Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)

1956-08-12 / 188. (189.) szám

2

SZOLSOK MEGYEI NBTOAP

tBSSj

ih-ü

FlL ÉVEZREDDEL ezelőtt hányt el e Hagy törökvero hadvezér, a magyar és a szomszédos népeik szabadságának védelmezője, a „hadak villáma”, Hunyadi János, Napjainkban országszerte gyűléseken emlékeznek meg a dolgozók a dicsőséges harcokról, amelyekben a magyar, a szerb, a horvát, az albán, a román dolgozóik testvéri egyetértésben vettek részt, s amely harcok feltartóztatták az Európa leigázására törekvő török birodalom hatalmas katonai erejét,

Hunyadi János honfiúi és hadvezért nagyságát akkor láthatjuk igazán, ha a kor eseményeit, a magyar és balkán népek helyzetét, a török hódítás veszedelmét tanulmányozzuk és ezzel együtt vizsgáljuk azt a nagy szervező munkát, melyet Hunyadi a hon védelme érdekében végzett;

A 15, század elején Európát déliétől mindjobban fenyegette a török leigázás veszélye; A török társadalom ebben az időben a katonai zsarnokság és a hűbéri társadalmi rendszer elemeinek speciális keveredése volt, A hatalom a szultán kezében összpontosult, aiki úgymond „élet és halál ura’5 volt, Minden föld az 6 tulajdonát képezte, melyből jutalomként adott használatra a szpáhákmak, akik a török hadsereg elitjét alkották, s akik a zsoldosként szolgáló janicsárokkal, valamint a hadjáratokban rablásra vállalkozó martaló- cokkal az elfoglalt területen a szultán véres és kegyetlen uralmát valósították meg. A szpáhik a részükre adományozott hűbéri, földeket csak addig birtokolhatták, amíg cselekedetük, szolgálatuk a szultán legmagasabb igényének és tetszésének megfelelt; Éppen ezért igyekeztek is a lakosságtól minél rövidebb idő alatt a legtöbbet kipréselni. A leigázsott országokban a török uralom a termelőerők mérhetetlen pusztulásával járta

A török hódító törekvéseket táplálta a mohamedán vallás is, amely igazhitűnek csak önmagát ismerte el és kötelezővé tette minden mohamedánnak a „hitetlenek’1 elleni kérlelhetetlen harcot;

A TÖRÖK HÓDÍTÁS elsősorban a balkáni népekre nehezedett, de az 1430-as évektől egyre jobban a pusztítás árnyékát vetette hazánkra iß; 1439-ben Szerbia egész területe török uralom alá került, de már 1438-tól szaporodtak » különösen Erdély déli részén —« a török betörések; Ugyancsak 1439-ben elesett Szendrő-vára, mely a török elleni védekezés egyik legfontosabb erőssége volt; A vár vélelmére küldött magyar nemesi seregek tehetetlenek voltak a török erőkkel szemben, A török birodalmat már csak a Duna vonala választotta el hazánktól, Magyarországot, mely Európa leigázásának első állomásaként szerepelt a szultán terveiben, halálos veszedeletn fenyegette. Országunk függetlenségének megvédése nemcsak a magyar nép, de egész Európa népeinek közös érdeke volt, de különös érdek fűződött ehhez a délről szomszédos népek részéről; Ez az érdekazonosság szolgálta annak a nagy összefogásnak az alapját, melyet Hunyadi János teremtett meg, s amely később annyi győzelmet, dicsőséget hozott

A MAGYAR feudális uralkodó osztály a török veszedelem láttán sem tudott saját szűk érdekei fölé emelkedni; Az ország erőit a trón- vi&zály osztotta meg.

A bárók a török elleni harc helyett egymás éllen gyűjtötték az erőket; “ Szendrő eleste után megpróbáltak ugyan ellentámadást szervezni, de a feudális széttagoltság következtében lassan gyülekező sereg képtelennek bizonyult az ütközetre; Végtére is a vérhas ritkította meg a hadsereg sorait, maradványai pedig szétszéledtek; A bárók ellentéte közben tovább fokozódott, mígnem a Ciliéi és Garai vezette csoport, mely a Hafosburg-házból akart királyt, összeütközésbe kerültek a főurak másik csoportjával, amely viszont a lengyel Ulászlót kívánta a trónra ültetni; Csak könnyítette a török hódítók helyzetét, hogy a két főúri csoport évekig tartó fegyveres harcba keveredett. Ebben a kilátástalan válságos helyzetben emelkedett ki és állt az ország megmentéséért küzdő haladó erők élére Hunyadi Jánosi;

Hunyadi János fiatal korától katonának nevelkedett; Atyja, aki a Havasalföldről származott, Zsig- mond király udvari vitéze volt, s mint ilyen szolgálataiért kapta Hu- nyad-várát, a környező birtokokkal és mintegy 40 helységgel, A Hunyadi család gazdagsága egyre nőtt; — Az ifjú Hunyadi is apja nyomdokain járva Zsigmomd udvari seregében szolgált és már fiatalon alkalma nyílt harcolná a török ellen; Zsi gmond kíséretében 01431.-ben Itáliába ment, majd ott két esztendeig szolgált Visconti» nak, a milánói fejedelemnek híres

HUNYADI

kapcsolatot teremtett Sfaraával, a híres zsoldos nagyvezérrel; Hunyadi a zsoldos seregek szervezésének tapasztalatait a későbbiek során jól fel is használta. Ugyancsak járt Csehországban, ahol alkalma nyílt tanulmányozni a husziták harcmodorát és sereg- szervezését;

AI 1430-AS ÉVEK végén Hunyadi János a veszélyeztetett déli határokon katonáskodott; Az egész akkori magyar sereg vezénylőtisztjei köziül ő volt az egyedüli, aki Szend- rő elestének évében győzelmet is tudott aratni: megvédte Orsovát és ellentámadással megtisztította a Szörény-i útvonalat az ott portyá- zó martalócoktól, Haditettének jutalmául megkapta a Szörényi bánságot s ezzel Hunyadi az ország vezető főtisztviselőmek a sorába emelkedett; Hunyadi ezt a tisztséget és hatalmas vagyonát —amely sikkor már több mint 4 millió Ira- tasztrális holdat tett ki (28 vár, 57 város és több mint 1000 falu terült el rajta) <==* teljesen a haza szolgálatára használta fel; Hunyadi ebben is más volt, mint a többi báró, akik sem személyi szolgálatot nem kívántak teljesíteni, sem anyagi áldozatot nem voltak hajlandók hozni az ország megmentése érdekében, Hunyadi hatalmas vagyonának jövedelméből zsoldos sereget szervezett, mert mint egykori forrásból olvashatjuk: „a haza rögtöni pusztulásának rémképe’* űzte;

Hunyadi hadvezetése merőben új volt az akkori nemesi hadvezetéssel szemben. Legeredményesebbnek a támadó harcmodort tartotta, Nem átmeneti sikerek, hanem az ellenség teljes szétzúzása — ebben látta Hunyadi a győzelem alapját. A hadsereg szervezésében mindazt a tapasztalatot, melyet fiatal éveiben külföldi útján szerzett, felhasználta. A husziták által alkalmazott szekérvár, a támadás» ra és védelemre egyaránt alkalmas darabont-típusú gyalogság, a köny- nyű-lovasság, a szekérre szerelt ágyúk és más nehezebb tűzfegyverek egyaránt megtalálhatók hadseregében. Hunyadi rendkívül nagy jelentőséget tulajdonított a fegyvernemek tervszerű együttműködésének, Ezek következtében hadserege nemcsak a nemesi hadiszer- vezést, de a török hadsereg színvonalát is felülmúlta:

Hunyadi világosan látta, milyen veszedelmet jelent az országra a bárók egymás közötti harca. Saját erejével is igyekezett ennek véget vetni, ezért az Ulászló pártiák oldalára állva — akiktől a török elleni erélyes harcot várta — először a Cilleiek, majd a Garaiak vezetése alatt álló lázadó csoportokat szórta szét, s ezzel az egységet némileg helyreállította és figyelmét az ország védelmére fordíthatta. Ekkor már egyszemélyben töltötte be az erdélyi vajda, a temesi ispán és a nándorfehérvári kapitány

tisztségét. Ettől kezdve bontakozik ki a nagy honvédő harc, melynek első állomása 1441-ben a szendrői bég csapatai felett aratott fényes diadal;

A TÖRÖK SEREGEK közben támadásba kezdtek. 1442-ben váratlanul betörtek Erdélybe és egészen a Maros vidékéig nyomultak előre, pusztítva, rombolva útjukban: Hunyadi seregét váratlanul érte a támadás és vereséget is szenvedett; Ez a vereség azonban nem tántorította meg Hunyadit győzelembe vetett hitében. Az a gondolat hatotta át, hogy „merni kell és cselekedni — ez rettenti meg az ilyen ellenséget.*’ — A török előrenyomulás csak megerősítette szándékában, hegy a népre támaszkodva

támaszkodva KSasatetóta György

(Szkánderebég) összefogta a hősi albán nép erejét és hosszú éveken keresztül lekötötte a török hadsereg jelentős részét, A győzelmes „hosszú hadjárat*4 után mintegy másfél évtizedes kemény harc következett, amelyben Hunyadi sorozatos csapást mért az ellenségre és közben nem mulasztotta el belül az országban harcolni a győzelem feltételednek megteremtéséért Mint az ország kormányzója, igyekezett megteremteni az országon belül az egységet. De arra is törekedett, hogy megszerezze a nyugati uralkodók támogatását az ország és Európa védelméhez: Ezt a törekvését közel sem tudta valóra váltani. A főuraknak nagyobb gondNándorfehérvár (Egykori) metszed?

verje meg az ellenséget; Elérkezett Hunyadi János katonai pályafutásának fordulópontjához; mert, akart és tudott a népre támaszkodni, Népfelkelést hirdetett azon parasztok között, kiknek sorait a feudális uralkodók a nagy erdélyi parasztfelkelés (1437) után megtizedelték. Ez a parasztság most a hon-veszedelemnek láttán Hunyadi hívó szavára fegyvert ragadott és rettenthetetlen bátorsággal szállt szembe az ellenséggel! Az élbizakodott török seregek Gyulafehérvárnál súlyos vereséget szenvedtek és jónészük a csatamezőn maradt, Még ebben az évben Hunyadi serege a Havasalíöldön, a Jalo* viea-folyónál 80 ezer fős török sereget vert széjjel, a következő esztendőben pedig végrehajtotta a „hosszú hadjáratot”, melynek során megostromolta és elfoglalta Szófiát, eljutott a Balkán hegységig. Az addigi hadviselésében egyedülállóan harcolt serege télvíz idején, távol a honi földeiktől pusztította el ezerszámra az ellenséget, A „hosszú hadjárat*’ új fellendülést hozott az elnyomott szerb és albán népek harcában. Hunyadi sikeredre

jufc volt hatalmi vágyuk, Ránt az ország védelme; A külföldi hatalmak pedig ss köztük a pápa is e— buzdító szón és Ígéreteken kívül nem adott mást a harchoz. Hunyadi a küzdelemben — még olyan nehéz helyzetben is, mint az árulás következtében előállt rigómezei vereség — nem vesztette el sohasem a győzelembe vetett hitét; Seregébe a magyar és szláv népek dolgozóiból ezrek gyülekeztek és vállalták a harc nehézségét. Erre nagy szükség is volt, mert 1451 után n, Mohamed szultán, a történelem egyik legcélratörőbb hódító hadvezére döntő ütközetre készült;

1453-ban elesett Bizánc, a keresztény világ utolsó balkáni erőssége, melynek hírére rémület lett úrrá Európában, A törökök aránylag gyorsan újra megszállták Szerbiát és ismét közvetlenül fenyegették országunk határát, Ekkor érkezett el Hunyadi János utolsó és egyben legragyogóbb fegyverténye: a nándorfehérvári diadal,

II. MOHAMED 1456-ban 150 ezer főből álló hatalmas sereggel, mintegy 300 ágyúval, nehéz ostromgépekkel vonult fel NándorfehérSiős adjunk - a

„Míleg szeretettel függj a hon nyelőén* mert haza* nemzet és nyelv három egymástól válhatatlan dolog; s ki az utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatra lenni nehezen fog.”

Több, mint száz esztendeje irta fenti sorokat a Himnusz halhatatlan költőjei Kölcsey Ferenc, Szavai éppen olyan érvényesek ma is, mint voltak * reform-korszakban. Akkor a magyar nyelv használatáért és fejlesztéséért folyó harc egyik formája volt az osztrák elnyomás ellem küzdelemnek, Ma már nem kell harcolnunk a magyar nyelv jogaiért, de annál inkább tisztaságáért, szépségéért, Kölcsey szavai ma is igazak: nem jó hazafi, aki anyanyelvéért „nem buzog0, aki elsősorban saját beszédében nem félti, óvja édes anyamyelvének szépségét, ízét, zamatét.

A hivatalos nyelv mesteikéltsége, modorossága, a köznapi nyelv pongyolasága megrántotta hélyes nyelvérzékünket s még nyelvünk hivatásos művelői is gyakorta vétenek a magyar nyelv törvényei ellen. Egyes nyelvi hibákat annyira megszokott a fülünk, hogy észre sem vesszük hamis csengésüket. Márpedig a hibák fel nem ismerése a legnagyobb hiba, mondhatnánk: veszedelem« Az Ismeretterjesztő Társulat Irodalmi és Nyelvészeti Szakosztálya ezekre az alattomosan megbújó veszélyekre akar figyelmeztetni most meginduló cikksorozatában, tollhegyre véve hetenként egyet-egyet a sek közül. Természetesen nem minden hibával lesz lehetőségünk e cikkekben foglalkozni, Ezért telefonon, vagy írásban készséggel adunk tanácsot bárkinek, aki ilyen irányú kérdésével hozzánk fordul, (Cím: TTIT Irodalmi és Nyelvészeti Szakosztálya, Szolnok, Táncsics u, 5, Tel: 29-53.)

E bevezető sorok után lássunk egy ilyen nyelvi csudabogarat;

Sokan helytelenül használják a felé szót; Ilyeneket mondanak: A jelentést elküldtük a minisztérium felé; —- Jelentettük az igazgató felé. — Ezt a gondolatot népszerűsíteni kell az elvtánsak felé,

E mondatok így hangzanak helyesen: —

á minisztériumba (vagya a minisztériumnak); — Jelentettük az igazgatónak, — Ezt a gondolatot népszerűsíteni kell az elvtánsak között,

A felé szó jó magyar szó, de helytelenül használva szürkíti nyelvünket és félreértéseket is okozhat. A felé szó ugyanis irány megjelölésére szolgál; PL: Megy«*: a móri íemoziba megyék.) Az első példamondatban a jelentést nem csak a minisztérium felé

akartuk küldeni, hanem a minisztériumba. A kettő között nagy a különbség. Mert bizony az sem közömbös — ugyebár —, hogy az a bizonyos sült galamb egyeseknek csak a szája félé repül, vagy a szájába?

Egyiptom londoni nagykövetének nyilatkozata

London (MTI.) Egyiptom londoni nagykövetsége pénteken esite nyilatkozatot adott M, amely a londoni rádió jelentése szerint hangsúlyozza, hogy az egyiptomi nép, s az arab és ázsiai nemzetek támogatják Nasszer elnöknek azt a törekvését, hogy érvényt szerezzen Egyiptom szuverénítósánalk, Egyiptomnak határozott szándéka, hogy biztosítsa a hajósás szabadságát a Szuezi-csatornán,

A nyilatkozat megcáfolja azt az állítást, amely szerint Egyiptom az emberi jogokat sértő körülmények között munkájuk folytatáséra kényszerítené a Csatorna Társaság külföldi alkalmazottait és kijelenti: az egyiptomi kormánynak nincs szándékában büntető intézkedéseket alkalmazni azokkal szemben, akik fel kívánják mondani szerződésüket; A nyilatkozat a volt társaságot vádolja azzaL hogy a külföldi alkalmazottakat munkájuk abbahagyására uszítja, mivel felszólította őket, hogy válasszanak a a régi társaság és az új egyiptomi társaság között;

Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok elutasította a londoni értekezlet elhalasztására tett görög javaslatot

Athén (Tanjug.) Nagy-Britannia, Fkanciaarszág és az Egyesült Államok athéni diplomáciai képviselői pénteken átadták a görög külügyminisztériumnak kormányuk elutasító válaszát arra a görög javaslatra, hogy a Szuezi-csatorna kérdésével foglalkozó értekezletet halasszák el és ne Londonban, ha- .nem másubt tartsák meg;. (MTL)

mér elten, melynek védelmét eSSg

T ezer fős maroknyi sereg látta el; Hunyadi aikker sem mulasztotta el figyelmeztetni a nyugati hatalmakat a veszedelemre és segítséget kérni tőlük, de ez a segítség elmaradt, A pápa ,segítségül’4 Ka» pösztrán Jánost, ezt az olasz származású ferencrendi inkvizitort küldte el Nándorfehérvárra, aika az előző években kegyetlenül pusztította Németországban, Csehországban, Itáliában és Lengyel- országban a feudális főurak és kegyetlenkedő egyházi méltóságok ellen fellépő parasztok ezreit, az eretnekeket,

Kapisztrán, akinek egyeljen szavát a védősereg nem értette, most is fő törekvésének a minden eszközzel való hittérítést tartotta, különösen a románok között, A klerikális történetírás mérhetetlenül felnagyította Kapisztrán János szerepét és tevékenységét; Ezzel a a beállítottsággal sajnos még a felszabadulás után is találkoztunk ■történetírásunkban: A múlt uralkodó osztálya, amelynek a vallás mindenkori támasza az elnyomottak elleni harcban, szívesebben hirdette felnagyítva Kapisztrán János tevékenységét, mintsem hogy nyíltam megmondta volna: Hunyadi János sikerének alapja a dolgozó nép hazaszeretete és helytállása

VOlt; J i

HUNYADI Nándorfehérvár nehéz napjaj idején ismét a néphez fordult, A délvidék városaiból és falvasból hatalmas tömegekben indultak harcba hívó szavára, „Nem volt ott egy úr, egy nemes sem — olvashatjuk az akkori feljegyzésekből — csak a köznéps,, Mindazok; akik összegyűltek, a népből valók voltak, parasztok, szegény emberek, falusi papok, diákok??? Legtöbbjüknek kardjuk volt, fütykösük, parittyájuk, mint a pászto- rofcnakssi akadtak náluk számszeríjjak, nyilak, szakállas-puskák, ólomgolyók, vascsáMyák.’4 Rövid idő alatt 40—50 ezer fő gyűl* Ö6Z- sze és Hunyadi megindult a Nándorfehérvárt ostromló török ellen; amely akkorra már szárazon & vízen teljesen körülfogta és ostromolta, gépeivel szakadatlanul zúztál a várat, Hunyadi dereglyékkel szállt szembe a török hajóhaddal és semmisítette azt meg; Július

14-én .serege bejutott a várba* egyesült a védőkkel; Ez csak dü- hösítette a török sereget? A szultán július 21-én döntő csatára vezényelte seregét, Ezen a napod adta a homszeretetnek, a férfias bátorságnak örökké magasztos példáját Dugovics Titusz, a vár egyik védője, amikor saját magával rántotta a mélybe a vár fokára török zászlót kitűzni készülő janicsárt* Másnap a győzelem napja virradt fel Nándorfehérvár védőire, A parasztokból szervezett csapat merész kitörése, Hunyadinak a helyzetről alkotott gyors megítélése, a török ágyúk váratlan, rajtaütésszerű elfoglalása, a törökök két tűz közé szorítása eldöntötte a csata sorsátj ILYEN VERESÉGET a török Beteg addig még soha sem szenvedett! Sok ágyút elvesztett, legjobb katonái elhullottak; A gy őzelemi olyan óriási volt, hogy több mkÉ fél évszázadra vetette vissza a török hódítást: A paraszti seregek kiverték a jól képzett török sereg kezéből a hódító Ifegyvert, győzött a Hunyadi János vezette hadsereg, mert a haza igazi szeretete fűtötte.

Hunyadi felismerte Nándorfehérvár győzelme alkalmával, hogy elérkezett az idő a döntő támadásra» Ezt a tervét azonban már nem valósíthatta meg, röviddel a világraszóló győzelem után pesös Ütött ki a táborban, amely Hunyadi János életét sem kímélte meg.

Hunyadi János háborúi igazságos, honvédő harcok voltak, amelyek a magyar és a szomszédos népek egyetemes érdekeit szolgálA nagy hadvezér és hazafi cselekedetéről az utókor méltóképpen emlékezik meg, A szomszédos délszláv és román népek között gazdag mondakör szövődik Hunyadi János alakja köré, A 18, század magyar költészete Hunyadi nagy tetteiben és dicsőséges harcaiban gyökeredzett, Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér Hunyadi példáján hívta harcba a nemzetet, a „török áfium4’ ellen?

Hunyadi hősi harcait ős azok jelentőségét a maguk valóságában népi demokratikus rendszerünk történetírása állítja a magyar nép elé, A 11; szabad esztendőben* melyet bátran mondhatunk a hősi erőfeszítések és nagy sikerek Időszakának, pártunk és dolgozó népünk bátran merített azokból a hősi erőt adó hagyományokból, amelyekben népünk története gazdag, s melynek egy fejezete Hunyadi János kora? I

TANULMÁNYOZZUK Hunyadi hősi

harcait, merítsük belőle a homsze- refcet igaz példáját és neveljük , rajta a ml nemzedékünket a hazai J igazi, hűséges fiaivá;

CSdKíiSTVlM é