Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)

1956-08-16 / 191. szám

/ TPfjß a-igüszhte 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Osäi vetés és betakarítás Irta: Burány Ambrus a Megyei Gépállomási Igazgatóság főagronómusa Augusztus 20-ával, az Alkotmány és az új kenyér ünnepével zárjuk a gazdasági év nyári időszakát, hogy helyet adjunk az őszi talajelőkészí­tésnek, vetésnek és betakarításnak. Népgazdaságunk évről-évre növek­vő következményeket állít a me­zőgazdasági termelés elé. Ezért fon­tos, hogy helyes agrotechnikai mód szerek alkalmazásával és magasabb fokú munkaszervezéssel lássunk hozzá mostani feladataink megol­dásához, Az alábbiakban néhány szakmai kérdéssel kívánok foglal­kozni, amelyek szemelőtt tartása jó alapot adhat a jövő évi nagyobb terméshez. Talajelőkészítés és vetés Sorrendben az őszi árpa követke­zik, Megterem a szikes, tarka föl­dön, de a legnagyobb termést a jó erőben lévő vályog és agyag tala­jon adja. Jó előveteménye a len, a borsó, a bükkönyös takarmánykeve­rék, szükség esetén kalászos. Me­gyénkben a 42 százalékos búzave­tés mellett gyakori a búza utáni vetése, ezért elengedhetetlen a tar­lóhántás, az augusztus elejei vető­szántás. Vetés előtt pedig a kultivá- tor, vagy a tárcsa használata. így a vad búza kelés a vetőmag tisztasá­gát nem befolyásolja és a búza ké­sőbbi érése az aratást nem késlel­teti. Szelektorozott, Higosármal pá­colt vetőmagból 90 kg-ot — folyó­méterenként 65 szem magot — ves­sünk 5—6 cm mélyre. Száraz idő­ben a vetés után hengert és magta­karót járassunk, Szuperfoszfátból holdanként 100 kg-ot, pétisóból 50 kg-ot szórjunk szét, Ha a maggal együtt szórjuk a -műtrágyát, fele mennyiség is elegendő. Az őszi árpa után a rozs vetése kerül sorra. Szol­nok megyében különösen a homo­kosabb talajokon termesztik. Meg­terem a vadsziken la Ott a búzánál sakkal biztosabb termést ad, de el­sősorban a homokos talajt kedveli. Borsó, bükkönyös keverék, dohány, korai krumpli, dinnye után, szük­ség esetén saját maga után is vet- heiő, Tarlóhántást, augusztus elejei vetőszántást, vetés előtt kultiváto- rozást, vagy tárcsázást kíván, — Gyommentes kapásnövény után magágykészítésnek elegendő a tár­csa és a fogas használata. Kát. hol­danként 80 kg-ot, folyóméterenként 60 szemet, 4—5 cm mélyen vessünk. Utána száraz időben henger és mag­takaró borona alkalmazása ajánla­tos. Szuperfoszfátból 100 kg-ot, pé- tisóból 50 kg-ot adjurfc holdanként. Az őszi takarmánykeverék mag­ágykészítése hasonló a rozséhoz. A takarmánykeverék megterem kalá­szos után is. Holdankénti magszük­séglet: 60 kg rozs és 30 kg szöszös bükköny, vagy 60 kg búza és 30 kg parmonbükkömy. Tehát holdanként 90 kg, folyóméterenként 60 szem magot vessünk 3—5 cm mély alá- takarással. Száraz időben hengere- zés és mag takaró fogas szükséges Ajánlatos holdanként 60—80 kg szu­perfoszfátot a talajba bedolgozni. Legfontosabb gabona növényünk a búza, amely megterem a sziken, a szikfoltos tarka földön, vályog ó> agyag talajon, valamint a termőho­mokon. Jó előveteménye a borsó, a mák, a len, a repce, a dohány, eset* leg a kukorica, a kender, a csala- mádé és a répafélék, valamint a? idejében leforgatott pillangósok. — Szükségből a búza után is vetünk búzát, ilyenkor legalább fele meny- nyiségű istállótrágyát szórjunk ki a magágykészítés előtt. Vetés előtt 5—6 héttel készítsük a magágyat amelyet hengerrel és fogassal zár­junk le. Helyes, ha közvetlenül a vetés előtt 5—6 cm mélyen kultivá- torozunk, vagy tárcsázunk. Gyom­mentes kapásnövény után elég a törbbszöri tárcsázás, fogasolás, eset­leg a sekély szántás. így is kielé­gítő magágyat készíthetünk, Szelektorozott, Higosánnal csává­zott magból kát. holdanként 100— 110 kg-ot, folyóméterenként 70 sze­met kell vetni. Az őszi búza vetését legelőször a szikeseken kezdjük, itt 4—5 cm vályog- és agyagtalajo­kon 6—8 cm mély vetés a legmeg­felelőbb. Szárazságban, vagy ha a talaj nem eléggé ülepedett, henge­rezés és magtakarózás szükséges. Szuperfoszfátból 100 kg-ot, pétisó­ból 50 kg-ot szórjunk ki. Ha a vetés­sorokba adagoljuk, fele mennyiségű műtrágya is elegendő. Őszi betakarítás Miután a kapásnövények betaka­rítása jelenleg a legkevésbé gépesí­tett, ezért a kézi munkaerő legna­gyobb igénybevétele ősszel van. Kü­lönösen azért, mert nálunk a rizs­aratás, a cukorrépa és a kukorica betakarítása csaknem egyidőbe esik. A cukorrépa szedése augusztus vé­gén kezdődik. A fogatos kiszántás, vagy a Bajóthy-féle traktoros répa­kiemelő alkalmazása igen megkömy- nyíti ezt a munkát, legalább 50 szá­zalékkal gyorsabb is lesz. Cukorré­pából egyszerre csak annyit emel­jünk ki, amennyit aznap fel tudunk dolgozni. Meleg időben a levéltaka­rás nem elegendő. Ezért legalább egy ásónyom földdel takarjuk le a kupacokat. — így a kiszáradástól, amely esetenként 20 százalékos is lehet, jobban meg tudjuk védeni a répát, A szállítást a szedéshez iga­zítsuk. A gumiszalagos transzportőr használata a vagonbarakást 70 szá­zalékkal megkönnyíti. Ajánlatos ezért minél több szállítószalagról idejében gondoskodni. A rizs aratása általában szeptem­ber közepén kezdődik, amikor viasz érésben van és a rizsszem az úgyne­vezett tésztás érésbe megy át. Ha később kezdjük, .nagy lesz a per- gési veszteség. A rizs aratását leg­alább 10—12 nap alatt be kell fejez­nünk, különben a kukoricatörós na­gyon elhúzódik. A kukoricatörést különben szeptember végén szoktuk megkezdeni. így a szántóföldet még idejében letakaríthatjuk a búza magágyának készítéséhez. A fentiekben csak néhány alap­vető agrotechnikai követelményt említettem meg. A helyi adottságok tói függően lehet bizonyos módosí­tásokat is eszközlni. A következő évi jó termés érdekében azonban fontos, hogy a legalkalmasabb idő­ben, a legjobb körülmények között vessük el a kenyér- és takarmány- gabona növényeinket. Tűző napsütésben is fáradhatatlanul dolgoznak a pályamunkások, hogy biztosítsák a za­vartalan közlekedést. Képünk az Ulviczki brigádot ábrázolja. A bri­gád tagjai: Nagy József, Újvári István. Bozsó Mihály, Kómáé Kálmán, Tóth Kálmán és Ulviczki József élőmunkád. Hallgassák meg a dolgosók véleményéi a földmüvesssövetkeselek vesetői ligy nap tapasztalatai Itákóczií'alván Több levél érkezett Rákóczifalvá- ról a MESZÖV-höz és szerkesztő­ségünkhöz a földművesszövetkezet munkájáról, s egyes vezetőinek ön­kényeskedéseiről. Legtöbben Nagy István ügyvezető éö Polgár János főkönyvelő viselkedését, modorát, a dolgozókhoz való rossz viszonyát bírálták. A bejelentések és a tapasztalatok nyomán a MÉSZÖV brigád vizsgá­latot tartott a szövetkezetnél. Meg­állapította, hogy amióta új vezetők vannak, szilárdult a munkafegye­lem, javult az áruellátás, csökkent a felesleges kiadás, s úgyszólván majdnem minden adósságot letör­lesztettek. Az eredmények mellett azonban komoly hibák vannak a tömegkapcsolat és a kádermunka területén. A tagok, a vezetők és a dolgozók Karcagi fiatalok mentek a sziízföldchre Nagy izgalommal búcsúztatták a múlt hét közepén a Karcag Tilal­mas! Állami Gazdaság dolgozói G. Nagy István kombájnost és Andrási Gyula műhelymunkást, akik három hétre á Szovjetunióba, a szűzföl­dekre mentek dolgozni. Nem azért izgultak a gazdaság DISZ fiataljai, mintha féltenék őket, hogy valami bajuk történik, hanem azért, mert szerettek volna velük menni, s azért, hogy vajon mi hírrel, milyen eredménnyel térnek vissza. G. Nagy István nevét nemcsak a karcagiak, hanem az egész megyé­ben, az egész országban ismerik. Hiszen mindig az elsők között em­legették aratáskor az egész ország­ban a kombájnosok között, s mél­tán kapta a „Vörös Zászló Érdem­rend” kitüntetést. Már indulás előtt arról érdeklődött, hogy kint a szűz­földeken lesz-o verseny, mert sze­retné megmutatni, hogy mit tudnak a karcagi kombájnosok. Csak azt sajnálta, hogy a kombájnját, amely­nek minden porcikáját ismeri, nem vihette magával. Amint a Szabad Ifjúságból olvas- hattuk, útban Kazahsztán felé Moszkvában járnak és megtekintik az évszázados város nevezetességeit. Majd, ha visszatérnek először az Állami Gazdaság DISZ szervezeté­nek számolnak be a Szovjctunióbeli élményeikről. BELFÖLDI HÍREK AZOK A KÖZSÉGEK, amelyek­nek beadási eredményei több évre visszamenően azt mutatják, hogy állandóan lelkiismeretesen igyekez­nek teljesíteni az államiránti köte­lezettségüket, jelentős kedvezményt kapnak. Soron kívül juthatnak be­ruházási hitelhez s így több évre előirányzott beruházásaik egy ré­szét jóval előbb megvalósíthatják. A soron kívül előrehozott beruhá­zásoknak a hitelösszege 1957. évre 50 millió forint. * AZ IDEI ORSZÁGOS MEZŐ- GAZDASÁGI KIÁLLÍTÁSON a mezőgazdasági könyvpavilonban kiváló szakemberek díjmentesen adnak szaktanácsokat a kiállítás látogatóinak. A szaktanácsadók délelőtt 10 órától délután 4 óráig fogadják az érdeklődőket. A mezőgazdasági könyvpavilon­ban a kiállítás időtartama alatt mezőgazdasági szakkönyveket áru­sítanak 10 százalékos áruenged­ménnyel. * A BELKERESKEDELMI MI­NISZTÉRIUM nemrégen fogyasz­tási cikkcsere megállapodást kötött a Szovjetunióval, Lengyelországgal, a Német Demokratikus Köztársa­sággal és Csehszlovákiával. A meg­állapodás értelmében a Szovjet­uniótól kerékpárt, élelmiszert, hű­tőszekrényt, rizst, mosógépet, mo­torkerékpárt, különféle órákat és konzerveket kapunk; Lengyelor­szágból mustárt, textilárut, üveget, porcelánt, bútort, sportfelszerelési cikkeket, „Robogó” kerékpárt im­portálunk; A Német Demokratikus Köztársaságból főleg ruházati cik­keket és órákat hozunk be. Cseh­szlovákiából pedig különféle mé­terárut, írófelszereléseket, gumi- és fajátékokat kapunk. (MTI) Felavatták Szolnokon a Törekvés SK új négyes aszfalt verseny-tekepályáját Vasárnap délután a hatodik vasutas­nap Ünnepségei keretében került sor a Szolnoki Törekvés SK új négyes aszfalt verseny-tekepályájának felavatására. Az ünnepségen nagyszámú közönség jelent még, A pályaavató mérkőzést a Buda­pesti Törekvés és a Szolnoki Törekvés csapatai játszották; Budapesti Törekvés — Szolnoki Törek­vés 2478—2249 Szolnok. Törekvés pálya, vezette: Sarkad!, Tompa. Bp. Törekvés: Donkó, Sándor, Kerekes, Ládl, Szabó, Ónozó. Szolnoki Törekvés: Asztalos, Vö­rös, Tóvízi, Benedek, Jakab, Papp. A mérkőzés során kidomborodott a fővá­rosiak nagyobb verseny rutin ja és biztos győzelmet arattak az elfogódott szolno­ki csapat felett. Az egyéni teljesítmé­nyek során Szabó József, a budapesti csapat tagja, többszörös magyar váloga­tott és világcsúcstartó kitűnő eredményt ért el; Legjobb dobó: Szabó 461; Ónozó 434, Kerekes 415, Illetve: Vörös 398, Papp 396, Asztalos 372 fa. Túrhevei Ruházati Ksz. maradék pavilonjában te- tőtől-talpig mindenki fel­öltözhet. — ízléses női és férfi szandálok és cipők, tájigényes ujjas-mellény és mikádók nagy válasz­tékban, szebbnél-szebb jó minőségű öltönyök és kötöttáruk. TISZTA KEZŰ EMBEREK A becsületes város — ezt a cí­met adtam volna ennek a kis írás­nak, ha Mark Twain regényével nem tette volna örökre humorossá e társítást. Két hónapja wigyok Szolnokon, s ez idő alatt üldöz a balszerencse, vagy talán egy kicsit engedett a figyelmem a főváros fe­szültsége után. Az emberek becsü­letessége azonban mindig helyreüti azokat a bajokat, amelyeket fele- dékenységböl feleségem közremű­ködésével csinálok. A PÉNZTÁRCA Feleségem az egyik reggelen hasztalanul kereste pénztárcáját. Fel-feldúlta a szekrényt, elrangatta a faltól a rekamiét. összedúlta Írá­saimat, legalább háromszor meg­forgatta a még ki nem vasalt ru­hákat. Aztán leült szipogni, ahogy már ez szokás. Amikor ismét tárgyalóképes álla­potba került,r megpróbáltuk kikö­vetkeztetni, hol hagyta el a tárcát. Több variáns merült fel. Egy-két percre betértünk este a Sport cuk­rászda kerthelyiségébe is, ahonnan ugyan azonnal távoztunk, mert fél­tünk, hátha megfázik a kisgyerek. Talán ott? Mindenesetre nem árt megnézni. Az üzlet vezetője, aki — délelőtt lévén — mezítláb locsolta a piros salakot, mosolyogva tett fel néhány ellenőrző kérdést, s mivel kielégítő válaszokat kapott, már vette is elő a kék pénztárcát. Húzózáras szája papírszalaggal volt leragasztva, a rajta pecsét, aláírás, igazolta, hogy tartalma érintetlen (az eféle bürokr rácia kedves az ügyfélnek). Dani József pincér találta meg, n ki kö­szönhetjük, hogy visszakaptuk. A PIPAZACSKÓ Ez is vendéglátós történet. Egy vasárnap este a Tisza Szálló csúcs- forgalmának teljes zűrzavarában asztalunkhoz sietett az egyik pin­cér, aki nem is a mi részünkön volt szolgálóiban, s elém dobta a saját dohányzacskómat. Elhűlten bámultam rá, mire szó­hoz jutottam, volna, már ott sem volt az örökké futó János bácsi. Csak alkálmi pipás vagyok, így észre sem vettem, hogy egy héttel előbb ott felejtettem a pipazacskót, amit ha ütött-kopott is, kedves, hozzámnőtt tárgyként becsülök. Mindig tudtam, hogy a pincéreknek jó memóriájuk van, megfigyelő képességüknek kell lenniük, de azt hittem, hogy ez csak a fogyasztás számontartására használják, nem arra, hogy kihez tartozik egy ócska dohányos zacskó: A BLOKK A szokásos délutáni szertartást végeztük. Feleségem a pelenkákat mosta, a kis Dávid jóízűen szundí­tott egy szélvédett sarokban, én pe­dig a virágokat locsoltam. Nyílt a kertkapu. — Kit hoz a fene? — néztünk oda riadtan. Egy magas, barna férfi jött be, megállt a rozzant fürdőkád mellett és kur­tán köszöntve megkérdezte? — Ma­ga hozott délelőtt hozzánk a szövet­kezetbe cipőt javításra? — Igen — válaszolt a feleségem. — Itt a blokk, húsz forintról. Máskor tegye el. Már sietett is kifelé. Családapa lehetett, aki alig várta, hogy otthon legyen. Vajon mennyit kellett ke­rülnie, hogy ezt az ügyet elintézze? Jártam már Svájcban, s ez az or­szág többek közt arról híres, hogy kinn az utcán tejes-kannára teszik a pénzt. A tejes ember aztán meg­tölti a kannát és elviszi a pénzt. Igen ám, de ott több mint száz éve nem volt háború, a rendnek, az er­kölcsnek zökkenőmentes tradíciói vannak. Nálunk, nehéz múlt után, új rendszerben, új erkölcs van szü­letőben. Éppen ezért jóleső érzéssel gondolok vissza e három kis esetre. (Solymár) Kertésztanulókat lehet szerződtetni A Minisztertanács határozata alapján az állami gazdaságok, kísérteti, tan- és célgazdaságok, egyéb állami Intézmé­nyek, valamint a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek kertészeti szakmunká­sokkal való ellátása és utánpótlása ér­dekében a helyt képzésre kertésztanu­lókat szerződtethetnek. Az ország kertészeti fejlődése érdeké­ben igen jelentős a kertészeti szakma gyakorlati és elméleti tudásának ezúton történő elsajátítása. A felsorolt gazdaságok helyi adottsá­gainak figyelembevételével a kertészeti szakma következő ágazataiban nyerhet­nek kiképzést a kertésztanulók. 1; Zöldség- és kertimagtermelés. 2. Gyümölcs- és faiskolatermelés. 3. Szőlő és szőlőszaporítóanyag terme­lés, 4. Dlsznövénytermelés. Ezekbői a kertészeti ágazatokból leg­feljebb kettő egyidejű elsajátítására nyújt lehetőséget a végrehajtási utasí­tás. Kertésztanulónak azt lehet szerződtet­ni, aki a 14. életévét betöltötte, de 20 évesnél nem idősebb és legalább az ál- talánis iskola 8. osztályát elvégezte. A tanulóképzés időtartama 3 év, érett­ségi vagy ezzel egyenlő értékű középis­kolai képesítéssel rendelkező tanulóknál pedig 2 év. A kertésztanulók az ipari és kereslte delmi tanulókhoz hasonló juttatások­ban részesülnek és félévenként emelke­dő órabért kapnak. Az a kertésztanulő, akinek tanuló­ideje leját, kertész szakmunkás vizsgál tesz. elmondottak, hogy Nagy és Polgár a legutóbbi hetekig nem hajtotta végre mindenkor az igazgatóság határozatait, szétfolyt az irányítás, felesleges ki­adásokkal terhelték meg a szövet­kezetét. Nem egy esetben megtör­tént, hoigy a két vezető egy kérdés­ben külön-külön másként intézke­dett, s ebből zavarok keletkeztek. Néhány példát erre: A Szolnoki Cukorgyár vezetői rendeltek a szö­vetkezettől betoncsövet. A csövet a Szolnoki Mozaik és Cementárugyár munkásai készítették el, azt Szol­nokon vagonba rakták és elküldték a szövetkezet címére Martfű vasút­állomásra. Az állomásról befuvaroz­ták a csövet Rákóczifalvára, s in­nen, ha a gyár átveszi, újból Szol­nokra kell szálítani. Most a szövet­kezetnek 50 000 forintja fekszik a csövekben, nem beszélve a felesle­ges fuvarköltségekről; Nem tudjuk, miért volt erre szükség? (Ezért fe­lelősség terheli a MÉSZÖV illetékes előadóját is.) Nemcsak ez az egyedüli eset. A napokban a FÜRFA szolnoki tele­pén raktak vagonba építőanyagot, melyet szintén Martfű állomásra küldtek, holott a szövetkezetnek van teherautója, s Szolnokról bár­mikor kiviheti az árut, minden vasúti szállítás nélküL A termékek szabadfelvásárlásá­nál is adódnak súlyos mulasztások. Megtörtént, hogy Hartyáni Károly felvásárló az árakat illetően felre akarta ve­zetni a termelőszövetkezeteket. Ezért nem adják át bizományi ér­tékesítésre a termékeket, hanem maguk járnak piacolni. ami feles­leges munkakiesést okoz. A tagok hiányolják, hogy a veze­tők nem irányítják a tagbizottságo­kat, s nem számolnak be a végzett munkáról. Úgymond csak papíron szerepelnek a különböző bizottsá­gok, Joggal mondják, hogy „minek fizessünk részjegyet, amikor meg­kérdezésünk nélkül építkeznek, sok esetben feleslegesen”, — s ha felvi­lágosítanák őket ezekről, bizonyára megváltozna a véleményük. Viszont az igazgatóság és fel­ügyelő bizottság tagjai tagjai is jo­gosan vetik fel, hogy egyes párt- és tanácsvezetők a szövetkezeti demokráciát sem- mibevéve megváltoztatják a ha­tározataikat. Nem egy esetben megtörtént már pl. Rákócziújfaluban, hogy Pot- rócki Albert tanácselnök elvtárs ki­jelentette: „Ha kell 3 napig sem engedem kinyitni az üzletet, ha oda helyi dolgozót állítanak be.’* — így történhetett meg, hogy a közelmúlt­ban az egyik sógorát, legutóbb pe­dig szintén más községbe való sze­mélyt állítottak be hozzájárulásuk nélkül, S most az italbolt vezető­nek, Horváth Károlynak több mint 5000 forintos hiánya van. Találóan jegyezte meg Rácz Sán­dor igazgatósági tag, hogy a szövet­kezet két kő között őrlődik. A ta­gok joggal követelik meg az általuk választott vezetőktől az önálló mun­kát, hogy szabadon döntsenek a szö­vetkezetei érintő kérdésekben. Ter­mészetesen ez nem jelenti azt. hogy a hasznos tanácsokat és javaslato­kat nem fogadják el. Sok igazság van ebben. Nagyobb segítséget kell adni a szövetkezet vezetőinek a Földmű­vesszövetkezetek Szolnoki Járási Központjának is, mely csak tűzoltó munkát végez a szövetkezetnél, s amelynék a felelősségéről e cikk­ben nem szóltunk.­Fülemen Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents