Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)

1956-08-16 / 191. szám

1956. augusztus 16.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

ÚJ KÖNYVEK

Mesterházi:

Fényes szellők

Akük a Tanúság első kötetét at- v ásták, nyilván várták már a szálas alapozású, > nagytávlatú regényciklus folytatását.

A két újabb kötet — Fényes szellők — Kommunistának lenni — történelmünk legmélyebb, legnagyobb fordulatáról, a felszabadulásról, 8 az ezt követő hónapok lázasütemű munkájáról ad hiteles, szélességében és mélységében egyaránt átfogó képet. Felvonulnak újra az első kötetből már jólismert szereplők, mint az országépítő, országformáló munka részvevői, — harcosai vagy akadályozói, r— előtérben a kommunisták.

Mesterházi nem kevesebbre vállalkozott, minthogy egy budai kerület — kicsiben az ország — életét áUitsa elénk, a maga teljességében. A vagy feladatokat; nagy eseményeket is: az élet újraindítását a romokon, az első szabad má.jus elsejét, az „Arcoal a vasút felé“ hősi korszakát, egészen a választásokig; és azok sodrában az emberek, az

Voltaiere:

Kommunistának lenni

egyének alakulását, fejlődését, vívódásait, eszmélését. Sikerült bemutatnia az egyes társadalmi rétegek, típusok állásfoglalását, s a sok szereplő sorsának mozaikkockái valóban nagyszabású képpé állnak össze.

Nagy erővel idézi a kor pátoszát a regény, s különösen legmonvmen- tálisabb jeleneteiben: a május elser jei felvonulás a maga színpompájával, örömével s a vasúti rohammunka lélegzetelállító iramával.

Aki maga is átélte ezt a kort, az emlékezés, a ráismerés izgalmával kíséri majd végig a regény szereplőit útjukon; a fiatalabbak pedig a megelevenedett történelmet élhetik végig a regény olvasásakor, magukba szívhatják e történelemformáló, sorsfordító korszak pezsditő levegőjét,

Fényes szellők fob. 400 old. Fél vászonkötés. Kb. 24.50 Ft.

Kommunistának lenni kb. 412 ól. Vászonkötésben. Kb, 26,— Ft

A fr.aticia felvilágosodás legnagyobb /képviselőjének, Vóltairé-nek lsét kis regényét adták ki az Olcsó Könyvtár sorozatában;

A CANDIDE kis mestermű, legkiválóbb filozofikus elbeszélése Voltaire-nek. A főhős, Candide, rengeteg izgalmas kalandon megy keresztül: a bolgárok kezébe kerül, majdnem áldozatul esik a lisszaboni földrengésnek, az inkvizíció börtönébe kerül, eljut Eldorádó országába stb. A kalandok láncolata, a finom irónia, az eszmei mondanivaló szolgálatába állnak, nevetségessé teszik a feudalizmus intézményét, pellengérre állítják az egyház túlkapásait.

A VADBMBER-ben Voltaire a fölvilágosodás irodalmának kedvenc

Candide — Vadember

Fiatal indiánt szerepeltet, áld Franciaországba vetődik, ahol a fiatal, szép Saint-Yves kisasszony lesz a keresztanyja, és így mikor a két fiatal egymásbaszeret, az egyházi törvények szerint csak királyi beleegyezéssel esküdhetnek meg. A vadember Versailles-ba tart a házassági engedély megszerzésére és így sodródik azokba a kalandokba, amelyek leleplezik a feudális társadalmat.

A két kisregény Gyergyai Albert művészi fordításában, illusztrálva kerül az olvasóhoz. Ara: 3.— Ft. fogásához folyamodik és egy idegen ember szájába adja a francia erkölcsök és állapotok kritikáját.

Csongrád alapításának ezredik évfordulójára készülnek

Ez év őszén nagyszabású ünnepségsorozatot rendeznek Csongrá- don, a város, mint település létrejöttének ezredik évfordulója alkalmából. A történelmi hagyományok szerint ugyanis a honfoglalás befejezése után, körülbelül 956-ban Ond fia, Ete a legyőzött szlávokkal földvárat építtetett a mai város helyén. Ezt a várat az építők nevezték el Csemigradnak, azaz Feketevárnak, ebből származott a mai Csong- rád városnév. A jubileumi ünnepségekkel egy időben emlékeznek meg Csongrád lakói a város felszabadulásának 12. évfordulójáról. Az ünnepségek előkészítésére bizottság alakult, s tanárokból, történészekből álló tudományos csoport gyűjti a város keletkezésére, történetére vonatkozó emlékeket, hagyományokat. A dokumentumokból kiállítást rendeznek. Az ünnepségekre készül el a város felszabadulási emlékműve is, amelyet a Dózsa György téren állítanak fel.

fOőUL d&ktoi új tudóinány&i ntádízete.

Fogheültetés

\Jély csend ült a kórház folyo- sóján. Még az aprócska légy sem mozdult az ablak fehér peremén, bizonyára bátorsága sem lett volna ahhoz, hogy egymaga, zöngésével bontsa meg a mélységes csendet. Az ápolónők és a takarítónők sem jártak ki-be a kórtermekbe, a betegeknél ültek a kórházi ágyakon. — A műtőben a főorvos úr operál!

A műtőlámpa tompa, erős fényt sugárzott a műtőasztal egy pontjára összpontosítva, ahol a' fehér lepel nyílásában gumikesztyűs kezek dolgoztak. Juliska néni most furcsa módon nemcsak a fölé hajlongó fehér álarcos arcokat, de a lámpa tükréből a fehérsapkás fejeke- is látta. Egyáltalán nem volt izgatott. Nem is törődött azzal, hogy most mi tört'nik vele, hogy végeredményben az ő szájában turkál két ügyes kéz. Fájdalmat egyáltalán nem érzett, mindent látott, de valami enyhe bódulat ült agyán, miközben gondolatai csapkodtak mindenfele. „Otthon minden rendben maradt?... Igen, az ágyat betettem, mielőtt eljöttem... de a lábtörlőt be kellett volna vinni és ki kellett ■ volna porolni... lim-hm. Tényleg, a Juli, majd, majd ő...” Szemével a lányát keresi, de pillantása megakad a tükrön. Egy ideig a tükörkép és a föléhajló valóság összevetésével játszik és megállapítja, hogy a főorvos úr bizonyára régen volt borbélynál, mert egészen a nyakába nőtt a haj ..;

Júlia nővér az ablaknál állt, rendezgette a műszereket, s figyelt a hívó szóra, hogy ügyes, gyors, megszokott mozdulattal az asszisztens tenyerébe vágja a kívánt ollót, csipeszt, fogót, vagy egyebet. Egy rezdülés sem árulta el izgalmát, belső idegfeszültségét. Pedig hogy aggódott! Az első ilyen műtét a világon, s a kísérleti alany az ő édesanyja,.-,

*

Több mint egy esztendő telt el

x azóta, hogy 1955. június 25-én Máté József nét megoperálta dr. Dóra József, a Szolnok Megyei Kórház szájsebész főorvosa. Sve- dion nevű nemesfémből készült vázat ültetett be Máténé szájába, a nyálkahártya alá az alsó állkapocscsontra. Az első ilyenfajta műtét volt ez Magyarországon, s az első ilyen a világon. X váz kiálló csontjai^ fogsort épített és Máté néni egy éve eszik ezekkel a fogakkal.

— Olyan, mintha új fogaim nőttek volna — mondja a 63 esztendős Máté néni. — 10 évig éltem fog nélkül és amióta Dóra főorvos úr új fogakat csinált nekem, azóta

— Szóval a rizsszakmába hogyan kerültem? ... Mikor átjöttem Temesvárról, nemsokára megbízatást kaptam a minisztériumtól, hogy Ecsegfalván vezessek egy kísérleti telepet... Később ide kerültem.

— Most már nem vesz részt a kutató munkában?

— Nem.

Kényelmetlenül szabódik s keze- fejét széttárva hozza fel ismét.

— Hetvenhárom év. Nem bírnám már a járkál ást a határban. Meg aztán a tudományban vannak teóriák ... Ezt nem hivatalosan mondom, de szerintem például a bru- zóne okozóját sosem fogják megtalálni.

Meglep ez a mélyről jövő, csaknem . szenvedélyes meggyőződés, ami komollyá vált hangjából kicsap. Annyi élettapasztalat, búvárkodás után lehűt ez a kategorikus tagadás. Látja megrökönyödésemet s máris meggyőzően bólogat.

— Mindjárt, mindjárt... Én meg is okolom, amit állítok. A bru- zóne oka egy komplexum: túlsók a nitrogén, rossz a vetésidő, hirtelen változik az időjárás. Ha ezek akármelyiké egymagában is elő- tordul, ott a bruzone.

— Mégis. Nem remélhető olyan fajta kitenyésztése, amely ellenáll?

— Nem! — állítja olyan hittel, ahogyan csali öreg emberek tudják. Még sovány arcának csontjai, izomszálai is belefeszülnek. — Erre is megvan a válaszom ..; A rizs önmegterfnékenyítő növény. Márpedig ami az embernél az egy családban való házasság, az áll a növény- és állatvilágra is.

— Dehát ilyet nem mondhat a tudomány, hogy soha!

— Legfeljebb annyi tudunk megtenni, hogy vetőmagnak gondosan kiválogatjuk a ka'ász vége felé leve erőteljesebb szemeket. De nem úgy ahogy azt most csinálják, hogj odaverik valamihez a kalászokat Hanem megrázzuk s ami úgy kihull, az az igazi vetőmag.

Nem hiszek az öregúrnak. Negyven éve dolgozik a rizs szakmában. Miért rekedt meg? 'Talál idős kora hozta magával?

Ebed után Szabó Jáfncs tudományos segódmunkatárssal lépegetünk a kísérleti rizstáblák gátjain. Mutogatja a parcellák elejére íöldbe- szúrt jelzéseket,

— Keressük, hogy különböző rizsfaj ták, holdanként különböző vetőmagmennyiséggel, rendes, illetve dupla gabona sortávolsággal mennyit teremnek, mikor hánynak bugát.. i Tulnét Petrasovits Imre aspiráns rizsparcellái. Ö meg a különböző magasságú vízborítás következményeit kísérletezi. Vannak napok és szempontok, amikért minden órában fel kell jegyezni az észleleteket. Vízmagasság, vízhőmérséklet, talajhőmérséklet a víz alatt, párolgás, a levegő páratartalma különböző magasságban a víz felett a különböző napszakokban és sok más.

— Mi az a K 70? — mutatok a kis jelzűcölöpre, a vízre.

— Azt jelenti, hogy Krasznodári fajta s holdanként 70 kg vetőmag.

— Itt a másik oldalon is ugyanez a jelzés.

— Igen, csak egyik felől 10—12 cm a vízDorítás, a másikon 20 cm.

— Tényleg, mennyivel erősebb zöld. bujább itt a magasabb vízben.

— Otl dupla gabona sortávolságra van vetve.

— Miért kalászol a rizs csak egyjk-másik parcellában?

— Az a Dubrovszki fajta. Május 9-én vetettük s július 31-én hányta a bugáját.

Megkérdezem, véleményét a bru- zonéról.

— A tudomány előtt nincs megoldhatatlan. Igaz, még nem találtuk meg a baj ellenszerét, de meglesz. A Dunghan Shalí például a Duna—Tisza-közén alig kapja meg a bruzonét. Jelenleg célravezetőbb olyan vetőmagfajtát keresni, amely ezen a vidéken a legellená'lóbb s majd mégjobban akklimatizálódik.

Egy-egy égető levegőhullám ütközik az arcunkban, de a vízről, a frisszöld növényzetről szálló pára láthatatlan hűs felhői elzavarják őket. A vízben meg-megcuppan a rizsmunkás asszonyok gumicsizmája. Szabó elvtárs rövid» csendes szavakkal adja meg a szakmai utasításokat. Akik itt dolgoznak, régen csinálják, beletanultak.

A tudományos segédmunkatárs vékonyarcú, kisbajuszos barna fiatalember. Ellenzés fehér sapkájában szinte ő is diáknak tűnik. Szeretettel, hittel, a tények logikájával beszél a rizsről.

E sorok írója ismerte évekkel ezelőtt is a kisújszállási határnak ezt a darabját. Most alig hitt a szemének. Akkor eivó szik, kőkemény talaj volt errefelé. Hiába vetették bele a napraforgót. Ma pedig? Dús lucernások,' kövér cirok, tengeri táblák, nevető napraforgó a rizs-kockák mellett. A rizses vetésforgó á a talajjavítás modern módszerei rendbehozták.

A bruzone még kisárt. De a hallgatag víztükör alatt a tudomány beavatkozása révén folyik a harc a pusztító betegség ellen. Az alig látható hajszálgyökereken új táplálék áramlik a fejlődő növényekbe s ki tudja, melyik parcellán duzzadnak már azok a rizsszemek, melyek nem is fogják tudni, mi volt az a bruzone.

Két er de k es e m bérről volt szó ebben az írásban. Az egyik a fiatal, erős, magabiztos. A másik, az öreg Csasznek Nándor, a kételkedő, bár nagyon sokat tapasztalt, bejárta a világot s a gyakorlati' munka, a kísérletezés számos területét Társalgás közben egyszer ilyesmit mondott az öreg.

— Hetvenhárom éves vagyok, van egy öreg feleségem. Dolgozok, ameddig bírom, mert élni kell .valamiből. Nyugdíjat rövid magyar- országi szolgálatom után nem kaphatok. Lehet, ha változik a nyűghúst, almát, zöldpaprikát, mindent eszem. Még jobbak is mint az eredeti fogaim voltak, mert ezek legalább sohasem fájnak és olyan szilárdak, erősek, mint az igazi fogak..

Az első műtét óta már négy alsó fogbeültetést végzett Dóra József doktor, a legújabbat is már csaknem egy esztendeje. És mind az öt esetben nagyszerűen sikerült a műtét s a beültetett fogsor a természetes fogakkal vetekszik. Felső fogbeültetéssel is kísérletezett, az első nem sikerült, a második 50 százalékos, a harmadik fogsor már kifogástalan lett. Dragony Jánosnak, pl. a törökszentmiklósi Népbolt vezetőjének alsó és felső fogsort is csinált. Dragony elvtárs, mint mondja, azóta újjászületett, új, saját fogakat kapott.

/1 főorvos kórházi szobájában beszélgetünk. Dóra elvtárs elmondja, számtalan álmatlan éjszakába került, míg tudományos megalapozottsággal vállalkozhatott az első műtétre. Minden könnyebben ment volna, ha hozzájuthat nyugati, szakmai folyóiratokhoz, hiszen azok már sok kutatási eredményt közöltek ebben a tárgyban. Újat akart adni és így felfedezőnek kellett lennie, egy már félig kitaposott úton.

Már régóta fdglalkoztatja ez a probléma az orvostudományt. A fogpótlás lehetősége különösen alsó teljes foghiánynál még ma sincs kielégítően megoldva. Különböző okokból manapság mind korábban és korábban következ’k be a fogak elvesztése úgy, hogy mostanában 30—10 év körüli embereknél is igen gyakori a teljes foghiány. A felső fogpótlás kérdését tapadó szájpadlással viszonylag könnyebb megoldani, de az alsó fogak teljes hiányánál, jól tapadó és fixen ülő protézist készíteni csak kivételes esetben tudnak. Ezért foglalkoztatja a kérdés a fogorvosokat és a szápsebészeket világszerte;

Értek el ezen a téren eredményeket a magyar szájsebészek is, főként a fogcsíra beültetés terén. Ez az eredmény viszont inkább elméleti jelentőségű azáltal, hogy beigazolja, hogy idegen íogcsíra meg tud gyökeresedni, ki tud fejlődni bárkinek a szervezetében. Viszont gyakorlatilag különösebb jelentősége nincs, mert igen ritka az az ember, akinek, fölösleges fogcsírája volna, s ha egy gyereknek a fog- csíráját eltávolítják és átültetik, annak többé azon a helyen nem nő foga. Ezért szükséges idegen anyaggal pótolni a foghiányt.

JA ülföldön már számos esetben

■í* végeztek fogbeültetést implantációt). Ezt két műtéttel végezték. A első műtétkor felpreparálták a csontfelszínt és lenyomatot vettek a csontról, majd lezárták a sebszéleket. Erről a lenyomatról készült a váz, amit később egy második műtéttel ültettek be. Ilyen műtéteket végzett Flohr professzor, H. J. Smidt, Bermann és a híres Marziani olasz professzor. Ezek a beültetések általában sikeresek voltak, de legfőbb hibájuk, hogy két műtéttel végzik el azokat, így a seb nehezen gyógyul, könnyen gyulladásba jön. Második igen jelentős hiba, hogy a nemesfémvázat vitallium, tantal) csavarokkal ^JCSOH^K%OKSÍCSOHS<^OK^CaCK'«,!<;r

Aztán gyorsan másra terelte a szót. Bennem pedig felvetődött: vajon ha öreg korára valami biztos támpontot érezne a megélhetésre, nem változna-e kétkedése például a bruzone .kérdésében is ellenkező előjelű, tudományos meggyőződéssé?

Ha belegondol az ' ember, van valami összefüggés a két do’og között . TÓTH ISTVÁN

Keresse fel a

lisuiszáliásí földmövessz ve bezel

S ágvári Endre úton lévő textil, ruházati pavilonját a szolnoki ünnepi vásáron, ahol méteráru, cipő, készruha és kötöttáru nagy választékban lesz biztosítva.

rögzítik a csonthoz s ez sk komplikációnak lehet forrása. Harmad- sorban pedig valamennyien levehető fogsort illesztenek a vázra, ami nem tart fixen és a rágásnál könnyen lejön.

Dóra doktor külföldi kollégáitól teljesei; eltérve végzi el a műtétet; Először a nyálkahártyáról '.esz lenyomatot. Ezt követően leméri, hogy- milyen vastag lágy-rész fedi az alsó állkapocscsontot (mandi- bulát). Ezután a lenyomat és a méretek alapján készíti el a laboratóriumban Sárközi István (Dóra dók- • tor kiváló laboránsa) a svedion-vá- zat. A műtét során, miután kihámozta az állkapocscsontot az azt fedő nyálkahártyából, a csontról lenyomatot vesz és a laboratórium azonnal ezután alakítja a könnyen idomuló svedion-fémet. így a váz pontosan idomul a csontfelszínhez, ezt az állkapocscsontra helyezi é- gondosan bevarrja a sebet.

A seb 8 nap alatt gyógyul és kb.

2—3 hét alatt annyira megszilárdul a váz, hogy a körhidat rá lehet építeni. Dóra doktor a külföldi gyakorlattól eltérően nem levehető, hanem állandó, fix hidat épít a váz kiálló csonkjaira. A fogsor ezután teljesen szilárd, pontosan úgy használható, mint az eredeti,

/I óra doktor műtétéinek legfőbb

** előnye a külföldiekkel szemben, hogy a beültetéseket egy műtéttel végzi és fix fogsort erősít a beültetett csonkokra. Nem utolsó sorban lényeges, hogy a Dóra-féle eljárással megrövidül a beültetés ideje, maga a műtét teljes mértékben érzésteleníthető és a- svedion- vázat igen egyszerűen felszerelt laboratóriumban is el lehet készíteni;

A Dóra-féle módszer — amint az egyesztendős tapasztalatok bizonyítják — teljes mértékben bevált. Rövid leírása most jelenik meg külföldi szakfolyóiratokban és több szaktekintély igen melegen érdeklődik iránta;

Dóra József doktor módszere igen nagyjelentőségű az orvostudományban. A fiatal orvos vidéken, számos nehézséggel küzdve talált járható utat egy nagyrészt felfedezetlen területen. A kommunista orvos a nehézségeken győzedelmeskedett, bár számos jelentős szájsebészeti és plasztikai műtét áll mögötte, mégis harcot kellett és kell vívnia látható eredményei ellenére bizonyos szakmai körökkel. Megvívja ő a harcát, hiszen igazsága segíti a győzelem elérésében. Beszélgetésünk végén csupán azt kérte, hogy kaphasson külföldi szakirodalmat, és még egyet: adjanak mellé egy másodorvost, egy asszisztensnőt és egy technikust. Ha ezt megkapná, évente 50 beültetést végezhetne olyan embereknél, akiket az SZTK utal be hozzá és addig is, amíg elismerik, más orvosok is tanulnának tőle és alkalmazhatnák módszerét, sok munkaártalomtól szenvedő bányásznak, kohásznak, vagy. pl. gyomorfekély esnek. — akiknek, nincs foguk — visszaadhatná egészségét.

*

JJefejezésül még egy kis epizód: Dóra doktor osztályán találkoztam dr. Borbényi Olivérrel, -a jászjákóhalmi körzeti orvossal. Az idős orvos most vette ki szabadságát és ezt az időt arra szánja, hogy tanuljon Dóra doktortól. „Egyszerűen csodálatos dolog, amit Dóra csinál” — mondja. És amint a főápolónő elbeszéli, állandóan tartózkodik itt tanítvány, mindig mások, akik önszántukból jönnek az ország legtávolabbi vidékeidről is. Helyés lenne, ha erre a spontán megnyilvánuló megbecsülésre felfigyelnének egészségügyi szerveink is és talán. legalább Dóra doktor kívánságainak teljesítésében, maguk is kö- velnéki

MÉSZÁROS ISTVÁN

Közeledik a Mars a Földhöz

Néhány nap óta úgy este 11 óra tájban vöröses fényű égitest látható szabad szemmel az égbolt délkeleti részén. Ez a Mars bolygó, amely estéről estére korábban kel és egyre fényesebb lesz, mígnem szeptember 7-én a földünktől való távolsága 56,5 millió kilométerre csökken. Ilyen közelségben csak 1924-ben volt és 1971-ben kerül ismét.

Már a múlt században feltűnt, hogy a Mars északi és déli sarkán.felváltva hósapka szerű fehér folt jelenik meg, amelyről a későbbi kutatások kiderítették, hogy anyaga dér- vagy zúzmaraszerű fagyott víz.- Megtudtuk azt is, hogy a bolygó felszínének nagy részét vöröses- sárga anyag borítja, kisebb részét pedig sötét foltok fedik, amelyek a marsbeli évszakok váltakozásával színüket változtatják. Ebből i jelenségből következtetnek arra, hogy a Marson növényi élet létezik.

A híres Mars-csatornák is gyakran foglalkoztatják az emberek képzeletét. Természetesen a „csatornák” elnevezés csak az alakjukra utal, de nem a keletkezésükre. Az idei — szeptember 7-i — megfigyeléseknek éppen az a fő feladata, hogy a világ legnagyobb teljesítményű távcsövei segítségével megoldják a Mars-csatornák „rejtélyét”.

Számos jel a bolygón való éle‘, számos pedig ennek ellenkezőjére mutat. Az idei megfigyelések sokat ígérnek ezen a téren is,

TÖRÖK ERVIN, az Uránia Csillagvizsgáló Intézet munkatársa