Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-22 / 222. szám

2

SZOLNOK MEGYEI NEPLAF

1956. szeptember. 22.

►*»

Nem helyeslem a visszakérdezést a pártoktatás során

A Szolnok megyei Néplapban megjelent „Az előadáson propaganda jó eszköz a nagyobb tudás és műveltség, az ismeretek elterjesztésére1’ című cikkhez szeretnék pár szóval hozzászólni

A cikk teljes szövegével egyetértek, soraiból a tapasztalatot és a komoly valóságot látom tükröződni. 1947 óta minden évben végeztem politikai iskolát. — Kezdeten egy-két előadáson teljes számban megjelentünk, de mivel az előadás — azt lehet mondani — minden esetben túlzott merev volt, bekövetkeztek a hiányzások. Hogy ezt mi idézte elő? Csak az volt a fő cél, hogy a létszám meglegyen, hogy jelenthessük felsőbb pártszerveknek, hogy a szükséges létszám megvan. Sok esetben egyes dolgozók mit sem tudtak a politi- kai iskola megkezdéséről, habár a létszámban ők is szerepeltek.

Én már évekkel ezelőtt szóvátet- tem politikai iskolán, hogy a visz- szakérdezést helytelennek tartom, inkább közvetlen beszélgetés formájában foglalkozzunk a tanHozzászólás

anyaggal és kérdezzük meg a dolgozókat is, hogy mi érdekelné őket a legjobban. Megállapítottuk, hogy a ..lemorzsolódás” kizárólag a visszakérdezésnek volt betudható. Sok esetben az előadók kirívóan éreztették, hogy ők mennyire tudnak és nem mérlegelték, hogy az oktatáson jelenlévőknek 70—75 százaléka fizikai dolgozó, kevés iskolával rendelkező elvtárs, akik a komoly fizikai munka után nem igen vették kezükbe az anyagot. Az a fizikai dolgozó, aki az előadáson nem tudott kielégítő feleletet adni, a következő oktatáson már meg sem jelent. Mint vasutas dolgozók kifogásoltuk azt is, hogy a politikai oktatás egész ideje alatt kizárólag a mezőgazdaság fejlesztését célzó rendelkezésekkel foglalkozunk, egy szó sem esett bennünket, a vasutasokat érdeklő problémákról. Ez is unalmassá tette számunkra az oktatás menetét.

Én magam is szeretném, hogy ha mások is okulnának a múlt hibáin, amit az oktatásban is elkövettünk.

Befejezésül még azzal a javaslattal élek, hogy az előadó elvtárs az előadás befejeztével kérdezze meg a jelenlévőket, hogy a következő előadáson miről szeretnének hallani, hogy annak megfelelően készülhessen fel az előadásra.

Bodán István

örményes

4 szerliPHsíöhős megjegyzései

Bodán elvtárs tévesen értelmezte Daróczi elvtárs cikkét. Az ugyanis kizárólag az előadásos propaganda lehetőségével, feladataival foglalkozott. Ettől függetlenül, hasznosnak tartjuk észrevételeit a szervezett politikai oktatással kapcsolatban s ezért helyet adtunk levelének. Megjegyezzük azonban, hogy a visszakérdezés módszerének teljes elítélése vitatható. Hasznos lenne tehát, ha még többen hozzászólnának ehhez a kérdéshez.

VÁLASZ AZ OLVASÓ KÉRDÉSÉRE

Kit tekintsünk értelmiséginek ?

Sokain tették M ezt a kérdést, miután elolvasták a Központi Vezetőségnek a párt értelmiségi politikáját körvonalazó határozatát. Minden ilyen kérdésnek egyéni íze van. Mi megpróbálunk megközelítőleg átfogó választ adni.

Először is azt kell tisztáznunk, hogy van-e valamilyen —legalább is hozzávetőleges pontossággal meghúzható — határvonal, amelyre úgy mutathatnánk: eddig értelmiségiek, ezen túl nem. Nem köny- nyü ilyet találni, mert sok a határon mozgó eset. Mégis azt mondhatjuk: legáltalánosabban az különbözteti meg az érte miségit, a más foglalkozású afctói. hogy valamely tudományágban, művészeti ágban olyan képzettséget és tudásit szerzett, mely képessé teszi értelmiségi munkakör betöltésére.

Tehát a diploma — kérdeJieti bárki — ez hát a legfőbb ismérv?

Igen, de nem az egyetlen és nem kizárólagos érvényű. Sok olyan esettel találkozunk az életben, amikor valaíki „papír szerint” nem tekinthető értelmiséginek, de hosszú idő óta cdyan munkát végez, mint a megfelelő képesítéssel rendelkező értelmiségiek, és a szükséges szakmai tudást a gyakorlatban és részben elméletben is megszerezte. Ismerünk olyan vállalati főmérnököt, akinek nincs egyetemi végzettsége, de szakmájában az elsők közé tartozik. Akad olyan főkönyvelő, aki még nem végzett közgazdasági egyetemet, vagy nem tett más magasfokú szakvizsgát sem, de kiválóan elvégzi a vállalati gazdasági munka legbonyolultabb elemzését is. Az egyetemi marxista-Jeniniista tanszékek számos oktatója még nem rendelkezik egyetemi végzettséggel, de a marxista társadalomtudomány valamely ágában „otthon

van’* és évek óta pedagógiai gyakorlatot folytat. Teljesen nyilván való pl. hogy a művészek — írók képzőművészek, zenészek, stb., — akik közül sokan nem jártak magasabb iskolába — értelmiségiek.

Sokan úgy vélik, hogy mindenki, aki valamilyen szellemi mimikát végez, értelmiséginek számít. Ez nem helytálló. Hogy csak néhány példát említsünk: a bérelszámoló, a beosztott könyvelő, a kereskedelmi levelező munkájához nincs szükség valamely tudományágban való jártasságra vagy magasabb ltvalifikációra. ők és még sokan mások valóban szellemi munkát végeznek, de körülbelül úgy különböznek az értelmiségiektől,

Tokió (MTI). Az AFP jelentése szerint Sigemicu japán külügyminiszter pénteki sajtóértekezletén kijelentette: „Japán Egyiptom jóváhagyása nélkül nem fogadja el a szuezi problémával foglalkozó második londoni értekezlet egyetlen határozatát sem!

Bármilyen határozatot hoz az értekezlet, Egyiptom jóváhagyása nélkül, Japán fenntartja magának

mint a szakmunkás a betanított

munkástól.

Befejezésül még egy kérdést. A határozat is utal arra, hogy párt- és állami funkcionáriusaink azon része is értelmiségünkhöz tartozik, amelyik a gyakorlati munka és a tanulmányok során megfelelő általános és szakműveltségeit szerzett, illetve, szerez. Ez különösképpen azokra vonatkozik, akik magasabb fokú pártiskolát jártak, s rendszeres tanulással, olvasással pótolják azt a kulturáltságot, melyet a régi és új értelmiségiek az egyetemen és munkájuk közben sajátítottak el.

(Fenti cikk megjelent » Pártépítés szeptemberi számában.)

az állásfoglalás jogát — mondotta a japán diplomácia vezetője.

Sigemicu reményét fejezte ki, hogy a problémát az ENSZ elé terjesztik, s ez által barátságos rendezést érnek el, „mert — mondotta — minden határozatot, amelyet a „ S zuezi- csatorna használóinak szövetsége” esetleg hoz, rá kellene erőszakolni Egyiptomra, hacsak az nem fogadja azt el magától1’*

KERESEM, KERESEM

az üzletekben a gyermekágyba való •paplanhuzatot. A válasz még eddig mindenhol egyforma volt: „Nincsen kérem, ilyet még nem gyárt az ipar”, Gondoltam, csak én vagyok ennyire kényelmes, hogy nem

akarok bajoskodni a kis paplanhuzat vonatásával. A szolnoki Kossuth téri 39-es áruház egyik kedves elárusítónője azonban megnyugtatott afelől, hogy mások is keresik. Az üzlet dolgozó•' is kérték már, hogy ezt a

gyermekholmit is gyártsa iparunk, de megnyugtató választ még sehonnan nem kaptak.

Hátha a válasszal együtt már huzatok is érkeznek. Sohase lehet tudni.;.

m

„lapén Egyiptom jóváhagyása nélkül nem fogadja e! a második Szuezi-csatorna értekezlet ejyeten határozatát sem!“

Miért

gyilkolták meg őket?

Egy döbbenetes szám: az Egyesült Államokban több mint 10 000 néger férfit, asszonyt és gyermeket gyilkoltak meg eddig többnyire ismeretlen tettesek. Voltak köztük, akiket egyetlen szóért, egy mozdulatért, sőt még kevesebbért is lelőtték, vagy villamosszékbe hurcoltak, de a legtöbbjükről sohasem derül ki, miért és ki gyilkolta meg őket. Hol itt, hol ott akadnak rá szörnyen megcsonkított testükre az erdőkben, vagy a folyók vize veti ki őket. Miért kellett, miért kell ezeknek az embereiknek meghal- iniok? Az ismeretlen gyilkosok nem beszélnek, de abból, hogy eltitkolják tettüket, arra lehet következtetni, hogy nem volt egyéb indokuk a gyilkosságra, mint a Ku- Klux-Kan által állandóan szított faji gyűlölet. Hiszen ha a legcsekélyebb indokuk lett volna tettükhöz, nem kellett volna semmitől sem tartaniok. Sajnos bőven van példa arra, hogy a gyilkosoknak a hajuk szála se görbül meg.

Az amerikai polgári jogok kongresszusa nevű szervezet petíciót nyújtott be az ENSZ-hez, amelyben arra kéri a világszervezetet, lépjen fel az Egyesült Államokban folyó faji gyilkosságok ellen. A petíció a példák hosszú sorát sorólja fel, milyen indokoknál fogva lőttek le, vagy vertek agyon négereket az utóbbi években; íme néhány kiragadott példa a hosszú listából:

Charles Cunry 23 éves négert Dallasban, Texas-államban egy autóbuszon lőtte le Nolan O'Ray rendőr, mert Curry mellette mert helyet foglalni,

Danny Bryant 37 éves négert azért lőtt le Convingtooban, Loui- sianna államban Kinsie Jenkins rendőr, mert fehérek jelenlétéiben nem vette le a kalapját.

Ellis Hudson 50 éves négert Na- cogdochesban, Texas-államban — azért lőtt le egy rendőr, mert nem szólította „Sirt'-miek,

Hot>ea W. Allent azért lőtték le, mert Tompáiban, Florida-államban fehérek számára fenntartott étteremben egy üveg sört kért.

Dr. M. A; Santa Cruz néger orvost Pulaskiban, Virginia-állam- ban azért lőtték le, mert két fiatal néger lányt akart megvédeni fehérbőrű részegektől, akik erőszakot akartak rajtuk elkövetni,

Jessie Jeffersant Jackson mellett, Georgia-államban — azért verte agyon két férfi saját kis gazdasága mellett, mert állítólag nem tért ki elég gyorsan kardéj ával jobbfelé, hogy előzhessenek.

Elemében a

Texarkana városban, Texas államban, a Ku-Klux-Klan lincselő- ket uszít a néger iskolásgyerekekre, Nemcsak azt akadályozzák meg, hogy a néger gyerekek fehér gyerekekkel együtt járhassanak iskolába, hanem még a helyi néger középiskola tanulóit is a legvadabb módon üldözik. A napokban az iskolából kijövő gyerekeket közápor- ral fogadtak és a mellékutcába menekülő gyerekeket őrjöngő csoportok vették üldözőbe. Néhányan benzinnel átitatott nagy fakeresztet állítottak fel a néger iskola udKu-Klux-Klan

varán, majd meggyújtották. Egy bátor fiatal néger odaugrott az égő kereszthez, feldöntötte és maga után kivonszolta az utcára, nehogy az iskola meggyulladjon. A néger tanulókat másnap is kőzáporral fogadták az iskola előtt, úgyhogy szüneteltetni kellett az oktatást.

Houstonban szintén megakadályozták a Ku-Klux-Klan által uszított elemek, hogy a néger gyerekek bemenjenek az iskolába. Clay- ban, Kentuczky-államban „őrséget" állított a Ku-Klux-Klan az iskolák elé, nehogy a néger gyerekek bei ratkozhassanakj

Kinek előnyös a „szuezi válság6* elmérgesedése ?

Moszkva (TASZSZ). A Pravda

fenti címmel megfigyelő cikkét közli:

Napról napra mind világosabban kibontakozik a „Szuezi Csatornát Használók Szövetségének” megteremtésére szőtt amerikai terv imperialista lényege. Ma már mindenki számára világos, hogy ezt a tervet egyáltalán nem a szabad hajózás biztosításáról való gondoskodás diktálta, hanem a szuezi hajózás meghiúsítására, a csatorna zökkenőmentes munkájának bojkottálására irányuló törekvés. A cél az hogy a hajók Afrika megkerülésével bonyolítsák le forgalmukat.

A Szuezi-csatomá-j át ez idő szerint naponta másfélmillió bare1! ás- vánjolajat szállítanak a tartályha- iók. Ezen az úton szállítják el csaknem az egész Közép-Keleten kitermelt olaj felét. Az olajszállítmányok • agyrésze Nyugat-Euróuába irányul és 85 százalékban fedezik az országok o’ajszükségletét.

Érthető tehát, hogy a Szuezi- csatomának az Egyesült Államok

által kezdeményezett bojkottálása komoly károkat okozhat több középkeleti országnak. Az országok fő bevételi forrása ugyanis az ásványolaj. Másrészt ez a bojkott olajhiányt idézne elő Nyugat-Euró- pában.

Kiderült, hogy éppen erre is törekszenek az amerikai olajmonopóliumok. Az amerikai monopolista körök ugyanis ki akarják használni a mesterségesen teremtett szuezi válságot. Az Egyesült Államokban Dulles jóváhagyásával már augusztusban alakult egy úgynevezett „középkeleti rendkívüli bizottság”. Ez a bizottság tizenhárom olajtársaság képviselőiből jött létre és megkezdte egy olyan terv ki dolgozását, melynek értelmében a Szuezi-csatorna bojkottálása esetén amerikai olajat számítanak majd Nyugat-Európába. Most maga Dulles jelentette be, hogy az Egyesült Államok tárgyalásokba bocsátkozott szövetségeseivel a szóban- forgó terv megvalósításáról. (MTI)

Csen Jiien beszéde a Kínai Népköztársaság kereskedelmének ieli

Peking (Uj-Kína). A Kínai Kommunista Párt kongresszusának csütörtöki ülésén Csen Juen, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja beszédet mondott, amelyben foglalkozott azokkal az új problémákkal és feladatokkal, amelyekkel Kína kereskedelmének az ország szocialista átalakulása következtében szembe kell néznie. Rámutatott arra, hogy az intézkedések a mi országunkban sohasem vezethetnek a kapitalista piac újjáéledésére, hanem olyan szocialista piac megteremtésére, amely alkalmazkodik a mi körülményeinkhez és a nép szükségleteihez.

Az ipari és mezőgazdasági termelésben a tervszerű termelés je- 'enti a fő irányvonalat, ugyanakkor azonban ezt kiegészítheti az állami terv által kijelölt mértékű és a piac hullámzásainak megfelelő szabad termelés. Az efajta piac a szocialista gazdaság keretében tehát semmiesetre sem jelent szabad kapitalista piacot, hanem egyesített szocialista piacot. Fő pillérjét az állami piac jelenti.de bizonyos határokon belül az állam felügyelete alatt álló szabadpiac is fennmarad. Az ilyen szabadpiac, az állam felügyelete alá helyezve, az állami piac kisegítőjéül szolgál. Következésképpen ez az első egyesített szocialista piac komponense. (MTI)

Az amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok tankhajókat bocsát nyugati szövet• ségeseinek rendelkezésére

Washington (MTI). Az AFP jelentése szerint Wilson amerikai hadügyminiszter csütörtökön egy sajtóértekezleten kijelentette, az amerikai kormány előkészületeket tesz arra, hogy nyugati szövetségeseinek rendelkezésére bocsásson

körülbelül 40 tankhajót, amelyek eddig a tartalék-flotta részét alkották. Wilson közölte, hogy e hajók felett rendelkezni lehet majd „a szuezi válság súlyosbodása esetén”. (MTI)

Harmircötezer bányász lépett sztrájkba Lotharingiábin

Párizs (MTI). A CGT felhívására csütörtökön a lotharingiai bányavidéken 35 ezer bányász lépett sztrájkba;

A lotharingiai bányászok sztrájkmozgalma bérköveteléseik támogatására, valamint a szénbányák igazgatóságának különböző mesterkedései ellen irányul;

Jlleqtl a háza o/mdűULlra . ..

Az őcsödi búza pontosan ez év januárjában ítélt tett gyötrel- mes vándorlásra, amikor a helybeli malmot a tanács kezelésébe adták át. S ez a folyamat — hála a bürokrácia csodáinak — azóta is rendületlenül tart.

Az átadással egyidejűleg ugyanis illetékes helyen kimondták: a malom kimondottan csak vámőrlést végezhet a tervezett 180 vagon erejéig.

Ez nem is lett volna baj, a kis üzem jól megvolt úgyis, hogy a környékbeli gazdák búzáját dolgozza fel, kereskedelmi őrlésre nem áhítozott.

Ám mi lett a búzával. amit a gazdáktól kifogott vámból (természetbeni őrlési díjból) keresett. Laikus azt gondolná, hogy ezt is szépen megőrlik — s tekintve, hogy a tanács tulajdona ez Is, átadják a helybeli sütőüzemnek, ahol a pékek kenyeret sütnek belőle, a község ellátatlan lakóinak.

Hát nem egészen így van. Illetve a búza csakugyan előbb-utóbb liszt formájában az öcsödi pékek dagasztö- teknőjébe kerül. Előbb azonban beteljesedik a „szó”, a vándorlás, — egy kirándulás a járásban.

A malom először is vámkeresményét szépen kocsira rakja és átadja a Terményforgalmi Vállalatnak. Ez mázsánként hat forint ötven filléres költséggel elfuvaroztatja Kun- szentmártonba — az ottani malom raktárába. Itt később megőrlik

— s ha ez is megvan

— most már mint kereskedelmi őrlemény újból kocsira rakják s megint csak 6,50-ért mázsáját visszafuvarozzák Öcsödre. Ezentúl már csak egyszer merül fel egy 3 forintos mázsánkénti fuvardíj s tényleg a sütőüzemben van a liszt.

Könnyen ki lehet számolni, hogy mázsánként 16 forintot lehetne megtakarítani — tehát évente csupán Öcsödön 35—40 000 forintot, ha nem kény- szerítenék vándorlásra a lisztet, illetve a búzát — úgyszólván feleslegesen.

Nem helyesebb, egyszerűbb — s főleg olcsóbb — lenne, ha a tanács kezelésében lévő malmoknak is engedélyeznék vámkeresményük feldolgozását, legalábbis a helyi szükséglet erejéig.

A decentralizáció áldásaként malommal gazdagodott helyi tanácsok a megyei tanács segítségét kérik egy okosabb megoldáshoz.

D. Kiss—(Ps.)

Tüzszerszám nem való gyermek kezébe

Az utóbbi időben nagymértékben elszaporodott a gyermekek játéka következtében keletkezett tűzesetek száma és súlyos anyagi károkat okozott, ugyanakkor pedig veszélyeztette a gyermekek testi épségét, életét is.

If,j. Balázs István szolnoki lakos gyermeke játék közben felgyújtotta az udvaron tárolt 50 mázsa szalmát, amely elégett. így vált a tűz martalékává Pál Sándor jászfény- szarui lakos háza is, s a tűz következtében 2992 forint kár keletkezett. Ugyancsak ebben a községben Sinka István 25 mázsa réti szénája, Jászberényben pedig az ÁllatforgaJmi Vállalat szerűjén 55

mázsa széna és 70 mázsa szalma égett el gyermekek játéka következtében,

A tűzrendészet! hatóság felhívja a megye lakosságának figyelmét, hogy gyermekeik őrzésére, a gyújtóeszközök elzárására még fokozot- tab gondot fordítsanak. A tűzesetek megelőzése egyéni és társadalmi érdek.

Szethenztői üzenet

Kérjük Bozsó M. és ifj. Hegedűs Pálné szolnoki levélírónkat, hogy közöljék szerkesztőségünkkel pontos címűket, hogy leveleikre válaszolhassunk.-