Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1956-09-08 / 210. szám
\ ILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl VIII. évfolyam, SIÓ. szám, 1956. szept 8. szombat. SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Gerd Ernő elvtárs nxilatkozata a zágrábi l tesnik című Lapban (2 o ) Több gondot a fiatal szakemberekre (2. o.) A jó kenyér „titka“ (3 o.J Heti rádióműsor — Sport (4 o) A megyei tan ács lapja Földmű vessző vetheseteink a mezőgazdaság szocialista átalakításáért Földművesszovetkezeteink megalakulásuk óta igen komoly segítséget nyújtottak a falvak dolgozó parasztjainak. Nehéz munkát végeztek a demokratikus vívmányok megvédéséért, összeszedték, kijavították és a termelés szolgálatába állították a volt nagybirtokokon található gépeket, felszereléseket, épületeket. Több mint 200 traktor, többszáz vetőgéppel, ekével, boronával és más mezőgazdasági gépekkel támogatták már 1947-ben a szövetkezetek a falvak dolgozó parasztjait. A darálók üzem behelyezésével, a legeltetés, a silózás megszervezésével elősegítették a tej hozam növekedését, az állatállomány gyarapodását. Az elhagyott tartalékföldek megművelésével és hasznosításával a legkritikusabb időben járultak hozzá a központi élelmiszer-készletek növeléséhez, a sertéshízlalás megszervezésével pedig nagymértékben megjavították a falvak hús- és zsírellátását. A felvilágosító munka nyomán több mint 95.000 dolgozó paraszt ismerkedett meg a szövetkezetek egyszerűbb formáival a szövetkezés gondolatával A különböző szakcsoportok szervezése folytán 24 ezer földművesszövetkezeti tag lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára és 24 szakcsoport alakult át .termelőszövetkezetté. § A földművesszövetkezetek a falu komoly tömegszervezeteivé váltak és nagy segítséget' adtak pártunk politikájának megvalósításához. A gazdasági feladatok növekedésével az 1951—1952-es években azonban nem tartott lépést a tömegpolitikai munka fejlődése. Az egyre szélesedő és növekvő gazdasági feladatok mellett mindjobban elhanyagolták a felvilágosító munkát, amit okozott az is, hogy a SZÖVOSZ, a MÉSZÖV, de az illetékes párt- és állami szervek vezetői is döntően csak kereskedelmi szervet láttak a íöldmüvesszövetkezetekben s nem vonták be őket megfelelően a termelőszövetkezeti mozgalom, a mezőgazdasági termelés fejelsztésébe. Állandóan szűkült a szövetkezetek olyan tevékenysége, amely összefüggésben van a parasztság termelésével, termékeik begyűjtésével. A falusi párt és tömegszervek sem adtak meglelő segítséget, s nem úgy vonták be a földművesszövetkezeteket a termelőszövetkezetek fejlesztésébe, mint tömegszervezet, csupán népnevelőket láttak, látnak a földművesszövetkezetek dolgozóiban, ugyanakkor figyelmen kívül hagyják a választott szerveket, a szövetkezeti tagságot. Sok helyen a vezető elvtársak ma sem látják a jelentőségét a különböző társulásoknak, szakcsoportoknak. A kunszentmártoni járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője ma sem ad segítséget a géphasználati csoportok szervezéséhez, mert nem ért egyet vele, bár a Központi Vezetőség legutóbbi ülésének határozata igen nagy jelentőséget tulajdonít a különböző társulásoknak. A dolgozó parasztokkal, különösen a középparasztokkal csak fokozatosan tudjuk megismertetni a szövetkezés előnyeit, megszerettetni a szövetkezés gondolatát. Sokszor egyes elvtársak türelmetlenek a különböző társulásokkal szemben. Azt szeretnék, ha egy megalakult szakcsoport a következő napon már termelőszövetkezetté alakulna át. Lehet és szükséges is az átalakulást siettetni, de ehhez megfelelő politikai felvilágosító és nevelő munkát kell végezni. Szajol- ban pl. ennek nyomán az egyik szakcsoport rövid idő alatt alakult ' át I. típusú csoporttá, majd termelőszövetkezetté. Ebből is látható, hogy bármilyen termelési társulási forma, amelyben a dolgozó parasztok egy-egy munkafolyamatot közösen végeznek, elősegíti a termelőszövetkezetek fejlesztését. Sokan — különösen a középparasztok közül — húzódoznak a termelő- szövetkezetbe való lépéstől, de az ilyen társulásokban szívesen részt vesznek. Lenin elvtárs nagy jelentőséget tulajdonított a termelési mellett a falusi fogyasztási szövetkezetek munkájának a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. A lenini szövetkezeti tervből az következik, hogy a falusi szövetkezetek, társulások különböző formáit egymással összefüggésben kell vizsgálni, mert a szövetkezeti mozgalmon belül állandó mozgás, fejlődés jelentkezik a magasabb forrnák és végső főkön a mezőgazdasági termelőszövetkezetek felé. Nincs igazuk tehát azoknak, akik a mezőgazdaság átszervezése, a mezőgazdasági termelés növelése szempontjából elhanyagolható formáknak tekintik a földművesszövetkezeteket, a különböző termelési társulásokat. A törökszentmiklósi járási tanácsnál egyes elvtársak részéről felmerült olyan kérdés is, hogy a földművesszövetkezeteket tanácsi irányítás alá kellene vonni. Ez a helytelen álláspont kihatással van a termelőszövetkezetek fejlesztésére. Több dolgozó paraszt azt a következtetést vonta le Törökszent- miklóson, hogy a földművesszövetkezetek „államosítása1’ után, a termelőszövetkezeteket is államosítani fogják. Erről a nézetről szó sem lehet, meg kell ezeknek az elvtársaknak érteni azt, hogy sem a marxizmus, sem a leninizmus nem tartalmaz olyan kitételt hogy a szocializmus építésének valamely szakaszában nem lesz szükség szövetkezetekre. A III. pártkongresszus határozata alapján olyan ütemben kell felvilágosító munkával végezni a fejlesztést, hogy 1960-ra a mezőgazdaságban is lerakjuk a szocializmus alapjait. E téren komoly feladatok várnak a földművesszövetkezetekre is. így igen fontos a termelési társulások, a szövetkezés egyszerűbb formáinak elterjesztése (szőlő- és gyümölcs termelési, géphasználati, állattenyésztési, felvásárlási és értékesítési, stb.) s minden olyan tevékenység támogatása, amely szoros összefüggésben van a parasztság termelésével, a terméseredmények növelésével. Fontos feladat a parasztság, valamint a termelőszövetkezetek felesleges termékeinek felvásárlása és értékesítése, a lakosság áruellátásának biztosítása, megjavítása. Ezen feladatok megvalósításához szükséges, hogy pártszervezeteink és tanácsaink vezetői megismerjék a földművesszövetkezeti mozgalom szerepét, jelentőségét a falu szocialista átszervezésében, és elősegítsék, hogy a tagok önállóságának biztosítása mellett erősödjön a demokrácia, fejlődjék a .szövetkezetek öntevékenysége. A segítő munkát kell tehát javítani, hogy még szorosabb kapcsolat fűzze a parasztságot a szövetkezethez, s minél szélesebben szervezzék a különböző tremelési és értékesítési társulásokat. Minél jobban megismerik a dolgozó parasztok a szövetkezés előnyeit, annál könnyebben tudjuk megvalósítani pártunk Ili. kongresszusának határozatát, a mezőgazdaság szocialista átszervezését. BODA MIHÁLY, a MÉSZÖV igazg. tagja. Miért fogott össze a Nyolczas-dülő ? 7íz nap alatt hatvanöt új belepő Jászladányon Jászladányon a földművesszövetkezeti áruda egyik kirakata né hány nap óta meglepő népszerűségnek örvend. Azelőtt ott csak az asszony népek nézelődtek, hogy különböző ruhaféléket és más kirakati tárgyakat vizsgálgassák. Olyan eszmecserét folytattak itt közben, amelyet egyszerűen csak pletykálkodásnak szokás nevezni. Most ezen a he’yen asszonyokat alig látni, viszont annál több férfit. Első látásra úgy néz ki a dolog, mintha az ottani gazdálkodók átvették volna a ráérő feleségek tisztét és most ők beszélik meg, hogy Juliskát az este ez kísérte haza, a Mihály gyerek meg most már olyan nagyba viszi, hogy motorkerékpárt vásárolt stb., stb __ A férfiak sokkal komolyabb dologról tárgyalnak a kirakatban elhelyezett határtérkép nézegetése közben. Leginkább azon okoskodnak, hogy melyik tsz-be volna legalkalmasabb beállni, melyik esik közelebb birtokukhoz. Hallottam, amint az egyik valami ilyesmit mondott: — Én a Bathóékhoz megyek a Zöld Mező-be. Ez a tszcs még nincs kirajzolva a térképen, nem is lehet, mert mindössez négy nappal ezelőtt alakult. Létezéséről azonban mindenki tud. A jászla- dányi vezető elvtársak gyorsan tájékoztatják a falu lakosságát. A Zöld Mező Tszcs alakulása után másnap az utcákon már mindenféle p'akátok hirdették az új csoport létezését, a tagok neveit. A tszcs elnökének. Bathó Béla középparasztot választották meg. A 11 holdas gazdálkodó így került most az érdeklődés középpontjába. Amúgyis csuda érdekes ember, Szabó Pál szívós, okos hőseire emlékeztet, azokra, akiknek mindenük a föld, de nemcsak erővel, hanem ésszel is szeretik a rögöt. Olyan 1956-ban élő. „Góz Jóska” Bathó Béla. Ezüstkalászos gazda. Mikor felkerestem (a jászalsószentgyörgyi határszélen lakik) szakkönyveket mutat. Nem látni rajta semmi állelkesedést. Nyugodt, magabiztos. — A földnek orvosság kell — mondja, és ujjain számol. — Nézze, én a mi dűlőnkből indulok ki. Itt a talaj szerkezete évről-évre romlik. Az eke mindig íeljebb-feljebb jár és a termésátlagok pedig mindig lejjebb mennek. A gabona egyre kevesebb. Nekem az idén valamivel több mint hétmázsa termett holdanként. Ugyanakkor a szövetkezetnek áltlagtermése felül van a 10 mázsán. Hát erről van szó. Nem azért fogtunk mi össze, mert rosszul éltünk, hanem azért, hogy még jobban éljünk. Tervbevettük ugyanis, hogy megjavítjuk a földet, nagyobbá tesszük termőerejét. Sokat segít majd a gép is. Néhány nappal ezelőtt Pesten jártam, s ott is megbizonyosodtam róla, hogy mit tud produkálni a gépesített rpezőgazdaság. Gép kell ide, elvtárs. Gép, gép és gép. A földnek pedig orvosság. Az orvosság meg nem más, mint a társulás. Okos beszéd ez. Öröm hallgatni Bathó Bélát. Elmondja, hogy a búza előállítási költsége Magyar- országon még mindig magas. Tűnődés helyett tehát cselekvésre van szükség. Ök az idén már egy táblába vetik a búzát, jövőre fej trágyáznak. s ha a szükség úgy kívánja, lesz vegyszeres gyomirtás is. A kukorica pedig négyzetesen kerül elvetésre. Amit csak lehet, gép csinál. Amennyire a talaj engedi, szántásnál néhány centivel mélyebbre mennek, aztán évről-évre fokozatosan mélyítik. Ezért fogtak össze. • A Zöld Mező Tszcs amikor megalakult, tizenyolc tagja volt. Mindössze négy nap telt el azóta és huszonötén vannak. A községben a legjobb gazdák írják alá a belépési nyilatkozatot. Tíz nap alatt hatvanötén kérték felvételüket a község különböző tsz-eibe. Megpróbáltam megtudakolni, mi a magyarázata az egyre fokozódó érdeklődésnek. Annyi bizonyos, hogy elsősorban az- a szíves -fogadtatás, amely- lyel az egyéni gazdák valamennyi tsz-ben találkoznak. Akármilyen jómódú egy szövetkezet a szorgalmas emberek előtt nyitva van a kapuja. Maguk a tsz-tagok járnak ismerőseikhez. barátaikhoz beszélgetni a közös gazdálkodásról. De nem ám úgy általában, hanem saját életükre vonatkoztatva. Igaz, van miről beszélni. Katona Mihály rehabilitált középparaszt a Táncsics Tsz-t választotta több társával. Ez a tsz igen népszerű. Búzából 12 mázsát termeltek a tagok. Egy munkaegységre 4 kg előleget osztottak és a szeptember—október havi munkaegységekre még mintegy 3.5 kg-ot osztanak. „Nem vagyak fiatalember, régóta járom már a ladányi határt, de ilyen búzát még nem láttam, mint amilyet ezek a csoportosok termeltek." Ez a véleménye Molnár János középparasztnak, a Táncsics Tsz egyik földszomszédjának. Ez pedig nagy szó különösen, ha ismerjük, hogy a jászladányi gazdák bizony nagyon igényesek és a dicsérettel eléggé fukarkodnak. De hiába, ami szép, az szép. És nincs az a szorgalmas földszerető paraszt ember, aki na örülne a gyönyörű gabonának> még akikor is, ha az másé. S különösen akkor, ha az övé is lehet; A községben alig találni olyan embert, aki nem ismeri az Úttörő Tsz tehenészetét. Ez a tehenészet az elmúlt évben havonta 5—10 ezer forint hasznot hozott, az idén már 34 ezer forintot jövedelmez egy hónapban. Ügy néz ki a dolog, hogy ennek a hónapnak a végéig a tehenészek teljesítik a tejtermelés! tervet. Utána az új gazdasági év kezdéséig a terven félül kifejt tej 25 százalékát a gondozók kapják. Ez pénzértékben megfelel 8 és fél ezer forintnak. 1 ‘ Hogy vannak-é még tétovázók? Persze, hogy vannak. Beszélgettem ifj. Gazdag Ágoston 19 holdas kö- zépparaszttal. — Én nyomon szeretek beszélni; A tsz olyanformán van, mint amikor bakancsot vesz az ember. Ez is, az is viselve válik — mondja; Igaza is van ifj. Gazdag Ágostonnak. Viselve válik a bakancs, de hogy viselve váljék, előbb fel kell húzni. Jászladányon egy pár ezren már évekkel ezelőtt felhúzták, úgy látszik, jó nyomon járnak vele. Az a hatvanöt dolgozó paraszt, aki belépett és azok. akik majd ezután írják alá a belépési nyilatkozatot, már kitaposott úton járhatnak. Szekulity Péter CjjzäldkäzeUxctL a JHau-bolygé Amióta Schiaparelli olasz csillagász világgá röpítette azt a hírt, hogy a Marson értelmes lények által készített csatornahálózat látható, nemcsak a csillagászat, hanem az egész emberiség érdeklődéssel fordult a Mars-bolygó felé. Vessünk egy rövid pillantást a Világmindenség felé Hogy állunk tulajdonképpen az úgynevezett bolygórendszerünkkel, hol foglal helyet Földünk és a Mars a'nagy végtelenben? A végtelen mindenségben az a csillagrendszer, amelyben Földünk is helyet kapott, a Tejútrendszer, tudományos nevén Galaktika. Alakra nézve egy lencseszemhez hasonlít, mely aránylag igen kis helyet foglal el a mérhetetlen űrben. Földi fogalmainkhoz képest ez a lencseszem méreteiben azonban tekintélyes. Átmérője 100.000 fényév, vastagsága közel 10.000 fényév.* A lencsén belül, nem egészen a közepén foglal helyet a mi Naprendszerünk a maga körül kény szeritett bolygóival, a Merkúr, Vénusz, Főid, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz és az 1930.- évben felfedezett Plútóval. A Naptól számítva legközelebbi külső szomszédunk a Mars. Földünk igen tisztes távolban kering a Nap körül. Ez a táévőlság 150 millió km. A Mars még távolabb van. Pályasugara 228 millió kilométer. Miután a bolygók közel köralakú pályán keringenek a Nap körül, időnként a Nap, Föld és a Mars olyan helyzetbe kerül, hogy * Egy fényév az a távolság, melyet a fény egy év alatt befut. A fény másodpercenként 'J99 796 km-t tesz meg, tehát egy év alatt 9 463 000 000 000 km-t. a Naptól húzott képzeletbéli egyenesben helyezkedik el a három égitest, a felsorolt sorrendben. Ezt az állapotot nevezik a csillagászok szembenállás na k, tudományos nevén oppoziciónak. Mint már előbb említettük, a körpályák nem egészen szabályosak, inkább ellipszis (tojásdad) alakúak, , sőt nem is egészen koncentrikusak (központosak), előfordul tehát olyan helyzet is, hogy a Föld és a Mars igen „közel” kerül egymáshoz. Földünk egy év alatt, a Mars két év alatt kerüli meg keringése közben a Napot. A szembenállások tehát igen gyakoriak. Az igen közeli helyzetet nagy szembenállásnak nevezik. Ilyen helyzet csak 15—17 évenként fordul elő Szerte a világon felkészülten várják mind a hivatásos, mind a műkedvelő csillagászok ezt a ritka álltaimat, hogy a fejlett távcsőtechnika jobbnál-jobb alkotásaival figyelhessék meg, fényképfelvételek tízezreivel örökítsék meg szomszédunkat hogy utána évekre nyúló türelmes munkával kiértékelve a a nyert adatokat, választ kapjanak sok olyan kérdésre, amikre eddig még homály borult. Mik ezek a kérdések? Elsősorban az olasz csillagász által világgá kürtőit csatornahálózat problémája. Természetes jelenség-e ez, avagy értelmes lények által készített valami? Uehetséges-e valójában valamilyen életforma a Marson? Mik a bizonyítékok? A Mars önmaga körüli forgásánál, tengelyének dölésszöge, pályájához viszonyítva nagyban egyezik a Föld, tengelyének dőlésszögével Ennélfogva az egyes évszakok váltakozása is ugyanúgy következik be a Marson, mint a Földnél, azzal a különbséggel, hogy a Mars két éves keringési idejének megfele- lóén, az évszakok is körülbelül kétszer olyan hosszú ideig tartanak, mint a Föld évszakai. A Mars északi és déli sarkain az évszakok változása szerint észlelt fehér színű jelenség, hó vagy dér, hol megjelenik, hol eltűnik, aszerint, hogy ott nyár vagy tél van. Felszínének szabályos, időközönkénti színváltozásai, az évszakok szerint sok, a Földön is előforduló jelenségre engedd nek következtetni. A magyar csillagászat is felkér szülten várja a két égitest nagy szembenállását, hogy az észleltek alapján magyar eredmények is születhessenek. De nemcsak a hivatásos csillagászat készült fel erre az alkalomra, hanem félszabadulásunk után létrehívott számos bemutató csillagdánk is. A tudományok ismeretterjesztése, a babonák és a hiedelmek leküzdése terén pártunk és kormányzatunk által biztosított lehetőségeket felhasználva, országunk dolgozó népe körében csillagászati előadásokkal ismertetik bemutató csillagdáink, erre hivatott társulataink, a Világmindenségnek materialista felfo-> gással, a maga valójában megmagyarázható, természetes jelenségeiU A Társadalom- és Természetűi- dományi Ismeretterjesztő Társulat (TT1T) országos központja és számos megyei szervezete szeptember 10—15. között rendezi meg a már hagyományossá vált „Csillagászati hét’1 előadásait. Tokody Lajos a TTTT Szolnok megyei szervezete matematikai és csillagászati szakosztályának tasia
