Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)
1956-07-19 / 170. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956. JűMus 19, A gyakorlati pártmunka tapasztalataiból Közelebb az élethez, a problémákhoz Reggel hét óra van, a Szolnoki Papírgyár kapuján most lépett be Zsarnai György elvtárs, a párttitkár. Csak egy pillantást vet a pártiroda irányába, de útját egyenesen az üzemépület felé veszi. Megszokott dolog ez nála, fgy kezdi a munkanapját. Végigjárja a géptermeket, műhelyeket, megállítják egy-egy szóra a dolgozók, vagy 6 kérdezi, mi újság? Néhol már várják, elkésett intézkedést s személyes panaszokat tesznek szóvá. így tájékozódik naponta az üzem, a dolgozók életéről. Közben segít az intézkedések meggyorsításában, tanácskozik a műszaki vezetőkkel s a fontosabb kérdésekben a mérnök, vagy az igazgató elvtárssal, — Szükség van erre a közvetlen tájékozódásra — mondja Zsarnai elvtárs, — mert különben az észrevételeknek, problémáknak csak egy kis része jut el a párttitkárhoz; A munkahelyen közvetlenebbek az emberek s olyan dolgokat is elmondanak, amivel esetleg restelné- nek a pártirodára menni. Egyúttal a termelés ellenőrzéséhez is jó segítséget nyújt ez a módszer. Többet tartózkodni az emberek között ez tömören a véleménye a papírgyár párttitkárának, habár hozzáteszi, hogy ez még nálunk is sántít egy kevéssé; A sok értekezlet — amelyeken ugyancsak a tájékozódás miatt szükséges a megjelenés — még eléggé elveszi az időt, sőt néha a szabadidőt is. Természetesen a közvetlen kapcsolat javítása nemcsak a párttitkár feladata. Az üzemi pártvezetőség minden tagjának kötelessége túllátni a munkahelyi problémákon és segíteni a termelés pártellenőrzését gyári szinten is. Ugyanez vonatkozik a dolgozók problémáival való törődésre is. A papírgyári pártvezetőség már meglehetősen önálló a hozott határozatok végrehajtásában. Novák elvtárs például, aki az oktatási felelős tisztséget tölti be a vezetőségben, nemcsak az uj oktatási év tervét készítette el, hanem aktívan irányítja a hallgatók beosztásának munkáját is. Kovács elvtárs, a szervező titkár pedig a pártépítésben való elmaradás helyzetét vizsgálta felül az alapszervezeti titkárokkal együtt. Pártvezetőségi ülésen kollektíván vitatják meg a legfontosabb kérdéseket; Az azonban még tény, hogy a dolgozók gyakrabban keresik meg a titkárt problémáikkal, mint a vezetőség egy-egy tagját. Különösen megmutatkozik ez az alapszervezeteknél, itt a vezetőség tagjainak szerepe még nem eléggé érvényesül. Az alapszervezetek vezetőségei megtárgyalják például az oktatás, a pártépítés kérdéseit, vagy a taggyűlés előkészítését, de azt már ritkábban, hogy miként segíthetnének a munkafegyelem megjavításában, vagy más, a termelést érintő problémák megoldásában a gazdasági vezetésnek. Úgy gondolják, hogy ez az üzemi pártvezetőség feladata. Az alapszervezetek önállóságát fokozni kellene, hogy öntevékenyebben segíthessék a termelést a dolgozóknak a legfontosabb feladatokra való mozgósításával, a pártellenőrzés kialakításával; Választ kell adni a kérdésekre amelyek foglalkoztatják az embereket — mondja Zsarnai elvtárs és ezt az elvet igyekeznek is követni a papírgyári elvtársak. A pártvezetőség tagjai, a gazdasági vezetők és a népnevelők közvetlen beszélgetések során adnak választ a dolgozók kérdéseire, Az utóbbi idők eseményekkel teli kill- és belpolitikai légkörben azonban ez nem mindég sikerült S ebben része volt annak isi hogy a vezetőség tagjai is igen sokszor csak a sajtóban megjelent közleményekre voltak utalva; Ezért nagy örömmel fogadták a felsőbb pártszervéknek azt az intézkedését hogy az elkövetkező napokban és hetekben a vezetőség tagjaival, népnevelőivel, bizalmiakkal folytatott külön beszélgetések, konzultációk során adnak tájékoztatást és választ a felmerülő kérdésekre; Általában tehát azt lehet mondani, hogy a Papírgyárban az elmúlt hónapokban szorosabb lett a kapcsolat a pártvezetőség és a gyár dolgozói között. És nyugodtan lehet azt is mondani, hogy ez kihatott az eredményekre, hiszen az első negyedévi lemaradás után a második negyedévben felemelt tervüket is sikerült 99.1 százalékra teljesíteni s ebben a negyedévben még nagyobb előrehaladást akarnak elérni. A Moch- nács, a Tamasi, a Tasi vagy a Deák brigád jó eredményeiben a párttagok példamutatása s a pártszervezet lendítőereje is benne van. A XX; kongresszus szellemében a pártmunka uj stílusának kialakítása terén helyesen tették meg az első lépéseket a papírgyári elvtársak, F. T. P. I Egy munkásszálláson Tíz fiatal levelet írt szerkeszt tőségünkbe az ÉM. Szolnok megyei Építőipari Vállalat Szolnok. Április 4. úti munkásszállásától. Amiatt emeltek szót, hogy sportolási, szórakozási igényükkel senki sem törődik. Most itt ülök a munkásszálláson, s beszélgetek a levél íróival, Gál Zoltánnal, Bakó Ferenccel, Bozsik Balázszsal, Gulyás Zoltánnal, Vass Jánossal és a többiekkel. Sok minden szóba kerül, ömlik belőlük a szó, — Sportolási lehetőség? ismétli a kérdést az egyik zömök fiú. Teltképű, lobogószemű, fürgemozgású, látszik rajta, hogy nem szeret sokáig egyhelyben ülni. —■ Néhányszor kimentünk az 5—6 kilométerre lévő sportpályára, de hiába Ígérték, nem várt bennünket senki. —! Röplabdapályát építettünk itt az udvaron — veszi át a szót a másik de nem adott hozzá oszlopot a vállalat. — Anyagtakarékosságra hivatkoznak — veti valaki közbe ugyanakkor ha 30 cm; hosszú fadarab kell az építkezésen> 5 méteres oszlopot fűrészelnek el. — Keskenyfilmvetítés is volt régen a szálláson, az is elmaradt — így a harmadik. Azután a munkára terelődik a szó. Egyöntetű vélemény: Több jóakaratot, bizalmat, segítőkészséget a fiatalok számára. — Szerettünk volna homlokzatot vakolni a múltkor — mérgelődik az egyik feketehajú fiú, — de azt válaszolták: „Mit akartok, hiszen nem is tudtok." Hiába mondtuk, hogy ha nem bíznak ránk ilyen munkát, nem is tanuljuk meg soha. Pedig szeretnénk alaposabban elsajátítani a szakmát. Szégyen az ránknézve, hogy 60—70 százalék van feltüntetve a nevünk után, az öregeknek meg 2—300. Nem is beszélve a keresetről. A mellette ülő mindig mosolygó fiú veszi át a szót: — Elismerjük, nem hibamentes a munkánk. Azt is megértjük, hogy a hibát ki kell javítani. Azt azonban már nem tartjuk méltányosnak, hogy ha észreveszik a mesterek a hibát, nem szólnak, csak akkor, ha már 1—2 méterrel magasabbra haladunk, s akkor le kell bontani az egészet. Az étkezést is szóváteszik. A múltkor megmérték az ebédben lévő húst. Mindössze 3 deka rótt. Akkor három napig javult a koszt, aztán újra visszaesett. Még egy kérdés: Jrf a vállalat ÜB. elnöke? — Nem ismerjük. Mit szól ezekhez a vállalat üzemi bizottsága? Szívesen helyt adunk véleményüknek. S. B. T4P4SZT4L4TCSERE ÁT4DÁS A napokban Szolnokon Járt Komáro ml Lajos a Klement Gottwald Gyár marósa, a szocialista munka hőse, aki átadta munkamódszerét a szolnoki marósoknak. KépOnk a Járműjavítóban készült, ahol Komáromi Lajos elvi társ éppen megbeszélést tart Vigh Bélával és Draskoczkl Istvánnal, 4 Minisztertanács határozata a tervező vállalatok munkájának meg javításáról A Minisztertanács határozatot hozott a tervező vállalatok munkájának megjavításáról; A határozat többek között leszögezd, hogy tervező vállalatok csak műszaki tervezést — tervezési feladatok és kivitelezési tervdokumentációk — valamint típustervezést végezhetnek. Nem foglalkozhatnak a beruházások előkészítéséhez tartozó gazdasági vagy kutató munkával; A határozat szerint szeptember 30-ádg meg kell szüntetni a tervező intézetek és a tervező szervek bérrendszerében fennálló hiányosságokat, szabályozni kell a prémium- kereteket és a prémiumfeladatokat. Egyszerűsítem keH a tervező vállalatok belső szervezetét, (MTI.) (I megöregedett termelőszövetkezeti tagok nyugdiiazásáről nyilatkozik Juhász Károly, a Termelőszövetkezeti Tanács megyei irodáidnak jogügyi előadója Személyes beszélgetés alkalmával, s levelekben az idősebb termelőszövetkezeti tagok közül igen sokan kértek felvilágosítást tőlünk arról, hogy mi lesz velük, ha megöregednek? A közelmúltban a sajtón és a rádión keresztül tudomást szereztek a termelőszövetkezetek arról, hogy foglalkoznak ezzel a kérdéssel az illetékes szervek. Ezért kérdést intéztünk Juhász Károly elvtárshoz, a Termelőszövetkezeti Tanács Megyei Irodájának jogügyi előadójához ez ügyben. — Hogyan gondolják megoldani a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjazását az illetékes szervek? — A Termelőszövetkezeti Tanács június 27-i kibővített elnökségi ülésén már foglalkozott ezzel a kérdéssel, ismerve a megyei irodák előterjesztéseit, valamint saját tapasztalataik alapján leszűrt tanulságokat. A tanácskozáson elhangzott javaslatok és felszólald IÓTH ISTVÁN: A KUJON m.) D ontóné alig fért a bőrében, mióta a megyei ember efló- legezebt pártfogását érezte a háta mögött.- Valahogy ismét nagyobbnak, többnek képzelte magát, hiszen „megyei probléma” lett belőle. Ez viszont kíalaMtóttá benne azt a magatartást hogy a falusi hétköznapok szűkös ügyein túliegye magát. Mit erőlködjön még a mosással is, mikor a tsz-ben dolgozik, tehát ő is, meg a férje is keres. Igazán nem érdemes sajnálni azt a pár forintot, amit mosásért kiad; — Nem vállalna tőlünk egy kis mosást, Julcsa néném? — kérdezte meg az öreg Fodomét, aki más munkacsapatban, de ugyanabban a brigádban dolgozik; A hatvanötéves magános öreg néni először meglepetten mámmo- gott fogatlan szájával; Furcsállotta, hogy ez a gyerektelen fiatalasz- szony még a mosást .is kiadja; gyengén pislákoQó, örökké könnyező kék szemét zavartan kapkodva válaszolt s közben nyűtt, foszladozó haját, rcszketegen igazította meg a kendő alatt. — Hát ha neked olyan nagy teher jányom, majd segítek; — Mit fizetek? — Ö, nem veszünk össze — járt megint előre-hátra a néni öreg, csikorgó álla; így lett bejárónő Rantóéknál Fodor néni; Igaz, neheztel is magában, mikor a menyecske még a vacsorafőzést is rátukmálta. Még az! Hanem ilyenformán: — Mondja csali Julcsa néném. mennyi paprika, paradicsom is kell lecsóhoz két személyre? VciBt szíve elviselni, hogy a törődött öregasszony akkor vacsorál- oOj jttylsgE már . náluk elvégezte dolgát 8 otthon egyen a maga szűkös kamrájából; Harmadik személyre nem főzetett; De azért elsején volt orcája kifogásodul, mikor J ulcsa néni nagy szégyenkezve kijelentette: hogy 150 forintot kér egy hónapra a mosásért, főzésért — no meg takarított is szombatomként. Szóval sokallta Romtóné a pár forintot naponta; — Mit gondol, nekem a bőröm alatt is pénz van? Majd találok mást. Nem vagyok én rászorulva a maga ügyetlenkedésére; Elküldte a nénit és fogadott egy másik asszonyt Egy nagycsaládú anyát — szintén a szövetkezeti tagak közűi; V assan űj fmtnlfcaikörre te ácsinM J gőzott Meghallotta, hogy a központi üzemegységen újból konyhát nyitnak az őszi munkák idejére; Durcám, ridegen kérte meg Botos brigádvezetöt, készen arra, hogy ha visszautasításra talál, botrányt csap; — Engedjen el Botos elvtárs; Ügy szeretnék az üzemi konyhán dolgozni; — Semmi akadálya. A szövetkezet vezetősége megcsinálta a költségvetést, mennyi összegből lehet tartalmas, ízletes ellátást nyújtani a dolgozóknak; Ron tómé elhatározta, hogy érdemeket szerez; Spórol az ellátmányon; Ahol lehetett, lecsippentett hol a zsírból, hol a lisztből, hol meg a húsból; Legutóbb nudlit főztek ebédre. Ki volt szabva a terv szerint, hogy személyenként három deka zsír jár a tésztára. — Még majd elcsapják a hasukat — ékelődött Erzsiké, mert a konyhán is ő adta a hangot; Jó kaszrojra való zsírt lekanyarintott anapi adagból t> tessék-jáesék. csurgatott a nagy bödön prézUs tészta-tömegre. Az ebédre a vén Kovács is bevetődött a nyáj mellől. Nyakából lekavarította az avítt tarisznyát s kivette belőle cakfcos szélű, kunosam kék-virágos kis porcelán tálját. Unokája vette neki az ünnepi vásárban s azóta csak abból hajlandó enni az aggastyán. Telemertéfc neki istenesen nudlival: Letelepedett hát az eperfa alatt egymásra tett három téglára, a tálat a térdére fektette: Bajusza hamuszürke függönyét evéshez göm- gyölgette s előre nyeldekelve döfte csorba villáját a nudlik dudorodó hátába. D ekapja az első falatot: A vfl- lát hirtelen a tálba ereszti és néz a levegőbe összeráncolt szemöldökűiéi, mintha a világ megváltásának titka jutott volna eszébe; Alá lankadt buzgalommal jár jobbra-balra, szikkadt arcán meg-megvillam az inas bőr, ahogy kivénhedt csontjai emeleditek, süly- lyedtek alatta; — Tán maga is meg akar fulladni, Imre bátyám? — kacsintott rá szomszédja, a huncut Bogár Lőrinc: Az is unottan, egyenként kezdte villájára tűzdelni a nudlihurkákat; — Te is úgy vagy vélle? — társult a hangulathoz Dobrai Gábor, aki térdepelve evett; mintha a sarokba állították volna; Na várjál, mindjárt hátbaverlek, ha nem akar lemenni a nudli; Már ká- szolódott is, hogy megtegye; — Mennyi zsírt tettél te erre a tésztára jányom? — Kurjanott öblöset öreg Kovács; Míg várta a választ, egy kövér lila eperszem éppen a táljába cseppent a fáról: — Na, légyottéi? — csípte száron 6 bazsatoqgva beszippantotta. Rontóné szemében megoiktoant a düh villáma; Ügy állt ott fehér szakácskendővel a fején az ajtófélen, mint a szigorú nagygazdáné, aid lesi, hol kell lecsapni, ha az embereknek panaszra nyílik a szája. Farával ellökte magát a faltól s érthetetlen kitöréssel hadonászni kezdett, mint egy fúria. — Lázit, lázit vin írottén?! Ne lázítson, mert többed köti be ; Három deka jutott minden személyre, ha éppen tudni akarja. Ahol nincs, ott az isten se talál; — Nincs ezen egy deka se, jányom — hihetett enkedett magabiztosan az öreg. Voltam én kato- náéfcmál szakács, még Boszniában. Három deka zsír unosunfág elég, kivált, mikor nagy tömegben főzünk. De hidd el, ezen a nudlin sose volt annyij:s Nem ártana ez a kis zsír még a szemed világénak se; — Azt hiszi, ez is birka, mint ami Ivet edsinkófált? — prüszkölt veresen a menyecske. Azt hiszi, az ablakon hajigáljuk ki a közösség javait a maga kedvéért? Vín lázitól Körösfcöriil morgás reszketett; — Igaza van az öregnek: Ti otos brigádvezető látta, meg ■*-* kéül menteni az üzemi konyha becsületét. Tényleg kevesellte ő is a zsírt, fulladozott a száraz préz- lis nudlitól; — Imre bátyán, Bogár Lőrke — ugorjának csak be a konyhába, nézzenek körül! — Hát még mit nem! — sápadt el Rontóné és kapkodva állta volna el a szólítottak útját; — Ehun van ni! — mutatta fél a jókora piros Bbas zsírt Imre bácsi, néhány pillanat múlva. Rontóné arcát két lényeiébe temetve dúródott be mellette s jót lökött az aggastyánon; — Izibe Lőrcsd, adj mimdenkinek egy kanállal! — nyomta a kasz- rojt a legény kezébe a juhász.(Folyt, köyj sok figyelembevételével az elnökségi ülés utasítást adott a Termelőszövetkezeti Tanács Titkárságának arra, hogy dolgozza ki a javaslatokat. Ezeket juttassa el a termelőszövetkezetekhez, hogy a tagság állásfoglalásának ismeretéiben ez a kérdés véglegesen rendezhető legyen. A javaslat elkészülte Két megoldási formára. Az egyik a termelőszövetkezeten belüli, a másik az intézményes (állami) megoldás; — Megyénkben mikor és hogyan kerül megvitatásra a javaslat? — Irodánk a javaslatokat már lejut táj ta a termelőszövetkezetekhez. E hó 20-án tárgyalják meg a csataszögi Szebb Élet Termelőszövetkezetben közgyűlés alkalmával. Július 28-án a fegyvernek! Kossuth Termelőszövetkezet tagsága is megvitatja az előterjesztést. E hó folyamán megtárgyalásra kerül még a javaslat a mezőtúri Szabad Nép, a turkevei Harcos, a karcagi Április 4., és a mezőhékj Táncsics T ermelőszövefckezetekben. *— Mi a különbség a két megoldási mód között? — Mindkét megoldási forma azt tartja szem előtt, hogy a munkából kiöregedett, vagy betegség miatt munkaképtelenné vált termelőszövetkezeti tagok nyugodt és gondtalan életét biztosítsák. A korhatár férfiaknál 65.. a nőknél a 60. életév. A különbség az, hogy a termelőszövetkezeten belüli megoldásnál az öregségi biztosítást termelőszövetkezetenként külön, saját anyagi erőből kell megoldani; Az Intézményes megoldás lényege az, hogy a termelőszövetkezetek tiszta jövedelmük bizonyos százalékát országos nyugdíjalapba fizetnék be és ebből fedeznék a nyugdíjat. •— Előreláthatólag mikorra várható a kérdés végleges megoldása? — A termelőszövetkezetek közgyűléseken még ebben a hónapban megvitatják a javaslatokat. Az általuk hozott határozatokat összesítik és ennek alapján a Termelőszövetkezeti Tanács augusztus közepe táján hozza meg döntését, Illetve teszi meg a javaslatot a Minisztertanácsnak a végleges rendezésre; így a probléma végleges megoldására előreláthatólag rövidesen sor kerüli FÜLEMEN LAJOS ÉRTESÍTÉS Jászberényből Mátraházára minden vasárnap menet- rendszerű autóbusz jáxrat indul 6.30 órakor. Mátraházáról vissza indul 18.25 órakor. Egyben értesítjük utazóközönségünket,, hogy kényelmes autóbuszaink különjáratra minden időben és minden alkalomra rendelkezésére állanak. 10. sz. Autóközlekedési Vállalat Jászberény, Tel, 34.
