Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)

1956-07-22 / 173. szám

2

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1956. Jfflins 22.

BESZÉLGETÉSEK

Beeaélgetnek az emberek, otthon és munká'bamemet, az anyagkiadónál vagy az ebédszünetben, amikor csak van egy kis idő, szót váltanak, Máskor talán egy-egy apiró eseményről, de most országos dolgokról mondanak véleményt! A Tásza Cipőgyárban a munkahelyen kerestünk fel néhány elvtársat, szívesen mondják ed gondolataikat a Központi Vezetőség júlláus 18-1 határozatáról es a Politika! Bizottság beszámolójáról.

özv; Mihályi Jánosné a fehér cipők kapldragasztását végzi, miközben beszél, egy percre sem áll meg kezében a munka.

— Nagyon őszinte volt Rákosi elvtárs önkritikája — mondja elgondolkozva — mi tiszteljük es becsüljük ót továbbra is. Gero divtára személye is megnyugtató, bízunk a Központi Vezetőségben.

így beszél tőmandaitókban, egyszerűen. Még ezt is hozzáteszi:

— Az élv ugyanaz marad, ez nem lehet vitás, nekünk harcolnunk kell továbbra is, de új módon, a XX; kongresszus szellemében.

Sajnos, nincs idő rá, hiszen nem

akarjuk munkájában zavarni, hogy bővebben is beszélgessünk most erről, pedig az egyszerű mondatok között még sok gondolat buzog, özv. Mihályi Jánosné sókat tudna mondani az életróL Három gyermeket nevelt fel, fia katona, egyik lánya már férjhez ment, a másik iskolás; Pérje nyolc éve halt meg, egymaga küzdött a gyermekek becsületes neveltetéséért. Keresete 800—850 forint havonta, nagyon be kellett ezt osztani, amíg négyen voltak és még most is. De a bizalom sose hagyta e!L Párttag, mindég tudta a kötelességét; Most azonban a költelességtudáson túl más is ki csendül szavaiból, az el- titkolhatattam öröm. örül annak, hogy megértik gondjait és márts történnek intézkedések, amelyek, ha egyesapásra nem Is oldanak meg mindent, de segítenek;

— Háromszázötven forint Békekölcsönt jegyeztem, ez harmincöt forint havonta. Jó, hogy egyelőre szüneteltetik a jegyzést. Ez a pénz

is sokat jelent, hát még ha üzemi vagy országos viszonylatban nézzük. A hadsereg létszámának csökkentése, ez is az életszínvonal emelkedéséit segíti:;; — így beszél özv. Mihályiné elvtársnő, meglátva az összefüggést az országos és az egyéni dolgok között;

Rákit a Rózsa, a 45-ös műhelyben ellenőr és lerakó, párttag, pártbizalmi, ö még a fiatal korosztályhoz tartozik, de beosztásánál fogva is komoly ember. A műhely legtöbb dolgozója fiatal lány, sokat beszélgetnek a munka után, a leányszállástm is, így a társai véleményét is el tudja mondani.

— Azt mondják a lányok, hogy a fiatalok, a házasulandók gondjait még inkább meg lehetne könnyíteni, ha a részletakciókat kiterjesztenék több olyan cikkre is, amit ma még nem lehet részletre vásárolni. Sok fiatal házasságát nehezítik ma még a lakásgondok, habár itt a gyárban előnyösebb a helyzet, mint másutt, hiszen a gyár is építtet lakásokat. De azért várják a fejlődést ók is és az országos dolgoikról szólva főleg ezekről beszélgetnek. Na meg a Békekölcsönnel kapcsolatos rész, hát ennek mindenki örüL

Amint látjuk, a fiatalok még nem elemezték valami mélyrehatóan az eseményeket, de remélhetőleg a következő napokban még többet értenek majd meg belőle.

Boros Gábor gumigyári szabász volt a következő, akit felkerestünk Nagy porfelhő veszd körül a gépét, a zinszterán por, ami megakadályozza, hogy a szabáskés odaragadjon a gumihoz; Bizony nem valami egészséges munka ez és súlyos hiba, hogy a szeüőzőberende- zés felszerelésére még nem került sor ebben az üzemrészben. A sok szép beruházás mellett, amit ^ a gyárban végeznek, a dolgozók egészségvédelmére is nagy gondot kellene fordítani — ez az első gondolatunk Megerősíti ezt, amikor megtudjuk, hogy valami óknál fogva még védőéteft sem adnak az itt dolgozóknak De Boros elvtáns szinte szégyenli elmondani ezeket. Mintha restellné, hogy mi most országos dologban akarjuk hallani a véleményét és mégis ilyenekre kell választ adnia. De talán megértik majd. akik e sorókat olvassák és tehetnek róla, ott a helyszínen is, hogy ez is éppen ahhoz az országos nagy ügyhöz tartozik, amiről Gerő elvtárs beszélt a KV ülésén, örvendetes, hogy terveznek egy automata-gépet, ami könnyebbé, egészségesebbé teszi majd ezt a munkát, de addig is gondoskodni kell azokról, alkik ma még egészségtelen viszonyok között dolgoznak. Ezt természetesen nem Boros elvtárs mondta nekünk, bár ő is mondhatta volna. De ő csendesen és a maga gondjait szándékosan félretéve arról beszélt, mennyire egyetért a KV határozatával és hogy helyesli a Politikai Bizottság beszámolójában bejelentett intézkedéseket is. XI éve van a gyárban és 1947 óta párttag, a szakma kiváló dolgozója, pártbizalmi és a műheiybdzotfság elnöke. A dolgozótársainak megbecsülése révén kapta ezeket a megbízatásokat; Amikor elbúcsúztunk tőle, arra gondoltunk, hogy a jó keresete mellett, amivel meg van elégedve, azért még jobban meg kellene becsülni munkáját a gyár vezetőinek.

Érdeklődtünk aziránt is, hogy a pártbizottság és pártaílapszerveze- tek vezetőd, a népnevelők beszélgetnek-e a dolgozókkal a KV. ülésén elhangzottakról. Igaz, még csak másfél nap telt el, amikor ott jártunk, de mégis az volt az érzésünk, bátrabban kellene ezekről a kérdésekről beszélgetni a dolgozókkal; Nem kellene felsőbb utasításra várni egy-egy bizalmi vagy népnevelő értekezlet megtartásához.

Beszélgetnek a dolgozók, országos és egyéni problémáikról váltanak szót. Ne bízzuk a véletlenekre ezeknek a beszélgetéseknek alakulását, segítsünk mi, párttagok elsősorban és a vezetők különösen, hogy megértsék a határozat, a beszámoló lényegét és a feladatokat is, amelyek további előrehaladásunk útját világítják meg, tiszta fénnyéL F. T. P.

A földrendezésekről és a tagosításokról

A% Elnöki Tanács törvényerejű rendelete

___________JOL/ÜS ___________

0 LENGYEL NÉP FELSZAB íDULáSÁMAX NEMZETI ÜNNEPE

Illyés Gyula:

Lengyeleknek — lengyelekről

Háromszor jártam Lengyelországban, 1929-ben, 1934-ben, ■

egy-egy napra ekkor — s 1948-ban huzamosabban. Minden alkalomkor meghatva léptem át a határt. Miért? Elemi iskolás koromban legkedvesebb szavabnányom Csengery Gusztáv „Fogoly lengyel" című verse volt. Ügy mondtam föl, hogy mindannyiszor én magam lettem a macejovici csata hőse, Kosciuszko! Később, nagyobb diák koromban hadvezér eszményképem Bem József volt. Az érettségi ünnepélyen Vörösmarty „Élő szobor” című versét, Lengyelországnak e nagy apothecxzisát szavaltam. Azt a dalt, amit mi magyarok „Lengyel himnusz” néven ismorünk, többször énekeltük a magyar himnusznál is, mert erre magunktól otthon is rágyújtottunk. A lengyel és a magyar nép között afféle unokatestvéri viszonyt képzeltem: a lengyelek is épp annyit szenvedtek s küszködtek a múltban, akár mi. Mindez elegendő volt, hogy azt higyjem: jól ismerem a lengyeleket.

Körülbelül harminc év óta — műveltségem kialakítása óla «■» van módom úgy figyelni a nemzeteket, mint addig az egyéneket; Ez óriási idő. s ha még azt is számba vesszük: mi minden próbán mentek át ez alatt az idő alatt a nemzetek;

A nemzeteknek is van, nagyon is, karakterűik, a harmincéves megfigyelés ezt a régi, romantikusnak vélt megfigyelést erősíti benn vünk. A lengyel nemzeti karaktert igen sokban hasonlónak érzem a magyaréhoz,, Ez az én toOamből nemcsak dicséret, hisz mi magyar irák, biz «4ég szigorúan nézzük s ábrázoljuk saját nemzetünket. De emiatt nézem t— akaratlanul és kéretlenül -=» a lengyel minden ügyét egy kicsit úgy, mint a sajátomét;

Láttam az ép, aztán a földig rombólIt Varsót. Az újra feiépüSt várost csak fényképeken láttam. De ezek láttán is olyan melegség öntött el, mintha valami baleset után hosszú gyógyítás eredménye- ként egy addig béna tagomat tudtam volna ismét mozgatni. Lengyelország épsége, virágzása a mi egészségünknek is tartozéka.

Közös királyaink alatt egyenrangúak voltunk a világ szenté* ben. A magyar nép sorsa kegyetlenebb volt a lengyelekénél; a törté- nelem szakadékában mi mélyebbre zuhantuk; Mi feleannyian sem vagyunk, mint a lengyelek; Az emberiség égboltozatán fürtben ragyognak a rendkívüli szellemek, amelyek a lengyél főidről szálltak föl Magyar csak egy-kettő villog, az is el-ethomMyosodva. Nyelvünk, földrajzi fekvésünk bennünket jobban étzár. Mégsem irigykedve nézzük Kopemikus, Chopin, Miaklewicz népének lankadatlan föL-fOL törését. Bíztatónak és erősítőnek;

Szeretettel az ember nehezen dicsekszik. Mégis kimondom: a magyarok érzése — szinte nemzeti közérzése —, hogy a lengyetek is jóindulattal, rokoruszenvvel vannak mi irántunk. Berniünket, magyarokat rengeteg félreértés övez. Kétszeresen jól esik tehát a megértés. Azt hiszem, egészséges, szép erő lesz a népeknek abban az áj összeforrásában, amelyet ma a történelem jósol s az emberi értetem mint fő-főszukségességet akar.

A Bem-rakparton áU Bem Apó szobra és a talpazatom, a nagy* betűs felirat: PISK1;

Kövessük a harctereken, konftldkocsán baktató Józef Bem fát bornak útját a pisid csatáig-,,, Kövessük Bemet, aki az Erdélyi Hadsereg élén honvédéivel győzelmet-győzelemre halmoz, s akit katonái, köztük Petőfi valósággal istenítenek. Erről tanúskodnak a szoA Népköztársaság Elnöki Tanácsa a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok szocialista nagyüzemi gazdálkodásának kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges föld- rendezések és tagosítások végrehajtásáról törvényerejű rendeletet ho- 'ott A törvényerejű rendelet kimondja, hogy földrendezést és tagosítást csak engedély alapján lehet végrehajtani. Az engedélyezésnél a termelőszövetkezetek, valamint az egyéni gazdálkodó parasztok és dolgozó kisemberek használatában lévő földterületek egymáshoz viszonyított arányát és a község, vagy város határában levő földek szétszórtságát kell figyelembe venni. Az engedélyt a földrendezésre csak akkor lehet kiadni, ha a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok által használt földterületből 3000 katasztrális holdnál kisebb határú községekben legalább 70 százalék, 3000—6000 holdnál legalább 75 százalék, 6000 katasztrális holdnál nagyobb határú községekben pedig legalább 80 százalék a termelőszövetkezetek használatában pan. Tagosítani akkor lehet,

ha a tagosítást kérő termelőszövetkezeteknek, illetve álla- ml gazdaságoknak — 20 ka" taaztrális holdnál kisebb darabokban i-í együttesen 400 katasztrális holdat meghaladó, szétszórtan fekvő területük van.

Egymást követő években tagosíta- ni nem lehet; A földrendezés és tagosítás engedélyezését az érdekelt termelőszövetkezetek kérhetik, ha a tagok többsége a közgyűlésen _ így határoz, valamin az érdekelt állami gazdaságok igazgatói, amennyiben a kártalanítási kötelezettség teljesítését termelőszövetkezeteknél közgyűlési határozattál, állami gazdaságoknál pedig igazgatói nyilatkozattal vállalják. Az engedélyeket a megyei tanács végrehajtó bizottsága adja ki, A tagosítást július 1- t*l lehet engedélyezni, s azt augusztus és szeptember hónapban végre is kell hajtani. A földrendezést az év bármely időszakában el lehet végezni.

A földrendezést a községenként alakított földrendező bizottság hajtja végre. A bizottság elnöke a községi tanács végrehajtó bizottságának valamelyik tagja. A tagosítást tagosító bizottságok végzik, amelyek

elnökeit a községi tanács végrehajtó bizottságának tagjai közül kell kijelölni; A földrendezések és tagosítások helyi irányításáért, megszervezéséért és végrehajtásáért a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke a felelős,

A törvényerejű rendelet előírja, hogyan kell végrehajtani a földrendezést és a tagosítást Megállapítja, hogy

egyik sem terjedhet M a belterületen levő földekre, A föld- rendezést végre kell hajtani a szőlőnél és gyümölcsösnél is, tagosításba azonban egyiket sem lehet bevonni.

Erdőt tagosítani és rendezni csak a megyei tanács végrehajtó bizottságának külön engedélye alapján lehet. A földrendezés, illetve a tagosítás nyomán a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok szétszórtan levő földjeinek összevonásával olyan területeket kell kialakítani, amelyek — az adott természeti és gazdasági feltételek mellett — a nagyüzemi mezőgazdasági termelés legkedvezőbb lehetőségeit teremtik meg. Ezért a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok földjeit, gazdasági épületeik körül, lehetőleg már meglévő táblájukhoz csatlakozóan kell kijelölni, elsősorban azokban a dűlőkben, ahol a legtöbb földjük vám Sem a termelőszövetkezetek, sem az állami gazdaságok nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe, mint az eljárást megelőzően voltak,

A földrendezést és tagosítást úgy kell végrehajtani, hogy az minél kevesebb egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt földjét érintse. Ezért a termelőszövetkezetek területét a szükséghez mérten egy, vagy több táblában ott kell kialakítani, ahol a termelőszövetkezetnek, illetve a tagoknak a legtöbb földjük van:

A dolgozó parasztok tanyaterületeit lehetőleg a termelőszövetkezet területén kívül kell hagyni. A háztáji gazdálkodáshoz szükséges területeket a közös területtől elkülönítve lehetőleg belterületen kell kiadni.

A rendelkezés határozottan kimondja, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak feltétlenül azonos értékű és lehetőleg azonos művelési ágú földet kell cserébe adni. Az értékkülönbözetet nagyobb terület cserébe adásával Is ki lehet egyenlíteni; A kulákok részére azonos nagyságú csereterületet kell kiadni, miután a dolgozó parasztok földjeit már kicserélték, A termelőszövetkezetek használatába lehet adni az 50 katasztrális holdnál kisebb állami és községi erdőket.

Ha a földrendezést télen hajtják végre, az érintett községekben és városokban, az állami gazdaságok és az egyénileg gazdálkodó parasztok azon területen aratnak, ahol vetettek, a termelőszövetkezetek pedig ott, ahol az őszi vetést közösen, illetve a belépő tagok még egyénileg végezték eh Minden érdekelt részére biztosítani kell a tavaszi vetéshez szükséges területet. Állami tartalékföldre kötött haszonbérletet, a földrendezés, illetve a tagosítás miatt — a szerződés lejárta előtt — nem lehet megszüntetni, legfeljebb azonos értékű csereföldet lehot kiadni. Földfelajánlást általában nem szabad elfogadni; A törvényerejű rendelet ezután megállapítja, hogy ’tik azok, akik kivételesen felajánlhatják földjüket, majd a tagosításba vagy földrendezésbe eső épületekről intézkedik. A tulajdonosnak — a termelőszövetkezet részére kialakított táblába eső épületéért — azonos értékű csereépületet kell adni, vagy az épületet — önkéntes megegyezés alapján — az ellenérték teljes összegének pénzbeli megtérítése mellett át lehet venni;

A földrendezéseket és tagosításokat a tanácsok végrehajtó bizottságra! ellenőrzik. Ha azt tapasztalják, hogy a földrendezési és tagosítás! bizottságok törvénysértő eljárást követtek, határozataikat meg kell semmisíteni és új eljárásra kell őket utasítani,

A földrendezési és tagosítási bizottságok határozatai ellen a megyei tanács végrehajtó bizottságához lehet fellebbezni, viszont a föld- rendezés, Illetve a tagosítás engedélyezése cs a földfelajánlás tárgyában hozott határozatok ellen jogorvoslatnak nincs helye.

borra vésett elragadtatott Petőfi-sorok is:

Szerencse és az Isten ' tőlünk elpártoló,

Egy pártfogónk marad csak Vetünk: ez Bem való.

Oh, Bem, vitéz vezérem.

Dicső tábornokoml Lelked nagyságát könnyes szemekkel bámulom,

S ha volna ember, kit mint Istent imádók,

Meghajlamék előtted,

Térdem meghajlamék.

Bem hadttaktik&ja meglepi az ellenséget. Az apró kis lengyel, akit telistele sebek borítanak, s aki seregeit az első sorok élén, legénységi uniformisban vezényli, „Előre, fiaim” kiáltással, valóságos csodákat mível a csatatereken; Mesterien irányítja a tüzérséget, ágyúival váratlan manővereket hajt végre, ő maga tanítja be a kéj» estien újoncokat a puska kezelésére és személyesen veszi kezelésbe gz ágyúkat, ha arra szükség mutatkozik; Ha történetesen visszavonulásra kerül sor, ágyúival ő maga fedezd a gyalogság hátrálását, Nem ismer fáradságot és fájdalmat. Amikor ellőtt ujját a tábori sebész leoperálja, szisszenés nélkül tűri a műtétet; Hadseregében demokratikus légkör és igazi bajtársiasság uralkodik. A közös szabadságszer ctetet és a vezér iránti feltétlen tisztelet és szeretetet fűzi össze a hadsereg somiban a magyar és székely katonákat a román nép fiaival, a bécsi önkéntesekkel és a légió tagjaival.

Bem rendíthetetlen optimizmusa és forradalmi hite szárnyakat ad a hadseregnek, mm Alvhncz, Medgyes, Jad, Vöröstorony, Brassó, Olaszfalu, Sepsiszentgyörgy, Segesvár, Hátszeg, Kar árusebes, Lugos, Temesvár, Fehértemplom —■ a győzelem útja

wMi ne győznénk? hisz Bem a vezérünk!” «=■ ujjong Petőfi-.-% S a győzelem újabb állomásai es Orsóvá, Beszterce, Nagyszeben, Pisid-.-.,

Pisid, Erdély kulcsa; Ttt dfl Bem serege élén a híd előtt, rámutat és ezt kiáltja Tartottéi felé:

A hidat vtsssxvfagMlom vagy élesemé Előre magyar! Ha híd «8nos, nincsen haza'.

És Bem katonát fergeteges rohammal ostroméinak. Béni az élen komnumdéroz. Itt törtévük, hogy egy öreg székely honvéd a

következőkkel fordul hozzá:

>— Édes jó Bem apőkal Bizony nem jó dolog, hogy kegyelmed mindig itt jár elől. Egyszer csak meglövik kegyelmedet alaposan, akkor aztán ki lesz a mi drága Bem apókánk. Maradjon csak hátul, ormom, kommandérozzon bennünket.

Bem arcán megjelenik a mosoly, két lépést hátrál; aztán élkiáltja magát: „De most aztán előre magyarok!”

Ekkor már a sereg a hídon verekedett, sűrű, egymásutáni hullámokban indultak rohamra, ellenállhatatlanul.., Mire a nap le* hanyatlottt, már messze járt a rozzant fahldtól az Erdélyi Hadsereg; A hídon pedig az aükonyatban tépett szélű magyar zászlót lengetett a szél -. s,

„Előre magyar! Ha híd nincs, nincsen haza!”

A dunaparti szobor Bem apójának előremutató keze ezt ö a pillanatot ábrázolja.