Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)

1956-07-22 / 173. szám

yjLÁG PROLETÁRJAI EGYESÖLJETEK/ ™- évfolyam, 175, szám, 1956, Jffllna 22, vasárnap SZOLJI OK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeleste a föld- rendezésekről és a tagosításokról (2. o.) Illyés Gyula: Lengyeleknek — lengyelekről (2. o.) A rosszat gyűlöljük és megszüntetjük (3. o,) Jász-kun Kakas (5, o.) Hírek — Keresztrejtvény — Sport (6, ój k—_________ A Központi Vezetőség befejezte ülését Az MDP Központi Vezetősége 1956. július 26-án folytatta a második napirendi pont: a Politikai Bi­zottság beszámolója és a szocialista demokrácia ki- terjesztéséről szóló határozati javaslat felett' vitát. Az élénk vitában a Központi Vezetőség huszon­négy tagja szólalt fel: Kiss Károly, Nyers Rezső, Nógrádi Sándor, Galló Ernő, Szabó István. Non György, Vágvölgyi Tibor, Matolcsi János, Friss Ist­ván, Andics Erzsébet, Földvári Rudolf, Horváth Már­ton, Szobek András, Kádár János, Szakali József, Révai József, Somogyi Antal, Vas Zoltán, Benke Valéria, Marosán György, Suhajda József, Ács Lajos, Vida Gyula és Bíró Zoltán elvtársak. Kifejezésre juttatta a vita a Központi Vezetőség teljes egységét és összeforrottságát. A felszólaló elv­társak kivétel nélkül egyetértésüket fejezték ki a Politikai Bizottság megerősítésével, a beszámolóval és az előterjesztett határozati javaslattal, amelyhez többen kiegészítő javaslatokat fűztek. A Központi Vezetőség által kiküldött szerkesztőbizottság az el­hangzott javaslatok alapján módosított határozati javaslatot terjesztett elő, melyet a Központi Vezető­ség egyhangúlag elfogadott. A második napirendi pont vitáját Gerő Ernő elv­társnak, a Központi Vezetőség első titkárának a zár­szava fejezte be. A Központi Vezetőség július 21-én kibővített ülé­sen meghallgatta a Politikai Bizottság beszámolóját a magyar népgazdaság fejlesztése második ötéves ter­vének irányelveiről. A beszámolót Hegedűs András elvtárs ismertette, A vitában felszólalt Nagy József- né, Nagy Kálmán, Tausz János, Szalai Béla, Czott- ner Sándor, Bognár József, Farkas László, Szíjártó Lajos, Ács Ernő és Csergő János elvtárs. A Központi Vezetőség Hegedűs elvtárs zárszava után alapul el­fogadta a második ötéves terv irányelveit és bizott­ságot küldött ki a végleges szöveg elkészítésére. Az MDP Központi Vezetőségének ülése július 21-én este véget ért. (MTI) Gerő Ernő elvtárs záróbeszéde Tisztelt Központi Vezetőség! Kedves Elvtársak! A második napirendi pont vitája i«*“*" sziá- mederben folyt. Nem- aooól a szempontból, hogy a KV huszonnégy tagja szólt hozzá a napirendhez — ami igen nagy akti­vitásra, érdeklődésre mutat —, ha­nem abból a szempontból is, hogy ígen_ sokrétűen, sokoldalúan, sok­színűén vetették fel azokat a leg­fontosabb kérdéseket, amelyek je­lenleg pártunk előtt állanak, ame­lyek országunk népét foglalkoztat­ják s amelyeket nekünk a legköze­lebbi időkben meg kell oldanunk. A vita azt mutatta, hogy a KV tag­jai nagy felelősségérzettel foglal­koznak az előttünk álló kérdések­kel Megmutatta ez a vita a KV összeforrottságát, megmutatta, hogy azok az intézkedések, amelye­ket a PB előkészített s amelyeket a KV jóváhagyott, s az a program, amelyet a PB beszámolója, vala­mint a határozati javaslat tartal­maz, alapjában véve olyan politi- kai_program, amely a Központi Ve­zetőség vitája alapján végrehajtan­dó némi módosításokkal, kiegészí­tésekkel, teljes mértékben megfelel azoknak a követelményeknek, ame­lyek jelenleg pártunk, országunk előtt állanak. Rendkívül fontos aláhúzni azt az eszmei-politikai egységet, amely ki­alakult a KV-ben és a kiegészített, megerősített PB körül. Erre pár­tunknak olyan szüksége van, mint az embernek a vízre, a kenyérre és a napfényre. Milyen volt a hatása a KV eádlg nyilvánosságra hozott határozatainak, a PB beszámolójá­ban foglaltaknak e terem falain kí­vül, a munkásosztály, a termelő­szövetkezeti parasztság körében és általában a falun, az értelmiség so­raiban, az egész országban? Természetesen elvtársiak, ilyen rövid idő alatt nem lehet teljes mértékben, véglegesen minden rész­letében és minden vonatkozásában értékelni és lemérni ezt a hatást. De egyrészt a KV tagjainak túl­nyomó többsége maga is kint járt a dolgozók között, méi-részt már az első éjjel rendkívül sok táviratot kapott a KV, amelyben a dolgozók helyeslik a hozott határozatokat, helyeslik a beszámoló irányvonalát és tartalmát. S ilyen táviratok ál­landóan érkeznek. Ez azt mutatja, elvtársik, hogy helyes úton já­runk. Mi nem kételkedünk abban, hogy a munkásosztály meg fog­ja érteni azt, amit a KV elhatáro­zott. Igaz, a munkások körében so­kan sajnálkoztak azon, hogy Ráko- kosi elvtárs kivált a PB-ból és nem első tikára többé a KV-nak. A mumkáscik, pártunk tagjai és pár- tonkívüliek azt mondották, hogy sajnálják kiválását, de megértik és helyeslik a Központi Vezetőség határozatát- Mi pozitív jel­nek tekintjük azt, hogy a munká­sok, de nemcsak a munkások, saj­nálják, hogy Rákosi elvtárs kivált a PB-ból és nem első titkára töb­bé a KV-nak. Rákosi elvtárs ter­mészetesen ugyanakkor továbbra is tágja a KV-nak, az Elnöki Tanács­nak, országgyűlési képviselő marad Gtb. Ez magától értetődik. Falun is — amennyire meg le­het ítélni — igen jó benyomást keltett a határozat és a beszámo­ló. Ezen sem kell csodálkozni. Nem okozott különösebb meglepetést, hogy a KV határozata és a beszá­moló jó benyomást keltett nem­csak általában az értelmiségiek kö­zött, hanem olyan rétegeiben is, amelyek a KV ülés előtt bizonyos etlmzéki hfrncniiofha®, vagy leg­alábbis várakozva sőt némi elége­detlenséggel tekintettek a párt ve­zetésre és nem egészen helyes állás­pontot foglaltak él. Ennyiben te­hát pozitívan lehet értékeim a KV ülésének eddigi hatását. A máso­dik ötéves terv irányelvei, amely a következő napirendi pont témája lesz — nyilván fokozni fogja a kedvező hatást. Természetesen hiba volna el­hízná magunkat. Teljesen helyte­len volna abban a hiszemben élni, hogy most már megnyugodhatunk a habárainkon, most már majd minden magától megy. Rendkívüli aktivitásra van szükség — saj­tónk, rádiónk, a KV tagjai, a pártbizottságok, pártszervezetek, egész párttagságunk részéről — nekünk keli megmagyaráznunk a KV határozatát és programját. Az imperialistákat meglepte az, amit mi itt elhatároztunk, s egy kis időt veszítettek. Ne engedjünk ne­kik hosszú időt arra, hogy átmen­jenek ellentámadásba, szervezzük meg mi a támadást. A támadás megszervezése alatt persze én nem azt értem, hogy kezdjünk most jotíbra-balra kiabálni, össze-vissza handabandázni, hanem nyugodtan, meggyőzően, a KV határozataira, programjára támaszkodva mozgó­sítsuk az egész pártot, az egész népet a szocialista demokratizmus kifejlesztésére, az új ötéves terv teljesítésére. Az elvtársak kijelentették,, hogy a határozati javaslatot alapul elfo­gadhatónak tartják, s ugyanakkor sok helyes észrevétel és kiegészítő javaslat hangzott el a vitában. Nem volna értelme, hogy mind­ezekre kitérjek, hiszen a KV ki­küldött egy 16 tagú bizottságot, amely az elhangzott javaslatokat megvizsgálja, megvitatja és ennek alapján módosításokat javasol a határozati Javaslat szövegében. A bizottság már ülésezett, meg­vizsgálta a javaslatokat, egyhangú megállapodásra jutott és a KV tag­jai közt szétosztja a határozati ja­vas’at új, kiegészített szövegét. Szeretném röviden érinteni az úgynevezett területi átszervezés kérdését. A bizottságban az a vé­lemény alakult ki, hogy ezt cél­szerű megvalósítani, mert Igen nagy előnyökkel jár. Rendkívüli mértékben egyszerűsíti és megköny- nyíti a vezetést, mert a helyi ta­nácsok önállóságának kiépítésével párhuzamosan közelebb viszi a ve­zetést az alsó szervekhez. A Népfront kérdésiéhez. Ezzel a határozati javaslat egy kicsit rö­viden foglalkozik. A bizottság ja­vasolja: ne csak azt mondjuk meg, hogy a kommunisták mit csinálja­nak a Népfrontban, hanem világo­san formulázzák meg a határozati iavaslatban azt is. hogy maga a Népfront mit csináljon, hogyan dolgozzon. Felmerült a vitában. ho«v leszűkít'ük a Népfront ható­körét azáltal hogy túlságosan meg­rakjuk kommunistákkal. Azt hi­szem. az a tény egymagában, hogy a Népfront elnöke kommunista, a főtitkára pedig pártonkívüli, tél­iesen rendben van. Az nincs rend­ben azonban, hogy a többi titkár mind tommunisb. Tudni kell azért azt is, hogy a Népfront többi or­szágos szervében- a kommunisták kisebbségben vannak, példáid az országos tanácsban vagy az elnök­ségben; Akadnak azonban olyan _ helyek is. ahol a kommunisták félig-med- dig kívül vannak a Népfronton. Ez helves. Se az nem helye* kív"l Igüveaek. sem o-Aic «­hogy minden posztot a kommunis­tákkal töltsünk meg, s ezáltal a Népfront széles jellegét megszün­tessük. Biztosítani kell, hogy a Népfrontot ténylegesen a párt ve­zesse, de ez nem jelenti azit, hogy mindenütt és minden szervben a kommunistáknak abszdut többség­ben kell lermiök. Sőt a vezető szervekben, fontos posztokon mi­nél nagyobb számban ott kell lenniök, a legkülönbözőbb rétege­ket képviselő pártonkívüli dolgo­zóknak, köztük o’yanoknak is, akik egy vagy más kérdésben esetleg még nem értenek velünk egyet A beszámolómban olyasvalami volt, hogy Somogy, Vas és Zala megye egyes községeiben a ter­melő szövetkezetekkel kapcsolat­ban becsapták a Központi Vezető­séget. Természetesen nem akar­tunk senkit se csalónak nevezni. De azért meg kell mondani, hogy enyhén szólva — nem egészen pontosan informálták a Központi Vezetőséget. Elsősorban a Zala megyei _ pártbizottságra gondolok. De hibák voltaik minit ismeretes Somogybán és Vasban is. A DISZ-ben egyes elvtánsak kis­sé nehezményezték, hogy élesen bíráltam meg őket. Elvtársak, én azt hiszem, hogy a bírálat olyan nagyon des nem vdt. Csupán ar­ról volt SZÓ, hogy a DISZ-ben vannak egyes elvtánsak, akik a DlSZ-nék a harcát a párt vonalá­tól eltérő irányban akarnák vinni " DISZ KV túlnyomó többségé­ben szilárdan áll a párt oldalán. A bírálatban egyes megtévedt elv- tansakról van szó, s meg vagyok róla győződve, hogy ezek is — ha megmagyarázzuk nekik a do1 got — meg fogják érteni és helyes állás­pontot fonalnak el. Befejezésül: a Politikai Bizott­ság azt gondolja, hogy a KV által Programunk megvaló­sításához nemcsak az eszmei-poli­tikai a'ap van meg, hanem a szer­vezeti feltételek Is megvannak. De hatalmas aktivitást kell kifejte­nünk és a gyakorlatban nap mint kell szerveznünk az eletbe való átültetését annak, amit mi úgy foglaltunk össze a besza­rnod címében, hogy pártegységgel a szocialista demokráciáért. E jel- szó mindkét elemének egyforma te.entőségé van és csak együtt le­nét a kettőt kivívni és megvaló­sítani azokat a feladatokat, ame­lyek pártunk, népünk előtt álla­nak. A párt egység, a KV, a párt eszmei-politikai e^vsége szilárd­ság az a’apvető feltétele annak hogy ezt a nagy munkát sikerrel elvégezzük. Az SZKP XX. kongresszusa nagy._ hatalmas távlatokat nyitott a világ valamennyi kommuni'-rta és munkáspártja, valamennyi ország munkásosztálya, a haladó emberi­sig előtt. Számunkra is hatalmas segítséget nyújtott. De a segítség- nek a felhasználása és a gyakor­latba történő átültetése nálunk sem ment és nem mehetett teljesen si­mám hiszen óriási a megvalósí­tandó feladat. A PB azonban úgy gondolja, hogy a KV-Vel egsvéforr- va megtaláltuk most azt a fonalat, amelyet kézbe véve az egész párt minden kommunista odaadó segít­ségével győzelemre tudjuk vinni a harcot a szocialista demokráciá­ért az ország további felemelkedé­séért népünk életszínvonalának az emeléséért, a szocializmus diadal­mag felépítéséért országunkban e— CNanv tansó íMTTi PIHENŐ SZÁLLÁS ÉPÜL Szolnokon, a Beloiannisz úton, a megyei rendőrkapitánysággal szemben — százötven vasutas részére kényelmes, modern háromemeletes pihenöszállás épül. — A munkát alig másfél hónappal ezelőtt kezdték meg, s már emelked­nek a falak. Az építkezésnél dolgozó lányoknak nem kell a téglát és a maltert az emeletre hordani, mert elvégzi helyettük a szállítószalag. A jászberényi járásban befejeződött az aratás Szolnok megyében a homokos­talajú jászberényi járásban fejez­ték be először az aratást. Mind­össze 300 holdnyi gabona van még lábon, mert ezt meghagyták a kombájnok számára, hiszen azok egyszerre learatják és el is csépe­lik. A járás mindén községében csépelnek. A hordást a gazdák egy­mást segítve végzik így a cséplő­csapat munkája zavartalan. Az ed­digi tapasztalatok szerint a járás­ban 13 mázsás átlagtermésre szá­mítanak búzából. Nem ritkák az ennél magasabb eredmények sem a jászjákóhalmi Béke termelőszö­vetkezetben például ahol már rak­tárban a búza 16.5 mázsás átlag­termést értek el, Minden kombájn és aratógép dolgozik a Mezőtúri Gépállomás körzeteben A mezőtúri határban kissé meg­késve értek meg a gabonák, ezért az aratás is későbben indult. A gépállomás körzetében az aratás kezdetén több rriint 10-000 kát. hold gabona várt betakarításra. Mihelyt az őszi árpa megfelelő érettségi fo­kot elérte, azonnal munkához lá­tott 37 arató traktoros, és később 25 kombájnos. Az árpa betakarítá­sát 100 hold kivételével, amelyen még most is sár van. rövid időn belül befejezték és most a búzát aratják. A kombájnvezetők közül Panyik Mihály, Adameez Ferenc és Faggyas József, az aratótrakto- risták közül Mezőtúri Mihály és Csekő Sándor a legjobb. A kombájnszalma ez évben már nem marad ott olyan sokáig a tarlókon, mert a traktoristák * dróthálós lehúzókkal mindjárt hozzáfogtak a szalma eltávolitá» sához, hogy a tarlóhántás ne kés* lekedjen. Cikkely János Mezőtúr Több leleményességet! , Sok derék bambájnvezefő van á Tószegi Gépállomáson. — Most ugyan nem az üzemben tartózkod­nak, hanem mindegyik a maga körzetében- Kovács József, aki idáig 150 hőid gabonát vágott le. Napok óta Szandaszőllősön, a Vö­rös Mező Tsz-ben arat A ver­senyben második helyezett Mol­nár Pál, a tószegi Dózsa és az Al­kotmány Termelőszövetkezet tag­jainak segít gépével a betakarí­tásban. Fazekas Imre meg a pár hónappal ezelőtt alakult vezsenyi Tiszakanyax Tsz-ben vágta le teg­napelőtt a 100-ik holdat. A kombájnosoknól elismeréssel beszélnek az említett szövetkeze­tekben. Csak egy hiba van az, hogy a gépállomás műszaki vezetői nem gondoskodtak megfelelő eszközök­ről, amivel a kombájn szalmát a tarlókról eltávolíthatják. Szalmale- huzók készítését annak idején nem foglalták bele a tervbe és így arra pénzügyi fedezet sincs. A kom­bájnszalma letakarítása ilyen kö­rülmények között csak a kihe­lyezett mezőgazdászak leleményes­ségén múlik, A szomszédos Szolnoki Gépállo­más körzetében még nincsenek ilyen kiemelkedő kambájnaratási eredmények. A legtöbbet, 116 kait. holdat Pinczi Mihály aratott le a besenyszögi Lenin Tsz-ben. Feke­te József 89 hold aratással a má­sodik és Paróczai János 80 hold­dal a harmadik. Viszont a Szolnoki Gépállomás vezetői nem bízták a véletlenre a kombájn szalma letakarítását. A műszakiak házilag készítettek szal­ma lehuzókat- Erre pénzt az anya- és alkatrész megtakarításból bizto­sítottak. Használt drótköteleket a dorogi bánya üzemeknél vásárol­tak. Egy kis leleményességgel valószí­nűleg a tószegi elvtársak is meg­oldhatták volna a szalmalehuzók központi elkészítését. hiszen a hasznos újítások és a jó ötletek az elmúlt években nem voltak isme­retlenek a Tószegi Gépállomáson. — ka. — Eddig 30 elfogadott újítása van Évek óta segíti újí­tásaival a termelési Herényi János elvtárs. armatúra lakatos, — a Járműjavítóban. Ed­digi sikeres tevékeny­sége elismeréséül kapta meg ez év márciusában a Szocialista Munká­ért Érdemérmet. Több mint 30 elfogadott újí­tása közül a legjelen­tősebbek közé tartozik lövettyű és vizállás- mutatő szerkezete. —- Ezek kipróbálása most folyik öt mozdonyon.

Next

/
Thumbnails
Contents