Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)

1956-08-22 / 195. szám

1956. augusztus 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nagyobb forgalom mint tavaly.. Beszámoló a szolnoki ünnepi vásárról Rekkenö volt a hőség a vásár mindkét napján. A hőmérő higany szála 30 fok körül mozgott, de in­kább felette volt. A vásár közönsége úgy, ahogy tudott, védekezett, az árnyékos helyeket kereste, hűtötte magáit, s ha végkép nem bírta, kiment a Tisza-partra, ott valamivel hűvösebb volt a levegő. Csak a kereskedelmi dolgozók nem tudtak ki­mozdulni, a sátrakban, a pavilonokban — különösen azokban, amelyekben ruhákat árusítottak — a me­leg még jobban megszorult, még jobbam, fojtogatott a hőség. Ezért először is szóljon a vásári beszámoló a két nap hőseiről: a kereskedelem, a vendéglátóipar dol­gozóiról, akik igen nehéz körülmények között tel­jesítették feladataikat. Számba kell vennünk azt is — és itt elsősorban a vidékről bejött dolgozókról van szó, — hogy a ke­reskedelmi alkalmazottak szombattól kedd reggelig állandóan talpon voltak, igen keveset aludtak. És azt is el kell mondanunk, hogy a nagy igénybevétel ellenére a kereskedelem és a vendég­látóipar dolgozói nagyon rendesen, türelmesen, leg­többje jókedvűen szolgálta ki a vásár látogatóit. A két nap alatt számottevő panasz az elárusítókkal szemben nem hangzott el, csupán a vendéglátóipari egységekben türelmetlenkedtek, hói jogosan, hói jogtalanul az éhes és a szomjas emberek. A vásár mintegy 80.000 látogatója nevében mon­dunk köszönetét a kereskedelmi és a vendéglátó­ipari dolgozóknak helytállásukért. Öt és félmillió forint értékű textiláru, egymillió forint értékű étel és ital... Az ünnepi vásár forgalma 9 mól- ’ lió 700.000 forint volt. összegsze­rűen ez 500 ezer forinttal keve­sebb, mint a múltévi forgalom. Árumennyiségben azonban több. A vásár forgalmának több mint felét, öt és fél millió forintot a tex­tilkereskedelem bonyolította le. A május l-i áileszállítás a textil­áruknál mintegy 10 százalékos volt, ez annyit jelent, hogy ugyanazon összegért 10 százalékkal több ruha­nemű és méteráru került a fo­gyasztókhoz, mint egy évvel ez­előtt. 1955-bíen a vásárra mindössze 3 vagon zománcedény került, s az első órákban elfogyott; Kerékpárt és tűzhelyet szintén csak az első órákban vásárolhattak a szerencsé­sek, motorkerékpár pedig egyálta­lán nem volt; Az elmúlt egy év alatt mindezekből a cikkekből — a motorkerékpárt kivéve — feltöd- töttük a falusi üzleteket, így az idén már ezen áruk iránt nem je­lentkezett olyan hatalmas vásárló­igény. Zománcedény, kerékpár, tűz- hély annyi volt a vásáron, hogy még maradt is. De azért volt három hiánycikk: női kerékpár, motorke­rékpár és bútor; A többi vásárhoz viszonyítva re­kordforgalmat ért el a vendéglátó- ipar; Egymillió forint értékű étel és ital fogyott, csaknem kétszerese a tavalyinak. Ez is emelkedő élet­színvonalunk egyik bizonyítéka. A múlt évben az ünnepi vásáron jóformán órákon belül felvásárolta a közönség a kenderes! földműves­szövetkezet hús- és szalonnafélesé­geit; Hús ellátásunk nagymérvű javulását bizonyította, hogy most annyi volt a sertésáru, hogy egyet­len húselárusító helyen sem fogyott el a portéka; Most utólag meg lehet azt is ál­lapítani, hogy a vásár rendezősége hibát követett el, amikor csak egy helyen állíttatott fel bizsutériát árusító sátrat. Ezen az egyetlen el­árusító helyen állandó volt a sor- banállás, olyan nagy volt a ke­reslet a különböző dísztárgyak iránt. Tavaly a húsáruért sem volt nagyobb a kereslet, mint az idén a női gyűrűk, brossok, fülbevalók, csecsebecsék iránt; A vásár rendőrségi krónikája A vásár első napján súlyos bal­eset történt. Molnár István, a két- pői Alkotmány Tsz tagja reggel kocsival jött be a vásárra, magá­val hozta feleségét és hároméves kisgyermekét; A lovak a Tisza-híd innenső végén megvadultak. A sze­kér felborult és kiesett belőle Mál­námé a kisgyermekkel együtt. A megvadult lovakat Molnár meg akarta fékezni, de nem tudta, azok megugrottak és a szekér pillanato­kon belül visszafordult a négy ke­rekére. Molnár, aki a kocsin ma radt, nem bírt a lovakkal, mivel a kocsi első saroglyája elveszett, így nem tudta hol megvetni a lábát, nem tudott elég erőt kifejteni a lovak megfékezésére. A megvadult állatok magukkal ragadták a sze­keret és a kocsist, berontottak a vásár területére, a megrémült em­berek alig tudtak kitérni az útjuk­ból. Az Állami Áruház előtt állt Kiss Lászióné, áld fagylaltot árult. 5000 iilőbelv a mezőgazdasági kiállítás vendéglőiben A vendéglátóipar a műit évi ta­pasztalatokat felhasználva, az idén gondosan felkészült a mezőgazda- sági kiállítás sok százezernyi láto­gatójának zavartalan kiszolgálásá­ra. A múlt évi négyezer helyett eb­ben az évben ötezer ülőhely várja a vendéglőkben és a kerthelylsé- gekfcen a közönséget. (MTI) A lovak nekirontottak a fagyl-altos- kocsdnak, az összetört, Kissnére rá­tapostak, úgy hogy az asszony lá­bain súlyosain megsérült. Kórházba kellett szállítani; A rendőrségi nyomozás megálla­pította, hogy Molnár nem felelős a balesetért, ő mindent elkövetett, hogy a megvadult lovakat megfé­kezze, azonban minden kísérlete hiábavalónak bizonyult; Ettől a balesettől eltekintve ér­demleges rendőri eset nem volt a vásár ideje alatt Ez pedig nagy szó és elsősorban annak köszön­hető, hogy a rendőrség egyrészt megakadályozta, hogy közismert bűnözők tevékenykedjenek a vásár területén, másrészt pedig az izgága részegeiket hazakísérte; A tombola nyerőszámai A tombola 11 főnyereménye kö­zül eddig kettőnek akadt gazdája. A múlt esztendőben a főnyere­ményt, a motorkerékpárt, Demény Mária szandaszöllősi lakos nyerte. Az idei nyertesek között ismét sze­repel Demény Mária, most egy férfikerékpár1 boldog nyertese; — Rajta kívül egy szolnoki lakos je­lentkezett, aki egy férfi öltönyt nyert. Mindez azt bizonyítja, hogy a két 125 köbcentis Csepel motor­kerékpár nyertese valószínűleg vi­déki, ezért nem jelentkezik a fő­nyereményért. FŐNYEREMÉNYEK? nyerőszám: 1 db. 125 cm3 motorke­rékpár , 125 cm3 motorke­rékpár , nőd kosztüm-anyag hozzávalóval , gyermekkerékpár , kukoricamorzsoló , gáztűzhely, palack­kal, gázzal 6695 45483 28249 41752 62295 14967 1 » férfi kerékpár 52419 1 *, női kerékpár 15311 1 „ férfi öltönyanyag hozzávalóval 60681 1 „ szőlőprés 53941 1 „ mosógép 57510 1 s, világvevő rádió 20945 500 FORINTOS ÁRUUTALVÁNY 27270, 8096, 6787, 6131, 78274, 3648, 63457, 42076, 77998, 2283, 10517, 35156. 500 FORINTOS ÄRUUTALVÄNYT NYERT: 2283, 3648, 6131, 6787, 8096, 10517, 27270, 35156, 42076, 63457, 77998, 78274. 200 FORINTOS ÄRUUTALVÄNYT 3411, 36219, 4238, 7505, 15593, 15884, 16055, 20066, 20256, 27013, 31500, 40987, 53197, 53375, 57042, 59301, 62935, 69709, 76577, 77547. Sarozatihúzással az alábbi értékű áruutalványt nyertek azok a tom­bolajegyek, amelyeknek három utolsó számjegye az itt felsoroltak valamelyikével megegyezik: 100 FORINTOS ÁRUUTALVÁNY: 387, 419, 687, 905; 50 FORINTOS ÁRUUTALVÁNY: 043, 087, 089, 112, 161, 424, 428, 738, 928, 987, végződésű tombolák. A vidéki nyerőknek nem kell be­utazni a tomboíautalványért; A tombolajegyet levélben küldjék be a MT kereskedelmi osztály Szol­nok, Kossuth-utca 2. szám címre, ahonnan postafordultával az utal' vényt megküldik. A szolnoki nyertesek utalványai­kat mind'ín nap 9 órától 17 óráig átvehetik a megyei tanács keres­kedelmi osztályán, L em. 175. sz. szobában, szombati napon 13 óráig. A tombolautalványok beváltási határideje: 1956 szeptember 10. I A Termény forgalmi Vállalat a Minisztertanács és rí SZOT vörös vándor* aásslajának birtokosa HASZNOS TUDNIVALÓK Fogyasztható-e a parathionnal permetezett gyümölcs? Igen, de csak abban az esetben, ha a legutolsó permetezés a gyü­mölcs felhasználása előtt legalább két héttel történt. Konzervnek már előbb is feldolgozható; Amennyi­ben a permetezőszerben DDT is van; úgy konzervgyári feldolgozás előtt 1 százalékos sósav oldatban kell megfürdetni a gyümölcsöt. Ismét jelentkezik az amerikai fehér szövőlepke Az amerikai fehér szövőlepke második nemzedéke megjelent és rendkívül nagy tömegekben árasz­totta el a gyümölcsösöket. A vegy­szeres védekezést, a Holló 10-zel való permetezést ezért mindenütt, ahol a kártevő fellépett, ismét el kell végezni, a lepke kártevésének elkerülése végett. Vállalatunk, a Szolnok megyei Terményforgalmi Vállalat ez évben már másodszor nyerte el a „Kiváló vállalat" címet. Az első félévi mun­kánk eredménye alapján pedig bir­tokosai lettünk a Minisztertanács és a SZOT Vörös vándorzászlajárnak is. Sikerünk arról tanúskodik, hogy valamennyi dolgozónk szívós és ki­tartó munkát végzett dolgozó né­pünk kenyerének biztosítása érde­kében. A begyűjtési munka jó meg­szervezésével értük él azt, hogy a beadási kötelezettség alá vont cik­kekből szabadfelvásárlási tervünket 107.4 százalékra teljesítettük. A leg­szigorúbb takarékossági szempon­tokat ügyelembevéve a forgalom­mal arányos költségeinknél 6, a for­galommal nem arányos költsé­geinknél pedig 7.58 százalékos meg­takarítást értünk ei; A lényeges költségmegtakarítással együtt több mint 500 ezer forint volt a nyere­ségünk; Az eredmény főként annak tud­ható be, hogy vállalatunk gazda­ságvezetése szorosan együttműkö­dik a pártszervezettel és a szak- szervezeti bizottsággal Nagyban hozzájárult sikereinkhez, hogy ez év első negyedében a szakszervezeti bizottság kezdeményezésére kdbon- tatakozott a telepek közötti ver­seny. Intenzíven hatnak a munkások szociális és kulturális igényeinek kielégítésére irányuló törekvéseink is. A nyári nagy-begyűjtés előtt 44 dolgozónak biztosítottunk ha­zánk legszebb üdülőiben helyet. A Tisza túlsó partján csónakházat építettünk és más szociális és mun­kavédelmi intézkedéseket is tet­tünk; A nagy kitüntetés, amelyet most kaptunk, még jobb munkára köte­lez mindannyiónkat. Azt akarjuk, hogy a második félév eredményei révén is birtokosai maradhassunk a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajának. Csáti Lajos, Szolnok; A vidéki könyvrendelők előnyét szolgálja a „Könyvet — postán“ akció A régi vidéki könyvolvasó közönség panasza, hogy az újonnan megjelenő vagy az általuk kivá­lasztott régebbi könyvekhez nehéz­kesen, vagy pedig semmiféle mó­don sem képesek hozzájutni. Ha pedig ezeket a könyveket levélben megrendelik, azokért is ki kell fi­zetni tetemes utánvétek költséget. Ezen a helyzeten kíván segíteni az Állami Könyvterjesztő Vállalat, amikor a Postavezérigazgatósággal együtt megszervezte a külföldön már jól bevált „Könyvet-postán” akciót; Ennek legfőbb előnye az, hogy a vidéki olvasók a postahiva­talok, vagy a postások útján, bár­mely könyvet megrendelhetnek és azt ugyancsak posta útján, minden költség felszámítása nélkül, hama­rosan kézhezkapják. így tehát a könyvrendelők az ország legtávo­labbi helységében, vagy legeldugot­tabb tanyáján is könnyűszerrel, és költségmentesen hozzájuthatnak bármilyen könyvhöz. Amennyiben az általuk megrendelt könyv már nem lenne kapható, arról is díj­mentes értesítést kapnak. A könyvvásárlás tájékoztatása céljából az akció keretében külön „Könyvet-postán” könyvjegyzék jelent meg, mely minden posta- hivatalban rendelkezésre áll. Ter­mészetesen a jegyzékben nem sze­replő, bármely megjelent könyv is megrendelhető; Az akció különösen azoknak a megyénkben könyvbarátoknak az előnyét szolgálja, ahol nincsen álla­mi könyvesbolt, vagy szövetkezeti boltban nem árusítanak könyvet? Bizonyosra vehető, hogy a könyvek barátai szíves-örömest élnek a le­hetőséggel, amelyek a most megin­dult „Könyvet-postán” akció bizto­sít? A vásáron a látogatók, éveik szá­mának megfelelően, gyorsan meg­lelték a legérdekesebb, a legneve­zetesebb és a legvendégmaraszta- lóbb helyeket. A gyerekek körében nagyon népszerűek voltak a sergők. Ott a rezesbandák telitüdővel fúj­ták reggeltől estig a réztrombitá­kat; Két kisgyerek nézte, nézte, majd az egyik — kis pisze — meg­szólal: — Tudod, mi leszek, ha felnö­vök ? . ?; Bíró. Meglepődve hallgatok és kíván­csian várom a fejleményeket. — Mert tudod ilyenformán biz­tos, hogy nem leszek trombitás — mondja és jót nevet a kis pisze; * Fel-alá sétál egy széleskálapú, dolmányos, csizmás, hamisítatlan ROMAN NfiPKÖZTARSASAG Jegyzetek a magyar autonom tartományból Köteteket kellene imi ahhoz, hogy valaki teljes egészében és vál­tozatosságában megrajzolja a Ma­gyar Autonóm Tartomány képét, hogy híven tükrözze a tartomány minden természeti szépségét, a min­dennapi élet szépségeit, a gyökeres változtatásokat és a hétköznapok csodálatos szépségét ■. i Hosszú évtizedeken át beszéltek a Székelyföld iparosításáról. Cikke­ket, egész könyveket írtak, erről a kérdésről, de mindez csak holt betű maradt mindaddig, amíg a népi ha­talom hozzá nem látott a vidék el­maradottságának tervszerű felszá­molásához. Ha valaki napjainkba n bejárja ezt a festői vidéket, min­denütt új gyárakat, üzemeket talál. Gyergyóremetén, az egykori krumpliföldek helyén ma korszerű tejpor-gyár emelkedik. 1953 őszén kezdődött a nagy építkezés és 1955- ben az új gyár már teljes kapaci­tással termelt. Néhány hónappal később vette kezdetét az üyefalvi lenfeldolgozó gyár építkezése, amely már 1955-ben fel is dolgozta a kör­nyező tartományok teljes lentermé­sét. Az első ötéves terv éveiben szin­te a földből bújtak elő az olyan városnegyedek, minit Erdőszervt­györgy új lakónegyede, az ugyan­csak nemrég üzembe helyezett hő­erőmű közelében. Vagy ott van a marosvásárhelyi „Encsel Móric" bútorgyár, a mely a maga nemében a legnagyobb és a legkorszerűbb az egész Délkeiet-Európában. U, étet köszöntött be a Kárpá­tok erdőborította hegyoldalain is. Villamos körfűrészek, hatalmas traktorok, elektromos mozdonyok könnyítik meg a favágók és a faki­termelési munkások verejtékes munkáját. A festői völgyekben kor­szerűen felszerelt fűrésztelepek szi­rénája köszönti a reggelt. És az ember munkája nyomóm nem ma­radnak kopáran a hegyoldalak, mert a szabad emberek gondoskod­nak az erdők kincseinek utánpótlá­sáról is. Az évszázados faóriások helyén gondos kezek ültetik az új facsemetéket. A Hargitán, a Szent Anna-tó környékén ás másutt bíz- tatóan fejlődő sár jer dók hirdetik, hogy az új ember nem folytat rab­lógazdálkodási. A Maros völgyében két új gép­állomás épületeit építik szorgos ke­zek. Az Olt szabályozása több mint 5000 hektár termőföldet szabadít mea a tavaszi áradások xmsztitásai­tól. Sepsiszentgyőrgyön és Maros- vásárhelyt két hatalmas keltető központ, mindkettő valóságos gyár, látja el a tartomány falvait faj- baromfival. Toplicán és Borszéken hatalmas méhészetet létesítettek, Szonátán és Csik vidékén pedig korszerű halgazdaságot, amely a pisztrángutánpótlást biztosítja. De ugyan ki tudná nyomon kö­vetni az új élet tarka, ragyogó szá­lait, ki tudná valamennyit megörö­kíteni írásában, bármilyen terjedel­mes is legyen az? Költők lantjára, írók tollára, művészek vásznára kí­vánkozik a lüktető új élet minden mozzanata. És az emberek? Ezek a szorgoskezű, bátor kemény embe­rek? Ok is a költőket, az írókat és a művészeket várják, hogy a ter­mészettel, a nép ellenségeivel vívott harcaikat megörökítsék, hogy vers­ben, prózában, ecsettel és mintázó fával örökítsék meg a magyar, a román, és a szász dolgozók egy­másra találását, vállvetve végzett munkáját. Mennyit lehetne írni erről is, éppúgy, mint a Román Népköztár­saság valamennyi tartományáról, a szocializmus minden építőjéről! tisztántúli' juhász. Igazi pusztai em­ber. Meleg, nyugtató szemek, nap­cserzett arc és jó kedély; Néhány városbéli asszony, megáll és úgy nézi az erőtől duzzadó juhászie- gényt; Az nem ügyel senkire, ha­nem derekas léptekkel neki Irá­nyozza magát az egyik borkóstoló­nak. Az ember szinte hallani véli, hogy egy pohár bor társaságában milyen szép magyar népdalokat le­hetne tanulni ettől a juhászlegény­től. De nini, éppen dudorász is, lép­jünk csak közelebb.­— „Doktor úr, a maga szíve so­se fáj?” — énekelgeti a pusztai ember; * Az elárusító az Állami Aruház konfekció osztályán kifogyhatatlan türelemmel árusítja a portékát? Odamegy egy idősebb ember és né­zelődik. Nem szól semmit, majd kis­vártatva télikabátot kér; Az eladó ránéz a bácsikára és a kabátok sű­rűjében elővesz egyet. Nem Jó. Még kipróbálnak vagy ötöt, egyik sem felel meg. A vásárló ráérősen válo­gat; Az eladó már kezd türelmetlen­kedni; — Aranyos bácsikám, hát úgy áll magáin mindegyik kabát, hogy még a szabó sem csinálná meg külön­ben; — Tudom — bólint az rendíthe­tetlen nyugalommal és tovább vá­logat; Az eladó izzad, nem tud mit kez­deni, csak dicséri tovább a kabáto­kat. Az őréig meg: — Tudja, barátom, én nem va­gyok idevaló, de ha már egyszer eljöttem erre a vásárra, hát olyan- formásan vagyok, hogy nem aka­rok valami silány portékával ha­zatérni” — Értem én, kérem, értem én — válaszol az eladó. — Hát akkor akassza csak le azt a bőrkabátot ott ni, mivel hogy szö­vetkezeti ember vagyok; Aztán előhalássza a százasokat és fizet; Szekuíitu Péter Vásárfia A szép szokások őszinte tisztelője vagyok, ismerősnek, tteaves- nek, jóbarátnak vásárfiát szokás venni. Nos, hát én is megpakoltam a tarisznyám, két napig jártam a szolnoki ünnepi vásári és most asz­talra teszem a vásárfiát, fogadják szeretettel. Ajándék.

Next

/
Thumbnails
Contents