Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)

1956-07-24 / 174. szám

2

8ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1956. július 84.

Pártegységgel a szocialista demokráciáért A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1956. július 18—21-i ülésének határozata

(Folytatás az 1. oldalról)

a) A munkások és alkalmazottak .jólétének fokozására ebben az évben:

a Központi Vezetőség javasolja a kormánynak, hogy elért gazdasági eredményeink alapján szüntesse meg a békekölcsön-jegyzést. Ez azzal jár, hogy elsősorban a munkások és alkalmazottak rendelkezésére álló anyagi eszközök növekednek;

a kormány a nyugdíjakkal kapcsolatos néhány legégetőbb kérdésnek az ország gazdasági lehetőségeivel arányban álló megoldását le- lietóieg még az idén készítse elő;

a Központi Vezetőség javasolja a kormánynak, hogy fokozza erőfeszítéseit a lakosság ellátása további javítására, e különös gondot fordítson a húsellátás színvonalának fenntartására.

b) A dolgozó parasztság termelési biztonságának növelésére gondoskodni kell arról, hogy a dolgozó parasztoknak az állammal való termelési kapcsolatait szabályozó intézkedések bürokratikus vonásait tovább csökkentsék. A munkaképtelen és öreg termelőszövetkezeti tagok nyugdíjellátását — a termelőszövetkezetek anyagi eszközeiből — intézményesen meg kell oldani. Gondoskodni kell a falu iparcikkekkel való jobb ellátásáról, különösen a termelést szolgáló cikkek eladása fokozásáról*

e) A munkások és alkalmazottak helyzetének megjavítására hozandó intézkedések megjavítják az értelmiség helyzetét is. Ezen túlmenően közéletünk demokratizmusának ki- szélesítésével párhuzamosan, nagyobb lehetőséget kell adná az értelmiségieknek alkotó munkájuk kifejtésére. A dolgozó értelmiség megbecsülésének alapja általában a végzett munka s a mai magatartás legyen; a párt-, állami, gazdasági és más szerveknek a jövőben az eddiginél fokozottabban kell az értelmiségieket a közéleti tevékenységbe is bevonni,

8. A gazdasági vezetés megjavítása

A termelés tökéletesebb megszervezése és a dolgozók növekvő anyagi szükségleteinek minél jobb kielégítése megköveteli a gazdasági életbeír megmutatkozó túlzott centralizálás fokozatos kiküszöbölését. A gazdasági élet demokratizmusának fejlesztésére irányuló munkának természetesen nem szabad a termelés rendjét és folyamatosságát veszélyeztetnie;

a) Szem előtt kell tartani, hogy a gazdasági vezetés egyszerűsítése munkaerőt szabadít fel, amelynek elhelyezéséről gondoskodni kell. A Központi Vezetőség álláspontja szerült a felszabaduló munkaerők jelentékeny részének a termelésiben kell elhelyezkednie; ennek azonban szervezetten kell folynia. Ebben az évben nagyobb munkaerő- átcsoportosítáisra még nem kerülhet sor.

b) A gazdasági élet fokozatos decentralizálásakor érvényesíteni kell azt az elvet, hogy növelni kell a vezetők önállóságát a miniszterektől lefelé a gyárigazgatókig, művezetőkig, mérnökökig.

c) Növelni kell — az egyszemélyi vezetés lenini elvének sértetlen fenntartása mellett — a munkások, a dolgozók szerepét az üzem, vállalat, intézmény minden irányú gazdasági tevékenységében. Meg kell találni a módját annak, hogy egyre többen vegyenek réiszt a tervezési, szervezési, irányítási kérdések megvitatásában, hogy mennél szélesebben bontakozzék ki a dolgozók alkotó kezdeményezése.

d) Fokozatosan meg kell javítaná bér- és prémiumrendszerünket, hogy az érdekeltebbé tegye a dolgozókat a termelés gazdaságosságában, jobb minőségű termékek előállításában, az anyagtakarékasság- ban.

e) A folyamatban lévő jelentős intézkedéseken kívül, melyek ez évre és főleg a jövő évre már lényegesen javítanak a helyzeten, a Központi Vezetőség szükségesnek tartja mélyreható munka megindítását a gazdasági vezetés módszereinek gondos felülvizsgálására, az egész vezetést magasabb színvonalra emelő intézkedések körültekintő kidolgozására.

A Központi Vezetőség egyszersmind megállapítja, hogy a termelés központi irányítása, a tervezés központosított módszere vátozlatla- vtul a gazdaságvezetés fontos elve, mivel a dolgozó tömegek alkotó energiái kibontakozása mellett ebben van a szocialista rendszer egyik legfőbb előnye a kapitalista rendszerrel szemben;

4. Az állami élet további demok ratizálása

A népi demokratikus állam megerősítése, tökéletesítése a szocializmus építésének egyik legfontosabb feltétele. Éppen ezért pártunknak minden segítséget meg kell adni népi demokratikus államrendszerünk továbbfejlesztéséhez, az állami szervek munkájának megjavításához.

A Központi Vezetőség megállá- pítja, hogy államrendszerünk alapvonásaiban mélyen demokratikus. Államunk munkás-paraszt állam, amelyben mind nagyobb szerepet játszik a haladó értelmiség is. Országunkban a hatalom a dolgozó parasztsággal szövetséges munkás- osztály kezében van; a hatalom gyakorlásában részt vesz a munkásosztály vezetésével a dolgozó parasztság is. Ez az a döntő jellemvonás, amely megkülönbözteti a polgári típusú államoktól és azoknál ezerszer demotoratikusabbá teszi. Alapvető feladatunk államunk demokratikus tartalmának további kibontakoztatása, a választott államhatalmi szervek szerepének, hatáskörének további növelése, mind szélesebb dolgozó rétegek bevonása az állam igazgatásába.a) Érvényesülnie kell az országgyűlés jogainak a bel- és külpolitika, a gazdasági és kulturális élet legfontosabb kérdéseiben; az állampolgárok jogaira és kötelességeire vonatkozó legfőbb intézkedéseket sokoldalú, termékeny viták alapján kell törvényekbe foglalnia.

Országgyűlés képviselőinek az alkotmány előírásainak megfelelően építsenek ki állandó kapcsolatokat választóikkal, rendszeresen számoljanak be nekik munkájukról és értékesítsék országgyűlési munkájukban választóik tapasztalatait, bíráló észrevételeit és javaslatait. A minisztériumok és a tanácsok apparátusa segítse az országgyűlési képviselőket munkájukban. Érvényt kell szerezni az alkotmány ama rendelkezésének, hogy a választók a bizalmuknak meg nem felelő képviselőket bármikor visz- szahívhatják. Ehhez át kell dolgozni a választói törvényt, és a jelenlegi, a választókkal közvetlen kapcsolatot nem jelentő lajstromé® rendszer helyett személyenkénti választási rendszert kell bevezetni.

b) Demokratikus államrendszerünk alapját a tanácsok alkotják. Pártunk véleménye szerint a már megtett intézkedéseken túlmenően is biztosítani kell, hogy a tanácsok rendelkezzenek a gondjaikra bízott feladatok ellátásához szükséges hatáskörrel, politikailag és szakmailag képzett dolgozókkal és anyagi eszközökkel. El kell érni, hogy a tanácsok teljes mértékben ellássák hatósági és igazgatási feladataikat, valóban vezessék a helyi gazdasági, társadalmi ős kulturális tevékenységet, biztosítsák az állampolgárok tömegeinek tevékeny részvételét, kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom és az államigazgatás gyakorlásában. így eredményesebbé válik a tanácstagoknak a választók érdekében kifejtett tevékenysége is. Növelni kell a tanácsi végrehajtó bizottságok és a szak- igazgatási szervek hatósági, igazgatási hatáskörét is;

—i Meg kell határozni azokat a gazdasági és igazgatási kérdéseket, amelyekben kizárólag a tanács plénuma jogosult dönteni. A minisztériumoknak és más országos szerveknek a tanácsszervek- kel kapcsolatban csak a szakirányítást és a szakellenőrzést kell végezniük, valamint a területi feladatok összeh an goi ásóról kell gon- doskodniok. A tanácsok munkájának ilyen átszervezésével kapcsolatban különös gondot kell fordítani a járási tanácsok megerősítésére, úgy azonban, hogy a községek lakossága a községi tanácsoknál intézhesse el ügyeinek zömét.

Államunk bürokratikus vonásainak megszüntetéséért, a decentralizálásért — a dolgozók széleskörű részvételével *— folyó munkának az államapparátust egyszerűbbé, áttekinthetőbbé kell tennie: e célt szolgálja a megyék, járások, kerületek összevonása is, melynek együtt kell járnia a tanácsok gazdasági önállóságának s hatáskörének növelésével.

A Központi Vezetőség felhívja a Minisztertanácsot, hogy e kérdést jóváhagyás végett ősszel az ország- gyűlés elé terjessze. Az új megyék, járások, kerületek kialakítását 1957. jaguár 1-ig be kell fejezni.

A Köaponti Vezetőség szükségesnek tartja, hogy a kormány a legnagyobb városokat érintő, merev letelepedési szabályokat felülvizsgálja.

Az állami élet demokratizmusának kibontakozására irányuló munkát egybe kell kapcsolni a legszélesebbkörű felvilágosító munkával, mely az állampolgárt kötelezettségek pontos megtartására, az állami fegyelem megszilárdítására irányul; Az állami fegyelem erősítését folytonosan szem előtt kell tartani a demokratizmus kiszélesítésére és a decentralizálásra irányuló munka minden szakaszában s a további munkában is,

5. A szocialista törvényesség további megszilárdítása

A törvényesség további megszilárdítására jelentős intézkedésekre van szükség a jogszabályok rendezése, a büntető és igazságügyi, valamint a belügyi szervek munkájának megjavítása s e sszervek hathatós ellenőrzése terén.

a) A szocialista törvényesség alapvető követelménye, hogy állami, társadalmi életünk valamennyi területén minden állampolgár részére érthető, a gazdasági, társadalmi viszonyoknak megfelelő törvények és jogszabályok legyenek, valamint, hogy ezeket a törvényeket megtartsák*

Meg kell teremteni a népi demokrácia, a szocializmus egész életét átfogó törvények, jogszabályok rendszerét. Ezt a munkát elméleti és gyakorlati szakemberek, valamint a nyilvánosság bevonásával kell elvégezni. Meg kell gyorsítani a büntető és polgárt törvénykönyv megalkotását, valamint világos, közérthető törvényben szabályozni kell az államigazgatási hatóságok jogkörét és tevékenységét.

b) Igazságügyi szerveinknek a dolgozók érdekeinek védelmében továbbra is erélyesen és határozottan kell fellépniük az államunk biztonságát és a törvényes rendet sértő súlyosabb bűncselekményekkel szemben. A megtévedt, jelentéktelenebb bűncselekményt elkövető dolgozókkal szemben egyre szélesebb körben kell alkalmazni a nevelő jellegű intézkedéseket.

Az igazságügyi szerveknek egész tevékenységükben, az eljárás valamennyi szakaszában következetesen érvényesíteniük kell a bűnvádi eljárás törvényben biztosított szocialista alapelveit;

biztosítani kell annak az alap- elvnek feltétlen érvényesítését, hogy senkinek a bűnösségét csak beismerése alapján megállapítani nem lehet, ha azt bizonyítékok alá nem támasztják;

a nyomozati eljárásban csak indokolt esetben szabad élni az őrizetbevétel és az előzetes letartóztatás elrendelésével;

az ügyészség törvényesség feletti felügyeletét hatékonyabban meg kell valósítani, az államvédelmi szerveknek a büntetőeljáráshoz kapcsolódó egész tevékenysége tekintetében;

erősíteni kell az ügyészségnek a bíróság feletti felügyeletét, s megfelelően csökkentve az Igazságügy- minisztérium párhuzamos hasonló tevékenységét, érvényre kell juttatni a bírói ítélkezésekben a Legfelsőbb Bíróság alkotmányos elvi irányítását;

a bírói függetlenséget meg kell szilárdítani. A területrendezés, s a szükséges szervezeti és egyéb feltételek biztosítása után meg kell valósítani a bírák és népi ülnökök választását;

a szocialista törvényesség biztosítása és a bírói eljárás egységessége érdekében felül kell vizsgálni és csökkenteni kell a katonai bíróságok, katonai ügyészségek túl széles körben érvényesülő hatáskörét. A rendes bíróságok hatáskörét fokozottabb mértékben ki kell terjeszteni egyes fontosabb államigazgatási területeikre, például a munkaügyi, termelőszövetkezetekkel kapcsolatos vagyonjogi, nyugdíjügyi, stb. viták területére.

c) A Belügyminisztérium jelentős sikereket ért el a tényleges ellenség, a népi demokratikus rendünk megdöntésére szervezkedő elemek, a gazdasági kártevők, kémek, diverzánsok elleni harcban. A' korábbi törvénvsértések nyomán kialakult helytelen szemlélet és vizsgálati módszerek maradványainak felszámolására, a szocialista törvényesség szellemének hiánytalan érvényesítésére azonban további' intézkedések szükségesek a Bel- ugyminszténuni szerveinek párt’

és állami ellenőrzése terén. Az erre vonatkozó újabb javaslatot rövid időn belül jóváhagyás végett az illetékes párt- és állami szerv elé kell terjeszteni;

E feladat megoldásakor abból kell kindulnd, hogy a belügyi szerveknek egész tevékenységükkel a Magyar Népköztársaság és állampolgárainak biztonságát kell szol- gálniok. Sziklaszilárddá kell tenni minden állampolgárunknak azt a meggyőződését, hogy őt a törvénysértéssel szemben pártunk, államunk, egész társadalmunk védi.

d) A Központi Vezetőség felhívja a párt-, állami, igazságügyi és társadalmi szervek figyelmét a dolgozók jogainak fokozottabb védelmére. A pártszervek tartsák fontos kötelességüknek azoknak a sérelmeknek megfelelő kivizsgálását és lehetőség szerint méltányos orvoslását, amelyek a korábbi bizalmatlan, sokszor lélektelen, bürokratikus intézkedésekből kifolyólag becsületes dolgozókat jogtalan és hátrányos helyzetbe hoztak.

e) A Központi Vezetőség nagy fontosságot tulajdonít a szocialista törvényesség hiánytalan biztosításának, az államvédelmi és igazságügyi szervek munkája hathatós megjavításának; Bizalommal tekint az e szervekben dolgozó elvtársak becsületes erőfeszítéseire és fontos munkájukat a jövőben is segíti;

6. Az ideológiai munka megjavítása

Á tudományos, kulturális, agitá- ciós, propagandamunkáiban fokozott harcot kell folytatni a személyi kultusz maradványai ellen, leküzdve a dogmatázmust, önálló marxista gondolkodásra nevelve a tudomány, a kultúra, az agitáció területének dolgozóit. Egyszersmind harcolni kell a burzsoá ideológia ellen, a dolgozó tömegek szocialista neveléséért;

a) A tudományok fejlődése, közöttük a társadalomtudományok fejlődése szükségessé teszi alkotó viták kibontakozását; A vitákban csak türelmes, meggyőző érvelésnek s eszmei harcnak van helye. Nem szabad azonban teret adni a vitákban a marxizmus—leninizmus vagy a népi demokrácia ellen irányuló támadásokír ak;

Elő kell segíteni a tudományos dolgozók egyesületeinek, társulatainak tovább! demokratizálását. Biztosítani kell, hogy e társadalmi szervek a szocialista nevelés iskoláivá s a tudományos viták fórumává váljanak. Szorosabb együttműködést kell kialakítani gazdasági vezető szerveink és a Magyar Tudományos Akadémia, s a tudományos egyesületek között, bevonva ezeket fejlesztési terveink kidolgozásába;

Biztosítani kell, hogy a tudomány képviselői s a diáikok anyagi helyzetünkhöz mérten fokozottabban megismerkedhessenek a külföldi országok tudományos eredményeivel, folyóirataival. Fokozottabban lehetővé kell tenni a magyar tudomány eredményeinek külföldön való népszerűsítését, publikálását is.

b) A kultúra területén arra kell törekedni, hogy egyre inkább betöltse szocialista nevelő hatását a könyv, a színház, a film, a zene, a képzőművészet; Ezért küzdeni kell a szocialista realizmus elved érvényesüléséért; lehetővé kell tenni azonban azt is, hogy haladó irányzatok — amelyek a szocialista realizmus felé mutatnak, — az eddiginél jobban érvényesülhessenek, fenntartva természetesen a fogyatékosságaik marxista bírálatának gyakorlatát. Ugyancsak lehetővé kell tenni a szocialista realizmus, valamint az efelé mutató irányzatok talaján különböző iskolák, stílusirányzatok és törekvések érvényesülését, gazdagítva a művészi kifejezés formáit;

Növelni kell a művészeti és kulturális szövetségele szerepét tagjaik nevelésében s problémáik megoldásában, biztosítva e helyeiken a demokratikus élet fejlesztését. Nagy szerep hárul e szövetségek kommunista tagjaira; körükben meg kell szilárdítani a pártfegyelmet, mindenekelőtt eszmei meggyőzés révén;

A tudományos, kulturális, művészeti élet fokozottabb demdkratd- zá1 ásóval párhuzamosan növelni kell a párt eszmei irányító szerepét az e területeken dolgozó párttagok s a párt és állam megfelelő szervei segítségével;

c) Az agitádós, propagandamunka igen jelentékeny megjavítására

van szükség. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a gazda- sáígi kérdések propagandájára;

A sajtó és a rádió, valamint az agitádós propagandamunka sikereket mutathat fél a néptömegek alkotó kezdeményezései kibontakoztatásában, a személyi kultusz káros következményei bírálatában, a tömegek jogos kritikája felszín- rehozásában. Azonban a sajtó s a rádió nem szállt eléggé szembe a legutóbbi időkben felbukkanó ellenséges, gyakran párt- és népi- demokrácia-élienes nézetekkel és a tömegeket félrevezető demagógiával, sőt egyes esetekben maga is terjesztette azokat;

Ezért az agitádós, propagandatevékenységnek, s különösen a sajtó és a rádió munkájának, gyorsan és határozottan meg kell javulnia a népi demokráciát szolgáló politika talaján. A gazdasági élet minden fontos területéről a statisztikai adatszolgáltatás kibővítésével behatóan és rendszeresen kell tájékoztatnia a dolgozókat, mozgósítva őket a szocialista építés feladatainak megoldására;

7. A dolgozók tömés- szervezetei és a Hazafias Népfront

Társadalmi életünk demokratizálásának kiszélesítése jelentősen megnöveli a tömegszervezetek szerepét és pártunk feladatait a tö- megszervezetekfcel kapcsolatban. Pártszervezeteink sokkal nagyobb figyelmet fordítsanak a dolgozók valamennyi tömegszervezetére és tömegmozgalmára, a Hazafias Népfrontra, a szakszervezetekre, a Dolgozó Ifjúság Szövetségére, a Magyar—Szovjet Társaságra, a földművesszövetkezetefcre, a sportszervezetekre stb. Mindenütt meg kell javítani az e szervekben dolgozó kommunisták MDP csooort- jainak munkáját és segítségük!cél, példamutató magatartásukkal bátorítani ok ke1! a tömegszervezetek vezetőségeit, hogy öntevékenyek és harcosak legyenek, hogy munkaterületükön elvégezzék saiátos feladataikat, kidolgozzák a megfelelő szervezeti formákat, a tömegmun- ka tartalmát és módszereit,Különösen nagy gondot fordítson a párt a fejlődő népfront-mozgalomra, a munkásosztály legnagyobb és legfontosabb szervezeteire, a szakszervezetekre, s az ifjúsági szövetségre, a DISZ-ne;

a) A munkásosztály s valamennyi dolgozó osztály szövetségének kifejezője a lakosság túlnyomó többségét magábafoglaló Hazafias Népfront. Célja a munkássá t, parasztság, értelmiség, dolgozó kisemberek, hazánk minden hazafias haladó erejének építő összefogása. A népfront fe1 adatául kell kitűzni, hogy elsősorban a népi, nemzeti egység megszilárdításón munkálkodjék. Ezért tevékenységének legfőbb területe minden békére vágyó, hazafias érzelmű dolgozó felsorakoztatása a béke frontján. A Hazafias Népfront-mozgalom magyarázza, népszerűsítse a szocialista haladás érdekéhen a párt s a kormány által népgazdaságunk felvirágoztatására, a lakosság, anyagi, kulturális, szociális életfeltételei megiavítására foganatosított intézkedéseket, hazafias hagyományaink szellemében nevelje köteleségtu- datra a dó’gozófoat;

A Hazafias Népfront fokozottabban segítse a tanácsokat feladatai ellátásában, s a tanácsok támaszkodjanak munkájukban jobban a népfront mozgalmára. •

Az eddiginél fokozottabban kell biztosítani, hogy a népfront-mozgalomban aktívan résztvehessen minden hazafias., demokratikus, a békét támogató dolgozó, háziasz- szony, kisember, diák stb. El kell érni, hogy a népfrork-bizottságok vezetésébe is nemzetiségre világnézetre és vallásos meggyő-ődésre való tekintet nélkül n í ty számban megválasszanak demokratikuren gondolkodó, a népet szerető pár- tonkívülieket: munkásokat, dolgozó parasztokat, értelmiségieket és másokat;

A kommunisták alakítsanak Ír) a népfront-bizottságokban s a népfront-mozgalomban tevékenyekedö pártonkívü’iefckel jó baráti együttműködést, a mozgalomban a türelmes felvilágosító munka, a meggyőzés fegyverével éljenek. A párttagok s a oárt szervezetek bátorítsák .karolják fel a Hazafias Népfront bizottságaiban és gyűlésein is az építő bírálat kibontakozását, a falu. a közélet fe’lrndílését célzó javaslatok kidolgozását és tevékeny • (Folytatása a 3. oldalon)

4

I