Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)
1956-08-28 / 200. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956. augusztus 28. alkotó erők új fellendülése felé“ — Gerő Ernő cikke a Pravdában — Moszkva (TASZSZ). A Pravda vasárnapi száma közli. Gero Ernőnek, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége első titkárának nagy cikkét. A cikk az MDP Központi Vezetősége júliusi ülésének eredményeivel foglalkozik. A cikkíró rámutat, hogy az ülés határozatai több tekintetben új helyzetet teremtettek a pártban és az országban. Folytatva, az 1953. júniusi párthatározat szellemében, az előző időszakban elkövetett hibák kijavítását, a Központi Vezetőség a népgazdaság fejlesztésére, a pártegység megszilárdítására, a párt és a tömegek kapcsolatainak fejlesztésére, a pártélet lenini normáinak teljes helyreállítására, a pártban eluralkodott dogmatikus nézetek felszámolására széles horizontú programot adott. A cikkíró ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy a teljes ülés munkáját az SZKP XX; kongresz- szusának szelleme hatotta át és termékenyítette meg, majd így folytatja: Központi Vezetőségünk júliusi ülésének legfőbb eredménye, hogy megszilárdult pártunk Központi Vezetőségének, s egész pártunknak összeforrottsága, egysége, az egész nép által elfogadott eszmei-politikai alapon. Ez teszi lehetővé, hogy pártunk vezetésével munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk, népünk és kormányunk megoldja mindazokat a feladatokat, amelyeket Központi Vezetőségünk júliusi ülésén programszerűen kitűzött. Nagy helyesléssel találkozott a pártvezetés megerősítése, a pártegység megszilárdítása, mert a múlt tapasztalatai megmutatták, milyen döntő jelentősége van a párt és a pártvezetés szilárd egységének — írja Gerő. — Ugyancsak általános helyesléssel találkozott a Központi Vezetőség határozata a szocialista demokrácia kiszélesítéséről, a törvényesség megszilárdításáról, valamint azokról az intézkedésekről, amelyeket a Központi Vezetőség a dolgozók életszínvonalának emelése céljából javaslatként , a kormány és az országyűlés felé tett. A Központi Vezetőség a jobboldali és baloldali hibák kérdésében szakított mindenféle dogmatikus, formális felfogással — mutat rá a cikkíró. — A Központi Vezetőség aláhúzta: nem valami üres formula alapján kell felvetni a jobboldali és a szektáns hibák elleni harc kérdését, hanem mindenkor a konkrért helyzet elemzése révén s a Központi Vezetőség e tekintetben maga mutatott példát. Fellépett a Központi Vezetőség azokkal a szektáns jelenségekkel szemben, melyeknek eredményeként a Magyar Dolgozók Pártjában a volt szociáldemokrata elv- társak számos esetben háttérbe szorultak. A Központi Vezetőség sok olyain, volt szociáldemokrata elvtársat, aki a korábbi években a magyar munkásmozgalomban kimagasló érdemeket szereztek és komoly szolgálatokat tettek a munkásosztály egysége nagy ügyének, kooptált a Központi Vezetőségbe, s egyeseket a Politikai Bizottság tagjaivá is megválasztott. Több volt szociáldemokrata elvtárs került képességeinek megfelelő, felelős beosztásba. Nagyfontosságú a Központi Vezetőség határozataiban: az államapparátus egyszerűsítése, a vezetésnek az alsó szervekhez és a dolgozó tömegekhez való közelítése, a helyi kezdeményezés kibontakoztatása. Gerő Ernő a mezőgazdaság helyzetét érintve ezután azt írja: A párt Központi Vezetősége leszögezte, hogy a mezőgazdaságban, amelynek termelése az ipar fejlődéséhez képest elmaradt, továbbra is a termelés emelése s az egyéni parasztgazdaságoknak termelőszövetkezetekbe való egyesítése a feladat. Újból leszögezte, hogy a termelőszövetkezet a parasztság számára a felemelkedés igazi útja. A Központi Vezetőség szükségesnek tartatta a párt parasztpolitikájának végrehajtásában számos helyen megmutatkozott hibák gyors kijavítását, s főként a kulákká minősített középparasztok sérelmeinek felszámolását. Ez jelenleg, a dolgozó parasztság nagy megelégedésére, lényegileg befejezést nyert. Egyben á Központi Vezetőség azt is leszögezte, hogy a Magyar Népköztársaság törvényei a kulákok számára is biztosítják mindazokat a jogokat, amelyek a Magyar Népköztársaság polgárait megilletik; hogy nem tartja célszerűnek kiélezni a harcot a kuláksággal szemben, ugyanakkor azonban éberségre hívta fel a párttagságot. Az éberségre nemcsak a külák- ság kérdésében, hanem elsősorban az imperialisták aknamunkájával szemben, amely a belső kizsákmányoló osztályok maradványaira igyekszik támaszkodni, annál inkább szükség van, mert az ellenséges elemek az utóbbi időben is minden tőlük telhetőt elkövetnek, hogy megkíséreljék megzavarni _ a magyar nép békés építömunkáját. Gerő Ernő ezután foglalkozik az iparban és a mezőgazdaságban elért sikerekkel és cikkének befejező részét az ország külpolitikájának szenteli. A Magyar Dolgozók Pártja, s a Magyar Népköztársaság kormánya a nemzetközi feszültség enyhítését, a béke további megszilárdítását egész politikája sarkalatos pontjának tekinti — hangsúlyozza. — Az imperialisták az utóbbi időben ismételten erőfeszítéseket tettek a Szovjetunió és a népi demokratikus országok testvéri barátságának és egységének lazítására. A magyar nép „felszabadításáról” beszélnek, ténylegesen azonban meg akarják zavarni a magyar nép békés építömunkáját. alá akarják ásni országunk népgazdaságának fejlődését, tehát meg akarják akadályozni népünk életszínvonalának az emelkedését. „Demokráciáról” fecsegnek, de úgy félnek a szocialista demokratizmus kifejlődésétől és ki- terebélyesedésétől országunkban, s a többi népi demokratikus országokban, mint ördög a tömjéntől; A Magyar Népköztársaság kormánya a népek közötti barátság, az országok közötti termékeny kapcsolatok kiszélesítésének s a nemzetközi feszültség csökkentésének politikáját folytatja s teljes mértékben támogatja a Szovjetunió kormányának külpolitikáját, mert ez megfelel a magyar nép érdekeinek. Pártunk testvéri kapcsolatokat tart fenn azokkal a kommunista és munkáspártokkal, amelyeknek tevékenységét a marxizmus-leniniz- mus tanítása vezérli. Ennek szellemében kezdeményezte a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége júliusi teljes ülésén a kapcsolatok helyreállítását pártunk és a jugoszláv kommunisták szövetsége között is, miután országaink között a normális viszony már helyreállott; Pártunk megszilárdult egysége, a pártvezetés megerősödése, a párt és a tömegek közötti kapcsolatok szorosabbá válása, a munkásosztály és a parasztság szövetségének megszilárdulása a biztosíték arra, hogy a magyar nép alkotó erői újból páratlanul fellendülnek, hogy az összes kitűzött feladatokat sikerrel megvalósítsuk — írja befejezésül Gerő Ernő. (MTI) Egy hónap a Román Népköztársaságban I. Constanta Roratavasz volt még, amikor a postás román nyelven írott kedves meghívást hozott. Constantában lakó volt iskolatársam értesített arról, hogy örömmel venné, ha szabadságunkat náluk töltenénk, így jutottunk el feleségemmel a román tengerpart festőién szép városába, ahol felejthetetlen napokat töltöttünk. Visszajövet megtekintettük az Htunkba eső városokat, Ga- latit, Brailát, Bukarestet, Marosvásárhelyt, Kolozsvárt és Nagyváradot, Szolnok—Constanta 1023 kilométer. Majdnem két napig utaztunk gyorsvonattal célunkig. Hazai viszonylatban bizony ez hosszú távolság, a Szombathely—Záhony közötti út kétszerese, azzal a különbséggel, hogy vámvizsgálatokon keU átesni, s közben olyan útszakaszt kell megtenni, ahol a 8—10 kocsiból álló szerelvényt három mozdony szinte lépésben vontatja felfelé, mint ez a Sztálinváros— Predeál közötti útszakaszon történik Az első meglepetés a hosszú út, a második az időjárás volt. Idehaza sehogysem akart a nyár beköszöntem, nap mint nap esett az eső. Míg Erdélyen áthaladtunk, ugyanez volt a helyzet. Ahogy azonban a Déli-Kárpátok elmaradtak, az időjárás egy csapásra megváltozott, Bukarestben tikkasztó meleg várt ránk, Dobrudzsában pedig szinte trópusi volt a hőség. Ezért — ami válunk szokatlan — az üzletek déli 12 órától délután 5 óráig zárva voltak. Constantában rengeteg az üdülő, a pihenő ember. Természetesen igen sok a külföldi. Találkoztunk németekkel, bolgárokkal, lengyelekkel, de talán csehek és magyarok voltak legnagyobb számban. A városon szembetűnően észre lehet, venni, hogy egy ideig török fennhatóság alatt volt. Igen sok épületnek keleti az építkezési stílusa. A hat mecset, a mintegy 800 mohamedán csaiád jelenléte, az utcákon szép számmal látható török bugyogó, s az itt-ott felhangzó török és tatár szó, érdekes keleti színt adnaik a városnak. Persze Constanta vitathatatlanul a tengerészek városa. Lépten nyomon elegáns hajós egyenruhákba öltözött emberekkel találkozik a járókelő. A város legelső települései a rómaiak idejéből valók. A főtéren arccal Róma felé áll Publius Ovidius Naso szobra. Száműzetése után hiába írogatta fájdalmas elégiáit Itália akkori urainak címezve, merész verseiért bűnhődnie kellett. Itt hált meg Tomi-ban (Constanta akkori neve), > Romániában az esti séta — népszokás. Aki csak teheti, munkája után felkeresi a corsó-kat, vagy a parkokat. Az utcák oly forgalmasak, hogy járművel szinte lehetetlen közlekedni. A városban egyébként szép piros autóbuszok és új Pobeda gépkocsik bonyolítják le a forgalmat. Villamosok nincsenek, azazhogy..; Egyik este séta közben éles villamos csengetés har- sant fel a hátunk mögött. Rémülten húzódtunk félre, de kár volt félni: békésen baktató konflis kocsi húzott el mellettünk, az volt a zaj okozója. Itt ugyanis minden ilyen jármüvet villamosokon használatos csengővel szerelnek fel. A büfék, cukrászdák, vendéglők zsúfoltak. A nagy melegben azonban a legnagyobb forgalmat az utcákra nyíló, színes hűsítő italokat árusító bódék bonyolítják le. Az italok válóban Msek, mert a legegyszerűbbeket is kis, jéggel telt vödrökben szolgálják fel. A külföldiek nagyon kedvelték a szicíliai módra készített fagylaltot. Piramis alakúra fagyasztott krém és fagylalt szeletkékből áll ez, melybe mogyoró, dió és különféle gyümölcsök vannak beledarálva. Citromot bőven lehet kapni, ettünk fügét és datolyát is, ce a nyár dacára is egy kis narancs után vágyódtunk; Vendéglőben étkeztünk. A savanyított levesek, halfélék, méghozzá zsíroson elkészítve, sehogysem ízlettek. Annál finomabbak voltak a nyárson és roston sültek. Ezeket azonban csak este készítették. Sokat tűnődtünk azon, hogyan fér meg egymás mellett a sok savanyú étel a nagy mennyiségben fogyasztott édességekkel, a dulcsácával, róhattál, serbettél, stb. A Constantái háziasszonyok abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy sok mindent házhoz szállítanák a vándor árusok (zöldséget, tejet, halat, húst, stb.). Csak az volt a baj, hogy pirkodástól oly hangosan kínálták áruikat, hogy alvásról szó sem lehetett. Igaz, a napfelkelte rendesen a plázsán (tengerpart) talált bennünket. Az újonan érkezőket ugyanis nemcsak ismerőseik, de hatalmas plakátok is figyelmeztetik a túlzott napozás veszélyére. Mindezek dacára nem tudtunk ellentáUni a tenger hűsítő (és igen sós!) hullámainak, a szikrázó homoknak. Az eredmény: kisebb lefolyású sugárbetegség! Hogy teljes legyen Constanta képe, említsük még meg a modem tengerparti strandot, a gyönyörű városházát, a nyári színpadot, a „Tenger Varázsa“ cukrászdát és a Casinó-t. Az utóbbit a román urak építették a Mente Carló-i Casinó mására. A földszinten a legkényesebb igényeket kielégítő étterem, bár van. Az emeleten játéktermek — most a szakszervezetek kezelésében, ami azt jelenti, hogy mindenki játszhat rulettet, vagy bakkarát, de csupán időtöltés céljából és természetesen pénz nélkül. A Constantái kikötőről, a Feketetengerről legközelebb számolok majd be. DR. SZEBENI JÓZSEF. Szolnok, Várjuk a választ Elek elvtárs! ,/iín us első napjaiban cikksorozatot közöltünk ,,Az aranytartalék címmel”, amelyben feltártuk Törökszentmiklós fiatalságának jelenlegi helyzetét, foglalkoztunk az ifjúság nevelésének problémáival és felvetettük azokat a hiányosságokat, amelyek kiküszöbölése véleményünk szerint Törökszentmiklóson is egy lépéssel előbbre vinné ezt az ügyet. A cikk megjelenése után rövidesen beszélgetést folytattunk Busa elvtárssal, a kultúrotthon igazgatójával, aki elmondta, hogy már is történt egy és más intézkedés, pl. létrehoztak a kultúrotthon- ban egy ifjúsági klubot és azt szívesen látogatják a fiatalok; Június végén Elek elvtárssal, a városi PB titkárával beszélgettünk, akiktől viszont azt tudtuk meg, hogy a párt VB is napirendjére tűzte az ifjúság helyzetének megvizsgálását, ezt megtárgyalták és határozatokat is hoztak. Ugyanakkor Elek elvtárs határozott ígéretet tett, hogy pár napon belül válaszai a Néplap cikkére. Ez a válasz a mai napig sem érkezett meg a szerkesztőség címére, de a cikkhez nem szóltak hozzá a többi érdekelt szérvek, személyek sem. Ha ez az eset egyedülálló lenne, talán szóvá sem lennénk, de több példát is tudnánk felsorolni — a megye területéről, akár Tö- rökszentmiklósról is — amikor az érintettek semmibe sem veszik a közvéleményt, amely joggal kíváncsi arra, vajon md történik a cikk nyomán. A rossz példa pedig arra inti az egyszerű dolgozót: lám, még az újságnak sem válaszolnak, vajon érdemes-e nekem szólnom s elmondani észrevételeimet a vezetők munkáját illetően? Más kérdés: Vajon mennyire érezhetik magukénak a dolgozó emberek a megyei sajtót, ha azt látják, hogy annak szavát elengedik a fülük mellett a vezető elvtársak? És ha meg is szívlelik a kritikát, de nem tartják kötelességüknek a megtett intézkedésékről tájékoztatni a lap olvasóit. Joggal töprenghetnek, mi van e mögött: felületesség, hanyagság, vagy lebecsülés, elvégre a hallgatásból semmit sem lehet megítélni; Azt azonban megállapíthatjuk: a szocialista demokratizmus légkörének megteremtésében nem segítenek a sajtó cikkeit fogadó hallgatások, de segítenének a nyílt, őszinte válaszok. Éppen ezért itt a nyilvánosság előtt is megismételjük: várjuk a választ, Elek elvtárs! Mintegy húszezer látogatója volt a jászapáti Járási Mezőgazdasági Kiállításnak Nagy sikerrel zárultt a kétnapos Járási Mezőgazdasági Kiállítás Jászapátiban. A községből és a járás községeiből mintegy húszezren tekintették meg. A kiállítók között résztvettek a járás állami gazdaságai, gépállomásai és szinte valamennyi tsz és tszcs. A bíráló bizottság több értékes díjjal jutalmazta a legjobb növénytermelő, állattenyésztő gazdaságokat. Közülük is talán a legbüszkébbek a jászap&tt Alkotmány Termelőszövetkezet tagjai, ók ugyanis öt első díjat szereztek. Örülnek a szép ezüst serlegnek, de legjobban a nemrég vásárolt teherautónak. Érdekes története van ennek. Éppen a májusi munkaegység előleg- osztásra készültek, amikor a tsz egyik tagja szóvátette, milyen jó lenne azt az összeget teherautó vári sávlásra fordítani. Helyesléssel fo* gadták a javaslatot, s megszavazz ták az autóvásárlást. Nagyon el* kelt már ez a szövetkezetben. 125 ezer forintot fizették érte, s nem hitelből, hanem az eladott termi* nyék és termékek árából. A kiáUU táson a szép új teherautóról áru* süotta az ízletes görögdinnyét Nagypál Béta, a szövetkezet egyik szorgalmas tagja HÍREK — A Mezőgazdasági Eszközöket Értékesítő Szövetkezeti Vállalat a termelőszövetkezeti és egyéni gazdaságokban használható gépeket és szerszámokat mutat be a Mező- gazdasági kiállításom. Mintegy 230 mezőgazdasági gép kerül bemutatásra, legtöbbjük munka közben. Külön érdekessége lesz a bemutatónak egy tejszeparátor metszet, az üvegoldalú kukorica morzsoló. A MÉSZÖV a helyszínen szaktanácscsal látja el az érdeklődőket és vetítettképes gépesítési szakelőadásokat tart. Az újpesti Cérnagyár megkezdte a nyloncéma gyártásának kísérleteit. Az év utolsó negyedében próbaként, a gyár védjegyével ellátva 50 kiló varrócérnát adnak át a kereskedelemnek. Már a kísérleteknél talátalk egy újszerű, külföldön még nem alkalmazott megoldást a sodratrögzítésre és a nyúlás csökkentésére, amellyel a cérnák minősége jobb, vagy legalábbis azonos a hasonló német gyártmányokéval; * — Az olimpiai előkészületekből veszi részét könyvkiadásunk is- A Sportkiadónál napvilágot lát ező Ferenc olimpiai zsebkönyve, : Ifjúsági Kiadó pedig illusztrált imipiai kis lexikont jelentet meg. 1TI); — Az Ipari és Mezőgazdasági Tervező Vállalat mérnökei és tervezői különösein az ipari létesítmények tervezésénél 45 millió forintos megtakarítást értek el az első félévben. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK Az Egyesült Államok által a Tru- man-program. 4. pontja alapján nyújtott „segély” azt a célt szolgálja, hogy az imperializmus uralmát az Egyesült Államok „támogatta” országokban megszilárdítsa — állapítja meg az „Az Zarnan” című líbiai lap. — A lakosságnak az a véleménye: az állítólagos segítségnek nincs más célja, mint az utat egyengetni, az imperialistáknak, hogy megkaparintsák az ország kincseit és megteremtsék az amerikai uralmat az ország piacai felett. Dél-Vietnamban az utóbbi időben erősen felszökött a hal ára. Ez annál érzékenyebben érinti a lakosságot, mert a hal az egyik fő- táplálék, * India nemzeti jövedelme az első ötéves terv időszakában 18 százalékkal emelkedett. * A Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság iparának fejlesztésere 1956-ban 1,3 milliárd dinárt, fordítanak. Nagy sikere van a Budapesti Nagycirkusznak Négynapos vendégszereplésre Szolnokra érkezett a Budapesti Nagycirkusz, melynek előadásai iránt igen nagy az érdeklődés. Ez indokolt, mert a cirkusz igen színvonalas számokkal kedveskedik a közönségnek. Nem egy olyan műsorszáma van, amely az újdonság és a szenzáció erejével hat; Ilyen a vendégszereplő jugoszláv La Palama száma az idomított galambokkal. vagy az NDK vendégművész, aki párduc, jeges- és barna- medve idomításávai ejti ámuatba a közönséget; A műsorból különösen kiemelkedik a fiatal bolgár Angel Bojilov produkciója a lengő drótkötélen. Ilyen egyensúlyozó művészt még a legöregebb cirkusz- látogatók sem láttak. A magyarok közül kiemelkedik a hét Piccárd lovassszáma. A műsornak egyetlen egy gyengéje van; — A b o h ó c-számok szövege elég szellemtelen és szín- vomalatlan, kár ezzel az egyébként sikerült előadás színvonalát lerontani. , k
