Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)

1956-07-19 / 170. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956. JűMus 19, A gyakorlati pártmunka tapasztalataiból Közelebb az élethez, a problémákhoz Reggel hét óra van, a Szolnoki Papírgyár kapuján most lépett be Zsarnai György elvtárs, a párttit­kár. Csak egy pillantást vet a párt­iroda irányába, de útját egyenesen az üzemépület felé veszi. Megszokott dolog ez nála, fgy kezdi a munkanapját. Végigjárja a géptermeket, műhelyeket, meg­állítják egy-egy szóra a dolgozók, vagy 6 kérdezi, mi újság? Néhol már várják, elkésett intézkedést s személyes panaszokat tesznek szó­vá. így tájékozódik naponta az üzem, a dolgozók életéről. Közben segít az intézkedések meggyorsí­tásában, tanácskozik a műszaki ve­zetőkkel s a fontosabb kérdésekben a mérnök, vagy az igazgató elvtárs­sal, — Szükség van erre a közvetlen tájékozódásra — mondja Zsarnai elvtárs, — mert különben az észre­vételeknek, problémáknak csak egy kis része jut el a párttitkárhoz; A munkahelyen közvetlenebbek az emberek s olyan dolgokat is el­mondanak, amivel esetleg restelné- nek a pártirodára menni. Egyúttal a termelés ellenőrzéséhez is jó se­gítséget nyújt ez a módszer. Többet tartózkodni az emberek között ez tömören a véleménye a papír­gyár párttitkárának, habár hozzáte­szi, hogy ez még nálunk is sántít egy kevéssé; A sok értekezlet — amelyeken ugyancsak a tájékozódás miatt szükséges a megjelenés — még eléggé elveszi az időt, sőt né­ha a szabadidőt is. Természetesen a közvetlen kapcsolat javítása nem­csak a párttitkár feladata. Az üzemi pártvezetőség minden tagjának kö­telessége túllátni a munkahelyi problémákon és segíteni a termelés pártellenőrzését gyári szinten is. Ugyanez vonatkozik a dolgozók problémáival való törődésre is. A papírgyári pártvezetőség már meglehetősen önálló a hozott hatá­rozatok végrehajtásában. Novák elvtárs például, aki az oktatási fe­lelős tisztséget tölti be a vezetőség­ben, nemcsak az uj oktatási év ter­vét készítette el, hanem aktívan irányítja a hallgatók beosztásának munkáját is. Kovács elvtárs, a szer­vező titkár pedig a pártépítésben való elmaradás helyzetét vizsgálta felül az alapszervezeti titkárokkal együtt. Pártvezetőségi ülésen kol­lektíván vitatják meg a legfonto­sabb kérdéseket; Az azonban még tény, hogy a dolgozók gyakrabban keresik meg a titkárt problémáikkal, mint a ve­zetőség egy-egy tagját. Különösen megmutatkozik ez az alapszerveze­teknél, itt a vezetőség tagjainak szerepe még nem eléggé érvényesül. Az alapszervezetek vezetőségei megtárgyalják például az oktatás, a pártépítés kérdéseit, vagy a tag­gyűlés előkészítését, de azt már rit­kábban, hogy miként segíthetnének a munkafegyelem megjavításában, vagy más, a termelést érintő problé­mák megoldásában a gazdasági ve­zetésnek. Úgy gondolják, hogy ez az üzemi pártvezetőség feladata. Az alapszervezetek önállóságát fo­kozni kellene, hogy öntevékenyeb­ben segíthessék a termelést a dolgo­zóknak a legfontosabb feladatokra való mozgósításával, a pártellenőr­zés kialakításával; Választ kell adni a kérdésekre amelyek foglalkoztatják az embe­reket — mondja Zsarnai elvtárs és ezt az elvet igyekeznek is követni a papírgyári elvtársak. A pártvezető­ség tagjai, a gazdasági vezetők és a népnevelők közvetlen beszélgetések során adnak választ a dolgozók kér­déseire, Az utóbbi idők események­kel teli kill- és belpolitikai légkör­ben azonban ez nem mindég sike­rült S ebben része volt annak isi hogy a vezetőség tagjai is igen sok­szor csak a sajtóban megjelent köz­leményekre voltak utalva; Ezért nagy örömmel fogadták a felsőbb pártszervéknek azt az intézkedését hogy az elkövetkező napokban és hetekben a vezetőség tagjaival, nép­nevelőivel, bizalmiakkal folytatott külön beszélgetések, konzultációk során adnak tájékoztatást és választ a felmerülő kérdésekre; Általában tehát azt lehet monda­ni, hogy a Papírgyárban az elmúlt hónapokban szorosabb lett a kapcso­lat a pártvezetőség és a gyár dolgo­zói között. És nyugodtan lehet azt is mondani, hogy ez kihatott az ered­ményekre, hiszen az első negyedévi lemaradás után a második negyed­évben felemelt tervüket is sikerült 99.1 százalékra teljesíteni s ebben a negyedévben még nagyobb előre­haladást akarnak elérni. A Moch- nács, a Tamasi, a Tasi vagy a Deák brigád jó eredményeiben a pártta­gok példamutatása s a pártszerve­zet lendítőereje is benne van. A XX; kongresszus szellemében a pártmunka uj stílusának kialakí­tása terén helyesen tették meg az el­ső lépéseket a papírgyári elvtársak, F. T. P. I Egy munkásszálláson Tíz fiatal levelet írt szerkeszt tőségünkbe az ÉM. Szolnok me­gyei Építőipari Vállalat Szolnok. Április 4. úti munkásszállásától. Amiatt emeltek szót, hogy sporto­lási, szórakozási igényükkel sen­ki sem törődik. Most itt ülök a munkásszállá­son, s beszélgetek a levél írói­val, Gál Zoltánnal, Bakó Ferenc­cel, Bozsik Balázszsal, Gulyás Zoltánnal, Vass Jánossal és a többiekkel. Sok minden szóba kerül, ömlik belőlük a szó, — Sportolási lehetőség? ismétli a kérdést az egyik zömök fiú. Teltképű, lobogószemű, für­gemozgású, látszik rajta, hogy nem szeret sokáig egyhelyben ül­ni. —■ Néhányszor kimentünk az 5—6 kilométerre lévő sportpá­lyára, de hiába Ígérték, nem várt bennünket senki. —! Röplabdapályát építettünk itt az udvaron — veszi át a szót a másik de nem adott hozzá oszlopot a vállalat. — Anyagtakarékosságra hivat­koznak — veti valaki közbe ugyanakkor ha 30 cm; hosszú fadarab kell az építkezésen> 5 méteres oszlopot fűrészelnek el. — Keskenyfilmvetítés is volt ré­gen a szálláson, az is elmaradt — így a harmadik. Azután a mun­kára terelődik a szó. Egyöntetű vélemény: Több jóakaratot, bizal­mat, segítőkészséget a fiatalok számára. — Szerettünk volna homlokza­tot vakolni a múltkor — mérge­lődik az egyik feketehajú fiú, — de azt válaszolták: „Mit akartok, hiszen nem is tudtok." Hiába mondtuk, hogy ha nem bíznak ránk ilyen munkát, nem is tanul­juk meg soha. Pedig szeretnénk alaposabban elsajátítani a szak­mát. Szégyen az ránknézve, hogy 60—70 százalék van feltüntetve a nevünk után, az öregeknek meg 2—300. Nem is beszélve a kere­setről. A mellette ülő mindig mosolygó fiú veszi át a szót: — Elismerjük, nem hibamentes a munkánk. Azt is megértjük, hogy a hibát ki kell javítani. Azt azonban már nem tartjuk mél­tányosnak, hogy ha észreveszik a mesterek a hibát, nem szólnak, csak akkor, ha már 1—2 méter­rel magasabbra haladunk, s ak­kor le kell bontani az egészet. Az étkezést is szóváteszik. A múltkor megmérték az ebédben lévő húst. Mindössze 3 deka rótt. Akkor három napig javult a koszt, aztán újra visszaesett. Még egy kérdés: Jrf a vállalat ÜB. elnöke? — Nem ismerjük. Mit szól ezekhez a vállalat üzemi bizottsága? Szívesen helyt adunk véleményüknek. S. B. T4P4SZT4L4TCSERE ÁT4DÁS A napokban Szolnokon Járt Komáro ml Lajos a Klement Gottwald Gyár marósa, a szocialista munka hőse, aki átadta munkamódszerét a szolnoki marósoknak. KépOnk a Járműjavítóban készült, ahol Komáromi Lajos elvi társ éppen megbeszélést tart Vigh Bélával és Draskoczkl Istvánnal, 4 Minisztertanács határozata a tervező vállalatok munkájának meg javításáról A Minisztertanács határozatot hozott a tervező vállalatok mun­kájának megjavításáról; A határo­zat többek között leszögezd, hogy tervező vállalatok csak műszaki tervezést — tervezési feladatok és kivitelezési tervdokumentációk — valamint típustervezést végezhet­nek. Nem foglalkozhatnak a beru­házások előkészítéséhez tartozó gazdasági vagy kutató munkával; A határozat szerint szeptember 30-ádg meg kell szüntetni a tervező intézetek és a tervező szervek bér­rendszerében fennálló hiányossá­gokat, szabályozni kell a prémium- kereteket és a prémiumfeladatokat. Egyszerűsítem keH a tervező vál­lalatok belső szervezetét, (MTI.) (I megöregedett termelőszövetkezeti tagok nyugdiiazásáről nyilatkozik Juhász Károly, a Termelőszövetkezeti Tanács megyei irodáidnak jogügyi előadója Személyes beszélgetés alkalmá­val, s levelekben az idősebb ter­melőszövetkezeti tagok közül igen sokan kértek felvilágosítást tőlünk arról, hogy mi lesz velük, ha meg­öregednek? A közelmúltban a sajtón és a rádión keresztül tudomást szerez­tek a termelőszövetkezetek arról, hogy foglalkoznak ezzel a kérdés­sel az illetékes szervek. Ezért kér­dést intéztünk Juhász Károly elv­társhoz, a Termelőszövetkezeti Ta­nács Megyei Irodájának jogügyi előadójához ez ügyben. — Hogyan gondolják megoldani a termelőszövetkezeti tagok nyug­díjazását az illetékes szervek? — A Termelőszövetkezeti Ta­nács június 27-i kibővített elnök­ségi ülésén már foglalkozott ezzel a kérdéssel, ismerve a megyei iro­dák előterjesztéseit, valamint saját tapasztalataik alapján leszűrt ta­nulságokat. A tanácskozáson el­hangzott javaslatok és felszólald IÓTH ISTVÁN: A KUJON m.) D ontóné alig fért a bőrében, mióta a megyei ember efló- legezebt pártfogását érezte a háta mögött.- Valahogy ismét nagyobb­nak, többnek képzelte magát, hi­szen „megyei probléma” lett be­lőle. Ez viszont kíalaMtóttá benne azt a magatartást hogy a falusi hétköznapok szűkös ügyein túl­iegye magát. Mit erőlködjön még a mosással is, mikor a tsz-ben dolgozik, te­hát ő is, meg a férje is keres. Igazán nem érdemes sajnálni azt a pár forintot, amit mosásért kiad; — Nem vállalna tőlünk egy kis mosást, Julcsa néném? — kérdezte meg az öreg Fodomét, aki más munkacsapatban, de ugyanabban a brigádban dolgozik; A hatvanötéves magános öreg néni először meglepetten mámmo- gott fogatlan szájával; Furcsállotta, hogy ez a gyerektelen fiatalasz- szony még a mosást .is kiadja; gyengén pislákoQó, örökké könnye­ző kék szemét zavartan kapkodva válaszolt s közben nyűtt, foszla­dozó haját, rcszketegen igazította meg a kendő alatt. — Hát ha neked olyan nagy te­her jányom, majd segítek; — Mit fizetek? — Ö, nem veszünk össze — járt megint előre-hátra a néni öreg, csikorgó álla; így lett bejárónő Rantóéknál Fo­dor néni; Igaz, neheztel is magá­ban, mikor a menyecske még a vacsorafőzést is rátukmálta. Még az! Hanem ilyenformán: — Mondja csali Julcsa néném. mennyi paprika, paradicsom is kell lecsóhoz két személyre? VciBt szíve elviselni, hogy a tö­rődött öregasszony akkor vacsorál- oOj jttylsgE már . náluk elvégezte dolgát 8 otthon egyen a maga szű­kös kamrájából; Harmadik sze­mélyre nem főzetett; De azért elsején volt orcája ki­fogásodul, mikor J ulcsa néni nagy szégyenkezve kijelentette: hogy 150 forintot kér egy hónapra a mo­sásért, főzésért — no meg taka­rított is szombatomként. Szóval so­kallta Romtóné a pár forintot na­ponta; — Mit gondol, nekem a bőröm alatt is pénz van? Majd találok mást. Nem vagyok én rászorulva a maga ügyetlenkedésére; Elküldte a nénit és fogadott egy másik asszonyt Egy nagycsaládú anyát — szintén a szövetkezeti ta­gak közűi; V assan űj fmtnlfcaikörre te ácsin­M J gőzott Meghallotta, hogy a központi üzemegységen újból kony­hát nyitnak az őszi munkák ide­jére; Durcám, ridegen kérte meg Botos brigádvezetöt, készen arra, hogy ha visszautasításra talál, bot­rányt csap; — Engedjen el Botos elvtárs; Ügy szeretnék az üzemi konyhán dolgozni; — Semmi akadálya. A szövetkezet vezetősége meg­csinálta a költségvetést, mennyi összegből lehet tartalmas, ízletes ellátást nyújtani a dolgozóknak; Ron tómé elhatározta, hogy érde­meket szerez; Spórol az ellátmá­nyon; Ahol lehetett, lecsippentett hol a zsírból, hol a lisztből, hol meg a húsból; Legutóbb nudlit főztek ebédre. Ki volt szabva a terv szerint, hogy személyenként három deka zsír jár a tésztára. — Még majd elcsapják a hasu­kat — ékelődött Erzsiké, mert a konyhán is ő adta a hangot; Jó kaszrojra való zsírt lekanyarintott anapi adagból t> tessék-jáesék. csurgatott a nagy bödön prézUs tészta-tömegre. Az ebédre a vén Kovács is be­vetődött a nyáj mellől. Nyakából lekavarította az avítt tarisznyát s kivette belőle cakfcos szélű, kuno­sam kék-virágos kis porcelán tál­ját. Unokája vette neki az ünnepi vásárban s azóta csak abból haj­landó enni az aggastyán. Telemertéfc neki istenesen nud­lival: Letelepedett hát az eperfa alatt egymásra tett három téglára, a tálat a térdére fektette: Bajusza hamuszürke függönyét evéshez göm- gyölgette s előre nyeldekelve döfte csorba villáját a nudlik dudo­rodó hátába. D ekapja az első falatot: A vfl- lát hirtelen a tálba ereszti és néz a levegőbe összeráncolt szemöldökűiéi, mintha a világ meg­váltásának titka jutott volna eszébe; Alá lankadt buzgalommal jár jobbra-balra, szikkadt arcán meg-megvillam az inas bőr, ahogy kivénhedt csontjai emeleditek, süly- lyedtek alatta; — Tán maga is meg akar ful­ladni, Imre bátyám? — kacsintott rá szomszédja, a huncut Bogár Lő­rinc: Az is unottan, egyenként kezdte villájára tűzdelni a nudli­hurkákat; — Te is úgy vagy vélle? — tár­sult a hangulathoz Dobrai Gábor, aki térdepelve evett; mintha a sa­rokba állították volna; Na várjál, mindjárt hátbaverlek, ha nem akar lemenni a nudli; Már ká- szolódott is, hogy megtegye; — Mennyi zsírt tettél te erre a tésztára jányom? — Kurjanott öblöset öreg Kovács; Míg várta a választ, egy kövér lila eperszem éppen a táljába cseppent a fáról: — Na, légyottéi? — csípte szá­ron 6 bazsatoqgva beszippantotta. Rontóné szemében megoiktoant a düh villáma; Ügy állt ott fehér szakácskendővel a fején az ajtó­félen, mint a szigorú nagygazdáné, aid lesi, hol kell lecsapni, ha az embereknek panaszra nyílik a szája. Farával ellökte magát a faltól s érthetetlen kitöréssel ha­donászni kezdett, mint egy fúria. — Lázit, lázit vin írottén?! Ne lázítson, mert többed köti be ; Három deka jutott minden sze­mélyre, ha éppen tudni akarja. Ahol nincs, ott az isten se talál; — Nincs ezen egy deka se, já­nyom — hihetett enkedett magabiz­tosan az öreg. Voltam én kato- náéfcmál szakács, még Boszniában. Három deka zsír unosunfág elég, kivált, mikor nagy tömegben fő­zünk. De hidd el, ezen a nudlin sose volt annyij:s Nem ártana ez a kis zsír még a szemed világé­nak se; — Azt hiszi, ez is birka, mint ami Ivet edsinkófált? — prüszkölt veresen a menyecske. Azt hiszi, az ablakon hajigáljuk ki a közös­ség javait a maga kedvéért? Vín lázitól Körösfcöriil morgás reszketett; — Igaza van az öregnek: Ti otos brigádvezető látta, meg ■*-* kéül menteni az üzemi kony­ha becsületét. Tényleg kevesellte ő is a zsírt, fulladozott a száraz préz- lis nudlitól; — Imre bátyán, Bogár Lőrke — ugorjának csak be a konyhába, nézzenek körül! — Hát még mit nem! — sápadt el Rontóné és kapkodva állta volna el a szólítottak útját; — Ehun van ni! — mutatta fél a jókora piros Bbas zsírt Imre bácsi, néhány pillanat múlva. Ron­tóné arcát két lényeiébe temetve dúródott be mellette s jót lökött az aggastyánon; — Izibe Lőrcsd, adj mimdenkinek egy kanállal! — nyomta a kasz- rojt a legény kezébe a juhász.­(Folyt, köyj sok figyelembevételével az elnök­ségi ülés utasítást adott a Terme­lőszövetkezeti Tanács Titkárságá­nak arra, hogy dolgozza ki a javas­latokat. Ezeket juttassa el a ter­melőszövetkezetekhez, hogy a tag­ság állásfoglalásának ismeretéiben ez a kérdés véglegesen rendezhető legyen. A javaslat elkészülte Két megoldási formára. Az egyik a ter­melőszövetkezeten belüli, a másik az intézményes (állami) megoldás; — Megyénkben mikor és ho­gyan kerül megvitatásra a ja­vaslat? — Irodánk a javaslatokat már lejut táj ta a termelőszövetkezetek­hez. E hó 20-án tárgyalják meg a csataszögi Szebb Élet Termelőszö­vetkezetben közgyűlés alkalmával. Július 28-án a fegyvernek! Kossuth Termelőszövetkezet tagsága is megvitatja az előterjesztést. E hó folyamán megtárgyalásra kerül még a javaslat a mezőtúri Szabad Nép, a turkevei Harcos, a karcagi Április 4., és a mezőhékj Táncsics T ermelőszövefckezetekben. *— Mi a különbség a két megol­dási mód között? — Mindkét megoldási forma azt tartja szem előtt, hogy a munkából kiöregedett, vagy betegség miatt munkaképtelenné vált termelőszö­vetkezeti tagok nyugodt és gond­talan életét biztosítsák. A korhatár férfiaknál 65.. a nőknél a 60. élet­év. A különbség az, hogy a terme­lőszövetkezeten belüli megoldás­nál az öregségi biztosítást termelő­szövetkezetenként külön, saját anyagi erőből kell megoldani; Az Intézményes megoldás lényege az, hogy a termelőszövetkezetek tiszta jövedelmük bizonyos százalékát or­szágos nyugdíjalapba fizetnék be és ebből fedeznék a nyugdíjat. •— Előreláthatólag mikorra vár­ható a kérdés végleges megoldása? — A termelőszövetkezetek köz­gyűléseken még ebben a hónapban megvitatják a javaslatokat. Az ál­taluk hozott határozatokat összesí­tik és ennek alapján a Termelőszö­vetkezeti Tanács augusztus köze­pe táján hozza meg döntését, Illet­ve teszi meg a javaslatot a Minisz­tertanácsnak a végleges rendezés­re; így a probléma végleges meg­oldására előreláthatólag rövidesen sor kerüli FÜLEMEN LAJOS ÉRTESÍTÉS Jászberényből Mátraházára minden vasárnap menet- rendszerű autóbusz jáxrat indul 6.30 órakor. Mátrahá­záról vissza indul 18.25 óra­kor. Egyben értesítjük utazókö­zönségünket,, hogy kényel­mes autóbuszaink különjá­ratra minden időben és minden alkalomra rendel­kezésére állanak. 10. sz. Autóközlekedési Vál­lalat Jászberény, Tel, 34.

Next

/
Thumbnails
Contents