Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)

1956-08-16 / 191. szám

4

SZOLT*OK MEGYEI NETLAF

MM; atiguvfeus 18.

A bereki fürdőben

1ERVKÉSZÍIÉS

VSGKB a karcagiak, is kezdik belátni, hogy az idén már vem lesz kánikula, csak amolyan kurta köd- mönös nyár, mint szokott. Jobbhíján ebből igyekeznek még kihasználni a hátralévő néhány hetet s vasárnaponként ezrével lepik el a környék egyetlen élővizét és fürdőjét, a bereki strandot. Szürke hétköznapikon sem találni mostanában egyetlen szabad kabint sem. A napi munka végeztével sok embert ide csábít a simogató bereki víz s még az sem rettenti vissza őket, hogy a strandolás előtt is, után is egy sokkal kellemetlenebb fürdőt kell venni a 12 kilométeres út porából,

Tálán nem túlzás azt mondani: ennyi lelkes és „törekvőP* vendég láttán a fürdő gazdája, a karcagi községgazdálkodási vállalat is tehetne egyet és mást, hogy valóban kellemes üdülő és szórakozóhellyé tegye Bereket. A természetes adottságok tekintetében semmivel sem szegényebb hely az, mint pl. a közeli Hajdúszoboszló. Ott egy kút 1600 litert ad percenként, üt az egyik 1600-at, a másik 800-at. Ennek 10 százalékát sem használják feL

TERMÉSZETESEN nem arra gondolunk, hogy olyan országos fürdőhellyé építsék ki. Egyelőre csak a legminimálisabb követelményekről van szó. Pl. arról, hogy az egész fürdőben csak két zuhany ran, ezekből is meleg viz folydogál. Ha történetesen meleg nap van (..szerencsére” ritkán) cs a jámbor fürdöző kedvére kifővette magát a

Jó bánásmód

LAPUNKBAN már hírt adtunk arról, hogy a Karcagi Hántoló és Űrlő Malom élüzem lett. Hogyan érték el e megtisztelő címet? Erre a kérdésre igyekeztem választ kapni és sikerült is megtudnom két igen fontos dolgot, melyek véleményem szerint nagymértékben hozzájárultak e kiváló eredmény megszületéAZ EGYIK a dolgozókról való gondoskodás, ügyes-bajos dolgaiknak embertársi szeretettel történő intézése.

A dolgozók közül többen komoly lakásproblémával küzdenek; Az üzem vezetői is látják ezt, s igyekeznek is segíteni. Például az üzemi konyha áthelyezésével és egy lomtárnak használt helyiség felszabadításával négy családnak tudtak lakást biztosítani. Más intézkedéseket is tettek a dolgozók érdekében. Ez évben korszerűsítették a hántoló üzemrésznél a női fürdőt Az őrlő malomban is rendbehozták a fürdőt, valamint férfi és női öltözőt létesítették; Az emberekkel való törődés szép példája az, ahogyan az üzemi bizottság Monori Imre üzemlakatos ügyét intézte. Monori elvtárs régóta beteg. Orvosnál már sokszor volt. s megállapították: a gyomrával van baj. Diétázott is, még sem lett meg a kellő eredménye. Az üzemi bizottság most kijárta, hogy komolyabban megvizsgálták és beutalták a visegrádi gyógyszanatóriumba, ahol remélhetőleg rövidesen visszanyeri egészségét;

Egy kis észrevétel

A közelmúltban Karcagon jártam a városi tanács Kálvin utcai kórházában. Velem volt hetvenhét fiatalember, aki orr-, fül- és gégevizsgálatra jelent meg. Az udvaron való várakozás közben meglepve tapasztaltuk, hogy a konyhai hulladékot, csontot, stb. vashordóban tárolják. Mondani sem kell, hogy ez milyen kellemetlen bűzt áraszt az egész udvaron.

Arra gondoltam, hogyan tűrik az orvosok ezt a lehetetlen állapotot, s az illetékesek miért nem intézkednek, hogy mielőbb eltávolítsák az összegyűlt hulladékot, amelynek tárolása egészségi szempontból kifogás alá esik.

Radócz József, Kunhegyes

FIGYELEM!

Augusztus hő 19—20-án

a Szolnoki Ünnepi Vásáron

ez évben is bő választékú áruval vonul fel a Kunhegyes és Vidéke Körzeti Föld- nui vesző vetkezet. Kérjük vásárlóinkat. hogy az ünnepi Vásáron lévő pavilonjainkat minél nagyobb számban keressék fel,

medencék még melegebb vizében,

epedve vágyakozik egy lös hideg víz után. Hiába. Az egész fürdőben nincs hideg víz. A legelszán- tábbak ilyenkor — megszegve a tir lalmat — a telep melletti tóba ugranak, ami lefolyástalan s íny az egészségre ártalmas. Hasonló a helyzet a kádaknál is, jóllehet itt egyetlen kis villanymotorral meg lehetne oldani a hidegvizellátást.

A FÜRDŐTELEP legidillikusabb része egy pázsitospartú ózok, a rajta átvezető díszes miniatűr híddal. Szívesen telepednek le ebédelni árnyas partjára a vendégek. Csak akkor húzódnak odébb, ha megtudják, hogy ez a szennyvízlevezető. (Már régen lehetett volna építeni egy földalatti betoncsatornát.)

Itt van az új normál, 50 méteres úszómedence is, mely arról nevezetes, hogy egész nyáron nem volt víz benne és mégis fizettek érte. Legalábbis a Tatarozó Vállalat fizeti minden nap kötbér címén az elmaradt hasznot — az elfuserált medencéért. Ennek egyébként májusban kellett volna készen lenni, azonban, ha a munkák így haladnak, esetleg csak mint korcsolyapályát lehet felavatni majd.

VÉGÜL a vendéglátó kerthelyiségéről hadd jegyezzük meg, hogy célszerűbb lett volna a tópartra elhelyezni, mint az országút mellé, ahol az autók állandóan kavarják a port. Így a vendég, tekintve, hogy sör nincs s a kútvizből készült málnát sem mindenki szereti, csak port ihat.

—•Ps—

— jó munka {

A munkások szaktudásának,

igyekezetének elismerését mutatja a sok oklevél és jelvény, valamint a pénzjutalom és ajándék, melyet a szombati élüzem ünnepségen kaptak az üzem dolgozói. Sütő Gyula főmolnár a „Szakma kiváló műszaki dolgozója” oklevelet kapta, s még 8 dolgozó részesült a „Szakma kiváló dolgozója” kitüntetésben; Többen kaptak „Kiváló dolgozó” oklevelet és jelvényt, valamint pénzjutalmat és ajándékot;

A MÁSIK lényeges kérdés a szovjet őrlési módszer bevezetése, melynek eredményeként 44 százalékkel emelkedett az üzem kapacitása. Mázsatételben mérve a termelést, 660-ról 950 mázsára emelkedett a napi teljesítmény; A második negyedévben termelési tervét 101,2 százalékra teljesítette az üzem; S bár ebben az időszakban történt az átállás a szovjet őrlési módszerre, az élüzem elnyerésének minden feltételét teljesíteni tudták, s ezért viselhetik a büszke élüzem címet.

1 karcagi kiállításiéi

A HAZAFIAS NÉPFRONT kezdeményezésére augusztus 19-én és 20-án Karcagon is megrendezik a mezőgazdasági kiállítást. Már hétfő óta folyik az építkezés. 50 méteres növénytermesztési pavolirit kér szítenek, ahol az állami gazdaság és a termelőszövetkezetek mutatják be 1955—1956-os termelvényei- ket. Bizonyára sok látogatót vonz majd a sok szép állat és a 16 köbméteres halastó is, melybe Tisza- vizet visznek, s a Lenin Tsz biztosítja bele a halat.

A termelőszövetkezetek gondoskodnak mindenféle jó falatról, ami szem-szájnak ingere. A Lenin Tsz halászcsárdájában sült halat, halpaprikást és halászlevet vásárolhatnak, a Táncsics Tsz juhászcsár- dájában pedig Márki Elek juhász főztjét, a finom birkapörköltet kóstolhatják meg a kiállítás látogatói. S akik jobban szeretik a friss sertéssültet, a hurkát, kolbászt — keressék fel az Április 4 Tsz lacikonyháját;

A szórakozáni vágyók is megtalálják számításukat. Két népi zenekar szolgáltatja a zenét, s az Április 4 Tsz fiú és leány tánccsoportja, valamint színjátszói is szerepelnek. A sportműsor és a ligetben megrendezendő bál is szórakozást nyújt a kiállítás résztvevőinek és a város dolgozóinak;

*

A KARCAGI RÁKŐCZT KULTÚROTTHON hatvantagú énekkara ez évben másodszor nyerte meg az Egri Dalosverseny I; díját képező serleget; A kitűnő énekkar augusztus 19-én Szolnokon vendégszerepei; A huszonöttagú fúvószenekar és a kultúrotthon leány tánccsoportja is bemutatja tudását, művészetét a szolnoki ünnepi vásár látogatóinak.

Sütőipari árubemutató

Az új kenyér ünnepe alkalmából augusztus 15-én és 16-án, tehát szerdán és csütörtökön a 60-as számú Csemegeboltiban sütőipari készítményekből árubemutatót rendeztek. A bemutató alkalmával a Szolnoki Sütőipari Vállalat különleges készítményeit árusítják. A rendes forgalomban lévő kenyéren kívül rozskenyeret és rozscipót, zsemlyét és barázdás vajaszsemlyét, különböző kifli-féle6égeket, közöttük Stefánia-, rongyos- és óriáskiflit árusítanak,

A sütőipari árubemutatóval egyidejűleg húsáru bemutatót is rendeznek, amellyel a Ferencvárosi Húsipari Vállalat és a Szolnoki Vágóhíd, valamint a Surjáni Állami Gazdaság legkiválóbb húsipari készítményei kerülnek árusításra. Az árubemutatóra készített sütőipari és húsipari termékek 16-a után továbbra is kaphatók lesznek.

A ki rum látott még közelebbről tervkészítést,. nyütxtr, ew* gondol, azzal a laikus fejével, hogy az bizonyos hosszá fejtörést igénylő művelet. Szorzás, osztás, kivonás, összeadás, selejtre, megtakarításra, rejtett tartalékra gondolás és sok minden más játszik közre az igazi terv készítésénél. S minél jobban egybehángolják a többféle dolgokat, annál sikerültebb a terv. Ohó! — veti közbe a vérbeli tervező. Csakhogy ennél is lehet ám egyszerűsíteni. Kevesebb számolás, sőt semmi számolás egyáltalán, tapintatosabb fejtörés, sőt semmi fejtörés egyáltalán, egy csomó körülmény figyelmen ‘kívül hagyása, sőt a figyelembe veendő körülmények teljes kiküszöbölése i— s már is itt van a legtökéletesebb egyszerűsítés,

Azoknak, akik részleteiben is meg akarják ismerni az efajta tervezést, melegen ajánlom az alábbiak tüzetes tanulmányozását

fi'olyó évi augusztus hó 8-án délelőtt tíz órakor megcsörrent * " telefon a mezőtúri elektromos cikkeket gyártó Vállalat irodájában.

— Halló! Itt a könyvelő — hangzott a drót innenső végén.

‘— Itt pedig Berkes megyei tetves — volt rá a válasz Szolnokról, majd így folytatódott meglepően nyugodt hangon: —■ Ma délután három óráig tegyen hozzám jelentést a vállalat jövőévi nyersanyagszükségletéről. Érti? Ma délután három óráig készítsen tervet arról, hogy ötvehhétben mennyi rezet, mennyi vasat, mennyi satöbbit szándékozik felhasználni a vállalat>■>

Megrázta a kagylót a könyvelő s belefújt teletüdőből. Mert hogy nem jól értette az utasítást, erre meg mert volna esküdni is, akárki előtL Az utasítás azonban megismétlődött, csak valamivel szigorúbb hangon az előbbinél. Erre odaszaladt a könyvelő a főkönyvelőhöz, aztán bementek mind a ketten a műszaki vezetőhöz, onnan pedig tovább kocogtak hármasban az igazgatóhoz-.-.,

— Hűm *— vakarta meg üstökét ez igazgató. *=* Vörösrézhuzal, sárgarézlemez, rúdvas, lapos acél, bakelitpor -m megfontoltan is egy hét alatt tudnánk mindent pontosan felmérni.

Az utasítás persze utasítás, az ellen nincs epelláció. Még afc- kor sem, ha mindjárt népgazdasági érdekről van szó történetesen, Mit tehettek hát egyebet: villámgyorsan papírra vetették a tervszámokat, vagyis leegyszerűsítették a tervkészítést hat napról pár órára. Tehát a terv *— legyen hála Berkes tetves biztató szavainak, mely szerint „tudom én azt, hogy nem lesz ez jő, de tőlem is gyorsan kérik" — számolás és fejtörés nélkül is elkészült a megadott határidőre. De most már, miután a terv elkészült, annál inkább törik a fejüket a vállalatnál, hogy mire is használják majd fel az igényelt anyagokat, vagy ha felhasználják, nem lesz-e majd szükség legalább kétszer annyira.

Mert jelenleg még arról sincs fogalmuk, hogy mit fognák gyártani az ötvenhatos esztendőben. BU Si VINCE

Tegnap indultak útnak

megyénk legjobb falusi sportolói a Sspartakiád orsmágos döntőjére Budapestre

Tegnap már a koradételőtti órákban nagy sürgés-forgás volt az MTSB helyiségében; Vidám, mosolygós falusi fiatalok érkeztek a megye községeiből; A Falusi Dolgozók V. Szpartakiádjának országos döntőjére gyülekező megyei válogatott tagjai valamennyien. Itt látjuk Cseppentő Erzsébetet, az elmúlt évben a megyei és országos döntőn győztes röplabda csapat egyik legjobb játékosát. Most is győzelmi reményekkel indul útnak. Kürti Mária, a cibakház! Vörös Csillag Tsz tagja is, aki 100 méteres síkfutásban képviseli megyénk színeit; Ta- yaly is tagja volt a megyei válogatottnak. Rajtuk kívül Kovács Miklós tlsza- ugl, Kertész Károly tiszapüspöki, En- gárt Gizella örményest, Oláh János kunhegyest, Szekeres Júlia törökszentmiklósi fiatalt is a készülődök között láttuk. Sorolhatnánk még tovább is a neveket. Biharvári elvtársnö éppen a felszereléseket osztotta ki a versenyzőknek. Hátfal és Lesán elvtársak az útiköltségeket intézték. Pázmány elvtárs a minősítési igazolványokat szedte rendbe és a személyazonossági igazolványokat ellenőrizte. Elmondahtjuk, hogy szinte „nagyüzem“ volt az MTSB-nélj

A Megyei Tanács folyosóján lévő óra 13 órát mutatott, Elérkezett az ünnepélyes búcsúztatás pillanata; Pagonyi elvé társ a Megyei DISZ VB nevében köszöntötte az ifjakat. Többek között a következőket mondotta:

— ;,Ezt a döntőt; komoly; alapos és lelkiismeretes munka előzte meg; Ezt igazolták azok a tények, hogy az elmúlt évi 3800 versenyzővel szemben ez évben több mint 6000 fiatal — köztük jelentős számban leányok állnak a rajthoz: Ez Is bizonyltja falusi fiataljaink érdeklődését a sport iránt; valamint a TSB és DISZ közös munkáját; Szép sportszerű küzdelmekben bizonyították be fiataljaink tudásukat a járási és megyei döntőkön: Az idén 65 fiú és leány képviseli megyénk falusi sportoló Ifjúságát; Az országos döntő kemény küzdelmeket Ígér. Megyénk Ifjúsága bízik fiatal sportolóinkban és azt várja; hogy szép játékkal, sportszerű küzdelemmel szerezzenek dicsőséget számukra: Ehhez kívánunk sok sikert és jó egészséget megyénk ifjúsága és a DISZ Megyéi Végrehajtó Bizottsága nevében."

Ezután Orosházi Jenő elvtárs a Megyei TSB elnöke mondott búcsúszavakat és lelkesítette fiataljainkat a sikeres szereplésre. A búcsú,ünnepség után a versenyzők vezetőik kíséretében elindultak a vasútállomásra; ahonnan H;19 érakor gördült ki a pesti vonat|

Érdekes emberek

Bal felöl egy ver es tarka tehén legelészik — jobbról néhány friss szalmakazal ragyog a napfényben. Középen zöld liget. A fák között bejárat, felette a tábla. A kisújszállási városszélen vagyunk, a talaj javítási és öntözési kutató intézet telepén.

Benzinkút, gazdasági udvar, rep- kénnyel befuttatott villaépületek. Deli csend. Az árnyas sétányon élénk színfoltok. Sétálnak az alkalmazottak az ebédszünetben. Az egyik villa előtt tanácstalanul megállók. Hátha jönne valaki. Rövid- nadrágos fiatalember siet be az oldalkapun, de mire szóra nyitnám a számat, sötétszürke puha tömeg mozdul meg előttem a poros földön. Egy hatalmas kutya.

— Mihályfalvi elvtársat keresem — hívom fel magamra a figyelmet, mielőbb az eb beavatkozna.

— Kim van a tanyán — egyetemistáknak tart előadást — mondja a fiatal s máris eltűnik.

Egy fej mozgolódik a felettem levő ablakban. Beszólok, hátha közelebbit is megtudok. Azt is közlöm, hogy a Néplaptól jöttem.

Szemüveges öregúr hajol ki s igen szívélyesen adja tudtomra, hogy sajnos, Mihályfalvi kartárs nemigien jön be addigra, míg a vonatom indul;

— ön itt dolgozik?

— Igen, statisztikus vagyok.

— Beszélgethetnénk?

— Tessék befáradni.

Hűvös kis szobában vagyunk. Okos, derűs 6zemű az öregúr, udvariasan várja kérdéseimet.

— A kutatómunkával kapcsolatban nem áll módomban felvilágosítást adni — bocsátja előre. Mihályfalvi kartárs rendkívül pedáns az adatokra.;;

Nem is kívánok ilyesmit.

— Régen dolgozik itt?

Végigseper vászon zakóján, mintha port verne le magáról, lábát kelresztbe rakja, néhány pillanatig

mosolyogva vizsgál. Látszik, olvasni akar a tekintetemben. Aztán behunyja szemét. Valamit tisztázott magában. Kellemes modorban beszélgetni kezd.

— Hat, hét éve irányított ide a minisztérium. Az utóbbi években a gyakorlati munkából kiváltaim, mert már öreg vagyok; Hetvenhá- rom éves. Nyugdíjat nem kapnék, állami szolgálatban nem számít a régebbi munkásságom;

— ?

— Tudniillik, érdekes az én életem. Világot járt ember vagyok, öt nyelven beszélek. Olaszország, Franciaország, Németország..; megismertem az embereket, nemzeteket. Ezt semennyiért nem adnám.

Hadd mondjak el két tréfás epizódot külföldi emlékeimből.

Franciaországban vidám társasággal töltöttem egy ünnepi estét. Jól mulattunk s én, mint a lovagiasságáról ismert magyar nemzet ifjú fia válogatott bókokkal kedveskedtem a francia szépasszonyoknak. Éjfél után, mikor hazaindultunk, — azért is, hogy francia nyelvtudásomat fitogtassam, meg azért is, hogy a búcsúzás gesztusával is igazoljam hírnevünket. így köszöntem az egyik hölgynek:

— Bonne nuit! — ami szabályszerűen azt jelenti: — Jóéjszakát!

Erre a fiatalasszony elpirul, kikapja kezemből a kezét s felháborodva fakadt ki.

— Fi done! — azaz — Fuj!

Kétségbeesetten kerestem menedéket és magyarázatot a férfiaknál, eslósorban az asszonyka férjénél. Vajon mivel érdemeltem ki a megvetést. Kikérdeztek: mit mondtam. Óriási hahota volt a válasz s utána felvilágosítottak, hogy a „Jóéjszakát köszönést így sohasem használják, illetve, ha használják, annak a hölgy szempontjából egész pikáns jelentése van.:; Jól levizsgáztam a lovagiasságból.

Berlinben meg egy tórölmetszett porosz rendőrrel jártam meg. Egy

középület felől érdeklődtem. Magyarázta aztán legalább félpercig német alapossággal utcáról-utcára, vil- lamosról-villamosna, átjáróról-átjá- róra, hogy merre kell menni. Éppen- csak annyit értettem belőle, hogy tőle milyen irányban induljak.

— Danke — köszöntem meg neki izzadva a fejtöréstől, amit felvilágosításának követése okozott.

— Hoho! — ragadta meg a mundéromat erős markává! — erwie- dem Sie! — Hohó, ismételje el!

Ha tudtam volna;

Nem palástolja büszkeségét az öregúr s még ráncai is kisimulnak az emlékektől, míg félrepillant, hogy legyen időm csodálkozni. Mikor megint rajtam a 6zeme, még barátságosabb, közvetlenebb.

— Temesvárról jöttem haza. Hiába, szeretem a hazámat. Apám ott volt kiskereskedő. Munkás- érzelmű ember volt. Mikor meghalt, az ottani munkások emeltek neki sírkövet. Csákhát könnyelmű volt szociális érzelmei ellenére.

Elkerültem hazulról. Saját erőmből kitanultam, majd jogra iratkoztam. Közben kimentem Olaszországba s egy barátom tanácsára a rizs-akadémiára jártam!

Voltam én kérem minden. Gyári munkás többféle. Egy hal-gyárban megtanultam a szardella-paszta készítést. Mikor kiállításra vitték a gyár termékeit, az én munkám nyert díjat... Belekóstoltam a pa- pirszakmába. Dolgoztam, mint munkás, lettem szakvezető, papir- ügynök. Értettem a gépiekhez, jártam szatócsokhoz p>apirt eladni.

Egyszer a temesvári gyárba lejött Pestről egy kormányfötaná- csos. Bizonyára részvényes. Bejelentette, hogy vásárolt egy modem gépiét a gyárnak. A tárgyaláson mindenki hajbókolt neki s akkor én, a kis senki, megszólaltam az asztal végén.

— Méilóságos uram, az a gép elavult.

Megkövültek az urak, hogy merek ellentmondani.

— Igen, idejétmúlt gyértmány — állítottam. Szélesebbre vágja a papírt, mint a nemzetközileg szokásos méret. Mielőtt kimennénaik az ívek a gyárból, le kell belőlük jódarabot szabdalni Csupa veszteség.

A nagyfejűek a homlokukra Ütöttek. Ettől kezdve vezető beosztásba kerültem.

— Vdióban színes, érdekes étet — ismerem eü Hogyan került a rizs-szakmába?

— Mielőtt erről besaélnék:«; Gondoltam már rá, hogy megkérdezem az illetékes minisztériumot, nem gyártatna-e szardellát valamelyik vállalattal. ízletes élelmiszer, nagyon kifizető volna. Igaz, hogy Földközi tengeri hal kell hozzá, de azt olcsón adnák. Vállalnám a betanítást.

Játékosan, szinte gyerekes csínytevést sejtetve hajol közelebb,

— Kérem, tudok olyan ládát csinálni — persze az én utasításom szerint kellene cinkeznl satöbbi — amellyel a háziasszony rengeteg tüzelőt tudna megtakarítani; Elkezdi főzni mondjuk a gulyást reggel kilenckor. Amikor az étel forrni kezd, tehát a forrás a lényeg, beleteszi fazekastól a ládába, becsukja s mehet nyugodtan vásárolni. Mire hazajön, kész az étek Megspórolt egy csomó tüzrevaJót.

• Einevetem magam a csapongó tervek hallatán.

— De nehogy azt higyje, csak beszélek. Van itt más jfc.

Az építőipari minisztérium levelét mutatja. Válaszolnak, hogy a gyorsszárító kályha megoldását helyesnek találják. Elkészítik a mintapéldányt s a továbbiakról értesítik. Építkezéseknél költséges kokszkályhákkal szárítják a falakat. Az ő módszerével 70 százalékos megtakarítást lehet elérni s akár három nap alatt kiszár í tájiak egy épületet.

Közbevetőleg érdeklődik az öregúr. érdemes lenne-e írni á Könyvkiadónak. Mert tudományos munkák fordításával is foglalkozik- Németül szótár nélkül fordít.