 litert ad naponta, a gyermekének sem jut belőle. Baj van az ütemezéssel is, ezév augusztusában beadott egy 100 kg-os hizót és 1957 februárra már a másik, a jövőévi is ki van írva.

— Jó-jó, de miért nem tart több állatot? — Mondhatja akárki. Veszi a takarmányt és a trágya egyrészét így is, hiszen a földterület csip-csup elaprózása miatt nem tud elegendő takarmányt termeszteni. Takarmány nélkül pedig nincs ál lattenyésztés — ez elemi dolog.

NAGYON SZERETI a gazdálkodást. de most már tehertételnek tartja. De nem csak ő. Elmondja, hogy öccse leszerelt katona, 14 hold földje van, de nem akar gazdálkodni tovább. A fiatalok menekülnek a földtől, csökken a földhöz, a paraszti munkához igazán értők száma. (Az egyetemet, szakiskolát végzettek /iem tudják pótolni a földdel szívesen bánó sokezreket).

— Paraszti sírás, biztosan még is jobban él a munkásoknál — gondolhat ják sokan.

Nos, — ne vegye Bálint elvtárs a maga szégyenének, ha ezt is ide írom —r az esküvői ruhája van meg és egy munkásruhája, amit a gyárban dolgozó nevelt fiától kapott. — Korcsmába, szórakozni nem jár, — színházba se •— bár szeretne — nem telik rá.

Talán mondani sem kell, hogy a termelést lendítő beruházásra sem jut a jelenlegi körülmények között. És ez a leginkább végzetes a dologban. A középparaszt, aki külterjes gazdálkodásra kényszerül és évről-évre kisebb erőt tud beleadni gazdaságába;

i— Talán nem is tipikus ez a kép? — hallom az aggályt e levelet olvasóktól. A mi vidékünkön sajnos az. És Novobáczky Sándornak;, a Béke és Szabadságban megjelent „Szabó András kenyere’“ c. cikkéből meggyőződtem róla. hogy az ország más részében is így van.

Apropó Novobáezky cikk. Juhász elvtársnőtől, a Megyei Tanacs elnökétől hallottam azt a véleményt — (azóta talán ő is másként látja), — hogy az ilyen cikk rossz hatást kelt. Én az ellenkezőjét tartom. Ez a cikk ébresztő hangú volt és nem csodálom, hogy a SzolnoK megye; képviselők nemrég állástfoglaltak ebben a kérdésben, sőt az ön sajtótájékoztatója is sejteni engedi, enyhül a minisztériumi álláspont.

A 17-i Petőfi köri vitán Vas Zoltán elvtárs mondta el: „Kormánykörökben is meglehetősen éles vita folyik arról, nem kellene-e megvizsgálni a tojás-, a baromfi-, a tejes a borbegyűjtés fenntartását, a zsírdézsma eltörlését“' — és ez jó jel, hogy már vitáznak róla, de miért kell „élesen” vitázni? Ez is mutatja: nem mindenki ismeri ott a miniszteriális síkon a paraszti élet mai képét, vagy félreismeri azt, — Hallgassák, kérdezzék csak meg a közvéleményt, majd az elmondja. És legjobb lelkiismeretem szerint elmondom én is.

A BEGYŰJTÉSI versenyről szeretnék még írni. Mert miféle verseny is ez, ami a parasztok bőrére jelent versengést. A hivatalok és egynémely túlbuzgó „műparaszt“ versengése ez, de nem az igazi földművelőké. A verseny addig verseny, amíg becsületből folyik, ma pedig inkább sanyarúságból, — mi ebből a haszon? Erre is tudok kádenciát.

Pártiskolán történt pár hete. Az egyik begyűjtési vezető — ott tanul most — sóhajtozott: — Hát bizony több száz Szolnok megyei gazdának nem maradt az idén sem fejadagja.

— öt perc telik el. majd ugyanez az elvtárs így kiált fel az előbbiekről már megfeledkezve: — De ió lenne megnyerni a begyűjtési ver-CFoJytaitáe a 2-ik oldaloiü

Elfelejtett üzemekről

A Mezőtúri Tej por gyár

Békekölcsön sorsolás

(3. o.)

őszi kép a parkban

A közös termelőszövetkezeti építő brigádok szervezéséről

Két ifjúsági

ezüstkalászos la folyamot szervez a DISZ Szo.nok megyében

Szolnok megyében most folyik az ezüstkalászos tanfolyamok szervezése. A fiatalok szép számban jelentkeznek, hogy elmélyíthessék mezőgazdasági szakismereteiket. A DISZ két olyan tanfolyamot is szervez, amelyen körülbelü 40—40 fiatal együttesen tanul, az egyiket Kunszentmártonban, a másikat Mezőtúr termelőszövetkezeti városban.

Kártalanítási ügyekben segíti a dolgozó parasztokat a tiszafüredi népfront bizottság

Tiszafüred határában, a holt- Tisza egykori árterén az elmúlt évben tagosítottak, s több dolgozó parasztnak a kártalanítását nem megfelelő módon intéztél: el. A károsultak a Hazafias Népfront helyi bizottságához fordultak és segítségét kérték az ügyben. A népfront támogatása nem maradt eredménytelen, eddig tizenhat dolgozó paraszt jogos sérelmét orvosolták.

Befejezte vetési tervét

a pusztamonostori December 21. Tsz, 134 kh-on keresztsorosan, 24 kh-on egyirányú vezetéssel került földbe a búza. Ezenkívül elvetettek még 36 kh-on őszi árpát, 2 kh-on rozsot. A betakarítás a cukorrépa kivételével szintén befejeződött* A tavasziak alá való mélyszántás 22- re befejeződik.

Zeiort vásárolt a Jászapáti Kossuth Tsz

A jászapáti Kossuth Tsz tagjainak eddig 404 kh. földjük megmű* velőséhez s a szállításokhoz nem volt elég vontató erejük. Négy pár ló és három pár ökör volt összesen. Most aztán megváltozott a helyzet, mert a jászszentandrási gépállomástól Zetort vásároltak. — Mégpedig úgy, hogy, az ökröket meghízlalják, s annak árából fizetik ki a Zetor árát.

A Minisztertanács pár nappal ezelőtt határozatot hozott a termelőszövetkezetek építkezéseinek elősegítése céljából, a közös építőbrigádok szervezésére.

Eddig az volt a gyakorlat, hogy a termelőszövetkezetek vagy saját építőbrigádjukkal végeztették az építkezést, vagy pedig — és ez volt a kevesebb, de drágább — idegen munkaerővel.

— Ez az állapot, ha egy bizonyos mértékig megfelelő is volt, mégis sok kívánnivalót hagyott maga után. Szakmaüag ugyanis a legtöbb esetben az építési brigádok vezetői nem voltak annyira képzettek, hogy többszázezer forintos beruházásokat műszakilag hiba nélkül tudtak volna vezetni — ebből kifolyólag sokszor előfordultál: értelmetlen tervmódosítások, felesleges anyagnorma túllépések, amelyek mind a tsz-ek építkezéseit drágították. Az építkezési munkabérek elszámolása is laza volt. A tsz-ek vezetői természetszerűleg nem járatosak az építőipari elszámolásokban, tehát ellenőrizni sem tudták megnyugtató módon, hogy az építőbrigád munkabérelszámolása mögött van-e megfelelő munkateljesítmény;

Mindezeket a hiányosságokat meg fogja szüntetni a közös építőbrigádok megszervezése és munkába állítása. Mindéit járás területén kezdetben egy, később több brigádot állítanak munkába, attól függően, hogy mekkora a járás tsz-einek építési feladata.

A brigád működését a következőképpen gondoljuk kialakítani:

Önálló vezetővel rendelkezik, aki a tsz-ek építési feladatainak birtokában, hónapokra összeállítja a brigád munkatervét. Ennek alapján pontosan el tudja készíteni anyagigénylését, szállítási tervét, munkaerőbeosztását. így lehetőség nyílik

arra, hogy a brigád a járás területén egyszerre több létesítményt tudjon megkezdem és — mondhatni — szalagrendszerben tudja folytatni az építkezést. A bérezésnél úgy kívánjuk megszüntetni a hiányosságokat, hogy mivel a létesítmények túlnyomóan típusterv szerint készülnek, a típusgyűjtemény egyes terveit bontjuk fel nemcsak anyagra, hanem munkabérre is. Ezzel kettős cél. érünk el. Először is nem lehet bérfeszültség abból, hogy az egyik tsz-ben több a munkaegység, a másikban kevesebb.

A másik előny az, hogy nemcsak az építőbrigád, hanem a termelőszövetkezetek is előre, pontosan tudják azt, hogy egy bizonyos létesítmény kivitelezése esetén mennyi a fizetendő munkabér. Nincs tehát lehetősége az alaptalan, vagy túlzott munkabér felszámolásnak. Amenynyiben elképzelésünk szerint a jó bérezési rendszer megyénkben beválik, országos viszonylatban is jelentős lehet;

Szolnok megyében már a Minisztertanács határozatának megjelenése előtt megkezdtük a közös brigádok szervezését a jászberényi és szolnoki járásban. Jászberény 34, a szolnoki járás pedig 30 fős közös brigáddal rendelkezik, ez a létszám azonban emelkedni fog. Legközelebb a törökszentmiklósi és kunhegyes! járásban állítjuk fel kb. 50 fővel a közös brigádot. Az MTVB Mezőgazdasági Igazgatóság célja az, hogy e nagy feladatok elvégzésére létrehozott brigádoknak a vezetője műszakilag jól képzett, felső, vagy középkáder legyen (mérnök, vagy technikus), hogy ezáltal a szakszerűség biztosítva legyen az előkészítő és kivitelezési munkák folyamán.

Labancz László építési előadó

cikk. Az orvosok úgy emlegetik, mint a gyermekek megmentőjét. Ugyanis a tej mielőtt átalakulna tejporrá, laboratóriumban ellenőrzik a zsír-, savfok, fajsúly és szennyeződését, pasztörizálják magas hőfokon, porlasztó gépen alakul át szép, sárgás lisztté. Az üzemben mindenki tiszta fehér köpenyben és fehér sapkában dolgozik. Ilyen bonyolult eljárás után a tejpor ábszolút baktériummentes. Ilyen formában könnyebben szállítható, ami a másik legnagyobb előnye, rendkívül hosszú ideig tárolható, s bármikor bizonyos nienynyiségű víz hozzáadásával visszaalakítható.

Az üzem dolgozói elmondták, hogy mázsás tételben szállítanak a Budapesti és Szerencsi Csokoládé, valamint a Győri Kekszgyámak. Az országban mindössze két tejporgyár működik. Az egyik s egyben nagyobb, modernebb Gyulán, a másik ez a mezőtúri. Most épül a harmadik Berettyóújfalun, amelynek külön érdekessége lesz, hogy „tejmézet’“ is készít, ami nálunk még kevésbé ismerős.

Mindössze tizenegy dolgozója van az üzemnek. Valamennyien megszerették ezt a szakmát és mondhatni, _ ez a kialakult törzsgárda, mert évek óta együtt dolgoznak. A fizetésük is elég emberséges, 8 órai munkaidő alatt 950—1000 forint az átlagkereset.

Amikor olvasóink kekszet vagy a Szerencsi és a Budapesti Csokoládégyár készítményét vásárolják, büszkén gondoljanak rá, hogy ennek egyik fontos alapanyaga a megyénkben. Mezőtúron készül.

Cí. F.

PALOTAI LAJOS a

Kevesen tudnak még Mezőtúron is arról a kis üzemről, amely szerényen a város szélén a vasútállomás szomszédságában húzódik meg. A neve azonban már felkelti az érdeklődést. Tejporgyár.

Az ember kíváncsian lépi át a küszöböt és azt reméli, bonyolult gépeket talál. Igaz, van jónéhány gép s mégis a jólismert 25 literes tejeskannák tömege fogadja. Megkérdezzük Pálfi Frigyestől, a Tejporgyár vezetőjétől: naponta hány liter tejet alakítana!: át porrá.

— Sajnos, nem illik vele dicsekedni — kezdi a tájékoztatást Pálfi

Frigyes — mindössze 4000 litert. Pedig részünkről is és a termelők részéről is meg lennének a nagyobb lehetőségek, mégsem kapunk többet, mint a napi 4000 liter tejet.

Beszédközben elindulunk és végigjárjuk az üzemet. Példás tisztaság mindenütt. Az üzem teljesen villamosított. A veszélyes helyekre védőrácsokat helyeztek, s itt még senki sem emlékszik balesetre. Megismerkedünk Márton Mátyás művezetővel és Hardi Kálmán pasztörössel. Szép munka, amit végeznek. Ma már a tejpor az egyik legfontosabb nópéielmezési

tejporlasztógép előtt.