Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)
1956-08-10 / 187. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956. augusztus 10. Vonjunk be minél több fiatalt a DISZ-oktatásba Az elmúlt évhez hasonlóan a DISZ az 1956/57-es esztendőben is megszervezi a fiatalok politikai oktatását. Legfőbb feladatunknak tekintjük, hogy az ifjúság minél szélesebb tömegéhez eljuttassuk a marxizmus—leninizmus tanításait, segítsük a fiatalok politikai és szakmai tájékozódását, ismereteinek bővülését, felkeltsük érdeklődésüket a tudomány, az irodalom és a művészet iránt, neveljük őket igaz hazafiságra és a világ többi népeinek, dolgozóinak megbecsülésére, szeretetére. Sok új színt viszünk az új oktatási év alatt a propaganda- munkába, gyökeresen javítani akarunk ennek formáin és tartalmán. Az eddigieknél sakkal jobban figyelembe vesszük a fiatalok érdeklődését, kívánságát. Az a leghelyesebb, ha a fiatalok maguk döntik el, milyen oktatási formában kívánnak részivenni. Az oktatási fonnák a következők lesznek: Petőfi iskola Egyéves tanfolyam, amelyet a DISZ vezetői, aktivistád részére rendezünk. Megismerteti a hallgatókat a szocializmus építésének néhány gyakorlati kérdésével, a párt ' és a DISZ munkájával, jelentőségével és a nemzetközi helyzettel. A propagandistáját a legképzettebb elvtársiakból, pedagógusokból, párt- vezetötoböl választja ki a DISZ szervezet. Elsősorban üzemekben, tsz-ekben, állami gazdaságokban szervezzük meg ezt az oktatási formát; Marxizmus—leninizmus alapjai tanfolyam Anyaga azonos a hasonló párt- oktatásd forma anyagával. Ezt a tanfalyamot azok részére javasoljuk, akik a Petőfl-iskolát a múlt évben eredményesein elvégezték. Ehhez a tanfolyamhoz propagandistát a párt-alapszervezettől, vagy a pártbizottságtól kérjen a DISZ. Ifjúsági akadémia Az ifjúsági akadémiák szervezését elsősorban nagyobb községek kulturotthonaiban javasoljuk. Az előadássorozat anyagát a fiatalok 'érdeklődési körének megfelelően válogassuk össze. Az előadásokra a fiatalok korlátlan számban jelentkezhetnek. Az akadémián, a DISZ-szervezet kérésére központi előadók is tartanak előadásokat. A tanfolyam vezetőjének a képzett pedagógust, vagy a kultúrotthon igazgatóját kérjük fed. Az előadások témája sokféle lehet, pl.: Merre tart a világ? — Van-e szellem, lehet-e hipnotizálni? — Barátság, szerelem. — Irodalmunk gyöngyszemei, stb., sitb; Olvasó-körök A „Hősök voltak" c. könyv anyagából, mélyet az év folyamán a „Karunk hősei, korunk harcai” c. könyvvel egészítünk ki, bármelyik DISZ alapszervezetben lehet olvasókört indítani. Ennék keretén belül felolvasásokat, beszélgetéseket tarthatunk a fiatalok számára. Helyes, ha az olvasókörök foglalkozásaira a munkásmozgalom régi harcosait, jelenlegi vezetőit is meghívjuk s azok elmondják élményeiket. Kérdezz—felelek körök A fiatalokat érdeklő problémákról, kül- és belpolitikai kérdésekről tájékoztató jellegű oktatási forma ez. Vezetője lehetőleg képzett párt- vagy DISZ funkcionárius, tanácselnök, vagy kiváló politikai tudású pedagógus legyen. Szakmai oktatás Arra törekedjünk, hogy a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok többsége résztvegyen az ezüstkalászos tanfolyamokon. Ahol ezt nem lehet megszervezni, indítsunk 8—10 előadásból álló agrotechnikai tanfolyamot, j ólképzett mezőgazdasági szakember vezetésével; Az élmúlt évi hasznos tapasztalatok alapján szélesítsük ki a szakköri munkát is — kosárfonó, faragó, főző, kézimunka, stb, szakkörökkel. Az oktatási forma kiválasztása a fiatalok kérése, akarata szerint az alapszervezet joga. Ez növeli a DISZ alapszervezetek felelősségét, az ifjúság aktivitását az oktatásban való részvételben. Már most fogjunk hozzá az előkészítéshez, mert csak így érhetünk el további sikereket. A DISZ Megyei Végrehajtó Bizottsága. Eden besséde a szuezi kérdésről A Szovjetunió Kommunista Pártja taposzfolotaibél A pártszervezet nem tűri meg az intrikusokat A Len ingradszkaja Pravda című lap „Akárcsak a mesében” című tudósításában ismerteti a „Metallo- kombinat” gyárban lezajlott beszámoló- és vezetőségválasztó taggyűlést. A taggyűlés viharos volt. A kommunisták részletesen megvitatták a beszámolót, s ennek során beszéltek a pártvezetőség felületes, bürokratikus módszereiről, arról, hogy a pártmunkából hiányzik az élet, hogy a vezetők elszakadtak az emberektől; A kommunisták megjegyezték, hogy a gyárban hiányzott a hatékony együttműködés a gyár igazgatója, helyettese és a főmérnök között. Ez kedvezőtlenül befolyásolta az ügyviteli apparátus munkáját, sőt az egész vállalat tevékenységét. „A vállalat vezetői gyakran, ahelyett, hogy operatívan oldották volna meg az egyes kérdéseket, elkezdtek „labdázni", és az ügyeket igyekeztek lerázni magukról.” A gyár vezetősége és a pártvezetőség sem tudta kellő módon összehangolni munkáját. Sőt, mi több, külön-külön működtek. Ilyen körülmények között, jegyzi meg a lap, kedvező terep nyüt azok számára, akik szeretnek intrikálni. Ezek kevesen vannak, de azért sikerült nekik, amint mondani szokták, megkeverni a kását, a szervezet figyelmét élvonni a legfontosabb kérdéseinél. „Az intrikusok a beszámoló- és vezetőségválasztó taggyűlésen is kimutatták a foguk fehérjét. A többi között felszólalt Novotndj, a szállítási osztály vezetője. Olyan kérdésekről kezdett beszélni, amelyeket a szervezet már megoldott, megpróbált ettyan gyanús levelekre hivatkozni, amelyeket ő maga sugalit. A taggyűlés részvevői követelték, hogy Novotndj hagyja el a szószéket- Ezzel kívánták hangsúlyozni, hogy a pártszervezet nem tűri meg az intrikusokat, ilyen határozott fellépést a pártvezetőség a beszámolási időszak folyamán egyszer sem tanúsított." A Leningradszkaja Pravda e tudósításában helyesen domborítja ki azt, hogy harcolni kell az intrikusok ellen, azok ellen, akik szeretnek a zavarosban halászni. Krisna Menőn képviseli Indiát a londoni értekezleten London (MTI). A londoni rádió értesülése szerint Krisna Menőn tárcanélküli miniszter fogja képviselni Indiát a londoni értekezleten. Uj Delhiben úgy tudják, hogy Krisna Menőn Londonba utazóban megszakítja útját Kairóban, hogy Nasszerrel találkozzék. Eisenhower megbeszélést folytatott Dulles-szel Washington (MTI); Eisenhower elnök szerdai sajtóértekezlete után félórás megbeszélést folytatott Dulles külügyminiszterrel — jelenti a Reuter. Dulles a megbeszélés után elmondotta az újságíróknak, hogy a szuezi kérdésről volt szó, de részletesebb felvilágosítással nem szolgált. Távolkeleti amerikai parancsnokság nem engedi be Okinavára a Japán Szocialista Párt küldöttségét Tokió (MTI). Mint az AP jelenti, az Egyesült Államok távolkeleti parancsnoksága visszautasította a Japán Szocialista Pártnak azt a kérelmét, hogy hattagú kül- c-öttségét engedjék be Okinavára, hogy megvizsgálja az amerikai föld- foglalások következtében a szigeten előállott helyzetet; London (MTI). Eden angol miniszterelnök szerdán este televízión közvetített rádióbeszédet mondott a szuezi kérdésről. Elöljáróban azt hangoztatta, hogy Angliának nem áll szándékában erőszakos úton megoldani a szuezi kérdést, hanem a legszélesebbkörű nemzetközi megegyezésre törekszik. Ezért hívták össze a londoni értekezletet — mondotta —, amelyre már tizenkilenc ország elfogadta a meghívást s eddig még egy ország sem utasította el az értekezleten való részvételt. Eden részletesen beszélt a Szűezi- csatorna nagy fontosságáról valamennyi ország, de különösen Anglia szempontjából, s azután rendkívül éles támadást intézett Egyiptom, elsősorban Nasszer elnök személye ellen, a csatorna államosítása miatt. Azt állította, hogy Angliának nincsen nézeteltérése sem Egyiptommal, sem az arab népekkel, kizárólag Nasszer elnökkel, s kijelentette, Anglia „nem fogadhat el olyasfajta egyoldalú, fosztogatással egyenlő cselekményt, mint a csatornának egyetlen ország által való kisajátítását”. A miniszter szerint Egyiptom most olyan helyzetbe került, hogy ha viszályba keveredik valamely országgal, egyszerűen nem engedi át hajóit ezen a nemzetközi víziúton. Az angol miniszterelnök a továbbiakban azt mondotta, hogy „míg a csatomatánsaság a felhalmozott összegeket a csatorna fejlesztésére, tehát nemzetközi célokra kívánta fordítani, addig Egyiptom a befolyó összegeket az asszuáni gát építésére, tehát kizárólag csak egyiptomi célokra kívánja beruházni. Mindent él kell követni — mondotta beszéde végén Eden —, hogy a Ipndoni konferencia békésen rendezze a szuezi kérdést, de — tette hozzá — „a kockázat sokkal nagyobb, semhogy Anglia elmulaszthatta volna katonai elővigyázatossági intézkedéseinek megtételét”. A Mongol Népköztársaság külügyminisztériumának nyilatkozata a szuezi kérdésben Ulan-Bator (TASZSZ). Az Unem című lap közli a Mongol Népköztársaság külügyminisztériuma szóvivőjének nyilatkozatát a Szuezi-csatorna államosításáról, A nyilatkozat rámutat arra, hogy az egyiptomi kormány teljes joggal államosította a Szuezi Csatorna Társaságot, az államosítás Egyiptom szuverén jogaiból fakadt, ezért az egyiptomi kormány elhatározását a mongol nép és a mongol kormány melegen támogatja. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy teljesen alaptalan az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország külügyminisztereinek az a kijelentése, hogy a Szuezi Csatorna Társaság államosítása fenyegeti a csatornán való hajózás szabadságát és biztonságát. (MTI) A Szuezi Csatorna Társaság volt igazgatóságának ki hivó lépése Párizs (TASZSZ.) A párizsi sajtó jelentése szerint a Szuezi Csatorna Társaság volt igazgatósága azzal az ajánlattal fordult a csatormánál működő európai származású tisztviselőkhöz, hogy térjenek vissza Európába. Az igazgatóság „busás jutalmat" helyez kilátásiba ennek fejében. Amint a Paris-Presse Intransi- geamt című párizsi lap megjegyzi, az ilyen lépéseik arra irányulnak, hogy fokozzák a nyugati hatalmak „hidegháborúját" Egyiptom ellen és megkíséreljék megbomlasztani a forgalmat a csatornán; A francia demokratikus közvélemény élesen elítéli ezeket a provokációs lépéseket. (MTI.) Az Egyesült Államok nem sziin’ette be Egyiptom irányában vállalt régebbi segélykötetezettségeit Washington (MTI). Az amerikai külügyminisztérium szerdán közölte, hogy az Egyesült Államok nem vonta vissza Egyiptom irányában vállalt korábbi segélykötelezettségeit — jelenti a Reuter. Becslés szerint a nemzetközi együttműködési hivatal közéi 36 möliő dollár összegű segélyt nyújtott Egyiptomnak különböző árukészletekben. A jelenlegi külföldi segélyprogram további 27 millió dollár értékű segélyt helyez kilátásba, de ezt nem tekinti kötelességének. fl német népnek meg kell védeni a Német Kommunista Pártot a betiltástól - mondotta Max Reimann Berlin (MTI.) Max Reimann, a Német Kommunista Párt első titkára a Deutschlandsender demokratikus rádióban beszédet mondott. Felszólította Németország népét, védje meg a betiltástól a Német Kommunista Pártot s ezzel A PRAVDA-PART Irta: J. Korolkevics, a szovjet délsarki expedíció geológiai-földrajzi különítményének vezetője Ilyen nevű partot ma még nem találunk az Antarktisz térképén. De nemsokára új térképek jelennek meg és ezen már rajta lesz a Pravda-part elnevezés. E helyre, amely a 66”33 déli szélesség, 93”00 teleti hosszúság körül található, 1956 január 13-án léptek először szovjet emberek és a sziklákon és a jégmezőn felépítették a Mimij obszervatóriumot. Ezt a partot a Davis-tenger hideg hullámai verdesik. A Mvrnijtől 90 kilométerre északra fekszik a Drygálski-sziget, másfél-két kilométerre sziklás szigettenger közepén a Haswell-sziget fehérük. Nyugatra a Vilmos-föld terül el, rajta a Fílchner foknál a kialudt Gaus- berger-tűzhányó. Keletnek a Mary királynő földje, a Shakleton jég- self, a Knox oázis húzódik. A múlt század elején ezt a körzetet két expedíció is. felkereste: a német expedíciót E. Drygalski, az ausztráliait D. Marosom vezette. A körzetet ■feltérképezték és a figyelemreméltóbb helyeknek nevet adtak. A partot azonban, ahol most a Mir- nij van, eddig senki se tanulmá- *nyozta, senki se lakta, most mi Pravda-partnak neveztük el. A geológiai-földrajzi különítmény, jóllehet a hajók kirakása és az obszervatórium építése erősen igénybe vette, megérkezés után azonnal hozzálátott a tudományos kutatáshoz. Pével Voronov geológussal és Leonyid Dőlgusin glacialógussal együtt már január 22-én 370 kilométer mélyen behatoltunk a Mimij mögé. Egy hétig a Shackletonrál elnevezett délkeleti terület oázisán végeztünk megfigyeléseket, március 2-től 4-ig a Haswell szigeteket tanulmányoztunk, ezenkívül számos apró kutatómunkát végeztünki Milyen is hát ez a Pravdapart I A kontinens jégmezőit meredek sziklafal — 15—20 méter magas torlasz választja el a tengertől. Ez a torlasz sokszáz kilométer hosszú és nyugaton a Nyugati-selfig, keleten a Helena-jégmezőig és a Shackleton seifig húzódik. A kontinens mélyén beleolvad a nagy jégmezőbe és a Pioner-körzetben kupolaszerű hegyet képezve eléri a 2700 méter magasságot. A Pravda-partnál a gleccser négy fjordszerű kijáraton át jut el a tengerhez. Geológusaink megállapították, hogy az Antarktisznak ez a része ősrégen kialakult rétegekből — főként gneiszből, gránitból és diabázból áll. Homokkövet és konglomerátumot az ősi településeken keveset találunk, ebből inkább a morénákban gyűlt össze nagyobb mennyiség, mégpedig hömpölygő formájában, amelyet a gleccserek a kontinens belső részeiből hordtak ide, Ezek a görgelékkövek és jégcsikoik, amelyet a magasabb sziklákon is felfedezhetünk, azt mutatják, hogy az Antarktisz e területén ezelőtt az eljegesedés sokkal nagyobb mérvű volt és a jégmezők legalább 400 méterrel voltak vastagabak, mint ma. A megfigyelésekből arra is következtethetünk, hogy a jégmezők mozgása nem mindenütt egyforma. A jég a Mimiitől délre elég gyorsan mozog — havonta több métert tesz meg, de az obszervatóriumi rádió adó- — és vevőállomásainak körzetében szinte egyhelyben áll. Ez azzal magyarázható, hogy az eredeti, gleccseralatti terepdomborulat erősen szaggatott. A kisebb-nagyobb dombokkal tarkított, jégmentes terület körülbelül 500 négyzetkilométer kiterjedésű. Megfigyeltük, hogy az itteni sziklák a fagyok és a szelek következtében gyorsan elporladnak. A gödrök, beszűrödések, üregek szaggatta terület ennek következtében olyan, mint egy mézes lép. Az Antarktisz hideg sivatag. Itt nemigen terem meg a növény. Helyenként a sziklákon zúzmóval, a hasadékokban, a kövek között mohával találkozhatunk. Az oázisokon, aho l sok a tó é s patak, kis mennyiségben parányi moszatak tenyésznek. A zord éghajlati viszonyoknak és a rendkívül szegény növényzetnek tudható be, hogy a kontinensen semmiféle állat nem él. Állatot itt csak a tengerben találunk: apró rákokat, puhatestűeket, tüskés-bőrűeket és halféléket, amelyek táplálékul szolgálnak a Déli sarkon élő fókáknak és bálnáknak. A bálnák közül leggyakrabban a csuka-bálnával és a kardszárnyú delfinnel találkoztunk; ez utóbbi félelmetesebb, minta cápa. A nyári hónapokban — januárban, februárban, márciusban — a jégtömbökön a Pravda-part közelében sok fókát láttunk, ezek nagyrésze az antarktiszi tél elején a partról a Dry- gailski-szigettől északra eső jéghegyek szélére vonult. Nagy ragadozó fókákkal — tengeri leopárdokkal jóval ritkábban találkoztunk. A szárnyas világot itt a pingvinek képviselik. A császárpingvin szép, nagy madár, súlya az 50 kilogrammot is eléri. A sziklai pingvinek kitűnő úszóik, sokkal kisebbek és mozgékonyabbak a császárpingvi- nekmél. A Haswell-szigeték környékét, ahol óriási sziklai pingvinkolóniákat fedeztek fel, védett területnek nyilvánították. A sziklai pingvinek, miután felnevelték fiókáikat, a hideg beálltával északra húzódtak. Helyükben megjelentek a császárpingvinek. Áprilisban a fészkek körül mintegy 20 000-et számoltunk össze. Expedíciónk csak most fogott hozzá a Déli Sark természeti jelenségeinek tanulmányozásához, de már eddig Is sok érdekes és fontos adatot gyűjtöttünk. Légi fényképező csoportunk a partvidéket többezer kilométer hosszúságban — a Nyugati Selftől a Knox-partig — többször is lefotografálta. A beröpülé- sék, a kontinens mélyén és a jégmezőn folytatott repülő-felderítések újabb értékes anyagot szolgáltattak, egyúttal védelmezze a nyugatnémet ifjúságot a kényszersorozástól. „Óvjátok meg a Német Kommunista Párt legalitásának megvédésével a szociáldemokrácia és minden ellenzéki párt jogát arra, hogy szembeszállhasson az Adenauer- kormánnyal, hogy a bel- és külpolitika irányvonalának megváltoztatásáért küzdhessem; Védjük meg a munkások és a dolgozók jogait” — mondotta többek között Max Reimann; Elitélték a Tűrök Köztársasági Néppárt főtitkárát Isztambul (MTI). Szerdán 6 havi börtönre és ezer török font pénzbírságra ítélték Kaszim Guelc- ket, a Török Köztársasági Néppárt (ellenzéki párt) főtitkárát — jelenti az AFP. Alvóit a vád ellene, hogy megsértette azt a törvényt, amely betiltja a tüntetés jellegű felvonulásokat és csoportosulásokat. Szudánt miniszterelnök cikke hazájának politi- kájáról Khartum (MTI). Abdullah Khalil szudáni miniszterelnök a Sudan El Gadida című lapban megjelent cikkében leszögezi: A Szuezi-csatorna államosításáról szólva ezt írja: „Kötelességünk helyeselni azt, ami jogos és a probléma tanulmányozása után arra a meggyőződésre jutottunk, hogy Egyiptom jogosan járt el, amikor államosította a csatornát.” „Szudán határozott semlegességi politikát folytat s az utóbbi hetek eseményei sem késztethetik semleges álláspontjának átértékelésére,”
