Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)
1956-08-14 / 189. szám
A ■í megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja WILA6 PROLETÁRJAI EGYESÖLJETEK! OK VIEL évfolyam, 189. szám, 1956. augusztus 14. kedd, MEGYEI V MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL A Hazafias Népfront mozgalom megerősítéséről (2 o) Közelebb a tömegekhez (2. o.) Jászberény örömei és gondjai (3. o.) Százhúsz pavilon lesz az ünnepi vásáron {4. o) A Munka VíröszÉszló Érdemrendéivel tüntették ki a szolnoki Jsrtnűiavitó ŰV-t Ünnepségek a vállalat százesztendős fennállásának évfordulója alkalmából Augusztus 12-én, a hatodik va- sutamap alkalmával ünnepelte a szolnoki Járműjavító ÜV munkássága az üzem fennállásának 100-ik évfordulóját. Az üzem, amely immár tízszer nyerte el a büszke élüzem címet, az évofrduló alkalmával megkapta a Munka Vöröszászló Érdemrend kitüntetést. A jubileumi ünnepség délután zajlott le a Járműjavítóban, amelyen megjelent Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter, Gáspár Sándor, a Vasutas Szak- szervezet országos elnöke, Csanádi László, a MÁV vezérigazgatója. Délután öt órakor leplezték le az üzem kulturházának falán elhelyezett emléktáblát, amely a százesztendős üzem munkásainak állít emléket. Ezután került sor a vállai lat szabadtéri színpadán az ünnepi gyűlésre, amelyen Bebrits Lajos és Gáspár Sándor elvtárs mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszédek elhangzása után Bebrits Lajos elvtárs osztotta ki a kormánykitüntetéseket. „Szocialista Munkáért Érdemérem’’ kitüntetésben részesültek: Erdősi Gyula vállalatvezető, Tóth II. Ferenc vez. főellenőr, Cserta Miklós fődiszpécser, Tassi János a vállalat párt-végrehajtó bizottságának titkára. Somogyi Mihály nyug. vez. főellenőr, Balázs József kocsiosztályvezető, Csemetits István szíjvarró (pénteken meghalt), Reményi István, a mozdonyosztály vezetője. Makai Jakab szerszámlakatos. Török Lajos, az üzemi bizottság elnöke. Ezenkívül „Munkaérdemérem’' kitüntetést kaptak tizenöten, négyen „Kiváló vasutas“, egy fő pedig „Érdemes vasutas’* kitüntetést. Képek a szolnoki nagygyűlésről Acs Lajos elvtárs beszédét mondja. . ; ; a tribün előtt ezrek hallgatják. A felvonuló vasutasok egyik csoportja. A legfőbb s emelkedjen minden dolgosó jóléte, kulturáltsága Ács Lajos elvtárs beszéde a szolnoki nagygyűlésen Vasárnap délelőtt 9 órára Szolnokon, a Kossuth Lajos téren ünnepi nagygyűlésre jöttek össze a város dolgozói. Több mint ötezer ember hallgatta meg Ács Lajos elv társnak, pártunk Központi Vezetősége titkárának beszédét. A díszemelvényen megjelentek: Kálmán István elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság első titkára, Csanádi László elvtárs, a MÁV vezérigazgatója, ezenkívül a párt, a szakszervezet, a DISZ, a Népfront és a vasutasok képviselői. Az ünnepi naggyűlést Pagonyi Gyula elvtárs, a városi pártvégrehajtó bizottság másodtitkára nyitotta meg, ezután emelkedett szólásra Ács Lajos elvtárs. Ács elvtárs elöljáróban, a párt és a kormány nevében, a hatodik magyar vasutasnap alkalmából a szolnoki vasutasokat köszöntötte. — Meggyőződésem, hogy a gyűlés minden résztvevőjének érzelmét és gondolatait fejezem ki, hálát és köszönetét mondva a szorgalmas, fáradhatatlan szolnoki va- sutasságnak az elmúlt hónapokban, az elmúlt évben végzett munkájukért — mondotta Ács elvtárs, majd így folytatta: — A párt s a kormány egyre jobban megbecsüli a vasutasok munkáját. Tudjuk, hogy bérezésük elmarad más szakmák, iparágak bérezése mögött. Ez a vasutasok legfőbb problémája. A párt javaslatára augusztus 1-én a legalacsonyabb keresetű vasutasok bérét rendezték. Nem akarunk ezzel túlságosan dicsekedni, mert tudjuk, hogy a vasutas bérezések körül még nagyon sok a tennivaló és az országnak, erejéhez mérten jobban kell jutalmaznia nagy fizikai, sőt idegrendszeri erőfeszítést követelő munkájukat. Sok tennivalónk van a vasút korszerűsítése, a p'lyates- tek megjavítása, a Diesel-mozdonyok bevezetése, a vasút jóminőségű szénnel való ellátása, a kocsipark bővítése terén és más területeken is. A második ötéves tervben javulni fog csaknem minden területen a helyzet a vasútnál is. Ács elvtárs sok sikert kí"ánt további munkájukhoz, majd a száz- esztendős múltra visszatekintő szolnoki Járműjavító ünnepi évfordulójáról emlékezett meg. — A Járműjavító mai munkásai százéves becsületes munka sikereire hivatkozhatnak — mondotta. Az üzem dolgozói résztvettek a magyar munkásmozgalom harcaiban, különösen az 1919-es proletárdiktatúra küzdelmeiben. A Járműjavító munkásai a fel- szabadulás óta önfeláldozóan dolgoztak és jó munkát végeztek. Kitüntetések, többszöri élüzem cím bizonyítják ezt. Méltán tünteti ki kormányunk a Munka Vörös Zászlórendjével az üzemet. Bizonyos vagyok benne, hogy valamennyien helyeslik, ugyanazt gondolják, amit én: köszönet és hála a Járműjavító nagyszerű munkáskollektívájának, szorgalmas, áldozatkész munkájukért. — Száz évvel ezelőtt, amikor a mai Járműjavítót megalakították, a magyar munkásosztály még csírájában létezett. Ma a százéves évfordulón öröm tölti el a szívünket, ha elgondolkozunk azon, hogy a száz év alatt kifejlődött magyar munkásosztály e rövid történelmi időszak alatt politikai öntudatra ébredt, nagyszerű harcokat vívott 1919-ben, meghódította a hatalmat és 1945 után harcaival, a felszabadító Szovjetunió segítségével véglegesen a hatalom birtokosa lett. Éljen a szocialista jövőt kovácsoló, a parasztsággal, a dolgozó kisemberekkel szövetséges magyar munkásosztály és a százéves szolnoki Járműjavító minden munkása, tisztviselője, alkalmazottja, értelmiségi dolgozója! Ács Lajos elvtárs ezután a Központi Vezetőség legutóbbi határozatainak jelentőségével és azoknak már jelentkező eredményeivel foglalkozott. Mindenekelőtt megállapította: a Központi Vezetőség kielégítette azt a jogos várakozást, amelyet a párttagság. a dolgozó nép várt tőle A Központi Vezetőség fontos határozatokat hozott a dolgozó nép anyagi, szociális, kulturális viszonyainak megjavításáról a második ötéves tervben és elhatározta. hogy véget vet és teljesen felszámolja a káros személyi kultuszt, kidolgozta a szocialista demokrácia kiterjesztésére szolgáló intézkedéseket, megszilárdította pártegységét, leszámolt sok régi hibával, tiszta lapot nyitott pártunk életében. Ács elvtárs ezután a Központi Vezetőségben végrehajtott személyi változásokról, a pártegységről, a párt és tömegek kapcsolatáról és arról beszélt, hogy a hibák kijavítása az elmúlt három évben — egészen a Központi Vezetőség legutóbbi üléséig — nem haladt a kellő mértékben előre, majd ezeket mondotta: — Az igazság kedvéért meg kell azt is mondani, hogy a párt munkáját az elmúlt három évben, s az azt megelőző években, elsősorban nem a hibák jellemezték. Mindnyájan t idjuk, hogy 1945 és 1Ö53 között a párt megszervezte a munkásosztály és dolgozó parasztság harcát, kivívta a szocialista rendszert, elkergette a gyárosokat, földesurakat, csendőröket, rálépett a szocialista építés útjára. Ács elvtárs feltette a kérdést: Mi pártunk politikájában a legfőbb? így válaszolt: — Az, hogy a párt vezetésével a szocialista társadalmat akarjuk felépíteni és ez azt jelenti, és ez a legfőbb: azon kell munkálkodnunk, hogy növekedjék a munkás, a paraszt, az értelmiségi, a diák, a háziasszony, a kisember, minden dolgozó jóléte, kulturáltsága, több kenyér, zsír, hús jusson a dolgozók asztalára. Jobban ruházkodjunk, több kerékpárunk, rádiónk, televíziónk, motorkerékpárunk is legyen, jobb lakásban lakjunk. Kormányunk árleszállítás, bérrendezés, békekölcsön eltörlés és más intézkedések révén ebben az évben is növelte a dolgozók jólétét és egyes nyugdíj kérdések rendezésével, egyes további bérrendezésekkel továbbra is folytatja. A lakásépítésre kétszerannyit adott, mint az elmúlt időben. Mégis, ezt becsületesen, nyiltan megmondjuk: fog még maradni rendezetlen kérdés a bérek, a lakások körül is — reméljük kevesebb, egyúttal reméljük azt is. hogy a helyi lehetőségek, a helyi párt-, állami, tanácsszervek, s azok vezetői jóindulatú, szorgalmas munkája révén egyre kevesebb probléma lesz az élet során, de ilyen probléma még lesz. Mégis az a biztató — és ez mindenkit örömmel és kedvvel tölt el —, hogy évről évre felfelé fogunk menni, hogy évről-évre életünk javulni fog. Ez bizonyosan így lesz. A mezőgazdaság problémáiról szólva, leszögezte: a Központi Vezetőség legutóbbi ülésén síkraszáUt A második ötéves terv során megkezdődik Budapest utolsó roncs- hídjának, az Erzsébet-hidnak a felépítése is. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium hídfőosztályán és az UVATERV tervezőirodáiban javéban folyik a hatalmas munka előkészítése. Most, hogy az ujjáépülés napirendre került, sokat folyt a vita, vajon eredeti formájában, vagy más tervek szerint építsék fel újra az Erzsébet-hídat. Igen helyesen az eredeti híd mellett döntöttek. — Ugyanakkor azonban figyelembe vették a hídépítési technika haladását, a fejlődő közlekedés, a na- gyobarányű forgalom követelményeit. Az újjáépülő Erzsébet-híd külső a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése mellett, elsősorban a III. típusú tsz-ek fejlesztésé érdekében, ugyanakkor az eddiginél sokkal jobban hangsúlyozta az alacsonyabb típusó szövetkezések támogatását. Beszélt arról, hogy milyen intézkedések történtek a termelőszövetkezeti mozgalom támogatása érdekében, majd a következőket mondotta: — A munkásoknak most az a legfőbb érdeke, hogy a dolgozó parasztságot segítsék rátérni a szövetkezeti útra, mert ez az egész nép életszínvonala emelésének egyik legfőbb útja, feltétele. A munkásosztály akkor látja igazán biztosítva a szocializmus győzelmét, ha legfőbb szövetségese, a dolgozó parasztság is a szocialista élet útjára lép. Ács elvtárs ezt követően rátért a szocialista demokrácia kiszélesítésére. Arról beszélt, hogy a legközelebbi országgyűlési választásokon a kerületi választási rendszer megvalósítása azzal az előnnyel jár majd, hogy a nép pontosan tudni fogja, hogy ki a képviselője, azzal szoros kapcsolatot tarthat és a képviselők az új országgyűlésben valóban képviselni fogják választókerületük érdekeit, választóik megbízásából kezdeményezhetnek, rendéleteket és törvényeket javasolhatnak a kormánynak. Ilyen módon az országgyűlés valóban a nép érdekében hozandó törvények megalkotására alkalmas szervvé válik, amelyben maga a nép alkotja képviselői útján a törvényeket. Ács elvtárs arról is beszélt, hogy jogok és kötelességek mindenkire egyformán érvényesek. Ezután a sajtó feladataival foglalkozott, felhívta az újságírók figyelmét, hogy mindenkor őszintén, igazat írjanak, még akkor is, ha az néha kellemetlen. Bejelentette, hogy a lapok oldalszámai emelKed- nek, több új sajtóorgánum indul. Ács Lajos elvtárs beszédét a következőiképpen fejezte be: — Pártunk nagyhorderejű határozatokat hozott, kitűzte a legfőbb célt, azt, hogy szorgalmas munka révén növelni kell a nép jólétét és, hogy egyre inkább teret kell adni a népnek arra, hogy élve a szocialista demokrácia jogaival. a párt és kormány vezetésével egyre inkább maga alakítsa életét és sorsát. Szolnok város lakossága, Szolnok megye dolgozó népe, a megye munkásai, parasztjai, dolgozói bizalommal kövessék pártunk Központi Vezetőségét, kormányunkat a szocializmus építésének útján! Végül Csanádi László elvtárs, a MÁV vezérigazgatója lépett a szónoki emelvényre. Köszöntötte a szolnoki vasutasokat, beszélt az előttük álló feladatokról, ismertette a vasút fejlődését a második ötéves tervben, majd átnyújtotta Erdősi Gyula elvtársnak, a szolnoki Járműjavító Vállalat igazgatójának a Munka Vörös Zászló érdemrendjének odaítéléséről szóló határozatot. A gyűlést Pagonyi Gyula elvtárs zárta be. képe olyan lesz, mint az eredeti volt, mégis sok újítást hajtanak majd végre szerkezetén. Bár a hid nem lesz szélesebb, mint az eredeti volt, a lzocsipályát két villamos vágánypáron kívül további két járműsáv szélességre bővítik ki. Az Erzsébet-hid újjáépítése a megmaradt alépítmények és szerkezeti részek figyelembevételével mintegy 150 millió forintba kerüli Sok pénz ez, nagy áldozatot követel államunktól. De a szakértők kiszámították, hogy az Erzsébet-hid hiányában a járművek által tett kényszerkerülő olyan nagy kiadási többletet okoz a népgazdaságnak, hogy a híd újjáépítési költsége nyolc-tíz év alatt megtérül, Felépül legszebb híduuk : az Erzsébet-híd
