Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)
1956-07-21 / 172. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK/ Vin. évfolyam, 173. szám, 1956. július 31, szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA- ' ^ M. 4. Szuszlov elvtárs beszéde a Francia Kommunista Párt XIF. kongresszusán i . í i \ ________._______________________________________—S íg y válaszolnak a szolnoki munkások HÁNYSZOR BESZÉLTÜNK. írtunk róla, hogy munkásosztályunk a párt gerince, az ország vezető ereje, amelyhez bátran fordulhatunk és amelyre mindenkor számíthatunk. Ezt az igazságot az elmúlt időkben nem mindig érvényesítettük. Most, hogy széles körben ismertté vált a Központi Vezetőség határozata, a megtartott párt- és munkásgyűléseken kimondva, vagy kimondatlanul ez volt az a kérdés, amellyel a felszólalók foglalkoztak. Negatív, vagy pozitív formában csaknem minden felszólaló elmondotta, hogy a múltban hiányolta a nyúlt tájékoztatást és azt, hogy a párt nem beszélte meg a legfontosabb feladatokat a munkásosztállyal, a vezetők keveset, vagy egyáltalában nem látogatták a gyárakat. A szolnoki üzemekben igen sok munkásfelszólaló tette szóvá, hogy a megye egyes vezetői hosszú ideje nem voltak a munkások között. Ugyanakkor azt is kérik, a KV tagjai szintén gyakrabban látogassanak el vidékre. De sokkal erőteljesebben érvényesült üzemeinkben az a hang, hogy a munkásosztály örömmel veszd tudomásul a Központi Vezetőség gyors tájékoztatóját és ez is bizonyítéka annak, hogy a jövőben az eddiginél jobban érvényesül az a lenini tanítás, hogy a párt rendszeresen beszélje meg a munkásosztállyal, a dolgozó néppel az ország ügyeit. A Járműjavító munkásgyűléséin Hatvani József arra szólította fel a Központi Vezetőséget, hogy az eddiginél sokkal nagyobb mértékben hallgassa meg a munkásosztály véleményét és vegye igénybe annak segítségét. ÉS EZ A MONDAT egyúttal azt is kifejezi, hogy a munkás- osztály bízik pártjában. Ugyancsak a Járműjavító munkásgyűlésén Császi elvtárs fogalmazta meg ezt a gondolatot, amikor ezt mondta: „Bízunk a pártban, a Központi Vezetőségben, mert tudjuk, hogy a dolgozók, az ország érdekeit szolgálja. A Központi Vezetőségben olyan eivtársak vannak, akiknek nagyrésze a múltban, azért mert kommunisták voltak, mert a dolgozó nép érdekeit szolgálták, üldözés, a börtön jutott osztályrészül. Vállalták a megpróbáltatásokat, nem váltak árulókká, fűtötte őket a kommunista hit és a meggyőződés.” És itt kell beszélni arról is, hogy munkásosztályunk miként fogadta Rákosi elvtárs lemondását. Meg kell mondani, hogy Rákosi elvtárs távozása a párt főtitkári posztjáról mélyen érintette a munkásokat. A Bútorgyárban Nyilas elvtárs ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: „Rákosi elvtárs érdemeit nem lehet elhomályosítani a munkásosztály előtt”i A felszólalók valamennyi üzemben egyöntetűen sajnálkoztak Rákosi elvtárs távozása felett, de ugyanakkor fegyelmezetten és helyesléssel fogadták Gerő Ernő elvtárs megválasztását, kiemelve eddigi érdemeit, hangoztatva az iránta való bizalmat. A Bútorgyárban Kovács Mihály gépmunkás a következőket mondotta: „Nagyon jó elvtárs került Rákosi elvtáns helyére, a szolnoki II. vas- híd építésénél a munkások megismerték és megszerették őt.” A SZEMÉLYI KÉRDÉSEK tárgyalásánál is megmutatkozott a munkásosztály kollektív bölcsessége. Addig, amíg az elmúlt hetekben és jelenleg is egyes elemek elsősorban a személyi kérdéseket helyezték előtérbe „jólértesültségre” hivatkozva pletykákon csámcsogtak, addig a munkásosztály, a kommunista munkások a személyi kérdés elé helyezték és helyezik a párt egységét, szilárdságát, a párt megvédését az ellenséggel szemben. Nem volt olyan taggyűlés az üzemekben, ahol ez a kérdés ne került volna szóba. Deme Antal, a Járműjavító kazánkovácsa az ötszázfőnyi tömeg helyeslése közepette jelentette ki: „Mi, párttagok, valamennyien felelősek vagyunk a pártért. A Központi Vezetőségnek oda kell hatnia, hogy erős együttessé váljon és nekünk párttagoknak segítenünk kell, hogy az egész párton belül meg legyen a teljes, az alkotó egység”. A Bútorgyárban a pártról szólva több felszólaló élesen felvetette az éberség kérdését, felszólítva a párttagságot, hogy védje meg a pártot minden esetleges támadással szemben. TERMÉSZETESEN nem minden felszólaló fogalmazta meg a mondanivalóját ilyen tisztán és világosan. A Járműjavító munkásgyűlésén a felszólalók nagyobb része a jogos sérelmeket vetette fel, így például: a nyugdíj, az egyenruha, a kenyér minősége, stb. kérdését. De téved az, aki azt hiszi, hogy e felszólalások mögött valami szembenállás tapasztalható. Nem! A munkások valamennyien a párt, a népi demokrácia platformján és nem a demagógia, az ellenség talaján állva mondták el panaszaikat. És azon sem szabad csodálkoznunk, hogy ezek a jogos sérelmek most milyen elemi erővel törnek elő. Mondjuk meg, jó néhány éve felgyülemlett érzésekről, gondolatokról, igazságtalanságokról, a gazdaságpolitikánkban elkövetett és a munkásosztály helyzetét érintő hibák kaptak hangot ezeken a gyűléseken. A munkásosztály mindezt a Központi Vezetőség beszámolója alapján most bátran, nyiltan elmondta és a párttól, a népi demokrácia kormányától várja jogos sérelmének orvoslását, nem pedig az ellenségtől. Á Járműjavító munkásgyűlésén a Fűtőházból egy mozdony- vezető elvtárs a következőket mondta: „Csak az ellenség állíthatja azt, hogy ebben az országban pártunk vezetésével az elmúlt 11 év alatt nein volt hatalmas változás és fejlődés. Pártunk vezetésével felszámoltuk a 3 millió koldus Magyarországát, megvédtük szabadságunkat, hatalmas szocialista ipart építettünk. Ä Központi Vezetőség irányításával, azt támogatva, most már az eddiginél eredményesebben harcolhatunk azért, hogy az életszínvonalunk az eddiginél nagyobb mértékben növekedjen. Mi ezt munkánkkal fogjuk elősegíteni.” LESZ ÉS MÄR JELENLEG IS VAN egypár olyan elvi kérdés, amelyet a munkásosztály, a párttagság előtt tisztázni kell. így például egyeseknél visszatetszést keltett az, hogy a kulákoknak adjuk vissza az összes állampolgári jogaikat. Elhangzott olyan nézet is, hogy valamennyi író ellenség. Nincs eléggé tisztázva a Jugoszláviához fűződő viszonyunk ■ sem. Sőt, imitt-amott hallani lehetett — éppen a tájékoztatás elmaradása miatt — ellenvéleményeket a rehabilitációval szemben. Mindez azonban nem jellemző, nem súlyos és jó elvi, népnevelő munkával párttagságunk, munkásosztályunk meg fogja érteni a Központi Vezetőség által meghirdetett új program minden vonatkozását. Gerő Ernő elvtárs a Politikai Bizottság beszámolójában arról beszélt, hogy új tiszta lapot kell nyitnunk. Erre az új tiszta lapra az első felírás a Központi Vezetőség határozata, a második a roun- kásosStály egységes kiállása a párt, a Központi Vezetőség, az új program mellett. Nagyszerű kezdet, gondoskodni kell róla, hogy további nagyszerű beírások és a második ötéves terv végrehajtásának alkotó tettei, kövessék az elsőket- < ‘ JÚLIUSI ŐRJÁRAT Mezőtúr legjobb kombájnvezetője Mezőtúr legjobb kombájnvezetője Fási Lajos. Eddig ő aratott legtöbbet. Pénteken reggelig a 170 holdas aratási tervét teljesítette. A Béke Tsz területén dolgozik, ott segíti a kenyérgabona gyors betakarítását Fási Lajos nem fél attól, hogy valaki utóléri. Azt tartja, ehhez mindenkinek joga van. Rajta hát, kombájnvezetők! Learatták már a búzát Hogy hol? Hát legelsősorban a termelőszövetkezetekben. Ott se akármelyikben, (hanem azokon a helyeken, ahol kedvelik a gépeket. A mesterszállási Béke Tsz tagjai becsülik a gépet, 4 kombájnt és egy aratógépet állítottak munkába. Igazán nem csoda, hogy náluk már nincs aratatlan búza. A hét elejen kedden fejezték be a nagy munkát. A kombájn persze csépelt Is. így azután a Béke Tsz tagjai még az aratást jóformán be sem fejeztén, amikor a beadási kötelezettségüket is teljesítették. A 312 mázsás beadáson felül idáig 200 mázsát szabadon értékesítettek. A szelevényi József Attila Tsz... . ; igazán büszke lehet az aratás idejére alakult női brigádjára. Az asszonyok és a családtagok jól megtréfálták az aratógépkezelöket. Hiába izzadtak és serénykedtek a derék traktorosok, a leányok és az asszonyok mindig a nyomukban jártak. Amennyit az aratógépek egy nap alatt lekaszáltak, az asszonyok ugyanannyit keresztbe is raktak. Igazi, jóízű aratási versengés folyt. Mégérte, mert ma már a József Attila területén sincs talponálló kenyérgabona. 100 százalék Hogy mit jelent ez a 100 százalék? Rögtön meglátjuk. A jászjákó- halníi Béke Tsz-ben azt jelenti, hogy minden rendben. A tagok nem tartoznak az államnak kenyér- gabonával, mert július 17-én, 100 százalékig teljesítették. Több mint öt vagon gabonát vittek a begyűjtő helyre. Olyan emberek azonban ’ a Béke Tsz gazdái, akik nem szeretnek felemás munkát végezni. Megkezdték a szabadgabona értékesítését is. A hét elején ebből is közel 100 mázsát szállítottak be. Mezőtúron igen, de Abádszalókon már nem Vagyis arról van szó, hogy Fási Lajos csak Mezőtúron a legjobb kombájnvezető, a megye gépállomásain nála jobbak is vannak. Lapzártakor érkezett, hogy Holocsi József, az Abádszalóki Gépállomás kombájnvezetője már a 200-ik holdnál tart. Állítólag ő sem fél attól, hogy valaki utóléri. Igaz, ami igaz, ő a maga kétszáz holdjával könnyebben beszél, mint Fási Lajos, Kisújszállás is jelentkezett Méghozzá a kisújszállási malom. Azt írták az elvtársak a Néplap szerkesztőségének, hogy a Sallat Tsz szállította hozzájuk az első újbúzát, kereken 294 mázsát. A búza minősége kifogástalan. Ezen nincs csodálkoznivaló. A kisújszállásiaktól csak természetes, hogy nem állnak elő valami silány gabonával. Nem gyomot vetettek ott, hanem kiváló minőségű magot. Nem szabad elfelejteni, Kisújszállás termelőszövetkezeti város. A jászladányiak ki ne maradjanak Nem is maradhatnak ki, mert a községben az Úttörő Tsz volt az első, amely teljesítette árpabeadási kötelezettségét. A gyorsaság szorgalmukat és igyekezetüket dicséri. El lehet hinni, amit az Úttörő Tsz tagjai mondanak, hogy Jászladá- nyon a kenyérgabonabeadásban ia elsők lesznek. És mi újság a kunhegyest járásban? Már inkább csépelnek, mint aratnak. Jól dolgoznak a traktorosok; Vontatók, szekerek hordják reggeltől napestig a begyűjtőhelyre a gabonát. Egyik-másik helyen mosolyogva, tréfás kedvvel mondják az aratók: „Eddig mi Izzadtunk, most majd megizzasszuk a gabonabegyűjtőket”. Nem baj, ettől a felvásárlók nem félnek. Minden esetre az abádszalóki Lenin Tsz, az ottani Uj Élet Tsz, a kenderesi Vörös Csepel Tsz az államnak járó árpát mind beadta. A tiszágyendai Vörös Csillag Tsz, a tiszagyendal Petőfi Tsz és még sok kunhegyes- járásbeli közös gazdaság a búzát szállítja. Hadd szóljon végre a krónikás örül az ember a jókedvű, serény munkának. Csak az a bosszantó, a tarlóhántás, a másodvetés bizony döcög, meg se közelíti az aratás, a cséplés a begyűjtés ütemét. Márpedig Nyíri elvtársnak, a megyei tanács főmezőgazdászának az a véleménye, hogy amíg a tarlóhántást el nem végzik, addig az aratás befejezéséről sehol sem beszélhetnek; Meg kéne tréfálni Nyíri elvtársat és nagyon gyorsan befejezni a tarlóhántást is. is órák alatt eljuttatják. AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK Tavaly korszerűsítették a kunszentmártoni malmot és azóta jelentősen megnőtt .a termelése. Az uj gabona őrlését nemrég kezdték meg és csütörtökön tértek át a két műszakos munkára. Ettől kezdve napi 400 métermázsa gabonát őről a malom. A baj az, hogy televannak a raktárak tavalyi gabonából őrölt liszttel, a lisztet peMÖHOSZ motorosok az aratásért A Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség különböző klubjai Szolnak megyében értéke; segítséget nyújtanak az aratás és cséplés zavartalan lebonyolításához. A rádiós klub tagjai 12 készüléket bocsátottak az állami gazdaságok és gépállomások rendelkezésére, dig lassan szállítják Budapestre. “ Emiatt késlekedett a két műszakos termelés bevezetése is- A kunszentmártoni malom különben kiváló minőségű gabonát kapott a környező állami gazdaságoktól és termelőszövetkezetektől. A héki állami gazdaság és a kunszentmártoni Rákóczi tsz. által leszállított búzában például alig több, mint 13 százalék volt a nedvesség tartalom* hogy jobban megszervezhessék a mezőn dolgozó gépek és a központ közötti összeköttetést. A motoros klub az aratás és cséplés ideje alatt állandó ügyeleti szolgálatot tart és ha szükség van rá a törött alkatrészt a megye távoli részébe SZEKULITY PÉTER Több mint 400 mázsa búzát őröl naponta a kunszentmártoni malom Nagy az öröm a Karcag-Tilalmasi Állami Gazdaságban, hiszen a Csáki és a Mándoki ifjúsági brigád országosan az első és a második helyezést érte el. Eredményüket az segítette elő, hogy mindkét brigád tagjai hívei a fejlettebb munkamódszereknek. Kapcsolt gépekkel dolgoznak és így kétszeres háromszoros teljesítményt érnek el. Képünkön Csáki Pál és Mándoki József brigádja a legújabb versenyért©-* kelést tanulmányozza. Sok sikert kívánunk további munkájukhoz.
