Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)

1956-07-08 / 161. szám

W'6 1 •Tit-s 8.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

Több megbecsülést a fiatal szakmunkások iránt

A lakosság egyik legnyomasztóbb gond.ia a lakáshiány. Ezért írják elő a második ötéves terv irányelvei, hogy 1960-ig mintegy 200 ezer uj korszerű lakás épüljön.

Nagy feladatot ró ez állami épít- tőiparunk dolgozóira, a Szolnok megyei Építőipari Vállalatra is. A la kásépítéseken kívül igen sok .szociális és gazdasági iellegű épületet kell felépíteni Szolnok megyében. Ezekből is következik, hogy az építő iparban a szakmunkás utánpótlást főfeladatnak kell tekinteni. Hogyan segíti ezt elő a Szolnok megyei építőipar gazdasági vezetői?

Induljunk el a Karcag-Tilalmasi Állami Gazdaságban épülő kéttan- termes iskolától. Ezen az építkezésen 18 fiatal tanuló dolgozik. Ezek a kőműves szpkmát választották maguknak azzal, hogy két év után mint szakmunkások becsületes munkájukkal hozzájárulnak a 200 ezer lekás mielőbbi felépítéséhez. Sajnos, a fiatalok csalódtak, mert az e'appödrök kiásásától kezdve minden munkát nekik kell elvégezniük. tehát

tanulóidejük jórészét a szakma elsajátítása !' —11 másra fordítják.

A legutóbbi helyszíni ellenőrzések során is tapasztaltuk, hogy szakmunka helyett felvonulási salakút építését és egyengetését végezték. Tóth építésvezetőnek, de Urbán István főépítésvezetőnek is jobban kellene gondoskodni a fiatalok szakmai képzéséről. Ezek a fiatalok így dolgoznak március óta, pedig a Karcag területén lévő munkák jobb megszervezésével lehetne segíteni ezen a helyzeten. Mindezek után a fiatal szakmunkások jogosan vetik fel: „Nem azért szerződtünk 2 évre, hogy csak elteljen az idő, hanem azért, hogy szakmát tanuljunk.“ Úgy látszik. László János, a vállalat igazgatója sem érez felelősséget az if jú szakmunkások iránt. A fiatal szakmunkások ilyen foglalkoztatása nem más. mint azoknak lebecsülése. Mindezt igazolja Aggod Ferenc oktató panaszos levele is amit Orbán István főépítésvezetőnek irt. Elpanaszolta, hogv nem tud a gyerekekkel bánni, mert nem fogadnak szót. megírta azt is. hogv két hét óta nem tud nekik munkát adni. A fiatalok megunták már az Ígérgetést, hogy ekkor meg akkor lesz segédmunkás és odáig fajult az ügy. hogy Aggod Ferenc oktató el távozott a vállalattól.

A nemtörődömség tehát meg a fiatalokkal foglalkozó oktatók kedvét is elvette a szakmától.

Ne csodálkozzunk ezek után, ha ezek a fiatalok megutállák a kőműves szakmát és két év után a szakma elsajátítása hiányában eltávoznak az építőipartól, más szakmát keresnek maguknak. Nem egyszerű dolog ez, hanem a munkatörvények megsértése, a fiatalok lebecsülése és a szülők gondjainak növelése.

De nemcsak a karcagi munkahely fiataljainak van ilyen mostoha sorsa, hanem Szolnokon az újvárosi és Délibáb utcai iskolán dolgozó

fiataloknak is. Jogosan elégedetlenkednek ezek, akik egyébként normában dolgoznak. — hogy kevés az a 400—500 forint kereset. Igen, mert nincsen segédmunkás mellettük és az anyag odakészítése is kiesést jelent munkaidejükből. Előszerettel küldik az építésvezetők, főépítésvezetők ezeket a fiatalokat befejező munkára. Hogy miért? — Azért, mert melléjük nem kell segédmunkás ha dolgozni akarnak. — szolgálják ki magukat. — ez a vélemény.

Ez a helytelen felfogás igen ká- T.s. mert

elidegenednek a fiatalok az építőipari szakmától és a kiöregedett szakmunkások helyébe nem tudunk új és friss erőt adni.

Itt kell megemlíteni a minőségi munkát is. Tudjuk-e a munka minőségét javítani, ha a szakmunkások tanulóidejének ió részét nem a szakma tökéletesebb, jobb elvégzésére, hanem különleges szakmai tudást nem igénylő munkára használják fel. Persze ez nem a segédmunkások lebecsülését jelenti.

őszintén megmondhatjuk, hogv ilyen feltételek mellett nem. De elmondhatjuk azt is. hogy a gazdn- ságvezetőkön kívül felelősség terheli a szakszervezetek üzemi bizottságát és a vállalati párt-alapszerve- zeteket is. amelyek elnézik ezeker a hibákat.

De nem hallgatjuk el a mi hibánkat sem. hogy sok kérésük ellenére nem vetettük fel a vállalat igazgatójának felelősségét. A jövőben sokkal nagyobb gondot fordítunk a szakmunkások utánpótlásának biztosítására és azok megbecsü lésére. Igyekszünk elérni, hogy minden műszaki vezetőnek legyen szívügye a fiatalok nevelése, a szakmunkások helyes foglalkoztatása, a további előrehaladás érdekében.

Tiger József MB. munkatárs

Bürokrácia vagy éberség ?

Lapunk június 5-i számában — két közölt levél alapján — olvasóinknak tettük fel a kérdést. Döntsék el, bürokráciáról, vagy éberségről van szó a kapucédulák esetében. Az alábbiakban kivonatosan közöljük az eddig beérkezett leveleket.

Szolrgalmas olvasója vagyok o Néplapnak és megragadta figyelmemet mind a két írás. Megállapításom, hogy nem éberségről, hanem valóban bürokráciáról van szó. Érveim a következők: Andrási Béla elvtársnak, aki válaszában élesen elítélte a „Tekergek a bürokráciában” című cikket, valóban tudnia kell, hogy az ú. n. kék igazolvány csak annak tulajdonában lehet, akit a minisztérium feljogosít különböző ellenőrzések végrehajtására. Szombati intéző elgondolása helyes volt, mikor ő ment el a műhelybe és nem a mozdonyokat hozatta ki, hogy az ellenőrzést végrehajtsa, mert ellenlcező esetben a 10 perces vizsgálat legalább egy napba kerül. Hogy előzőleg nem vitt cédulát, az is kézenfekvő, mert pl. a mozdonyszemélyzet naponta megy be a Járműjavítóba és semmi igazolványt nem kérnek. Szombati elvtárs is volt már számtalanszor bent velünk és semmi papírt nem kértek.

Andrási elvtárs megismétli, hogy ö lakatoslegény és Szombatit háromcsillagos intézőnek titulálja. Tudomására hozom, hogy 6 sem grófi családból származik. Hosszú ideig mozdonyvezető volt, munkája mellett elvégezte a technikumot, tudása és megbízhatósága alapján lett reszortos. A sajtó és rádió naponta foglalkozik a bürokrácia kérdésével. Nézetem szerint, aki szolgálati ügyben megy be a kapun és kellően igazolja magát, azt be kell engedni. Egy kis papírral éppen úgy tudna kárt tenni, mint anélkül.

Hogy mégis ragaszkodnak hozzá, az már bürokrácia. (Péntek Miháy, MÁV fűlő.)

Szombati József műszaki intéző nem tudja megkü.önböztetni, mi a bürokrácia és mi az éberség. Én azt hittem, nálunk a vasútnál egy intézői beosztásban lévő elvtárs van politikailag annyira fejlett, hogy a két meghatározás között különbséget tud tenni. Mi elítéljük gúnyos és hazug megnyilvánulását, úgy érezzük, hogy az évtáns erősen a mútban él, talán a Bach- korszakbeli bürokráciában.

A levél írója ezután élesen felveti a sértést, mely a jubiláló üzemet érte. Elmondja, milyen munkával és milyen jogos büszkeséggé’ tekintenek üzemük múltjára, hagyományaira, maid így felezi be:

• Ezúton kérdezzük Szombati elvtárstól, hogy ki gúnyoló írására talán aranyosiillagjai adtak jogot. Felhívjuk szakmai és politikai vezetőink figyelmét, hogy több gondot fordítsanak nevelésére. (Deme Béla, kazánkovács.)

Étütem a „R 4 VEL“

A rádiőjavítószo'gá’at 1954 október 1-évei a Posta kezelésébe került. Azóta annyira továbbfejlesztette, hogy elérte az ólüzem szintet ez a múltban elhanyagolt üzemág.

A technika haladásával lépést tartva, kormányzatunk úgy látta jónak, hogy a rádiójavító szolgálatot olyan szervre bízza, amelyik a követeUményéket megfelelően, korszerűen el tudja látni.

A RAVEL KÖZPONT a vidéki javítóhálózatot azóta is jelentősen bővítette. A legtávolabbi helyekről is aránylag könnyen el lehet jutná a területileg illetékes kirendeltséghez;

Szolnok megyei kirendeltség. Be- lolannisz-u. 11. sz.

Felkészültek a gabonnszállitásra a szolnoki vasutasok

A Szolnoki Teherpályaudvar dolgozóinak mindenkor nagy erőpróbát jelentett a gabonaszállítás. Egyrészt, mert a szolnoki állomás vasúti gócpont, másrészt az ország egyik legfontosabb gabonatermő megyéjének székhelyén van. Most jóelőre felkészültek az idei gabonaszállítási csúcsforgalomra. Egyik komoly gond volt a betétlapok beszerzése a gabonaszállító vagonok ajtajára. — Ugyanis tavaly a szabványlapok nem feleltek meg minden helyen, az idegen eredetű kocsikkal mind'g baj volt. Az idei gabonaszállításra nagyméretű betétlapokat készítettek kellő mennyiségben. A szükséges kocsipark is rendelkezésre áll.

Ez különösképpen a Terményforgalmi Vállalat szempontjából lényeges, mivel kevés a raktárhelyiség. A Szolnoki Teherpályaudvar dolgozói vállalták, hogy a gabona bármilyen mennyiségű, gyors továbbszállítás í- val könnyítenek a Termény forgalmi Vállalat raktárgondjain.

A gabonaszállítás zavartalan lebonyolítása érdekében jóelőre rendbehozták a Teherpályaudvar vágányhídmérlegét. valamint a fertőtlenítő és mosótelepet. Ugyanakkor tanácskozás folyt a Teherpályaudvar, a Terményforgalmi Vállalat és a Terményraktározási Vállalat között a pontos, gyors együttműkö* dés érdekében.

BemMozott a turkevsi m\ egviit es

Turkeve termelőszövetkezeti városban a szövetkezetek, a gépállomás az üzemek művészeti csoportjaiból városi népi együttes alakult. A lurkevei népi együttes szombaton mutatkozott be nagy sikerrel. Győrfí István nagykunsági krónikájának egyik fejezete alapján készült népi játékkal. A ..Tánciskola a dülőúton“ című játék Egres Kis Lajosról, a multszázad országosát- rü katonatoborzó táncosáról szól. Az együttes háromnegyed éve készül első műsorára; a helyi gyűjtésű népdalokat ncgyventagú patasztko- rus adja elő, a toborzót és egyéb táncokat pedig harminctagú tánc- pár.

Kakas együttes alakult Szolnokon

A debreceni Dongó és más már jól működő városi együttesek példájára Szolnokon Kakas névvel a Móricz Zsigmond kultúrotthon kebelén belül szatirikus együttes alakult. Az együtteshez tartozó hat színjátszó és háromtagú szerző munkaközösség havonta ad szatirikus műsort, amelyben a városban előforduló hiányosságokat, hibákat pellengérezik ki.

Eredményes munkájuk után bizonyára rövid időn belül szivébe zárja őket a közönség.

HÍREK a nagyvi ágból

GYEREKEK A FALUVEGEN

Megszokott otthoni kép fogad. Tiszaroffon a faluégén gyerekek hancú- ••óznák. Pajkosak, masza- osak, életrevalóak. A kis- ányok fontoskodva játszadoznak a gondjaikra ázott még kisebbekkel, le nemcsak játszanak, myáskodva utasítják ■endre azt, aki túlságosan csintalan és közel nerészkedik a patakocskához. Elnézem a falu ágét, a klottgatyás, mezítlábas legénykéket, a enszőke hajú kislányodat. Olyan jólesik a találkozás. Régi-régi nyári délutánok jutnak eszembe. Jajon 20 év múlva az it- eni sok kis maszatos kőül melyik áll majd igyanigy valahol egy fa- luvégen gyermekkorára 'mlékezve. ii

Eszrevesznek és kíván- •sian körül&llnak. Nem szól egyikőjük sem, szótanul méricskélnek vala- nennyien. No hát ismerkedjünk. Ez azonban nem négy könnyen. Az egyik löttömnyi emberkétől negkérdem, tudja-e a nejét? Biztos tudja, de nem szól semmit. Bogárszemé- rel csak néz, szempillája neg sem rebben. Hallgat. A lányok bátrabbak. Bízatják.

— öcsi, miért nem nondod meg a neved? — 3 azonban makacs és csak bizonyos pénzösszeg fel- íjánlása után hajlandó

tárgyalásokba bocsájtkoz- ni. A pénzt felnőttes mozdulattal zsebredugja és utána mellém ül a fűbe. A barátság megvan kötve, nyilatkozik.

— Homoki Sanyinak hívnak.. s őszre már én is megyek iskolába. — Aztán egyszusszanásra elsorolja hány testvére van, hol laknak és hogy volt egy lovuk, de eladták. Mostmár csak tehenük van. Édesapja minden nap kijár dolgozni, ő meg itt szokott játszani a többi gyerekkel.

Elhallgat, majd kis idő múlva kérdően rámnéz.

— Most már elmehetek?

— Hová, Sanyikám?

— • Fürödtem, oszt meg kell szárítani a nadrágot — mondja, aztán felugrik és elnyargal. A többiek árulkonak. Mondják, hogy öcsi nem a nadrágot szárítja, hanem elmegy a boltba cukrot venni.

Ezt különösen két nagyobb legényke állítja. Eleven kis fickók mind a ketten. 12 évesek.

— Én juhász vagyok ám — mondja az egyik, majd bemutatkozik. Nagy Palinak hívják. Odajön a bátyja is. Így azután most már négyen beszélgetünk. Nagy Pali barátja nem árulja el a nevét, csak annyit mond, hogy 6 még iskolába jár. Most volt VI. osztályos.

Beszélgetnek a gyerekek. Meglepődve hallgatom, milyen tájékozottak. Pali édesapjával juhász- kodik az ötéves Terv Tsz- ben, bátyja meg növény- iermelő.

— Most már másképpen van ám nálunk a termelőszövetkezetben, új elnökünk van. Fáin ember — mondja Pali.

— Mezőtúrról, vagy T űrkénéről jött — teszi hozzá a bátyja, ezzel mintegy bizonyítani akarja, hogy aki a szövetkezeti városból jött, az csak jó vezető lehet.

Okosan beszélnek a gyerekek, olyanok, mint valami kis felnőttek. Nagy komolvan mondja Pali:

— öten vagyunk fiútestvérek. Nemsokára mindannyian dolgozunk. Segítjük a papát meg a mamát. Akkor már még könnyebb lesz. — Rámutat a fehéringes cimborájára és nevet.

— Az ő bátyja is a tsz- ben dolgozik, oszt tavaly még az apját is elhagyta. Neki 470 munlcaegysége volt, az aPjának meg csak 410.

— Hát, ha ilyen jól tudsz mindent, ha fel- nőssz, biztos brigádvezető leszel — mondom Palinak

A kis fehéringes félrehúzza a száját.

— A Pál-í nem lehet brigádvezető, mert nem tud olvasni, csak két osztályt

járt. A bátyja meg mindössze négyet. Én most is ki tudom számítani a munkaegységet. — mondja büszkén.

Pali szégyenlősen lehajtja fejét.

— Apám sem tud olvasni — mondja szemlesütve. Aztán felugrik és elszalad. Társai szó nélkül futnak utána.

Esteledik. A legelőről tempósan ballagnak hazafelé a tejszagú tehenek. Egyik se téved el. mindegyik tudja, melyik az a nyitott kapu, ahol be kell menni. A gyepen még mindig hangosam hancúroz- nak a gyerekek. Az egyik apró legény alig látszik ki a fűből, de nagy buzgalommal pattogtat valami sallavgos kanászostort. Néhány lurkó a mélyedésekben összegyűlt esőiűz- ben viháncol. Egy nénike ott áll az egyik esővíztócsa szélén és kitartó türelemmel hangosan hívogatja a kacsáit.

A három gyerek már messzijár. Nézek utánuk. Hárman vannak, közülük egyik semmit, a másik csak nagyon keveset ért a betűvetéshez. Apák, anyák, tanító nénik, tanító bácsik — akik valamikor szintén ott jászot- tak valamelyik faluvégén — hát bele szabad ebbe nyugodni? t

SZEKUL1TY PÉTER

Az A bán Népköztársaságban megkezdődött a nyárt üdülés

Az Albán Népköztársaságban év- ről-évre több dolgozó és gyermek részesül teljesen díjmentesen, vagy kedvezményes üdültetésben. Az idén nyáron a dolgozók számára nyok- üdülőközpontot, az úttörők számára pedig hét üdülőközpontot nyitottak meg. A nyári hónapokban mintegy 7.000 dolgozó és 8.000 úttörő üdülhet az Albán Népköztársaság legszebb vidékein. Nemrég nyílt meg két uj turisztikai központ is. az egyik a festői Lura tavak környékén, a másik pedig Skodra vidékén.

Helikop'er repülőterei létesítene* egy varsói szálloda tetején

A lengyel főváros Krucza nevű utcájában a már huzamosabb idő óta folyik egy uj, reprezentatív jellegű szálloda építése. A kétszárnyas épületben 650 személy befogadására lesz hely, minden Igyes szoba rendelkezik majd fürdőszobával. A földszinten mulatót rendeznek be. a kilencedik emeleten terraszos nyári kávéház lesz.

A szálloda tetejét úgy rendezik be, hogy ott helikopterek fel- és leszállhassanak.

Az építést 1957-ben fejezik be, a szállodát előreláthatólag 1958 januárjában adják ót rendeltetésének.

Eieréves tölgyfa

A lengyel tengerpart vidékén — nem messze onnan, ahol a Visztula a tengerbe torkollik, áll egy tölgyfa, amelynek évgyűrűiből megállapítható, hogy már mégha adja az ezer esztendőt is. A fa törzsének kerülete 14 méter. A lengyei tengerpart vidékén több ilyen „koros“ fa^ található, s a természetbarátok megfelelő védelemben részesítik ezeket a fákat, amelyek több mint tiz évszázadot éltek át.

Titen étéves lengyel kis'óny jól sikerült hongversenye

A Wroclawi Szimfonikus Zenekar nemrégen tartotta meg 100. jubileumi hangversenyét. A koncerten fellépett a világhírű lengyel zongoraművésznő, Helina Czerny-Stfanska kislánya, a 12 éves Elzunia A kislány nagy sikerrel adta elő Haydn D-dur koncertjét.

Életnyomok múmiákban Kínai tudósok a Jangce-torkolat közelében nemrég feltárt nuirni- fikált holttestek vizsgálata során életnyomokra akadlak. A múmiákat 400 éve temették el. Az észak- kiangszui orvostudományi főiskola több tanéra úgy véli, hogy a_ mu- mifikált testekben még működ;- ideg- és izomsejtek vannak. A kínai tudósok állatokra való átülteté sei akarják kipróbálni, vajon a sejtek életképesek-e még. A múmiák külseje és haja teljesen épr v \

Érdemes baromfit tenyészteni

ÁllaltanyésilésünkneV egyik fontos ágát képezi a baromfitenyésztés. A baromfihús, a tojás, a zsír, nemcsak nálunk élelmezési cikk, hanem nagy meny- nyiséget exportálunk külföldre. Cseré be Iparunk fejlesztéséhez szükséges nyersanyagokat, hazai földön nem termelhető fűszerféléket stb. kapunk.

Második ötéves tervünk szerint a baromfi törzsállományt országos viszonylatban egymillió darabbal kell növelni, s a keltetőállomásoknak 30 millió naposcsibét kell kikeltetniük;

Ma már több olyan szövetkezet van Szolnok megyében, amelyben 500—1000 darabos baromfi törzsállomány van s ezenkívül évente többezer naposcsibét, kacsát, libát, pulykát nevelnek fel.

A baromfitenyésztés jövedelmezőségére megyénkben számos példa található. A turkevei Vörös Csillag Tsz már két évvel ezelőtt is többezer csirkét, hízottkacsát, libát és pulykát értékesített jórészt szabadpiaci áron, miután a baromfibeadási kötelezettséget kiegyenlítette. — A kisújszállási Ady Tsz tavaly_ februártól augusztus 1-ig 41 000, a Petőfi Tsz 25 000, a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz 12 000 db tojást adott át keltetés céljára. A „B“ tojásért átlagosan 82 fiiért, a szabad tojásért pedig 1.40 forintot kaptak darabonként. A mezőtúri Törő Pál Tsz ez év márciusában 600 rántanivaló csirkét értékesített Budapesten igen jő áron.

Az állomány számszerű és minőségi növelését legolcsóbban, leggyorsabban a kora tavaszi naposcsibe neveléssel érhetjük el;

Ha biztosítva van a jó ól, a gondozás és a takarmányozás, van eredmény. A csibenevelésnek ma már több bevált módszere van, Ilyen többek között a lótrágyás mély almozás is, amelyet jövőben minden tsz-ben ajánlatos alkalmazni a korai csibenevelésnét.

Ezzel a módszerrel igen jó eredményt ért el a kuncsorbai Vörös Október TszI ben özv. Papp Sándorné baromfi gen- | dozó. Március 25-én 1700 naposcsibét, vett át, és 6 hetes korig az elhullás ■! százalék volt. Kiss Nándorné a mezőtúri Haladás Tsz baromfigondozója 1010 darab sárga magyar naposcsibét kapott március 28-án a Sáribesnyői Állam! Gazdaságban és tizenkét hetes korig az elhullás 12 százalék volt.

A csibék a mélyalmon szépen fejlődtek, tollasodtak, a másfajta nevelési mód mellett oly gyakori megfázás teljesen ki volt zárva. Ahol az új módszert még nem alkalmazták, de időben felkészültek a nevelésre, a csibék részére egyenletes hőmérsékletet biztosítottak, nem zsúfolták össze, rendszeresen és változatosan etették, hasonló nevelési eredmények vannak. Sípos Andrásné, a mezőtúri Petőfi Tsz csibenevelője 97 csirkét kapott prémiumként, mert március 21-én Mezőhegyesről átvett 1200 naposcsibét 6 hetes korig 10 százalékos veszteséggel nevelte fel. A jó felkészülésnek, a lelkiismeretes gondozásnak az eredménye mutatkozik meg a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-ben. Kovács Jánosné U00 naposcsibét nevelt. Az elhullás 5 hetes korig 3 százalék.

A fent elmondottakból megállapítható, hogy lehet kevés elhullással is csibét nevelni, és meg van a lehetősége annak, hogy minél több és jobb minőségű növendékállatot állítsanak ősszel továbbtenyésztésre, a feleslegeset pedig Jő áron értékesítsék

A tyúkféléken kívül ajánlatos nagyobb mértékben elszaporltanl a pulykát, libát, kacsát. Legyen törzsállomány, azért, hogy tavasszal ne kelljen nagy távolságról beszerezni a szükséges naposállatokat, mert sok esetben nehézségekbe ütközik. Viszont, ha van liba, kacsa, pulyka törzsállományunk, akkor ezek után tavasszal lehel keltetni és esetleg csak minimális mennyisége' kell felvásárolni.

Kiss Dezső

tözsállattenyészto