Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)

1956-07-24 / 174. szám

1956. július 24.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Pártegységgel a szocialista demokráciáért II Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1956. július 18—21-i ülésének határozata

(Folytatás a 2. oldalról) végrehajtását, a haladó, építő, demokratikus közszellem megerősítését; A párttagok s a pártszervezetek példamutatóan vegyenek részt a Hazafias Népfront bizottságaiban s mozgalmában, ezzel is elősegítve, hogy a Hazafias Népfrontmozgalom valóban a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség s a középrétegék átfogó, nagy haladó mozgalmává váljék.

b) A szakszervezetek az utóbbi hónapokban fokozottabban vették ki részüket a termelés és termelékenység emelésére irányuló munkából, jobban mozgósítottak a tervek teljesítésére, az üzemi rend és fegyelem megerősítésére, a második ötéves terv irányelvei eredményes megvitatására. A szakszervezeteknek változatlanul a termelést kell munkájuk homlokterébe áUítandok, mert a dolgozó nép felemelésére irányuló politika legfőbb feltétele a termelés növelése.

Különösen nagy gondot fordítsanak a szakszervezetek a műszála színvonal fejlesztésére, az ipar technikai színvonalának emelésére, a dolgozóik szakmai képzésére.

A szakszervezetek határozottabban és harcosabban lépjenek fel a munkásság érdekeinek védelmében. őrködjenek a kollektív szerződések betartásán, bátrabban kezdeménvezzanek,' következetesebben állítsák munkájuk középpontjába a dolgozókkal való törődést;

A szakszervezeteknek mint a munkások és alkalmazottak önkéntes. nem pártjélteeű demokratikus tömegszervezeteinek, pártunk és kormányunk minden lehetőséget megad arra, hogy teljesen megfeleljenek a dolgozók beléjük helyezett bizalmának. A Központi Vezetőség a felelős párt-és állami funkcionáriusok tói élvárja. hogy határozottan vessenek véget a szakszervezetek és a szervezeti munka még gyakran előforduló lebecsülésének. Üzemi pártszervezeteink kötelessége, hogy mindén irányban bátorítsák és támogassák az üzemi szervezeti bizottságok tevékenységéi:;

A demokratizmus fejlesztése az üzemekben, a rmmkahe1 yeken magában foglalja azt a követelményt, hogy a szakszervezeti szerveket az eddiginél sokkal bátrabban vonják be a tervezés, a gazdasági vezetés kérdéseinek megtárgyalásába, s egyre nagyobb mértékben rájuk bízzák a dolgozók szociális ügyeinek intézését. A szakszervezeti vezetőknek, aktf- ■vástákmafc leifcfüsmaretesen foglalkozniuk kell a dolgozók ügyes- bajotí dolgaival, panaszaival, s elő keM segftenáök a dolgozók és műszaki gazdasági vezetők közötti konfliktusok gyors és Igazságos megoldását.

A túlzott központosítás megszűntetése, a demokratikus fejlesztése kulcskérdés maigában a szakszervezeti mozgalomban is. TI y mődon kell a függetlenített apparátust fokozatosan csökkenteni, az önkéntes társadalmi munkát nagymértékben kibontakoztatni és eredményesen harcolni a megcsontosodott, bürokratikus módszerek ellen:

c) A Dolgozó Ifjúság Szövetsége az utóbbi időben szervezetiles megerősödött, s némileg nevelő- munkája is megjavult. A termelésben is helyes kezdeményezések történtek a szövetség, valamint az ifjúság tömegek részéről

A DISZ-ben lehetőséget kell teremteni arra, hogy az ifjúsági tömegek százezrei megtalálják képzésük, szórakozásuk, sportolási lehetőségük fontos eszíközeit. A DISZ- nek le kell küzdenie a bürokratikus módszereket, a szövetség vezetőinek szoros kapcsolatba kell kerülniöfc az ifjúsági tömegekkel, közöttük leéli élniök, valódi vezetőikké kell válndok. Ezen az úton vehet részt legjobban a DISZ szocialista demokráciánk fejlesztésében:

& A magyar külpolitika

egyes kérdései

A Központi Vezetőség a párt politikája sarkalatos részének tartja a béke megőrzésére, a nemzetközi feszültség további enyhítésére irányuló törekvését:

Magyarország — testvéri szövetségben a Szovjetunióval — a külpolitikai kérdésekben azonos nézeteket vall a szovjet kormánnyal. Támogatja a békés egymás mellett élés öt alapelvőt. Különösen fontosnak tartja a leszerelésre, az atomfegyverek eltiltására és megsemmisítésére vonatkozó javaslatokat; A nemzetközi feszültség enyhítésére, a leszerelésre irányuló

óhaja kifejezéseként a Központi Vezetőség javasolja a kormánynak, hogy új ab 15 000 fővel csökkentse a hadsereget, s a felszabaduló eszközöket állítsa a szocialista építés békés szolgálatába. A párt s a kormány támogatja az európai kollektív biztonsági szerződés megkötésére irányuló erőfeszítéseket. Az európai kollektív biztonság megteremtéséig is nemzeti biztonságunk pillérének tekinti a varsói szerződést. Támogatja a német kérdés demokratikus rendezésére irányuló törekvést.

Külpolitikánk változatlan célja, hogy egyre szélesebbé, mélyebbé és sokoldalúbbá tegye testvéri együttműködésünket a felszabadító Szovjetunióval, Kínával és a többi szocialista országgal. Kimeríthetetlen erőforrásunk, hogy tagja vagyunk a hatalmas, az emberiség több mint egyharmadát felölelő szocialista világrendszernek.

Szocializmust építő országunkban most jöttek létre a kedvező feltételek a népi demokrácia demokratikus tartalmának fejlesztésére, a szocialista demokrácia kiterjesztésére. Elhárulnak azok a gátló körülmények, amelyek korlátozták a szocialista demokratizmust

Kezdetben államunk erősen centralizált formát öltött, korlátozódott a demokrácia. Hozzájárult a demokrácia korlátozásához a marxizmustól idegen személyi kultusz elmélete és gyakorlata.

Jelenleg mind e hibás elmélet és gyakorlat ellen pártunk harcot folytat.

A szocialista építés viszonyai között különösen az osztályharc helyes értelmezése segíti pártunkat a demokratikus formák helyes kialakításában

A munkásosztály eszmei, politikai egységét, a volt szociáldemokraták s a kommunisták végső össze- f orrás át elősegíti a volt szociáldemokraták egy része ellen elkövetett hibák feltárása és kijavítása, jóvátétele. Nem jelenti ez azt, hogy a párt lemond a szoeiáldemokratiz- mus bírálatáról; azt jelenti azonban, hogy elismeri a múltbeli érdemeket, de figyelmét e tekintetben is elsősorban a jelen s a jövő feladataira irányítja

A demokratizálási folyamattal növekszik a munkásosztály szerepe, mert megnő a munkás tömeges aktív, alkotó részvétele az állami, gazdasági, társadalmi élet vezetésében, új és új módon jut kifejezésre a munkásosztály vezető szerepe az ország életében^

A munkás-paraszt szövetség megerősítését előmozdítja az osztályharc helyes értelmezése s az új jelenségek számbavétele. Különösen megszilárdítja a munkások és dolgozó parasztok szövetségét, hogy a munkásosztály egyre szilárdabb támasza falun nemcsak a szegény- parasztság, hanem a termelőszövetkezeti útra lépett valamennyi paraszt, közöttük a termelőszövetkezeti útra lépett középparaszt is. A középparasztsággal kialakult tartós szövetséget tovább erősíti a helytelenül kulákoknak minősített középparasztok ügyének igazságos rendezése; A népfrontmozgalom is fokozza a dolgozó parasztság bizalmát a munkásosztály iránt. Ezt segíti a dolgozó parasztság termelési biztonságának növelésére szolgáló számos intézkedés is. Pártunkat a jövőben még nagyobb erővel vezeti a munkások és dolgozó parasztok tartós szövetségének eszméje, mivel ez a szövetség a szocialista állam megszilárdabb alapja;

Az értelmiségiekre — a régi szakemberekre is — mély hatással vannak pártunk Igazságos intézkedései, melyek elsősorban a munka alapján ítélik meg az értelmiségieket, lehetővé teszik fiaik fokozottabb továbbképzését, megjavítják életfeltételei két.

Az ellenséges kizsákmányoló osztályok a városban megszűntek, a falun pedig a kulákság számbelileg és gazdaságilag egyaránt nagyon meggyengült; Erejük és befolyásuk azonban még van. Bár a volt kizsákmányolok közül sokan lojális magatartást tanúsítanak népi demokráciánk iránt, részt vesznek a termelőmunkában; mégsem szabad lebecsülni a falun a kulákság egy részének ellenséges agitációját, különösen a termelőszövetkezetek ellen. A városi burzsoázia maradványai között vannak olyanok, akik aktívan részt vesznek az imperialista reakció propagandájának terjesztésében, ezért éberségre Van szükség velük szemben;

A Központi Vezetőség megállapítja, hogy hazánkban a szocializmus építése osztályharcban folyik. s az osztályharc napjainkban

Tovább akarjuk mélyíteni és szilárdítani baráti kapcsolatainkat és megteremteni a termékeny tapasztalatcsere lehetőségét a szocializmust építő Jugoszláviával. A Központi Vezetőség kívánatosnak tartja hogy szorosabb baráti kapcsolatok kialakítására tárgyalások induljanak meg a Magyar Dolgozók Pártja és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége között. A két párt közötti baráti, elvtársi kapcsolatok létrehozása nemcsak népeink, pártjaink érdeke, hanem érdeke a békéért, demokráciáért, szocializmusért folyó világméretű harcnak is.

A szocialista országok közötti szoros barátság és együttműködés további ápolása, mellett sokoldalú, — gazdasági, tudományos, művészeti, sport- és egyéb — kapcsolatokat óhajtunk kiépíteni a szocialista világrendszeren kívül álló országokkal;

az élet néhány területén némileg kiéleződött. Az osztályellenség anyagi, politikai bázisa a szocializmus építésével azonban folytonosan szűkül, ereje csökken. Ezzel számolva a párt és a kormány arra töreksz'k, hogy a szocializmus felépítését az osztályharc kiéleződése nélkül biztosítsa. Az osztályharc alakulására azonban igen nagy befolyással van a nemzetközi Imperialista reakció tevékenysége. Ez a reakció az SZKP XX. kongresszusa után fokozta szovjetellenes, népi demokrácia ellenes tevékenységét, s ez nem marad hatástalanul magyarországi bázisára sem, elsősorban a kémszervezetekre (az év első felében 40 imperialista kémet tartóztattak le), s másfelől az osztályellenség maradványainak hangulatára. Ma az imperialista reakció és hazai bérencei jelentik a legfőbb veszélyt a népi demokrácia rendjére.

E helyzetben különlegesen fontos pártunk elvi szilárdsága s a dolgozó osztályok összeforrottsága és egysége a párt, a munkásosztály vezetése alatt. Ezért kell komolyan felfigyelni arra, hogy a legutóbbi időkben a párt egy részében, az értelmiség egyes csoportjaiban s elszórtan munkások és a dolgozó parasztok között is ingadozás s a párttal szembeni bizalmatlanság elemei léptek feL

Ennek 'egyik oka kétségtelenül a párt és vezetése részéről elkövetett hibákban van, másik oka pedig az osztályellenség fokozódó nyomásában rejlik: »,

Pártunk nagy munkát végzett az 1953 előtt elkövetett hibák kijavítására, Utóbb azonban, s különösen 1955-beH az 1953 júniusa előtt elkövetett hibák egy részét újból elkövettük. Az 1955. márciusi központi vezetőségi ülés helyesen járt el, amikor élesen megbélyegezte a joboldali opportunista nézteket. De a határozat után kísérletek történtek a személyi kultusz egyes visz- szásságainak feltámasztására, a kollektiv vezetés meggyengítésére. Előfordult, hogy egyesek a Jogos bírálatot is azzal Igyekeztek visszaverni, hogy azt jobboldali opportunizmusnak bélyegezték. Mindez kedvező talajt teremtett különböző szektás hibák újjáéledésére. Együttjárt ezzel, hogy — bár közben sok, az 1949—1952. években letartóztatott, elítélt és meghurcolt elvtárs ártatlansága kiderült — rehabilitálásuk késlekedett és hiányos volt. Mindez a párttal és a pártvezetéssel szemben bizonyos kétkedésre bizalmatlanságra, a párt és a tömegek kapcsolatának bizonyos lazulására vezetett.

Ugyanilyen irányban hatott, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa után a párttagok és a párttal érző pártonkívüliek jogos várakozása nem elégült ki teljesen. A Központi Vezetőség 1956 márciusi ülése megbízta a pártvezetést, dolgozza ki a kongresszusi határozatok tanulságainak hazai viszonyainkra való alkalmazását. A Politiki Bizottság ehhez a feladathoz hozzáfogott s határozatai, irányvonala általában véve helyes volt. De a helyes határozatok végrehajtásában tétovázás és huzavona következett be. A helyzet Ilyen alakulásáért a Politikai Bizottság a felelős, mert nem vezette elég erély- lyel a harcot a múltbeli hibák felszámolásáért, a XX: kongresszus szellemének érvényesítéséért á magyar viszonyok között, állami, társadalmi, gazdasági és pártéletünk fokozottabb demokratizálásáért. Hiba volt, hogy a párt vezető szervei nem szervezték meg az ország legfontosabb kérdéseiről a vitákat a pártban. A Szabad Nép ingadozása is zavarokat okozott a pártkáderek s a dolgozók körében;

III. Szilárd elvi, lenini politikáért

Pártunkban mélyek mind a szek- tásság, mind a jobboldali opportunizmus gyökerei. Mind a kettővel szemben a legélesebb, a legkövetkezetesebb eszmei-politikai harcot kell folytatni a párt fő irányvonalának érvényesítéséért,

A szektásság megnyilvánult és megnyilvánul abban, hogy gyakran politikai felvilágosítás helyett adminisztratív rendszabályokat és eszközöket alkalmaznak; időnként az adminisztratív eszközökre szükség van, de ezek nem helyettesíthetik az eszmei-politikai felvilágosítást és harcot. A szektásság megnyilvánult egyes, megdönthetetlennek hitt tételek dogmatikus hangoztatásában, abban, hogy gyakran nem voltak komoly, mélyreható viták a tudományos és politikai kérdésekről, a sokszor egyoldalú és türelmetlen káderpolitikában, kifejezésre jutott az osztályharc egyoldalú, nem a konkrét viszonyok elemzésén alapuló értelmezésében. A termelőszövetkezetek fejlesztésében is tapasztalható az utóbbi időben is, a párthatározat utasításai ellenére, hogy megszegik egyes helyeken az önkéntesség elvét. Megnyilvánult a szektásság a bürokratikus vezetési módszerekben, s államapparátusunk, részben különböző egyéb szerveink, még pártszervezeteinknek is bizonyos bürokratikus vonásaiban. Jelentkezett a volt szociáldemokrata elvtársakhoz való nem ritkán helytelen viszonyban, ezen elvtársak gyakori mellőzésében. Kifejezésre jutott és jut ez a szövetséges dolgozó osztályok és az értelmiség, valamint képviselőik iránt tanúsított szektás magatartásban is.

Nyíltan feltárva a szektás hibákat, a párt harcra mozgósít ezek ellen, mert a hibák rontják a pártvezetés kapcsolatát a párttömegekkel, s különösen a párt kapcsolatát a dolgozókkal. E hibák ellen harcolva, küzdeni kell a szocialista demokrácia kiterjesztéséért.

De nemcsak szektás hibák vannak pártunkban, hanem komoly jobboldali jelenségek is. A jobboldali elhajlás fő képviselője Nagy Imre és környezetében egyes pártellenes vagy megtévedt emberek. A Központi Vezetőség leszögezi, hogy 1955 márciusában helyesen jellemezte a jobboldali elhajlást; egyszersmind megállapítja, hogy a párt elmulasztotta az eszmei harcot a jobboldali elhajlás felélénkülése és megnyilvánulásai ellen, ezért ezen sürgősen változtatni kell;

Felélénkült a burzsoá propaganda és agitáció is, sőt a Petőfi Kör egyes összejövetelein a pártéllenes- ség nyüt fórumot is kapott. A Központi Vezetőség legutóbbi határozata helyesen bélyegezte pártellenesnek s népidemokráciaellenesnek egyes Petőfi-köri felszólalók nézeteit. Egyesek a burzsoá ideológia talajáról bírálva pártunk hibáit, tagadják a párt minden eredményét, a párt vezető szerepét, a munkásosztály vezető szerepét, a forradalomban született munkás-paraszt állam demokratizmusát, s a „teljes” sajtószabadságot követelik (azaz, szabadságot a burzsoá nézetek terjesztésére). Ma már hazánkban a dolgozók előtt szocialistaellenes nézetekkel nyíltan fellépni nem lehet. Ezért mind a kispolgári opportunista, mind pedig a burzsoá nézetek hirdetői félrevezető módon a XX; pártkongresszusra, „a szocializmus érdekeire”, a „demokratizálódási folyamatra” hivatkoznak s magukat „Lenin eszméi híveinek” s „a XX. pártkongresszus határozatai magyarórszági alkalmazóinak” álcázzák. A párt ellen fellépők általában egységesek a pártvezetés lejáratására irányuló törekvésekben, a pártegység bomlasztá- sában, ami akciójukat veszélyessé teszi.

Ezért a Központi Vezetőség éberségre inti a párt valamennyi tagiát, a népi demokrácia minden hívét. A Központi Vezetőség szükségesnek tartja, hogy mindenféle ellenséges nézet ellen széles felvilágosító munka folyjék a sajtóban, rádióban, a népnevelő munkában, gyűléseken, a szocialista demokrácia elveinek megmagyarázására, a burzsoá és kispolgári,'munkásellenes és szocialistaellenes, áldemokratikus követelések leleplezésére. E harcban a pártnak a munkásosztályra, a dolgozó parasztságra, a szilárd értelmiségi rétegekre kell támaszkodnia, amelyeknek hitét nem rendítették meg a múltban elkövetett még oly súlyos és tragikus hibák sem, mert saját tapasztalatukból tudják, hogy a gyárosok elkergetése, a földbirtokos-uralom szétzúzása, a háborús romok eltakarítása, az újjáépítés, a szocializmus építése hazánkban a párt vezette dolgozó tömegek harcának eredménye. Tapasztalják sorsuk jobbrafordulását és tudják, hogy ez a forradalom vívmányának ered ménye. A hatalmas kultúrforradalom a szocializmus eszméit terjesztő újságot, könyvet, rádiót adott a nép kezébe. Mindez a dolgozóknak a párt; ál'ial vezetett harca révén valósult meg. s ezért a dolgozók zöme, noha bírálta a pártot és a pártvezetést, nem veszítette el bizalmát a pártban az elmúlt hónapokban sem. A dolgozó osztályokra támaszkodva kell eszmei harc tévén s hibáinkat kiküszöbölve megnyerni az ingadozókat. E cél elérésére elsősorban az Ideológiai munkát kell megjavítani, s fokozni kel! az eszmei-politikai felvilágosító tevékenység minden formáját. Ez^rt a párt fordítson nagy figyelmet a szocialista épités mind nemzetközileg érvényes alaptörvényének, mind magyarországi sajátosságainak elméleti tisztázására, illetve kidolgozására. Ideológiai kérdésekben a türelmes felvilágosítás és meggyőzés módszereit egyesítse a megalkuvás nélküli elvi szilárdsággal, a marxizmus-leninizmus tanításaihoz való tántoríthatatlan hűséggel. A pártnak, hogy eszmei, politikai harcát sikerrel végezhesse, kezdeményezőbbnek kell lennie az ideológiai kérdések felvetésében, a dogmatizmus leküzdésében, az önálló marxista gondolkodás kialakításában, mert a burzsoá ideológiával csak az élő, eleven marxizmus szállhat szembe sikeresen, mivel az élő marxizmus oldalán van az igazság.

Mindez azt bizonyítja, hogy óvakodni kell az üres formuláktól és annak vitatásától, hogy a jobboldali vagy a baloldal' veszély na- gyobb-e, hogy melyik a fő veszély. A jelenlegi helyzetben mindkettő igen komoly veszélyt jelent számunkra, és sokszor annyira összefonódnak, hogy nem is könnyű őket. Jobboldalinak vagy baloldalinak osztályozni. A mindenkori konkrét helyzetnek megfelelően kell a szektás s a jobboldali jelenségeket elemezni. s ennek alapján kell fellépni mindenfajta pártellenes, antl- marxista, antileninista nézet, s természetesen pártunk, és államunk ellen irányuló minden támadás ellen. Minden ilyen támadást egységesen, egy akarattal kell pártunknak visszavernie;

A párt hűségesen ragaszkodik a proletár internacionalizmus s az igaz hazafiság szocialista elveihez. A párt saját népe, hazája szolgálatában a szocializmus építésének sajátos magyarországi viszonyai között egy pillanatra sem feledkezik meg arról, hogy szakadatlanul erősítse a szocialista tábor egységért, kapcsolatát a Szovjetunióval. s a szocialista tábor országaival, a világ szocialista és munkásmozgalmaivaL

Ezért a párt újból erősíti a harcot a nacionalizmus, a sovinizmus, az antiszemitizmus minden megnyilvánulása ellen. A párt erősíti kapcsolatait a Szovjetunió Kommunista Pártjával, mivel a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Dolgozók Pártja minden ideológiai kérdésben, a nemzetközi helyzet megítélésében, a szocializmus perspektívái kérdésében azonos elvi felfogást vall.

Pártunk nem riad vissza a nehézségektől, bátran halad előre a demokratizálás, a munkásosztály, a néptömegek aktivizálása útján, a párt s a nép előtt álló feladatok kidolgozásának -termékeny megvitatását használva legfőbb emelőül helyes politikája kidolgozására.

kényesebb problémákkal is szembe nézzen, ha a történelem, a társadalom fejlődésének menete ezeket előtte felveti. Kiküszöböl minden elavultat, s szakít mindennel, ami káros, ami a nép előrehaladását gátolja. Hibáit feltárja és kijavítja, hogy a munkásosztályt s a dolgozó tcknegeket ezzel is új győzelmeikre mozgósítsa. Mindezek a tulajdonságok pártunk alapvető jellegéből (Folytatása a 4. oldalon)

«

1 A part egysegének és fegyelmének megszilárdítása

A Magyar Dolgozók Pártját az tette naggyá és erőssé, a munkás- osztály vezető osztagává, a nép elismert vezetőjévé, hogy a dolgozó tömegek mindennapi ezerszeres tapasztalataik alapján győződtek meg róla; a párt érdekeik hű szószólója, legkövetkezetesebb harcosa; a párt a legbonyolultabb körülmények között is megtalálja a helyes utat. A pártnak van ereje és bátorsága ahhoz, hogy a legnehezebb és leg-