Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)

1956-07-24 / 174. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK: VIII. évfolyam, 174. szám, 1956. július 24. kedd. SZOLNOK MEGYEI MEGYEI TANACS LAPJA Hegedűs András elvtárs beszámolója a KV ülésén a második üléves terv irányelveírű! (4. old.) Pártegységgel a szocialista demokráciáért A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1956. július 18—21-i ülésének határozata A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XX. kongresszusa rendkívül mély hatást gyakorolt országunk egész politikai, gazdasági, kulturá­lis, társadalmi életére. Pártunk, a munkásosztály, a dolgozó nép örömmel és lelkesedés­sel fogadta a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XX. kongresszusának történelmi megállapításait a béke megszilárdításáról, a szocializmus további előrehaladásáról, a mun­kásmozgalom egysége megteremté­sének lehetőségéről. Mély hatást gyakoroltak a magyar dolgozó pép­re a különböző társadalmi rendsze­rű országok aktív, békés egymás mellett éléséről, s a szocializmushoz vezető különböző utakról szóló le­nini megállapítások, valamint az a bátor következtetés, hogy a háború elkerülhető, a béke megőrizhető. A dolgozó nép figyelmét különösen megragadta a szovjet gazdaság ál­talános fellendítésére, a szovjet nép anyagi, kulturális, szociális fel- emelkedésére irányuló hatodik öt­éves terv* Kifejezésre juttatva az egész ma­gyar dolgozó nép véleményét, a Központi Vezetőség örömmel álla­pítja meg a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülését, s azt, hogy megvan a lehetőség az úgynevezett „hidegháború” felszámolására A Központi Vezetőség megálla­pítja, hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának bátor lépése a sze­mélyi kultusz káros következmé­nyei feltárására és teljes megszün­tetésére, súlyos tehertételtől szaba­dítja meg a nemzetközi munkás- mozgalmat, s a nemzetközi mun­kásmozgalom további virágzásához vezet; egyszermind azt tanúsítja, hogy az SZKP Központi Bizottsá­gában megvolt és megvan az a le­nini vezető mag, amely továbbfej­leszti a nagy Lenin eszméit, alkotó módon alkalmazza korunkra a marxizmus-leninizmust. A Központi Vezetőség megálla­pítja, hogy egyes imperialista és belső reakciós körök fokozódó aknamunkájukkal el akarják te­relni a figyelmet az SZKP XX. kongresszusának, a szovjet nép s a népek békéje, a szocializmus győ­zelmes előrehaladása érdekében hozott legfőbb határozatairól, arra törekedve, hogy a közvélemény fi­gyelmét azokra a negatív jelensé­gekre irányítsák, melyek Sztálin működéséből megnyilvánultak, hogy ezzel zavarják a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom egységét, s korlátozzák a XX. párt- kongresszus eszméinek a népekre gyakorolt vonzóerejét A Központi Vezetőség teljesen egyetért a személyi kultusz kiala­kulásáról és elterjedéséről az SZKP Központi Bizottsága 1956. június 30-i határozatában adott elemzéssel, s megállapítja, hogy a személyi kultusz nem a szocialista rendszer lényegéből fakad, ellenke­zőleg: idegen a szocialista rend­szertől A szocializmus, amely igazi demokratikus népi rendszer, kikü­szöböli — mindenütt, ahol jelent­kezett — a személyi kultuszt és káros következményeit s továbbfej­leszti a szocialista demokráciát A Központi Vezetőség változat­lanul a szocialista világrendszer országainak egységében, a szocia­lista országok, valamint a világ va­lamennyi kommunista és szocia­lista pártja közötti nemzetközi szo­lidaritás erősítésében és megszi­lárdításában látja a vllágbóke meg­őrzésének s a népek szocialista elő­rehaladásának legfőbb biztosítékát. L A párt és a kormány legfontosabb intézkedései az elmúlt hónapban A Központi Vezetőség az elmúlt hónapokban, az MDP III. kong­resszusának, az ezt megelőző 1953. júniusi és más fontos üléseinek ha­tározataira, valamint a szocializ­mus magyarországi építésének gaz­dag tapasztalataira s a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresz- szusából levonható tanulságokra támaszkodva határozta meg irány­vonalát; A párt arra törekedett, hogy munkája homlokterébe a szocializ­mus építésének gazdasági problé­máit állítsa, megszervezze a harcot a termelési tervek teljesítéséért mind az iparban, mind a mezőgaz­daságban, mind pedig a gazdasági élet egyéb területein, előmozdítsa a termelés növelését, az önköltség csökkentését. A párt további erőfe­szítéseket tett a dolgozók, elsősor­ban a munkásosztály életszínvo­nala emelésére, a dolgozó paraszt­ság termelési biztonságának növe­lésére, a dolgozó nép szociális, kul­turális viszonyainak megjavítására. A párt és a kormány lépéseket tett a gazdasági haladásunkat fé­kező bürokratizmus és túlzott cent­ralizáció kiküszöbölésére, és meg­kezdte az előkészítő munkát a gaz­dasági vezetés gyökeres megjavítá­sára. A párt hozzáfogott állami életünk további demokratizálásá­nak nagy munkájához, szilárdan tovább haladt a szocialista törvé­nyesség megszilárdításának útján. Nemzetközi viszonylatban a párt következetesen folytatta a szocia­lista országokkal való együttműkö­dés elmélyítésére, a különböző tár­sadalmi rendszerű országok aktív békés egymás mellett élésének elő­mozdítására irányuló politikáját! 1; A párt, a kormány, a dolgozók együttes erőfeszítése a termelési tervek teljesítéséért és túlteljesíté­séért általában sikerrel járt; az 1956 első félévre vonatkozó terme­lési terveket az ipar jelentősen túl­teljesítette, jóllehet a termelést számos kedvezőtlen tényező hátrá­nyosan befolyásolta. 195C első felében a szocialista ipar termelése 6,8 százalékkal múl­ta felül 1955 azonos .időszakának termelését, a munka termelékeny- pSge pedig 4,9 százalékkal volt több, mint az előző év azonos idő­szakában. Ez arra mutat, hogy az 1955-ben megindult kedvező fejlő­dés az iparban tovább tart. A me­zőgazdaságban — amennyire ez ma megállapítható — jó közepes ter­més ígérkezik; Előrehaladás történt a népgazda­ság számára rendkívül fontos kül­kereskedelmi helyzet megjavításá­ban is. E félévben a külkereske­delmi forgalom egyenlege aktív.: ez azt jelenti, hogyha fokozzuk erőfe­szítéseinket, az év végére külföldi addósságaink csökkenni fognak. A biztató fejlődés ellenére a nép­gazdaságban még mindig számot­tevő nehézségek mutatkoznak, el­sősorban a termelés anyagellátásá­ban (pl fűtőanyag-ellátási nehéz­ségek)! 2. Á termelésben elért eredmé­nyek alapján a párt- és a szakszer­vezetek kezdeményezésére a kor­mány 650 forintban állapította meg az időbérben foglalkoztatott dolgo­zók alapbérének legalacsonyabb összegét. Ennek következtében 170 000 dolgozó keresete emelke­dett Több népgazdasági ágban béremeléssel egybekötött és a bér­rendszert reálisabbá és igazságo­sabbá tevő bérrendezést hajtott végre, s helyesebb anyagi ösztön­zést biztosító premizálási rendszert vezetett be. Május elsejével 6500 cikk árát 10—40 százalékkal csök­kentette, ami a dolgozók részére évente mintegy 900 millió forint megtakarítást jelent; Egyes, az egészségre ártalmas munkakörök- foglalkoztatott dolgozók munkaide­jét 48 óráról 36—42 órára csök­kentette; A párt gondoskodása, a kormány intézkedései révén javult az utóbbi hónapokban a lakosság élelmiszer­es iparcikk-ellátása. Sikerült jelen­jelentékenyen megjavítani az évek óta problémát jelentő húsellátást városokban, s jórészt vidéken is. 1956 első felében kb. 8 százalék­kal több, 1,6 milliárd forinttal na­gyobb értékű árut adtak el a kis­kereskedelmi forgalomban, mint 1955 első félében. A javuló áruel­látás mellett is több cikkből a ke­resletet még nem tudta teljesen ki­elégíteni a kereskedelemj 3. A gazdaság-vezetés megjaví­tásában a párt kezdeményezésére a kormány által kidolgozott és végre­hajtott intézkedések elsősorban a túlzott centralizmus kirívó visszás­ságainak felszámolására irányul­tak. Ezeknek az intézkedéseknek általában kedvező hatásuk volt, de az egyszerűsítésről s a megyék, já­rások, kerületek összevonásáról ho­zott határozatok több helyen bi­zonytalanságot teremtettek az ál­lami & gazdasági apparátusban. Jelentős lépések történtek az ól- múlt hónapokban, vagy vannak elő­készítés alatt a beruházások mű­szaki és pénzügyi lebonyolításának egyszerűsítésére, az anyaggazdálko­dásban a kereskedelmi módszerek kiterjesztésére, a pénzgadálkodás- ban a vállalatok és a bankok ön­állóságának növelésére, a tervek jobb megalapozására és a tervmu­tatók számának csökkentésére. Kü­lönös jelentősége van annak, hogy a mezőgazdaságban a tervek az ed­diginél lényegesen kevesebb meg­kötöttséget tartalmaznak a terme­lők számára. A dolgozók legszéle­sebb tömegeinek bevonásával folyt le a második ötéves terv megvita­tása és 22 nagyüzem már önállóan készítette el második ötéves ter­vét. Mindezek a változások a gaz­daság-vezetés decentralizálásának és fokozottabb demokratizálásának, az anyagi ösztönzés helyes felhasz­nálásának irányába hatnak. 4. A párt több intézkedést kez­deményezett a tanácsok önállósá­gának növelésére, anyagi alapjá­nak megerősítéséVe: ezzel kiszéle- sült gazdálkodási körük, megnőttek pénzgazdálkodási és költségvetési jogaik. Megtörténtek az első lépé­sek az Elnöki Tanács és az ország- gyűlés munkájának további de­mokratizálására, a képviselők mun­kájának megjavítására. A törvényesség megszilárdításara intézkedések történtek egyes, a dolgozók széles rétegeit érintő tör­vénysértések megszüntetésére. A párt javaslatára a kormány szabá­lyozott egyes munkajogi kérdése­ket: a falun különösen nagy jelen­tőségű a kulákokká minősített kö­zépparasztok ügyének rendezése. Az egyes politikai bűnperekben a múltban elkövetett súlyos tör­vénysértések következményeinek megszüptetése az utóbbi hónapok­ban meggyorsult, befejezéséhez kö­zeledik s rövidesen lezárul Az 1953 előtti években törvénytelen eljárá­sok során, koholt vádak alapján elítélt ártatlan emberek, forradal­márok, kommunisták, a munkás- mozgalom régi harcosai, elvtár­saink visszakerültek sorainkba, együtt harcolunk velük ismét a szocializmus építéséért. Az Igazság­talanul elítélt elvtársák visszaté­rése a pártéletbe, a munkába, meg­erősíti a kommunistáknak, a dol­gozó népnek a pártba vetett bi­zalmát összesen 474 személy ügyével, foglalkoztak a rehabilitációs eljárás során s nagy többségüket már re­habilitálták. Letartóztatott párttag­jaink bírósági rehabilitálása, párt­tagságuk, szakszervezeti tagságuk rendezése, funkcióba helyezésük valamint anyagi kártérítésük is ál­talában megtörtént. E tekintetben azonban további feladataink van­nak. Pártunk ártatlanul letartózta­tott s a múltban érdemeket szer­zett tagjai közül rehabilitálták Donáth Ferenc, Horváth Zoltán, Kádár János, Kállai Gyula, Maro­sán György, Pálffy György, Rajk László, Schiffer Pál, Szőnyi Tibor, Vajda Imre elvtársakat, a Központi Vezetőség volt tagjait, Losonczy Géza, Szirmai István elvtársakat, a Központi Vezetőség volt póttag­jait és másokat; a pártból való ki­zárásukat hatálytalanították. Közü­lük egyeseket újra beválasztottak a Központi Vezetőségbe. Bíróilag re­habilitálták Szakasits Árpádot is; párttagságával kapcsolatban a vizs­gálat folyamatban van. Intézkedések történtek a rehabi­litált elvtársak hozzátartozóit ért sérelmek megszüntetésére, 5. Külpolitikánk legjelentősebb eseménye az elmúlt hónapokban a magyar—jugoszláv állami kapcso­latok normalizálása volt. A vitás gazdasági kérdések megoldását le­hetővé tette mindlcét Ml megegye­zésre irányuló őszinte törekvése. A többi szocialista országgal Magyar- ország megerősítette testvéri kap­csolatait A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának legutóbbi, Berlinben tartott ülésszakán a szocialista országok sok kérdésben összehangolták távlati gazdaság- fejlesztési terveiket A kapitalista országok egy részével sikeresen fej­lesztettük kereskedelmi kapcsola­tainkat Megszüntette a kormány a műszaki határzárt, ami kedvező visszhangot váltott ki a világ hala­dó közvéleményéből. 6 .Az utóbbi hónapokban jelen­tősen megnőtt a munkásosztály és a dolgozó néptömegek társadalmi aktivitása. Százezrek vettek részt a tervvitában. Megnőtt a dolgozók érdeklődése a vállalat ügyei, a köz­élet, a nemzetközi események iránt. Erősen megélénkült az utolsó hó­napokban a politikai élet is. A párt 1953 óta harcot folytatott a‘sze­mélyi kultusz ellen, a kollektív ve­zetés megteremtéséért, a pártélet lenini szabályainak helyreállításá­ért A fejlődés e téren is meggyor­sult. Nálunk is fokozódott a harc a személyi kultusz káros következ­ményeinek teljes felszámolásáért a párt- és állami élet minden terüle­tén. Ez fejlesztette a pártdemokrá­ciát, a bátor, kommunista bírálatot, fellendítette a termékeny vitát A XX. pártkongresszus óta mind a pártot, mind az állami, gazdasági, társadalmi szerveket, az egész köz­életet fokozódó mértékben az egészséges, fejlődő demokratizmus szelleme hatja át U. SoronléTŐ feladatok A Központi Vezetőség megálla­pítja, hogy az elmúlt évek s a leg­utóbbi hónapok eredményeire tá­maszkodva, s kiküszöbölve a hibá­kat, az elkövetkezendő hónapokban további intézkedéseket kell tenni a szocialista demokratizmus kiter­jesztésére, egyszersmind a demok­ratikus centralizmus elvei alapján a párt- és az állami fegyelem meg­szilárdítására. I. Feladatok az Ipar és mezőgazdaság területén A szocializmus építése során vál­tozatlanul a gazdasági feladatok megoldását kell előtérbe állítani. Ezért a legfőbb figyelmet a máso­dik ötéves terv feladataira kell irányítani. A második ötéves terv időszakában. 1956-60-ban technika jelentős fejlesztése alapján foly­tatni kell a szocialista iparosítást, olyan ütemben, hogy a szocialista ipar termelése 1960-ban 1955-höz képest 47—50 százalékkal növeked­jék. Az ipari fejlődés fő arányainak meghatározásánál abból kell ki­indulni, hogy az egész népgazda­ság fejlesztésének, a technika hala­dásának alapja a nehézipar. Ennek megfelelően az iparban a termelő- eszközök termelését 58—60 száza­lékkal, a fogyasztási cikkekét 38— 40 százalékkal kell növelni A szocialista ipar termelésének növelése a második ötéves terv időszakában lehetővé teszi, hogy az ipar, mint a népgazdaság vezető ága, fokozottabban elégítse ki mind a hazai szükségleteket, mind a külkereskedelmi igényeket* Az ipari termelés növelése érde­kében — a technika fejlesztésére és a szocialista országokkal való szo­ros együttműködésre támaszkodva — biztosítani kell a meglevő ipari berendezések eddiginél lényegesen jobb kihasználását, az elavult gé­peknek új gépekkel való fokozatos felcserélését, az anyagellátás folya­matosságát, a termelés ütemessé­gét, és mindennek eredményeként a munka termelékenységének ál­landó emelését; A mezőgazdaságban a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése, valamint az egyénileg gazdálkodók termelésének növelése révén a me­zőgazdasági termelés általános fel­lendítését kell elérni. A mezőgazda­ság 1955—1960-ban összesen mint­egy 27 százalékkal termeljen töb­bet, mint az első ötéves terv idősza­kában. Biztosítani kell, hogy a me­zőgazdasági termelőszövetkezetek előnye a tagság gazdasági és kultu­rális felemelkedése révén meggyő­ző erővel bontakozzék ki, s ennek eredményeként a parasztság több­sége a"'szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás útját válassza. A Központi Vezetőség határozottan sikraszáll a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek megszilárdításának, megerősíté­sének s a mezőgazdaság szocialista átszervezésének politikája mellett, s ezt annál is inkább hangsúlyozza, mert az utóbbi időben újra feléled­tek termelőszövetkezetellenes né­zetek. A párt, támaszkodva a taná­csokra és más tömegszervezetekre, folyamatos, állandó meggyőző mun­kát fejtsen ki a dolgozó parasztság körében a termelőszövetkezetek fejlesztése érdekében. A mezőgaz­dasági termelőszövetkezeti típus előnyeinek kíhangsúlyozása mel­lett, minden megkötés nélkül, az eddiginél nagyobb mértékben kell segíteni az alacsonyabb típusú ter­melőszövetkezeti csoportok meg­alakulását, valamint fokozatos fej­lődését a közős gazdálkodás útján. Hatékonyan kell támogatni a földművesszövetkezeti mozgalmat, és ennek keretében az egyszerű géphasználati, gyümölcs, zöldség, méhész és borjúnevelő stb., stb, termelési társulásokat, szakcsopor­tokat Létrehozatalukhoz és a már meglevők fejlesztéséhez mind az állami mind a pártszervek adjanak fokozottabb segítséget. Legyenek ezek az egyénileg dolgozó parasz­tok számára az együttműködés, a kollektív munka, a szövetkezéssel járó előnyök megismerésének isko­lái, hogy ezáltal is közelebb kerül­jenek a termelőszövetkezetekhez, amelyeket pártunk változatlanul a legfontosabbnak tekint a mezőgaz­daság szocialista átszervezése te­rén. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése sarán a legkövetkeze­tesebben biztosítani kell az önkén­tességet; A második ötéves terv időszaké­ban el kell érni, hogy a már létre­jött többéves termelőszövetkezeti gazdaságok példamutató szocialista nagyüzemekké váljanak és terme­lésük színvonala évről évre na­gyobb arányban szárnyalja túl az egyéni gazdaságokét. Az újonnan alakult termelőszövetkezeteiknek hatékony támogatást kell nyújtani kezdeti nehézségeik leküzdéséhez, gazdálkodásuk megalapozásához, hogy termelésük minél előbb meg­haladja az egyéni gazdaságok átla­gos termelési szintjét. A termelőszövetkezetek termelé­sének fejlesztése elengedhetetlenül szükségessé teszi, hogy a termelő­szövetkezetekben a szövetkezeti de­mokrácia minden téren érvénye­süljön és a szövetkezet ügyeiben a szövetkezet gazdái, maguk a tagok döntsenek maguk alakítsák ki a mintaalapszabály figyelembevételé­vel saját alapszabályukat is. A mezőgazdaság termelésének tervbavett emelkedéséhez elenged­hetetlenül szükséges, hogy az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztok is növeljék termelésüket. Ezért biz­tosítani kell számukra azokat az anyagi feltételeket, amelyeknek se­gítségével ki tudják használni meg­levő termelési lehetőségeiket; 2. A dolgozók életszínvonalának emelése A munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérét a má­sodik ötéves terv időszakában át­lagosan legalább 25 százalékkal kell emelni. Ugyanezen idő alatt a parasztság pénzben! és természet­beni jövedelmének is mintegy 25 százalékkal kell növekednie. A termelési tervek teljesítése a szilárd alapja a dolgozó nép jóléte további növelésének az 1956* év­ben is­^Folytatása a 2. oldalon) I

Next

/
Thumbnails
Contents