Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)

1956-08-10 / 187. szám

VJLAG PROLETÁRJAI BGYESÖUBTEKt vm, évfolyam, un, étim, 1958, aognsztna M, péntek. SZOLJIOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEG YEI T AN ACS LAPJA Falugyűlésekre készülünk S okszor elhangzik napjainkban: jöjjenek közénk a vezeték, legyenek köztünk, ismerjék meg bajainkat, örömeinket, si­kereinket, tanácskozzanak velünk, hogy könnyítheseünk egymás gondjain. Sok emberben élt ez az őszinte jogos kívánság, mióta meg­ismerték pártunkat, s meglátták, hogy gondja mindenkor a dolgozó nép gondja. Erről abban az időben győződtek meg, amikor a felsőbb vezetők többet jártak az egyszerű emberek közé, tájékoztatták, meg­hallgatták őket. Élt ez a gondolat később is, de mélyen, mert a sze­mélyi kultusz elburjánzása, a szocialista demokratizmus megnyirbá­lása sok emberben elfojtotta a bátor véleményt. Ilyen viszonyok között, ha voltak is falugyűlésekhez hasonló összejövetelek, az emberek jöttek is, meg nem Is. Jöttek, mert az onszág ügye érdekelte őket, hallani akartak róla. Nem is jöttek, mert okos szavukat sokszor visszatartották, mondván: úgysem sok haszna lesz annak. Ezek a hibák nagyon sokat ártottak pártunk, népünk ügyének, mert sikereink fényét sokszor eltompítobták, a szív­ből jövő lelkesedést nem egyszer visszafelé húzták. Pártunk Központi Vezetősége azonban a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XX. kongresszusa után észrevette ezt a veszélyt, és mert őszintén együtt akar élni a dolgozó milliókkal — és csakis velük együtt altar élni — 1956 július 18—21-én hozott határozatában hathatós intézkedéseket tett a hibák gyors kijavítására. Ez a ha­tározat már ott visszhangzik, ahol legfontosabb; a munkások, a pa­rasztok, az értelmiségiek, a városi és falusi kisemberek körében. A Központi Vezetőség határozatát az országgyűlés követte. Ezekben a napokban fokozott érdeklődéssel olvasták az emberek az újságokat, hallgatták a rádiót, érdeklődtek, vitatkoztak egymás­sal. Napok alatt szívek nyíltak meg, elképzelésék, javaslatok százai születtek, mert világos volt, ezek az országos események túlsegítet­tek bennünket a puszta szavakon, s itt a tettek ideje, amikor való­ban megteremtjük a mi demokratizmusunkat. Azok a szolnoki épf- tómunkások, akik eddig csak az építés gondjait érezték magukénak, most megkérdezték: miért állnak üresen heteken át az új, beköltöz­hető, gyönyörű lakások? Azok a jászsági tsz-tagok, akiknek javas­latai aiig-alig érvényesültek s ezért sokáig hallgatagok voltak, ismét tervezgetnek, s most már egyre inkább otthon érzik magukat a szö­vetkezetben. Ilyen megváltozott légkörben kerül sor e hét végén a falugyű­lések és pártnapok megtartására. Országos, megyei, járási, párt, ta­nács és tömegszervezeti vezetők, fontos beosztásban lévő elvtársak tájékoztatják a falvak, városok lakosságát, ismertetik azokat a leg­fontosabb kérdéseket, feladatokat, amelyeket a Központi Vezetőség határozata tartalmaz. Szóbakerülnek: az osztályharc, a demokratiz­mus, a törvényesség helyes értelmezése, második ötéves tervünk cél­kitűzésed és több más kérdés, amelyek napjainkban legjobban érdek­lik az embereket. 'i az emberek közé, a tömegek sűrűjébe! Velük tanácskozni arról, hogyan dolgozzunk tovább. Ez most a legsürgősebb, s a falugyűléseknek is ez a céljuk. Együttesen könnyebb, s jobb lesz a munka, fokozódik a bizakodás, a derű mindenütt. Az eddigiek­nél nagyobbak lesznek sikereink, jobban tudunk majd örülni azok­nak. Ez az a munkastílus, amelynek a mi életünkben már dicső múltja van, hiszen tíz évvel ezelőtt a jó forint megteremtését, a hároméves tervet, annak megvalósítását mind a dolgozókkal tanács­kozta meg pártunk. S a tanácskozások résztvevői: a párt és a nép K* Köszöntjflk az élüzem Karcagi Hántoló és őrlőmalom dolgozóit! Elvtársak! Ozemek, hivatalok, intézmények dolgozói! Szolnok város lakái! A Magyar Dolgozók Pártja Szolnok Városi Végrehajtó Bizottsága 1956 augusztus 12-én délelótt 9 árakor a Kossuth-térert politikai nagygyűlést fart. A nagygyűlés előadója; Ács LAJOS elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára. Kérjük a város lakosságát, hogy a nagygyűlésen vegyen részt. a Magyar Dolgozók Pártja Szolnok Városi Végrehajtó Bizottság* A földművelésügyi miniszter válasza a Szolnok megyei Néplap munkatársának kérdéseire Augusztus 8-én a Magyar Újság­írók Szövetsége székházéiban Bu­dapesten Matolcsi János elvtáns földművelésügyi miniszter válaszolt az újságírók kérdéseire. Az orszá­gos és a megyei lapok, a különbö­ző mezőgazdasági szaklapok és a rádió munkatársai tették fel a kér­déseket. Az alábbiakban ismertet­jük a Szolnok megyei Néplap mun­katársának kérdéseit és a földmű­velésügyi miniszter elvtárs vála­szát, — Kormányzatunk milyen mó­don kívánja elősegíteni a föld­művesszövetkezetek keretében működő szakcsoportok alaku­lását, a meglévők fejlődését? —* A Központi Vezetőség július 18—21-i határozata óta a kezdetle­gesebb társulási formák kérdése új módon merült fel. A szakcsoportok nem újkeletű közösségek. Számos példa igazolja, hogy ahol megfe­lelően segítették őket, idáig is jól működtek. Ezután sokkal bátrab­ban kell nyúlnunk megsegítésük­höz. Megkeressük és meg is. akar­juk találni ezeket a módszereket. — Ha nem kapnak megfelelő segítséget, nyilván nem lesznek életképes szervek és működésük csak formális lesz. A kormányzat most foglalkozik behatóbban ezek­nek az alacsonyabb társulási for­máknak a helyzetével. A jövőben igen komoly lehetőséget adunk a társulásoknak, hogy a dolgozó pa­rasztok valóban megismerhessék a szövetkezéssel járó előnyöket. Le­hetővé akarjuk tenni, hogy a föld- művesBzövetkezetek még több olyan kisgéppel rendelkezzenek, amelyeket a szakcsoportok igény­bevehetnek. Van olyan elgondolás is, hogy a szakcsoportok tagjai tár­suljanak és kollektiven vegyék igénybe a gépállomások gépeit. Ez esetben bizonyos kedvezmény meg­adásáról is szó vám % — Egyes termelőszövetkezetek­ben sérelmezik, hogy az agro- nómusok a gépállomások köte­lékébe tartoznak. Miután a gépállomástól kapják a fize­tést. esetenként nem képvise­lik megfelelően a hozzájuk tar­tozó tsz-ek érdekelt. Nem egy­szer megtörtént, hogy minősé­gileg kifogásolható talajmun­kát is elfogadtak. Van-e erről a jelenségről tudomása a Föld­művelésügyi Minisztériumnak? — Államunk nagy anyagi terhet vállalt magára azzal, hogy 3500 ag- ronómust fizet. Erre azonban szük­ség van. Amíg a mezőgazdászok nem tartoztak a gépállomások kö­telékébe (természete-en a kihelye­zett mezőgazdászokról van szó), or­szágszerte alig volt 40 termelőszö­vetkezet, amely alkalmazott me­zőgazdászt. Két-három év alatt a tsz-ek nagyon sokat fejlődtek és ebben sok része van a kihelyezett mezőgazdászok szorgalmas munká­jának; — Valóban fennáll az a problé­ma, hogy egyik-másik tsz-ben a ki­helyezett mezőgazdára, miután a gépállomástól kapja a fizetést, nem szívesen bírálja annak vezetőit és kissé elfogult a szövetkezet rová­sára. Mi ebből a kivezető út? A Földművelésügyi M misztériumnak az az álláspontja, hogy minden olyan helyen, ahol a tsz kéri a me­zőgazdászt, átadjuk Ehhez nem is kell felsőbb engedély, Szolnok megyében sok jól- működő állami gazdaság van. Nem lenne-e helyes, ha ezeket az állami gazdaságokat meglá­togatnák a tsz-tagok? —- A Földművelésügyi Miniszté­rium ezen a megbeszélésen sok jó javaslatot kapott. Ilyen jó ötletnek tartom az állami gazdaságok és a tsz-ek kapcsolatának kiszélesítését. Az elmúlt télen szövetkezeti állat- tenyésztőket vittünk az egyik álla­mi gazdaságba. Mondhatom ez na­gyon jó tapasztalatszerzés volt a szövetkezeti gazdák számára; A tsz-ek ilyenirányú tapasztalatszer­zését a jövőben még jobban kiszé­lesítjük. Sz P. A reménytelenségtől az élüzem címig együtt akikor minden nehézséget legyűrve teremtették meg új éle­tünk egy-egy dicső fejezetét. Minél többen vesznek részt ezeken a falugyűléseken, minél többen hallják a párt szavát, annál kevesebb lesz a kétely, annál ha­marább oszlik el az eddigi hibák nyomasztó érzése, s még össze- farrottabban küzdünk a demokratizmus kibontakoztatásáért és azok ellen a bürokratikus kinövések ellen, mélyek most még államigaz­gatásunkat nehézkessé teszik. A falugyűlések szervezése terén a pártszervezetek és a Haza­fias Népfront-mozgalom eddig sokat tettek s napról-napra fokozódik * az érdeklődés. Jászárokszálláson például a Hazafias Népfront aktívái a cséplőcsapatokat is felkeresik s a legtávolabb eső emberekhez is eljuttatják a hívó szót. Szolnokra a vasárnapi politikai gyűlésre — amá szántén egybeesik a falugyűlésekkel — a város lakosai mellett a környező községek lakosai is készülődnek. M indenki érzi, hogy az igaza demokrácia, a szocialista demok­rácia széleskörű kibontakozásának útja ez, az az út, ame­lyen nincsenek átléphetetlen akadályok. Karcag!, farkévá1, mezőtúr», kenderest, kunhegyes! dolgozók is résztvesznek a Hazafias Népfront kisújszállási naggyttlósen A Hazafias Népfront Kisújszál­lási Városi Bizottsága, augusztus 12-én, vasárnap délelolt 10 órai kezdettel népfront - nagygyűlést rendez a ligetben. A nagygyűlésen Dávid Ferenc elvtárs országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának titkára mond beszédet, s felszólal Nánási László elvtárs or­szággyűlési képviselő is. Amint értesültünk róla, nem­csak Kisújszálláson várják nagy érdeklődéssel a dolgozók a nagy­gyűlést, hanem a környező váro­sokban és falvakban is. Kendere­sen. Karcagon, Turkevén, Mezőtú­ron és Kunhegyesen sokszáz mun­kás, termelőszövetkezeti tag, egyé­nileg dolgozó paraszt és értelmiségi dolgozó készül arra hogy részje­gyen a nagygyűlésen, s meghall­gassa a két országgyűlési képviselő tájékoztatóját. Több a prémium, miut az alapár A tiszabői Petőfi Termelőszövet­kezet kiméi kedő eredményeket ért el az idén a magtermesztésben. A szövetkezet tagjai 10 holdon vetet­tek étkezési bonsőt és holdanként 13.60 mázsás átlagtermést értek el. annak ellenére, hogy a hüvely­képződés idején sok volt a csapa­dék és a növény virágjának egy- részét elrúgta. A 136 mázsa be­szállított mennyiség után 40.800 forint alapárat és 43.380 forint többtermelésd prémiumot fizettek ki a szövetkezetnek. A prémium kiuta'ása előtt a területet újra fel­mérték ellenőrzésképpen, s meg­győződtek róla, hogy valóban 10 hold az. A Petőfi Tsz tagjai olajlenmagot ugyancsak 10 hóidon termesztettek és erről a területről 105 mázsa ma­got adtak át. Az alapár itt 31.500 forint volt, a többtermelési pré­mium pedig 51.000 forint. A szö­vetkezet tehát 20 holdnyi terület­ről többmint 90.000 forint többter- melési prémiumhoz jutott; A Tiszámén ti Vegyiművek dolgo­zói az első negyedév után igen re­ménytelen kilátásokkal indultak a másod' negyedévnek. A tervfeladat körülbelül 7 százalékkal volt maga­sabb, mint az éves előirányzatban szereplő szám. Az országnak kén­savra volt szüksége és az első ne­gyedéves lemaradás tekintélyes ré­szét úgy kívánták felettes szerveink biztosítani, hogy üzemünket igen nehéz, majdnem lehetetlen feladat­tal bízták meg. Mádról nem is beszéltünk ebben az időben, mint arról, hogy a terv teljesítése lehetetlen, üzemünk ka­pacitása nem bírja. Baj származhat még abból is, ha csak megpróbál- iuk, mert a karbantartási munká­kat el kell halasztani. Az volt a vé­lemény, hogy még a „csoda* sem-egíthet. A kedélyek azonban pár nap után megnyugodtak. Az üzemirodán és a tervosztályon megindult a latolga­tás, hogyan lehetne mégis megpró­bálni a lehetetlent. Minden műsza­ki és fizikai dolgozó beleélte ma­gát abba a gondolatba, hogy ezt a tervei^ akármilyen magas is min­den körülmények között teljesíteni kell, mert a népgazdaság számít a kénsavra. Ennek érdekében a termelés üte­mének megfelelően átdolgoztuk a tervszerű megelőző karbantartás terveit, hogy az üzemállásokat a legmimmálisabbra. szorítsuk le, de úgy, hogy ez ne menjen az üzem ál­lagának rovására. És ezután átáll­tunk az eddiginél lényegesen ma­gasabb termelésre. Áprilisi tervünket így is csak 959 százalékra teljesítettük. Mennyi­ségben így is többet termeltünk azonban mint januárban, amikor 3,1 százalékkal szárnyaltuk túl a havi előirányzatot. Májusban dolgozóink soha nem látott lendülettel feküdtek neki a munkának és sikerült a havi ter­vet teljesíteni, sőt 0,3 százalékkal túl is szárnyalni. A negyedév utolsó hónapjában, júniusban — az előző hónapok ta­pasztalatai alapján — már jobb körülmények közölt képzeltük el a termelést. Nem így történt. Az áramszolgáltató válla­lat több esetben áramszünetet tar­tott saját javítási munkái elvégzé­sére. Csak pár perces üzemállás is több tonna Mesést jelentett nekünk, de nem tehettünk ellene semmit. Azokat a karbantartási munkákat, melyeket csak leállással lehetett el­végezni — ezek alatt, az előre be­jelentett áramszünetek alatt végez­tük el. A javítási munkákat ilyen­kor jó előkészületek után percnyi pontossággal ütemeztük be. Időre meg volt adva minden az állványo­zástól kezdve a hegesztésig és a csavarok meghúzásáig. így tulaj­donképpen ezek az állóidők sem teltek haszontalanul, sőt hasznosak voltak. Mérnök, munkás, művezető, mindenki lelkesen harcolt. Javítot­ták az üzemet, hogy a lemaradást behozhassuk. De újabb nem várt nehézség je­lentkezett: kifogyott a nyersanyag és nem jött utánpótlás. Aggasztóan apadtak készleteink. Biztató ígére­tet kaptunk ugyan, de anyagot nem. Készleteink már csak 1 heti, majd 3—4 napi, később már csak pár órai termelést tudtak biztosí­tani. Felettes szerveink ilyen hely­zetben Igyekeztek rajtunk segíteni, de import-anyagról lévén szó, ez nekik sem ment könnyen. A Bu­dapesti Kénsavgyár sietett segít­ségünkre a nehéz helyzetben. „Gyorssegély’* formájában küldött nyersanyagot Ez átsegített ben­nünket a legnehezebb napokon, míg megérkeztek a külföldi szál­lítmányok. A hónap utolsó két napján aztán már volt elegendő készletünk; Gyárunk termelését a legkriti­kusabb napokban sem csökkentet­tük és ez volt üzemünk egyik döntő lépése a terv teljesítése ér­dekében. Munkánkat 6iker koro­názta. Júliusi feladatunkat 51 százalékkal túlszárnyaltuk és így sikerült 100 százalékos tervszerűség mellett termelési tervünknek eleget tenni, „teljes termelésünk tervét’* pedig fél százalékkal túlteljesítenL A kemény, de jól végzett munka után igen jóleső érzéssel tárgyal­tunk szerdán az igazgatóság kikül­dötteivel, akik megfelelő revízió után az éülzem ünnepség idejét beszélték meg velünk; A munka azonban nem ért vé­get; A IIL negyedévben további feladataink vannak. A Járműjavító 100 éves jubileuma alkalmából kezdeményezett versenyhez mi is csatlakoztunk. Fontos, hogy példa­mutató, jó eredményeivel továbbra is élen járjon üzemünk, mert a kitüntetés nemcsak megtisztel, hanem kötelez is. FUTÁR LÁSZLÓ, Tiszamenti Vegyművek. Ismét lesz kedvezményes vetőburcgonya akció A Földművelésügyi Minisztérium ősszel újabb ezer vagon Mváló mi­nőségű vetőburgonyát bocsát csere formájában a termelők rendelkezé­sére. Az igényléseket a községi ta­nácsok írják össze a földművesszö­vetkezetek bevonásával. Elsősorban a termelőszövetkezetek és termelő­szövetkezeti csoportok — főleg az újonnan alakultak — igényeit elé­gítik ki. A kedvezményes vetőbur­gonyát a termelőszövetkezetek a járási mezőgazdasági osztályokon, az egyéni gazdák pedig a községi tanácsoknál augusztus 31-ig igé­nyelhetik;

Next

/
Thumbnails
Contents