Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-30 / 229. szám

&ILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! évfolyam, 22a, szám, 1356. szept, 30. vaeÁrnam SZ0LJI0K MEG VEI NXPIÄP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA r MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL Téli vasúti és autóbusz menetrend (3. old.) Jász-Kun-Iiakas (5. old.) Vasárnapi sportműsor (6. old.) L a Ünnepi tanácsülés Begyűjlési átadása alkalmából '4 Hazafias Népfront mozgalom munkája, helysete és további feladatai megyénkben — A Megyei Pártbizottság üléséről — Szombaton délután ünnepi ülést tartott a Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, amelyen megjelent Szobek András begyűj­tési miniszter, Juhász Imréné , a megyei tanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke, Karsai Mihály, a Szolnok megyei párt-végrehajtó bi­zottságának mezőgazdasági osz­tályvezetője, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának tagjai é& el­nökhelyettesei, valamint a megye városainak, járásainak tanácselnö­kei, a begyűjtés élenjáró dolgozói, teljesítői; Az ünnepi tanácsülést Fodor Mi­hály elvtárs, a megyei tanács Vég­rehajtó Bizottságának elnökhelyet­tese nyitotta meg, majd átadta a szót Szobek András begyűjtési miniszter elvtársnak, aki abból az alkalom­ból, hogy Szolnok megye másod­szor is elnyerte az országos első­séget a nagy megyék csoportjá­ban, ünnepi beszédet mondott. Beszédében a többi között a kö­vetkezőket mondotta: i— Jól emlékszem, amikor ezév május 26-án átadtam a Miniszterta­nács Begyűjtési Vándorzászlaját a megyei tanács elnökének. — Akkor megfogadták az elvtársak, hogy meg tartják a versenyzászlót és erre ke­zet is fogtunk. Ezt a fogadalmat a megye dolgozó parasztsága teljesí­tette. Engedjék meg, hogy szívből köszöntsem az elvtársakat ebből az alkalomból és átadjam egész Szol­nok megye dolgozó parasztságának termelószövetkezetdknek és egyé­nieknek, a megye, párt-, tanács- és begyűjtési szerveinek — pártunk, kormányunk, a Begyűjtési Minisz­térium és a magam üdvözletét ezért a jó munkáért. Igazi kunos nyakassággal tartot­tak ki a fogadalmuk melletti — Külön érdeme Szolnok megyé­nek, hogy a legutóbbi versenysza­kaszban nemcsak a nagy megyék csoportjában, hanem országosan is mindig élenjárt az egész verseny időszaka alatt; A megye országos elsősége a a dolgozó parasztság —a tsz-ek és egyéni termelők — kötelességtuda­tán túl különösen a jászapáti, kun­szentmártoni, tiszafüredi járások, Turkeve, Mezőtúr, Kisújszállás szö­vetkezeti városok jó munkájának köszönhető. Dicséretet érdemelnek az élenjáró termelőszövetkezetek mellett a népi államhoz hű egyé­nileg dolgozó parasztok is, mint például Imre Antal kunszentmár­toni, Túri István csépai, Józsa Má­tyás termelők. ■— A jólteljesítők mellett azon­ban számos hátralékos van a me­gyében. A megye gabonahátralé­kosainak száma: 2321 fő. Közéjük tartozik B. Csontos Béla tiszajenői termelő, aki 469 kilogramm búzá­val tartozik az államnak annak el­lenére, hogy jó volt a termése. — Egyéb beadási cikkekből: sertésből 2685, baromfiból 3913, tojásból 3352, tejből 1842 fő hátralékos van a megyében.­Szobek András begyűjtési mi­niszter elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta, hogy nem szabad megengedni a lazaságokat. A be­gyűjtési rendelkezéseket a törvény szigorával érvényre kell juttatni. — Megjegyezte, hogy elsősorban a fel­világosító munkára kell nagy gon­dot fordítani. Ha azonban a lehető­ségek ellenére sem hajlandó valaki eleget tenni begyűjtési kötelezettsé­gének, el kell számoltatni az illetőt, mivel a begyűjtési tervek alapvető­en befolyásolják az ország élelmi­szer ellátását. Befejezésül azt a re- (Folytatása a 4-ik oldalon.) Új gépek bölcsőjénél A jászberényi Fémmyomó- és Le- mezárugyár karbantartó műhelye — első látásra — csak annyiban különbözik a többi csarnokoktól, hogy zsúfoltabb. Gép gépet ér s alig van fordulásnyi hely a kes­keny utakon. Más abban isi, hogy magába gyűjtötte a legrégibb és legjobb szakembereket — az új üzem régi vasasgárdáját. Itt ápol­ják, teszik újra használhatóvá a beteg, ..lerohadt” gépeket s itt rin­gatják az új gépek bölcsőjét is, melyek néha felülmúlják az em­beri kéz ügyességét és fürgeségét. Bori T, István eüvtárs panasza ügyében jöttem ide; Azt mondják róla, nagyon elkeseredett mostaná­ban, haragszik is. Nemrégiben ké­szített egy olyan gépet, mely ötle­tes hidraulikával megoldotta a jászberényi alumíniumkannák ko­miszának hajlitását. — Méghozzá olyan jól, hogy azóta egy 100 ló­erős motor helyett csak másfél lo­vasat és 5 ember helyett csak ket­tőt kell foglalkoztatni ennél a mun­kánál Emellett nagymértékben ja­vult a minőség is és a gyártás havi 3000 darabról 15.000 darabra emel­kedett. (Termelés esetén ennyi a kapacitása). Az újtíásd díjat mégis úgy kalkulálták valahogy, hogy a már egyszer felvett előlegből — ami maga sem volt olyan nagy összeg, 500 forintot utólag vissza kelljen fizetni. Hát ez bosszantja Bori T. Istvánt. Nem is annyira a pénz, mert azt újabban elintézték (75 fo­rint még a differencia), mint inkább a gép hasznosságának alábecsülése. Amolyan sértésféle ez, amit az újí­tók nem szívesen viselnek el se­hol sem; Mindezt közvetlenül munkatár­sától és újítótársától, Szabó Márton elvtárstól tudom meg, mert mű­szak után vagyunk s a TMK-ban ő tartja még a posztot. Azért köny- nyen megismerhetem Bori T; Ist­vánt is, meg a többi lakatost, mert- hiszen egy jólsikerült gép sokszor többet mond, mint mestere, fel­téve, ha olyan „kevés beszédű“ fajta, mint maga Szabó élvtárs. Alaposan megfontolja minden szavát és csak tényeket mond ilyenképpen: — Két év alatt kb. 70 „célgépet” készítettünk, hasonlót a jáiszberényi kanna hidraulikájához. Egy feltámasztott töbtomázsás acéltömbre mutat: — A hűtődéinek szerszáma! En­nek a gyártására készülünk most. Persze, nemcsak az új gyártmá­nyok kötik le Szabó élvtárs és a lakatosok figyelmét Az edény­üzemben járva idegennék is fel­tűnik. hogy a fazekaikat és lábaso­kat fétoechanifcusan, jóformán kézi munkával dörzsölik, csiszofLgatják fényesre. Szinte furcsa ilyet látni ebben a modern üzemben (noha az egész országban hasonlóan csinál­ják ezt a műveletet); Nem soká megy ez így; Szabó edvtáns iromá­nyai között már megvan egy új gép terve, de főképpen a fejében. Nehéz lenne mind leírni azokat a gépeket, melyeket a lakatosok, a műhely újítód elkészítettek már a TMK boszorkánykonyhájában. Mondja meg a legilletékesebb, Sza­bó Márton, melyiket tartja legjobb művének a gépek közük — Melyik legyen az? ;: — dör­zsöli gondolkozva az állát egy da­rabig. Megvan, éppen előtte ál­lunk. — Ügy nézze meg, hogy ez az országban működő legnagyobb tel­jesítményű ponthegesztő. Teljes egészében mi gyártattuk, még a transzformátort is. Válóban nagy gép, külsőre is impozáns. Még a „Skoda” márka is rá~ illene. Ennek a gépnek az a története, — hogy nemrégen még négy szak­munkás autogénnel hegesztette össze a lemezek éleit 8 forintos ki­emelt órabérrel A munka így sem haladt eléggé, mert 40 százalék körül járt a selejt. Aztán segítet­ték a bajon, elkészült a vonalhe­gesztő. S azóta a termelés kétsze­resére emelkedett« ÍPsJ A Szolnok megyei Pártbizottság 1956. szeptember 27-én ülést tartott. Megjelent és jelszólalt az ülésen Köböl József elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja, a párt- és tömegszervezetek osz­tályának vezetője, valamint Dávid Ferenc elvtárs, a KV tagja, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Az ülés napirendjén a következő kérdések szerepeltek: 1. A Hazafias Népfront mozgalom munkája, helyzete és további feladata megyénkben. 2. Az állami gazdaságok gazdasági és politikai helyzetének meg­vitatása. 3. A Végrehajtó Bizottság által készített intézkedési terv megvi­tatása és jóváhagyása. A napirend első pontjának előadója: Nádas József elvtárs, a me­gyei Párt VB. Párt- és Tömegszervezeti Osztályának vezetője. Nádas elvtárs a beszámoló első részében ismertette a Népfront mozgalom, ezen beiül a Hazafias Népfront fejlődését, kitért az ez­zel kapcsolatos korábbi hibák elemzésére, majd így folytatta: A XX. kongresszus, a Központi Vezetőség ezév július 18—21-i ha­tározata után döbbentünk rá azok­ra a súlyos hibákra, amelyeket a népfront politikánkban, a népfront pártirányításában elkövettünk. Ge­ro elvtárs „Az alkotó erők uj fel­lendülése felé“ címmel a Pravdá­ban megjelent cikkében elemezte az elkövetett hibákat és kihangsú­lyozta, hogy a jobboldali 'elhajlás mellett szektás nézetek is érvény­re jutottak, amelyek következmé­nyeként lebecsültük a népfrontot, mint széles tömegmozgalmat. Ezt a hibát csak a Központi Vezetőség ez­év júliusi ülése tárta fel nyíltan és világosan. A szektásság akadályozta a kibontakozást — Miben jutott kifejezésre a szektásság, a baloldaliság? Jelent­kezett a Hazafias Népfront mozga­lom céljai tekintetében is, amikor azokat leszűkítette a közvetlen szo­cialista feladatok megvalósítására. Háttérbe szorult a kulturális, a községpolitikai és egyéb kérdések­kel való törődés. Mindez csökken- tete azoknak a részvételét a mun­kában, akik a szocializmus építésé­nél nem minden kérdésben értenek egyet velünk. Nem azt kutattuk, miben értenek egyet, hanem azt, miben nem. Gyakran az ilyen em­bereket a dolgozó nép, a szocializ­mus ellenségeinek tekintettük. — Nem vitatkoztunk velük, pedig vi­tatkozni kellett volna. Gyakran el­fojtottuk a vitát, lemondtunk a meggyőződésükről, hatalmi szóval intéztük el a felvetett problémá­kat. A párt és állami apparátus dol­gozóinál, a helyi szervek vezetői­nél, aktíváknál gyakori volt az a megnyilvánulás, hogy nincs szük­ség népfront mozgalomra. Egye­sek úgy beszéltek, a népfrontról, mint szükséges rosszról. Ezeket a nézeteket még ma sem sikerült tel­jesen felszámolni, hatnak a nép­front munkájával kapcsolatos hely­telen nézetek. Sok olyan kérdés van, ami a júliusi központi vezető­ségi határozat után vár még meg­oldásra, esetleg tisztázásra. Ezek tisztázásához, megértéséhez az — egész párttagság erejére, összefo­gására, a jobb- és baloldali elhaj­lás felszámolására, a szektás né­zetek szétzúzására van szükség. Ez a feltétele annak, hogy a dolgo­zók aktivan résztvegyenek a párt és kormány politikájának végre­hajtásában. Hatalmas erő, nagy lehetőség van a népfront mozgalomban. Ahhoz azonban, hegy éljünk vele, — mun­kába való bevonásuknak módját elemezni kell; Minden becsületes emberi be lehet és be is kell vonni ügyünk megbeszélésébe, terveink ké­szítésébe, azok megvalósításába. Csak azoknak nincs a mozgalom­ban helyük, akik nyílt ellenségei népünk egységének, a béke megvé­désének, a haza érdekeinek. Sajnos, a népfront mozgalom tö­megméretekben történő kiszélesíté­se a szektás nézetek következté­ben vontatottan halad. A hazafias erők összefogásánál és az osztály* harc problémáinál gyakori még a régi, elavult formákhoz való ra­gaszkodás, illetve az osztályharc nem ujmódon, a XX. kongresszus irányelvei alapján történő értelme­zése, magyarázata; Pártunk a XX. kongresszus út-« mutatásai alapján feltárta az osz­tályharcban elkövetett hibákat és saját viszonyainknak megfelelően kidolgozta az osztályharc elvi és gyakorlati kérdéseit, ezzel meg­szünteti az etéren elkövetett túl­zásokat. Ez nagy lehetőséget ad á népfront tömegbázisának kiszélesí­téséhez, uj erők bevonásához építő munkánkba. A kulákoknak minő­sített középparasztok ügyének ren­dezése, amely eddig 1650 dolgozó paraszt levételét jelentette a volt kuláklistáról, növelte a párt és kormány tekintélyét, erősítette á munkás-paraszt szövetséget. Nem­csak ezeknek a dolgozó parasztok­nak javította viszonyát a rendszer­hez, hanem rokonaiknak és isme­rőseiknek is; Fontos feladat az értelmiség és parasztság bevonása a Népfront munkájába Az értelmiségi politikánkról szó­ló júliusi központi vezetőségi hatá­rozat is lényeges lépést jelentett előre a néphez hű, régi és uj értel­miségiek ügyének rendezésében. Ez a határozat növelte az értelmiség önbizalmát, további perspektívát nyújtott részükre az építő munká­hoz, lelkesebb munkára serkenti őket. A népfront mozgalom fellendíté­sének — a pártvezetés megjavítása mellett •— egyik fő feltétele az értelmiségiek, a dolgozó parasztok részvétele a munkában. A mozga­lomnak itt van különösen nagy je­lentősége. Ezeknek a rétegeknek az aktivizálásában állunk a leg­gyengébben; itt a legkisebb a párt befolyása: itt vannak a legnagyobb erők kihasználatlanul; itt van a legtöbb helytelen nézet a párt és kormány politikájával, egyes intéz­kedéseivel szemben. Ezen erők fel­rázása, munkába való bevonása ér­dekében tanácskozni kell, vonjuk be a vezetésbe, a népfront bizottsá­gok munkájába volt koaliciós pár­tok demokratikus vezetőit, tagja­it, azokat a pártonkíviilieket, vagy neves közéleti személyiségeket, akik a párt politikájának alapvető kér­déseiben velünk egyet értenek; A! megyei, járási, városi és községi népfront bizottságokat egészítsük ki a népi demokráciához hű dolgo­zókkal, a volt koaliciós pártok ve­zetőivel, demokratikus érzelmű tagjaival, a lakosság által jól is­mert közéleti személyiségekkel; A’ volt koaliciós pártok demokratikus vezetőinek bevonása természetesen nem jelenti a régi pártok újjá­élesztését; El kell érni, hogy falun a Haza­fias Népfront mozgalom a paraszt­ság vitáinak színterévé váljon, —> ahol megtárgyalják a falusi és or­szágos ügyeket egyaránt; Az egyesítés nSvelte az aktivitást A Hazafias Népfront munkájá­ban uj feladatokat, lehetőségeket nyitott az MNDSZ, a Béke-mozga­lom népfrontban történő egyesíté­se, valamint a jobb együttműködés a Magyar—Szovjet Társasággal. Az egyesítéssel nemcsak á Hazafias Népfront erősödik, hanem megerő­(Folytatás a 2-ik oldalon.) A TERMÉSZET ÁTALAKÍTÓI A Talajjavító Vállalat szolnoki gépcsoportjának dolgozóit bátran lehet a természet átalakítói címmel kitüntetni. Munkájuk nyomán termővé válik s kétszeres, háromszoros termést hoz a gyenge minőségű szikes talaj. Hat gépegységből álló brigád dolgozott a mezőtúri Rákóczi Tsz-ben, s néhány nap alatt 74 hold szikes talajt javítottak meg. Képünkön Sümegi János Sz-80-as traktorvontalású szkréperrel a sárgaföldet teríti. A tsz hosszúlejáratú hitelt kapott a talajjavításra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents