Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)

1956-08-28 / 200. szám

A

0 L NO K I ^

NAPLÓ

Tissamenti Vegyiművek már ebben as évben hasai nyersanyagból gyárt kénsavat

c/t NAPLÓ (Áttitma

Miért nem sütnek Szolnokon a karcagihoz hasonló jó kenyeret ?

Nem vagyok már mai gyerek, de az ünnepi vásár alkalmával nagyobb öröm ért, mint a léggömböt fujkáló gyermekeket. Nem nagy dolgokért, csak azért, hogy a karcagi Sütőipari Vállalat pavilonjában gyönyörű, kimunkált kenyeret vásárolhattam.

Aki meglátta, nem állta meg szó nélkül, s vett is belőle. Úgy hiszem, joggal megkérdezhetjük, hogy a Szolnoki Sütőipari Vállalatnál miért nem készítenek ilyet?

Főleg a 38-as árudában árult kei nyér minőségére van sok panaszunk.

A napokiban is — úgymint sok esetben — szinte dühösen vettük át a kenyeret. Olyan volt, mint a fa- kéreg, s friss állapotban .meg sem lehetett enni. Nem kívánunk lehetetlent, csak legalább olyan kenyeret mint a Karcagi Sütőipari Vállalat készítménye volt.

Ladányi Mihály né Szolnok

Mint Ismeretes, a második ötéves terv során a Tiszamentj Vegyiműveknél egy korszerű műtrágyaüzem épül A gyár építését jövő év márciusában kezdik meg. A hatalmas építkezés nagy felvonulást igényel, éppen ezért még ebben az évben hozzákezdenek a százszemélyes munkás-ház építéséhez, amely az építőknek ad majd szállást, de

TÓTH KORNÉL:

az építkezés befejezése után az üzem dolgozóinak szolgál lakhelyül. Ugyancsak ebben az évben hozzákezdenek egy modem üzletház építéséhez is. mert márciustól kezdve mintegy kilencszáz dolgozó ellátásáról kell majd gondoskodni;

A Tiszámén ti Vegyiművek már ebben az esztendőben hazai nyersanyagból gyárt kénsavat; A gázgyárak elhasznált gáztisztító masz- szájából vonják ki a kénsav nyersanyagát — a ként. Ennek tárolására egy bunkert építenék. Az elhasznált gáztisztító masszát az óbudai gázgyártól kapják. Ezzel a Vegyiművek jelentős import-anyag megtakarítást ér el, amely 1957-ben egymillió devízaforintot jelent az országnak.

ÉHE A SZÓNAK ... ÉHE A SZÉPNEK ...

II;

Cseri előrehajol:

— így van. Még rendes tánchelyisége sincs a városnak. A Móricz Zsigmond kultúrotthon háromszáz személyes. Egy-egy szambatesti táncnál 6—700 fiatal zsúfolódik össze, és — legyint — ha az ember oda belép, legszívesebben mindjárt vissza is fordul;

Zsamai elvtárs kapcsolódik a beszélgetésbe:

— A városban a felszabadulás előtt külön otthonuk volt a cserkészeknek, a leventéknek, a katolikus ifjaknak; A felszabadulás után még volt a különböző ifjúsági szervezeteknek helyiségük. Hová lettek ezek? Elvették a fiatalságtól. A volt leventeotthont az ÁFORT foglalta el, a volt cserkész- otthonba a pályafenntartás költözött. Fiataljaink hely nélkül maradtak;

Cseri János bólogat:

— Ez így van és mi kutatjuk annak az okát, hogy miért válnak külön a fizikai munkás és az értelmiségi fiatalok; Egyszerűen nincsen hely ahol összejöjjenek. Ennék pedig két káros következménye van. Az egyik az, hogy a munkás-fiatalok nem tanulhatnak az értelmiségtől, másik: az értelmiségiek külön világot élnek, nem hat rájuk a munkásosztály»

Török János veszi át a szót:

— Ha a fiataloknak lenne egy központi otthonuk — mindegy, hogy minek nevezzük — akkor sokkal több lehetőség lenne a tanulásra, a művelődésre, a kultúrára Ott lehetne olvasni, előadásokat tartani, irodalmi és zenei esteket rendezni, közösen szórakozni; — Hirtelen megszakítja önmagát; — Én a könyvhét alkalmával voltam Tamási Áron irodalmi estjén, összeszámoltam: mindössze húsz fiatal volt.Rendes kulturotthonok, ifjúság háza-.»; Olyan gondolat kezd bennem felülkerekedni, hogy az itt lévő fiatalok valami csodát várnak ezektől az intézményektől Ha lesz ifjúság háza, akkor lesz kulturális és művelődési igény; Ha nem lesz, akkor minden marad a régiben. Különben is: ezek az értelmiségi fiatalok talán túlzott igényekkel lépnek fel a munkásifjak műveltségével és kulturáltságával szemben»

Ezt meg is mondom:

Igazat adnak. Nem a klubszobák vagy az ifjúság házának hiánya az egyetlen ok;

Cseri majdnem szégyenkezve azt mondja:

— Itt vagyunk mi négyen értelmiségi fiatalok. Kérdezze meg csak az elvtárs: hányán beszélnek idegen nyelvet?

Kiderül, hogy egyedül Cseri beszél valamit németül, de ő sem a középiskolában, vagy az egyetemen tanulta, hanem önszorgalomból;

A múlt hetekben a Német Demokratikus Köztársaságból küldöttség járt a Papírgyárban; Ha nem lett volna az üzemben egy régi mérnök, akkor senkivel sem tudnak beszélni : s:

Ezeknek az első beszélgetéseknek a nyomán egy dolog már kialakult bennem, mégpedig az, — s akármilyen durván hangzik: még egyszer le leéli írni, — hogy mi a fiatalságot csakugyan kidobtuk az utcára. Üzemeink nem gondoskodnak megfelelő DISZ otthonokról. A város területén nincsen megfelelő hely, ahol a fiatalok összejöjjenek, igényesen, színvonalasan művelődjenek, szórakozzanak» A meglévő kulturotthonok nem képesek ezt az igényt kielégíteni. A fiatalságnak nincsen helye, maradt tehát a Tisza, a Nemzeti, a kocsmák;

Ez azonban nem magyaráz meg mindent. Csak a dolgok felszíne. A gyökereket mélyebben kell keresni;

Másnap elmegyek a Koltói Anna-úti MTH ipari tanuló otthonba.- Engel Sándor nevelőt megkérem; tegye lehetővé, hogy beszéljek pár fiatallal- Vámom kell, mert csupán egy fiú van benn, addig vele ülök le beszélgetni;

Lakatos Gyula harmadéves villanyszerelő tanuló, fekete, élénkszemű gyerek. Pár hétel ezelőtt jött Pestről a 24-es sz. tanulóotthonból, jelenleg a Járműjavítóban dolgozik;

— Hogyan érzed magad Szolnokon? — kérdezem.

Bizonytalankodik:

— Jól»;: Az üzemben az élvtársak nagyon rendesek, segítenek:;; de itt az otthonban nem olyan jó, mint Pesten.

— Miért?

— Mi Pesten tizenhatan voltunk egy szobában Közülük egy sem beszélt ocsmányul, nem verekedtünk, itt meg állandóan ez megy»

— Szeretsz olvasni?

— Nagyon. Pesten az otthonban a tanárok ezzel nagyon törődtek. Mi a szobánkhan valamennyien szerettünk olvasni Együtt jártunk színházba, moziba, előadásokra aztán otthon megvitattuk;

— Kérdezem, hogy mit szeret olvasni Sorolja: Gárdonyit, Balza- cot, Vemét, Petőfit, Arany Jánost, (Egyébként ő volt az egyetlen gyerek azok közül, akikkel beszéltem, áld rendszeresen olvas verseket.)

— Végigolvastam mind a két Toldit — dicsekszik. — Ilosvai Selymes Péterét, meg Arany Jánosét is. üosivai minden versét úgy fejezi be: vala.

Később ismét visszatérünk a fiúk magatartására» Ekkor jegyzi meg:

— Tetszik tudni, ahhoz, hogy az ember megtanuljon rendesen viselkedni, rendes környezet is kell.

Kérdezem tőle, hogy mire gondol. Erre körülmutat a nagyteremben, ahol ülünk;

— Ez itt sivár és piszke«, ott a sarokban pókháló. Nálunk Pesten szépein be volt rendezve az otthon, még pálmafáink is voltak — és amikor ebédeltünk, abrosszal terítették meg az asztalt. Vigyáztunk is mindenre, a falon még egy kéznyomot se lehetett találni;

Megérkeznek az építőipari tanulók. Nyolc üli körül az asztalt,

16—18 évesek; Nevet egyiktől sem kérdezek.

Hirtelen az az ötletem támad: rendezzünk műveltségi vizsgát. Belemennek;

(Folytatjuk.)

VÖRÖS CSILLAG; aug. 28—29: Mac- lóvia (16 éven felülieknek) (mexikói). Augusztus 30-töl: Egy szép lány férjet keres (16 éven felülieknek) (olasz).

TISZA filmszínház: augusztus 28—39: Puccini (olasz), augusztus 30-tól: utak és sorsok (szovjet).

KERT mozi: augusztus 28—39: Az ót barát (16 éven felülieknek) (francia). Augusztus 30-tól: Sötét csillag (német).

A Szolnoki Fűtőház dolgozóinak csehszlovákiai túrája

Hétfőn hajnalban érkezett meg kilencnapos csehszlovákiai útjáról a Szolnoki Fűtőház tizenhat túristája. A fűtőház dolgozói már a kora reggeli órákban kérdések özönével árasztották el őket. Főként a fiatalok érdeklődtek, hiszen rövidesen. szeptember 2-án harminchat DISZ-fiatal indul ugyanerre az útra. Vafli Jánosné, a túrista- csoDort vezetője, ha nem is hivatalosan, de röviden beszámolt az útróL — Tíz napja, hogy elindultunk és Hidasnémetin keresztül megérkeztünk Kassára. Itt az állomásfőnök, az ÜB-elnök és a párttitkár fogadott bennünket. Megmutatták a várost. Megtekintettük a dómot, a színház gyönvö- rű épületét és elzarándokoltunk II. Rákóczi Ferenc sírjához Is. A vasutasok büszkén mutatták a

hegyen, fenyőerdő mélyén épített piönírvasutat. Ez olyan, mint a mi budapesti úttörő vasutunk. Pionírok a kalauzok, a forgalmisták, a pályavlzs- gálók;

— Másnap folytattuk utunkat Poprád felé, Innen kirándulásokat tettünk a Tátrába. Sajnos, esős idő volt és így nem tudtunk felmenni kötélpályán a Lomovfcára. De megnéztük a Tátra csodálatosan szép tengerszemét, a Csorba-tavat, gyönyörködtünk az átlátszóan tiszta vizében úszkáló aranyhalakban. Itt, mint egész utunk során, igen sok magyar túr istával találkoztunk:

— Ezután következett legszebb utunk a Vág völgyében a Kárpátok hegyláncán keresztül Prágába, 767 kilométer hosszú ez az út és vonatunk a sok megállással együtt 11 óra

alatt tette meg. Ez azt jelenti, hogy nem egy helyen 100 km-en felüli sebességgel robogtunk. Itt aztán különösen tapasztaltuk, hogy Csehszlovákiában sokkal gyorsabban járnak a vonatok, mint nálunk.

— Prágáiban a Fűtőházban kaptunk szállást. Egy napot töltöttünk a csodálatos szépségű „Arany- Prágában”, a 460 templom gyönyű városában; Prágáitól Karlovy-Variba folytattuk utunkat. Ez hí- res nyaralóhely, régen Karlsbad-nak hívták. Hegyoldalban épült gyönyörű sétányok, parkok, üdülők tetézik szépségét.

Ezután Prágán kersztül Pozsonyba utaztunk. Alighogy megérkeztünk, a megafonon keresztül a pozsonyi fűtőház dolgozói üdvözöltek bennünket, majd az állomásfőnök szobájában igen szívélyesen

fogadtak az állomás és a fűtőház vezetői. A pozsonyi elvtársak igen kedvesek voltak, végigkísértek bennünket a városon, megmutatták a koronázó templomot, amelynek tornyába 27 kg arany van beépítve. Felmentünk a várhoz is, ami Mária Terézia korában leégett és nemrég építették újjá. Ott találkoztunk egy hindu újságíróval, aki ismerősként üdvözölt bennünket, mert mint mondta, ő is Budapestről jött.

Pozsonyból aztán Szobán keresztül jöttünk haza, e'telve kilenc nap nagyszerű, boldog élményével;

A beszámoló rövid volt, de Vajliné és a többiek is megígérték, hogyha ki- alusszák az utazás fáradalmait, hosszabb beszámolót tartanak az üzem dolgozóinak. És már előre tervezik, hogy jövőre majd Erdélybe mennek;

Az Élelmiszeripari osztály válasza

Naponta igen sok jogos panasz hangzik el az üzemekben és á háziasszonyok részéről a kenyér minősége miatt. Éppen ezért felkerestük Thuróczi Ferencné elvtársnőt, a megyei tanács élelmiszeripari osztályának vezetőjét és megkértük, nyilatkozzon: mi lesz a dolgozók jogos panaszával?

— A kenyér elleni panaszok jogosak — ezzel kezdte Thuróczi elvtársnő. — A hibát keressük. Az Országos Gabona- és Lisztkísérleti Intézet most vizsgálja azokat a lisztmintákat, amelyeket felküld- türik. Az intézet nemcsak megvizsgálja a felküldött lisztet, hanem próbasütést is végez. Ennek a vizsgálatnak alapján — ha szükséges — a malomipari egyesüléssel egyetértésben teljesen kicseréljük a jelenleg Szolnokon félsütésre váró lisztkészletet:

— Ezenkívül — folytatta Thuróczi élvtársnő — annak érdeké^ ben, hogy Szolnokon állandóan friss kenyeret lehessen kapni, a sütőipari vállalatnál szervezeti intézkedéseket hajtunk végre. Egyes helyeken leállítjuk a három műszakot, más üzemekben pedig két műszakot indítunk be. Ennek eredményeiként szeptember 15-től állandóan biztosítani tudunk friss kenyeret. A péksütemény megjavítása érdekében újjáépítjük a 4. sz. üzemet. Ezenkívül tapasztalatcserére sütőipari szakembereket küldünk az élüzem jászberényi és karcagi sütőipari vállalathoz.

— Szeretném azt is megmondani, hogy a sütőipari vállalatnál a dolgozók túlnyomó többsége szívvel-lélekkel arra törekszik, hogy jó kenyeret biztosítson a lakosság számára. Meg szeretném nyugtatni Szolnok város dolgozóit, hogy az eddiginél sokkal nagyobb mértékben törekszünk a kenyér minőségének megjavítására és kijelenthetem, hogy ezen a téren jelentős javulás fog bekövetkezni — fejezte be nyilatkozatát Thuróczi elvtársnő.

Arra hárítják a hibát, aki el sem követte

iPgy negyven év körüli magas, vékony arcú férfi kereste fel az elmúlt héten szerkesztőségünket. Bulyáki Ferencnek hív* ják, Szolnokon az Aszfáltúté-pítő Vállalatnál dolgozik. Sérelem érte a vállalata részéről és kérte, hogy segítsünk neki panasza orvosid* sában.

Mivel bántották meg ezt az erobert? Azzal, hogy július hónap* ban nem számoltak el neki tizenkét megdolgozott napját. A havi bérösszesitöjében tizenkét üres kocka jelzi az el nem számolt napa* kát. Többször járt már a vállalat irodájában, próbálta elintézni a té* védést. A mai napig senki nem intézkedett ügyében. Kit is érdekel az Aszfaltútépítő Vállalatnál, hogy Bulyáki Ferenc augusztus 17-én Pillér Antal aszfalt-technikus jóvoltából csak 105.72 forintot vitt haza családjának. A példa azt mutatja: senkit.

Sőt egyesek szerint még maga. Bulyáki Ferenc a hibás ■— leg* alább is Annus István irodavezető így véli. Hiszen a munkás vehet annyit fáradságot, hogy megnézze, a munkavezetője „besiktázza”-e a ledolgozott napjait. Ehhez minden dolgozónak joga vám Nem kell azonban elfeledni, a megdolgozott pénzéhez is legalább »ennyire.

Pillér Antal aszfalt-technikus csak rövid ideig dolgozott Szol* nokon, az itteni munkavezetőt helyettesítette, Egyébként az ő feladata ellenőrizni a munkákat, ahol a vállalatnak kirendeltségei vannak» Most valamerre Szeged környékén jár. Bujáki Ferencnek addig tehát nem tudják elszámolni a tizenkét napját, amíg Pillér körzeti MEÓ-S Szolnokra nem jön. Neki keU igazolni az el nem számolt napokat* amelyeket ő nem számolt el, mikor kellett volna*

Annus István irodavezető kijelentése nemcsak, hogy helytelen de felelőtlen is. Ha a dolgozó nem ellenőrzi, hogy beirják-e neki a ledolgozott napját vagy óráit, azt akkor is meg keU csinálni. PiUev Antalt ezzel a feladattál is megbízták mikor az útépítéshez állították^ Ügy látszik, ennél a vállalatnál nem mindenkire kötelező, hogy mun* kaját pontosan elvégezze. Ne hitegessék a dolgozókat ilyen esetek* ben, hanem intézzék el a panaszukat, és fizessék ki nekik a teljes munkabért. Ennyi megbecsülést úgy vélem, ők is megérdemelnek* ügy-e, Annus elvtárs?

Két évfordulót ünnepel az új tanévben a Verseghy Gimnázium

A Szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium az 1956/57-es tanévben két nevezetes évfordulót ünnepel. Az idén 125 éve, hogy a múlt század. elején már jelentős alföldi városban megkezdte működését a gimnázium. Az iskolát az országban elsők között vette át az állam és számos új pedagógiai módszert próbálták ki itt. Nevelői közül többen lettek később országos hírű egyetemi tanárok.

A jubileum alkalmából a tanári kar több tagjából munkaközösség alakult, amely feldolgozza az iskola történetét és erről kiadványt jelentet meg. Több kiállítást rendeznek, bemutatják a tankönyvek, az iskolai szemléltető eszközök fejlődését.

Az év második felében április 3-án ünnepli az iskola névadója, Verseghy Ferenc születésének 200. évfordulóját. A tanári kar és a diákok erre is készülnek. Nyáron egy csoport kirándulni volt a Dunántúlon és felvette a kapcsolatot a keszthelyi Helikon és a zirci Re* guly könyvtárral. A könyvtárosok itt értékes Verseghy kéziratokat mutattak a fiataloknak. Ezekről fotókópiát készítettek. A kutatást tovább folytatják és úgy tervezik, hogy Verseghy munkáiból kisebb füzetet ad ki az iskola- Ezenkívül valószínűleg előadnak ebben az év* ben egy Verseghy által fordított színdarabot is;

Az iskola tanári kara arra kéri a Verseghy Gimnáziumban végzett növendékeket és a valaha itt meg* fordult tanárokat, hogy vegyék fel a iMpcsőlatot a jubileumi ünnepre készülő iskolával és az általuk is* mert tényekről, saját élményeikről adjanak tájékoztatást. A tervekben egyébként az is szerepel, hogy eb* ben a tanévben vagy találkozót szerveznek azok számára. akik a Verseghy Gimnáziumban érettsé* (Űztek.

A tisztitőorvos nyilatkozata % a gyermekbénulás! megbetegedésekről

Szolnokon olyan hírek terjedtek el, hogy a városban igen erős a gyermektoénulásos járvány. Ebben az ügyben kérdést intéztünk dr. Szittya János városi főorvoshoz, aki a következőket mondotta:

— Szolnokon gyermekbénulásos járványról beszélni nem lehet. Szórványosan történtele megbetegedések, de ezek száma nem nagy. Mindenesetre szükség van arra, hogy a szülők, az egészségügyi szerveknek segítve, nagy gondot fordítsanak a betegség megelőzésére»

A gyermekbénulásos betegség

kórokozója az orr-garat, a száj nyílásán keresztül jut a szervezetbe; önként adódik tehát az a követelmény, hogy az általános tisztaság biztosítása mellett, fokozottabban törődjünk az orr-garat fertőtlenítésével. Ide vonatkozóan a körzeti orvosok, szakorvosok, a szülők számára részletes felvilágosítással szolgálnak. Ha a szülők a megelőző orr-garat és száj nyálkhártyáinak gondos fertőtlenítését elvégzik, akkor úgy sokkal kevesebb lehetőség marad arra, hogy a fertőzés a szervezetbe jusson»

4