Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)
1956-08-22 / 195. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1356. augusztus 22 PXRT^IET ★ Jólképzelt, tapasztalt propagandistákra bízzuk a pártoktatást A propagandisták jelentős szerepet töltenek be a pártoktatás munkájában. Az ő felkészültségüktől függ, hogyan fejlődnek a hozzájuk beosztott hallgatók. Nem véletlen, hogy a Központi Vezetőségnek az új pártoktatási év feladatairól hozott határozata is hangsúlyozza az egyes tanfolyamok túlméretezet tsé- gével kapcsolatban: „Csak ott és annyi tanfolyamat szervezzenek, ahol és amennyi megfelelő képzettségű propagandista, illetve hallgató van" Az előkészítés során a szolnoki járásban értékeltük a múlt évi oktatás tapasztalatait, a propagandisták munkájának eredményeit. Az elmúlt évben járásunkban 86 elvtárs végzett propagandamunkát és többségük eleget tett pártmeg- b íratásának. Örvendetes dolog, hogy a propagandisták egy része, mint pl. Mari Kálmánné Rákóczi- f alván, Kállai elvtáns a Palotási Állami Gazdaságban, Kőműves elvtárs a héki Táncsics Tsz-ben és még többen a propagandisták közül, a foglalkozáson kívül is sokat törődtek a hallgatókkal. Az Ilyen tanfolyamokon kevesebb volt. a hiányzás, a foglalkozások tartalmasabbak voltak. A propagandista elvtársak nagyrésze már többéves tapasztalattal rendelkezik. Trencsényi elvtárs a Tisza Cipőgyárban 5 éve tanít. Alapfokú szemináriumot vezetett először, s ma már ugyanazokat a hallgatókat a politikai gazdaságtan II. évfolyamán tanítja. Kiss János- né elvtársnő ugyancsak öt éve vezet szemináriumot. Lehetne több hasonló példát is felsorolni. Ezeknek az elvtársaknak a felkészültsége egyre jobb, sok értékes tapasztalatot szereznek és ami a legfontosabb, megbecsülik a propaganda munkát. Varrnak olyan propagandistáink is, akik nem régóta végzik ezt a munkát, de komoly erőfeszítést tettek, hogy eredményesen vezessék a tanfolyamot. Ezeket az elvtársakat továbbra is megbíztuk propaganda munkával. Az új oktatási évben az eddiginél is nagyobb követelmények állnak az elvtársak 3lőtt, hiszen — a KV határozat is kimondja: „A párt- oktatás fő feladatának kell tekintenünk, hogy önálló marxista gondolkodásra nevelje a kommunistákat." A propaganda munkának szorosabban kell kapcsolódnia az élethez, fel kell számolni a betűrágást, a dogmatizmust. Olyán propagandistákra van tehát szükség, akik fel tudják kelteni a hallgatók érdeklődését és világosan, érthetően tisztázzák az egyes elvi kérdéseket. A propagandisták kiválogatásánál mindezt figyelembe vettük s éppen e miatt 14 elvtársat nem bíztunk meg propaganda munkával: PL Nagy Mihály elvtáns a Martfűi Állami Gazdaságban vezetett tanfolyamot, de sorozatosan nem járt el konferenciákra, így az ő szemináriumát sem tudta megtartani, vagy Egyed Mátyás elvtárs, aki hibás abban, hogy a kőtelki Petőfi Tsz-ben még kezdetben abbamaradt a tanfolyam. Vannak olyan elvtánsak is, akik lelkiismeretesen végezték munkájukat, de jelenlegi képzettségüket a követelmények túlhaladják. Ezeket most nem bíztuk meg, de gondoskodni kell arról, hogy a nekik megfelelő tanfolyamon képezzék magukat s a jövőben ismét propagandisták lehessenek.- ^— Járásunk területén a propagandisták kiválogatását megkönnyítette, hogy a vezetők körében jelentősen nőtt a propagandamunka tekintélye. A járás vezetőinek zöme végez propagandamunkát. A Járása Tanács vezetői, községi tanácselnökök, állami gazdasági igazgatók, a járási pártbizottság munkatársai és titkárai tanfolyamot vezetnek. Az új propagandisták többsége vezetőkből és értelmiségi dolgozókból áll. Mig az elmúlt évben kilenc értelmiségi dolgozó volt propagandista, ez évben huszonhármán vállalták ezt a feladatot. Eddigi tapasztalatunk az, hogy az értelmiségi dolgozókra bátran számíthatunk, mert a múlt évben valamennyien jó munkát végeztek. Például Szur- gyi és Hir elvtársak Tiszaföldvá- ron. Az előkészítés során a járási pártbizottság részéről legtöbb propagandistával beszélgettünk. Az értelmiségi dolgozók — pl. Cétényi Lászlóné, Guttman Mária elvtársnők, vagy Roch Géza elvtárs, a Szolnoki Gépállomás mérnöke — örömmel vállalták ezt a megbízatást. A propagandisták kiválogatását gondosan készítettük elő. Az eddigi eredmények biztatóak, de a propaganda munka megjavításának ez még csak az egyik feltétele. A járási pártbizottság és a községi párt- bizottságok részéről sokkal hatékonyabb segítséget kell adni a propagandisták munkájához az egész oktatási év folyamán, hogy megfelelően emelni tudjuk a pártoktatás színvonalát: DONKÓ JOLÁN a Szolnoki Járási PB oktatási felelőse Az NKP volt, van és lesz«., A lig egy hónap teört el azóta, hogy a bonni szövetségi gyűlés megszavazta a hadkötelezettség bevezetését Nyugat-Né- metországban. Az elmúlt héten, pénteken délelőtt fjedig Karis- ruheban elhangzott az ítélet, amely „alkotmányellenes‘’-nek minősíti és betiltja a Német Kommunista Pártot. S hogy ez nem csupán a német újraegyesítésért, a békéért egyedül következetesen síkra- szálló párt, a Kommunistta Párt és a kommunistáit üldözését jelenti, arra világosan utal a nyugatberlini Tagesspiegel megjegyzése. Eszerint az ítélet, gyakorlatilag minden haladó szervezetet érint. Max Reimann elvtárs és a Német Nemzeti Front Országos Tanácsa még az utolsó órákban is figyelmeztette erre a szociáldemokrata párt vezetőit. Karl Raddatz, a Német Egység Bizottságának tagja nyílt levélben emlékeztette Erich Ollenhauert, a Német Szociáldemokrata Párt elnökét arra az 1923 tavaszán tett közös fogadalmukra, hogy „mindig a demokráciáért és a békéért fognak küzdeni... A Német Kommunista Párt betiltása merényletet jelent közös életművünk ellen’*— írta Kari Raddatz és hozzáfűzte: „Remélem, hogy te, mint régi harcostársam, a magdeburgi munkásmozgalomban érvényesíteni fogod befolyásodat a reakció e merényletének megakadályozására.’* De Olienhauer és a Szociáldemokrata Párt többi vezetője ezt nem tartotta fontosnak, mondván, hogy a Kommunista Párt betiltása nem számottevő, mert nem jelent nagy erőt. Ügy tűnik, mintha ismétlődne a történelem. Hitler is a hadkötelezettség bevezetésével és a Kommunista Párt betiltásával kezdte 1933-ban. És hogy mivel folytatta, túlságosan jólismert a világ népei előtt. A Szociáldemokrata Párt vezetőiben akkor sem a munkás- osztály egyetemes érdekei, nem a követelményekkel számoló józan ész, hanem az elvakult kommunistaelienesség kerekedett felül. Valóban ismétlődne a történelem? Természetesen nem. Legfeljebb Adenauerék szeretnék, ha így lenne: Köztudomású, hogy ma az NKP kis párt Nyugat-Németomzág- ban. Miért fél mégis Adenauer és a mögötte álló milliomosok és militaristák klikkje a Kommunista Párt legális működésétől? Nyugat-Németoxszág mai helyzetét a mély politikai erjedés jellemzi. A lakosság legkülönbözőbb rétegeiben találtak visszhangra azok a célkitűzések, amelyeknek éppen a Kommunista Párt a legkövetkezetesebb hirdetője. A legkülönbözőbb társadalmi körök emelik fel szavukat a német újraegyesítés érdekében, a nemzetközi feszültség enyhüléséért, az Európai Kollektív Biztonság megteremtéséért, a Szovjetunióhoz fűződő diplomáciai kapcsolatok teremtette lehetőségek kihasználásáért. A militartzálás Ademauer-i politikáját elutasító dolgozókhoz csatlakozott két olyan párt is, amely a bonni kormánykoalíció tagja volt: az áttelepültek pártja és a Szabad Demokrata Párt. E két p&rt sokmillió kispolgárt felölelő bázisra támaszkodik, amely felnyúlik egészen az ipari és pénzügyi körökig. Nagyszabású árvédekezési ás belvízrendezési munkát végeznek a megyében A Vízügyi Igazgatóság dolgozói megértéssel fogadták a Központi Vezetőség határozatát, az országgyűlés tanácskozását, mely többek között foglalkozott a mezőgazdaság fejlesztésével s megszabta azt is, hogy ennek érdekében milyen mértékben kell fokozni az ár- és belvízvédelmi felkészültséget. Nagy feladat jut nekünk ezekből a munkákból. Ebben az évben is már jó néhány ezer hold területet mentettünk meg a pusztító ártól és belvíztől. — Több jászsági község mentén megerősítettük a gátakat és újakat építettünk. Alattyánmál pl. 8000, Jánoihidán 11 000, Jász- fényszarun 2200 köbméter töltést készítettünk, a Zagyva felső folyásán kotrógépünk 31 000 köbméter földet emelt ki. Az első félévben összesen mintegy 834 000 köbméter földet mozgattunk meg. — Ez olyan mennyiség, melyből kereken 60 000 vasúti kocsit lehetne megrakni és ez légvonalban Budapesttől Berlinig érne. Ezzel tervünket nemcsak teljesítettük, honem több mint 12 százalékkal túlszárnyaltuk. A megnövekedett feladatok kemény helytállást követelnek dolgozóinktól. Csőke József, Fehér László, Kormos János és még többen mások kubikosaink közül több mint másfélszeresem teljesítették normájukat. Műszaki dolgozóink sokat tettek a technika fejlesztéséért. PL Szabó Tibor és Boros JóEzer előfizetőre van a Jászkunságnak A TTIT megyei szervezete 1954- ben stencilezett kiadványként jelentette meg a Jászkunságot. Az ismeretterjesztő kiadvány köré hamarosan a megye legjobb történészei, néprajzosai, műszaki dolgozói, orvosai csoportosultak és tudományos tapasztalataik ismertetésével igen érdekessé, olvasmányossá tették a Jászkunságot. Ezért határozták el, hogy folyóirattá alakítják át és 1955-től nyomtatásban jelentetik meg. A Jászkunság a legjobb vidéki ismeretterjesztő folyóirattá vált, amelyről gyakran cikkeznek az országos lapok és anyagából sűrűn közölnek részleteket is. Jelenleg a megyében ezer előfizetője van a Jászkunságnak. Terjesztését nemrég a posta vette át és a jövőben az ország minden részében árusítani fogják; zsef olyan iszapkotró gépet szerkesztettek, mellyel az évek óta megoldatlan problémát, a csatornák iszaptalanítását lehet elvégezni nehéz testi munka Igénybevétele nélkül. A termelés mellett nagy gondot fordítottunk dolgozóink ellátására és szociális helyzetük további javítására. Szolnokon a Tófenék utcában kb. 50 000 forintos költséggel új munkásszállást építettünk, mely a napokban elkészülA munka nagy része azonban még hátra van. A III. és IV. negyedévben sokat kell tennünk a Tisza, Zagyva és Tama árvédelmi biztonságának fokozásáért, Feltétlenül fontos, hogy a kulturterüle- tek megvédése érdekében nagyobb gondot fordítsunk a védőtöltések jókarbam tartására, ezenkívül, a Tisza medrének szabályozására, mer t a víz mái' sok helyen megközelítette védőtöltéseinket. Az idei belvízkárok nagyobb veszélyt jelentettek 'ott, ahol a belvízcsatornákat öntözésre is használták. Ezért a belvízcsatornákból öntözött területeket fokozatosan magasvezetésű. különálló öntözőcsatornákkal kell ellátnunk. Ezek építése folyamatban is van. Gás- tyás környékén kb. hárommilliós beruházási költséggel építünk új öntözőcsatomákat. Épül még mintegy háromkilométeres hosszúságú új belvízlevezető csatorna is az abonyi szakaszmérnökség területén. Egyben a meglévő csatornákat is felújítjuk, eredeti állapotában helyreállítjuk, iszaptalanítjuk és gaztalanítjuk. Vincze Vendel Vízügyi Igazgatóság Az utóbbi időben tehát megnövekedett és megerősödött Adenauer ellenzéke. Jövőre pedig parlamenti választások lesznek! A Kommunista Párt elleni fellépésével Adenauer meg akarja akadályozni az ellenzék választási győzelmét, meg akarja akadályozni, hogy az enyhülés és a békés fejlődés irányában tett gyökeres fordulat következzék be a nyugatnémet politikában: Emellett bizonyára szerepet játszik Izland példája is. Ez a kis ország, ahol a Kommunista Párt legutóbb bejutott a kormányba is, NATO-tagsága ellenére, függetlensége védelmében követeli az amerikai csapatok távozását. Hasonló helyzet kialakulása Nyugat- Németországban — az említett fejlemények arra mutatnak, hogy ez nem lehetetlen — Adenauer és vele együtt a militarista politika bukását jelentené. Ez tehát a „nagy félelem’* magyarázata, ezért ketlett betiltani a Kommunista Pártot. De amint a Német Kommunista Párt elnökségének a karlsruhei pen-el kapcsolatos nyilatkozata mondja, „amit Hitler, Coring és Himmler nem tudott megvalósítani, azt megannyira sem fogja elérni Adenauer, Schröder és Lex. A Német Kommunista Párt volt, van és lesz:: Van és lesz, mert létéért, legális működéséért nemcsak a kommunisták emelik fel szavukat Németországban és a világon mindenütt. A haladó erők tanultak a múltból és nem engedik meg a történelem ismétlődését. A „huszonkettő” tanácskozása a szuezi-kérdésről az elmúlt héten csütörtökön megkezdődött. így nevezik nyugaton a részvevő államok száma után az angol—francia— amerikai kezdeményezésre Londonban összehívott értekezletet. Lehetséges, hogy a fenti macskakörmök közé tett titulussal a nyugati sajtó ezúttal is csupán hagyományos rövidítési szenvedélyének hódol, mégis a „huszonkettő” elnevezés akaratlanul is arra emlékeztet, hogy a londoni Lanchester-House tanácsterméből hiám zik további huszonkettő. a Szuezi-csatorna használatában közvetlenül érdekelt állam képviselője. S nincs jelen a tárgyaló asztalnál a legfőbb érdekelt fél — Egyiptom. Az értekezletet kezdeményező angol, francia és amerikai kormány igyek-zett a saját szájaíze szerint összeállítani a meghívandó országok listáját. Nem hívtak meg számos olyan országot — közöttük Magyarországot, amelyeknek nemzetközi szerződéseken alapuló jogigényük van a részvételre és nem vonták be az elsősorban érdekelt Egyiptomot az értekezlet előkészítésébe. Az értekezlet megszervezésének ezek a körülményei is arról tanúskodnak, hogy a meghívó hatalmak tulajdonképpen valamiféle bírósági tárgyalásra gondoltak — a vádlottak padján persze Egyiptommal — nem pedig igazi, egyenjogú szuverén államok között szokásos tárgyalásokra. Ezt az elképzelést Pi- neau francia külügyminiszter egészen nyiltan meg is fogalmazta: — „Sajnálom, hogy Egyiptom nem vesz részt az értekezleten, mert vé* leményem szerint egy perben *-i A londoni értekezlet mert hiszen ez is per lesz — a vádlottnak mindig alkalmat kell adni arra, hogy védekezzék". Köztudott, hogy ezt a reménybeli „bírósági tárgyalást” még a gyarmatosítás diplomáciájának történetében is párját ritkító kardesörtetés előzte meg. Az Egyiptomra zúduló rágalmak és fenyegetések özöné- nek, a harcias nyilatkozatoknak és az erőszakra felhívó sajtókampánynak a kelet felé irányuló hadihajók és nehézbombázók szolgáltattak drámai hátteret. A londoni értekezletet megelőző héten azonban már világossá vált, hogy a gazdasági és politikai nyomásnak, a zsarolásnak és a katonai fenyegetésnek ez a kombinált hadművelete összeroppan, és az Egyip-. tóm elleni perből, amelyről Pineau beszélt, nem lesz semmi. Az első tárgyalási napok után még túlságosan korai lenne jóslatokba bocsátkozni az értekezlet végkifejlődését illetően. Annyit azonban máris látni lehet, hogy az angol és francia hivatalos körök harciassága kezd alábbhagyni, a kedélyek lassan lecsillapodnak és az ülésteremben felülkerekedik a józan álláspont, A küldöttek nyugodtan, meggondoltan, gyakorlati érvekkel folytatják az eszmecserét. Milyen tényezőknek tulajdonítható, hogy a páratlanul rossz előjáték után a londoni tárgyalások most mégis kedvező irányba fordulnak? Hogy csak a legfontosabbakat emeljük ki: Egyiptom állta fc állhatta a sarat, mert nem ő, hanem a kardesörtetők szigetelődtek el. Bátor függetlenségi harcát az arab világ teljes szolidaritása támogatta és Egyiptom népe napról napra érezhette a bandungi hatalmak és a szocialista tábor országainak rokonszenvét, erkölcsi-politikai támogatását. Másodszor: éppen a fentiekre, valamint az amerikai közhangulatra való tekintettel az elnökválasztás évében Anglia és Franciaország nem számíthatott az Egyesült Államok katonai támogatására. Emellett az amerikai diplomácia az általános imperialista érdekközösségen túl cseppet sem tartja szívügyének Anglia közelkeleti hadállásainak erősítését, sőt reméli, hogy az angol pozíciók megrendülését majd az amerikai olaj konzorciumok javára kamatoztathatja. Végül is, miközben a Szovjetunió egyértelműen támogatta Egyiptom jogos nemzeti követeléseit, ugyanakkor a szuezi-válság kirobbanásától kezdve rendkívül pozití , mérséklő szerepet játszott és ez a szerepe különösen szembetűnő most, a londoni érteke/.et munkájában. Történt-e előrehaladás a tárgyalások első hárem napján? A nyugati hatalmak álláspontjában bizonyos, fejlődést mutat az a tény, hogy az értekezleten nyiltan már fel sem vetették a felszámolt Szuezi Csatorna Társaság helyreállításának kérdését. Ez mindenesetre bizonyos alapot nyújt az ellentétes álláspontok további közeledésére. Másfelől azonban továbbra is szorgalmazzák, hogy hozzanak létre egy „nemzetközi szervet” a Szuezi- csatorn irányítására. Azaz kerülő úton ismét kétségbe vonják azt az elvitathatatlan tényt, hogy a Szu ezi-csatorna Egyiptom szerves é elidegeníthetetlen része. Ez újabb kísérlet arra, hölgy ; csatornát kivonják Egyiptom szu verénitása alól és új köntösbe öl lözte re ugyan, de lényegében ; volt Szuezi Csatorna Társ ságo csempésszék vissza. Az eddigi tárgyalásokból is Iát nivaló, hogy a kibontakozás csaki, az egyiptomi álláspont, — amelye sok ország támogat — figyelembe vételével történhet. Eszerint a: egyiptomi nép a Szuezi-csatorná saját elidegeníthetetlen tula.idoná nak tekinti, szavatolja azonban a: 1888-as konstantinápolyi konven ciónak megfelelően a csatom; használatának teljes szabadságát Egyi.- tóm kész az ENSZ keretébet összehívandó nemzetközi értekezie megvitatni a Szuezi-csatorn; jövőjét, ha ezen az értekezletet résztvesznek az összes érdekelt, : a csatornát használó országok kép viselői. Egyiptom elfogadhatónál tartí?’ .h°S/ a szabad hajózást nem zetközlig garantálják. Sepiiov elv társ, a Szovjetunió képviselőié en nek az álláspontnak szem előtt tar tasával tette meg javaslatait. A; ek' nyugati visszhangokból arr; lehet következtetni, hogv a nyugat hatalmak kiindulási alapnak tekintik a szovjet javaslatot. A most folyó londoni értekezie' nem érhet el végleges, megoldást s Szuezi-csatorna ügyében, a hiányoí képviselet és Egyiptom távolmaradása miatt. Ha azonban a józar megfontolás továbbra is uraikodc vonása marad ennek a konferenciának. akkor a mostani tanácskozás hidat verhet a végleges és minden érdekelt felet kielégítő rendezéshez^
